Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-11 / 61. szám
T Vasárnap. X956. március 11. tSZAKMAGT ARORSZAG Ml VAN A SZÁMOK MÖGÖTT A Tokaj hegyaljai Állami Gazdaság elmúlt évi gazdálkodásáról A kad még ma is nálunk olyan gazdasági vezető, íunkoioná- rius, aki a tények, adatok, alapos boncolgatása helyet: elfogadja és példaként emlegeti a látszateredrné- nyeket. Anélkül, hogy figyelemmel kísérné a gazdaságos termeié® tényezőit, könnyen kijelenti: ez évben jobban gazdálkodtunk, mert többet adtunk mint az elmúlt évben. Holott, ha a puszta számadatok mögé tekintünk, néni nehéz megállapítani, hogy a termelékenység nincs arányban az önköltség alakulásával, s a látszólag nagyobb eredmény mellett aránytalanul nagyobb volt a ráfordított költség S így két mint 1935-ben? S ez az összehasonlítás többet mond, mint az elmúlt év tervszámainak és tényeinek Ösz- szehasonlílása. Milyen tervet dolgoztak ki 1954-ben a hozamok önköltségére és milyenek voltak az eredmények az elmúlt évhez viszonyítva? Terve^e't finköltsée 1954-ben: 1955-ben: Tei: Ft.: 3.20 't 4.58/1 Sertés-süldők Ft.: 30.66/kg 3!.73/kg Se'rtéshiz>lf.l<ás Ft.:. 12.72/kg 18.03,‘ke Ráfordított önköltség 1954-ben: 1955-ben: Ft.: 3.jK/l 4.10/1 Ft.: 28.21/ks 33.24/kg Ft,: 17.10/ke. 22.23/kg lépés helyett végeredményben csak egyet léptünk előre*. A Tokajhegya^ái Állami Gazdaság terméseredménye például az elmúlt esztendőben, lényegesen jobb volt az j.954. esztendeinél. A gazdaság különböző üzemágai: szőlészet, gyü- mölcskertészet, szőlő-oltványterme- tés? tehenészet, növénytermelés - egyaránt növelték a terméshozamot, $ ebből következett a megállapítás: s,Mi teljesítettük a párt és a Kormány határozatát“. S ezt még megerősítette az is, hogy nemcsak teljesítette éves tervét, de 700.000 torintet még le is faragott a tervezett veszteségből. így 1954 és 1955 eredményeit összevetve, az elmúlt évben — legalább is a számok alapján — a gazdaság összehasonlíthatatlanul jobban dolgozott, azaz gazdaságosabban termelt. Mindezekhez csatlakozik még a terméshozamok számszerüsége, sőt 1954-hez viszonyítva egyes termékek önköltségének többszázalékos csökkentése — természetesen az éves fervék teljesítését tekintve. Nézzük meg például hogyan alakult a tervteljesités n növénytermelés és az állattenyésztés < egy-egy ágazatában: Tervezttt Termelt mennyiséé: mennyiséé: Búza k. holdanként: 10 q 10.40 q Rozs k. holdanként: 8.2 q I1.28 q Szőlő holdanként 16.9 a 14.60 q Oltvány h.-ként: 17.500 db 20.315 db Sima alany h.-ként: 52.000 db 92.000 db A tervet tehát csaknem minden üzemágban teljesítette, illetve .úi- teljesítette a gazdaság. S ez a helyzet például az állattenyésztés egy- egy ágazatában is. A tervezettnél több tejet termelt például a tehenészet. Ilyen tények alapján ki né merné hát kimondani — legalább is '4- első látásra, hallásra, alaposabb boncolgatás nélkül —, hogy a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdaság az elmúlt évben — példamutatóan dolgozott, jobban mint egy évvel ezelőtt. Hiszen a terméshozam is nőtt, a jövedelem is kedvezőbben alakult, mint a terv kívánta. A teryek túlteljesítése és a 790.900 forintos veszteségcsökkentés ellenére azonban egészen másként fest a gazdaság elmúlt esztendei munkájának képe, a gazdaságos termelés és az önköltségcsökkentés szempontjából, ha megnézzük, mi van a mutatószámok mögött, illetve milyen volt az egyes termény- és termékféleségek önköltsége 1954-ben és mennyi 1955- ben. És ezek azok a tények, amelyek az elmúlt esztendő folyamán elkerülték mind a gazdaság vezetőinek, mind a gazdaság pártszervezetének, kommunistáinak figyelmét. Míg abban a tudatban éltek, hogy minden a legna^obb rendben halad, lépten-nyomon ezer és ezer f> rint ment veszendőb., úgymond a szemük láttára. Egyrészt, mert menet közben nem ellenőrizték az önköltségek alakulását, másrészt, mer: a terméshozamok emelkedése — az azelőtti évi hozammal szemben — nyugalomba ringatta a gazdaság vezető szakembereit, brigád vezetői \ Hogy a $tzdaságban nem ment minden rendjén és a mérleg záróadatai nem a való képet adják, arra elsősorban az önköltségek alakulása enged következtetni. Nézzük meg, hogyan alakult a növény-, szőlőtermelésben és az állattenyésztésben a hozamok önköltsége, a tervszámokkal ellentétben: A fenti számadatok, a két év termelési költségének összehasonlítása világosan bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben nemhogy javult volna 5z önköltség alakulása, nemhogy gazdaságosabban termelt volna a gazdaság, ellenkezőleg: 1954-el szemben nőtt a hozamok önköltsége! A másik érdekes tény, amely ellent-. mond az egyre gazdaságosabb termelésnek: az előző évivel szembeni jóval magasabb tervezés. S továbn- menve. ugyanilyen, az összehasonlítás eredménye az üzemköltségek alakulásánál is. Hogyan alakultak az üzemi költségek az elmúlt két esztendőben? Kombájn üzemeltetés: Szántás T eltartás SikSkészftés 1954: Ft.: W.—fch Ft. 56.81/kh Ft. 77.86/1. ie: Ft. 10.-/ms 1955: Ft. 237.—/kh Ft. 73.—/kh Ft. 81.—/I. ^ca Ft. 17.—/m* 1/ ell-e még bármilyen hozzáfű- lx zés is, hogy ki-ki megértse, világosan lássa: a Tokaj hegyaljai Állami Gazdaság nemhogy gazdaságosabban termeit volna az elmúlt esztendőben, hanem szinte a mun&a, a termelés minden területén növekedett az önköltség az 1954-es évvel szemben. S hogy mégis jobb eredményt mutat az 1955-cs év zárómérlege az 1954-es mérlegnél, az a magasabbra tervezett önköltség mellett még két ténnyel magyarázható: 1. A tó szőlőtermés következtében az 1954. évi mázsánkinti 3.294 forintos önköltséggel szemben az elmúlt évben csak 967 forintba került qgy szőlő megtermelése. 2. Az elmúlt esztendőben évközben megváltozott az állami gazdaságok termel- vényeinek állami elszámolási ára. Eay liter tejért például az 1954.. évi 0 85 forinttal szemben az elmúlt éviben 2.69 forintot, eey mázsa búzáéul oedig az előző 93 forinttal szeropep 130 forintot kaptak az állami gazda- sások. A gazdaság elmúlt évi munkája tehát nem hibátlan munka volt. nem a párt- és kormányhatározatok alapján, népgazdaságunk, életszínvonalunk emelése érdekének megfe- 'elően alakultak az önköltségek, alakult a gazdasági termelés! Ez évben tehát komoly és felelősségteljes munka vár. a, gazdaság vezetőségére; -pártszervezetére, párttag- és, pánton* *, 'rivúli dolgozóira egyaránt. Leskó István elvtárs, a gazdaság új igazgatója és a pártszervezet vezetősége már ismeri az elmúlt év munkájának hiányosságait, s megtalálták r hibák okát is. Egyik jelent^ ok a minden területen megmutatkozó 'egye’mezetlen munka, az állami va- ,ryon herdálása, a márik ok a gazdaság volt x’ezetőjének lélektelen munkája volt. A gazdaság vezetője és. a oártszervezet vezetősége, a gazdaság ’'■ommunistái már megkezdték eay ■üyao terv, elvan munkastílus kidolgozását. amely gyökeresen megtrál- ‘cptqtia mind a terméshozam, mind az önköltségek alakulását. S hogy az út, amelyen elindultak, a módszerek, ahogyan dolgoznak jó — azt mi sem bizonyítja iobban, hogy máris teljesen felkészülten várják a tavaszt, hogy hibátlanul kijavították a gépeket és szépen emelkedik a tehenek tejhozama. Elkövetkezendő feladataikról szólva, azok két részre oszthatók:- I Ez évben már minden üzem- * egység és brigádvezető a megkapott termelési terv alapján köteles kidolgozni a munkamozzanatokat. munkafolyamatokat és menetközben állandóan ellenőrizni az önköltségek. az addig ráfordított költ- sé«"»k alakulását. O A pártszervezet vezetősége, a kommunisták gondoskodnak róla. hogy az elmúlt évi számadatokat a gazdaság minden dolgozója megértse, hogyan függ össze az 6 keresetének, az élé tsz; n von ot emelésének alakulása az önköltség alaku- ’ás*”al. ^ mert a Tokajhegvaliái Állami Gazdaság elmúlt évi munkájának hiáeyesságaitól nem men- b«ek más állami gazdaságaink sem. - feladat egy és ugyanaz megyénk valamennyi állami gazdaságánál egyaránt. BARCSA SANO^5 Ez évben több mini egymillió forintot fordít monltavédelmi beruházásokra a Borsodi Szénbányászati Tröszt A Borsodi Szénbányászati Tröszt üzemeiben ezévben több, mint egymillió forintot fordítanak munkavédelmi beruházásra. Az összegből sok bányánál öltöző, másutt váróhelyiség épül az autóbuszon hazajáróknak. Jelentős összeget fordítanak a földalatti munkaviszonyok megjavítására is. A mélyművelésű bányákban a levegőellátás biztosítására 40 centrifugai-ventillátort építenek be, emellett 137 csőszellőztető beépítésé-* vei távolítják el a robbantásnál keletkezett füstgázokat. A munkavédelemre fordított Összegből hozzák rendbe a siklópályát* lévő csillefogó szerkezeteket is. Ezzel megakadályozzák a csillék elfutását, a baleseteketA munkavédelmi beruházások során gumi védőkesztyűvel látják el az összes gépkezelőket, valamint a villamos fúrógépeket kezelő bánya-» szokat. A szállítógépeket, kaparószalagokat meghajtó motorokat védő* ráccsal fogják körül. H ŐZZ ÄSZOLÄ S „AZ ÖT ROSSZ GYEREK— ÉS A HATODIK- CÍMŰ CIKKSOROZATHOZ Felhívás A? Esést sésüevJ Miniszter a 60/1953 .M T szárma rorxfelerte alariáh elrendelte M'iskob r?rr^ei'Är’? V:5"c*6 Jakos^flánaSc- hastífusz védőoltását. rÍS ^ ív ,kWW 11»«-■ Á. város! tanács vb eáészséVöcvi oisztalvp felhívja Miskolc város lakosságát, hogy c hastífusz elleni védőoltáson mindenki Jelen* íen meg. Az oltások a körzeti orvosi rendelőkben lesznek marc’us lí-tSl kezdődően. A körzeti orvosi rendelőkben az oltások ideie ki van -függesztve. Az oltások előreláthatólag 3 hátig tartanaik. Az egészségügyi osztálv felhívja a lakosság figvelmét. hogy a tífusz eljeni védőoltás kötelező és mindenki oltássá be magát mielőbb az illetékes körzeti orvosi rendelőben. Az iskolások az iskolában kaD-I-ák meg a védőoltást, ahol t>edig üzemorvos működik, ott az üzemekben is lesz védőoltás. Az oltásról mindenki kérjen igazolást és azt őrizze meg. Aki nz elrendelt kötelező tffuszoltáson nem vesz részt, az a 60/1953. M. T. számú rendelet 3. 5-a értelmében 500 forintig terjedhető oénzblrsáeeal sújtható Miskolc városi tanács vb. IX. egészségügyi osztálya. Hozzászólásomban most a második, — az örökké szomorú gyermek nevelési problémájával kívánok foglalkozni. . Teljesen egyetértek Csala .elvtárs problémafelvetésével. Szükséges volt erről beszélni. Gyakran találkozunk K. Jancsihoz hasonló szomorú gyermekekkel, kiknek szomorúságát az egyik,, vagy másik, vagy mindkét szülő meggondolatlan, felelőtlen lépése okozta. Csala elvtárs nagyon helyesen az ilyen szülők törvényes, vagy lelkiismereti kötelességéről, felelősségéről ír. Mi pedagógusok is ezen a véleményen vagyunk és nem hagyjuk elveszni az ilyen szpmörú gyermekeket, segítjük, neveljük őket, az egész társadalom valóban mellettük áll. Miért szomorúak mégis? Mi történt velük? Mit kell tennünk érdekükben? Erre szeretnék most röviden válaszolni, illetve pedagógiai tanácsot adni. A családi életben is azoknak az elveknek kell érvényesülniük, mint a közösségi életben. A családi ügyeket nem lehet elválasztani a közügyektől. «-Minden ami az országban történik, lelketeken és gondolataitokon át jusson el a gyermekekhez — mondja Makarenko a szülőknek. Ez azonban csak akkor érvényesülhet, ha a család élete kiegyensúlyozott, harmonikus és a gyermeknevelés egységes nevélőhatások alapján történik. A válás után ez mind megoldhatatlan feladatnak látszik. -Bármelyik szülő neveli is tovább a gyermeket, az őt érő hatások már nem harmonikus, kiegyensúlyozott, egységes hatosok többé. A gyermek ezt- azon-., nah megérzi, reagál rá és lelkében törés történik. A szülők élete is megváltozik. Ha az anyánál marad a gyermek; akkor a korábbi anyai nevelési feladatok mellett előtérbe kerül a megélhetés gondja, melynek megoldása csak munkábaállással lehetséges. Az apánál viszont, ha a gyermek ott marad — a korábbi, főleg anyagi feltételek biztosítása mellett követelőén felmerül gyermeke nevelési problémája. Ilyen körülmények között legtöbb esetben a gyermek nevelése szenved csorbát, mint ahogy K. Jancsi példája is mutatja. Ennek következménye a gyermek magatartásának negatív irányú megváltozása, tanulmányi munkájának hanyatlása, bizonytalanság, a fél- szegség. A változás ingerlékenység, T*-vez*tt költség: költség: Bu_ j Ft; 118.—/q Ft. Pozs Ft. 117.—/q Ft. H7.-in : Ft. 923.- /. r Ft 967.-/- : Oltvány Ft. 4.54 Mb Ft. 5.! I/db : Te! Ft. 4.58/1 Ft. 4.10/1. : NSven íJéVma rh a nevelése Ft. 22.Q: Dís Ft. 46.97/kg : A fenti számok világosan bizo- ** nyitják, hogy a gazdaság a termelés csaknem minden területén túllépte a tervezett önköltséget, s ott. ahol önköltségen belül termelt — például a tej megtermelésénél — igen magas volt a megtervezett önköltség is. S ez adja a gondolatot ahhoz, hogy megnézze az ember, milyenek voltak az önköltség tervszámai 1954-ben, s ezek alapján valóban gazdaságosabban, alacsonyabb önköltséggel termeibe a gazdaság, zárkózottság, szomorúság formájában) jut kifejezésre. Ennek a változásnak azonnali fel-* ismerése döntő fontosságú a gyermek további sorsa szempontjából. Itt jelentkezik az iskola igen fontos feladata. Türelmes nevelői munkát« van szükség, hogy a rendszerint elkeseredett szülőt felvilágosítsuk a, gyermeknevelés fontosságáról. Tanáccsal, pedagógiai útmutatással kell ellátni őket. A nevelőtestületnek állandóan figyelni, támogatni, biztatni kell a gyermeket, az úttörő rajnak, pedig ifjúsági módszerekkel kel> a tanulót segíteni, irányítani. Fokozottabban be keli vonni a sportba, kul- túrmunkába. Nem szabad megengedni, hogy a gyermek visszaessen, a közösségtől távol maradjon, meri; akkor elkallódik, elvész. l'vrsze a szülők egyrésze arra hivatkozik, mint K. Jancsi édesanyja, hogy nem ér rá gyermekét nevetni, este munka után fáradtan megy haza, ideges, türelmetlen.. A, szülök úgy gondolják, hogy a család életében, kiszakítva annak egy&égéböb vannak olyan alkalmak, amikor a szülő ^neveli« a gyermekei. É? talán naponta egy óra, s a nap többi idejö- ben egyáltalán nem folyik nevetés* Ilyenkor meg kell magyarázni a szülőknek, hogy nemcsak akkor, neveik a gyermeket, ha vele beszélgetnek, ha tanítják, vagy valami parancsot; adnak neki. Életük minden pillanatában nevelik, akkor is, amikor nincsenek otthon, -amikor dolgoznak« Ahogy öltözködnek, vagy másokról másokkal beszélnek, ahogy örülnek, vágy szomorkudnak, ahogy báráUaj, és. ellenséggel bánnak, ahogy nevetnek, újságot .• olvasnak, mindez -a gyermek számára nagyon jelentő» dolog, mindez nevelőhatás. Ennek megértése döntő a családi neveié» számára. • Sok eredményesen megoldott példával tudnám alátámasztani a K» Ja.ncsihoz hasonló szomorú gyermekek megmentését, felemelését, tio csak kettőt ragaÖok ki, amely jellemző a többire is; L. Tibor az elmúlt tanév elején jött iskolánkba vidékről. Apja el-* hagyta őket, édesanyja Miskolcon kapott állást, ide költöztek. A Via osztályban jórendű volt. Kezdetben tartotta eredményét, de az első ne-, gyedév után feltűnő visszaesést tapasztaltunk nála. Osztálytársaival szembeni magatartása ebben az időben szintén megromlott. Egyre zárkózott abb, szomorúbb lett, gyakran . sírt az órám látszott rajta, hogy vias• kodik valamivel. Egyik óra után — : amikor megint sírt — behívtam az | irodába és érdeklődtem mi bánija* • miért sír. Elmondta családi körűimé-. • nyeit, amelyek hasonlóak K. Jancsi » körülményeihez. Azonnal beszéltünk : a szülővel s a fent leírt pedagógiai ? tanács elmondása, felvilágosító, meggyőző, nevelő munka alapján megnyertük őt. Házirendet javasoltunk és ellenőrzési módszereket adtunk az otthoni munka segítéséhez. Tibort i\z osztályközösség felkarolta, segítette«. Közös nevelő munkával elértük* hogy visszanyerte régi kedvét, jól érzi magát otthon is és az osztály- közösségben is. Magatartása javult, tanulmányi munkája is jobb lett, A pályaválasztással kapcsolatban a na-, pókban beszélgettem vele, büszkém felelte, hogy jó géplakatos szeretne lenni. Bízunk benne, hogy déri célját. Sz, Lászlót már negyedik éve tanítjuk, neveljük. Most a VfH. osztályba jár. Család! körülményei hasonlóak K. Jancsiéihoz. Nála az V. osztályban vettük észre a törést. Ideiében segítettünk az iskolában és ott-- hon. Édesanyját megnyertük az otthoni munka segítésére, ellenőrzőjére.. Következetes, egységes tievelohatá- sokkal elértük, hogy már harmaejik éve kitűnő tanuló, ez évben csapat- tanácselpök, iskolánk büszkesége. Pedig ő is megkóstolta és ma is éli a »félárva gyermek- nehéz életét. Az iskola, a szülő és az úttörőközösség szeretete, gondoskodása azonban kiemelte olyan magasra, hogy ma őt a tanulók, édesanyját pedig az édesanyái nevelés példaképéül állíthatjuk tanulók és szülők, elé. KAROLY ISTVÁN József Attila úti ált: is)*, igazgató Munka után jólesik a pihenés, a szórakozás. Jólesik a hét végén — különösen a fiataloknak — elmenni táncolni, valamelyik cukrászdába betérni, elfogyasztani egy süteményt, vagy egy feketét. De az ilyen örömbe gyakran üröm vegyül, mert egyes helyeken a kiszolgálók udvariatlanok s nagy előszeretettel csapják be a vendégeket, — »vastagon fog- a ceruzájuk. Ha meg akarunk erről bizonyosodni, tartsunk az Állami Kéreskeclelmi Felügyelőség ellenőreivel. 0 Első utunk az Avas-kávéházba vezet. Minden hely foglalt. A hangulat kitűnő, a felszolgálók sürög- nek-forognak. Olyannyira, hogy a mennyiséggel már nem is törődnek. Ugyan ki fogja kifogásolni, ha nincs meg a féldeci — gondolják. De tévednek, mert ott hátul két vendég megszólal: — Kérem, kevesebb a barfek- pálinka, meg az ürrnös is. Menártovics Károly felszolgáló mentegetődzik: a büffés az oka, nem mérte meg rendesen. S mit mond a büffés? — Én megmérem kérem, — védekezik. Előkerülnek a hivatalos mércék. Egy deci barackpálinka 4 centtel volt kevesebb, tehát 4 forint 92 fillért »emeltek ki- jogtalanul a fogyasztók zsebéből fis az ürmös? Az is kevesebb. Két deciből 6 cent pos meg a pénztárosnő úgy néz reánk, mintha spanyolul beszélnénk. Panaszkönyvet? Azt ugyan nehezen tudják előadni, de megpróbálják előkeresni. A panaszkönyv, amelynek a falon kellene lógni, c legalsó fiókból kerül elő. Még javában tart az ellenőrzés, amikor feketekendos, idősebb néni hív félre. — Lopják a hordót, — s kifelé int a fejével! Katona István hordótolvajt a Mátyás király-utcán fogjuk el. Erősen ittas, de hordólopásra van esze! Nem is olyan rossz »üzlet« ez. A söntésből ellopott 100 literes hordókért a vendéglátóipar 200 forintot fizet. (Megéri tehát a fáradságotf) S hol volt az tijeliőr? O Az ellenőrzés kiterjedt a Béke és az Avas cukrászdára is, amelyekben hasonló jelenségekkel találkoztunk. Ezekre külön nem térünk ki, csak annyit: az ellenőrzött négy egység közül három helyen találtunk mennyiségcsonkításból eredő árdrágítást. A vásárolt tételek száma 16, összege 95 forint 69 fillér. Ebből árdrágítótétel kilenc, az okozott kár 11 foriv* 69 fillér. m Kedves Olvasó! Ügye valamennyiüknek az a véleménye: nem tűrjük, hogy ezek az emberek a mi zsebünkön élős- ködjenek! FODOR—PÁSZTORT hiányzik, értéke 2 forint 67 fillér. A barackpálinkát Halász Ágota büffés, az ürmöst Menártovics Károly felszolgáló mérte. Bűvészek akartak lenni. Nyolc centes pohárba 10 centet próbáltak betölteni. Nem sikerült! Rajta vesztettek. Mindketten riadtan mentegetőznek, egymást korholják, meg a vállalatvezetőséget okolják, hogy nincs elegendő decis-poharuk. A decis- poharakat illetően igazuk van, de ez még nem jogosítja fel őket, hogy megkárosítsák a vendégeket. • Az Avas Szálloda külső söntésé- ben, vagy másnéven a »Kacsá«-ban — noha a falon ki van írva, hogy: ittas embert kiszolgálni hatóságilag tilos —, derüre-borúra mérik a részeg embereknek is a pálinkát. A 30 emberből, aki a cigarettafüsttel teli söntésben tartózkodik, körülbelül 18—20 már alig áll a lábán. S mégha csak férfiak volnának?! De nők is vannak köztük. S szavaikat se nagyon válogatják. Kétszer egy deci és kétszer féldeci rumot kérünk. Lengyel János csapos hiteles mércével méri az italt, összemosolygunk az ellenőrökkel. Itt biztos nem lesz hiba! Tévedtünk. Lengyel János, bebizonyította, hogy hiteles mércével is lehet csalni. A kétszer egy deci két centtel, a kétszer féldeci egy centtel kevesebb. Kérjük a panaszleönyvet. A etrOlÉG Y CEN'I tel ke VESEBB... a
