Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-09 / 59. szám

XAEURS/.AG ‘élitek, 1956. március b> A QYERMEKNEVELÉS KÉRDÉSEI (á&zssá&sólás az „öt rossz gyerek — és a hatodiku című cikksorozathoz Irta: Károly István, a József Attila úti ált. isk, igazgatója Mpgyeu sok ±zó esik napja­inkban az ifjúság nevelési problé­máiról. Beszélgetünk, értekezünk, vitatkozunk nevelőkkel, tanulók­kal, szülőkkel, társadalmi szervek­kel, keressük, kutatjuk a szovjet pedagógia alapján a szocialista ne­velés legeredményesebben járható útját, módját, eszközeit, Csala elvtárs írássorozata, mely sok értékes megoldásra váró peda­gógiai problémát veteti fel. most újabb alkalmat biztosít a sajtón keresztül a nevelés egyes kérdé­seinek tisztázásához, nevelőmun- •kánik megjavításához. Éppen ezer’ jogosan veti fel befejező cikkében a vita szükségességét. Valóban mi­ránk, pedagógusokra vár a neve­ié» .. kérdéseinek tisztázása. Meg­próbálom. Hozzászólásomban nem kívánom érinteni az összes felve­tett kérdéseket, csak a lényege­sebbeket boncolgatom. Tekintettel arra; hogy a sorozat befejező részében élesen felvetődik a nevelhetőség kérdése és az ebből fakadó konkrét probléma ..Hát akkor miért rossz némelyik gyer­mek?“— előszőj- elvileg szeretnék röviden állást foglalni e kérdéssel kapcsolatban. Csala elv (ars fenti -kérdés fel­vetése után a következőképpen ad rá választ: „Azért, mert közvetlen tanítói, nevelői: a szülők hely fele­méi évelik'“■ Bizonyításul pedig odaállítja az öt rossz“ gyerek és a hatodik példáját. Ez? részben igaz, így is van. De éppen az a lényege a dolognak, hogy látja-e minden szülő a szo­cialista nevelés helyes célját, is­meri-e a célhoz vezető szocialista mód.sz -íreket? Az öt rossz” és az egy' jó gyermek története azt mu­tatja. hogy még többen nem lát­ják, nem ismerik. A cikknek és a kibontakozó vitának éppen az a célja — amennyire ez sajtón ke­resztül lehetséges —, hogy meg­mutassa a szülőknek gyermekük nevelésének célját és. a szocialista nevelés, módszereit. Ez pedig első­sorban a mí feladatúnk. 1 nevetésnek három fő té . nyezője‘ 'Váh; ' a gyermek, a nevelő és a szülő. E három nevelési ténye­ző, közös, -.egységes hatások álta, irányított nevelési munkája, tevé­kenysége adja a helyes nevelési, eredményezi a jó gyermeket. Ha áz egyik hiányos — már baj van! Sok szülő, amikor érdeklődünk családi nevelésük iránt, elkesere­detten mondja gyermekéről, hogy •akár mit csinál vele. nem javul, pedig meg is veri, de ez sem hasz­nál. . Ezt mondja V. Jóska édes­anyja is az írássorozatban. A to­vábbi érdeklődésre gyakran az a felelet, hogy már kiskorától fogva rossz, biztosan ilyennek született, az apja is ilyen lehetett. Nézzük meg. mi a valóság. A haladó neveléstudomány határozot­tan Iván amellett, hogy az ember világnézetének. magatartásának. jellemének kialakításában döntő szerepe van a nevelésnek; az örök­lés nem döntő. Már Komenski A. J. is kihangsúlyozta, hogy az em­ber születésekor magával hozott ..tudás magvait“ csak a nevelés, il­letve a tanítás fejlesztheti iki. John Locke ..tabula rasa“ elméletét, mely csupán a neveléstől tette füg­gővé a gyermek boldogulását — a marxizmus-leninizmus ne­veléstudománya élesen bírál­va kimutatta, hogy az emberrel született hajlamok nem kész ké­pességek, nem jellemvonások.. nem mesterségbeli hajlamok, még ke­vésbé eszmék, vagy nézetek, ha- nem a fejlődésnek, képességnek csupán lehetőségei. Ahhoz, hogy a léhetőséeek valósággá változzanak, megfelelő feltételekre és -nevelésre van szükség. Ez érvényes Edison­ra, Jack Londonra, József Attilá­ra és a legtöbb emberre. Bennük a születéssel hozott sokirányú haj­lam tehetséggé összegeződott, korán feltűnt és a nevelés tette naggyá őket. A velünk született hajlamok nem változatlanok, hanem fejleszt­hetők. Lelki sajátosságok nem szü­letnek-velünk. A gyermekekben te­hát vannak bizonyos öröklött haj­lamok, ezeket a neveléssel kell ké­pességgé fejleszteni. A szülőknél-: nem szabad lemondani a- nevelés lehetőségéről, mert csak a céltuda­tos nevelés által lesz gyermekük öntudatos, fegyelmezett, szocialista ember. Ezekutáa nézzük meg az első ,rossz5' gyermek történetét. V. Jóska nevelési problémája nagyon érdekes és alapvető peda­gógiai elveket vet fel. Csala elv­társ megoldásában — az adott esetben a legtöbb pedagógiai alap- elv — a legkisebb pozitívumokra való építés, a hajlamok észrevéte­le, a legkisebb jó észrevétele, ki­szélesítése és az ezen keresztüli megnyerés helyesen érvényesül. Erre a pedagógiai elvre és a töb­bire is saját iskolánk hasonló ne­velési problémájának megoldásá­val kívánok válaszolni. _L. Imre VII. osztályú tanuló nem ■ tartozott a jó tamilok közé, olyan gyenge-közepes eredménnyel ment át^ egyik osztályból a másikba. Zárkózott volt szüleivel, nevelőivel szemben. Pajtásaival jó viszonyban élt. Mivel jól kifejlett, nagynövésü volt, a VIII. osztályú tanulókkal is barátkozott. már. Érdeklődéssel hallgatta a VIII. osztály tanulóinak fizikai szakköri élményeit; Égyre gyakrabban találkoztunk vele a szakköri foglalkozás alkalmával az iskolában s észrevettük egyre fo kozódó érdeklődését. A fiúnak ez az érdeklődése úgy félévi értesí- iőosztás ideje előtt tűnt fel az osz- ályíőnöknék, aki egyben a VIII. osztály fizika tanára is volt. Egyik alkalommal a szakkörvezető be­hívta a foglalkozásra és elmondta néki a szakkörbe jutás feltételeit: közepesnél jobb tanulmányi ered­mény. fegyelmezett magatartás. Ugyanis a szakkörbe egyes, kettes tanulóik nem járhatnak. Ez volt az első konkrét feladat, amit — Imre hajlamait figyelembevéve — tudo­mására hoztunk.. Közben az osz­tályfőnök és az igazgató megláto­gatták otthonában a taníilót. El­beszélgettünk a gyermek munkájá­ról. terveiről. A szülők elmondták, hogy nagyon szeretnék tovább ta­níttatni. de nem tudnak rá hatni, oedig már mindent elkövettek ve­le. Egyedül a verés van még hát­ra, de olyan nagy, hogy már szé­gyen megverni. Megnyugtattuk, hogy ne is verjék ' ■ elláttuk pe­dagógiai tanácsokkal Megígértük, hogy segítünk fia felemelkedésén. Búcsúzáskor megkértük, hogy en­gedje be néha a műhelybe Imrét és mutogassa meg neki munkája örömeit, hasznát. Az apa a MÄV- A.UT-nál munkásból lett művezető, szorgalmas, példamutató műszaki dolgozó. Ez volt a szülő első kon­krét feladata. Az úttörő csapatve­zető a VII. osztályos rajtanáccsal beszélte meg Imre ügyét. Megbíz­lak egy kitűnő tanulót Imre pat- ronálásával. Ezzel a nevelés mind­három tényezője határozott fela­dattal lett ellátva. A cél Imre fel­emelése. Csak így mehet, külön­állón nem! A szülői ház vagy az kkola egyedül nem képes megol­dani a V. Jóskák és az L. Imrék mpernyerését, felemelését. Ezek után Imrét fokozottab­ban figyeltük. Észrevettük, hogy a fizika terén, különösen az elektro­mosság iránt van nagy érdeklődés­sel és vannak kezdeti eredményei b. Ezt. mint pozitívumot, kiemel­tük — nevelők, szülők, uttörőraj — és erre hivatkozva formáltuk Im­rét, nyesegettük rossz szokásait. Állandó, egységes ráhatás követ­keztében elértük, hogy év végére erős közepes lett. Ezzei Imre az el­ső célját elérte, mert a VIII. osztá­lyos fizikai szakkör tagja lehetett. Mi pedig elértük első nevelési eredményünket, Imre tudatosan harcolt célja eléréséért. (Folytatjuk) Nagykörösön rendezik meg a IV. Békekölcsön negyedik sorsolását dísz-élet ! EGY EVES AZ ÓZD! „EZERSZEMÖ ŐRS“ Másfél évvel ezelőtt, ahogy mon­dani szokták, „daraasat tettek“ az ózdi fiatalok fülébe. L. A. Zuvjelo- va szovjet textilmémöknő elmesél­te nekik, hogy a fiatalok a Szovjet­unió minden üzemében, ellenőrző Komszomol bizottságokat alakíta­nak. Tagjai fiatal mérnökök, tech­nikusok, kiváló dolgozók, akik fő­fel adatuknak tekintik a termelés fokozását, az önköltség csökkentését és az e térem felmerülő hibák mi­előbbi megszüntetését; Zuvjelova szavai nem hagyták nyugodni az ózdi fiatalokat. Körül­belül egy évvel ezelőtt az Ózdi Vasas hasábjain megjelent az első hibákat ostorozó cikk: „Ezerszemü Örs“ alá­írással. A bírálat nagy feltűnést keltett, mert az Ezerszemü Őrsöt jóformán senki sem ismerte a gyárban Voltak, akik aféle „illegális” portyá­zásnak tekintették fellépését. Egyes gyárvezetők a hibákért kapott bírá­latot rosszindulatú akadékoskodás­nak minősítették. Ez azonban csak a kezdet kezdetén volt, azóta felismer­ték a kezdeményezés jelentőségét és már minden üzemnek megvan a ma­ga kis „ezerszemü őrse“. Az ellen­őrző csoportok munkájának jelenle­gi összefogója Horváth János kohó­mérnök. övele beszélgettünk az ezerszemü Őrsök egy éves tevékeny­ségéről. Elmondotta, hogy a gyár dolgozói örömmel fogadták a kezdeménye­zést, mert az ezerszemü őrsök fel­figyeltek mindenre. A szanaszét he­verő gázpalackokat, és a sárbatapo- sott értékes tűzálló téglát csakúgy észrevették, mint a balesetvédelmi felszerelések hiányát. Felfigyeltek arra is, hogy a gyár területén több mint egymillió forint értékű kül­földön vásárolt értékes műszer he­ver kihasználatlanul. A martin mű- szerszekrényeiben és a durvahen- gerdében, a mélykemencéknél is ta­láltak ilyen műszereket. Az ezersze­mü őrsök ezt az illetékesek tudomá­sára hozták, mire a műszerszekré­nyek egyrészét leszerelték, másré­szét üzembe helyezték. Egy alkalom­mal Tóth Gyula gépészmérnök, a hengermű ezerszemü őrsének egyik tagja éjszakás volt. A lemeztriósoron észrevette, hogy a lemezhengernél a fogaskerékolajszivattyuház kilyukadt, az olaj vastag sugárban ömlik a hű­tővízelvezető csatornába. Már több mint 160 kiló olaj elfolyt, amikor felfigyelt rá. Ha nem veszi észre, g máskor hónapokig elegendő 500 kiló olaj mind kárbavész, nem beszélve arról, hogy cs&págymelegedés és kíolvadás Is bekövetkezhetett volna, A másik eset a trióimiverzálsoron történt, ahol a Nílus-híd anyagát hengerük. Tóth elvtárs észrevetter hogy az állóhengert meghajtó csapágy fedelében az egyik csavar elszakadt. Ha megindulnak, baj lett volna belőle, mert a legrövidebb időre történő leállás is sokezer fo­rint kárt jelent; Egy másik alka­lommal az ezerszemü őrsök tagjai felfedeztek a gyár udvarán két „futó macskát“. Berozsdásodott testüket az eső mosta. Kiderült, hogy a két értékes, de biztos pusztulásnak ki­tett gép a durvahengerdei villamosa karbantartóké. De felfigyeltek az ezerszemü őr­sök tagjai olyasmire is, ami nein tartozik szorosan hatáskörükbe. Ba* Ügó Mihály üzemmérnök szóvátette* hegy néha egy csavar miatt értékes műszereket rontanak el. Előfordult a fmomhengerdébem, hogy 13.2 ton­na hengereltárut rendeltek, de a má­solásnál a tizedespontot elírták és így 132 tonna hengerlésére rendezked­tek be. Le is gyártották volna, ha az őhs egyik tagja fel nem figyel rá, s nem tisztázza a tévedést; Az őrsök szóvátették, hogy a da­ruk nincsenek jól kihasználva. Kifo­gásolták azt is, hogy a 20 tonnás vasúti kocsikba csak 10 tonna árut raknak. Nemcsak bíráltak, hanem segítet­tek is. A Laboratóriumban a salak­elemzés sokáig tartott. Az öntecse« két már rég átszállították a durva* hengerdébe, s mire az analízis meg­tör bánt, addigra már hozzá is kezd­tek a feldolgozáshoz. Az ezerszemü őrs tagjai új készüléket szerkesztet­tek, amellyel a salakelemzést egészen rövid idő alatt el lehet végezni. Ezenkívül is számtalan újítással já­rultak hozzá a gazdaságosabb ter­melésihez. Az eltelt egy év alatt több mint egymillió forint értékű anyagot mentettek meg a& allódástól; ... Az ezerszemü őrsök tagjai mŐsf új tervéket szőnek. Elhatározták, hogy a gyár területén vissza-vissza- térő őrjáratokat tartanak, ezzel is elő akarják segíteni az ózdi gyár gazdaságosabb termelését. A megyei tanács határozataiból A megyei tanács végrehajtóbizott­sága legutóbbi ülésén több fontos ha­tározatot hozott. A tavaszi feladatokkal kapcsolatos kérdések megbeszélése után kimon­dotta, hogy amint az idő engedi, azonnal hozzá kell fogni a soronkö- vetkező mezőgazdasági munkához. Megtiltotta, hogy egyes járások a tervezettnél kisebb területet trágyáz­zanak felül. Nem engedi meg azt sem, hogy a járások csökkentsék a Pórtélét I KIMMOMSII JELLEMVONÁSRÓL Ménéi /tlagy,ar Qáitős ein tátinak edves Magyar elvtárs! K A múltkor két órán keresztül vitatkoztunk a kommunista ember jetíemvonásai-ról, tulajdonságairól. S ha akkor egy-két gondolatban megegyezésre is jutottunk s abban állapodtunk meg, hogy legközelebl ismét kicseréljük véleményünkéi — most úgy látom helyesnek, hogv nyilvánosságra hozzam beszélgeté­sünket azért, hogy írott szóbó: okuljon Magyar elvtárs és még sol kommunista, akinek olyan helyte len elképzelései vannak a kommu­nista jellemvonásairól, mint Önné, Amikor megérkeztem az üzembe még nem gondoltam, hogy a tervbe veit riportból nyílt levél lesz. Meg voltain győződve arról, hogy mások számára is hasznos tapasztalatoka' szerzek Magyar elvtárstól. De ami­kor azi mondta nekem mindjárt a beszélgetés elején, hogy — »Rólunk nemigen tud írni elvtárs, nálunk minden rendben van« — azonnal tudtam, hogy sokat Jogunk vitat­kozni egymással. Mert nem hittem el. és. senki sem hiszi el, hogy van a világon hely, ahol minden olyan rendben megy, hogy nincs a leg­kisebb hiba sem. És ahogy később a dolgozókkal elbeszélgettünk, Ma­gyar elvtárs is beismerte, hogy vannak fogyatékosságai. C3ák azért beszéli úgy, mert nem akarta, kopv' bemutassuk az újságban sem jó, s^m rossz oldaláról. Ezzel egy- csapásra lerombolta illúzióim of Vegye most úgy, mintha alap­szervezetének taggyűlésén bírál­nám. I egfőbb emberi hibája, hogy nincs határozóit, egyéni véle­ménye. Pedig mint a párt agitáto­rnak, önnek éppen arra lenne a legnagyobb szüksége. Az emberek — kommunisták és pártonkívüli lolgozó társai — bizalommal for­dulnak Magyar elvtárshoz. Elmond,- fák észrevételeiket, megjegyzései­ket, hogy az agitátor azoicat a párt- ezetöségnek tolmácsolva, segítse a libák megszüntetését. De Magyar dvtárs fél a kritikától, fél a kriti- usoktól és ezért határozatlan. Per­sze ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem kritizál; kritizál, csak ippen vrgyon helytelenül, pártsze- rűtlenüi. Példa erre a legutóbbi eset. AZ' emberek odamennek Magyar elvtárshoz és panaszkodnak erre, arra. Szívesen panaszkodnak, meri ön mindig helyesel, sopánkodik velük. Együtt sír a síránkozókkal. »Nem jó a ruha, nem osztják ki a gumicsizmát, hideg van, gyenge az üzemi konyha kosztja.« Csak ismé­telget, regisztrálja a hallottakat, együtt kiáltja a kórussal, hogy: "Az ördög vigye el. micsoda büro­krácia, micsoda ág' Majd elintézem a taggyűlésen!-» Az em­bereknek tetszik az ilyen kijelen­tés. Tetszik nekik és azt mondják: lámcsak,. Magyar elvtárs majd in­tézkedni fog! És várják az intéz­kedést. De hiába várják, mert Magyar elvtárs nem intézkedik. Nem mer odamenni a raktároshoz a gumi­csizmák ügyében, nem mer az asz­talra ütni az üzemi konyha veze­tője előtt, mert ez — rossz színben tüntetné fel néhány ember előtt. Másnap esetleg nem köszönne a raktáros és lehet, hogy az üzemi konyha vezetője is azt mondaná: ■Ez a Magyar is akadékoskodik már!« Hát akadékoskodjon Magyar elv- társ! Nyugtalankodjék dolgozó tár­sai miatt! És ha a vezetőség előtt be kell számolni a munkáról, ne azt mondja, hogy: »nálunk minden rendben van«, hanem bátran, kom­munista nyíltsággal mondja meg. hogy erre, meg arra panaszkodnak a dolgozók és ezeket gyorsan orvo­solni kell. A míg nem ezt teszi, rossz agi­tátor lesz, többet árt, mint használ. Ez a mostam módszere — mint a múltkor is mondtam — nem egyeztethető Össze a kommunista ember jellemvonásaival. A kom­munista mindig nyílt, őszinte és határozott. S ha hibákról van szó — megtorolja azokat személyre való tekintet nélkül. A kommu­nista nem ismer kivételt, mert aki kivételez, az már nem. kommunista és nem jó agitátor. De Magyar elvtárs atyáskodik a hibák elkövetői felett is. Együtt sír. együtt rohan a tömeggel, de nem az élen, hanem legtöbbször hátul. Pedig... képzelje csak el, ha a harctéren kellene lennie, s mond­juk ^ ott is agitátor lenne, milyen hatása lenne, ha hátulról bíztatná a katonákat, hogy: »előre fiúk« — maga pedig megbújna egy fa mö­gött... Visszafordulnának és azt mondanák: nem megyünk! Elvesz tenék a csatát Magyar elvtárs, ma gát pedig elfogná az ellenség! Jó, jó, most azt mondja, hogy nem. harctéren vagyunk. Csakhogy itt is csatát vívunk! A párt csatáját a megalkuvókkal, a hanyagokkal, a bürokratákkal. Magyar elvtárs itt is katona, a párt katonája. Csak az baj, hogy hátulról bíztatja a tö­meget, amikor kijelenti, hogy »ret­tentő dolog ez a bürokrácia«, még sem tesz semmit ellene, mert félti a személyét, megalkuvó. Tömeg­kapcsolatait arra használja fel, hogy népszerű legyen mindenki előtt. Ez a népszerűség nagyon olcsó és nagyon káros is egyben. A párt elítéli, helyteleníti az ilyen magatartást. Nekünk azért kell a tömegkapcsolatokat erősíte­nünk, hogy vezetni tudjunk, hogy öntudatossá neveljük az embereket. Dehát hogyan tudja nevelni és ve­zetni a tömegeket az, aki maga sem látja, helyesen a feladatokat? H át ezt szerettem volna rövi- \ den elmondani itt, a nyil­vánosság előtt és bizonyos vagyok abban, hogy Magyar elvtárs elgon­dolkozik a problémán. ÓNODVÁRi MIKLÓS tavaszbúzavetési kötelezettséget; A vb. megállapította, hogy a vetőmag- tisztítás és a trágyakihordás nem halad megfelelő ütemben. Ugyancsak vontatottan folyik a gépállomások szerződéskötése is. A vb. felhívta a gépállomások megyei igazgatóságát, hogy a hibák kijavítására haladékta­lanul tegyen intézkedéseket, ügyel­jen, hogy a gépállomások elsősorban a tsz-ek’kel, majd az egyénileg dolgo­zó parasztokkal köSssenek szerződése­ket. A végrehajtóbizottság az élelmi- szeripari osztály előterjesztésére a felügyelete alá tartozó kereskedelmi, város- és községgazdálkodási, ipari vállalatok DISZ brigádjai számára négy vándorversenyzászlót létesített; A versenyzászlókat a szakosztályok ünnepélyes keretek között negyed- évenkint adják át a győztes brigádok­nak, amelyeknek tagjait pénzzel is jutalmazzák. A végrehajtóbizottság az állandó- bizottság javaslatára elhatározta, hogy a megyei tanács apparátusának jogi képzettségű dolgozói brigádokat alakítva segítséget nyújtanak az újonnan alakult tsz-eknek. A vidékre kihelyezett káderek ész­revételének megvizsgálására a végre­hajtóbizottság brigádot alakított, amelynek munkájában részt vesznek az érdekelt járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályai felett felügyeletet gyakorló elnökhelyettesek is. A bri­gád többek között megvizsgálja a lakásszükségletek biztosításával kap­csolatos panaszokat. — A forrói Uj világ Termelőszö­vetkezet megkezdte az őszi vetések ápolását. Két nap alatt 17 hold őszi kenyérgabonavetést felültrágyáztaik; — HETVENEZER KILÓ étcsi­gát exportálunk Svájcba, és Fran- ciaországba, ahol igen kedvelt étel Az étcsigék gyűjtése rövidesen megindul. — A diósgyőri szénbányák kultúr- esoportja nemrégiben nagysikerű műsoros estet rendezett, amelyen a lelkes színjátszó és tánccsoponokon kívül nagy sikerrel szerepelt a zene­kar is. Műsorukból különösen kiemel­kedett Mozart: A-dur klarinétverse- nye, amelyet Dénes István klarinét­művész tolmácsolt igényes, pontos betanulásban. A Negyedik Békekölcsön negyedik úzása már a 37. államkölcsönsorso- ís lesz hazánkban. Húzását március B-án délelőtt 11 és 1 óra között bo~ yolítják le Nagykőrösön az Arany János művelődési otthonban. A sor­soláson 78.500 kötvény számát húz­zák ki a szerencsekerekekből 24 millió 913.800 forint értékű nyere­ménnyel. (MTI) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom