Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-20 / 68. szám
É-SZaKMAGYARORSZAÍj r Tegyük társadalmi ugnyé a Miskoican tir cr»odD vidamel sorsát A Két fiatal méinüK harca egy cé ért Gyorslista a Hsgyadilr Bskeköícsan sorso'ásától V.. ws ORSODrABACO-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK L XII, éviorva rn 6%. s t\ m Ára 50 fillér Tettekkel szeretői a hazát A m/ harcunk az építés és alkotás harca, mely életet teremt. A rr.onka alkotó erő, amely megoldja az élet összes rejtélyeit és győzedelmeskedik a nehézségek felett. A munka szent és nagy dolog a ml hazánkban. Nagy öröm és boldogság, hogy dolgozhatunk, hogy munkánk szocialista hazánk hasznára válik. Szüléink egész életükön át dolgoztak anélkül, hogy megismerték volna azt az örömet, amit a munka nyújt. Vajon mikor találtak a múltban az emberek örömet és élvezetet a munkában? Nyomorban kellett élniük és dolgozniuk. Felszabadulásunk ünnepére készülünk, 11 esztendeje már, hogy a nagy Szovjetunió révén szabadságit kaptunk, miénk lett az ország. Miénk lett minden ebli>en a hazában, amely napról napra egyre több kincsét, gazdagságát tárja elénk. Tettekkel szeretni a hazát annyit jelent, hogy feltárjuk mi is tehetségünk, szorgalmunk minden kincsét. Minél gazdagabbak vagyunk az alkotásban, annál gyorsabban haladunk nagy célunk felé. Hazánk akkor lesz erősebb, életünk akkor válik még szebbé, ha megyénk városainak, falvainak munkásai és dolgozó parasztjai vállvetve segítik egymást. Segítsük hát most bajbajutott honfitársainkat legjobb tudásunk szerint, pénzzel, a munkában való még jobb helytállásunkkal. ’'Tettekkel szeretni a hazát annyit jelent, hogy mindig felfelé, új eredmények felé törekszünk, hogy az ország, a magunk boldogságáért nem Sajnáljuk a fáradságot. Hazánkban ma nem a kizsákmányoló parancsát, akaratát teljesítő rabok robotolnak, hanem szabad emberek dolgoznak önmaguknak, saját maguk boldogulására. Az erőnk java a múltban, a szabadságharc idején csatákban folyt el, amikor szuronyt szegezve és forradalmi dalt énekelve mentek az ágyúk elé. A ma hazaszeretete sarkalló erő,, munkára bíztat. Csak az vallhatja magát népi demokratikus országunkban igaz hazafinak, aki egész erejével segít megvalósítani országépítő terveinket. Csak az tekintheti példaképének hőseinket, aki maga is követi példájukat. Büszkék vagyunk a szocialista munka borsodi hőseire, akik példát mutatnak: hogyan kell tettekkel szeretni a hazát. De büszkék vagyunk azokra a dolgozókra is, akik a dolgos hétköznapok során 80 százalékról 100 százalékra emelik teljesítményüket. Hősök ezek az emberek is. Ezt írta Petőfi róluk: »Fel nemzetemnek apraja, nagyja, — Szégyen reá, ki lomháti vesztegel. — Dicsőség arra, aki dolgozikA fegyelemsértő szintén a nemzet tagjának számítja magát, gyarapodni akar. méghozzá a lógás útján. így gondolkozott Budai Pál a Borsodi Vegyikombinát javító műbelének lakatosa. Bement munkahelyére, leblokkolt, azután kiment a gyárból, 100 forintért eladta a vállalat köpenyét és a pénzt elitta. Másnap, amikor ismét megjelent munkahelyén, a javítóműhely dolgozói röpgyűlést hívtak össze és Budai Pált kipenderítették a gyárból. Helyesen tették. így kell elbánni azokkal, akik más munkájából akarnak élni, akik lógnak, lézengenek. De nem is szabad tűrni sehol megyénkben a kapitalizmus csökevényeinek e konkrét hordozóit, a naplopókat, a tolvajokat. A Központi Vezetőség március 12—L3-i ülésén az SZKP XX. kongresszusáról tartott beszámolójában Rákosi Mátyás elvtárs többek között arról is beszélt, hogy a második ötéves ten' folyamán tovább akarjuk folytatni az árleszállítást és a szociális juttatások növelésének politikáját. Ugyancsak megkezdjük a második ötéves terv folyamán a rövidebb munkaidőre való áttérést, úgy ahogy azt a Szovjetunió teszi. Meg kell nyíltan mondani — az, hogy mikor és hogyan tudunk áttérni a rövidebb munkaidőre, az igen nagy mértékben függ a műszaki haladástól, az új, korszerűbb technika bevezetésétől, de főleg attól, hogy a munkaidőt ténylegesen fegyelmezetten használják ki. Ha szervezettebb volna a termelés és ^jobb lenne a munkafegyelem, akkor ezen a téren sokkal gyorsabban haladhatnánk előre. Szóvá kell tenni azt is, hogy nemcsak az követ el hibát, aki lóg, hanem az is, aki elnéz a súlyos fegyelmezetlenségek felett, aki előbbre- valónak tekinti egyéni nyugalmát és nem neveli, nem vonja felelősségre a lézengő, fegyelmezetlen dolgozót, mert ezt kényelmetlennek, népszerűtlennek tartja. Qokan töprengenek ezek közül, u hogy mit lehetne tenni a békéért, amellett, hogy szüntelenül átkozzák a háborút. Meg kell tanítani fegyelmezett munkára a lógósokat. Atkozni a háborút és szemethúnyni a rendellenesség felett, — ez közel sem járul hozzá a béke megerősítéséhez. A párt- és kormányhatározatok va- lóraváltására van szükség, mert ezeknek jó végrehajtása, vagy elsikkadása százezrek, milliók mindennapi életét, munkáját, életkörülményeit befolyásolja. Tettekkel kell szeretni a hazát. A borsodi dolgozók saját tapasztalataikból jól ismerik a tettek jelentőségét. Nem használ a szó, ha a kéz nem jó, — tartja egy régi magyar közmondás. Amíg a borsodi bányászok csak szavakban ígértek, de a kéz nem adott., nem is kapott az ország több szenet. Ma büszkeséggel beszélünk a borsodi szénosata hőseiről. Valóraváltották és valóraváltják ígéreteiket, ezt bizonyítják a termelési százalékok, ezt bizonyítja, hogy mindkét szénbányászati trösztünk előnyt szerzett a tervteljesítésben. Csakis a munkában mutatkozik meg az ember nagysága, hazaszeretete. A munka tétlen szemlélőinek élete sívár és üres. S aki pedig igyekszik kimélyíteni és kiszélesíteni a gyönyörű, de még kissé nehéz napjaink eddigi eredményeit, az arról tesz tanúbizonyságot, hogy szereti hazáját. Űj gyönyörű haza felépítésére törekszünk, amely nem tűri, hogy csak fellobbanó erény legyen a szorgalom, a szocializmus ügyének szakadatlan szolgálata. A Magyar Dolgozók Pártja azon munkálkodik, hogy hazánk minden fiának derűsebb legyen az otthona, még több legyen az öröme. S mi lehet erre a mi válaszunk? Az, hogy alkotó módon vesszük ki részünket a szocializmus építéséből. A mérnököl-:, tudósok és technikusok az új felfedezések, a tudomány és technika legújabb vívmányainak a nép szolgálatába állításával tesznek bizonyságot hazaszeretetükről. Ez az az arany- fedezet, amivel biztosítani lehet az életszínvonal emelkedését. Tettekkel szeretni a hazát, ez jellemzi az igaz hazaíiságot. Lenin a következőket mondotta: »A lényeg az, hogy ne elégedjünk meg azzal a hozzáértéssel, amelyhez eddigi tapasztalatunk segítségével jutottunk. Hanem feltétlenül menjünk tovább. Feltétlenül törekedjünk többre virfel- tétlenül térjünk át a könnyebb feladatról a nehezebbre. Enélkül általában minden haladás lehetetlen s lex hetién a haladás a szocialista építés terén is.« E lenini tanítás szerint élni annyi, mint forrón szeretni a hazát. E lenini tanítás mutatta úton haladva szolgáljuk legjobban a szocializmus ügyét. A zt akarjuk, hogy meggyorsuljon a szocializmus építése, hogy naponta könnyebb, vidámabb legyen az élet. Tettekkel szeretni a hazát ezt jelenti! Miskolc. 1956 március 20, kedd ÚJÍTÁSOKKAL AZ ÚJABB MúN KAQYÖZELMEKERT! I őbb mint 422 ezer forint megtakarítás Gadó Gyű?a újítása nyomán A Lenin Kohászati Művek legfiatalabb üzemében, a középhengerműben a hengerészek az egyenlőszárú szögacél hengerlésénél igen sokat bosszankodtak a gyakori hengercsere miatt. A különböző méretekre való átállásnál mindig hengert kellett cserélniük. Ez sok időt rabolt el, fékezte a termelést. Gadó Gyula elvtárs, a henger-esztergaműhely művezetője sokáig gondolkodott, hogyan segíthetne ezen a nehézségen. Üjitási javaslatot dolgozott ki. Újítása nyomán egyszerre több méretre lehet hengerelni az egyenlőszárú négyszögacélokat. Csökkent a hengerelhasználódás is. Az újítás bevezetése előtt ez 50X50 milliméteres szögacélok hengerléséhez egy évben 24 darab hengerre volt szükség. Most az egy évi henger felhasználás mindössze 10 darab. Lényegesen kevesebb a hengerek megmunkálási ideje is, így növekedhetett a hengersorok teljesítőképessége. Gadó Gyula újítása nyomán egy év alatt 422A60 forint többlet- jövedelem várható. Újítási hónap a szénbányászati trösztök területén A Szénbányászati Minisztérium újítási osztálya a bányaipari dolgozók szakszervezetével karöltve az újítómozgalom fellendítése érdekében március 20-tól április 20-ig versennyel egybekötött újítóhónapot rendez a szénbányászat területén. Az ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozói már be is kapcsolódtak a versenybe. Az üzemeknél elhatározták, hogy az újító hónap keretében megszervezik a technika napját, s ezen belül egy-egy ankétet tartanak a legfejlettebb szovjet és hazai bányászati ^módszerekről. ÚJ ÜZEM — ELSŐ ÚJÍTÁSA Néha a teljesen modern gépeket is legyőzi az ember friss gondolata. Így történt ez a miskolci pamut fonodában is, ahol az új gépek mellé máris újítók sorakoztak fel. A gyárban sokat beszéltek erről az újításról, mert külföldi szakemberek is foglallzoztak már a megvalósított ésszerűsítés gondolatával, de eredménytelenül. * Az újítók: lcét fiatalember: Bunth József főszerelő és Rab Pál szerelésvezető. Most éppen kárioló- gépeket szerelnek össze, hogy minél előbb meginduljon egy újabb gépsor. Míg lserestem öltét, azon tűnődtem: vajon mit újíthattak, hiszen, itt a' világ egyik legmodernebb kártológépeit szerelik össze, amelyeket, nemrégen gyártott a Német Demokraíilcus Köztársaság. Félig felszerelt kártológépek között meglelem a két derékig olajós újítót. Kérdésemre Bunth József elvtárs feléli — Az újításunk lényege igen egyszerű. A mi szakmánkban régi törvény felszerelés előtt a dobköszörülés. Ez a művelet gépenkint nem egyszer 30 órái veit igénybe, mert acélkopenyt kellett köszörülnünk. Mi ezt az időt lecsökkentettük öt-hat órára. Hogy hogyan? Az is egyszerű. A kártolódob fordult eddig 285-öt, s mi lecsökkentettük 68-ra. A dobköszörű fordult 660-at, ennek fordulatszámát 960- ra növeltük. Igen egyszerű a dolog, c. gyorsan forgó köszörűnek több ideje jut marni az acélköpenyt, mint eddig, mert a dob lényegesen lassabban forog. — Hogyan született meg az újítás gondolata? — Mi gépszerelők vagyunk — veszi át a szót Rab elvtárs —. a szegedi, kaposvári fonodát szintén mi szereltük fel s munka közben rájöttünk arra, hogy a köszörülés igen-igen aJcadályozza a határidő teljesítését. Összedugtuk a fejűn- két,' hogy megsürgessük egy kicsit az időt. S lám, itt Miskolcon sikerült. — Mennyi időt nyernek az újítással? — Én azt hiszem, sikerül négy és fél, t'agy öt hónappal előbb befejezni a szerelési munkálatokat. — Hányadik újítás ez Bunth elc- társ? — Talán a harmincadik? — És hány éves? — Harminc. — Akkor mindegyik évére jut egy újítás? Igaz? — Hát, ha egyéves koromban kezdem — nevet tréfásan a fiatalember. — És most min dolgoznak? — Azt még igazán nem tudjuk — válaszol Bunth elvtárs, mert ugyebár kenőcs is csak akkor kell, ha* nyikorog a kerék. Hát mi állandóan nyitva tartjuk a fülünket, szemünket és figyelünk minden nyikorgásra. (Párkány) 300 újító dolgozik már Kazincbarcikán A Borsodi Vegyikombinát üzemeiben igen sok műszer, automata és más egyéb komplikált berendezés működik. A hatalmas vertikális üzem a modern technika alapján épült és ezért nem könnyű az újítók helyzete. Csak olyan dolgozó ésszerűsíthet ebben a gyárban, aki kiválóan képzett, ismeri a gyártási folj-amatokat, a vegyipari gépeket. Ennek ellenére a vegyikombinátban már 300 újító-tevékenykedik. Mérnök és szakmunkás együtt újít. Erre igen sok példát sorolhatnánk. Kovács Jánosról, a műtrágya- gyár kommunista művezetőjéről úgy beszélnek, mint a legtermékenyebb újítóról. Januárban 8, februárban 9 újítást nyújtott be. Különös érdeme, hogy a javaslatokat ő maga dolgozza ki a gyakorlatban is. Sziget Lajos főművezető és Angel Ede ifjú mérnök most nagyjelentőségű újításon dolgozik. Az előbepár- lásnál az egyszer már felhasznált? ■gőzt friss gőzzel vegyítve mégegy- szer fel akarják használni. Mészáros Ferenc üzemvezető és Tóth Pál mérnök a hígsav üzem turbo-kon- denzátor hűtővizének csökkentésére dolgoztak ki értékes újítást. Kazincbarcikán még tovább fejlődhetne az újító mozgalom, azonban a bürokrácia, a késedelmes intézkedés nagyban gátolja az újítások bevezetését. Jelenleg mintegy 80 újítási javaslat hever az asztalfiókok mélyén. Helyes lenne, ha a Borsodi Vegyikombinát főmérnöke mihamarabb felülvizsgálná az újítási mozgalom helyzetét és felelősségre vonná a hibák elkövetőit. Az ózd! martin újítói a felszabadulási verseny sikeréért Az ózdi martinacélműben a felszabadulási verseny sikeréért a technika élharcosai, az újítók lelkes versenyt indítottak. Céljuk, hogy benyújtott és bevezetett újítási javaslataikkal segítsék a vállalások teljesítését. Ennek érdekében a martinacélmű újítói januárban és februárban 92 bevezetésre alkalmas újítást nyújtottak be. A felszabadulási verseny tiszteletére pedig vállalták, hogy márciusban 50 újítással segítik a technika fejlesztését. Vállalásukat túl fogják teljesíteni, mert március 15-ig már1 40 újítási javaslatot készítettek el* A közelmúlt újításai közül kiJ emelkedik Pásztor Jánosnak, aí 10-es számú kemence olvasztárénak újítása. Az eddig igen sok problémát okozó alacsony kemence! első fal tartósságot oldotta meg sikerrel. Javaslata alapján a kemence első falát az eddig használatos tűzálló anyagok helyett nagyobb tűzállóságú és fokozott hőingadozást elviselő tűzálló anyaggal cserélték fel. Az újítás eredménye, hogy a kemence első falának tartóssága már eddig is 15—18 adaggal növekedett. ÁPRILIS 4 TISZTELETÉRK A DIMÁVIAG GÉPGYÁR síkesztergát gyártó ifjúsági laka-tos export brigádjának tagjai hazánk felszabadulásának 11. évfordulója tiszteletére elhatároztuk, hogy március 25-től április 5-ig „felszabadulási41 deka- dót tartunk. Egyben vállaljuk: 1. Az éves felajánlásunkon belül a. 100 darab karusszel esztergát április 10-e helyett április 5-re legyártjuk. 2. A gépek szerelési és h&ntolási műveleteinél eddig elért 136 százalékos teljesítményünket 150 százalékra fokozzuk. 3. Juhász Istvánt patronáljuk, februári S5 százalékos teljesítményét május 1. tiszteletére 105 százalékra emeljük. 4. A szerszámtakarékosság érdekében vállaljuk, hogy a kántoláshoz szükséges szerszániclcat törött csapágyakból magunk készítjük el, ami minőségben jobb és tartósabb lesz az eddigieknél. A „felszabadulási dekádu ideje alatt versenyre hívjuk ki gyárunk és a megye összes gépipari brigádjait és dolgozóit GELLE LÁSZLÓ brigádvezető, DIMÁVAG Gépgyár A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK dolgozói április 4-ét már évek óta. hagyományos felszabadulási munkaversennyel köszöntik. Az idén is ott leszünk a jó munluíval ünneplők első soraiban. Hengerész brigádom nevében az éves vállalásunkon belül hazánk felszabadulásának 11-tk évfordulója tiszteletére a következő felajánlást teszem: 1. Márciusi tervünket 2 nappal a határidő előtt teljesítjük. 2. Selejtünket —• a januárihoz viszonyítva — 10 százalékkal csökkentjük. 3. A kiemelt gyártmányokat selejtmentesen gyártjuk. 4. Megszűntetünk brigádunkban minden fegyelmezetlenséget. Egyben felhívással fordulunk a. Lenin Kohászati Művek és a megye összes kohászaihoz, hogy március 24-től „felszabadulási dekádat** tartsunk. Előre, az újabb kiváló eredmények eléréséért! KUGLER LAJOS hengerész brigádvezető, LKM A termelékenység fokozása mellett nagy gondot fordítanak an acélmű újítói a minőség javítására is. Tomkovics Lajos öntőcsarnoki MEO ellenőr a felfröccsenést küszöbölte ki olymódon, hogy egy dróthálót alkalmaz, mely csaknem megszünteti a pikkelyességet és as ebből adódó selejtet. Az ózdi martinacélmű 100.4 százalékos havi terv-teljesítésében az újítóknak igen jelentős részük vanj
