Észak-Magyarország, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

I J­fL­Öt rossz gyerek és a hatodik Dulai elvtárs pártmegbizatása v ______________________-J A Z MDP BORSOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XII. évtől vám 52. ss tin ÓW* so Fit 1 FF Vonzóbb kulíurélelet, tartalmasabb kiilturagítációt termelőszövetkezeteinkben A Jö BORNAK nem kell cégér! — Ezt a közmondást szeretik han­goztatni termelőszövetkezeteinkben, amikor megkérdezzük, hogy milyen módszerekkel népszerűsítik eredmé-^, nyeiket Minden hasonlat sántít' egy” kicsit, de különösen sántít ez a közmondás, ha az ilyen esetre al­kalmazzuk. Termelőszövetkezeti mozgalmunk mély gyökereket eresztett már fa­lun. A szövetkezetek tagjainak többsége úgy megszerette a ter­melőszövetkezetet, hogy nem térne már vissza a régi nadrágszíj-parcei- lához, még ha kergetnék sem. Egyéni dolgozó parasztságunk nagy­része is rokonszenvvel figyeli a tsz- ek munkáját. De ahhoz, hogy az egyéni dolgozó paraszt a rokon- szenvtől eljusson a belépésig, hosz- szű utat kell megtennie. Ezen az úton visszahúzza a kulák tsz-elle-' nes agitáció ja és saját kistulajdo­nosi vágya is. Olyan agitációs esz­közöket kell tehát alkalmazni, olyan jelzőtáblákat kell a tsz felé vezető úton kitűzni, amelyek meg­rövidítik a középparaszt tévelygé­seit A tiszalűci példa bizonyítja, hogy a személyes politikai munkához kapcsolódó kultúragitáció jó mód­szerei eredményesen segíthetnek az egyéni parasztok meggyőzésében. Tiszalúeon kitűnően felhasználták a különböző szemléltető eszközöket, amelyeken bemutatták az egyéni parasztgazdaság és a szövetkezet jö­vedelmezősége közötti óriási kü­lönbséget. Felhasználták a hangos- bemondót, amelyen nótákat, üdvöz­leteket sugároztak az új belépőknek s megszólaltatták azokat, akik alá­írták a belépési nyilatkozatot. Segít­ségül hívták az úttörőket is. akik a hangos bemondón szóltak a falu népéhez és szüleikhez, hogy válasz­szák az ő jövőjük érdekében is a közös gazdálkodás útját! NEM CSODA, hogyTiszalúc népe a közös gazdálkodás útját válasz­totta. A hangosbemondó szava még a szomszéd községbe is áthallatszott és Taktaharkányban is átvették e jó módszereket s szintén igen jó eredményeket értek el velük. De a tiszalűci példa sajnos ritka még megyénkben mint a fehér holló, A tapasztalatok szerint tsz- eink kultúragitációja szürke, sőt a legtöbb termelőszövetkezet nem folytat kultúragitációt, még kultúr­áiét© is alig van. Pedig mi nemcsak szövetkezetekbe akarjuk tömöríteni dolgozó parasztjainkat, nemcsak gazdaggá, hanem kultúrálttá is akarjuk tenni őket. Azt akarjuk, hogy megismerj."- és felhasználják a technika minden vívmányát, emeljék általános műveltségüket. Ez kulturális propaganda nélkül nem valósítható meg. Vajon mivel magyarázható, hogy Göncruszka tsz községben ezen a télen alig rendeztek kultúrestet, is^ meretterjesztő előadást? A közel­múltban *rtunk arról, hogyan har­colnak Borsodivánka termelőszövet­kezetei a kultúrforradalomért, ho­gyan elevenítik fel a haladó népi hagyományokat, ismerkednek a színházzal. De még Borsodivánkán is, ahol ig^n számottevőek a kultúr- forradalorrí eredm.>yei, még bőven akad kihasználatlan tartalék, jócs­kán akad tennivaló. Mire véljük, hogy csak 93 kötet könyv szomor- kodik a szövetkezet könyvtárában, mert 1954-ben csupán 2000 forintot használtak fel a 15.000 forint értékű kétszázalékos kultúralapból, 1955- ben pedig a 22.000 forintos kultúr- kerétből semmit sem használtak fel. De akad olyan tsz is, ahol a kultúralapot felosztják munka­egységben a tagok között, noha mindenütt kulturális célra kellene felhasználni. Éberen őrködjenek, pártszervezeteink, hogy ilyesmi ne forduljon elő. A kultúralap termelő­szövetkezeti parasztságunk politikai és kulturális nevelésének anyagi bázisa, ne fecséreljük tehát más célra! SOK termelőszövetkezetben pa­naszkodnak, hogy kevés a fiatal. Ennek egyik oka az, hogy a fiata­lok nem találják meg kulturális fejlődésük, szórakozásuk lehetőséi geit a szövetkezetben. Nem elég, hogy szövetkezeteinkben jó a kere­seti lehetőség. Legyen jól berende­zett DISZ-helyisegiik is, amely váljon a fiatalok második ottho­nává. A termelőszövetkezeti tagság, elsősorban a tsz-fiatalság kulturális neveléséhez a szövetkezet ereje nem mindig elegendő. Helyesen vélekedik Héjöbábáh a kultúrotthon igazgatója, amikor azt mondja, hogy a kultúrház legfontosabb feladata a tsz-fiatalok nevelése, bevonása a kultúrmunkába. A járási tanácsok népművelési osztályainak is foko­zott figyelemmel kell a tsz-ek kul- túrlgényei felé fordulniok. Azokat a községeket kell elsősorban kultu­rális létesítményekkel, előadások­kal segíteni, amelyeknél a termelő­szövetkezeti fejlesztés ezt megköve­teli. Legyen a termelőszövetkezet egyben• kulturális góc is, ahonnan szerte árad a párt ereje, nevelő szelleme! SZÉP és nagyszerű, ha a termelő- szövetkezet kultúrmunkásai szín­darabjaikban, víg dalaikban, tán­caikban bemutatják a termelőszö­vetkezeti parasztság boldog életét; ha a k 'túrmunka közvetve segít­heti a termelést; ha termelőszövet­kezeten kívül álló középparasztok léj-ten-nyomon a termelőszövetke­zeti tagok hangát hallhatják; ha a kultúrmunka-a *ó termelőszövet­kezet cégérévé válik. Köszönet hősImn ás Miskolc, 1956 március 1, csütörtök nyászainknak 25ÖO új csille ezévben A Borsodi Szénbányászati Tröszt­höz tartozó bányaüzemek szállításá­nak megjavítására ezévben mintegy 20 millió forintot fordítanak. Sok bá­nyaüzem kap nagymennyiségű csil­lét, s kicserélik az elavult kaparó és gumiszalagokat. A tröszt ez évben mintegy 2500 csillét oszt széjjel az üzemek között. Barossaknára most érkezett 150 da­rab új csille. Ezek segítségével az üzemben szabványosították a szállí­tást. A barossaknai csillepark felújí­tása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a bányaüzem az április 4 tiszte­letére vállalt 3500 tonna szénből már 3 ezer tonnát felszínre szállított. Uj csillékkel korszerűsítik a szállít tást Rudolf telepen, Ormosbányán és még több más üzemben is. Az új csillék üzembehelyezése lehetővé te­szi, hogy egv-egy bányába csak egy­féle csillét használjanak- Ormosbá­nyán eddig háromféle csille volt for­galomban, most az öt akna közül há­romban már egységesítették a szállí­tást, s ezzel a karambolok, a csille­kiugrások számát a legkisebbre csök­kentették.-------------------nrr-------------; A z Ózdi Szsúányászaü Tröszl bányászai csainíin 2103 topa széni Mils; \mn íelii! A kemény tél nehéz feladatok elé állította az Ózdi Szénbányászati Tröszt dolgozóit Is. Egercsehiben például a bányaüzem és a szénosztá- lyozó között! drótkötélpálya elfagyása nehezítette a szállítást. A dolgozók hősies erőfeszítéssel azonban leküzdötték a nehézséget és az egercsehl bányaüzem havi tervét 101.9 százalékra teljesítette. Olyan dolgozók dik­tálták az iramot a bányászoknak, mint Ivádi József, aki 181 és Ipacs Ferenc, aki 166 százalékos napi terv teljesítést ért el. Nagyszerűen harcoltak a több szénért a somsályi bányaüzem dolgo­zói is. Havi tervükön felül már csaknem 700 tonna szenet küldtek a fel­színre. A frontfejtésen dolgozó brigádok minden erejükkel harcolnak, hogy a többi széntrösztnél kieső termelés helyett, minél több szenet adjanak. A bányaüzem e szép győzelmét elsősorban annak köszönheti, hogy a dolgozók kiváló eredményt értek el. Dobos Borsod Károly bri­gádja műszakr ól-mű szakra másfél normát teljesíteti Az elsők között küzd Szabó Ferenc brigádja is, amelynek átlagos eredménye 126 százalék^ Hitettek magukért a királdi bányaüzem dolgozói is. Különösen » szénben baladó elővájáson dolgozók értek el kiváló eredményeket. Oros-i házi István szénben haladó elővájáson műszakonként több mint két mé^ tért hajtott ki, ezzel terven felül csaknem 60 tonna szenet termelt. Be­csülettel helytálltak a többiek is. Fű kő László kamarafejtésen dolgozó csapata 190 százalékos átlagteljesítménnyel dicsekedhet. Az alberttelepi bányászok április 4 tiszteletére Az alberttelepi bányászok április 4. tiszteletére terven felül 3000 ton­na szén kitermelésére tettek ígére­tet* Párosversenyben a rudolftelepi bányaüzemmel, az alberttelepi bá- K nyászok becsülettel teljesítik válla­lásukat. A kemény tél sem fogott ki rajtuk A műszaki vezetés gon­doskodott arról, hogy a több kilo­méteres szállítóvágat ne fagyjon be. Megerősítették a külszíni szállítást s ezzel biztosították a gyors üres­csille fordulót. A frontbrigádok ürescsille ellátásával különösen nagy feladat hárult a külszíni szál­lítókra. Fábián Lajos DISZ szál­lítóbrigádja sikeresen oldotta meg a ráháruló feladatot. A téli hóesés­ben műszakonkint 30 csilléből taka­rította ki a befagyott meddőt és az iszapos sarat. Kezdeményezésére csíllejavitó brigád is alakult. A ja­vítók a megrongálódott csilléket külszínre érkezésük után azonnal kijavítják. A bánya mélyében a régi hírneves alberttelepi frontbrigádok harcoltak a több szénért. Loy Árpád Kossuth- díjas frontmester az előírt napi 258 csille szén helyett április 4. tiszte­letére műszakonkint 300 csille sze­net küldött felszínre. Méltó társa Nagy József frontmester, akinek brigádja megelőzte a Loy-brigádot is. Az alberttelepi bánya a hónap elején elmaradt a tervteljesitésben. A front átszerelése miatt napokon át kevesebb szenet termelt. Ezt az elmaradást azonban a bányászok behozták és havi tervüket túltelje­sítve, vállalásukból már több mint 200 tonnát teljesítettek. Könnyebb a munka, több a kereset a szovjet géppel A her bolyai Terv-táróban a 120 méteres ikerfronton két Donbassz« kombájn termeli a szenet. A nagy­szerű szovjet gépekkel 24 órás cik­lusgrafikon szerint dolgoznak a brigádok. A kombájn egy-egy fogás­sal egy méter magasan és 1.6 mé­ter mélyen vágja a szenet, amelyet azonnal kaparószalagra is rak. A kombájnnal dolgozók, elsajátít­va a gép kezelését és megismerve a bányaviszonyokat, egyre jobb ered­ményt érnek el. Januári 36 mázsás fejteljesítményüket februárban 44 mázsára fokozták. A gép jobb ki­használásával egyre kevesebb sze­mélyzetre van szükség. Korábban 15—18 bányász dolgozott a géppel* Ma már öt-hat bányász nyújtja ugyanazt a teljesítményt. A kom­bájnoknál felszabadult munkaerőt új munkahelyek előkészítésére tud­ták felhasználni. A teljesítmények fokozásával emelkedett a dolgozók keresete is. Z. Tóth József brigád­jában és a DISZ brigádban is feb­ruárban nem egy dolgozó 2500—3000 forintot keresett. 3 Oyt\d!oh bányászqyőzelem # Magyar Dolgozók Pírtja KSzpgnii Vezetöságának távirata a Mongol Mégi Forradalmi Pórt megalapításának 35. évfordulója alkalmából A Moh goi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának. ír j ™ . . Ulan-Bator. Kedves Elvtarsak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításán ak harmincötödik évfordulója alkal­mából. Tpjjes sikert kívánunk önöknek ahhoz a harchoz, amelyet a mongol <tép a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért vív. Mély meggyőző­désünk, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a mongol nép ©bben a harcban diadalmaskodni fog. Forró kommunista üdvözlettel: A MAGVA» DOLGOZOK PARTJA »OZPONTI VBZETÖSfQ& Értekezleten beszélték meg a? qz évi feladatokat a« Állami Gazdaságok Minisztériuminak vezetői Az Állami Gazdaságok Miniszté­riumának vezetői, főosztályvezetők és termelési igazgatók, valamint a minisztérium kommunistái az Álla­mi Gazdaságok Minisztériumában értekezleten vettek részt. Az érte­kezleten megjelent Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese. Bo­ros Gergely, az MDP Központi Ve­zetőségének tagja, a MEDOSZ elnö­ke, Győri Mihály, az MDP Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályá­nak helyettes vezetője is. Az értekezleten Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere tar­tott beszámolót. A beszámolót vita követte, amely­ben felszólalt Erdei Ferenc, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese is. (MTI) A borsodi bányászok február­y'L ban ismét dicsőséget szerez­tek a megye iparának. Február 29-én reggelig 102.2 százalékra tel­jesítették havi tervüket, s terven felül 6.110 tonna szenet szállítottak felszínre. Ez cut mutatja, hogy a januári sikerek nem tették elbiZa- kodottakká őket. Népi volt köny- nyű feladatuk, sok nehézség állta útjukat, amíg számot adhattak a győzelemről. A február elején megtartott ak- tivaértekezleten, amikor a tröszt a januári jó munkáért jutalmat osztott ki a legjobb bányavezetők és bányászok közölt, a februári tervvel még jóval 90 százalék alatt álltak, többezer tonna adósságuk gyűlt össze. Az elmaradt üzemek dolgozói ígéretet tettek arra, hogy néhány napon belül pótolják a hiányt, Ugyanakkor szebbnél szebb felajánlások hangzottak el a fel- szabadulás évfordulójának tiszte­letére. Az ígéretet azonban nem sikerült egyhamar valóra váltani. A zord időjárás sok akadályt gördített munkájúik elé. Lefagytak a vago­nok. befagytak az omályonók, a bunkerek, elszakadtak az aknakö­telek. a kötelekhez fagyták a csil- lekapcsolók. A külszíni szállítás le- bonyolítása szinte emberfeletti mun­kát követelt. De a hős bányászok tudták, hogy a kegyetlen hideggel meg kell birkózniok. fokozni kell a munkát, hiszen több szenet vár­nák tőlük az üzemek, az erőmü­vek. több szén kell az iskolák, a kórhazak és az otthonok fűtésére. A párt és a kormány felhl- vasa eljutott minden bá­nyászhoz, s amit a párt kért, a borsodi bányászok még mindig teljesítették. Most is be akarták bizonyítani, hogy nem ismernek lehetetlent, erejükre, tudásukra, akaratukra számíthat a haza, szá­míthat a párt. A megyei és járási pártbizottság segítségével minden erejüket latba vetették a munka fokozására. Február 21-én még 96.6 százalékra álltak a havi terv­vel. Február 23-án 100.5, 24-én 106.2, 25-én 112.2 százalékra telje­sítették a napi előírást. Feb­ruár 26-án „becsületműszakot“ tartottak az üzemekben, s napról napra javult az eredmény. Február 28-án már 102.2 százalékra nőtt a havi terv teljesítése. Elsőnek a szuhakállói, a perece­st, a rudolftelepi, a berentei és az alberttelepi bányászok fejezték be a havi tervet, s februári eredmé­nyük a mai napig a 110 százalékot i? meghaladja. Jóval 100 százalék felett zártak a kondói, bánfaival, sajóhazat és a diósgyőri üzemek dolgozói is. A lyukóbinyaiak 100 százalékra teljesítették tervüket. Köszöntjük ezeknek az üzemeknek nagyszerű bányászait, akik erejü­ket nem kiméivé, a nehézségeket legyőzve, becsülettel helytálltak feladatuk teljesítésében. jy icséret illeti a kurityáni bá­nyászokat is. annak ellené­re. hogy 100 százalék alatt marad­tak. A hónap elején fővonali sza­kadás miatt 11 napig nem tudtak termelni, s így 17 nan alatt telje­sítették a 83.8 százalékot. A ku- rltyániak megígérték, hogy már­ciusban pótolják az elmaradást. Hasonló nagyszerű munkát végez­tek a felsőnyárádi bányászok is. Az Izsófálvai bányászok hosszú hónapok óta az utolsók között kul-1 lógnak. Most is 91.5 százalékkal zárták a hónapot. József-aknán azonban a lejtősakna átépítésének befejezése után jelentősen megjár vul a szállítás, s akkor meg less minden feltételük arra, hogy be- hozzák a késést, s felzárkózhassanak a legjobbak közé. Az ormosbányaz ll-cs, Hl-as és IV-es akna bánya-* szvi a tröszt támogatása ellenére sem teljesítették kötelességüket^ Az üzem igazgatója és főmérnöke törekedjék arra. hogy szilárd mun- kafegyelmet teremtsen, s mielőbb megszüntessék a szervezetlenséget Az edelényí bányászoknak csupán néhány tonna szén hiányzott ah- hoz, hogy a 100 százalékot félj*" sítsék. A jövő hónapban szervez- zék meg jobban az ürescsille ellő.- tást s a Tl-cs aknán nyújtsanak nagyobb segítséget a középkáde- r éknek. Ünneprontók voltak februárban a sajószentpéteri bányászok is. El- tősorban az üzem vezetőit terheli a felelősség emiatt, mert helytelen ízül irányították a bánya munká- ját. A mai napon már a márciust ** terv. az első negyedév utol­só hónapjának feladataihoz kezde-* nek hozzá bányászaink. S amikor büszke örömmel köszöntjük feb­ruári- jó munkájukért a széncsata borsodi hőseit, ismét kéréssel fbr- dulunk hozzájuk: tartsák meg év- elején elért nagyszerű ered- menyeiket, ne engedjék, hogy 0 a borsodi bányászok becsüű* tén még egyszer csorba essen. A további munkához sok sikert, erőt, egészséget, jószerencsét kívánunk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom