Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-10 / 35. szám

ÉSZAKMAGYARORSZA r A termelékenység állandó emelése a növekvő jólét, a bőség forrása! v.. AZ MDP BORSOD-ABAU3 -ZEMPLÉN' MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK ftAPDA XII. évfolyam 35. szám X'Ris so n? i pk Miskolc. 1956 február 10 péntek lorvenybeiktatlak az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát Az 1956. évi költségvetés az országgyűlés előtt Az országgyűlés ülésszaka csütörtökéin délelőtt folytatta munká- jat.Az ütés napirendjén az Egyesült Nemzetek alapokmányának törvény - beiktatásáról szóló törvényjavaslat, továbbá az 1956. évi költségvetési törvény tárgyalása szerepelt. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs bajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gero Ernő, Hegedűs András, Hi- (kis István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula, Végh Béla. Ott volt a Magyar Dol­gozok Pártja Központi Vezetőségé nek, a Népköztársaság Elnöki Taná- csanaJz és a Minisztertanácsnak számos tagja. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután Mihályfi Ernő, a Külügyi Bizott­ság helyettes elnöke ismertette az Egyesült Nemzetek alapokmányé- mák tórvénybeikfatásáról szóló törvényjavaslatot. A felszabadult magyar nép eddi-or is híven megtarSotta az EN^Z-aiapokmány nemei elveit — Ismeretes történelmi tény, hogy az alapokmány legfontosabb elvi megállapításai, amelyek a beveze­tésben és az első fejezet első cikké­ben foglaltatnak, e. Szovjetunió kez­deményezésére és követelésére ke­rültek az alapokmány szövegébe — mondotta. — E rész hitet tesz a nemzetközi béke és biztonság fenn­tartása, a jószomszéd ként, békesség­ben való együttélés, az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, férfiak és n&z, valamint a nagy és a kis nemzetek egyenjogúsága, a szociális haladás, a szabadság, az életfeltételek javí­tása, a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldása mellett. Ezek szók az elvek, amelyek a Szovjet­unió vezette béketábort vezérlik, amelyeket a világ népeinek nagy többsége vall, s amelynek érvénye­süléséért a Szovjetunió egy évtized óra szilárdan harcol az ENSZ-ben. A Magyar Népköztársaságnak so­káig kellett várnia, amíg teljesült jo­gos kérése és tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének. De a fel­szabadult magyar nép ez alatt az idő alatt is híven követte és megtartotta azokat a nemes elveket, amelyeket az alapokmány is tartalmaz. A mi egész politikánk a béke, a békés együttélés, a népeket megil­lető egyenjogúság és önrendelkezési jog, a baráti kapcsolatok fejleszté­se, az emberi jogek és az alapvető szabadságok fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül, mindenki részére való teljes érvé­nyesítése eszméjét szolgálja, attól a pillanattól kezdve, amióta a Szov­jetunió felszabadította népünket, s magunk szabhatjuk meg. éle tünk formáját és céljait. Ezt hivatalosan elismerte az Egye­sült Nemzetek Szervezetének köz­gyűlése is, amikor 1955 december 14-én felvette tagjai közé a Magyar Népköztársaságot az alapokmány má­sodik fejezetének negyedik cikkelye 1. pontja alapján, amely így szól: „Az Egyesült Nemzeteik tagsága nyitva áll minden más békeszerető állam előtt, amely a jelen alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a szervezet megítélése szerint e kö­telezettségek teljesítésére képes és hajlandó'. Felvételünk tehát a legszélesebb­kor ű elismerése annak, hogy a Ma­gyar Népköztársaság tevékenysége mind bel-, mind külpolitikájában teljes összhangban van a világszer­vezet alapokmánya elveivel és cél­kitűzéseivel. Ugyanezt hangsúlyozta a felvételünk alkalmából kibocsá­tott nyilatkozatban a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa és az ENSZ közgyűlésének első felszólalá­sa alkalmával a magyar delegáció vezetője is. „Ünnepélyesen kötelez­zük magunkat — mondotta —, hogy minden erőnkkel hozzájárulunk a nemzetközi béke é* biztonság fenn­tartásához, hoey előmozdítjuk a tár­sadalmi haladást, a népek felemel­kedését.“ Azzal, hogy az Egyesül* Nemzetek Szervezetének tagjai lettünk, idő­szerűvé vált, hogy az alapokmányt a többi tagállamhoz hasonlóan törvény- könyvünkbe beiktassuk. Ez a tör­vényjavaslat tehát azt jelenti, hogy azokat az eszméket, amelyek eddig is életünk vezérlő törvényei voltak, most törvényes kötelességként az alapokmány megfogalmazásában is vállaljuk. Befejezésül a Külügyi Bizottság nevében javasolta, hogv az ország- gyűlés a törvény javaslatot fogadja el. Az orszlggyülép a törvényjavasla­tot egyhangúlag elfogadta. Ezután Olt Károly pénzügymi­niszter emelkedett szólásra. Óit Károly elvtár# pénzügyminiszter beszéde A népgazdaság 1956. évi terve — amelyet az országgyűlés múlt év no­vemberében jóváhagyott —, a Ma­gyar Dolgozók Pártja és a Magyar Népköztársaság kormánya politiká­jának megfelelően a szocializmus alapjainak az iparban és a mező- gazdaságban való továbbépítését, a lakosság anyagi, kulturális és szo­ciális igényeinek fokozottabb kielé­gítését tűzte ki legfontosabb fela­datiként. A Magyar Népköztársaság 1958. évi költségvetése a népgazda­sági terv fő célkitűzéseit szolgálja s végrehajtása biztosítja a megfelelő pénzfedezetet e célok megvalósításá­hoz — kezdte beszédét, majd így folytatta: Mint ismeretes, az 1055, évi nép- gazdasági tervet sikerrel fejeztük be. Az előzd évvel szemben újra emelkedett az ipari és a mezőgazda- sági termelés, nőtt a munka terme­lékenysége, csökkent az önköltség. Jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság szocialista átszerve­zése terén. Erősödött a munkafegye­lem, megszilárdult sok tekintetben ez állampolgári fegyelem. Mindezek alapján emelhettük népünk életé­nek anyagi, szociális és kulturális színvonalát. Az elért eredményekben döntő szerepe volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. évi márciusi határozatának, amely leleplezte a jobboldali elhajlás ká­ros politikai és gazdasági következ­ményeit és világos utat mutatott a dolgozó nép számára. Népünk, élén munkásosztályunk­kal, fellelkesülve a Központi Veze­tőség határozatain, jelentős eredmé­nyeket ért el: vége tvetett az egy­helyben topogásnak és biztosította népgazdaságunk egészének felfelé ívelő vonalát. Az elért eredményekért köszönet Illeti meg dolgozó népünket, min­denekelőtt dicső munkásosztályun­kat, mely ismét harcban és munká­ban benyitotta be. ho«y hivatott vezetői-e országunknak (Taps.) Az 1955-cs esztendő állami költ­ségvetésének előzetes mérlege azt mutatja, horrv a költi* égvetési év 44 milliárd 873 millió 963 ezer fo­rint bevétellel, 43 milliárd 94 mil­lió 366 ezer forint kiadással, tehát 1 milliárd 779 millió 5^6 ezer forint, a tervezettet 276 millió forinttal meghaladó . bevételi többlettel zá­rult, ami az államháztartás szilárd egj-ensúlyát bizonyítja. Az államház­tartás bevételi többlete lehetővé tet­te a beruházási keretek évközi eme­lését és e népgazdaság készleteinek növelését. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az 1955. évi állami költségve­tés bevételeinek döntő része a szo­cialista szektorból származik. A költségvetésben összpontosított pénz­eszközök döntő részét az ipari és mezőgazdasági termelés növelésére, a közlekedés és a kereskedelem fej­lesztésére, valamint a lakosság szo­ciális és kulturális helyzetének, la­kásviszonyainak további javítására fordította a kormány. Az 1955. évi beruházási tervet túl­teljesítettük és 9.8 milliárd forintot fordítottunk a népgazdaság állóalap­jainak növelésére. Az üzemibehelyezett nehézipari be­ruházásokkal népgazdaságunk ter­melői kapacitása számottevően Olt Károly ezután elemezte az 1956. évi állami költségvetést, mely az országgyűlés által már elfogadott népgazdasági terven alapul. Az 1956. évi állami költségvetés 43.332.540.00ü forint bevételt, 42 mil­liárd 147,114.900 forint kiadást irá­nyoz elő. A költségvetés mérlege te­hát 1,885.426.000 forint bevételi több­letet mutat. Ezen felül az állami vál­lalatok 3,549.760.000 forintot fordíta­nak saját eszközökből forgóalapjuk kiegészítésére és beruházásokra. A kitűzött feladatok megvalósító­ra mindenekelőtt megköveteli a be­vételi tervek maradéktalan teljesí­tését. A költségvetés bevételeinek legnagyobb részét az állami válla­latoktól származó forgalmi adó és nyereségfizetés alkotja, kisebb ré­szét a szövetkezetektől és a lakos­ságtól befolvó adóbevételek, állam­kölcsön befizetések, társadalombiz­tosítási és egyéb bevételek képezik. Rámutatott ama, hogy az állami vállalatok pénzügyi tervében lénye­gesen nő a nyereség összege és ará­nya. A költségvetési kötelezettségek teljesítéséhez feltétlenül szükséges, hogy vállalataink javítsák a gazdál­kodás színvonalát, teljesítsék a terv termelési és önköltségi mutatóit, Szükséges, hogy a termelés éssze­megnövékedett, főleg az éredusítás, timföldgyártás, villamosenergia, hengerelt acél és a nitrogén műtrá­gya termelése területén. A költség- vetés egészségügyi és szociális kiadá­sokra közel II milliárd forintot for­dított, tehát 640 millió forinttal töb­bet mint az előző évben. Részletesen elemezte gazdálkodá­sunk számos fogyatékosságát is. Még mindig sok olyan vállalat von, amely nem teljesíti nyereségtervé' s veszteséggel dolgozik. 1955 első háremnegyedévében a szénbányá­szat területén tíz ilyen vállalat volt, a kohó- és gépiparban 85, az építő­iparban 33 vállalat nem teljesítette pénzügyi eredménytervét. A gazdálkodás fogyatékosságai megmutatkoztak a munka és a tech­nológiai fegyelem lazaságában, a termelés szervezettségének nem ki­elégítő színvonalában, az anyag- és munkaerő nem takarékos felhaszná­lásában. rübb megszervezésével, a gépek és berendezések jobb kihasználásá­val, a fejlettebb munkamódszerek alkalmazásával, a műszaki színvo­nal emelésével nagyot lépjenek elő­re. Szükséges, hogy vállalataink és gazdasági irányító szerveink vezetői, igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők és a vállalatok dolgozói erre össz­pontosítsák erőfeszítéseiket. Igv vá­lik lehetővé a vállalatokon belüli tartalékok erőteljes Ütemű feltárása, termelési, önköltségcsökkentés i, pénz­ügyi feladatainak túlteljesítése. Jelentékeny hozzáiárulás célkitű­zéseink megvalósításához a lakossá? adóbefizetése. Adófizető lakosságunk — elsősorban dolgozó parasztságunk — látva elért eredményeinket és érezve államunk támogatását az el­múlt évben, túlnyomó többségében -xmtosan és lelkiismeretesen tett ^leget állampolgári kötelezettségé­nek. Ezzel is kifejezte, helyesli, tá­mogatja nártunk és kormányunk politikáját. A Néoköztársaság Elnöki Taná­csa a közeim ultiban n a ?y je lentősé­gű rendeletet adott ki a mezőgazda- sági lakosság jövedelemadó rend­szerének megváltoztatásáról. Az ú* adózási rendszer helyesen egyezteti (Folytatás a 2. oldalon.) 1 milliárd 885 millió 426 ez er forint bevételi többi int tof‘-n. «w»yí BORSODI DOLGOZOK LEVELEIKBEN ÜDVÖZLI« ÍZ ORSZíGGYÜLtS MUNKÁJÁT Helyeseltük a párt- és a kormány politikáját Figyelemmel kísérjük mi is az országgyűlés ülésszakának munká­ját. Helyeseljük a párt és a kormány politikáját, amely mindent megtesz a bőke biztosításáért. Mi itt az üzemben is a békéért harcolunk, ami­kor újabb és újabb munkagyőzelmeket érünk el. Ezekben a napokban 7 tiagu brigádommal 140—150 szá zalőiog eredménnyel dolgozunk, hogy ezrei is hozzájáruljunk a béke ügyének győzelméhez. De amikor helyeseljük o kormány politikáját, béketönekvéseit. ugyanakkor a legélesebben el kell utasítanunk az Amerikai Egyesült Államok háborús köreinek újabb provokációit, beavatkozásait szabad hazánk belügyeibe. Még elevenen él bennünk a felháborodás Eisenho­wer karácsonyi üzenete miatt. Mi ezt az aljas üzenetet visszautasítot­tuk és ugyanakikor most felháborodva értesültünk arról, hogy a béke ellenségei ismét kísérleteket tesznek nyugodt életünk megzavarására. Nagyon helyes, hogy külügyminisztériumunk visszautasította azt • az amerikai jegyzéket, amely aljas imperialista kémek ügyében akar be­avatkozni hazánk belügyeibe. Mi is tiltakozunk amiatt, hogy az ame­rikaiak még most sem hagynak fel a léggömbök szélnéke nesz lésével. Már megtanulhatták volna, hogy sze-rmyí rátáikat mi kézbe sem vesszük, mert nem mocskoljuk be velük kezünket. NAGY JÓZSEF DIMÁVAG Gépgyár kovácsműhely. A hejőbábai Haladó Termelőszövetkezet tagjai üzenik Termelőszövetkezetünk tagsága a nagy hideg ellenére szorgalmas munkát végez, de azért nagy figye­lemmel kisérjük országgyűlésünk ülésszakának munkáját. Hegedűs András elvtárs beszédét és a fel­szólalásokat is elolvastuk az újságok­ból. Sokunknak volt ezzel kapcso­latosan manda niváló ja, de vala­mennyien csakis helyeseltük kor­mányunk külpolitikáját. Az a kor­mány, amelyik a béke megvédé­séért harcol, az a mi érdekeinkért harcol. Ugyanúgy spint, kormá- nyurúk, mi is elítéljük nz imperia­listák újabb háborús mesterkedé­seit. Amikor kis nadrágszíj parcellá­kon kínlódtunk, akkor is kiálltunk a béke mellett és most, hogy bol­dog. gondtalanul élő termelőszö­vetkezeti tagok vagyunk, még in­kább tudjvik becsülni a békét, a szocialista építőmunkát. Milliomos termelőszövetkezetünknek ma már 82 tagja van és nagy dologidőben akár 100 munlzaerőt is ki tudunk állítani. Csupán az idén 100 férő* helyes sertéshizlaldát, 100 férőhe­lyes sertésfiaztatót és 600 férőhe­lyes birkaistállót építünk. Ter­melőszövetkezetünk tagsága azt üzeni dolgozó népünk képviselői­nek, akik részt vesznek az ország­gyűlés munkájában, hogy a mi se­gítségünkre mindig számíthatnak. Amikor ők fent az Országházban hazánk további megszilárdításán, békénk biztosításáért fáradoznak, mi is kivesszük részünket a szo­cializmust építő munkából. Amint egy kis szabadidőnk van, eljárunk a szomszédos községekbe és sok egyéni gazdát győzünk meg a fel­emelkedés útjának helyességéről. Nagyrészt a mi népnevelőink mun- Jcájának eredményelJcént Tiszasze- derkényben már 36, Nemesbikken pedig több mint 40 dolgozó paraszt választotta az elmúlt napokban a felemelkedés útját. CSAPÓ ISTVÁN, a hejőbábai Haladó Vsz tagja. Hazánk külpolitikája megfelel a béke érdekének örömmel olvastuk a csütörtöki újságban az országgyűlés üléssza­káról megjelent közle­ményeket. Teljes egé­szében egyetértünk és helyeseljük a Minisz­tertanács elnökének, Hegedűs András elv­társnak külpolitikai be­számolóját. Hazánk külpolitikája megfelel minden becsületes ma­gyar dolgozónak, a bé­ke minden magyar híve érdekének. Jóleső érzést, a biztonság tu­datát jelenti számunk­ra, hogy hazánk egyike a varsói szerződésben résztvevő országoknak^ Egyetértünk ezen or­szágoknak legutóbb Prágában tartott ta­nácskozásának határo­zataival. HEINCZ FERENC Lenin Kohászati Művek fínomhengermű üzem­mérnöke A SZOVJETUNIÓ hatodik ötéves tervének IKÁNYELVEIBÖL MllllO A Szovjetunióban a hatodik Ötéves terv során nagymértékben to­vábbfejlesztik a rádiótechnikai,- és műszergyártó ipart. Az SZKP XX. kongresszusának irányelvei szerint 1960-ban rádióból és televíziós ké­szülékből 10.2 millió darabot gyártanak, ami megfelel az 1955 évi terme» lés 255 százalékának. A hatodik ötéves terv utolsó esztendejében tehát annyi rádiót és televíziós készüléket gyártanak a Szovjetunióban, hogy hazánkban minden lakosra, még^ft csecsemőkre is jutna egy rádió, vagy televíziós készülék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom