Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-15 / 64. szám
ESZAKMAGYARORSZffli i szovjet film ünnepe AZ MDP BORSOD-ABAUj-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZPESAGANAK tAfigA Xll. evíolvan 61. s«ann 4R4 50 frn.t.fNR Miskolc. 1956 március 15, csütörtök Rákosi Máty ás elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén A Magyar Dolgozók Pártja KÖz- ponti Vezetőségének március 12— 13-i kibővített ülésén Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség első titkára tartott beszámolót az SZKP XX. kongresszusáról. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Rákosi elvtárs beszédét. Tisztelt Központi Vezetőség! A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa óriási horderejű, világtörténelmi jelentőségű esemény. Hatása fokozódó mértékben Jog megmutatkozni a nemzetközi fejlődés minden területén s jelentékenyen megszilárdítja a szocializmus, a béke és a demokrácia híveinek hatalmas táborát. Hruscsov elvtárs beszámolója a Központi Bizottságnak a XIX. pártkongresszus óta végzett munkájáról, Bulgar.yin elvtárs előadói beszéde a hatodik ötéves terv irányelveiről, a kongresszus egész munkája bátran, alkotó módon felvetette és megválaszolta korunk legfontosabb kérdéseit. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa új szemszögből világította meg a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit: a szocialista és kapitalista rendszer békés egymás mellett élését, a háború elhárításának lehetőségeit, a szocializmusba való átmenet polgárháború nélküli perspektíváit. A kongresszus e kérdésekre vonatkozó, bátor, új, a lenini tanítások következetes alkalmazásával kidolgozott megállapításai a marxizmus— leninizmus értékes továbbfejlesztését jelentik, óriási elvi jelentőségük van a szocializmus megvalósításáért folytatott helyes politika kidolgozásában és biztos irányvonalat jelentenek szerte a világon a kommunista és munkáspártok részére a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban. A kongresszus egyhangú helyesléssel hagyta jóvá azt a munkát, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az elmúlt három esztendő alatt a kül- és belpolitika minden kérdésében annyi sikerrel végzett. A kongresszus nyomatékosan hangoztatta, hogy e sikerek egyik döntő tényezője, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjában újra a pártélet lenini szabályai jutottak' érvényre, hogy helyreállt a kollektív vezetés, megerősödött a párt- demokrácia. Mindez még jobban elmélyítette a párt tömegkapcsolatait és növelte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának mint a párt kollektív vezetőjének súlyát és szerepét. A kongresszus egyhangú lelkesedéssel támogatta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsógámus szellemével és tanításaival ellentétes személyi kultusszal szemben. Megállapította, hogy a személyi kultusz elterjedése háttérbe szorította a kollektív vezetést, lebecsülte a párt és a dolgozó tömegek szerepét, ezzel egyben gátolta a dolgozó tömegekben rejlő hatalmas kezdeményező és teremtő erő kifejlődését s gyakran súlyos hibáknak és mulasztásoknak nyújtott táptalajt. A kongresszus erőteljesen aláhúzta azt a lenini megállapítást, hogy az új élet igazi alkotói a kommunista párt által vezetett héptömegek. A kongresszus egész munkáját a marxizmus—leninizmus szelleme hatotta át. Ez tette lehetővé, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja helyesen mérlegelhette az elmúlt három év bel- és külpolitikájának minden problémáját, a marxista—leninista * tanítások alapján, a tömegek tapasztalatainak és létérdekeinek szakadatlan figyelembevételével ki tudta dolgozni a felmerült bonyolult kérdések megoldását. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolóját, valamint a kongresszus vitáját magas elvi színvonal, a bírálat és önbírálat bátor alkalmazása, igazi harcos bolsevik szellem hatotta át. A kongresszus légkörét az egészséges optimizmus, az erő és a magabiztosság jellemezte. Szakadatlanul új oldalról került megvilágításba az a tény, hogy a kommunista párt szorosabbra fűzte kapcsolatait a tömegekkel, hogy bátran támaszkodott a dolgozó nép kollektív tapasztalataira, meghallgatva kívánságait, fejlesztette a bátor bírálatot, az ttnbirálatot és ezzel nemcsak, jobban összeforrott a néppel, hanem maga is egységesebb, össze- kovácsoltabb lett. A kongresszuson újra bebizonyosodott a Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép megbonthatatlan erkölcsi-politikai egysége. A testvéri kommunista és munkáspártok képviselői joggal hangoztatták, hogy a kongresszus munkája és határozatai valamennyiok számára felbecsülhetetlen jelentőségű, e hogy Szovjetunió Kommunista Pártját. Marx, Engels és Lenin halhatatlan eszméinek zászlóvivőjét nagyszerű követendő példaképüknek tekintik. Ez a kongresszus a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom történetének is kimagasló eseménye. Határozatai messzire előre mutatnak, megvilágítják a kommunizmus építésének útját a Szovjetunióban és felbecsülhetetlen segítséget nyujta nak a szocializmust építő országok dolgozóinak, a kapitalista országok kommunista és munkáspártjainak, új erővel, új lelkesedéssel töltik el szerte a világon a béke és a démonait harcát, a marxizmus—leniniz- krácia minden hívét. A magyar dolgozó nép a legnagyobb lelkesedéssel figyelte és helyeselte a XX. pártkongresszus munkáját Rákosi elvtárs ezután ismertetett több elvi kérdést, melyet az SZKP XX. kongresszusa felvetett, továbbá a Szovjetunió szocialista építőmunkájának főbb eredményeit és a hatodik ötéves terv irányelveiben foglalt fő célokat— A tőkések — mondotta —, akik azelőtt kétkedő, szkeptikus megjegyzéseket fűztek a szovjet tervekhez, ezúttal gondterhesen, nemegyszer tisztelettel beszéltek célkitűzéseiről, s megállapították, hogy e tervek a Szovjetunió eddigi eredményei alapján reálisak és megvalósíthatók. A dolgozók világszerte lelkes örömmel üdvözölték a 6. ötéves terv célkitűzéseit, mert tudják, hogy «/terveket a szovjet nép bizton teljesíteni fogja és e tervek megvalósítása hatalmas gyarapodást jelent nemcsak a Szovjetuniónak és a szocialista tábornak, de szerte a világon az egész haladó emberiségnek. A kongresszusi küldöttek — mondotta a továbbiakban Rákosi elv- társ — akik e kérdésekhez hozzászóltak, kivétel nélkül hangsúlyozták. hogy e terv teljesítésének és túlteljesítésének megvan minden feltétele s hogy a Szovjetunió termelésének hatalmas tartalékok állanak rendelkezésére. Több területi titkár vállalta, hogy területükön a mezőgazdasági terveket öt év helyett egy-kettő vagy három év alatt teljesítik. Á beszámoló ezután a szovjet társadalmi és államrend további megszilárdításának nagy eredményeivel foglalkozott, majd így folytatódott: A szocializmus ellenségei arra számítottak, hogy Sztálin halála után a párt soraiban esetleg zavar támad, vezetői között viszály tör ki. De ezek a számítások hamisnak bizonyultak. A kommunista párt még szorosabban tömörült a Központi Bizottság köré, még magasabbra emelte a marxizmus-le n inizmus mindig diadalmas zászlaját. Különösen nagy reményeket fűztek az imperialisták aljas ügynökükh Bérijéhez- A Központi Bizottság azonban erélyes kézzel véget veti 6 veszélyes ellenség és cinkosai tévé kenységének, ami lényegesen hozzá járult a párt további erősödéséhez és egységéhez. „Ma pártunk egységesebb, mint valaha — mondotta Hruscsov elvtárs — szorosan a Központi Bizottság köré tömörült és magabiztosan v«2eti az országot a nagy Lenin mutatta utón.” A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának munkájá* az az elv vezérelte, hogy a pártnak félelem nélkül a nép elé kell tárni a hiányosságokat és a nehézségeket is. Nem forradalmár az, aki fél a hibák és a gyengeségek beismerésétől. A Központi Bizottság felhívta a pár*' szervezeteket a pártdemokrácia, i bírálat és önbírálat minden erővel való fejlesztésére, a végzett munka eredményeinek bíráló értékelésére, az önáltatás, az önelégültség, az el bizakodottság elleni harcraA párt egységének további erősítése és a pártszervezetek aktivitásának fokozása megkövetelte a pártélet Lenin által kidolgozott, korábban gyakran megszegett szabályainak az érvényesítését. Ebben elsőrendű jelentőségű volt a kollektív v’ezetés l?nir4 elvének visz- szaállftása és általános megerősítése ,.A kölíekfftT ú&étés 'élve mondottá e kérdéshez Mikojan elvtárs — elemi dolog a protetár párt, a lenini típusú párt számára, és mégis hangsúlyoznunk kell ezt a régi igazságot, mert körülbelül húsz éven át nálunk a valóságban nem volt kollektív vezetés. A személyi kultusz virágzott amit már Marx, majd Lenin is elitéit és ennék természetesen feltétlenül rendkívül kedvezőtlenül kellett befolyásolnia a párt helyzetét és tevékenységét.” A marxizmustól teljesen idegen a személyi kultusz. Meg kell állapítani, hogy Sztálinnal kapcsolatban, akinek jelentős érdemei ismeretesek, az évek folyamán olyan személyi kultusz alakult ki, mely gátolta a kollektív vezetést, a pártdemokrácia fejlődését, és nem egy téren komoly politikai és elméleti hibák forrásává vált. A személyi kultusz szelleme kihatott a népi demokratikus országodra, köztük hazánkra is, ahol ugyancsak komoly hibák keletkeztek belőle. Köztudomású, hogy a marxizmus- leninizmus súlyosan elitéli a személyi kultuszt. Marx és Engels számos Írásában határozottan állást foglalt egyes személyek nyilvános dicsőítése ellen. Lenin is kíméletlenül ostorozta a személyi kultusz minden formáját, szakadatlanul hangsúlyozta a párt vezető szerepét és a párt Központi Bizottságának nagy jelentőségét. Aláhúzta, hogy nem egyes személyek, hanem a dolgozó tömegek a töi;- tónelem alkotói. Lenin mindig büszkeséggel beszélt a pártról, mint a nép vezetőjéről és tanítójáról, ő mondotta a pártról, hogy korunk esze, becsülete és Llkiismerete. Lenin ismételten hangoztatta, hogy a bolsevik pártvezetés legfőbb elve a kollektivitás. Lenin életében a párt ennek megfelelően működött. A kongresszus tehát újra hangsúlyozta a pártvezetés lenini elvének ontosságát és újra előtérbe állította Lenin hatalmas alakját, akinek elévülhetetlen érdemei az elmúlt húsz esztendő folyamán a személyi kultusz következtében elhalványodtak. ffWtTfi Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata fcisyiiaasulttg jóváhagyta a Központi Vezetőség március 12—13-i ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a Politikai Bizottság előterjesztése alapján megtárgyalta a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán részt vett delegáció beszámolóját. A Központi Vezetőség teljes mértékben egyetért azzal az értékeléssel, amelyet a XX. kongresszus a jelenlegi nemzetközi helyzetről s a Szovjetunió belső helyzetéről adott és helyesli az ebből levont következtetéseket. A Szovjetuniónak a gazdasági, a politikai, a kulturális élet minden területén megmutatkozó rendkívüli ütemű fejlődése, a lenini tanításokon alapuló, a párt bölcsességét tükröző bel- és külpolitikája új szövetségeseket nyert meg a nemzetközi színtéren, új lehetőségeket nyitott a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok, a szocialista és a tőkés világrendszer békés együttéléséhez és versenyéhez, a szilárd béke megteremtéséhez. A kongresszus megállapításai a háború megakadályozásának lehetőségéről, továbbá a szocializmusba való átmenet különböző formáiról, nemzetközileg növelik és szilárdítják a munkás- osztály egységét, a néptömegek összefogását, a béke, a demokrácia és a szocializmus híveinek hatalmas táborát. A Központi Vezetőséget őszinte örömmel töltik ei a Szovjetunió hatalmas gazdasági sikerei, s a hatodik ötéves terv nagyszerű célkitűzései amelyek kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a Szovjetunió történelmi leg rövid idő alatt túlszárnyalja az egy főre eső termelés tekintetében a legfejlettebb tőkés országokat. Örömmel üdvözli a Központi Vezetőség a Szovjet nép anyagi és kulturális jólétének további emelkedését: a reálbé rek és jövedelmek emelését, a mun kaidő csökkentését, a kötelező közép iskolai oktatás általános bevezetését 1960-ig és a tervezett egyéb intézkedéseket. A Központi Vezetőség mélyen egyetért azzal, hogy e sikerek forrása a pártélet lenini normáinak hely reállítása, a személyi kultusz leküzdése, a kollektiv vezetés megteremtése, mely a gazdasági, a politikai és a kulturális élet minden területén szabadon kifejleszti a párt és az egész szovjet nép korlátlan alkotó erőit. Mindezek alapján a Központi Vezetőség megbízza a Politikai Bizottsá got, hogy a KV tagjai, a pártszervezetek, a párttagság, a dolgozók, valamint ezek szervezetei és az állami szervek cselekvő részvételével haladéktalanul dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozataiból a magyarországi viszonyokra alkalmazhatók és gondoskodjék ezek megvalósítására! A Központi Vezetőség megállapítja, hogy pártunk politikai irányvonala, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa dolgozott ki, helyesnek bizonyult. Tovább kell folytatni, a nehézipar elsőbbsége mellett, mindenekelőtt a mezőgazdaság fejlesztését, biztosítani kell hozamának növelését s a mezőgazdaság szocialista átszervezését, fejleszteni kell a fogyasztási iparágakat is. Biztosítani kell az ipar műszaki színvonalának gyors emelését, a viszonylagos lemaradás felszámolását. Tovább kell folytatni az ipari és mező- gazdasági termelés növelése, s a termelékenység emelése révén a nép jó” lét emelésének politikáját. Továbbra is szívós, következetes harcot kell folytatni a pártban azérí * hogy minden fokon teljes mértekben valósággá váljék a kollektív vezetés^ Tovább keli fejleszteni a pártón belüli demokráciát. A már elért eredményekre támaszkodva, még inkább meg kell szilárdítani a szocialista törvényességet. A párt és a munkásosztály vezetésével ki kell szélesíteni ar hazafias népfrontmozgalmat, ezt politikai tartó lommal kell megtölteni olymódon, hogy képes legyen hazánk egész dolgozó lakosságát mozgósítani a béke védelmére, a * szocialista Magyarország felépítésére* A XX. kongresszus új lendületet adott annak a helyes politikának a végrehajtásához, amely a Magyar Dolgozók Pártjának III, kongresszusán épül, s amelyet megszabadított a jobboldali torzításoktól a Központi Vezetőség 1953 márciusi határozata, Minden pártszervnek és pártszervezetnek — a Központi Vezetőségtől az alapszervezetekig — fe! kell számolnia a formális, bürokratikus párt- munkát, A pártmunka középpontján ba a gyakorlati feladatok közvetlen végrehajtását, a végrehajtás megszervezését és irányítását, a dolgozó tömegekkel való kapcsolat elmélyité* sét kell tenni. Az ideológiai, tudományos, kulturális, propaganda és agitációg munkában messzemenően figyelembe keli venni a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának elvi megállapításait. A Központi Vezetőség határozattan leszögezi, hogy az ideológiai munka elmaradottságát nálunk is csak akkor lehet megszüntetni, ha nem íürjük az elméleti restséget. a tnarxizinus-lenínizmus megmerevítését, a dogmatizmust. Az elméleti munkát a legszorosabban ősz- sze kell kapcsolni az élettel, a szocialista építés gyakorlatával. A propaganda- és agitáciés munkát úgy kell átállítani, hogy az a párt politikájának népszerűsítése mellett a helyes munkamódszerek, haladó tapasztalatok, új ismeretek terjesztésével közvetlenül segítse elő a párt és az ország előtt álló gazdasági feladatok megoldását. A Központi Vezetőség megbízza a Politikai Bizottságot, hogy a második ötéves terv közeljövőben napirendró kerülő irányelveinél érvényesítse mindazokat a tanulságokat, amelyeket a magyar népgazdaság, s általában a magyar népi demokrácia fejlődése szempontjából a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusából következtetésként le kell vonni. A Központi Vezetőség felhívja a pártbizottságokat és alapszervezeíe* két, pártunk minden tagját, hogy mélyrehatóan tanulmányozzák és elemezzék a XX. kongresszus anyagát és hasznosítsák a pártmunka megjavítását elősegítő útmutatásokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatainak tanulmányozása és a gyakorlati mun-* kában való felhasználása újabb lendületet ad az elméleti, kulturális és gyakorlati munkában, s nagy segítséget jelent pártunk III. kongresszusa cs a Központi Vezetőség múlt évi naey jelentőségű határozatainak végrehajtásában, az előttünk álló feladatok teljesítésében, a szocializmus építésében MagyarországonA MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. Élesebben és világosabban kell aláhúznunk a tömegek forradalmi építő szerepét Erről is szó van itt, elvtársiak! Hosszú esztendőkön át háttérbe szorult Lenin történelmi szerepe, el- homátyosodtaik óriási érdemei. Ö volt az, aki Marx-Engels örökségét „kiásta” abból a posványból, ahová a szociáldemokrata reformisták és revizionisták eltemették, ö volt az, aki alkotóan továbbfejlesztette Marx és Engels tanait Felfedte az imperializmus kérdéseit, kidolgozta a forradalmi proletárpártról szóló elméletet s lerakta unnak szervezeti és egyéb alapjait. Létrehozta s szocialista forradalomnak elméletét. Az ő vezetésével s annak a pártnak a vezetésével, amelyet ő alkotott meg, győzött először a világon a szocialista forradalom, a proletárdiktatúra. Lenin dolgozta ki a szocialista építés alapvető terveit, s a tervgazdálkodás, a villamosítás, a szocialista iparosítás, sőt a kollektivizálás lényegét is ő határozta meg. ö rakta le mind e kérdésekben az alapot. Mindaz, amit véghez vitt, megfelelt a történelem objektív fejlődésének és ez juttatta őt ilyen kimagasló szerephez. Lenin alkotta meg a forradalmi proletárpárt norrháit'. G dolgozta ki a kollektív vezetés, a párton belüli demokrácia, a bírálat ás önbírálat, a demokratikus centralizmus elvét, ezeket az elveket ma- gh is példamutatóan betartotta és másokkal is betartatta. Mint mondottam, az utolsó k*A évtized folyamán elhomályosulj háttérbe szorult, elmosódott Lenin« nek a szerepe. Bizonyos fokig feledésbe mentek elévülhetetlen érdemei, a lenini elvekkel ellentétes egyéni vezetés és személyi kultusz következtében. Ez nemcsak a Szovjetunióban történt így, hanem a népi demokratikus országokban, köztük nálunk is. Most gondoskodni kell róla, hogy Lenin szerepét minden téren, érdemeinek megfelelően, kihangsúlyozzuk s Marx. Engels mellett elfoglalhassa azt a helyet* amelyet zseniális műveivel, forra(FoIyUíás a 2 oldalon.)
