Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-17 / 66. szám

Szombat, 1956. március 17. füS Z AKM AGYA RORS ZÄG 3 A szovjet film ünnepe alkalmából hazánkba érkezett szovjet filmmű­vész küldöttség tagjai, N. A. Fjodo- rov, a Szovjetunió kulturális ügyei minisztériuma filmgyártási főigaz­gatóságának vezetője, Jevgenyij Gabrilovics többszörös Sztálin-díjas forgatókönyvíró, H. I. Makagonova és V. A. Usakova filmszínésznők csütörtökön Miskolcra látogattak el. A kedves vendégeket a városi ta­nácsházán ünnepélyesen fogadták. Konczvald Barna, a tanács vb. elnökhelyettese üdvözölte őket. Innen a Déryné Színház klub- helyiségébe mentek át, ahol a szín­ház vezetősége fogadást rendezett tiszteletükre. Mészöly Tibor igaz­gató meleg üdvözlő szavai után a színház művészei rövid műsorral kedveskedtek a szeretett vendégek­nek. Bottyán Endre Musszorgszkij Bolhadalát és Glinka Szuszanyin- áriáját oroszul énekelte el; Lády Zsuzsa. Komlóssy Teréz, Harmatit Éva, Galambos Erzsi és Fehér Ti­bor szerepelt még. Makagonova művésznő, akit filmszerepeiről jól ismernek művé­szeink, közvetlen szavakkal kö­szönte meg a színvonalas műsort. — Szeretném megosztani önökkel azt az érzést, amely bennünket el­fog — mondotta. — Nagy kitüntetés számunkra ez a műsor. El kell mon­danom önöknek, hogy nagyon sze­retjük a magyar zenét, nagyon sze­retjük Petőfi költészetét, Liszt és Erkel művészetét, azt a szép, mély művészetet, amellyel megajándé­koztak minket. Szeretném, ha ez a találkozás termékeny baráti beszél­getéssé válna. Fyodorov elvtárs szólt ezután, — örülünk — mondotta —, hogy megismerkedhetünk annak a szín­háznak a művészeivel, amely Déry­né nevét viseli. A magyar filmgyár­tás megismertette az egész világgal Déryné ifi asszonyt. Annak az ügy­nek. amelvért ő harcolt, önök a folytatói. Különböző nyelveken be- ' szélünk, de a Szovjetunió, a haladó néoek művészete mindenütt egy eélt szolgál: a békét. Engedi ék meg, hogy sok sikert kívánjak önöknek. A szovjet vendégek hosszabb ba­ráti beszélgetés után résztvettek a szovjet filmhét ünnepi megnyitá­sán a Kossuth filmszínházban, ahol »Az élet tanulsága-« című új .szov­jet filmet mutatták be. Bcnta La- josné elvtársnő, az MSZT városi tit­kára beszéde után Jevgenyij Gabri­■ ■ — » im UMl^i --------­l ovics, a film forgatókönyvének írója elmondotta, hogy március 15-én reggel még Moszkvában volt, onnan indult repülőgépen, útközben kiszállt Charkovban, Kievben és most itt van a megnyitón. Aztán a filmről beszélt, amely nagy vissz­hangot keltett a szovjet emberek közt. Sok levelet kapott, köztük olyat is, amelyben házasulandók kérnek tőle tanácsot. Arra kérte a magyar nézőket, hogy majd írják meg címére, Moszkvába észrevéte­leiket, »szidalmazásukat és nem­tetszésüket«. A kedves Makagonova örömét fe­jezte ki, hogy a magyar nép szép ünnepére érkezett ide, a legkedve­sebb ünnepre, a magyar ifjúság ün­nepére: március 15-re. A neki át­nyújtott szekfücsokorra mutatva azt mondta: »Azért szeretjük mi nagyon a magyar filmművészeket, mert mindig bátran nyúlnak az élet sokszínű témáihoz, amelyek szabad földön teremnek, mint ez a szegfű.« A megnyitó után Fjodorov és Usakova Kazincbarcikára látogatott el a filmünnep megnyitójára. Gab­rilovics és Makagonova a Déryné színházban Osztrovszkij »Farkasok és bárányok« című vígjátékának második felvonását nézte meg. A pedagógusok szakszervezetének megyei küldött-közgyűlése A KÖZOKTATÁSUNKBAN, a ne­velők munkájában elért szép sikere­ket, gazdag eredményeket tükrözte a pedagógusok szakszervezete Borsod megyei területi bizottságának elmúlt szombaton tartott küldöttközgyűlése. A többezer borsodi és miskolci peda­gógus küldöttei a köznevelés és a szakszervezeti munka számos fontos kérdését vitatták meg. Kiemelkedett ezek között a mun­kás—paraszt származású tanulókkal való foglalkozás. A területi bizottság beszámolója, amelyet Gyöngyi István elvtárs elnök terjesztett elő, meg­felelő távlatba helyezte ezt a kérdést. Helyesen és szükségszerűen mutatott rá arra, hogy nem lehet leszűkíteni ezt a problémát a korrepetálásokra. A munkás—paraszt származású ta­nulókat a legodaadóbb munkával kell előkészíteni a dolgozó osztályok történelmi hivatásának teljesítésére. A népét szerető pedagógus megismer­kedik a dolgozó osztályok gyermekei­nek környezetével, segítségül hívja a társadalmi erőket, épít a pártszer­vezetek, tömegszervezetek, tanácsok támogatására, behatóan tanulmá­nyozza a gondjaira bízott gyermekek adottságait, hajlamait, pozitív és ne­gatív vonásait s minden erőt latbavet azért, hogy szakadatlanul emelkedjék a munkás—paraszt származású tanu­lók tanulmányi színvonala, gazdagod­jék műveltségük, erősödjék jellemük, öntudatuk. A küldöttgyűlésen elfoga­dott határozat is aláhúzza: »a mun­kás és paraszt származású tanulók­kal való foglalkozást továbbra is a legfontosabb feladatnak kell tekin­teni. El kell érni, hogy iskoláink többségében ez konkrét eredmények­ben is megmutatkozzék. Az iskoláz­tatási munkában az eddiginél követ­kezetesebben kell törekedni arra, “hogy a jó tanulmányi eredményt el­érő, munkás és paraszt származású tanulók tanulmányaikat középisko­lákban (gimnáziumban), illetve egye­temen folytassák. TÖBB FELSZÓLALÓ a politechni­kai képzés erőteljes fejlesztését sür­gette, rámutatva arra, hogy népgaz­daságunk továbbépítése, második öt­éves tervünk végrehajtása a korszerű technika alapos elsajátítását köve­teli. Közelebb kell hozni az iskolát az élethez, a termelő munkához. Solti András elvtárs, a Lenin Kohá­szati Művek üzemi bizottságának el­nöke arra hívta fel a pedagógusok figyelmét, hogy szerettessék meg ta­nítványaikkal a kétkezi munkát, az ipari szakmákat. Látogassa tanuló- ifjúságunk gyakrabban az üzemeket, hogy közvetlen élményekből ismerje meg az alkotómunka szépségeit. Gya­koribb találkozásokat kell szervezni a legkiválóbb munkások és az isko­lai tanulók között. A borsodi üzemek messzemenően segítik az iskolákat. A Lenin Kohászati Művek például egymaga hét iskolát patronál. Ezeket a kapcsolatokat az anyagi támogatá­son túl annak érdekében kell haszno­sítani, hogy tanulóifjúságunk jobban megismerkedjék azokkal a munka- területekkel, ahol tettekké kovácsol­ják a dolgozó népünk még szebb jö­vőjét szolgáló terveket. A megyei pártbizottság képvisele­tében felszólaló Deme László elvtárs többek között a pedagógusok elvi szi­lárdságának, rendszeres ideológiai továbbképzésének eszmei igényessé­gének fontosságára mutatott rá. »Fo­kozni kell a pedagógusok ideológiai ' s szakmai továbbképzésében a se­gítő munkát. Még nagyobb megbe­csülést liell szerezni a továbbtanulás­nak, el kell érni, hogy a konferencián tanultak a gyakorlati munkában és a pedagógusok magatartásában is megmutatkozzanak« — hangsúlyozza a határozat. SOK SZÓ ESETT a küldöttgyűlé­sen a pedagógusok társadalmi tevé­kenységéről. Ez — igen helyesen — mindinkább a népművelési munkára összpontosul. 121 művelődés háza közül 108-ban pedagógus a vezető. A népművelésben kifejtett értékes tevékenység, a felvilágosító szó ha­tása hozzájárul a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséhez is. Bódva- lerike községben például Kerekes Pál, Galvácson Orosz István sokat tett a termelőszövetkezeti csoport megalakításáért. A területi bizottság beszámolójá­ban beszédes adatokat sorakoztatott fel a Nevelők Házának országosan is példamutató munkájáról. Körül­tekintő tervszerűséggel összeállított műsorokkal gondoskodnak a nevelők továbbképzéséről, szórakoztatásáról, a szakmai problémák megvitatásáról, a pedagógusok gyermekeiről. Nagy népszerűségnek örvendenek a járási székhelyeken megszervezett klubszo­bák. A területi küldöttgyűlésen könyv­ajándékkal kedveskedtek azoknak a pedagógusoknak, akik immár 11 esz­tendeje vesznek részt lankadatlanul a szakszervezeti mozgalomban. Ezek: Szabó István (Ózd), Pataki István (Sárospatak). Hetmanek László és Jurás László (Miskolc), Kremniczki Vilmos (Szikszó). A TERÜLETI bizottság alapos be­számolója, a színvonalas vita és a lényeges tennivalókat felölelő hatá­rozatok világos útmutatásokat tartal­maznak a megválasztott új területi bizottság számára, hogy a pedagógu­sok {szakszervezete, követve a párt ifánymutatását, továbbra is jelentő­sen segítse az oktató-nevelő munkát, a pedagógusok fejlődését. Az Ózdi Szénbányászati Tröszt dol&iosói vállalásuk teljesítéséért küzdenek Az Ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozói április 4. tiszteletére nemes versengést kezdtek a több szénért. Vállalták, hogy a felszabadulás 11. évfordulójának ünnepéig 12 ezer tonna szenet küldenek felszínre terven felül. A bányászok példamutatóan harcolnak vállalásaik teljesítéséért, a mai napig már 10.740 tonna szenet adtak tervükön felül. A tröszt legjobb üzeme a farkas lyuki üzem, amely esedékes havi ter­vét 113.5 százalékra teljesítette. A leggyengébb Somsály, amelynek dol­gozói azonban a napokban megfogadták, hogy egy új frontfejtés megkez­désével biztosítják a terv teljesítését, adott szavuk valóraváltását. A tröszt bányászai iközül a legjobb eredményt Fürjes H. Imre farkas- lyuki elővájási brigádja érte el, tervét 141 százalékra teljesítette. A fizikai dolgozók munkáját a műszaki vezetők eredményesen segí­tik, kedvező munkafeltételeket biztosítanak a szénfejtési tervek mara­déktalan teljesítéséhez. Dolgozóink az árvízkárosultak megsegítéséért Az árvízsujtotta területek lakói­nak megsegítésére az egész társada­lom megmozdult. Tehetségükhöz mér­ten máris igen jelentős összegeket ajánlottak fel üzemeink, intézmé­nyeink dolgozói. A Rákosi Mátyás Művek munká­sai, mérnökei elsőként segítettek, amikor a jeges áradat Csepel-szigetét veszélyeztette. A MÁVAG és a Gheorghiu-Dej Hajógyár dolgozói úgy határoztak, hogy külön vasárnapi műszakot tar­tanak és aznapi keresetüket az árvíz­sujtotta lakosság megsegítésére aján­lották fel. A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár kollektívája szin­tén külön műszakot vállalt az árvíz- károsultak javára. Határozatukban megemlékeznek az 1954. évi árvízről, amely városuk közvetlen szomszéd­ságában okozott nagy károkat és ar­ról a nagy segítségről, amelyet an­nakidején államunktól, egész né­pünktől kaptak. A miskolci hírneves Henri Martin kőművesbrigád pénteken délben úgy döntött, hogy a legközelebbi szabad szombaton dolgozik. Szombati kere­setüket, mintegy 1700 forintot, az ár­vízkárosultaknak juttatják. Az árvízsujtotta területek lakóinak megsegítésére hozott párt- és kor­mányhatározat hírére a tatabányai VIII-as akna bányászai is vasárnapi munkát és túlórát vállaltak. Ennek ellenértékét az árvízkárosultaknak juttatják. Ugyanakkor terven 'felüli munkájukkal mintegy 750 tonna sze­net termelnek. AZ ÁRVÍZ következtében KÁROSULT LAKOSSÁG segítésére a pénzbeli küldemények az „Árvízkárosultak támogatása’* el­nevezésű OTP 500-as számú csekk­számlára fizetendők. A pénzküldemé­nyeket a postahivatalok, továbbá a Magyar Nemzeti Bank és az OTP fiókjai veszik fel. (MTI) P á r t é 1 e t ☆ A kádermunka legfontosabb feladatai — Ankét az Északmagyarország szerkesztőségében — Az edelényi körzeti földművesszövetkezetek küldöttközgyűlése Az edelényi körzeti földművesszö­vetkezet március 11-én tartotta meg küldöttközgyűlését. Az igazgató ered­ményes munkáról számolhatott be. 1955-ben több mint 400.000 forint tiszta nyereséggel zárt a földműves- szefaetkezet. A küldöttgyűlés jóvá­hagyta a tiszta nyereség felosztását, ennek alapján a vásárlási visszatérí­tés 100 forint után 4 forint 10 fillér lesz, A közgyűlés foglalkozott a kör­zeti földművesszövetkezet előtt álló újabb feladatokkal, megbeszélte az 1956-ban létesítendő fiukéi és laki földművesszövetkezetek megszervezé­sének tervét. A küldöttgyűlés elhatá­rozta, hogy a felvásárlás megjavítása céljából 100 négyzetméterrel növeli a raktárterületet. OROSZ SÁNDOR propagandista Az Északmagyarország szerkesztő- bizottsága az elmúlt napokban me­gyénk 25 legjelentősebb ipari és ke­reskedelmi vállalata személyzeti osz­tályvezetőjének részvételével ankétot rendezett a kádermunka módszerei­ről, feladatairól. Az ankéton megvi­tatták a Lenin Kohászati Művek sze­mélyzeti osztályának kádermunkáját, amelyről Káli Lajos elvtárs, személy­zeti főosztályvezető számolt be. Az ankétot Dragos Gyula elvtárs, a szerkesztőbizottság tagja nyitotta meg, majd Káli elvtárs tartotta meg vitaindító előadását. Mindenekelőtt vázolta a személy­zeti osztályok helyzetét és feladatát. Rámutatott arra, hogy a kádermunka az egyik legfontosabb pártmunka, mert csak akkor lehet a párt politi­káját megvalósítani, ha a személy­zeti osztályok munkája megfelel a követelményeknek. Idézte Lenin elv­társ szavait: »Állandóan legyen sze­münk előtt, hogy a párt a kádereken keresztül tartja kezében az állam- hatalmat, a proletárdiktatúrát.« A kádermunka feladatairól szólva hangsúlyozta Káli elvtárs: — Meg kell gyorsítani az új és régi káderek fejlődését, fokozni kell ve­zetőkészségét; különös figyelmet kell fordítani a régi munkásmozgalmi harcosokra. Káli elvtárs a továbbiak­ban ismertette azokat a módszereket, amelyekkel eredményeiket elérték. A káderek nevelésének legjobb mód­szere az egyéni foglalkozás. Bevezet­ték a tanácsadó szolgálatot is, amely nagy segítséget adott a vezetőkáde­rek munkájának megjavításához. Ezután az osztályellenséggel vívott harc tapasztalatait ismertette, vége­zetül a dolgozók bejelentéseinek, kri­tikai megjegyzéseinek kivizsgálásáról szólott. i Ellanyhult az osztályellenség elleni harc A vitaindító előadáshoz az ankét csaknem valamennyi résztvevője hozzászólt, elmondotta véleményét, tapasztalatait vállalata kádermunká­járól. Igen sok felszólaló foglalkozott az osztályellenség elleni harc kérdé­seivel. Kitűnt, hogy több vállalatnál, egyes szerveknél ellanyhult az osz­tályellenség elleni harc. Erről beszélt többek között Varga Zoltánná elytárs (Miskolci Vendéglátóipari Vállalat). Amint elmondotta, előfordult, hogy nemkívánatos elemet távolítottak el, mégis kártérítésre kötelezték a válla­latot. Legutóbb ilyen intézkedések révén 50.000 forintot kellett kifizet­niük. . Rámutatott Varga elv társnő, hogy pártszervezetük vezetősége sem eléggé harcos, következetes. Jelenleg is dolgozik vezető beosztásban osz­tályidegen elem vállalatuknál. Saj­nos annak ellenére, hogy ezt a párt­vezetőség is tudja, még a mai napig sem tett semmit az illető eltávolítá­sára. Sztrelcsik Ferencné elvtárs (KI- SZÖV) a bírósági szerveket bírálta. Elmondotta, hogy Sátoraljaújhelyen az Építőipari KTSZ-ben dolgozott Kovács József horthysta százados, akit 1955. októberében eltávolítottak a szövetkezetből. A bíróság ezévben már kétízben elővette az ügyet, s most újra elkezdte vitatni, hogy tör­vényes volt-e az eljárás s hogy kinek van igaza! Több éberséget tanácsszerveinknél! A felszólalók közül többen bírál­ták a tanácsszerveket is azért, mert nem eléggé éberek, következetesek, az osztályidegen elemekről nem egy­szer se hideg, se meleg véleményt, infonnációt adnak. Téglási István elvtárs (Autóközlekedési Igazgatóság) elmondotta, hogy a tanácstól kért információk sokszor pontatlanok. Ezért történhetett meg, hogy vállala­tuknál vezetőbeosztásban dolgozha­tott Sztrepák Mihály kulák. A követ­kező felszólaló Fabók János elvtárs (MÁV Igazgatóság) a tanácsszervek­kel való fokozottabb együttműködés szükségét hangoztatta. Elmondotta, hogyan keresik a kapcsolatokat egyes tanácsszervekkel, hogyan próbálnak közösen egy-egy feladatot megoldani. Ismertette személyzeti osztályuk munkáját, elmondotta, hogy 23 ta­nácsadó bizottságot hoztak létre, amelyek feladatuknak tekintik a ve­zető beosztásban lévő dolgozókkal a rendszeres foglalkozást. Újabb Sándor elvtárs (Miskolc Vá­rosi Tanács) elismerte, hogy egyes tanácsszerveknél valóban tapasztal­ható ébertelenség az osztályidegen elemekkel szemben. Nemrégen a vá­rosi tanácstól eltávolítottak egy volt ezer holdas földbirtokos vejét, de a megyei tanács visszavonta az elbo- csájtást s hozzájárulással adták ki munkakönyvét. Betetőzi az ébertelen- séget, az elvtelenséget, hogy ugyanez az osztályidegen elem az ózdi városi tanács pénzügyi osztályához került. Rámutatott arra is, hogy egyes főosz­tályvezetők a káderek funkcióba állí— 1 tásánál nem ellenőrzik a személyzeti osztályt. Erezzenek nagyobb felelősséget a vezetők is a kádermunkáért Többen a kádermunka jelentősé­géről szólva hangsúlyozták, hogy az állami és gazdasági szervek vezetői­nek a jövőben sokkal nagyobb fele­lősséget kell érezniök a kádermunka iránt. így például sok tennivaló van még a Miskolci Fonodában is etekin- tetben. Erről beszélt Málnási Pálné elvtárs is, aki elmondotta, hogy ná­luk jócskán megtalálhatók az osz­tályidegen elemek. A portás például' egy volt horthysta százados; de fon­tos beosztásban is vannak osztályide­gen elemek. Nemrégen küldték el vállalatuktól dr Székely egykori 1200 holdas földbirtokost, akit azonban azóta más miskolci vállalat »felka­rolt«. Kérte az Északmagyarország szerkesztőségét, hogy többet foglal­kozzon a kádermunkával, különösen az igazgatók és gazdasági vezetők ilyenirányú munkájával. Felszólalt még Schneider Antal (Ózdi Szénbányászati Tröszt), Liget­falvi János (DIMÁVAG Gépgyár)* Páles Gyula (December 4. Drótmű­vek), Berkes Rudolf (Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem), Ola­jos Imre (Ózdi Kohászati Üzemek)* Üveges Imre (Miskolci Közlekedési Vállalat), Kiss Károly (Szerencsi Cu­korgyár), Mihály Pál (Borsodnádasdi Lemezgyár) és Nagy Péter elvtárs, a miskolci városi pártbizottság munka­társa. Valamennyi felszólalásból kicsen­dült a felelősségérzet a személyzeti kádermunka iránt. Különösen mu­tatta ezt a felszólalások harcossága, bátor, határozott állásfoglalása. Ez az értekezlet is aláhúzta pártunk ta­nítását: a kádermunkában ugyancsak szükség van a kollektív vezetésre* mert csak annak segítségével lehet helyesen dönteni egy-egy ember sor­sáról. Az értekezleten elhangzott elő­adás igen helyesen mutatott rá: a pártszervezetek a káderkérdést csak kollektiven tudják sikeresen meg­oldani. Igen fontos feladata ezért a pari- állami, tömegszervezeti és gaz­dasági vezetőknek, hogy a dolgozók meghallgatása alapján döntsenek egy-egv dolgozó sorsáról, funkcióba állításáról, áthelyezéséről, vagy levál­tásáról. Az értekezlet résztvevői helyesen látták a feladatot, amikor arról be­széltek, hogy nagyobb gonddal kell nevelni kádereinket. Igényeseknek kell lenniük a párt- és az állami fel­adatok végrehajtásában, kérlelhetet­leneknek az osztályellenség elleni sza­kadatlan harcban. Ha erre tanítjuk kádereinket s megszívleljük a párt* tanításait, akkor még nagyobb sike­reket érünk el szocialista építőmun­kánk során. Dolgozó parasztságunk jobb ellátásáért Pártunk és kormányunk támogatá­sával a közeljövőben a megye terü­letén több földművesszövetkezeti bolt nyílik. Encs községben mezőgazda- sági és iparcikk szaküzlet kezdi meg munkáját. A boltban dolgozó paraszt­jaink megtalálhatják mindazokat az i: .-cikkeket, amelyekért azelőtt a városba kellett menniök. Kányon új italboltot és vegyesboltot létesítenek* Államunk 180.000 forintot ruház be,, hogy a 60 családból álló község igé­nyeit kielégítse. JABLONKAI BÉLA’ --------o-------­T AVIRA1 AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGÉNEK MISKOLC Csobád községi tanács végrehajtó- bizottsága jelenti, hogy március 14-én 11 tagból álló termelőszövetkezeti előkészítő bizottság megalakult. DÉR GÉZA párttitkár. TÖTH ANDRÁS vb. elnök* K ukoricacsutka az encsi és sátoraljaújhelyi T ÜZÉP-teleoeken minden korlátozás nélkül, úgy a lakosság, mint a közületek ré­szére 14.50 Ft mázsánkénti áron szabadon kapható. A szovjet filmművészkülclöttség jMaskolcon és Kazincbarcikán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom