Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-27 / 74. szám

2 A szórjct energetikusok küldöttségének angliai látogatása London (TASZSZ) A szovjet energetikusok Angliában tartózkodó küldöttsége G. M. Malen­kov vezetésével vasárnap megtekin­tette a Blackpool közelében lévő fleetwcodi viMa-nytelepe t. A szovjet küldöttség tagjait a vil­lanytelep vezetői és dolgozói, továbbá a fleetwoodi polgármester üdvözölte. A szovjet vendégek tiszteletére vil­lásreggelit adtak, amely meleg, szí­vélyes hangulatban folyt le. A küldöttség folytatja látogatásait Angliában. (MTI) Csehszlovák parlamenti küldöttség utazik Jugoszláviába Belgrad (MTI) A Jugopress közlése szerint Zde- nek Fieri Ingernek, a csehszlovák nemzetgyűlés elnökének vezetésével május 5-én húsztagú csehszlovák parlamenti küldöttség érkezik Bel­grádba. A csehszlovák képviselők a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés vendégeiként húsz napot töltenek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ságban. Krupp Nyugat-Németország és Keiet-Európa kereskedelmének kiszélesítését követeli Magyar mezőgazdasági lii'döllség ulazolt a Szovjetunióba Soós Gábor föld mű velésügy i mi­niszterhelyettes vezetésével három­tagú mezőgazdasági küldöttség uta­zott a Szovjetunióba a Dnyepropet- rovszkban március 28-án kezdődő kukoricatermelési ankétra. A küldött­ség tágjai Kolbai károly egyetemi tanár és Rajki Sándor, a martonvá- sári mezőgazdasági kutatóintézet igazgatója. (MTI) DÍSZTÁVIRAT iiiimiii!iiiiiiiiiMiiiiiiiimmiiimiiiii)immimmíiiiiiiiiiiiiiiifiiiiinii!iii Essen (ADN) Alfred Krupp, a Krupp-konszern tulajdonosa vasárnap egy Essenben tett nyilatkozatában a 'Nyugat-Né­metország és a keleteurópai államok közötti kereskedelem fejlesztése mel­lett foglalt állást. A Krupp-cég érdeklődik a keleti államok piacai iránt — mondotta —, mivel kénytelen fokozott figyelmet szentelni általában a . külföldi, pia­coknak. Ebből a célból vett részt a cég a lipcsei vásáron is. (MTI) Amerikai szakszervezet állástfogialt a nemzetközi feszültség további enyhítése melleit Mint a Dispatcher című folyóirat, az amerikai kikötőmunkások és rak­tári munkások független szakszerve­zetének lapja írja, e szakszervezet végrehajtóbizottsága nemrégiben ülést tartott San Franciscóban. Az ülés több olyan határozatot hozott, amely a szakszervezet politikai köve­teléseit tartalmazza. A végrehajtóbizottság többek kö­zött úgy nyilatkozott, hogy meg kell szüntetni az atomfegyver gyártását és intézkedéseket keli tenni az atom­fegyver alkalmazásának eltiltásáról. A végrehajtóbizottság amellett foglalt állást, hogy ki kell szélesíteni a kereskedelmet az Egyesült Álla­mok és a többi nyugati ország, illetve a szocialista tábor országai között. »Ez — mondja a határozat — nem­csak a háborús veszélyt csökken­tené, hanem több hajót és árut moz­gatna .meg. Ez pedig a hajózás és a tengeri hajózási dolgozók érdeke.« A határozat rámutat, hogy a Kö­zép-Kelet, Algéria és Indokína olyan körzet, amelyen harcolni kell a béké­ért, megemlíti továbbá, hogy a Kínai Népköztársaság követeli a nekijáró szigetek, a kereskedelem és az ENSZ- felvétel kérdésének megoldását. A határozat kimondja, hogy mind- ; ezeket a problémákat »a népeknek az a törekvése veti fel, hogy maguk szabják meg sorsukat és országuk sorsát úgy, ahogy azt jónak látják. A szakszervezet végrehajtóbizott­sága felhívja az amerikai népet, hogy ismerje el ezt a tényt. (MTI) R szovjet halónak ajándéka a mohácsszigeti árui károsult gyermekeknek Bensőséges ünnepség színhelye volt vasárnap délután Mohács város tanácsterme. Itt adta át Politajev alezredes a mohácsszigeti árvízkáro­sult gyermekeknek a hazánkban tar­tózkodó szoviet tisztek és harcosok ajándékát, (MTI) r ---------0---------­K él hét alatt 6 492 család lépett íermelőszÖTet k ézet ékbe Marci u« 4-től 10-ig országszerte 2895 család 10.509 hold földdel, már­cius 11-től 17-ig 3597 család 18.205 hold földdel lépett termelőszövetke­zetekbe. A március 11-től 17-ig ter­jedő héten növekedett a belépő kö­zépparasztok száma. Vas megyében átlagosan 7.9. Somogy megyében 7.5, Baranya, megyében 7 hold földterület jut egy-eey családra,. Az említett két hét alatt 22 ter­melőszövetkezet és három termelő­szövetkezeti csoport kapott működési engedélyt. (MTI) : AZ ALBERTTELEPI BÁNYAÜZEM DOLGOZÓINAK • : : : Albert telepi ; Meleg szeretettel köszöntjük az alberttelepi bányaüzem fizikai és • • műszaki dolgozóit abból az alkalomból, hogy a felszabadulási dekád első I • műszakján, március 26-án déli 12 órakor befejezték első negyedévi tér- i vüket. További jó munkát s újabb győzelmeket kívánunk! AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE Láda Béla munkaadói... ,,1/ millió forintot (őrjítünk az idén a hegyaljai szó! ovidéit újratelepítésére“ Czeglédi László kor mánybiztos nyilatkozata A párt és a kormány útmutatása szerint most kezdődik hazánk tör­ténelmi nevezetességű borvidékén, Tokaj-Hegyaljáin az a muriba, amelynek eredményeként 1959-re ötezer hold szőlőt újítanak fel és telepítenek újra. Erről a munkáról Czeglédi László, a tokajhegyaljai rekonstrukció kor­mánybiztosa többek között a követ­kezőket mondta: Az idén a tervezett száznegyven helyett kétszázötven holdon telepí­tünk, illetve újítunk fel szőlőt. A te­lepítésihez szükséges oltváinymenny'i- ségről gondoskodtunk. Hét veti- száza­lékban f mmint, 'huszonöt : százalék­ban hárslevelű és öt százalékban muskotály fajtákat telepítünk. A telepítéssel párhuzamosan fon­tos feladat az erózió elleni védeke­zés. A meredekeken, vízmosásokon, szakadékokon egy-egy esőzés igen sok termőtalajt mos le. Ennek meg­akadályozására ebben az évben ti­zenkét (kilométer hosszúságban meg­felelő támfalat építünk. Ugyancsak az erózió elleni védekezést szolgálja, hogy a tavalyi száz helyet.t ebben az esztendőiben hatszáz holdon erdősí­tünk. t E feladatok elvégzésére tizenhét millió forintot fordítunk - — fejezte be nyilatkozatát Czeglédi László, a toka jhegy aljai rekonstrukció kor­mánybiztosa. (MTI) A napokban levelet kaptunk a megyei kórház tüdőosztályáról. Nagy Béla elvtárs irta és elmon­dotta benne, hogy egyik betegtársa, Láda Béla húsz éves fiatalember, egész nyáron át SZTK bejelentés nélkül dolgozott s most, hogy meg­betegedett, nem kaphat táppénzt, szegénységi alapon kezelik a kór­házban. Sajnos, Láda Béla szellemileg fogyatékos. Nem ....tudja .példáúh­h ogy mikor és hol születeti; lassú gondolkodású. így történt, hogy akadtak falujában, Sajóhazán olyan lelkiismeretlen emberek, akik alaposan kihasználták. Dol­goztatták, amíg meg nem betege­dett. Itt-ott vetettek neki valamit, de az SZTK-ba nem jelentettélz be. Hogy kik voltak ezek? Eléggé megdöbbentő> de közöttük volt ma­ga a sajókazai vb. titkár, Kovács János is. Ő dolgoztatta Láda Bélát egész nyáron át, mert házat épít állami kölcsönből. A fiú a kőműves keze alá hordta a téglát, keverte a maltert. Amikor meglcérdeztük Kovács Jánost, hogy miért nem jelentette be az SZTK-ba, azzal mentegetőd- zöti: / — A gyerek zavaros, kissé be­számíthatatlan. Nem dolgozott ren­desen, egyszer eljött, másszor meg napokra eltűnt. Szerinte az ugyancsak sajókazai bacsó Biró a hibás, akinél a fiú évekig dolgozott, a nyájat őrizte. Még szerződést is kötöttek — amit azonban Biró most letagad. A szer­ződésben az volt, hogy .enni ad a fiúnak, meg ruhát vesz neki fize­tésképpen. De Biró úgy gondolta, hogy a szerencsétlen fiú, aki men- helyen nőtt fel, úgysem tydja mj jár, mi nem jár lyeíci,. érezze -meg­tiszteltetésnek, ha. munkát kap. Láda Béla azonban tudta, hogy igazságtalanság történik vele, meri a megígért ruhát sem kapta meg. Elment hát a vb. titkárhoz elpa- naszolni buját-baját. Kovács János azonban ahelyett, hogy segített vol­na rajta, szintén kihasználta. Szomorú, hogy Sajókazán néni akadt egyetlen ember, aki felfedik volna, hogyan csapták be Láda Bélát ezek a lelkiismeretlen em­berek. Aki dolgozik, azt be kell je-t leníeni az SZTK-ba; a munkálta­tónak ezért persze fizetnie kell. Ugylátszik ettől borsózott bacsó Bíró és Kovács János háta, ezért maradt most betegségére fillér nél-■ kiil Láda -Béla. A kórház egész-* ségiigyi dolgozói és betegei — Nagy Béla elvtárs dicséretreméltó kés- deményezésére — öltöztették; fel g már teljesen lerongyolódott fiút. Ha jó volt Láda Béla munkája Kovács Jánosnak és bacsó Bíró­nak, tudják most is, mi a kötelessé- gük! Jelentsék be utólag a fiút az SZTK-ba, ne rúgják fel a dolgozók érdekében hozott törvényeket, te­gyék jóvá felháborító mulasztásu­kat! A* 1. Felhívás ! Értesítjük az érdekelteket. hogy a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermen­táló Vállalat f. hó 30, 31-én elfekvő anyagokból kiállítást rendez. Kiállítás­ra kerülnek vasipari, textilipari, elek- tromosipari anyagok, valamint villany­motorok és egyéb állóeszközök. Á kiállí­tás megtekinthető ^telephelyünkön - (Ságk vári telep) reggel 8 ,ócátó,l 16 őráig;^ Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat. ­Az elmélet napi kérdései ^ A hét rendszer békés egymás mellett élésének lehetőségei L eltűnő az a zavar és határozat lanság, amellyel a nyugati or szagok mértékadó körei a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. kong­resszusának eredményeit fogadták. Egyes nyugati sajtóorgánumok a leg­különfélébb rágalmakat szórják a Szovjetunióra s eközben saját állítá­saikkal állandóan ellentmondásba kerülnek. Más, köztük polgári körök is ugyanakkor egyre inkább az elis­merés hangján szólnak az SZKP bá­tor lépéseiről, a marxizmus—leniniz- mus tanításait továbbfejlesztő új elvi tételekről. Érthető, hogy a háborúk elkerül­hetetlenségének és a népek békés egymás mellett élésének, a kapitaliz­mus és a szocializmus közötti gazda­sági vei-.er.yuek kérdései keltették a legnagyobb érdeklődést. A XX. kongresszusnak az a meg­állapítása, hogy napjainkban — ami­kor az emberiség többségét átfogó békeövezet jött létre — a háborúk többé nem végzetszerűen elkerülhe­tetlenek, méltán keltett megkönnyeb­bülést az egyszerű emberek milliói­ban és zavart a másik oldalon. »A párt vezető kollektívája itt is friss áramlatot hozott — mondotta Miko- jan elvtárs a külpolitika kérdéseivel kapcsolatban —, magasrendűen elv­szerű, tevékeny és rugalmas, nyu- godthangú és szitkozódás nélküli kül­politikát folytatott...« Nem utolsó­sorban ennek a külpolitikának kö­szönhető a nemzetközi helyzetben bekövetkezett enyhülés. Amíg az imperializmus fennáll, ad­dig megvannak a háború gazdasági alapjai is. Vannak olyan imperialista körök — a nagy monopóliumok —, amelyeknek vélt vagy tényleges ér­deke fűződik a háború kirobbantásá­hoz. Ezek véleményét fejezi ki egy Lu.ce nevű amerikai nagytőkés, több folyóirat kiadójának szavai: »Ha Amerikának holnap választania kell a válság és a háború között, a válság­tól való fnenekvés érdekében a hábo­rút fogja választani,« De hiába álmodozik Mr. Luce a válságtól való félelmében egy újabb háborúról, a »vásár ma már kettőn áll.«.* A szocialista világrendszer mel­len egész sor ország folytat aktív 'békepolitikát. Ezeknek az országok­nak — a népek békemozgalmára tá­maszkodva — megvan minden reá­lis lehetőségük és erejük egy újabb háború kirobbantásának megakadá­lyozására. Ha pedig — annak elle­nére, hogy két tábor létezik a világon — a háborúk elkerülhetők,. nyilván lehetséges és szükségszerű a két rendszer, a kapitalista és a szocia­lista rendszer békés egymás mellett élése, békés versenye. I? z a békés egymás mellett élés azt jelenti, hogy egyik fél sem avatkozik a másik belügyeibe, egyik sem törekszik háború kirobbantá­sára. Mindegyik önállóan fejleszti gazdaságát s a kölcsönös előnyök figyelembevételével kereskedik a másikkal. A békés egymás mellett élés tehát a »fegyverkezzünk« jelszó helyett a »kereskedjünk« jelszó meg­valósítását eredményezi. Ez persze nem azt jelenti, hogy mi a kapitalista rendszert jónak tartanánk. Ellenke­zőleg: meg vagyunk győződve arról* hogy a két rendszer békés versenyé­ből mi — a szocialista országok — •lerülünk ki győztesen. A békés egym's mellett élés, a szo­cialista országokkal váló kereskede­lem szükségességét már kezdik az imperializmus egyes vezető képvise­lői is felismerni. Legalább is szavak­ban, a néptömegek nyomásának ha­tására igyekeznek ezt mutatni. Eisen­hower amerikai elnök márciűs 7-i sajtóértekezletén tett kijelentésé is ezt bizonyítja. A külpolitika gazda­sági vonatkozásairól szólva kijelen­tette: »Az Egyesült Államoknak haj­lékonyabb gazdaságpolitikát kell ki­dolgoznia, a kormánynak és a szená­tusnak pedig gondosan tanulmányoz­nia kell mindezeket a kérdéseket... Változnak az idők, az Egyesült Álla­mok pedig változtatja állásfoglalá­sát...« Az imperializmus más köréi — fő­leg az angol—francia, de egyes ame­rikai nagytőkések is — még tovább mennek. Követelik az amerikai blo­kádpolitika megszüntetését, a Kelét— Nyugat közötti kereskedelem sza­baddá tételét. A »kereskedjünk« jél­szó híveinek tábora tehát egyre nö­vekszik. Hallhatók emellett, még ,más han­gok is. Egyesek tagadják a békés együttműködés lehetőségét, vagy leg­alább is tartanak tőle. A NATO had­erők főparancsnoka, Gruéhther tá­bornok is ezek közé tartozik. A nem­zetközi feszültség enyhülésével — mondotta — nehezebb lesz megvaló­sítani az atlantizált nemzetek együtt­működését. Csatlakozik véleményé­hez McCarthy, aki továbbra is elle­nez minden tárgyalást a Szovjetunió­val. \ kapitalisták között tehát ellen­tétek vannák a .szocialista rendszerrel \'aló együttműködés kér­désében. Nem Jehepsülendő az az erő, amely ellenzi a békés egymás mellett élést, de túlbecsülni sem szabad. Mi bizonyítja, hó»’* megvalósulhat és meg is fog valósulni a rendszerek közötti békés egymás mellett élés? Az egymás mellett élés lehetőségét bizonyítják elsősorban a történelem tényei. A második világháborút köz­vetlenül megelőző időszakban és a háború alatt a Szovjetunió, az USA és Anglia — annak ellenére, hogy az utóbbiak társadalmi rendszere gyö­keresen különbözik a Szovjetunióétól — jól együtt tudtak működni. Ugyan­akkor ez utóbbi két állam is véres háborút vívott az. alakjában azonos társadalmi berendezésű Németország­gal. A szovjet állam, fennállása óta sikeres együttműködést tudott foly­tatni a kapitalista országok egész sorával. Ismeretes, az a baráti, jószomszédi viszony, amely fennáll a szovjet és a finn állam között. Hasonlóképpen alakulnak a Szovjetunió kapcsolatai a skandináv országokkal és Dániá­val. Gerhafdsen norvég miniszter- elnök moszkvai. látögatásá _ alkal­mával aláírt közös nyilatkozat pél­dául hangsúlyozza: »Ä norvég kor­mány nem támogat semmiféle agres­szív célú politikát, külföldi fegyveres erőknek norvég területen mindaddig nem ad támaszoontokat, amíg Norvé­giát nem (éri támadás, vagy nem fe­nyegeti támadás veszedelme.« A bé­kés egymás mellett • élés politikájá­nak megfelelően jelentősen növeke­dik ezen országok kereskedelme a Szovjetunióval. 1955-ban a Szovjet­unió és Norvégia között 140 millió rubelre fog nőni az áruforgalom volumene. A történelem tehát kézzelfoghatóan bizonyítja a békés együttműködés \ lehetőségét. Lehetséges a békés egy­másmelleit élés kiterjesztése a többi kapitalista országra is, mert mind ezeknek, mind a szocialista országok­nak létérdekeik fűződnek hozzá. A nyugati tőkés országok vezető körei nagyon is jól tudják, hogy ne­kik nem kell félniök támadástól a szocialista országok részéről. Tisztá­ban vannak azzal is, hogy egy eset­leges újabb háború milyen veszélye­ket rejt számukra. Bár nem ismerik el, hogy a háború a világkapitaliz­mus megdöntését eredményezné, annyif azonban ők is belátnak, hogy a szocialista rendszer legyőzhetetlen. Ezt bizonyítják azok a nyilatkozatok, ame’yek szerint »... egy esetleges atomháborúban nem lenne győzte:«, jyi r- Luce a válságból való kiutat a háborúban látja. Egyre töb­ben ismerik fel azonban barátai kö­zül is, hogy a szocialista országokkal való kereskedelem legalább olyan kedvező, ha nem jobb üzlet számuk­ra, mint az esetleges háború. A tőkés országok piac problémája állandóan növekszik. Az USA már nem mono­polistája a kapitalista világpiacnak. Anglia és Franciaország mellett egy­re nagyobb versenytársa Nvugat- Németország és a többi kapitalista ország. Ilyen körülmények között mindinkább felismerik, hogy olyan piacok, mint az iparosodó Kína, vagy a Szovjetunió —, ar_. akk^r meg­rendeléseket tudna adni Angliának, hogy azok biztosítanák a nagyszámú angol munkanélküli foglalkoztatását, — valamint a népi demokratikus or­szágok megnyerésétől vagy elveszté­sétől, létük vagy nem létük függ. Ha ezek az országok áttérnek a békés egymás mellett élés politikájára, el- érhetik a fenyegető gazdasági válság elodázását. Épnek felismerése jelent­kezik az angol üzleti körökben is. Há folyton megtagadjuk a kereske­delmét az olyan országokkal, mint az ■párosodó Kína — hangoztatják —, ezek az országok feilészteni fogják saját iparukat olyan mértékben, hogy örökre elveszítjük ottani pia­cunkat. Ezért törte át az élet a keleti országokkal való kereskedelmet kor­látozó rendszabályokat, aminek ered­ményéképpen a nyugati országok ex­portja.. a szocialista országok felé 1954-ben 1953-hoz képest 17 százalék­kal nőtt. Ezért nőhetett ugyanebben az időszakban közel 2 és félmillió dollárra a Magyarországra irányuló nyugat-német export i?. Nem szabad megfeledkezni a nyu­gati kapitalista országok belső helj’- zetéről sem. Az egyszerű emberele százmilliói náluk is a békés egymás mellett * élést akarják. Nyomásuk ereje országaik vezetőire nem lebe­csülendő. Ezek a vezetők joggal fél­nek attól, hogy a háború kirobban­tására irányuló politika a néptöme­gek olyan ellenállásába ütközik, amely őket is könnyen elsöpörheti. Még erősebbek a békés egymás mellett éléshez fűződő érdekek a szo­cialista országokban. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy a szocializmust nem lehet kívülről ráerőltetni egyet­len nemzetre sem. Mi nem kívánjuk »exportálni« szocialista forradalmunk vívmányait. Az olyan célkitűzések megvalósí­tása, mint a XX. pártkongresszus által jóváhagyott hatodik ötéves terv, a munkanap csökkentése, a bérek felemelése, az árleszállítások, új ipari bázis kiépítése Szibériában, egyszó­val a kapitalista országok túlszár­nyalása csak békében valósítható meg. A kapitalista országokkal való kereskedelem, a gazdasági és mű­szaki együttműködés, az atomenergia békés felhasználása mindkét oldalon és a kölcsönös segítség ezen a terü­leten nagymértékben segítheti a dől* gozók jólétének növekedésére irá­nyuló politikánk gyors megvalósítá­sát. Ezért volt és lesz mindig pöliti- kánk alapelve a más országok bel­ügyeibe való be nem avatkozás* a más országok függetlenségének . tisz- teietbentartása és a velük való békés együttműködés. ^ Szovjetunió mindig a más or-* ” szágokkal való békés együtt­működést hirdette — írta Molotov elytárs — az általános béke és a nemzetközi kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztése érdekében. Mindaddig, amíg államok rendszerében élünk, mindaddig, amíg nem tépték ki tel­jesen a fasizmus és imperializmus gyökereit, az esetleges új békebontó­kat figyelő éberségünk nem lankad­hat és a békés hatalmak együttmű­ködésére irányuló. törekvés — mint régebben — továbbra is legfontosabb kötelességünk marad.« ENGEL GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom