Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-10 / 35. szám
ÉSZAKMAGYARORSZA r A termelékenység állandó emelése a növekvő jólét, a bőség forrása! v.. AZ MDP BORSOD-ABAU3 -ZEMPLÉN' MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK ftAPDA XII. évfolyam 35. szám X'Ris so n? i pk Miskolc. 1956 február 10 péntek lorvenybeiktatlak az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát Az 1956. évi költségvetés az országgyűlés előtt Az országgyűlés ülésszaka csütörtökéin délelőtt folytatta munká- jat.Az ütés napirendjén az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvény - beiktatásáról szóló törvényjavaslat, továbbá az 1956. évi költségvetési törvény tárgyalása szerepelt. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs bajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gero Ernő, Hegedűs András, Hi- (kis István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Végh Béla. Ott volt a Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetőségé nek, a Népköztársaság Elnöki Taná- csanaJz és a Minisztertanácsnak számos tagja. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután Mihályfi Ernő, a Külügyi Bizottság helyettes elnöke ismertette az Egyesült Nemzetek alapokmányé- mák tórvénybeikfatásáról szóló törvényjavaslatot. A felszabadult magyar nép eddi-or is híven megtarSotta az EN^Z-aiapokmány nemei elveit — Ismeretes történelmi tény, hogy az alapokmány legfontosabb elvi megállapításai, amelyek a bevezetésben és az első fejezet első cikkében foglaltatnak, e. Szovjetunió kezdeményezésére és követelésére kerültek az alapokmány szövegébe — mondotta. — E rész hitet tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a jószomszéd ként, békességben való együttélés, az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, férfiak és n&z, valamint a nagy és a kis nemzetek egyenjogúsága, a szociális haladás, a szabadság, az életfeltételek javítása, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása mellett. Ezek szók az elvek, amelyek a Szovjetunió vezette béketábort vezérlik, amelyeket a világ népeinek nagy többsége vall, s amelynek érvényesüléséért a Szovjetunió egy évtized óra szilárdan harcol az ENSZ-ben. A Magyar Népköztársaságnak sokáig kellett várnia, amíg teljesült jogos kérése és tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének. De a felszabadult magyar nép ez alatt az idő alatt is híven követte és megtartotta azokat a nemes elveket, amelyeket az alapokmány is tartalmaz. A mi egész politikánk a béke, a békés együttélés, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog, a baráti kapcsolatok fejlesztése, az emberi jogek és az alapvető szabadságok fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül, mindenki részére való teljes érvényesítése eszméjét szolgálja, attól a pillanattól kezdve, amióta a Szovjetunió felszabadította népünket, s magunk szabhatjuk meg. éle tünk formáját és céljait. Ezt hivatalosan elismerte az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése is, amikor 1955 december 14-én felvette tagjai közé a Magyar Népköztársaságot az alapokmány második fejezetének negyedik cikkelye 1. pontja alapján, amely így szól: „Az Egyesült Nemzeteik tagsága nyitva áll minden más békeszerető állam előtt, amely a jelen alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó'. Felvételünk tehát a legszélesebbkor ű elismerése annak, hogy a Magyar Népköztársaság tevékenysége mind bel-, mind külpolitikájában teljes összhangban van a világszervezet alapokmánya elveivel és célkitűzéseivel. Ugyanezt hangsúlyozta a felvételünk alkalmából kibocsátott nyilatkozatban a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa és az ENSZ közgyűlésének első felszólalása alkalmával a magyar delegáció vezetője is. „Ünnepélyesen kötelezzük magunkat — mondotta —, hogy minden erőnkkel hozzájárulunk a nemzetközi béke é* biztonság fenntartásához, hoey előmozdítjuk a társadalmi haladást, a népek felemelkedését.“ Azzal, hogy az Egyesül* Nemzetek Szervezetének tagjai lettünk, időszerűvé vált, hogy az alapokmányt a többi tagállamhoz hasonlóan törvény- könyvünkbe beiktassuk. Ez a törvényjavaslat tehát azt jelenti, hogy azokat az eszméket, amelyek eddig is életünk vezérlő törvényei voltak, most törvényes kötelességként az alapokmány megfogalmazásában is vállaljuk. Befejezésül a Külügyi Bizottság nevében javasolta, hogv az ország- gyűlés a törvény javaslatot fogadja el. Az orszlggyülép a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Olt Károly pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Óit Károly elvtár# pénzügyminiszter beszéde A népgazdaság 1956. évi terve — amelyet az országgyűlés múlt év novemberében jóváhagyott —, a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya politikájának megfelelően a szocializmus alapjainak az iparban és a mező- gazdaságban való továbbépítését, a lakosság anyagi, kulturális és szociális igényeinek fokozottabb kielégítését tűzte ki legfontosabb feladatiként. A Magyar Népköztársaság 1958. évi költségvetése a népgazdasági terv fő célkitűzéseit szolgálja s végrehajtása biztosítja a megfelelő pénzfedezetet e célok megvalósításához — kezdte beszédét, majd így folytatta: Mint ismeretes, az 1055, évi nép- gazdasági tervet sikerrel fejeztük be. Az előzd évvel szemben újra emelkedett az ipari és a mezőgazda- sági termelés, nőtt a munka termelékenysége, csökkent az önköltség. Jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Erősödött a munkafegyelem, megszilárdult sok tekintetben ez állampolgári fegyelem. Mindezek alapján emelhettük népünk életének anyagi, szociális és kulturális színvonalát. Az elért eredményekben döntő szerepe volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. évi márciusi határozatának, amely leleplezte a jobboldali elhajlás káros politikai és gazdasági következményeit és világos utat mutatott a dolgozó nép számára. Népünk, élén munkásosztályunkkal, fellelkesülve a Központi Vezetőség határozatain, jelentős eredményeket ért el: vége tvetett az egyhelyben topogásnak és biztosította népgazdaságunk egészének felfelé ívelő vonalát. Az elért eredményekért köszönet Illeti meg dolgozó népünket, mindenekelőtt dicső munkásosztályunkat, mely ismét harcban és munkában benyitotta be. ho«y hivatott vezetői-e országunknak (Taps.) Az 1955-cs esztendő állami költségvetésének előzetes mérlege azt mutatja, horrv a költi* égvetési év 44 milliárd 873 millió 963 ezer forint bevétellel, 43 milliárd 94 millió 366 ezer forint kiadással, tehát 1 milliárd 779 millió 5^6 ezer forint, a tervezettet 276 millió forinttal meghaladó . bevételi többlettel zárult, ami az államháztartás szilárd egj-ensúlyát bizonyítja. Az államháztartás bevételi többlete lehetővé tette a beruházási keretek évközi emelését és e népgazdaság készleteinek növelését. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az 1955. évi állami költségvetés bevételeinek döntő része a szocialista szektorból származik. A költségvetésben összpontosított pénzeszközök döntő részét az ipari és mezőgazdasági termelés növelésére, a közlekedés és a kereskedelem fejlesztésére, valamint a lakosság szociális és kulturális helyzetének, lakásviszonyainak további javítására fordította a kormány. Az 1955. évi beruházási tervet túlteljesítettük és 9.8 milliárd forintot fordítottunk a népgazdaság állóalapjainak növelésére. Az üzemibehelyezett nehézipari beruházásokkal népgazdaságunk termelői kapacitása számottevően Olt Károly ezután elemezte az 1956. évi állami költségvetést, mely az országgyűlés által már elfogadott népgazdasági terven alapul. Az 1956. évi állami költségvetés 43.332.540.00ü forint bevételt, 42 milliárd 147,114.900 forint kiadást irányoz elő. A költségvetés mérlege tehát 1,885.426.000 forint bevételi többletet mutat. Ezen felül az állami vállalatok 3,549.760.000 forintot fordítanak saját eszközökből forgóalapjuk kiegészítésére és beruházásokra. A kitűzött feladatok megvalósítóra mindenekelőtt megköveteli a bevételi tervek maradéktalan teljesítését. A költségvetés bevételeinek legnagyobb részét az állami vállalatoktól származó forgalmi adó és nyereségfizetés alkotja, kisebb részét a szövetkezetektől és a lakosságtól befolvó adóbevételek, államkölcsön befizetések, társadalombiztosítási és egyéb bevételek képezik. Rámutatott ama, hogy az állami vállalatok pénzügyi tervében lényegesen nő a nyereség összege és aránya. A költségvetési kötelezettségek teljesítéséhez feltétlenül szükséges, hogy vállalataink javítsák a gazdálkodás színvonalát, teljesítsék a terv termelési és önköltségi mutatóit, Szükséges, hogy a termelés ésszemegnövékedett, főleg az éredusítás, timföldgyártás, villamosenergia, hengerelt acél és a nitrogén műtrágya termelése területén. A költség- vetés egészségügyi és szociális kiadásokra közel II milliárd forintot fordított, tehát 640 millió forinttal többet mint az előző évben. Részletesen elemezte gazdálkodásunk számos fogyatékosságát is. Még mindig sok olyan vállalat von, amely nem teljesíti nyereségtervé' s veszteséggel dolgozik. 1955 első háremnegyedévében a szénbányászat területén tíz ilyen vállalat volt, a kohó- és gépiparban 85, az építőiparban 33 vállalat nem teljesítette pénzügyi eredménytervét. A gazdálkodás fogyatékosságai megmutatkoztak a munka és a technológiai fegyelem lazaságában, a termelés szervezettségének nem kielégítő színvonalában, az anyag- és munkaerő nem takarékos felhasználásában. rübb megszervezésével, a gépek és berendezések jobb kihasználásával, a fejlettebb munkamódszerek alkalmazásával, a műszaki színvonal emelésével nagyot lépjenek előre. Szükséges, hogy vállalataink és gazdasági irányító szerveink vezetői, igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők és a vállalatok dolgozói erre összpontosítsák erőfeszítéseiket. Igv válik lehetővé a vállalatokon belüli tartalékok erőteljes Ütemű feltárása, termelési, önköltségcsökkentés i, pénzügyi feladatainak túlteljesítése. Jelentékeny hozzáiárulás célkitűzéseink megvalósításához a lakossá? adóbefizetése. Adófizető lakosságunk — elsősorban dolgozó parasztságunk — látva elért eredményeinket és érezve államunk támogatását az elmúlt évben, túlnyomó többségében -xmtosan és lelkiismeretesen tett ^leget állampolgári kötelezettségének. Ezzel is kifejezte, helyesli, támogatja nártunk és kormányunk politikáját. A Néoköztársaság Elnöki Tanácsa a közeim ultiban n a ?y je lentőségű rendeletet adott ki a mezőgazda- sági lakosság jövedelemadó rendszerének megváltoztatásáról. Az ú* adózási rendszer helyesen egyezteti (Folytatás a 2. oldalon.) 1 milliárd 885 millió 426 ez er forint bevételi többi int tof‘-n. «w»yí BORSODI DOLGOZOK LEVELEIKBEN ÜDVÖZLI« ÍZ ORSZíGGYÜLtS MUNKÁJÁT Helyeseltük a párt- és a kormány politikáját Figyelemmel kísérjük mi is az országgyűlés ülésszakának munkáját. Helyeseljük a párt és a kormány politikáját, amely mindent megtesz a bőke biztosításáért. Mi itt az üzemben is a békéért harcolunk, amikor újabb és újabb munkagyőzelmeket érünk el. Ezekben a napokban 7 tiagu brigádommal 140—150 szá zalőiog eredménnyel dolgozunk, hogy ezrei is hozzájáruljunk a béke ügyének győzelméhez. De amikor helyeseljük o kormány politikáját, béketönekvéseit. ugyanakkor a legélesebben el kell utasítanunk az Amerikai Egyesült Államok háborús köreinek újabb provokációit, beavatkozásait szabad hazánk belügyeibe. Még elevenen él bennünk a felháborodás Eisenhower karácsonyi üzenete miatt. Mi ezt az aljas üzenetet visszautasítottuk és ugyanakikor most felháborodva értesültünk arról, hogy a béke ellenségei ismét kísérleteket tesznek nyugodt életünk megzavarására. Nagyon helyes, hogy külügyminisztériumunk visszautasította azt • az amerikai jegyzéket, amely aljas imperialista kémek ügyében akar beavatkozni hazánk belügyeibe. Mi is tiltakozunk amiatt, hogy az amerikaiak még most sem hagynak fel a léggömbök szélnéke nesz lésével. Már megtanulhatták volna, hogy sze-rmyí rátáikat mi kézbe sem vesszük, mert nem mocskoljuk be velük kezünket. NAGY JÓZSEF DIMÁVAG Gépgyár kovácsműhely. A hejőbábai Haladó Termelőszövetkezet tagjai üzenik Termelőszövetkezetünk tagsága a nagy hideg ellenére szorgalmas munkát végez, de azért nagy figyelemmel kisérjük országgyűlésünk ülésszakának munkáját. Hegedűs András elvtárs beszédét és a felszólalásokat is elolvastuk az újságokból. Sokunknak volt ezzel kapcsolatosan manda niváló ja, de valamennyien csakis helyeseltük kormányunk külpolitikáját. Az a kormány, amelyik a béke megvédéséért harcol, az a mi érdekeinkért harcol. Ugyanúgy spint, kormá- nyurúk, mi is elítéljük nz imperialisták újabb háborús mesterkedéseit. Amikor kis nadrágszíj parcellákon kínlódtunk, akkor is kiálltunk a béke mellett és most, hogy boldog. gondtalanul élő termelőszövetkezeti tagok vagyunk, még inkább tudjvik becsülni a békét, a szocialista építőmunkát. Milliomos termelőszövetkezetünknek ma már 82 tagja van és nagy dologidőben akár 100 munlzaerőt is ki tudunk állítani. Csupán az idén 100 férő* helyes sertéshizlaldát, 100 férőhelyes sertésfiaztatót és 600 férőhelyes birkaistállót építünk. Termelőszövetkezetünk tagsága azt üzeni dolgozó népünk képviselőinek, akik részt vesznek az országgyűlés munkájában, hogy a mi segítségünkre mindig számíthatnak. Amikor ők fent az Országházban hazánk további megszilárdításán, békénk biztosításáért fáradoznak, mi is kivesszük részünket a szocializmust építő munkából. Amint egy kis szabadidőnk van, eljárunk a szomszédos községekbe és sok egyéni gazdát győzünk meg a felemelkedés útjának helyességéről. Nagyrészt a mi népnevelőink mun- Jcájának eredményelJcént Tiszasze- derkényben már 36, Nemesbikken pedig több mint 40 dolgozó paraszt választotta az elmúlt napokban a felemelkedés útját. CSAPÓ ISTVÁN, a hejőbábai Haladó Vsz tagja. Hazánk külpolitikája megfelel a béke érdekének örömmel olvastuk a csütörtöki újságban az országgyűlés ülésszakáról megjelent közleményeket. Teljes egészében egyetértünk és helyeseljük a Minisztertanács elnökének, Hegedűs András elvtársnak külpolitikai beszámolóját. Hazánk külpolitikája megfelel minden becsületes magyar dolgozónak, a béke minden magyar híve érdekének. Jóleső érzést, a biztonság tudatát jelenti számunkra, hogy hazánk egyike a varsói szerződésben résztvevő országoknak^ Egyetértünk ezen országoknak legutóbb Prágában tartott tanácskozásának határozataival. HEINCZ FERENC Lenin Kohászati Művek fínomhengermű üzemmérnöke A SZOVJETUNIÓ hatodik ötéves tervének IKÁNYELVEIBÖL MllllO A Szovjetunióban a hatodik Ötéves terv során nagymértékben továbbfejlesztik a rádiótechnikai,- és műszergyártó ipart. Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei szerint 1960-ban rádióból és televíziós készülékből 10.2 millió darabot gyártanak, ami megfelel az 1955 évi terme» lés 255 százalékának. A hatodik ötéves terv utolsó esztendejében tehát annyi rádiót és televíziós készüléket gyártanak a Szovjetunióban, hogy hazánkban minden lakosra, még^ft csecsemőkre is jutna egy rádió, vagy televíziós készülék.