Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

Vasárnap, 1956. március 4. flSZAKMAGYARORSZA. A magyar-szovjet barátsági hónap megnyitója a miskolci Déryné Színházban Ünnepélyes keretek között nyitot­ták meg szombat este a miskolci Déryné Színházban az 1956. évi magyar—szovjet barátsági hónapot megyénkben. A díszemelvényen he­lyet foglaltak Sz. N. Vorovo) és N. I. Ivanov elvtársak a szovjet hadsereg Miskolcon tartózkodó tisztjei, Tóth János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Valkó Márton elvtárs, az MDP Központi Vezetősége póttagja, a Lenin Kohászati Müvek igazgatója, Déri Ernő elvtárs, a városi pártbizott­ság titkára, valamint a tömegszerve- zetek képviselői, a tudományos és kulturális élet, a termelés élenjáró dolgozói. Darmos István élvtárs, a Magyar- Szovjet Társaság megyei titkárának megnyitó szavai után Valkó Márton elvtárs tartotta meg ünnepi beszé­dét, — Több mint H éve, hogy a dicső­séges szovjet hadsereg hőa katonái hazánk földjére léptek, felszabadítot­ták városunkat — mondotta Valkó Márton elvtárs. — Egy hónap múlva, április 4-én lesz 11 esztendeje annak, hogy egész országunk szabaddá lett Nyolc évvel ezelőtt a Magyar Nép- köztársaság barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási, egyezményt kötött a Szovjetunióval és a barátság a proletárszolidaritás elszakíthatatlan szálaival fűzte né­pünket a testvéri nagy szovjet nép­hez. Felszabadult országunk egy évtize­des történelme köti össze a magyar dolgozó népet azzal a néppel, mely a világtörténelemben először terem­tette meg a dolgozó parasztsággal szö­vetséges munkásosztály hatalmát, felépítette a dolgozó nép államát, megvédte azt mindén imperialista támadással szemben, megteremtette a szocialista társadalmat, diadalma­san halad előre a kommunizmus épí­tésének útján s fáradhatatlanul védi és erősíti a néoek közötti békét. Ezekután Valkó elvtárs méltatta a Szovjetunió felszabadító szerepének jelentőségét. — A dúló tatárok, rabló törökök, fosztogató németek után történelmünkben először lépett ha­zánk földjére olyan hadsereg, amely nem hódítani jött, hanem börtönün­ket kinyitni, bilincseinket leverni. Tikkor és így született meg népeink vérrel megoecsételt barátsága. Valkó Márton elvtárs a továbbiak­ban arról a segítségről beszélt, ame­lyet a Szovjetunió a békés építésben hazánknak nyújtott. Ismerjük azokat a kiváló szov­jet szakembereket, művészeket, akik a szovjet technika és művészet mes­tereiként évente értékes tanácsokkal érkeztek hazánkba. Ilyen kiváló em­berek voltak Bárgyin elvtárs, a szov­jet tudományos akadémia sűelhölfe, Rakcsajev elvtárs, Nyikítln akadé­mikus, Amoszov, Zsuravljev elvtárs, Bikov, Makszimenkó, Savljugin elv­társ, a feledhetetlen Mojszejev tánc- együttes, az uráli népi együttes, a Szvesnyikov-kórus, az Obrazcev báb­együttes. Nem felejtik el a diósgyőri dolgozók Borisz Andrejevet és 'Ny. P. Grebeskovát, a Szovjetunió kiváló színművészeit s a Pegov elvtárs, ve­zette Szovjetunió Legfelső Taná­csának küldötteit sem, Valkó Márton elvtárs méltatta a magyar-szovjet barátsági szerző­dést, ismertette népi demokráciánk utóbbi tíz esztendejének eredmé­nyeit, majd pártunk Központi Ve­zetősége 1955 márciusi és november rí határozatának jelentőségéről em­lékezett meg? Ezekután rátért ter­veinkre és feladatainkra: — A jövő távlatai lelkesítőek, feiemelőek, tovább építjük Miskol­cot, korszerűsítjük üzemeinket. Mis- ke1 can is űi városrészek fognak épülni^ felépül egy úi, modern ál­lami aruház, 400 ágyas kórház és új, hatalmas hűtőház. A jövő sokat- ís*érő. Rajtunk múlik, miként vált­juk valóra ezeket a terveket. Beszéde következő részében az SZKP XX. kongresszusának jelen­tőségéről szólott: — A mi népünknek is hatalmas erőt ad a Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusa. Ez a kon­gresszus nemcsak a szovjet nép, ha­nem az összes testvéri kommunista és munkáspártok, az egész haladó emberiség történetében is óriási je­lentőségű esemény. Végül méltatta Valkó Márton elvtárs a magyar-szovjet barátság je­lentőségét a nemzetközi események tükrében: — A nemzetközi helyzet fejlemé­nyei ma méginkább megkövetelik tőlünk, hogy a Szovjetunióval, a szovjet néppel testvéri barátságun­kat, együttműködésünket még szo­rosabbra fűzzük, Valkó Márton elvtárs besztdét a Magyar Dolgozók Pártja, a Szovjet­unió, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet-magyar barátság éltetésével' fejezte be. Utána N. I. Ivanov elvtávs emel­kedett szólásra. Ivanov elvtárs a szovjet hadsereg harcosai nevében üdvözölte a magyar-szovjet barát­sági hónapot és a megjelenteket. — Népünk dicső története arról tanúskodik —> mondotta Ivanov elvtárs —, hogy a Szovjetunió min­dig a barátság érzését táplálta és táplálja más népek iránt. Ivanov elvtárs ezután a szovjet •hadsereg történelmi felszabadító sze­repéről beszélt, majd a következő­jét mondotta; — Mi magunk győződünk meg ar- ”61, miként válik egvre szebbé a ma­gyar nép élete, fejlődik ipara, me­zőgazdasága, kultúrája. A felszólalások után ma?as szín­vonalú kultúrműsor következett, amelynek keretében nagy sikerrel ^zereneltek többek között a Déryné Színház művészei, a diósgyőri népi együttes, valamint a borsodi köz­ponti kórusból, a régi kommunisták énekegyütteséből s a zeneművészeti ^kiskola úttörő együtteséből ala­kult énekkar. A Sasoe*«1!**« Intppuacíonílé Tanárának határozata a leserrelfsről Az új pártvezetőségek munkaslitusárót Hogyan loglalkuzanak a pártvezelőségi ülések a termelés kérdéseivel? A pártvezeiaségek tagjai a rendszeresen tartott vezetőségi ülé­seken beszélik meg tapasztalataikat és tisztázzák a megoldásra váró fel­adatokat. Nyilvánvaló: a pártveze- töságek munkája nem merül ki a vezetőségi értekezletek megtartásá­ban és ezek nem is alkotnak közép­pontot a vezetőség tevékenységében. Ezek a megbeszélések azonban a ve­zetőség munkájának hű tükörképei, mondhatnánk függvényei. A kortársak elmondották Lenin­ről. hogy milyen szenvedélyesen ér­deklődött ez ügy legapróbb részletei iránt is. Mielőtt bármilyen problé­mához hozzászólt, javaslatot 1eLt. volna, megismerkedett annak leg­apróbb, legjelentéktelenebbnek tűnő részleteivel is. Ezért váltak a lenini szavak, lenini útmutatások irány­mutatóvá, A kommunista vezetőnek ■lenini típusú vezetőnek kell lennie, el kell mélyülnie a problémákban, annak minden részletével tisztában kell lennie. A vezetőségi ülések sikere is azen áll, vany bukik, hogy a p*rtveze't‘V ség taglal mennyire vesznek részt az ÜZ«m problémainak megoldásában, milyen alapossággal ismerik ezeket. Ez a feltétele a kollektív vezetésnek, annak, hogv a pártvezetőség min­den ta^a résztvehessen a feladatok megoldásban, a megoldáshoz szük­séges intézkedések végrehajtásában, E:«ért helytelen lenne — de lehetet­len is — a vezetőség ülések mun-, káiát a r>«rtvezetőség egész tevé­kenységétől elszakítva tárgyalni, Zürichben pénteken megkezdő­dött a Szocialista Internacionálé Tanácsának ülésszaka. A péntek! ülésen határozati javaslatot fogad­tak el a leszerelésről. A határozati javaslatban a tanács felhívja a világ szocialista pártáit, fokozzák erőfeszítéseiket, hassanak a kormányokra, hogy azok belássák a leszerelés fontosságát. A' kormá­nyokkal fogadtassanak el leszerelési érveket, amelyek szerint ne legyen sem ellenőrzés leszerelés nélkül, °em leszerHs ellenőrzés nélkül; a leszerelést fokozatosan ellenőrizzék. ....mv á r t é 1 e t Foglalkozzunk sokat újítóinkkal nagyon megéri! A LtolP Ko-háazaÜ Műveik nagyüzemi pártbizottsága a na- ^jikban tárgyalta és értékelte a gyár újítási mozgalmát, jQlen cikkünkben a küzponti újítási iroda rövidített írásos jelentését ismertetjük. Legközelebb pedig arról számolunk be, hogy a nagyüzemi pártbizottság a vita alapján milyen határozatot hozott a munka megjavítására. Tr Vállalatunk a párt- és kormányhatározatok útmu­tatásai alapján a gyár vezető szerveinek segítségével ■sokat javított ez újítási mozgalom kiszélesítésében. Nem tévesztettük rzem elől a párt tanítását, a Közpon­ti Vezetőség útmutatását, hogy szüntelenül keresni kell az erőforrásokat a terv teljesítése során a felme­rülő nehézségek leküzdésére, a szocializmus építésé­nek meggyorsítására. Jól tudjuk, hogy további előre­haladásunk tartaléka egyrészt az új ítómozgnl ómban, másrészj a meglévő felszerelések kihasználásában, az új technika fejlesztésében van. Eredményeink Az elmúlt évben két újítási konferenciát tartot­tunk, ahol megvitattuk a párthatározatot. Komoly eredményeket értünk el ezután, amelyek ugyan nem az újítások számszerüságének növekedésében mutatkoz­nak meg, hanem a minőségi mutatók emelkedésében, az újításokból eredő gazdasági megtakarításban. 1955- ben 26.5 millió forintot takarítottunk meg újításokkal. Tavaly 250.000 forintot fordítottunk újítások bevezeté­sére. Nagy problémákat oldottunk meg. Géoesítettük a gátrakást az acélmű kemencéinél; nehéz fizikai mun­kát küszöböltünk ki ezzel, Meggyorsítottuk az acél­gyártó* ütemét, lerövidítettük az adagidőket, Hasonló sikerekről számolhatunk be más üzemekből is. A dur- vaheogerdében két mélykemencét alakítottunk át újí­tások alapján, az éreelökcszitőben megoldottuk a por­talanítást, egyszóval valamennyi gyárrészlegünkben az újítások kedvezően befolyásolták a gyártmányok ön­költségének alakulását, elősegítették a termelés emelé­sét, a munkavédelem megjavítását. Az újitómozgalom kiváló harcosai; Négyesi Gyula elvtárs a flnbmhengordében, Márton Mátyás elvtárs a martinacélműben, Regéczi Emil elvtárs a nagy ko­vácsmű helyben, Kormos Károly elvtárs a durvahen­germűben, Broszmann Pál elvtárs a nagyolvasztónál- ben, Kurtbla János a Keleti-Erőműben, — Jó munká­júk jutalmául elnyerték a „Kohászat kiváló dolgozója*' kitüntetést. Kitűnő munkát végzett még sok-sok újí­tónk —- de közülük is kitűnik; Ka^ai József, Adamo- vics Béla, Rusztler Ferenc, Lövei Mihály, ők és a töb­biek nemcsak a benyújtott újításokkal veszik ki részü­ket a mozgalomból, hanem segítik az újítások beve­zetését is. Itt kell megemlítenünk gyárunk legeredményeseb­ben dolgozó újítási előadóit; Cserhalmi József, Vitetni Géza, Nyeste Mátyás és Dévai Jenő elvtársakat. Mű­szaki vezetőink közül ki kell emelni Gácsí Miklós elvtársat, a nagyolvasztómű vezetőjét, Bán István élv- társat, az acélmű főmérnökét, Weigl Ernő főmé tallu lú­gost, Szabó Zoltánt, a gázgyár vezetőjét és Ovencsák Miklós elvtársat, az alapanyag-gyárrészleg műszaki dolgozóját. Gyárunkra már az a jellemző, hogy a műszaki vezetők szívügyüknek tartják az újítókkal való törő­dést, nem idegenkednek az újítóktól. Példamutató kezdeményezés volt a szakszervezeti bizottság részéről, amikor megalakították az újítási szaktanácsadó szolgálatot. Tagjai Weigl Ernő, Kókai István, PáUnkássy György és Pásztor Gyula elvtár­sak, Kéthetenkint tartanak ülést, fogadják az újítókat, segítik őket, A feladat: gyárunk újítói jobban támasz­kodjanak az elvtársak segítségadására! Hibák Néhány műszaki vezető még ma is 'késedelmesen véleményezi a javaslatokat. Az újítási mozgalom pedig még mindig nem kap elég segítséget az üzemek alap szervezeteitől, szakszervezeteitől. Hiányzik az újítási mozgalomból a íömegmozgalmi propaganda mujika. Erőteljesebb műszaki propagandára van szükség, nogj mind nagyobb munkástömegek bekapcsolódjanak a mozgalomba. Bajok vannak még az újítások gazdasági megta­karításának leszámításánál is. Másutt az utókalkuláeió nem tudja kimutatni a megtakarítást. Helyes volna, ha a könyvelőség és az utókalkuláció az újítások ki­értékelésénél megfelelő javaslatot dolgozna ki. Gyakori még az újítási előadók cseréje. A nagy- elvasztóműben ez utóbbi három év alatt nyolc esetben történt újítási előadó változás. Az újítási előadók bérezését is meg kell végre ol­dani, Bérezésük egyik-másik területen nem kielégítő. Helyes Volna, ha ezt a kérdést a munkaügyi osztály megvizsgálná. . Feladatok Igényeljük a pártszervezetek nagyobb támogatá­sát. Meg kell értenünk, hogy, .az újítómozgalomban óriást kiaknázatlan, rejtett belső erőforrások vannak, Ezért különösen fontos, hogy felkeltsük az újítási ked­vet minden dolgozóban, hogy segítségükkel,, javasla­taik kikérésével, megvalósításával,.^ kritikai megjegyzé­seik figyelembevételével a technika fejlesztését jelen­tős mértékben a helyi erőforrásokból, a helyi • tártaié-' kok feltárásával is előrevigyük. Ez ném kis mértékben pártszervezeteinken múlik. Fordítsanak hát pártszerve­zeteink különös gondot az újítókra, a mozgalom kiszé­lesítésére, Ugyanezt kérjük a szakszervezettől is, va­lamint a DISZ-től. Vessünk véget a felesleges aktatologatásnak, a megszokotthoz való ragaszkodásnak, az önelégültség­nek, az újtól való idegenkedésnek, s foglalkozzunk'so­kat újítóinkkal — nagyon megéri! Az Üzemi pártszervezetek veze­tőségének legfontosabb feladata a termelés pártellenőrzése és irányí­tása. Az SZKP XX. kongresszusá­nak határozata megállapítja: ,,A pá rtszer ve ze. tekn&k éles fordulatot kell tenniük a gazdasági építés kon­krét 'vezetése felé, fekozniok kell az iparvállalatok, a kolhozok, a géval­lomások és a szovhozok technikájá­nak és gazdaságának tanulmányo­zását. hogy mély tárgyismerettel Irá­nyítsák munkájukat“ Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a pártszervezetek vegyék át a gazdasági vezetők feladatkörét. A vezetőségek feladata továbbra is a mez^-éítás és iránymutatás a ter- niell,,pr0bl^áli; megoldásához, a termelékenység növeléséhez, a ter­mékek 'önköltségének csökkentésé­hez, A pár tv emlőséi nem heluetle^ Míőte, hanem seoítaie és ellenőre a **z4asági vezetésnek. A DIMÁVAO Gén'*yá~ban pl, olyan kézzel fosható redménvben nvüvánul meg ez s se­gítés, mint a kommunista műszaki dolgozók által benyújtott műszaki szervezési javaslatok— illetve ezek vé'meh&jtásájmk ös^önfeépe *— me­lyekkel közel 70r'f>00 forint megta- ‘ erítást tudtak elérni. A pártvezetőségek segítő és ellen­ező' szerepe megvalósításának érde­kében biztosítani kell az egyes üzemrészek, valamint a vállalat mű- za'ki és gazdasági vezetőinek rész­vételét és beszámoltatását az egyes vezetőségi üléseken. Természetesen ez csak abban az esetben lehet sike­res, ha az adott terület munkáját tevékenységét jól ismeri a pártve­zetőség is. Ez a jó előkészítésen mú­lik, Nem elegendő, ha a pártvezető­ség az üzem egészének fő kérdéseit ismeri. Tisztában keli lennie az egyes részterületek munkájával is. A pártvezetéséi egyes tagjait fele lőssé kell tenni az egyes üzemrészek, munkahelyek munkájáért. Ezáltal biztosítható egyrészt, hogy a pártve­zetőségi ülések helyesen értékelhet sék az adott terület gazdasági veze tőinek munkáját, másrészt, hogy gé­pesek legyenek olyan bírálatot gya köreim munkájuk felett, mely se Sííséget Is nyújt nekik, A tiszapai- konyái építkezésen a pártvezetőség rendszeresen beszámoltatja a gazda­sági vezetőket, bírálja őket, javasla­tot tesz munkájukhoz, így sikerült könnyíteni a szokatlanul hideg idő­járás okozta nehézségeken, A párt- vezetőség javaslatára, úgy oldották meg a dolgozók foglalkoztatását, hogy amíg a hideg idő tart és a szabadban való munka emiatt aka­dályokba, ütközik, zömmel a belső szerelési munkát végzik. A pártv^etüségi üléseken nemcsak általánosságban keil napi­rendre tűzni az egyes területek ve­zetőinek beszámoltatását. Helyes, ha az üzem egyes fontos feladatait, ne­hézségeit külön — téma szerint — napirendre tűzik és az érdekelt mű­szaki, gazdasági vezetők bevonásá­val keresik a nehézségek megvalósí­tásának módját. Sőt különösen fon­tos esetekben jó, ha vezetőségi tagot is megbíz a vezetőség a probléma megoldására, illetve a javaslat kidol­gozásában való részvételre. Ilyen mó­don biztosították a Lenin Kohászati Művekben a szén tökéletesebb elgá- zosítását, a salak széntartalmának 1—3 százalékos csökkentését. A pártvezetősági üléseken döntő je­lentőségű feladat a nehézségek meg­szüntetéséhez szükséges módszerek felkutatása, a segítség biztosítása a gazdasági vezetőknek. Emellett a pártvezetőségnek állandóan figye­lemmel kell kisérni a termelés me­netét, a régebben már megoldott ügyek állását, A Lenin Kohászati Művekben a fínomhengermű párt- vezetősége elhanyagolta ezt. így kö­vetkezhetett be, hogy az anyagtaka- rókosság szempontjából jelentős ne­gatív tűrósű hengerlésre irányuló mozgalom eredményeinek értékelé­se megszűnt és ezzel egyidejűleg megkezdődött e mozgalom „halódó- sa’* is, Ha a pártvezetöségj üléseken rendszeresen megvizsgálták és ellen­őrizték volna a munka olyan terü­leteit is, ahol a dolgok rendben mentek, nyilván nem állott volna elő ez a helyzet. Vannak olyan termelési területek, amelyekkel állandóan kell foglal­kozni a pártvezetoségi üléseken. Ilyen az űjítómczgalom, valamint a munkaverseny irányítása. Ha a ve­zetőség rendszeresen foglalkozik ezekkel, akitor olyan kiváló verseny- felhívások születnek és valósulnak meg, mint Nagy András ormosbá- nyai brigád vezetőé, aki a havi ki­hajtási terv 119 százalékom teljesí­tését vállalta 10 százalékos, robbanó­anyag-megtakarítás mellett. Ha vi­szont a vezetőség nem tartja állan­dóan napirenden e kérdéseket, mint Borsodi Vegyiműveknél, s akkor zavarok lesznek. Itt a dolgozók csak titokban mernek újítani, mert fél­nek, hogy a tervező intézet nem en­gedi megvalósítani az újításokat, A termelés kérdései szorosan ösz- Gzefüggnek egymással. A munka ter­melékenységének növelése például nem oldható meg a munkafegyelem növelése, a termelés műszaki fejlesz­tése, a bérezési kérdésok figyelem­bevétele, stb. nélkül. A pártvezető­ség ülésein felmerülő problémák megoldására helyes, célravezető ja­vaslatok kidolgozása ezért csak úgy lehetséges, ha figyelembe veszik mindezeket a körülményeket. A ko­hászati üzemekben — így Ózdon is hosszú ideig elterjedt nézet volt, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött a termékek minőségének javí­tása csak bérügyi intézkedésekkel érhető el, Mint a tények bizonyítot­ták, ez önmagában nem elegendő. Ezt a nézetet csak ott és csak anv- nyiban sikerült leküzdeni, ahol és amennyiben a pártvezetőségek a mi­nősé?'ia vitást befolyásoló tényezők komplex v;?sgálata mellett foglaltak állás* és javaslatokat tettek a saiáfc erőből is megoldható műszaki szer­vezési intézkedésekre. Az Ciliiigelmondottak főleg a termelés napi problémáival való foglalkozást jelentették, Ezek szer­vesen illeszkednek a vállalat, a nép-* gazdaság egészének feladataiba. A pártvezetőség ülésein, ezért foglal-* kozni kell a vállalat és a népgazda­ság távlati terve által az üzem eló állított feladatokkal és azzal, hogy milyen segítséget kell adni a veze­tőségnek ezek megvalósításához. A jelenlegi feladatok mellett, a távolabbi feladatok megoldásának előfeltételeit is biztosítani kell. A ve­zetőségi üléseken ezért jó előre meg kell tárgyalni ezeket. Ha ez az elő­relátás meg lett volna a pártvezető- ságeknél (és a vállalatok gazdaságj- műsiaki vezetőinél), nem állna fenft iparunk műszaki fejlettségének vi­szonylagos elmaradottsága. Sokkal többet tehettünk volna népünk élet- színvonalának emeléséért. * A cezctusvgi ülések színvona­lának emeléséhez a vezetőségi mun­kának a termelés gyakorlati kérdé­seihez való közelebbvitele szüksé­ges. Ha ipaz, hogv a vezetőségi ülés a vezetőség munkájának tükörképe, igaz az is, hogy a vezetőségi munka további javításához a vezetőségi ülések kiindulópontot alkotnak^ Ezért fontos a termelés pártellenŐi'- zése szempontjából, hogy a pártve* zetoség hogyan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. ENGEL GÄBQtf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom