Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-15 / 64. szám

ESZAKMAGYARORSZffli i szovjet film ünnepe AZ MDP BORSOD-ABAUj-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZPESAGANAK tAfigA Xll. evíolvan 61. s«ann 4R4 50 frn.t.fNR Miskolc. 1956 március 15, csütörtök Rákosi Máty ás elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén A Magyar Dolgozók Pártja KÖz- ponti Vezetőségének március 12— 13-i kibővített ülésén Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára tartott beszámolót az SZKP XX. kongresszusáról. Az alábbiak­ban kivonatosan közöljük Rákosi elvtárs beszédét. Tisztelt Központi Vezetőség! A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa óriási hord­erejű, világtörténelmi jelentőségű esemény. Hatása fokozódó mérték­ben Jog megmutatkozni a nemzetközi fejlődés minden területén s jelen­tékenyen megszilárdítja a szocializ­mus, a béke és a demokrácia hívei­nek hatalmas táborát. Hruscsov elv­társ beszámolója a Központi Bizott­ságnak a XIX. pártkongresszus óta végzett munkájáról, Bulgar.yin elv­társ előadói beszéde a hatodik ötéves terv irányelveiről, a kongresszus egész munkája bátran, alkotó módon felvetette és megválaszolta korunk legfontosabb kérdéseit. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XX. kongresszusa új szem­szögből világította meg a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kér­déseit: a szocialista és kapitalista rendszer békés egymás mellett élé­sét, a háború elhárításának lehető­ségeit, a szocializmusba való átmenet polgárháború nélküli perspektíváit. A kongresszus e kérdésekre vonat­kozó, bátor, új, a lenini tanítások kö­vetkezetes alkalmazásával kidolgo­zott megállapításai a marxizmus— leninizmus értékes továbbfejlesztését jelentik, óriási elvi jelentőségük van a szocializmus megvalósításáért folytatott helyes politika kidol­gozásában és biztos irányvonalat jelentenek szerte a világon a kommunista és munkáspártok ré­szére a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc­ban. A kongresszus egyhangú helyeslés­sel hagyta jóvá azt a munkát, ame­lyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az el­múlt három esztendő alatt a kül- és belpolitika minden kérdésében annyi sikerrel végzett. A kongresszus nyo­matékosan hangoztatta, hogy e sike­rek egyik döntő tényezője, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjában újra a pártélet lenini szabályai jutot­tak' érvényre, hogy helyreállt a kol­lektív vezetés, megerősödött a párt- demokrácia. Mindez még jobban elmélyítette a párt tömegkapcsolatait és növelte a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának mint a párt kol­lektív vezetőjének súlyát és szerepét. A kongresszus egyhangú lelkese­déssel támogatta a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsógá­mus szellemével és tanításaival ellen­tétes személyi kultusszal szemben. Megállapította, hogy a személyi kul­tusz elterjedése háttérbe szorította a kollektív vezetést, lebecsülte a párt és a dolgozó tömegek szerepét, ezzel egyben gátolta a dolgozó tömegekben rejlő hatalmas kezdeményező és te­remtő erő kifejlődését s gyakran súlyos hibáknak és mulasztásoknak nyújtott táptalajt. A kongresszus erő­teljesen aláhúzta azt a lenini meg­állapítást, hogy az új élet igazi alko­tói a kommunista párt által vezetett héptömegek. A kongresszus egész munkáját a marxizmus—leninizmus szelleme ha­totta át. Ez tette lehetővé, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja he­lyesen mérlegelhette az elmúlt há­rom év bel- és külpolitikájának min­den problémáját, a marxista—leni­nista * tanítások alapján, a tömegek tapasztalatainak és létérdekeinek szakadatlan figyelembevételével ki tudta dolgozni a felmerült bonyolult kérdések megoldását. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámoló­ját, valamint a kongresszus vitáját magas elvi színvonal, a bírálat és önbírálat bátor alkalmazása, igazi harcos bolsevik szellem hatotta át. A kongresszus légkörét az egészséges optimizmus, az erő és a magabiztos­ság jellemezte. Szakadatlanul új ol­dalról került megvilágításba az a tény, hogy a kommunista párt szorosabbra fűzte kapcsolatait a tömegekkel, hogy bátran támaszkodott a dol­gozó nép kollektív tapasztala­taira, meghallgatva kívánságait, fejlesztette a bátor bírálatot, az ttnbirálatot és ezzel nemcsak, jobban összeforrott a néppel, ha­nem maga is egységesebb, össze- kovácsoltabb lett. A kongresszuson újra bebizonyoso­dott a Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép meg­bonthatatlan erkölcsi-politikai egy­sége. A testvéri kommunista és munkás­pártok képviselői joggal hangoztat­ták, hogy a kongresszus munkája és határozatai valamennyiok számára felbecsülhetetlen jelentőségű, e hogy Szovjetunió Kommunista Pártját. Marx, Engels és Lenin halhatatlan eszméinek zászlóvivőjét nagyszerű követendő példaképüknek tekintik. Ez a kongresszus a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tör­ténetének is kimagasló eseménye. Határozatai messzire előre mutatnak, megvilágítják a kommunizmus épí­tésének útját a Szovjetunióban és felbecsülhetetlen segítséget nyujta nak a szocializmust építő országok dolgozóinak, a kapitalista országok kommunista és munkáspártjainak, új erővel, új lelkesedéssel töltik el szerte a világon a béke és a démo­nait harcát, a marxizmus—leniniz- krácia minden hívét. A magyar dolgozó nép a legnagyobb lelkesedéssel figyelte és helyeselte a XX. pártkongresszus munkáját Rákosi elvtárs ezután ismertetett több elvi kérdést, melyet az SZKP XX. kongresszusa felvetett, továbbá a Szovjetunió szocialista építőmunká­jának főbb eredményeit és a hatodik ötéves terv irányelveiben foglalt fő célokat­— A tőkések — mondotta —, akik azelőtt kétkedő, szkeptikus megjegy­zéseket fűztek a szovjet tervekhez, ezúttal gondterhesen, nemegyszer tisztelettel beszéltek célkitűzéseiről, s megállapították, hogy e tervek a Szovjetunió eddigi eredményei alap­ján reálisak és megvalósíthatók. A dolgozók világszerte lelkes örömmel üdvözölték a 6. ötéves terv célkitű­zéseit, mert tudják, hogy «/terveket a szovjet nép bizton teljesíteni fogja és e tervek megvalósítása hatalmas gyarapodást jelent nemcsak a Szov­jetuniónak és a szocialista tábornak, de szerte a világon az egész haladó emberiségnek. A kongresszusi küldöttek — mon­dotta a továbbiakban Rákosi elv- társ — akik e kérdésekhez hozzászól­tak, kivétel nélkül hangsúlyozták. hogy e terv teljesítésének és túltel­jesítésének megvan minden feltétele s hogy a Szovjetunió termelésének hatalmas tartalékok állanak rendel­kezésére. Több területi titkár vállal­ta, hogy területükön a mezőgazdasá­gi terveket öt év helyett egy-kettő vagy három év alatt teljesítik. Á beszámoló ezután a szovjet tár­sadalmi és államrend további meg­szilárdításának nagy eredményeivel foglalkozott, majd így folytatódott: A szocializmus ellenségei arra számí­tottak, hogy Sztálin halála után a párt soraiban esetleg zavar támad, vezetői között viszály tör ki. De ezek a számítások hamisnak bizonyultak. A kommunista párt még szorosab­ban tömörült a Központi Bizottság köré, még magasabbra emelte a marxizmus-le n inizmus mindig diadal­mas zászlaját. Különösen nagy reményeket fűztek az imperialisták aljas ügynökükh Bérijéhez- A Központi Bizottság azonban erélyes kézzel véget veti 6 veszélyes ellenség és cinkosai tévé kenységének, ami lényegesen hozzá járult a párt további erősödéséhez és egységéhez. „Ma pártunk egységesebb, mint va­laha — mondotta Hruscsov elvtárs — szorosan a Központi Bizottság kö­ré tömörült és magabiztosan v«2eti az országot a nagy Lenin mutatta utón.” A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának munkájá* az az elv vezérelte, hogy a pártnak fé­lelem nélkül a nép elé kell tárni a hiányosságokat és a nehézségeket is. Nem forradalmár az, aki fél a hibák és a gyengeségek beismerésétől. A Központi Bizottság felhívta a pár*' szervezeteket a pártdemokrácia, i bírálat és önbírálat minden erővel való fejlesztésére, a végzett munka eredményeinek bíráló értékelésére, az önáltatás, az önelégültség, az el bizakodottság elleni harcra­A párt egységének további erősíté­se és a pártszervezetek aktivitásának fokozása megkövetelte a pártélet Le­nin által kidolgozott, korábban gyak­ran megszegett szabályainak az ér­vényesítését. Ebben elsőrendű jelentőségű volt a kollektív v’ezetés l?nir4 elvének visz- szaállftása és általános megerősítése ,.A kölíekfftT ú&étés 'élve mon­dottá e kérdéshez Mikojan elvtárs — elemi dolog a protetár párt, a lenini típusú párt számára, és mégis hang­súlyoznunk kell ezt a régi igazságot, mert körülbelül húsz éven át nálunk a valóságban nem volt kollektív ve­zetés. A személyi kultusz virágzott amit már Marx, majd Lenin is elitéit és ennék természetesen feltétlenül rendkívül kedvezőtlenül kellett befo­lyásolnia a párt helyzetét és tevé­kenységét.” A marxizmustól teljesen idegen a személyi kultusz. Meg kell állapítani, hogy Sztálinnal kapcsolatban, aki­nek jelentős érdemei ismeretesek, az évek folyamán olyan személyi kul­tusz alakult ki, mely gátolta a kol­lektív vezetést, a pártdemokrácia fej­lődését, és nem egy téren komoly po­litikai és elméleti hibák forrásává vált. A személyi kultusz szelleme ki­hatott a népi demokratikus országod­ra, köztük hazánkra is, ahol ugyan­csak komoly hibák keletkeztek be­lőle. Köztudomású, hogy a marxizmus- leninizmus súlyosan elitéli a személyi kultuszt. Marx és Engels számos Írá­sában határozottan állást foglalt egyes személyek nyilvános dicsőítése ellen. Lenin is kíméletlenül ostoroz­ta a személyi kultusz minden formá­ját, szakadatlanul hangsúlyozta a párt vezető szerepét és a párt Köz­ponti Bizottságának nagy jelentősé­gét. Aláhúzta, hogy nem egyes szemé­lyek, hanem a dolgozó tömegek a töi;- tónelem alkotói. Lenin mindig büsz­keséggel beszélt a pártról, mint a nép vezetőjéről és tanítójáról, ő mon­dotta a pártról, hogy korunk esze, becsülete és Llkiismerete. Le­nin ismételten hangoztatta, hogy a bolsevik pártvezetés legfőbb elve a kollektivitás. Lenin életében a párt ennek megfelelően működött. A kongresszus tehát újra hangsú­lyozta a pártvezetés lenini elvének ontosságát és újra előtérbe állította Lenin hatalmas alakját, akinek elé­vülhetetlen érdemei az elmúlt húsz esztendő folyamán a személyi kul­tusz következtében elhalványodtak. ffWtTfi Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata fcisyiiaasulttg jóváhagyta a Központi Vezetőség március 12—13-i ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége a Politikai Bizott­ság előterjesztése alapján megtár­gyalta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán részt vett delegáció beszámolóját. A Központi Vezetőség teljes mér­tékben egyetért azzal az értékeléssel, amelyet a XX. kongresszus a jelen­legi nemzetközi helyzetről s a Szov­jetunió belső helyzetéről adott és he­lyesli az ebből levont következteté­seket. A Szovjetuniónak a gazdasá­gi, a politikai, a kulturális élet min­den területén megmutatkozó rendkí­vüli ütemű fejlődése, a lenini taní­tásokon alapuló, a párt bölcsességét tükröző bel- és külpolitikája új szövetségeseket nyert meg a nemzet­közi színtéren, új lehetőségeket nyi­tott a különböző gazdasági és társa­dalmi rendszerű országok, a szocia­lista és a tőkés világrendszer békés együttéléséhez és versenyéhez, a szi­lárd béke megteremtéséhez. A kon­gresszus megállapításai a háború megakadályozásának lehetőségéről, továbbá a szocializmusba való átme­net különböző formáiról, nemzetközi­leg növelik és szilárdítják a munkás- osztály egységét, a néptömegek ös­szefogását, a béke, a demokrácia és a szocializmus híveinek hatalmas tá­borát. A Központi Vezetőséget őszinte örömmel töltik ei a Szovjetunió ha­talmas gazdasági sikerei, s a hatodik ötéves terv nagyszerű célkitűzései amelyek kézzelfoghatóan bizonyít­ják, hogy a Szovjetunió történelmi leg rövid idő alatt túlszárnyalja az egy főre eső termelés tekintetében a legfejlettebb tőkés országokat. Öröm­mel üdvözli a Központi Vezetőség a Szovjet nép anyagi és kulturális jólé­tének további emelkedését: a reálbé rek és jövedelmek emelését, a mun kaidő csökkentését, a kötelező közép iskolai oktatás általános bevezetését 1960-ig és a tervezett egyéb intézke­déseket. A Központi Vezetőség mélyen egyetért azzal, hogy e sikerek forrá­sa a pártélet lenini normáinak hely reállítása, a személyi kultusz leküz­dése, a kollektiv vezetés megterem­tése, mely a gazdasági, a politikai és a kulturális élet minden területén szabadon kifejleszti a párt és az egész szovjet nép korlátlan alkotó erőit. Mindezek alapján a Központi Ve­zetőség megbízza a Politikai Bizottsá got, hogy a KV tagjai, a pártszerve­zetek, a párttagság, a dolgozók, vala­mint ezek szervezetei és az állami szervek cselekvő részvételével hala­déktalanul dolgozza ki azokat az in­tézkedéseket, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszu­sának határozataiból a magyarorszá­gi viszonyokra alkalmazhatók és gondoskodjék ezek megvalósítására! ­A Központi Vezetőség megállapít­ja, hogy pártunk politikai irányvo­nala, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa dolgo­zott ki, helyesnek bizonyult. Tovább kell folytatni, a nehézipar elsőbbsége mellett, mindenekelőtt a mezőgazda­ság fejlesztését, biztosítani kell hoza­mának növelését s a mezőgazdaság szocialista átszervezését, fejleszteni kell a fogyasztási iparágakat is. Biz­tosítani kell az ipar műszaki színvo­nalának gyors emelését, a viszonyla­gos lemaradás felszámolását. To­vább kell folytatni az ipari és mező- gazdasági termelés növelése, s a ter­melékenység emelése révén a nép jó” lét emelésének politikáját. Továbbra is szívós, következetes harcot kell folytatni a pártban azérí * hogy minden fokon teljes mértekben valósággá váljék a kollektív vezetés^ Tovább keli fejleszteni a pártón be­lüli demokráciát. A már elért ered­ményekre támaszkodva, még inkább meg kell szilárdítani a szocialista törvényességet. A párt és a munkás­osztály vezetésével ki kell szélesíteni ar hazafias népfrontmozgalmat, ezt politikai tartó lommal kell megtölte­ni olymódon, hogy képes legyen ha­zánk egész dolgozó lakosságát moz­gósítani a béke védelmére, a * szo­cialista Magyarország felépítésére* A XX. kongresszus új lendületet adott annak a helyes politikának a végrehajtásához, amely a Magyar Dolgozók Pártjának III, kongresszu­sán épül, s amelyet megszabadított a jobboldali torzításoktól a Központi Vezetőség 1953 márciusi határozata, Minden pártszervnek és pártszer­vezetnek — a Központi Vezetőségtől az alapszervezetekig — fe! kell szá­molnia a formális, bürokratikus párt- munkát, A pártmunka középpontján ba a gyakorlati feladatok közvetlen végrehajtását, a végrehajtás meg­szervezését és irányítását, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat elmélyité* sét kell tenni. Az ideológiai, tudományos, kulturá­lis, propaganda és agitációg munká­ban messzemenően figyelembe keli venni a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának elvi megállapításait. A Központi Vezető­ség határozattan leszögezi, hogy az ideológiai munka elmaradottságát nálunk is csak akkor lehet megszün­tetni, ha nem íürjük az elméleti rest­séget. a tnarxizinus-lenínizmus meg­merevítését, a dogmatizmust. Az el­méleti munkát a legszorosabban ősz- sze kell kapcsolni az élettel, a szocia­lista építés gyakorlatával. A propaganda- és agitáciés munkát úgy kell átállítani, hogy az a párt politikájának népszerűsítése mellett a helyes munkamódszerek, haladó ta­pasztalatok, új ismeretek terjesztésé­vel közvetlenül segítse elő a párt és az ország előtt álló gazdasági felada­tok megoldását. A Központi Vezetőség megbízza a Politikai Bizottságot, hogy a második ötéves terv közeljövőben napirendró kerülő irányelveinél érvényesítse mindazokat a tanulságokat, amelye­ket a magyar népgazdaság, s általá­ban a magyar népi demokrácia fej­lődése szempontjából a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kon­gresszusából következtetésként le kell vonni. A Központi Vezetőség felhívja a pártbizottságokat és alapszervezeíe* két, pártunk minden tagját, hogy mélyrehatóan tanulmányozzák és elemezzék a XX. kongresszus anya­gát és hasznosítsák a pártmunka megjavítását elősegítő útmutatáso­kat. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatainak ta­nulmányozása és a gyakorlati mun-* kában való felhasználása újabb len­dületet ad az elméleti, kulturális és gyakorlati munkában, s nagy segítsé­get jelent pártunk III. kongresszusa cs a Központi Vezetőség múlt évi naey jelentőségű határozatainak vég­rehajtásában, az előttünk álló felada­tok teljesítésében, a szocializmus épí­tésében Magyarországon­A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. Élesebben és világosabban kell aláhúznunk a tömegek forradalmi építő szerepét Erről is szó van itt, elvtársiak! Hosszú esztendőkön át háttérbe szorult Lenin történelmi szerepe, el- homátyosodtaik óriási érdemei. Ö volt az, aki Marx-Engels örökségét „kiásta” abból a posványból, ahová a szociáldemokrata reformisták és revizionisták eltemették, ö volt az, aki alkotóan továbbfejlesztette Marx és Engels tanait Felfedte az im­perializmus kérdéseit, kidolgozta a forradalmi proletárpártról szóló el­méletet s lerakta unnak szervezeti és egyéb alapjait. Létrehozta s szo­cialista forradalomnak elméletét. Az ő vezetésével s annak a pártnak a vezetésével, amelyet ő alkotott meg, győzött először a világon a szo­cialista forradalom, a proletárdikta­túra. Lenin dolgozta ki a szocialista építés alapvető terveit, s a tervgaz­dálkodás, a villamosítás, a szocialista iparosítás, sőt a kollektivizálás lénye­gét is ő határozta meg. ö rakta le mind e kérdésekben az alapot. Mindaz, amit véghez vitt, megfe­lelt a történelem objektív fejlődé­sének és ez juttatta őt ilyen kima­gasló szerephez. Lenin alkotta meg a forradalmi proletárpárt norrháit'. G dolgozta ki a kollektív vezetés, a párton belüli demokrácia, a bírálat ás önbírálat, a demokratikus centra­lizmus elvét, ezeket az elveket ma- gh is példamutatóan betartotta és másokkal is betartatta. Mint mondottam, az utolsó k*A évtized folyamán elhomályosulj háttérbe szorult, elmosódott Lenin« nek a szerepe. Bizonyos fokig fe­ledésbe mentek elévülhetetlen ér­demei, a lenini elvekkel ellentétes egyéni vezetés és személyi kultusz következtében. Ez nemcsak a Szov­jetunióban történt így, hanem a né­pi demokratikus országokban, köz­tük nálunk is. Most gondoskodni kell róla, hogy Lenin szerepét min­den téren, érdemeinek megfelelően, kihangsúlyozzuk s Marx. Engels mellett elfoglalhassa azt a helyet* amelyet zseniális műveivel, forra­(FoIyUíás a 2 oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom