Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-13 / 62. szám

Kedd, 1956. március ÍJ. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 LEVELEZŐINK HIDASNÉMETI község dolgozói még az elmúlt évben ígéretet tet­tek, hogy az 1956-os év első negyed­évében március 18-ig teljesítik első negyedévi begyűjtési tervüket. Vál­lalásuk a járás valamennyi közsé­gében nagy visszhangra talált. A hidasnémetiek valóra is váltották Ígéretüket. "Baromfiból eddig 121 százalékra, tejből 133, hizottsertés- böl 126, vágómarhából 142, tojásból pedig 78 százalékra teljesítették el­ső negyedévi begyűjtési tervüket. A 22 százalék hiányzó tojásmennyiség pótlására is megvan minden re­mény. A szép eredmény elérésében nagy érdeme van a begyűjtési ál­landó bizottságnak, melynek tagjai személyes példamutatásukkal érték el a legnagyobb sikereket. A köz­ség dolgozóinak példamutatása ta­núbizonysága- annak, hogy békében akarják építeni a szocializmust, se­gíteni a párt célkitűzéseinek vég­rehajtásában. SZÄDECZKY ISTVÁN 'január hónapban több mint három­negyedévi adóját rendezte. K. Ács András is januárban túlfizette el­ső negyedévi adóját. Juhász István vb. titkár. * AZ EMBER NEVELÉSÉNEK egyik fontos tényezője a falusi kul­túrotthon. Kultúréletünk általános megerősítése lehetővé tette, hogy ebben az évben a falusi kulturott- honok már saját maguk erejéből is fenn tudják magukat tartani. Az elmúlt években élvezett túlzott ál­lami támogatás néhány helyen laza­ságokat okozott. Ez évben a szépen felszerelt kulturotthonok már képér sek lesznek arra, hogy önmagukat fenntartsák A pálházai kul­túrotthon vezetője az elmúlt év­ben például úgy vélekedett, hogy elég nagy az állami támogatás, a bevételi terv ehhez viszonyítva elég alacsony- így tehát nem is tartotta szükségesnek, hogy kulturelőadáso- kat szervezzen a faluban, hogy munkára serkentse a kulturaktivá- kat, hiszen két-három rendezvény­ből teljesíteni lehetett a bevételi ter­vet. Ebben az évben már máskép gondolkodik Palágyi elvtárs is- Ott, ahol az elmúlt évben is kulturne- veléssel foglalkozott a népművelési szervezet — mint Mikóházán és Széphalomban — ott az Önellátás­ra való áttérés nem okozott külö­nösebb gondot, mert egy élő, mű­ködő kultúrotthon mindenkor meg­találja számítását. ORSZÁGHEGYI ERNŐ e A% Ósdi Kiskereskedelmi Vállalat elnyerte a kiváló vállalat címet Ózdon, megyénk nagy ipari cent­rumában szombaton ünnepre ültek össze a kiskereskedelmi vállalat dol­gozói is. A vállalat fennállásának 5. évében, 1955. IV. negyedévének eredményei alapján elnyerte a „ki­váló vállalat“ címet. A kitüntetés átadásánál jelen vol­tak a városi pártbizottság képvise­lői is. Fehér László elvtárs. Ózd vá­ros pártbizottságának első titkára ünnepi beszédében üdvözölte a vál­lalat dolgozóit, s hangsúlyozta a nép életszínvonalának emelésében jelen­tős szerepüket, Rózsa Kálmán elv­társ, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője adta át a kitüntetést. Kardos Sándor elv­társ, a vállalat igazgatója mintegy 35 ezer forint jutalmat adott át a ^ -úgozóknak, akik között hatan már lnyerték „a kereskedelem kiváló ABAUJVÁR községben 1955 őszén 59 családdal, 75 taggal meg­alakult az Uj Élet mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet. A község lakosságának több mint 30 száza­léka termelőszövetkezeti tag lett. A megalakulás után itt is felmerül­tek a kezdeti nehézségek — gaz­dasági épiilet hiánya, nehéz mun­kaszervezés —, de ezeket leküzdöt­ték a tagok. Ősszel időben vetették el az őszi kenyérgabonát, télen pe­dig tanfolyamot indítottak, melyen minden tag megtanulhatta a mun­kaegység kiszámításának módját. Néhány héttel ezelőtt vöröskereszt- tanfolyamot is szerveztek a tsz 'női dolgozói részére. Ugyanakkor az egyénileg gazdálkodókról sem fe­ledkeztünk meg, akik annak ellené­re, hogy tagosítás következtében más földet kaptak, határidőben tel­jesítették őszi. kenyérgabona vetési tervüket. Községünk dolgozói az adófizetés terén is példát mutat­nak. Február 29-ig 104.5 százalékra teljesítették első negyedévi adó- befizetési tervüket. Makatura Já- nos 7 holdas dolgozó paraszt még Az edelényi Alkotmány Tsz. veze­tősége és DISZ-fiataljai megszívlel­ték az Északmagyarország bírálatát. Sokat tanakodtunk, hogyan lehetne kiküszöbölni a csorbát, megjavítani munkánkat. Összefogtunk és elhatá­roztuk: a párt Központi Vezetőségé­nek határozatához híven minden erőnkkel azon leszünk, hogy szövet­kezetünk ne csak elérje, hanem túl is teljesítse a 3 százalékos többter- melésí. Mi fiatalok elhatároztuk, hogy a falu szocialista átalakulásáért folytatott harcban az első vonalban küzdünk és nemcsak a termelésben, hanem a kultúrmunkában is elsők leszünk. Elhatározásunk nem maradt ígéret. Már a tél folyamán a járási DISZ- bizottság és az edelényi kultúrház segítségével színes, vidám műsort tanultunk be, amelyet nagy sikerrel játszottunk. Ha más község fiataljai kértek bennünket, hogy adjuk elő náluk is műsorunkat, mindig öröm- mel tettünk eleget a kívánságnak. Március 1-én a boldvai fiatalok meghívására Boldvára mentünk. A bemutató színhelyéül az állami gaz­daság kultúrházát jelölték ki. Nem is volt semmi hiba, míg az állami gaz­daság igazgatója meg nem jelent s------ *---­f el nem szólított, hogy azonnal hagy­juk el a helyiséget. Megértjük, hogy az igazgatónak joga, sőt kötelessége megvédeni a gazdaság anyagi és er­kölcsi alapjait. De a kultúrháznak az a rendeltetése, hogy befogadja a kultúrcsoportokat, amelyek kellemes délutánt akarnak szerezni a dolgo­zóknak. Éppen ezért nem tudjuk megérteni, hogy miért kellett ben­nünket télvíz idején az utcára za­varni. Késő estig vártunk a bennün­ket hazaszállító autóbuszra s ha nem lettek volna Boldván lelkes, vendég- szerető fiatalok, ugyancsak rosszul jártunk volna. Kedves elvtársak! Mi tanultunk a jogos bírálatból, mert tudjuk, hogy küzdenünk kell a jobb életért, Igyek­szünk emellett a dolgozók életét vi­dámabbá tenni. Csak az a kérésünk, hogy bírálják meg azokat is, akik a fiatalok lelkes és segítő szándékát lebecsülik, durván megakadályozzák kultúrmunkájukat. GALAMBOSI JÁNOS DISZ-titkár MELHER MÁRIA DISZ vez. tag VARGA ANDRÁS kultúrfelelős Miért nincs elegendő takarmánymagunk ? — Takarmánytermelésünk egyik problémájáról — igen sok SZÓ esik mostanában fe gazdálkodók körében a takarmány­termelésről. Legalább olyan fontos probléma ez, mint a gabonatermelés, sőt talán még jelentősebb, mert ke­nyérgabona vetőmagunk van bősége­sen, a lucerna és lóhere vetőmagnak viszont szűkében vagyunk. Ez annál nagyobb baj, mert a szálastakarmány biztosítása nélkül beszélni sem lehet az állatállomány fejlesztéséről, a tej­hozam növeléséről. Az állati szerve­det fehérje szükségletét ugyanis sem­mi sem biztosítja jobban, mint a lu­cerna és lóhere. Bizonyos mértékben lehet ugyan a fehérjét is pótolni kar- bamiddal, de ezt egyelőre drága va­lutáért külföldről kell behoznunk, termőföldjeink és éghajlati viszo-' nyaink viszont kiválóan alkalmasak & lucerna- és a lóheretermelésre. Azonkívül a fehérje biztosítását a távolabbi jövőben sem alapozhatjuk ©gyedül a karbamidra, továbbra is szükségünk lesz a szálastakarmá- Dyokra. Pillanatnyilag azonban a lucerna es lóhere termeléséről úgy nyilatkoz­nak a községekben a járási és a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lyain, hogy: —- Nem lenne itt semmi probléma, termelne szívesen minden tsz., minden egyénileg dolgozó pa­raszt elegendő takarmányt, ha lenne elegendő lucerna- és lóheremagunk. De nincs. igen elgondolkoztató válasz, Különösen, ha a számadatokat is fi­gyelembevesszük. Borsod megyében például ahhoz, hogy a párt- és kor­mányhatározatok szerint növeljük az állatállományt és az állati termék­hozamot, — márpedig ez mindany- oyiunk közös érdeke — a termőföld 14 százalékán kellene szálastakar­mányt termelni. Ehhez 32 vagon, te­hát 3200 mázsa szálastakarmánymag- ra van szükség. Figyelemmel me­gyénk adottságaira, — e szükségletet szinte teljes egészében helyileg kel­lene biztosítanunk. Igen ám, de az elmúlt esztendőben a borsodi tsz.-ek és egyénileg dolgozó parasztok össze­sen nem termeltek többet 520 mázsa lucerna- és 1200 mázsa lóheremagnál — azaz a szükséglet 57 százalékánál **; amellett kérdés, hogy minőségi­leg hány százalékos ez a vetőmag. Egyszóval, a takarmányvetőmag min­denképpen kevés. A válasz persze egyszerű: ha kevés, pótolni kell! De Itt a másik két újabb kérdés. Egyik, h°gy miként pótoljuk e hiányosságot a jövőben? A másik: hogyan lehet­séges, hogy mi, akik évekkel ezelőtt még a szomszédos államokat is ellát­tuk jóminőségü lucerna- és lóhere­maggal, most vetőmaghiánnyal küz­dünk? S e kérdésre azért is szüksé­ges a pontos válasz, mert; ebben az esetben már nem egyöntetűek a vé­lemények. igen sok igazság van például a szerencsi járás mezőgazdasági osz­tályvezetőjének megállapításában a takarmánytermelés problémáit ille­tően. Domonkos elvtárs szerint a ter­melőszövetkezetek szívesebben fog­lalkoznak bizonyos szerződéses, mun­kaigényes növények termelésével mint takarmány termeléssel, az állat- tenyésztés növelésével. A megyaszói Kossuth Tsz. például annyi szerződé­ses növényt termelt, hogy 3 vagon­nal csökkent a beadási kötelezett­sége. Takarmánya viszont alig volt az elmúlt esztendőben. Elfeledkezett arról, hogy fejlett állattenyésztéssel több haszonra tett volna szert. Csak­hogy ezt nem ismerték fel többek között azért sem, mert nem volt aki alaposan megmagyarázza n^kik és a járás egyéni gazdáinak a helyzetet. Ez az oka annak, hogy a szerencsi járásnak 191 mázsa lóhere és 225 mázsa lucernavetőmagra lenne szük­sége. Az a hiba tehát, hogy a közel­múltban keveset törődtünk az állat- tenyésztéssel, azzal bosszúi ja meg magát, hogy íme ma kevés a takar­mányvetőmagunk. Ezen a helyzeten természetesen változtatni kell. Mind­ez persze nem moshatja el a mező­gazdasági irányítószervek, a kommu­nista gazdasági vezetők, a községi tanácsok és pártszervezetek felelős­ségét. Különösen azért nem, mert van még más jellemző sajátossága is a takarmányvetőmag-hiánynak, amint ezt maguk a dolgozó parasz­tok elmondják. Bekényi János tarcali középparaszt például nem szorul lóheremagra, megtermelte amire szüksége van. De amint elmondja, adhatott volna ő lucerna- és lóheremagot másoknak, az államnak is — ha a gépállomás idejében kicsépelte volna. De nem csépelte ki, hanem várt vele októ­berig, novemberig, a várakozás, eső­zések közepette a bunkó jórésze le­pergett a takarmányról. Ügy volt bi­zony, hogy a gépállomások kevés gondot fordítottak a cséplők gyors átalakítására, az aprómagvak eséplé- sének megszervezésére. (A szendrői gépállomás például még februárban is csillagfürtöt csépelt.) S a gépállo­mások hiányos munkája »elvitt« né­hányszor tíz mázsa, (ha nem több) takarmánymagot. Előfordulhatott néhol ugyan az is, hogy bár a gép­állomás kiküldte a gépet, nem akart csépelni senki — noha ez valószínűt­lennek tetszik •—, de ott is a gépállo­más és a tanács munkájában kere­sendő a hiba. Mindent összefoglalva: takar- mányvetőmaghiányunkra a fenti okok a jellemzőek. A tanácsoknak, mezőgazdasági szerveknek, pártszer­veknek az a feladatuk, hogy jobb szervező és irányító munkával meg­szüntessék a takarmánytermelés akadályait; BARCSA SÁNDOR dolgozója“ címet. Az Ózdi Kiskere»® kedelmi Vállalat boltegységeiben már 12 alkalmazott nyerte el a szak­ma kiváló dolgozója, 44 a kivált dolgozó címet, míg 110 élenjáró dol­gozó elégíti ki a fogyasztók egyr« növekvő igényeit. Ahhoz a sikerhez, hogy a vállalaí elnyerte a kiváló vállalat címet* nagymértékben hozzájárult Juhásf István, a IV-es számú áruda veze­tője, Kaprinai Mihály, Orbán Lajos« né, Slága Józsefné, Lénárt János» Demján József. Mindannyian nem­régiben kapták meg „a belkereske­delem kiváló dolgozója“ címet. Az Ózdi Kiskereskedelmi Válla­lat dolgozói a kitüntető oklevél át­vételekor fogadalmat tettek, hogy negyedévi áruértókesítési tervelő­irányzatukat túlszárnyalják. A szovjet- könyv ünnepének új könyvei A szovjet könyv ünnepe alkal­mából a szovjet irodalom több ki­emelkedő alkotása kerül az olvasó- közönség kezébe. Az Uj Magyar Könyvkiadónál jelenik meg az „Orosz remekírók“ sorozatban Lev Tolsztoj színműveinek gyűjteménye, a „Szov­jet írók válogatott művei“ sorozat­ban pedig Alekszej Tolsztoj elbeszé­léseinek két kötete, melyből az ol­vasó megismerheti az orosz elbeszé­lés klasszikus hagyományainak mél­tó folytatóját. Kaverin „Nyitott könyv“ című regénye egy szovjet or­vosnő küzdelmes életútját rajzol­ja meg nagy írásművészettel. Szi- monov „Fegyvertársak“ című nagy regénye a Mongólia elleni japán agresszió leverésének izgalmas tör­ténete. melyből megismerjük a szov­jet emberek hősi helytállását. Az első ötéves terv nagyszerű harcai­nak beszédes dokumentuma, Kata- jev „Hajrá“ című regénye új kiadás­ban kerül az olvasó kezébe. Megje­lenik Osztrovszkij „Vihar“ című jól Ismert drámája is könyvalakban. Ezenkívül sok szovjet ifjúsági mű, ismeretterjesztő, politikai, műszáki és mezőgazdasági szakkönyv kerül a könyvesboltokba a szovjet köny^ ünnepe alkalmából. Megemlíthetjük ezek közül Csehov „Szahalin“ című útleírásait, amelyről Solohov így emlékezett meg az SZKP XX. kon­gresszusán: „Csehov még súlyos betegen is elég erősnek érezte ma­gát, hogy elutazzék Szahalinba, mert hajtotta az emberek iránti for­ró szeretet és az írói hivatásra jel­lemző igazi tudásvágy...“ A szovjet könyv ünnepe újabb alkalmat ad arra, hogy a magyar dolgozók megismerjék a szovjet irodalom példamutató és művészi al­kotásait. A kommunizmust építő szovjet társadalom életét, alkotó munkáját művészien tükröző szovjet irodalom nagy alkotásai segítik a magyar dolgozó népet is a felemel­kedés útján. Divatbemutató az Arany csillagban A Miskolci Ruházati Bolt szomba­ton és vasárnap bemutatta tavaszi újdonságait az Aranycsillag étterem­ben. A bemutatott ruhák között férfi, női és gyermekruhák szerepeltek bő választékban. Különösen kitűntek ízléses szabásukkal a ballonok és a női tavaszi kabátok. Na.gy tetszést arattak a jól szabott, szép színű férfi átmeneti kabátok. A nézőközönség tapssal jutalmazta a leányka szövet­ruhákat és az ízléses, tarka szövetből készült fiúöltönyöket. A leányok és a fiatalasszonyok körében a házi­szőttes, keresztcsíkos szövetruhák vívtak ki nagy elismerést. A bemutatott ruhák szövését, htma zését, szabását mértéktartás, ízlés jellemezte. A választékos színek, a szabás ötletessége, a varrás jó minő­sége iparművészeink, tervezőink és üzemeink gondos, lelkiismeretes munkáját mutatta. A tavaszi ruhabemutató a várost tanács kereskedelmi osztályának terv* szerű munkájának köszönhető. Kár, hogy a gondatlan szervezés és a szűk hely csökkentette azt a hatást, ame* lyet a bemutató egyébként kivált* hatott volna. Müsortaoácsadó öntevékeny színjátszóink részére tűnnek a szovjet darabok közüli Szurov „Szabad a pálya“ és Pavlen­ko „Boldogságé c, 4 felvonásos szín­műve. Megdicsérjük a mikóházi színját­szókat, akik Sásdi Cseresznyevirágáfc tűzték műsorra, elmarasztaljuk vi­szont a putnoki KISZÖV színját­szóit, akik figyelmeztetésünk és ja­vaslataink ellenére a Sybill c. ope­rettet tanulják s tavaly is régi, gics- cses operett volt műsorukon. Színjátszóink készüljenek április 4-re. Ajánljuk ^az MSZT kiadásában megjelent „Műsorkönyv a felszabad dulási ünnepségekreM c. műsorfüze­tet, amely az állami könyvterjesztő üzleteiben kapható. Megyei tanács vb. népművelési osztálya A felfagyás ellen A Borsod megyei Magtermeltető Vállalat felhívja azoknak a terme­lőknek a figyelmét, akik szerződéses viszonyban vannak vele, hogy az át­telelő kultúrákra — fehérherére, fű­félékre — most a rendkívüli időjá­rás mellett különös gonddal vigyáz­zanak. A tavaszi felfagyások nagy kárt tehetnék bennük, ezért szüksé­ges, hogy mihelyt a talajra rá lehet menni, kezdjék meg a hengerezést, hogy a fagy által felszívott talajt a hengerrel visszanyomjuk a növény gyökeréhez. Az egerlövői Május l Termelő­szövetkezetben a vetőmagokat már kitisztították. A talajvíz levezetésére a vezetőség minden előkészületet megtett — az árkokat kitisztították. A felfagyások megakadályozására a hengereket üzemképes állapotba helyezték. A tsz vezetősége felvette a kapcsolatot a mezőkövesdi gép­állomással és mihelyt a talajra rá lehet menni gumikerekekü vontató­val, azonnal megkezdik a felfagyás elleni védekezést. Az egerlövői tsz példáját érdemes minden tsz-nek, egyéni gazdának követni a Március 14-én újabb Anyák iskolája kezdődik Miskolcon A Magyar Vöröskereszt Miskolc városi szervezete újabb 5 hetes „Anyák iskolája“ tanfolyamot szer­vez a terhes és kisgyermekes anyák, érdeklődő lányok és asszonyok ré­szére. A tanfolyam előadásain a hall­gatók megismerkedhetnek a terhes­ség, szülés, valamint az egészséges és beteg gyermekek körüli teendők­kel. A gyakorlat azt mutatja, hogy az „Anyák iskolája“ tanfolya­mot végzett anyák sokkal ügyeseb­ben, szakszerűbben gondozzák cse­csemőjüket. mint azok, akiknek nincs megfelelő tájékozottságuk. A tanfolyam előadni: dr. Nemecskav Tivadar megyei szűlészfőorvos, kivá­ló^ orvos, dr. Gri^ássy Pál gyermek kórház igazgató főorvosa. Az első előadás március 14-én, szerdán dél­után 5 órakor lesz „A nő szervezete. Terhesség“ címmel a Vöröskereszt helyiségében városi tanácsház III. udvar. A további előadásokat min­den szerdán és pénteken folytatóla­gosan tartják. A tanfolyam meghall­gatása díjtalan, vizsgázni nem kell Minden érdeklődőt szeretettel vá* run&t* Fodrászbemutatő Miskolcon Vasárnap egésznapos fodrászver« senyt rendeztek a szakszervezetek megyei tanácsának székházában, az­zal, hogy első helyezettjei Budapes­ten részt vesznek a fodrászverseny országos döntőjén. A verseny nagy érdeklődés mellett több számban folyt le. Először az ipari tanulók küzdöttek meg a dön­tőbe jutásért, majd a nappali és a színházi frizurák versenyét, a haj­vágó, fésülési és a kozmetikai ver­senyt bonyolították le. A zsűri két budapesti tagja elisme­réssel állapította meg, hogy a mis­kolci fodrászok kiváló szakmai fel­készültségről tettek tanúságot, a mis­kolci fodrászipar semmivel sem ma­rad el a fővárosi színvonal mögött; —o-------­— TOTO néven új, kellemes illatú, dobozba csomagolt pipereszappant hoz forgalomba az Albertfalvai Vegyi «vá tetaet uijiaian. vizsgázni nem kell. | ^^r. A szappanhoz szükséges cs Mr^€n ®rdeklődcft szeretettel vá- I magológépeket a Német Demokr - * Jsus Köztársaságban vásárolták. £i££:£££Lj 1 akadályaik»Sálivá a fiatal kiuraikáját A megyei tanács vb. népművelési osztálya öntevékeny színjátszóinak lelyes műsorpolitiJkájához rend&ze- ’es segítséget nyújt heti tanácsadó­jával. Ezúttal javasoljuk, hogy vá- asszanak a következő darabokból. Mai életünkkel foglalkozik: Fehér Klára „Becsület“, Hunyadi József ,A Tiép tudósa”, Sásdi Sándor „Cse- resznyexnrág“ c. háromfelvonásos színműve, Amibrózi Ágoston „Sógo­rok, komák“ c. kétlképes szatírája és Balázs Anna „Átkáderezem a csa- ádot’c c. kétjelenetes komédiája. A termelőszövetkezetek életéből részi témáját: Baróti Géza „Benn a árkas“ c. egyfelvonásosa, Cseres Ti- >or „Zsebek és emberek“ c. egyfel- /onásos komédiája. Ajánljuk a „Vi­tám tavasz“ c. műsorfüzetet is. Ki-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom