Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-25 / 73. szám

4 ÉS7AKMAGYARORSZA Vasárnap, 1956. március 25. A g ^ e r m e koevelés kérdései .........siiriilíI'AZ U rTDRÖSZERVEZET EOZOS FELADATA! A gyermeknevelés életünk egyik Legfontosabb feladata. Fiaink és lányaink hazánk jövendő ál­lampolgárai, jövendő apák és anyák. :,A mi gy?rm ekeink a jövő történelme“ — mondta Makaren­ko. S nem közömbös, milyen lesz ez a történelem. Ezért nagyon örü­lök, hogy az Északmagyarország foglalkozott a gyermeknevelés problémáival. Mi uttörővezetők különösen lát­juk, mennyire fontos, hogy a gyermek helyes ' nevelésben része­süljön. Mi, akik velük együtt má&szuk a hegyeket, verjük fel nó­tával az erdő csendjét, s együtt örülünk egy-egy jó feleletnek, kü­lönösen tudjuk, mennyire fogé­kony a gyermekiélek. Egy rossz szó, meggondolatlan kifejezés, á ro&sz családi élet egész életet el­ronthat, egy símogatás, egy mosoly pedig egész életre megmarad. Az emberré nevelés szintere el­sősorban a család. A nevelés má­sik része az iskolában és az úttörő- szervezetben történik. Ezeknek együtt kell haladniok. Olyanok- naJc kell lenniök, mint a vasúti sínpár, amelyen a vonat a cél felé fut. Ha a sínpár egyik része más rúton halad, a vonat kisiklik. Ugyanígy katasztrófa történik a gyermek lelkében is, ha szülő és nevelő nem együtt dolgozik. Társadalmunk mindent megtesz, hogy gyermekeink boldo­gan éljenek. Hány úttörőhöz, uttö­Hozzássólás az „Üt rossz gyerek — és a hatodik“ cimü cikksorozathoz rőtábor, jutalmazás, ingyen üdülés tanúskodik erről! Uttörőszervezeteinkbe sok gyer­mek jár. Eljön sok „hatodik“ gyer­mek, de az úttörők hívják és vár­ják a szomorút, az összeférhetet- lent, a kényest, a gyenge tanulót és még sok másfélét is. Sajnos még előfordul, hogy egyes szülők nem engedik szívesen gyermekü­ket az uttörőösszejövetelekre. Pe­dig, Ka engednék, kevesebb lenne az összeférhetetlen, a szomorú és több lenne a ,,hatodik** gyermek. A második gyermek problémá­jához szeretnék néhány megjegy­zést fűzni. Különösen, megdöbbentően hang­zik ez — szomorú gyermek. Hát van ilyen? Lehet a gyermek is boldogtalan? Lehet neki is gondja, bánata, szívszomorító érzése? K. Jancsi éleiéből latjuk, hogy van szomorú gyermek. Miért szomorú az ilyen gyer­mek? Mert otthona, amely számá­ra az egész világot jelenti, sivár, nem érzi a családi tűzhely melegét. Apja és anyja előtte veszekszik, \ vagy otthagyják a családot. Azok a szülők, akik önző érdekből feldúl­ják a családjukat, nem gondolnak arra, hogy mennyi keserűséget, fájdalmat okoznak gyermeküknek. Csala elvtárs beszélt a szülőkkel, akik nem ismerték el. hogy ők az okai annak, hogy gyermekük soha nem mosolyog. Azt mondta az apa. .hogy a gyermek az úttörőtá­borban romlott el.(!) „mm,. ------­N em tudom, hogy Csala elv­társ mit válaszolt erre. Gondolom — megtnondta, hogy nincs igaza. Az úttörőtáborban nem romlik el a gyermek! Hogyan romlana el ott, ahol közösségben él, olyan közös­ségben, amely nem szereti a rosz- szat. Hogyan romlana el a gyer­mek ott, ahol a nap minden órá­jában új öröm vár rá, kirándulás a hegyekbe, fürdés, labdázás, szám­háború, közös fágylaltozás stb. Itt még a szomorú gyermek is vidám lesz. Jancsi nem romolhatott el, hiszen két hétig elfelejtette az ott­hon ridegségét. s valószínű, hogy két hétig baldög gyermek volt. K. Jancsi szomorúságáért egye­dül, a szülők felelősek. Az ő éle­tük sem lesz boldog és nyugodt, ha elhagyják egymást. Az ilyen gyermek nem rossz gyermek, iga­za van Csala elvtársnak, amikor azt mondja: csak sajnálni lehet, hogy két meggondolatlan ember vétke miatt neki kell bűnhődnie. He lehet rajta segíteni, s meg léket akadályozni azt is, hogy ilyen szomorú gyermekek legye­nek. Nem kell hozzá más, csak szeretet. A Szocializmus olyan em­bereket akar formálni, akikből a szeretet sugara, a vidámság derűje száll. így nő fel az egészséges jövő így lesz szép a történelem. PINTÉR TERÉZ ' juttörőcsapatvezető, hejocsabai általános iskola. (Rmr-S­II termelőszövetkezeti közös vagyon vélelmében Az hszakmagyarorszás és a Tsz-lanács ankét fának néhány tanulsága RADO Mi újság a sajószentpéteri 1. sz. iskolában ? Iskolánk úttörőcsapata kettős ün­nepet ült március 15-én. Ünnepé­lyesen megemlékeztünk az 1848-as forradalom hőseiről, akik örökké élni fognak a magyar ifjúság szí­vében. Ugyanezen a napon tartot­tuk a pajtásavatást. Az első és második osztály tanulói is tagjai lettek iskolánk úttörőcsapatának. Újházi Éva Vili. oszt. * Március 20-án meglátóeattuk a középis­kolákat és a különböző üzemeket, hogy könnyebben tudjunk dönteni, ha majd pá­lyaválasztás előtt állunk. A nyolcadikosok egyik csoportja Putnokra ment a mezőgaz­dasági technikumba, a másik csoport Mis­kolcra, a kohászati technikumba. Több nyolcadikos helyben ismerkedett meg a gépállomás és az üveggyár munkájával. Valamennyien gazdag tapasztalatokkal tér­tünk haza, s már eddig is sokan döntöt­tek, hol tanulnak tovább, vagy hová áll­nak munkába. Panyl György például a putnoki mezőgazdasági technikum tanuló­ja lesz. Heréd! András nagyobb kedvet iSrez a kohóipar) technikumhoz. Molnár Má­ria pedig ipari tanulónak megy. szakmát tanul. Verehélyl Veronika Vili. b. Iskolánkban is megindult a gyűj­tés a csepeli úttörők felhívása nyo­mán. A rajok egymással verse­nyezve adják forintjaikat, hogy bajbajutott pajtásaikon segítsenek. Az előirányzott összeget már eddig is jóval^ túlszárnyaltuk. Szombaton este műsoros előadást rendeztünk az árvízkárosultak javára. A kul­túrműsorban nemcsak iskolánk ta­nulói. hanem az üveggyár DISZ- íiataljai is resztvettek. Balogh László Vili. oszt. * Április 10-én József Atilla emlékünne- r*’vt rendez úttörőcsapatunk. Az ünnepsé­gen József Attila szavalóversenyt tartunk. Szmte valamennyien nagy izgalommal ké­szülünk erre a napra, hiszen mindenki sze­retne a legfőbb lenni. Balogh Mária csap. tan. ein Március 18-án résztvettünk a II. Akna fiataljainak DISZ tagkönyv- kiosztó ünnepségén. Iskolánk díszesei vidám kultúrműsorral, da­lokkal és tánccal köszöntötték az új díszeseket. Elhatároztuk, hogy a bánya fiatal dolgozóival továbbra is fenntartjuk a kapcsolatot. Darmó János VII. oszt. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a 36. számú MAVAUT forgalmiiroda dolgo­zóinak, akik vasárnap különjáratot indítot­tak részünkre. A Járási sakkvwsenvről jö­vet. 12 pajtás lemaradt a kazincbarcikai buszról. A forgalmilroda dolgozója azonnal pótjáratot indított a 12 pajtás részére, s ígv azok is szerencsésen és időben haza­értek. Csongrádi Antal Vili. o. sakkozó. Ezekben a napokban az egész ország dolgozó népe összefog, siet, hogy bajbajutott embertársain­kon segítsen. Nekünk, úttörőknek is gondolnunk kell azokra a pajtá­sakra, akik az árvíz miatt nem tarthatnak vidám őrsi összejövete­leket, nem élhetnek otthonukban, nem játszhatnak boldogan a szü­netekben az iskola udvarán. A mi úttörőcsapatunk tagjai elhatároz­ták, hogy ezen a héten lemonda­nak egy mozilátogatásról s annak árát az árvízkárosultaknak küldik. Az iskola bábcsoportja is bekap­csolódott a gyűjtésbe s az árvízká­rosultak megsegítésére előadást rendez. Biztosak vagyunk benne, hogy ha mindenki olyan meleg szívvel és szeretettel küldi el fo­rintjait, mint mi, akkor hamarosan elolvad a jég a zord Dunán. Üveges Mária, csap. tan. ein. T 4 Vi RAT A MEGYEI TANÁCS ELNÖKÉNEK MISKOLC. Az abaujszántói járási tanács vég­rehajtóbizottsága jelenti, hogy első negyedéves adóbevételi tervét a mai napon 100 százalékig teljesítette. JÁRÁSI TANÁCS. tAAAAAAAA/VUU DÉL-KOREÁBAN‘ a Icangvo- ni baraktáborban, . egy hóvihar al­kalmával több mint 100 gyengén táplált katona meg fagy ott. — Franciaországban 100 ezer pél­dányos brosúrában .adták ki az SZKP Központi Bizottságának a XX. kon­gresszuson elhangzott beszámolóját. Készül Herman Ottó szobra A Hazafias Népfront Miskolc városi bizottsága tavaly akciót indítóit Miskolc szebbé tételére és nagyjaink szobrainak felállítására. A szobrok költségeit társadalmi utón gyűjtik össze. Az első szobor Herman Ottót, a nagy tudóst és hazafit örökíti meg. Megmintázására világhírű szobrász- művészünk, Meggyessy Ferenc kapott megbízást. A mester elkészítette a szobor modeP jét. Képünkön művész társai szemlélik a művet. Középen az ősz mester. A kurityáni külszíni fejtésnél A borsodi széinmedencében vég­zett kutatófúrások során tavaly a kurityáni bányaüzem mellett, a Szuha-patak völgyében nagykitérje- désü, a külszínhez közelfekvő szén- telepre bukkantak. A vizsgálatok megállapították: mintegy 3 és fél­éves fejtésre alkalmas 2—2.3 méter vastag széntelep húzódik az 5—6 méteres földtakaró alatt. A szén mintegy 3506 kalória értékű. A feltárások befejeztével a keleti főcsatorna építésétől egy lépegető exkavátor érkezett, melynek össze­szerelését most fejezték be. A gé­pet kipróbálták, s az most már nagyszerűen működik. A földréteg letakarítását április 1-én kezdik meg. Először a terület közepén egy nyitóárkot indítanak, amely egyúttal víz levezetésére is szolgál. Ebből a nyitóárokból kiin­dulva kezdik majd meg a széntelep művelését. Ezzel egyidőbem egy má­sik nagy feladatot is meg kell olda­ni a külszíni bánya felitáróinak. A szenet rejtő területen folyik -keresz­tül a Szuha-patak. Ennek • elterelé­sére új medret vájnak, amelyen ke­resztül elvezetik majd a patak vizét. A kitermelt szén elszállítására új külszíni vágányhálózatot, valamint rakodót építettek. Itt töltik meg a vagonokat, innen szállítják a szenet a téréntei központi osztályozóra. A szén telepet kékszárnyú fronttal művelik majd. A frontok szállítását gumi és kaparószalagokkal teljes egészében gépesítik. A tervek sze­rint az első vagon szenet június kö­zepe -táján, indítják útnak az új kurityáni külszíni bányaüzemből. IV éhány tornanádaskai középpa- raszt új termelőszövetkezetet akart alakítani a napokban, de mert nem voltak elegen, egyelőre lemond­tak a közös gazdálkodásról. A javas­latot, hogy lépjenek be a már meg­lévő termelőszövetkezetbe, nem fo­gadták el, mondván: »Nem igazi ter­melőszövetkezet az, hiszen a tagok lopkodják a sajátmagukét, nem be­csülik a közöst. Mi nem így akarunk gazdálkodni.-« Hasonló vélemények, hasonló jelenségek bizony nem rit­kán akadályai egy-egy termelőszövet­kezet fejlődésének, erősödésének me­gyénkben. Egyes termelőszövetkeze­tekben vezetők és tagok kölcsönösen elnézik egymás hibáit, szemethuny- nak, ha egyikük-másikuk herdálja a közös vagyont. Nem alakítanak el lenőrző bizottságot, hogy az figye­lemmel kísérje a tsz pénz- és anyag- gazdálkodását, sem fegyelmi bizottsá­got, amely szükség esetén bünteti a tolvajokat, az enyveskezűeket... Egy-egy esetben viszont ha el is fognak, fel is jelentenek valakit, hó­napokig elhúzódik a felélősségrevo- nás. Március 22-én az Északmagyaror­szág szerkesztősége és a Tsz-tanáes ankéton tárgyalta meg a közös va­gyon védelmének fogyatékosságait és ezek megszüntetésének legfontosabb teendőit, a termelőszövetkezetek, az ügyészség, a bíróság, a rendőrség és a Nemzeti Bank képviselőivel. * rFavaly novemberben választottak x meg a sajószentpéteri Kossuth Termelőszövetkezet elnökének mondotta az ankéton Nagy László elvtárs. — Tudtam, hogy ebben a kö­zös gazdaságban az egyik legnagyobb probléma a lopás, a herdálás. Mégis szinte elhültem attól, amit már az első napokban tapasztaltam. Összejött az őszi munka: törni, vetni, répát ásni — s egyszerre min­dent. Az erő megvolt, a tagságot há­rom csoportra osztottuk: »Ti törtök, — ti vettek, — ti répát ástok«. S mi történt? — Megyek reggel ki a földre, hát mindenki ott szorong a kukoricásban, — az egész tagság tör! Csodálkoztam, de kezdtem sej­teni valamit. Este megfigyeltem a hazafelé tartó szekereket... Egy­szerre csak látom, hogy emelintenek le egy teli zsák kukoricát. $• aki emeli nem más, mint az ellenőrző bizottság elnöke. Természetesen a kukoricát azonnal bevitettem vele a magtárba, s még más tizenöt taggal is... Ezért volt hát a nagy törési szorgalom! Nem beszélve arról, hogy szárvágásnál még húsz zsáknyi »mezgerlés« gyarapította a közös vagyont. Ellenőrzés nélkül ez mind kárbaveszett volna a közös vagyon rovásába. — Nagy László elvtársat, a sajószentpéteri Kossuth Tsz elnökét a munkásosztály küldötte falura. Ma már jól megy a munka a termelőszö­vetkezetben, de eleinte igen sok fá­radságába került Nagy elvtársnak meggyőzni a tagságot, még a vezető­ségi tagokat is, hogy a magukét lop­ják, a maguk boldogulását ássák alá. anrkor hozzányúlnak a közös va­gyonhoz. Az ankét résztvevői által elmon­dott hasonló tapasztalatok vi­lágosan bizonyítják, hogy a hibák ki­indulópontja: a tsz-vezetőségek és a tagság megalkuvása, az, hogy néhol kölcsönösen elnézik egymás félre­lépését. A sajószentpéteri Kossuth Termelőszövetkezet például százez­rekkel lehetne gazdagabb, ha éveken át nem lopták, nem herdálták volna el a közös vagyont. Más tsz-ben viszont azért néznek el a kisebb-nagyobb herdálások felett, mert néDszeriitlen feladatnak tartják »elárulni« sógo- ruk-komáiuk hibáját, vagy félnek szémbeszállni az elnökkel. A mádi Kossuth Tsz juhhodályá- ban például minden térítés nélkül hízott az elnök apjának több mint 100 darab juha. Senki se szólalt fel ez ellen, nemhogy a tsz-ben, de méa a járási tanácson sem, pedig ott is' tudtak a dologról. Az encsi járás néhány termelőszö­vetkezetében a tsz juhászok huszá- val-ötvenével nevelik saját juhaikat a tsz legelőjén, takarmányán. S ha pusztul, legtöbbször, csak a tsz juh­állománya pusztul, a bacsóé soha! Mindezekről tud a járási tanács és a pártbizottság is. Tudják, hogy ezek a hibák meggondolásra késztetik a belépni akarókat, mégsem cseleked­nek időben, nem folytatnak felvilágo­sító munkát, nem érvényesítik az alapszabályzatot, nem alkalmaznak fegyelmezést, büntetést Erre pedig feltétlenül szükség van, mert csak ez lehet a hibák megszüntetésének kiindulópontja. Borsodivánkán, a szentistváni Béke Tsz-ben minden tag becsüli a közös vagyont, mert a vezetőség határozott, igazságos, az, ellenőrző bizottság jól dolgozik, ügyelnek, vigyáznak a közös va­gyonra. A z ankéton szó esett arról, hogy az ügyészségek, bíróságok sok« szór húzzák-halogatják a tolvajlás, sikkasztás miatt feljelentettek, letar­tóztatottak felelősségrevonását. Akad olyan példa is, mint a sajószentpéteri Kossuth Tsz volt elnökéé, Farkas Je­nőé, aki jogtalanul saját céljaira használta fel a közös pénzt; letartóz­tatták, kiderült, hogy bűnös, de mert űjabb kivizsgálásra volt szükség, szabadon engedték. Még ma is sza­badlábon van és persze hivalkodik mindenki előtt: »No látjátok, itt va­gyok, semmi bajom. Kár volt úgy ugrálni. Jobban élek, mint ti.<* * És úgy is van. Most kupeckodik! Ott van a miskolci Vörös Ujgyőr tsz* volt elnökének ügye is. Kupcsikot már több mint egy évvel ezelőtt le­tartóztatták, mert kupec, osztály­idegen fuvarosokkal összejátszva több mint 100 ezer forint kárt oko­zott a tsz-nek. A vizsgálat kiderí­tette, hogy Kupcsik bűnös, de sza­badon engedték »további kivizsgá­lás« címén ... Még most, több mint egy év után sem hirdettek felette ítéletet, noha jogos és szükséges lenne megbüntetése. Az ügyészség, bíróság és rendőrség képviselői elismerték, hogy valóban akadnak hiányosságok a büntetőszer­vek munkájában, noha ebben az utóbbi időben már van javulás. Lip- ták János elvtárs, a városi ügyészség vezetője szerint az volt a hiba, hogy nem úgy kezelték a tsz-ek közös va­gyona megsértőinek ügyét, ahogy kellett ró- •», mondván: — ez befo­lyásolná t tsz-ek erősödését, a tsz mozgalom fejlesztését; — nyilván­való pe^ig, hogy aki lop, herdál, azt felelősségre kell vonni. Ez nem riaszthatja vissza a belépni akaró be­csületes dolgozó parasztot, ellenke­zőleg, az riasztja vissza, ha látja, hogy a közössel Csáki-szalmájaként bánnak a tsz-ben. y/' éget kell vetni a tsz-ek fejlő­dését gátló hibáknak, a lopás­nak, herdálásnak! — Ez volt az an­két résztvevőinek határozott állás­foglalása, s mindjárt ki-ki elmondta, mit tesz az elkövetkezendőkben en­nek érdekében. Feltétlenül szükséges, hogy valamennyi járási tanács, me­zőgazdasági osztály megismerkedjen az alapvető büntetőjogi szabályok­kal, s megismerkedjenek ezekkel a lsz-ek és a tsz-tagok is. Ezért a me­gyei és járási ügyészek, bírók vállal­ják egy-egy tsz patronálását, s azt, hogy sokkal többet látogatják a járá­si tanácsszerveket is. A tsz-ek ben be­szélgetnek a közös vagyon megbe­csüléséről, a büntetőjogról, belenéz­nek a Nemzeti Bank képviselőivel a könyvelésbe is, ezzel megelőzik a Io­nosokat. S ha jelentés érkezik her­dálásról, nem huzzák-halogatják az ü<?vet. hanem a nyomozószervek se­gítségével mielőbb meghozzák az igazságos ítéletet. A rendőrség, bíróság és ügyészség jobb munkája mellett fontos a tsz-ek pártszervezetének. vezetőségének, kommunistáinak és ellenőrző bizott­ságainak jobb felvilágosító és ellen­őrző munkája. Az, hogy a tsz tagok, főleg a kommunisták ne tekintsék népszerűtlen feladatnak a közös va­gyon védelmét, hanem olyan köte­lességnek, amelyet ha elmulasztanak, saját magukat, s az egész termelő­szövetkezeti mozgalmat károsítják Gyantából es homokból készült öntőformák Az egyik nyugatnémetországi gyárban a maximum 130 kilogram súlyú acél-, réz-, bronz- és alumi­nium alkatrészek öntéséhez gyan­tából és homokból készült formá­kat használnak. Ezeket a formákat úgy állítják elő, hogy a felmelegí­tett modellre rásütik a homok és az üvegmassza keverékét. Ennek a ke­veréknek az alkalmazása majdnem 90 százalékkal csökkenti a homok­felhasználást a közönséges homok­formákhoz képest és lerövidíti a forma szárításának idejét. Az ilyen formába öntött fém gázai szabadon eltávozhatnak a forma falain ke- reszttjl, miáltal elésjk annak lehe­tősége, hogy az öntvényben gázbu­borékok üreget képezzenek. A gyanta-homokformákban 10 mm-ként 0.02—0.03 milliméter pon­tossággal önthetik az alkatrészeket; Az ilyen különleges keverékből ké­szült formák nem nedvesednek, nem tartalmaznak illő anyagokat, ezért hosszas tárolás esetén sem változtatják méreteiket, nem vete­mednek. HÚSVÉTI üdvözlőkép 2 nap alatt készül, levelezőlap nagyság­ban 3 darab 25 forint. Fényképész Szövetkezet 6. számú fiókja, — Széchenyi utca 37. szám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom