Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-29 / 76. szám
ÉSZAKMAGY4R0RSZA! r Gyorsítsák meg a tavaszi munkát Felsővadászon Töprengés helyett — cselekedni! v— ------------„—------------------------J A Z MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3 XIL éviolvam 76. síhiu Ara 50 fillér Vliskotc. 1956 március 29. csíl'öitök Fejlettebb szarvasuiarhateDyésztést! A FALU a felszabadulási verseny során nagy gondot fordít az állatállomány fejlesztésére és az állati terméshozamok, főként a tejhozam növelésére. Szunyi József elvtárs, a keselyühalmi állami gazdaság III. számú üzemegységének tehenésze néhány nappal ezelőtt elhatározta, hogy egyik tehenével csatlakozik a tí). 000 literes fejési mozgalomhoz. A borsodi vánkai Petőfi Termelőszövetkezet tagsága pedig gyűlésen határozott, hogy ez évben 2000 liter fölé emelik egy-egy tehén tejhozamát. S hogy mindez serkentően hasson más termelőszövetkezeték munkájára is, a borsod ivánk a iák versenyre szólítják a megye termelőszövetkezeteit. Megyénk több közös gazdasága szintén komoly tervet készített és megfelelő intézkedéseket tett, hogy ez évben hónapról-hónapra emelkedjem a tehenek fejési átlaga, s mindezek mellett egyre több tehénnel, szarvasmarhával gyarapodjon a közös állatállomány. E tények, a felszabadulási versenyvállalások, a termelőszövetkezetek nemrégen készített éves tervei azt bizonyítják, hogy ez esztendőben a falu. állami j gazdaság, termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt több gondot, nagyobb /figyelmet fordít a szarvasmarhatenyésztésre, mint az elmúlt években. Termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink a szarvasmarha- tenyésztés növelése érdekében tett. első lépéseit a Központi Vezetőség júniusi határozata, a párt és a kormány meggyőző erejű érvei indították el még az elmúlt esztendőben. A határozatok, érvelések nyomán a falu minden kommunistája, minden dolgozó parasztja, termelőszövetkezeti tagja megértette, hogy a (mezőgazdaság fejlesztése, a többter- melés — elengedhetetlen feltétel az életszinvonal emeléséhez. A növekvő kenyérgabona termelés mellett nagyon fontos a szarvasmarhaállomány fejlesztése. Néhány beszédes példa segítségével megértettek a falu dolgozói, mennyivel több a hasznuk, s mennyivel többet használ egész dolgozó népünknek, ha néhány tehénnel többet tartanak, ha néhány növendékkel többet nevelnek és ha több gondot fordítanak a tejhozam növelésére. E számolgatások azután már ez elmúlt év nyarán-őszén .kifejezésre jutottak a takarmány gondosabb kezelésében, az addig még nem tapasztalt méretű silókészítésben.. Majd később, zárszámadások idején a termelőszövetkezeti tagság tervezgetésében, hogy egyre inkább emlegették a szarvasmarhát, a tejet. A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS hiányosságai jelentős kárt okoztak népgazdaságunknak. Különböző helytelen nézeteket követve, sok helyen még termelőszövetkezeti tagságunk is idegenkedett a szarvasmarha tenyésztés tői. Olyan nézetek kaptak lábra, hogy „nem érdemes tehenet tartani, mert* az nem kifizetődő. Inkább hizlaljunk sertéseket, tart sunk juhokat, amely komoly pénzt hoz a házhoz, s kevesebb vele a baj, 3 rizikó’'. S e nézetek jónóhány helyen erősen befolyásolták a községi, sőt járási párt- és tanácsszervein- ket^ is. Nem magyarázták elég érvelőén, hogy szarvasmarha nélkül nincs ^ trágya, nincs • elegendő bőr, tej, hús. Hogy egész népgazdaságunk szempontjából egyik leghasznosabb, legnélkülözhetetlenebb állat a tehén. S hogy a vallott nézet helytelen, arra rácáfoltak maguk z. termelőszövetkezeti tagok is, hiszen kevés az olyan termelőszövetkezeti tag, akinek ne lenne háztáji tehene, olyan tehén, amely „... 8—900 forint hasznot hajt havonta a tejjel, vajjal, túróval...“ S míg megyénk viszonylatában kevés volt falun, városon a tej, kevés a marhahús, talajerővisszapótláshoz a trágya, addig termelőszövetkezeteink takarmányát a hasznot alig hajtó „fényesszőrű“ lovak ették fel. S a teheneknek alig jutott annyi takarmány, hogy éppen csurrant-cseppont a tej. A KÖZPONTI VEZETŐSÉG ennék szellemében hozott határozatot, hogy az ország jobb élelmiszerellátása, a könnyűipari alapanyagok biztosítása és nem utolsósorban export- tervünk teljesítése érdekében növeltünk kell a szarvasmarhaállományt \& e2en belül elsősorban a jó! tejelő. jól szaporító tehenek számát. A határozat után megyénkben már az elmúlt év második felében mutatkoztak {kezdeti eredmények. Termelőszövetkezeteinkben nőtt a szarvasmarhaállomány, s itt-ott emelkedett a tehenek tejhozama is. Ezek azonban még csak elenyésző eredmények, a tennivalók komolyabb része még előttünk áll. A szerencsi járási pártbizottság és a járási tanács néhány nappal ezelőtt alapos, részletes tervet készített a terméshozam általános emelésére. E tervben jelentőségéhez mérten esik szó a szarvasmarhatenyésztés hiányosságairól, s az elkövetkezendő feladatokról. A párt- és k armányh atározatok megjelenése után a szerencsi járásban is voltak kezdeti eredmények a szarvasmarhaállomány növelésében, a tej hozam emelésében, főként egy-egy termelőszövetkezeti gazdaságban. Azonban nem mindenütt és nem általánosan. Az eredmények mellett a járás termelőszövetkezeti gazdaságai még mindig csak 5.2 holdankmt számlálnak egy-egy számosállatot. 100 holdankmt nem több mint 10 darab szarvasmarhát, s ebből mindösz- sze 4 darab a tehenek száma, ami kevés. És van tennivaló a tejhozom emelésében is. S a tennivalókat, az eddigi hibák következményeit jól boncolgatja és mutatja meg a járás tervezete. Magukért beszélnek például az olyan számadatok, hogy a megyoszói Kossuth Termelőszövetkezetben mindössze 1500—1600 liter volt a tehenek évi tejhozama, ami szintén kevés. Méghozzá alaptalanul kevés, mert ha ésszerűbben takar- mányoznak, ha a meglévő takarmány-mennyiséget takarékosabban használják fel, feltétlenül 2000 liter fölé emelkedett volna a tehenek hozama. S ha egy-egy tehénnél elérték volna az évi 2500 literes tejhozamot, ez 9 forinttal emelte volna egy- egy munkaegység értékét. Az ilyen számolgatások rádöbbentik a tsz tagságot az elkövetett hiányosságok anyagi következményeire. Még to- vábbmenve, a szerencsi járásban, ha a termelőszövetkezetek és egyéniek egyaránt 50 literrel emelnék a tehenek évi fejhozamát, ez évente 4 millió 500 ezer liter tejet jelentene a városnak, s pénzben 13 millió 590 ezer forint készpénzt a járásnak — nem kevesebb mint GO darab 100 férőhelyes korszerű istálló árát. S a szarv asmarh a állomány növelése, a tehenek számának növelése még emelné a dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek hasznát. És még mindig nem vettük figyelembe, hogy a több szarvasmarha növendék több hús, több trágya, több pénz! A szerencsi járás által készített tervezet világosan megmondja mi a teendő ez évben és milyen módszerekkel. Az év végére a járás termelőszövetkezetei már 3.5 holdankínt számlálnak egy-egy számosállatot, szarvasmarhaállományon belül tehenek aránya legalább az 50 szá zalékot, s a tehenek tejhozama át lagosan a 2000 litert teszi ki. A szarvasmarhaálloanány, a tehénállomány és a tejhozam növelése érdé kében több gondot fordítanak a ta- karmámyaiap biztosítására is. A párt- és tanáosszervek pedig minden alkalmat felhasználnak, hogy dolgozó parasztok között népszerűsítsék a szerződéses üsző-, bikanevelési akció, a szarvasmarhatenyésztés nagy jelentőségét. MEGYÉNK más járásai, termelő- szövetkezetei általánosságban a szerencsiekéhez hasonló problémákkal küzdenek a szarvasmarhatenyésztést tekintve. S éppen ezért, mint a szerencsi járásban, másutt is megvan a lehetőség arra, hogy párt- és tanácsszerveink, a kommunisták számol- atásőkon keresztül bizonyítsák be a termelőszövetkezetnek, egyénileg dolgozó parasztnak, milyen kárt okoz magának is, az országnak is, aki lebecsüli a szarvasmarhatenyésztést. Az eddiginél sokkal több tej, hús, bor, kell az országnak, a népgazdaságnak ahhoz, hogy ismét jelentősét lépjünk előre az élelmiszerellátás terén, a jobb élet utján. tiM)LEVELEZŐINK ÍRJÁK Nyolc ój méhészeti szakcsoport alakult megyénkén Borsodban az elmúlt év végén 28 méhészeti szakcsoport működött. Ez év első két hónapjában 105 méhész részvételével nyolc új méhészeti szakcsoport kezdte meg munkáját. A szakcsoportokon belül a méhészek előnyösebben tudják értékesíteni termelvényeiket, köny- nyebben tudják megszerezni a különböző szükséges anyagokat, közös „méh-legeltetéseket“ tudnak szervezni és szakmai oktatásuk is biztosítva van, A miskolci méhész szakcsoport például már a második oktatássorozatot kezdte meg az idén. A szakcsoportokba tömörült méhészek 1956-ra 200 mázsa méz szállítására köthettek szerződést, míg a csoporton kívüli méhészeknek csak 20 mázsa mézszállí- tási szerződést tudtak biztosítani. Kovács János MÉSZÖV Kuliurliázépítés társadalmi munkával Lak az edelényi járás egyik kis községe. Az elmúlt rendszerben semmit sem fordítottak e kis község fejlesztésére. A felszabadulás óta már kaptak orvosi rendelőt, új tanácsépületet, orvoslakást, körzeti orvost és állatorvost, s az elmúlt évben nagy örömmel üdvözölték a községet a világhoz közelebb hozó autóbuszjáratot. A legutóbbi tanácsülésen, amelyen a község fejlesztési tervet tárgyalták, a község lakosai elmondották, hogy most egy kulturházra lenne szükségük. A kulturliázat azonban nem kérik az államtól, mert sajat erejükből is fel tudják építeni a kultúra otthonát. A telek rendelkezésükre áll a község központjában. Az építkezéshez szükséges faanyagok jórészét már biztosították is, a még hiányzó faanyagot pedig saját erejükből rövidesen kitermelik. A szükséges kő is megtalálható a közelben, Irotán, ahol azt kedvezményes áron megvásárolhatják. A szállítás sem kerül pénzükbe, mert minden fogattulajdonos vállalta», uogy társadalmi munkában megtesz néhány fordulót. A községben lakó 30 cigánycsalád is magáénak érzi a kultúrotthon építésének ügyet. Ők azt vállallak, hogy 40 ezer vályogot készítenek társadat-1 mi munkában. A községben lakó iparosok, két kőműves és egy ács vállalták, hogy 5—5 napot dolgoz-» nak társadalmi munkál an az épít- kezesen, A lakosság a pedagógusok példáját követve általában 4 napi munkát vállalt a kulturház építésén. A község dolgozóinak szép kéz-* deményezését megyénk több köz-' ségébeti is követhetnék. A lakiak bizonyára megtartják adott szavunkat és saját erejükből épített új kulturházukban még az idén fel- csendülhet a dal az ünnepélyes avatáson. Barkt Anna: A füzéri zenekar sikereinek titka őket, várják változatos műsorukat. Az egésznapi munka után a zenekar tagjai számára valóságos pihenésnek számít az esti próba. A próbákról sosem maradnak távol s így nem csoda, ha elsők lettek a körzeti versenyen s bizonyára megállják helyüket a járási bemutatón is. Orszáahegyi Ernő József Attila-est Hejőkereszturbau Hejőkeresztur községben gyakran. rendeznek kultúrműsort, de irodalmi est meglehetősen szokatlan az ilyen kis faluban. A napokban rendezett József Attila estnek mégis mintegy 150 főnyi nézőközönsége akadt. Ez volt a József Attila olvasómozgalom első rendezvénye. 24 fiatal nevezett be eddig a mozgalomra a községből, az ő részükre szervezték az estet, de meghívták arra a község lakosságát is. Érdemes veit. A közönség szerető érdeklődéssel hallgatta meg Túlesik Lászlómé pedagógus előadását a nagy magyar költő életéről, munkásságáról, lelkesen tapsolták meg József Attila verseit. Nagy sikert aratott a DISZ kulturcsoport- ja is a Mama című egyfe3vonásos színdarabbal, amely József Attila életének egy szakaszát tárta a nézők elé. Ez az irodalmi est is bizonyítja, hogy milyen komoly neve- lőmuníkát végezhetünk a József Attila olvasómozgalom keretein belül. Csomók Magdolna Két kiállítat Sátoraljaújhelyen A Szerencs és Vidéke Kiskereskedelmi Vállalat Sátoraljaújhelyen megrendezett villamossági-, háztartási cikk és bútorkiállítása iránt nagy az érdeklődés. A kiállításnak mintegy 10 ezer látogatója volt, akik több tízezer forint értékben vásároltak is. Különösen sok porszívógépet, magnetofont, villamos-» tűzhelyet, sütőket, nikkelezett tűzhelyeket és alumínium-edényt vásároltak az érdeklődők. A kiállításon sóik részletre vásárolható bútor fogyott el. Hasonlóképpen sokan látogatják a földművesszövetkezet mező- gazdasági kisgép-kiállítását is Sátoraljaújhelyen. Sok termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt vásárolt a legmodernebb mezőgazdasági gépekből. Polányi Lajos Mi hátráltat fa a halmaji Kostsuth Tsz munkáját A halma ji Kossuth Termelőszövetkezet tagsága csak megkésve tud hozzálátni a tavaszi munlzákhoz. Hogy miért? Azért, mert a csobádi gépállomás, amely átvette javításra a tsz munkagépeit — még mindig nem javította ki azokat. A gépállomás főgépésze, Tóth elvtárs telefonon közölte a tsz-el, hogy minden gép kész, jöhetnek értük. Három fogatot el is küldtek azonnal a gépál lomásra ez állítólag kijavított gépekért, de a tsz tagakat nagy csalódás érte. Az egyik valóban kijavított vetőgépnek hiányzott a kereke, hiányos volt a kijavított magtakaró tf' ^ tez egy másik vetőgépe és a nehéz fogasok pedig minden ígéret ellenere kijamtatlanok maradtak. A csobádi gépállomás vezetői nem éreznek felelősséget a tsz tér- nielesi eredményeiért? Ha elvállalnak valamit, azt teljesítsék is. Maikranczi Miklós járási agronómus Legelevenedett történelemköny Élménnyé válhat-e az, ami elmúlt? lángra gyújthatja-e az elmét, a szívet a tegnapba veszett harcoknak zenyedéseknek és győzelmeknek örténete? Megelevenedhetnek-e a örténelemkönyv holt lapjai? Igenlő, leiyeslő választ adott és példát mu atott erre a Kossuth óvónőképző sütörtöki nyilvános szakköri ülése mely a Tanácsköztársaság miskolci miékeit keltette életre, őszintén szólva, kicsit féltem, ogy fontoskodó, tudóst játszó lánykák gyülekezetével fogok találkoz- i ezen az ülésen. De már a kü lső- égek meggyőztek arról, hogy itt va- XLmi más, egészen nagyszerű dolog észül. A feldíszített előádól emel- ény mellett ünnepélyes arccal fia- al lányok tartottak tüzszinlobogó- <at, dicső harcok jelképeit. Az előadóterem első sorában deresfejű férők ültek, a 19-cs harcok élő tani, résztvevői: Nyiczki György, •rank Miklós, Kiss Ferenc. Balogh stván és Farkas Kálmán elvtársak. A referátum alapos gyűjtőmunkát ruit el. Egy Pét hő ölaa nevű kis- any tartotta az előadást, amelyből kübb és újabb részletkuiatásokra érült fény. A kulatásolcat végző 14i nyok a borsodi munkásmozgalom kiváló harcosainak elbeszéléseit tolmácsolták. Az elbeszélések nyomán halott harcosok léptek elő a múlt homályából: Pelyhe János és Schvartz Miklós, a kommunista párt helyi titkára a Tanácsköztársaság idején, aki a forradalomért áldozta életét. Izgalmas képek derengtek fel az előadások nyomán: Az 1918-as vasgyári sztrájk hömpölygő tömegei, az lvasinka Mátyás műhelyében összegyűlő fiatal forradalmárok, akik a harcra^ készülnek; ifjú kommunista vézetők, akik embernyuzó gazdák fölött ítélkeznek; vonat, amely sá- pa-dt^ munkásgyerekekkel robog úri herék elkobzott fényes kastélyai felé: Miskolc város határában Stromfeld Aurél vöröscsil tagos magyar katonái űzik Kassa felé az el lenforradalmárok vert hordáit. Szavaltak, könyvrészieteket olvastak. fel a lányok szüleik és tanáraik visszaemlékezéseiből. Pergett a műsor: történetek és történelem a lányok személyes élményei nyomán. A Tanácsköztársaság miskolci eseményei, diadalai és győzelemmel felérő veresége emré^fetműen n lányok leikébe égette a történelem tanításait a harcos életről, a harc szépségéről és dicsőségéről. Igazi élmény volt ez a hallgatók- nak és még igazibb élmény maguknak az ifjú kutatóknak. Beszélgettünk a történelemszakkör tagjaival a huta,tás módszereiről. Mint kiderült. Nádai Ferencné történelemtanár, sziakkörvezető irányításával az óvónőképzés lányok szinte felbecsülhetetlen értékű munkát végeztek. Megismerkedtek a nagy harcok katonáival, akiknek elbeszélései megjelenítették, személyes élményeikké változtattak a tegnapi harcokat. Hogy mekkora nevelő ereje van ennek a lénynek, hogy mit jelent pz emberi fejlődésükben — nem kell bizonyítani. Akadnak, akik úgy vélik, hogy pgyes diákokkal nem lehet megszerettetni a történelmet, mert unják, nem érzik át tanításait. De prábál- 7áJs csak meg alkalmazni a Kossuth Óvónőképző módszerét! — Nincs az a diák, akiben ne keltenének érdeklődést, s akit ne ragadnának együttérzésre a. történelemkönyv megelevenedett lapjai. (SÁNDOR' lonzenekart hozott *étre a községben, amelynek híre messze eljutott. Hogy mi a titka e 28 tagú szalonzenekar eredményeinek? A zenekar próbáira, foglalkozásaira egyaránt örömmel eljár az 50 éves dolgozó paraszt és a kis 12 éves úttörőpajtás. Nemcsak Füzéren, de a környező községekben is mindenki szereti, megbecsüli A hegyközi kisvasút végállomásától 4 kilométerre van Füzér község. A füzéri vár romjai alatt, a nagy hegyek kö2ött bújik meg a szerény kis falu, amelynek lakói arról híresek, hogy nagyon szeretik a kultúrát. A helyi kultúrmunka irányítója Szatmári László tanító elvtárs. Hosz- szú évek fáradságos munkájával olyan sza-»
