Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-09 / 59. szám

Vértek, 1956. március ÉSZ AKM AGY ARÖRSR AG 3 P O S TÁ s o k íVJt lenne legméltóbb a diós Gtforvasgyári postások köszöntésé­re? Egy szép dísztávirat talán? —- melyben ez áll: »Miskolc II. kerü- leté'üek lakói az élüzem cím elnye jjése alkalmából forró szeretettel "köszöntik postásaikat.« Ügy érezzük, kevés lenne. Talán... meg kellene örökíteni a történetet... * Mull év nyárén magas, fe- keteliajú, nyílt tekintetű fiatalem­ber: Berde Béla kopogtatott be a 10-es számú postahivatalba. Az új »főnök«. A bizalom bőventermő rózsáiból már az első napokban szakíthatott, hisz új munkatársai már ismerték a postaigazgatóságról. Sok jót hallottak róla; de ő is hal­lott a vasgyári postahivatal kézbe­sítőiről, belső személyzetéről. Ami­kor az új vezető maga elé vette a körzet térképét, nyomban megálla­pította, nem lesz könnyű feladata. Ily nagy és nehéz terület kevés van a környéken. A Sztálin úti magasfeszültségű villamos távvezetéktől Diósgyőr- Papír gyárig, a Vargahegytől a Szarkahegyig, Bükkszentlászlóval bezárólag — minden lakásba a 10-es posta kézbesíti az újságot, a levelet, a pénzesutalványt, a táviratot. Az új vezető mégsem riadt visz- sza beosztásától. Bízott munkatár­saiban. Barbierik Lászióné negyed- évszázados postás, Horkai István kiváló kézbesítő és a többi nagy­szerű ember mind felajánlották se­gítségüket. A postahivatalnál azelőtt csak papíron volt munkaverseny, mely nélkülözött minden életszerűséget. Mielőbb hódító útjára kell indítani a szocialista munkaversenyt! — ezt adta jelszóul a párt-, a szakszerve­zet s a DISZ. Megalakították a brigádokat. Egymásután léptek pá­rosversenyre a kézbesítők, a hír­laposok. A DISZ három ifjúsági brigádot hívott létre. Kettőt a hír­lap-, egyet pedig a táviratkézbesí­tőkből. A verseny győztesének úgy kel­lett dolgoznia, hogy a legtöbb lap­előfizetőt szervezze, a legtöbb ér­tékcikket adja el és nem utolsó sorban udvarias legyen a cím­zettekkel. Munkaközben gyakran szinte »rejtvényt« kellett fejteniök. Érkezett egy láinrat, melynek fel­adója csak a címzett nevét jelölte meg és a lakáscím helyett csak annyit írt: Miskolc, Sztálin út. Könnyebb lett volna visszaküldeni a feladónak, jogos indokkal: cím • elégtelen. De kézbesítették! Végig­pásztázták a Sztálin utat s így mégis eljutott• az örömhír a Sztálin úti csatádhoz. Ez nem számított a versenyben — dehát milyen a postás ... Szeret örülni mások örömének, vagy más­kor osztozik a bánatban, melyet a hozott levél rejteget. A versenybe bene vezeti a postahi - vatal legfáradhatatlanabb kézbesí­tője, az idős Kánya Istvánná is. Bükkszentlászlóra ő viszi a szerel­mes levelet, vagy éppen a katona- fiú üdvözletét; nála vásárolnak ér­tékcikkeket is a falu lakói. Hajnal ban, amjkor a kakas jelzi a nap keltét, ő már úton van a Vasgyá felé. S amikor feljön az esthajnc qsillag, fáradtan veszi elő az újsó got. hogy elolvassa az ország, világ híreit — amit egész nap <_ táskájában hordott. Naponta 25 kilométert gyalogol ez a kedve postásnéni. S a többiek? Majdnem ennyit Nyolc óra alatt akkora hosszú utal tesznek meg, mint Miskolc—Buda pest oda és vissza. Bekopogtatna1 minden házba, hozzák az újságot a levelet és a pénzt. Ügy repült az idő, mint a sebes szárnyú madár. S így csakhamar elérkezett február 17. A délelőtti órákban a hivatalvezető asztalán csörrent a telefon. A miskolci postaigazgatóság közölte, hogy a hivatal elnyerte az élüzem címet! Nem hitt fülének Berde Béla, ezért háromszor is elismételtem az örömhírt. Igaz volt! Amikor az ün­......■—um« ■ ■ R endszeres támcptással segítsük át új termelőszövetkezete nket a kezdeti nehézségeden nepélyen átadták a díszes okleve­let, az élüzem címet és az 5000 fo­rint pénzjutalmat, mindenki egyet gondolt: élüzem vagyunk — se nmet meg is tartjuk! ’A­Eddiií a kitüntetés története. S' a folytatás? Igen. folytatódik a csata az új sikerekért. Naponta több mint 4000 darab levelet, ugyanannyi, újságot, rengeteg táv­iratot kézbesítenek a vasgyári pos­tások. Már ma is százzal többen ol­vassák e sorokat a lap hasábjain, mert eddig ennyivel szaporították az »Északmagyar or szag« előfizetői­nek táborát. Ha átveszi e tápot kedves olva­sónk, jutalmazza meg postását egy forró kézszorítással a nagy kitün­tetésért. Megérdemli, ő a minden­napi élet szépségeinek hírvivője. PÁSZTORY ALAJOS KiváIó sajtószervező Weisz Lajos elvtárs a cigándi párt- szervezet egyik legjobb népnevelője a legutóbbi sajtószervezés során 82 új előfizetőt szerzett a pártsajténak. AZOK a sikerek, amelyeket az utóbbi hónapokban a mezőgazdaság kollektivizálásában elértünk — amint már ez máskor is előfordult — el- bizakodottá tette a párt- és állami szervek némelyikét. A dolog úgy áll, hogy 1955-ben megalakult egy sor új termelőszövetkezet (pontosan 27 me­zőgazdasági tsz., 471 családdal, 712 taggal és 4898 hold földdel), de nagy­részük lassan fejlődik, mert. nem törődnek velük. Mivel az új tsz.-ek támogatása körül főleg a hibák a jellemzőek, ezért most inkább ezek­ről szólunk, nem felejtve el, hogy egyik-másik új tsz.-ünk éppen a tá mogatás nyomán jól fejlődik, bizto sen halad a megkezdett úton. Tegyük fel, hogy egy faluban most alakult meg egy termelőszövetkezet, tagjai belátták, hogy a tudomány és a technika alkalmazásával emberibb életük lesz. De alig. hogy ideáig el jutottak, egvszercsak megszűnik párt- és az állami szervék támoga fása, nincs aki tovább magyarázza^ a fejükben kavargó tisztázatlan kér­déseket, Rá lehet hagyni az ilyen szövetkezeteket sorsukra? Nem lé­bet! A gyakorlat mégis azt mutatja hogy a legtöbb új szövetkezettel nem törődnek. Az abaujvári és a geleji tsz.-ekben kérdezik: miért hagyta abba a járási pártbizottság a szer vezést? EGÉSZ BIZTOS, hogy ha beszá­moltatnák azokat a szerveket, ame­lyeknek elsőrangú feladatuk az új szövetkezetek segítése, találkoznánk ilyen bírálattal: figyelmüket nem a legfontosabbra irányították, elsza­kadtak a tsz.-tői, pihennek az irodá­ban. Hányszor hallottuk már: «Meg­alakultunk volna, de nem jött ki hozzánk senki.« Vagy: «Egyedül nem tudtunk megbirkózni a feladattal, de nem segítettek.« Továbbá: «Már lenne pártszervezetünk, de a jébétől felénk sem néznek.« Még ott is kés­nek a pártszervezet létrehozásával ahol több párttag is van, mint pél­dául Tiszaszederkényben. Pedig mennyire elkelne a pártmunka az új tsz.-ekben! Éppen Tiszaszede"- kényben hangoztatják a tagok: »Ez- éven nem foglalkozunk állattenyész­téssel, van nekünk elég bajunk.« Hogy sok a bajuk, az igaz. De az nem Hogyan fejűik a szovjet mezőgazdaság a hatodik ötéves terv időszakában 1 A Szovjetunió Kommunista Partja XX. kongresszusa nagy figyelemmel foglalkozott a mezőgazdasági terme­lés kérdéseivel. A mezőgazdaság fej­lesztése közvetlenül összefügg a szov­jet nép szüntelenül növekvő életszín­vonalának emelkedésével. A párt az 1956—60. évi hatodik Ötéves terv- végrehajtása során a munkások és alkalmazottak reálbérét a tervidő­szak alatt körülbelül 30 százalékkal, a kolhozparasztság pénzbeli és ter­mészetbeni jövedelmét pedig átlago­san legalább 40 százalékkal akarja emelni. A Szovjetunió szocialista mezőgaz­dasága képes az életszínvonal eme­léséhez szükséges termékeket előállí­tani, hiszen fennállása alatt fénye­sen bebizonyította fölényét a kispa­raszti és a tőkés nagyüzemi gazda­ságokkal szemben. A szovjet mező- gazdasági termelés fejlesztése előtt óriási lehetőségek vannak, mind a gépesítés, mind a szűzföldek és par­lagföldek hasznosítása terén, hiszen csak az 1954—55-ös gazdasági évben háromszor akkora új területet von­tak művelés alá, mint a mi hazánk szántóterülete. A mezőgazdaság elé most nem kisebb feladatot állít a hatodik ötéves terv, mint azt, hogy a kolhozok és szovhozok 1960-ban már 180 millió tonna szemesterményt termeljenek, a gyapot termelését pe­dig öt év alatt 56 százalékkal, a cu­korrépáét 54 százalékkal, a burgo­nyáét 85 százalékkal, a zöldségfélé­ket 118 százalékkal, a húsét 100 szá­zalékkal, a tejét 95 százalékkal, a gyapjúét 82 százalékkal növeljék. A mezőgazdasági termelés ilyen nagyarányú fejlesztése, a szűz- és parlagföldek művelés alá vonása, a gépipar, az új gépi technika segít­sége nélkül elképzelhetetlen. A Szov­jetunió Kommunista Pártja végre­hajtva a nagy Lenin útmutatását, elsősorban a nehézipart s ezen belül a gépgyártást fejlesztette. Ennek nyomán a Nagy Honvédő Háború előtt 80—90 fajta munkát végeztek géppel a mezőgazdaságban. Ma pe­dig már 200-féle munkát végeznek géppel a szovhozokban, kolhozokban. Csak a szovjet nehézipar fejlesz­tésében elért sikerek nyomán fejlőd­het ilyen hatalmas mértékben a me­zőgazdasági . gépgyártás, a mezőgaz­dasági termelés gépesítése. A kolho­zok mezőgazdasági munkájának mint­egy háromnegyed részét a kitűnően felszerelt gép- és traktorállomások végzik. A szovjet mezőgazdaság tehát a világ legjobban gépesített mező- gazdasága. Hruscsov elvtárs, a Köz­ponti Bizottság kongresszusi beszá­molójában megállapította: «Szocia­lista iparunk a korszerű gépek mil­lióival látja el a mezőgazdaságot; Az új technika alapján növekszik a me zőgazdasági munkák gépesítése. Már megoldottuk a fontosabb mezőgazda- sági munkák gépesítésének problé­máját.« A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak a hatodik ötéves tervre vonat­kozó irányelveit most tárgyalta a XX. kongresszus. Ezek szerint a me­zőgazdasági termel® további növe­lésének elősegítéséért «jelentősen fokozni kell a mezőgazdaság gépesí­tését, 1956 és 1960 között a mezőgaz­daságnak körülbelül 1,650.000 trak­tort (15 lóerős traktorra átszámítva), ezen belül 680.000 darab univerzális traktort, továbbá 560.000 gabonakom­bájnt, valamint a gabonafélék osztott betakarítására 180.000 aratógépet (rendrakó) és 400.000 szalmafelszedőt (kombájnhoz), továbbá 250.000 kuko­rica- és silónövény betakarító kom­bájnt kell szállítani«. Az első ötéves terv idején a szovjet mezőgazdaság 154.000 traktort kapott (15 lóerős traktorra átszámítva) a hatodik ötéves terv idején pedig en­nek a mennyiségnek több mint tizen­egyszeresét. Ha csupán ezt a két ada­tot hasonlítjuk össze, akkor is látjuk, milyen óriási segítséget kap a mező- gazdaság az ipartól. A szovjet mezőgazdaság legjobban a kalászos gabonafélék termelésének gépesítésében haladt előre. A kom­bájnok forradalmi változást jelentet­tek a gabonafélék betakarításánál. A hatodik ötéves terv időszakában tovább növelik a kombájnok gyártá­sát. Az 1955. évi termeléshez viszo­nyítva 1960-ra 292 százalékkal több kombájnt gyártanak. A kombájnok alkalmazásának azért van ilyen nagy helyes, hogy a legjövedelmezőbb ag* gal, az állattenyésztéssel csak jovore akarnak foglalkozni. Itt a pártszer­vezet tehetne a legtöbbet. Tiszake- szin meg így terveinek a tagok: Most tavasszal még nem kezdjük el a kollektív munkát, így őszig meg­erősödünk.« Érthető, hogy a tagsag így gondolkodik. Nem eléggé öntuda­tos szövetkezeti parasztok, még visz- szatekintgetnek a múltba. A nagy­üzemi gazdálkodásban még nincse­nek kellő tapasztalataik s a kezdeti bajokat eltúlozva várnak megerősö­désükre. De az már nem érthető, hogy a járási pártbizottság és a já­rási tanács beleegyezett ebbe a «meg­erősödésbe«! ,. Más hibák is találhatók az uj tsz.- ekben. Egyik helyen kevesen van­nak, mert csak a családfő lépett be, a, családtagok nem; más helyen, pél­dául Gelejen, a Tüzép hónapok óta nem tud adni faanyagot az építkezé­sekhez; megint másutt nem vizsgál­ják felül az őszivetéseket, nem mé­rik fel a fagykárokat. Néni egy fel­adat könnyen elintéződhetne, ha a különböző szervek nem bíznák atsz - eket az ösztönös, a magától való fej­lődésre. AZ ÚJ tszcs.-knél még rosszabb a helyzet. Néhány kivételtől eltekintve nem tartják be az alapszabályt. Sőt, még olyan is előfordul, hogy a tago- sított földeken egyéni gazdálkodást folytatnak. Az ilyen tszcs.-tagoknak meg kell magyaráznunk: a tagosítás, különösen ha országos viszonylatban nézzük, óriási összegbe került az ál­lamnak — tehát a népnek — és ha nem használjuk fel előnyeit, ez mind kárba veszik. Sajnos, még olyan ve­zetők is akadnak, akik beleegyeznek abba, hogy a tszcs.-k felrúgják az alapszabályt. E NÉHÁNY eset — akár mezőgaz­dasági tsz.-ről, akár tszcs.-ről van szó — bizonyítja: abban a faluban, amelyben már sikereink vannak a szövetkezeti mozgalom fejlesztésé­ben a párt-, a tanács- és egyéb szer­veknek, nem szabad csökkenteniük, hanem csak erősíteniük a támogatást; így könnyebben megelőzhetjük azo­kat a bajokat, amelyeket még a leg­több új tsz.-ben és tszcs.-ben meg­találhatunk. „ __ K ÖRÖMI GYÖRGY szerepe, mert a szovjet’ mezőgazda­ságban továbbra is lényegesen csök­kenteni akarják az aratás idejét és ezzel együtt a szemveszteséget. Ezért a betakarításnál és a tárolásnál az ország európai részében legfeljebb 10 munkanap alatt, Szibériában és a Távol-Keleten pedig legfeljebb 7—8 munkanap alatt kell elvégezni a ka- j lászos növények betakarítását. A szovjet mezőgazdaság gépesíté­sének az az iránya, hogy egész mun- J kafolyamatokat gépesítsenek. Már olyan traktorra szerelt munkagépe­ket is alkalmaznak, amelyeknek nagy előnyük, hogy feleslegessé te­szik a gépkezelők munkáját. A hato­dik ötéves terv tervezete ezzel kap­csolatban megállapítja: «Gondoskod­ni kell a traktorokhoz használható rászerelt és félig rászerelt mezőgaz­dasági gépek, munkaeszközök nagy választékának megtervezéséről és a gyártásban való meghonosításáról, mégpedig úgy, hogy a jelen ötéves tervben alapjában véve áttérjenek a rászerelt és félig rászerelt gépek, munkaeszközök gyártására, a rákap­csolt gépek szerkezetében alkalmaz­zanak olyan mechanizmusokat, ame­lyek lehetővé teszik, hogy e gépeket közvetlenül a traktoros irányítsa.« A terv megvalósítása méginkább megváltoztatja a kolhozparasztok munka- és életkörülményeit, mert egyre jobban gépesítik az olyan mun­kafolyamatokat, amelyeket eddig' emberi erővel végeztek. A szovjet nép — vezetője és lelkesítője, a Szov­jetunió Kommunista Pártja irányítá­sával — győzelemre viszi a párt cél­kitűzéseit, mert tudja, hogy ezzel [közelebb jut nagy célja., a kommu- I nizmus megvalósításához. Kiváló vállalat“ lett a miskolci Ruházati Bolt J» A Miskolci Ruházati Bolt 1955. ne­gyedik negyedévi jó munkájával el­nyerte a „kiváló vállalat“ címet. Meg is érdemelte a kitüntetést. Szeptem­bertől kezdve állandóan emelkedett a forgalma. A vállalat vezetői még más megyékből és a Budapesti I Nagykereskedelmi Vállalattól is sze­reztek árut, hogy biztosítsák a vá­sárlóközönség igényeinek kielégítő- |sét. Karácsonykor olyan csúcsfor­galmat érték el, amilyenre megkö­zelítőleg sem volt még példa. Ne­gyedéves tervüket 124.5 százalékra teljesítették. Hozzájárult az eredmény elérésé­hez a sok jól megrendezett ruhabe« mutató is. A Déryné Színházban* Diósgyőr-vasgyárban és a miskolci tisztiházban is tartottak divatbemu­tatót. Az ifjú dolgozók részére udva­riassági versenyt írbak ki „a Ruhá­zati Bolt legjobb ifjú dolgozója’* címéért. V; Különösen nagy forgalmat bonyo­lított le az Anyák Boltja és a Gyér» mekruhabolt. A vállalat kiváló dol­gozói között közel 190.090 forint ér­tékű jutalmat osztottak ki* MÚLVA 1960-ba* jmm vomui mt KUIO-BOZO RUHAANYAG A szűz földek meghódítói £B8Qi k* # fülű w&itoenAyi Hakcfa I UJ HU HAT HA PH A TH A • A hajtódik ötéves terv irányelvei a legmesszebbmenoen gondos* kodnak a lakosság különböző iparcikkekkel — főleg ruházattal való eU látásáról A textilipart például rohamléptekkel fejlesztik. 1960-ban a tér* vek szerint már 7 milliárd 770 millió méter különböző ruhaanyagot -s selymet, szövetet, vásznat — gyártanak a Szovjetunióban. Ebből a hatol* más mennyiségű ruhaanyagból a föld valamennyi lakója kaphatna egy* egy új ruhát. _____ Tanácsi közlemény március 12-én délután 5 órakor a vasevájf leányiskolában lesz megtartva. Az említett (kerületek választói törvényes joguk gyakorlása céliából vegyenek részt e gyűléseken. _________ Az Altáji-határterületen lévő „Sztrojgaz”-tröszt több munkása, — volt traktoristák, — bejelentették, hogy szeretnének elutazni a Barnaul kerületi belojarszki gépállomásra. Kívánságukat teljesítették s most mindannyian egy brigádban dolgozn ak. A „Sztrojgaz” tröszt dolgozói két lakókocsit készítettek számukra mezei szállásnak. — A képen: Az elké­szült lakókocsikat elszállítják a trak toros-brigádnak^ A városi tanács végrehattőbizottaága érte-1 siti a 22-es. 78-as és 165-ös városi választó-1 kerületek Lakosságát, hogv a kerületükben lemondott városi tanácstagok helvett, az ui tanácstagok megválasztását március 2o. nap­jára (vasárnap) tűzte ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. E választókerületekhez tartozó utcák a _ kö­vetkezők: 22-es választókerület; Visinszlkii u. és Jósika u. 78-as választókerület Sztálin u. 1-47-iC és 2—52-ig. Sallai I. u.. Tizeshon- véd u. 33.. 35.. 37. i65-ös választókerület Mester u. Tanulóváros és ö-u. Az űl választásra helyesbített választói névjegyzék március 10-én reggel 8-tól délután fél 5-ig. 11-én. vasárnap reggel 8-tól déli 12-ig és 12-én 8-tól délután fél 5-ig az illetékes ke­rületi tanács vb. hivatali helyiségében köz­szemlére lesz kitéve, ahol azok megtekint­hetők és az esetleges észrevételek egyúttal megtehetők. Egvben értesíti a végr ehal tóbizottság a vá­lasztókat. hogv a tanácstagok választását jelölés előzi meg. A jelöltekre a választóke­rületek lakosságának gyűlései tesznek ja­vaslatot A 22-es választókerület jelölő gyűlése március 10-én délután 5 órakor lesz a Zöldfa u. 9 sz. alatt. A 78-as választókerület ielölőgvűlése már­cius !2-é.n délután 5 órakor a Bársony János utcai ált. iskolában. A 165-ös választókerület jelölő gyűlése TOTÓN/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom