Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-07 / 32. szám

gSZARMá61AIIOII82AG

Kedd, 1956. február 1,

Angol lapok N.- 4* Bul^anjin üzenetének randa visszhangjáról

London (MTI)

Az angol lapok feltűnő helyen fog-, laikoznak azzal az állásfoglalással, «melyet a francia külügyminisztérium tett N. A. Bulganyin Eisenhower elnökhöz intézett, üzenetével kapcsolatban. Az angol lapok hangjából árra V- hét következtetni, hogy bizonyos idegesség vett erőt az angol hivatalos politikai életen azért, mert Franciaország állásfoglalása némileg eltér a két másik nyugati nagyhatalom állásfoglalásától. Amint a .jobboldali Daily Mail aggodalommal megjegyzi, „Franciaország bizonyos tekintetben nem tartott lépést Angsával és az Egyesült Államokkal.’' A francia önállóságnak ez a viszonylagos megnyilvánulása is olyan ingerültséget vált l:i az említett angol topból, hogy . a francia magatartást „szolgaian alázatosnak5’ bélyegzi, kiemelve. hogy az ..élesen elüt Anglia és az Egyesült Államok magatartásától'.*’

A Glasgow Herald rámutat, hogy ^Franciaországban a közvélemény

nagyobb része követeli, mint Angliában, vagy az Egyesült Államokban, hogy az ajánlatot ne vessék el azonnal.” A lap szerint ennek oka abban a hagyományos francia kívánságban keresendő, hogy „éreztessék Franciaország függetlenségét akkor, amikor valamilyen kizárólag angolszász politikai nyilatkozatot tesznek közzé.”

A Sunday Times párizsi tudósítója megjegyzi:

..Az új francia kormány meglepő módon kimutatta, hogy nem osztja az angol-amerikai kételyeket Bulganyin új üzenetével szemben.”

A Sunday Times vezércikke „meg- döbbentő”-nek nevezi, hogy a francia kormány „szó szerinti értelemben veszi a Szovjetunió ajánlatát." „Ez idejekorán emlékeztet arra — tűzi hozzá —, hogy milyen veszedelmes az a rendszer, amely, bármennyire is visszautasítja a nyílt szövetkezést a kommunistákkal, mégis kénytelen a népfront-politika felé hajolni szavazatok szerzése kedvéér1 ”

I szovjet korm nv jegyzéke a törő»' kormánymű

Moszkva (TASZSZ)

A. A. Gromiko, a Szovjetunió kül- ttgymirészterének első helyettese február 4. én fogadta. K. N. Kavar um. TöröVü.wh; moszkvai rendkívüli és meghatalmázott nagykövetéi, és átnyújtotta neki a Szovjetunió kormányának jegyzékét. A jegyzék többek között így hangzik:

Illetékes szovjet szervek közlése szerint az utóbbi időben, a szovjet- török határon át, Nahicsevany és •Jereván városok közötti térségben a Szovjetunió területére és légiterébe Törökországtól több nagy léggömb hatolt be. A léggömbök átmérője eléri a tizenöt métert és háromszáz kilogramm súlyú olyan felszerelést ■hordoznak, amely a terepről fényképeket készít, továbbá automatikusan működő rádióadókat és rádióvevőket ér más rakományokat. A Szovjetunió területén észlelt és elfogott léggömbök vizsgálata azt mutatta, hogy mind a léggömb, mind a rájuk függesztett berendezés az Egyesült Államokban készült.

Illetékes szovjet légügyi szakembe rek véleménye szerint ezek a léggömbök különböző időben, különböző magasságban és különböző irányba repülnek és veszélyeztetik, a.Szovjet- unió belső vonalain, valamint a nemzetközi vonalakon repülő repülőgépek utasainak és személyzetének életét.

Az illetékes szovjet szervek rendel kezésére álló adatok szerint az említett léggömböket Törökország területéről engedik fel.

Nem nehéz megérteni, hogy milyen helyzet alakulna ki. ha azok az államok, amelyeknek a légiterébe az említett szállító léggömböket küldik ugyanerre az útra lépnének és ha-! sonló légiszállító eszközöket bocsáta- nának be azoknak az országoknak a légiterébe, amelyeket a fentemlítetí törvénytelen cselekményekért felelősség terhel.

Az említett léggömböknek a Szovjetunió légiterébe való bebocsátása sérti a Szovjetunió területi épségét és szuverénitását és durván megszegi a? ENSZ alapokmányában leszögezett általánosan elismeri nemzetközi jogi elveket.

Törökország területének e célra való felhasználása a török kormányra ezekért a törvénytelen cselekményekért feltétlenül felelősséget ró.

Á Szovjetunió kormánya a töröl kormánytól elvárja, hogy intézkedő seket, tesz annak megszüntetése cél iából, hogy a Szovjetunió légii erébe küldendő léggömbök felengedésére török területet használjanak fel. (MTI)

Fizetési megállapodás a Magyar Nemzeti Bank és a Portugál legybank között

Az elmúlt napokban Budapesten

tárgyalások folytak a Magyar Nemzeti Bank és a Portugál Jegybank megbízottai között, amelyek eredményeképpen 1956 február 3-án a két bank között árulistákkal egybekötött fizetési megállapodás jött létre.

A megállapodás Magyarország részéről többek között különféle gépek és berendezések, szállító- és közlekedési eszközök, műszerek, alumíniumkészítmények és más iparcikkek szállítását irányozza elő. parafa, ón, exotafa. kakaóbab. kávé. növényi olajok és más cikkek portugál részről történő szállítása ellenében. (MTI)

Cniroux tábornok temondott

Párizs (MTI)

Az AFP hivatalos értesülés alapján hirt ad arról, hogy Gatroux tábornok, az algériai ügyek miniszterrezidense hétfőn benyújtotta lemondását

—-—o—-----rá

i*«a*utazások a Tátrába

Az IBUSZ két — egyenkint tizenegy napos — társasutazást indít a Tátrába: március 7-én Ótátrafüredre, március 19-én pedig Tátralomnicra; Részvételi díj: 1900 forint. Ebben benneroglal tátik az utazási költség, a teljes ellátás és a program. Jelentkezni lehet a munkahely szerinti szakszervezeti bizottságoknál, február 10-ig. (MTI)

A ruártabárivaiak tervezik a nehézségeket

Már la. bányán a outit hónapban váratlan akadály nehezítette meg a munkát. Január 19-cn víz tört be a II-es északi alapvágatba. A munkahelyről Anna bányára és a III. telep feltárásához helyezték a csapatokat. A III. telep gyors feltárását a fejtési munkahelyek hiánya tette szükségessé, s ebben a mártabányai bányászok olyan igyekezettel dolgoznak, hogy egyetlen ember sincs az üzemben, aki tervét ne teljesítené. A szénfalnál dolgozó brigádok azért harcolnak, hogy pótolják a kiesést. Juhász Ferenc fejtési csapata 154.3, Horváth Ignác csapata 151.8, Fekete Ferenc 141 százalékra teljesítette januári €,*lőirányzatát. Simon Sándor csapata 118.9 százalékos eredménynyel dolgozott.

Ezek a számok ékesen bizonyt «iák az üzem bányászainak becsületes, jó munkáját. A vizen kívül azonban még más akadály is megnehezi tette a termelést. A nagy hidegben az ere- nyői légakna befagyott. A meddő szállítást a jeges pályán nem tudják lebonyolítani. Ezért, hogy a III telepi

feltárást folytathassák és a II. északi alapvágat iszaptakaróját letakaríthassák, a földkiszállítást úgy szervezték meg, hogy meddőzsákokat készítettek és a meddőt a kitermelt szén helyébe rakták.

Arról Is gondoskodtak Mártabánya. vezetői, hogy a víztől minél előbb megszabaduljanak. A II. ereszke legmélyebb pontján zsompot készítettek és az akna alatti szivattyúállomáshoz még egy csővezetéket építettek be. Kérik a tröszt segítségét ahhoz, hogy megfelelő szivattyút állíthassanak üzembe, mert a jelenlegivel nem tudják a vizet kihúzatni a bányából.

Mindezen nehézségek ellenére a műszaki és fizikai dolgozók egyem- berként harcolnak a februári terv teljesítéséért. A vízbetörés miatt munkahely nélkül maradt csapatok száma egyre kevesebb. Kilenc-.csapat közül már csak három van más munkára beosztva. Mártabánya dolgozói nagyszerű helytállása példaképül szolgálhat a borsodi bányászok előtt.

A PÁRTVEZETŐSÉGVÁLáSZTÁSOK HÍREI

Jól sikerült a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat kommunistáinak taggyűlése

A miskolci Vendéglátóipari Vállalat kommunistái gondos, lelkiismeretes munkát végeztek a vezetőségválasztó taggyűlés előkészítésének idején. Ennek köszönhető, hogy a taggyűlésen egy-két kivétellel majdnem minden párttag résztvett. A párt iránti szeretet és ragaszkodás bizonyságaként a tömegszervezetek és a pártonkívüli dolgozók is forró lelkesedéssel köszöntötték a tággyűlést.

A vezetőség beszámolója a Központi Vezetőség márciusi határozatából indult ki és a határozatra építve állapította meg a vendéglátó iparban dolgozó kommunisták és pártonkívüli dolgozók feladatait. A beszámoló amellett, hogy kiemelte az eddig elért eredményeket, bátran rámutatott a termelés pártellenőrzése terén elkövetett mulasztásokra is.

Hangsúlyozta a beszámoló a szocialista tulajdon védelmét célzó intézkedések fontosságát, ismertette a társadalmi tulajdon védelmében elért eredményeket.

A taggyűlés jó előkészítése és a iól felépített beszámoló eredményeként a párttagság igen aktiv volt. Orbán Gyula elvtárs a javítóbrigád tagja kijelentette, hogy a hibákért nemcsak a vállalat vezetősége felelős, hanem a párttagság is, Madarász János elvtárs a kollektív vezetés hiányára mutatott rá. Bírálta 3 pártszervezet titkárát, amiért mun* káját nagyrészt egyedül végezte, § nem bizta meg a vezetőség tagjait egy-egy feladat elvégzésével. Felhívta a kommunisták figyelmét a Központi Vezetőség márciusi határozatának arra a pontjára, amely a társadalmi tulajdon szigorú védelmét írja elő. Tóth Magda elv társnő felhívta a figyelmet a lelkiismeretesebb verseny-nyilvánosságra is;

A taggyűlés sok értékes határozati javaslatot hozott. Elhatározták a panasznapok rendszeres megtartását. Ennek gyakorlati megvalósí* tására öttagú brigádot szerveznek, amelynek tagjai felülvizsgálják és elintézik a dolgozók bejelentéseit, erről havonikint beszámolnak a taggyűlésen.

A miskolci vendéglátóipari vállalat kommunistái megválasztották az új vezetőséget. A párttagság bizalmából Forrai Islvánné, Koltai Tibor né, Csanya Jenő, Sh einer Rezső és mások kerültek a vezetőségbe, akik ígéretet tettek arra, hogy szívvel, lélekkel, fáradságot nem ismerve fognak dolgozni a pártszervezet. a gazdasági vezetés megerősítéséért. s a szocialista kereskedem lem tekintélyének további növelem séért:

A földművelésügyi miniszter rendeletes

Február végéig kell megkötni a gépállomás^ szerződéseket

A gépállomások munkájának tervszerűsége érdekében a földművelésügyi miniszter rendeletben szabályozta a gépállomással kötendő szerződési feltételeket és a szerződéskötés határidejét.

A rendelet értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok és a gépállomás közötti szerződésit az 1956. évre legkésőbb február 29-ig meg kell kötni. A mezőgazdasági munkák elvégzésére és az egyéb szolgáltatásokra kötött szerződés kötelező erejű okirat, amely meghatározza a gépállomás és a termelőszövetkezet kölcsönös jogait és kötelességeit.

Ha a termelőszövetkezet gazdálkodási területe megváltozik, vagy olyan munka elvégzése válik szükségessé, amelyet a szerződéibe nem vettek fel, a gépállomás a termelő- szövetkezettel pótszerződést köt;

Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, termelői szakcsoportokkal, legeltetési bizottságokkal, az állami, kísérleti tan- és célgazdaságokkal egy munkaidényre, vagy külön egyes gépi munkák elvégzésére írásbeli megállapodást lehet kötni. A termelői szakcsoportok a vállalt kötelezettség megtartásáért egyetemiem gesen felelősek. A megállapodásból eredő egyes vitás kérdésben a járási tanács mezőgazdasági osztálya dönt*

A termelőszövetkezetek a jövőben a gépállomással az öntözővíz-szolgái* tatásra, valamint az öntözőgépek és felszerelések bérletére kiegészítő megállapodást, az egyénileg gazdái* kodó parasztok, termelői szakcsoport tok és vállalatok külön megállapoí dást kötnek.

•

Az öntözővíz-szolgáltatásra és & felszerelések kölcsönzésére a szerzőé déseket február 15-ig kell megkötni;

A rendelet részletesen tartalmazza a szerződések feltételeit, valamint az öntözéshez szükséges gépek, szivaty* tyuk, csövek bérleti díjait. (MTIJ------—o---------M

agyar—osztrák vízügyi tárgyalások

A magyar—osztrák határmenti vízi rendezési kérdések megtárgyalására február 6-án, délben magyar küldötte ség utazott Becsbe. A. küldöttsége^ Dégen Imre országos vízügyi főigaz# gató vezeti (MTI)

U) PÁRTOK FELÉ

222SiJil2l2222222222l22t!22l2222222l!2221l2222222«!lJ!!2i!li2222ÍJ1222212!221l222J2ili22ll2l

Réssiet Vilisz Lacisz azonos című regényéből

Gaida Rimsa a kamszo- moiistákkal egész éjjel a leimet díszítette. A falakon, az ablakokban, az aj tó körül ren- j

geteg virág pompázott, fenyőillattal telt m.eg a terem és ez ünnepi hangulatot árasztott.

Vörös zászlófüzérefc a meny- hyezet alatt, a falon, az elnöki asztal fölött aranybetüs jelmondat csillogott, a színpad hátterében, magas emelvényen pedig Sztálin eívtárs virágokkal díszített mellszobra fehérlett.

Anna, Regut, Artúr, Finogenov és a járási végrehajtó bizottság más vezető dolgozói az elnöki asztalhoz ültek, Va- íentyina, jegyzetfüzettel a kezében, az első sorban foglalt helyet, amelyben néhány széket mindenesetre üresen hagytak.

A nagyteremben szélcserzett arcú fiatalok, öregek, férfiak es nők ültek, kidolgozott, bütykösujju kezüket térdükön nyugtatva, s telve feszült várakozással. Nyugalmat és biztonságot, fényes reményeket és elfojtott haragot — sokféle érzelmet tükrözött a sokféle arc. Mindenki a maga meggyőződését hozta el ide, mindenki a maga igazában hitt. „Minek ez?” — kérdezte nem egy szempár ezen a napon, az új élet küszöbén; őseik nemzedékről nemzedékre ismerős utón haladtak, amelyéket apáik, nagyapáik tapostak ki. Most, amikor új távoli és ismeretlen látóhatár tárult fel előttük, ijesztette őket a messzeség nem ismert újdonsága. A többség azonban nem kételkedett, hanem hitt; hosszú napok és éjszakák töprengése szülte a. hitét. A kulákok szemében, sötét düh és gyűlölet izzott. Lábuk alatt megrendült a föld és minden. eresztékében recsegett-ropogott az ő világuk: ők nem álltak válaszúton — egyáltalán nem —, nem voltak elhivatva arra, hogy átlépjék az új élet 'küszöbét, a múlt megőrzésében Viszont akadályozták őket ezek a viharos idők. Kikorhadni, megrotihadni, kivonulni az élet porondjáról — ez a sons várt most rájuk. Senkivé válni annak, aki még tegnap valaki volt, nem nagy gyönyörűség;

Anna néhány szóval megnyitotta a gyűlést. Bejelentette, hogy a prvaji járás több mint negyven gazdája termelőszövetkezetbe kíván tömörülni és kezdeményezésüket teljesen időszerűnek véli a járási és a megyei vezetőség. Ezért hívták össze ezt a gyűlést. Anna felszólította a járás lakosait, fontolják meg ezt a kérdést és azt javasolta, hogy a gyűlés minden egyes résztvevője döntse el maga: belép-e a termelőszövetkezetbe, vagy folytatja a régi életet.

Ezután felkérte Regutot, hogy olvassa fel ^ mezőgazda«Égg terrnekfezÖÄaetkezet minta alapszabályai

Regut feltette szemüvegét, fellépett a kis emelvényre és lassan, hangosan felolvasta a szabályzat szövegét. Mialatt olvasott, mély csend uralkodott a teremben; A parasztok egyetlen szót sem akarták elszalasztani, összeráncolt homlokuk, mélységes komolyságuk és töprengő arcuk arra vallott, hogy feszülten gondolkodnak azon, amit hallanak. Amikor Regut befejezte a felolvasást, Anna félkérte a gyűlés résztvevőit, hogy szóljanak hozzá és ha valakinek kérdése van, jelentkezzék;

Mit kell itt annyit bölcselkedni? Szervezzük meg a kolhozt és lássunk munkához! — kiáltotta a helyéről Alksnis, aki negyvenhat társával együtt máir régen kijelentette, hogy hajlandó termelőszövetkezetbe tömörülni.

— Rondában nem hízik a disznó! — hallatszott a hátsó sorokiból. — Tudták régen a lették máért mondják ezt;;;

— Azért vezethették bennünket orrunknál fogva eny- nyi ideig a bárók meg a kulákok — vágott vissza Idrikson szegényparaszt.

— Aztán az asszonyoknak meg a gyerekeknek is be kell lépniök? — hangzott fél a kérdés és a jelenlévő kulákok nyomban felhorkantak. — Mi lesz a kutyákkal meg a macskákkal? Nekem otthon mindegyikből van egy pár. :s

— Te, szomszéd, bizonyosan nem mostad ki reggel a füledet, azért hallasz rosszul — felelt meg néki Regut; — Különben hallottad volna, mit mond az alapszabály;

— Nem vagyok kíváncsi erre a sületlenségre — fakadt ki valamelyik kóláktól felbujtott paraszt; — Eszembe sincs, hogy belépjek a kolhozotokba!

— Akkor hagyd beszélni azt, aki be akar lépni ~ intette lé Regut. — Máskülönben a gyűlés felkérhet* hogy hagyd el a helyiséget;

Ettől kezdve nem kiáltott közbe senlká, s a jelenlevők sorra előálltak a gyakorlati kérdéseikkel: mekkora lehet a háztáji gazdaság, milyen magántulajdonnal rendelkezhetnek a kolhoztagok, hogyan számolják el a különféle munkanemek munkaegységeit, mik a kolhozparasztök családtagjainak kötelességei a kolhozban. Újra elő kellett venni a minta alapszabályt, némelyik pontját még egyszer felolvasni, példákkal megmagyarázni a homályos részeket. A kérdésekre Anna és Regut válaszolt* egy-két esetben Pilag’ és Artur á>s segített; nékik;

A kulákok a hátsó sorok« ha tömörültek és fülelték. Csak Kikreizis kért néhányszor szót és megkérdezett egyet-mást?

— Ha én nem kívánod belépni a kolhozba, milyen kö-í vetkezményei lesznek? Ha pe* dig belépek, mennyit fizetnék a lovaimért és a gépeimért? Soknak csak egy félig döglött gebéje vagy egy ócska ekéje van, nékem meg négy érős igás* lovam és sókféle gépem. Úgy gondolom jogom van többéi kérni, ha nem is mindenért, legalább egy részéért,*

■— Nézd csak, szomszéd —< felelte Regut — először jg arra van szükség, hogy a kolhoz beleegyezzék a felvételedbe már pedig ezt úgy hiszem, egyetlen koLhozmunkás sem kívánja. A termelőszövetkezet olyan hely, ahová kulákoknaáa tilos a bemenet;

Nevetés csattant fel a teremben.- Anton Paceplis fari!» csali képpel ült az egyik elülső sorban. Nem kérdezett sem* mit, csalk figyelt és gondolkodott. Amikor a gyűlés kineveti» Kikreizist, Faceplis arca elkomolyodott;

■— A lovaidat meg valamennyi gépedet, Kikreizis, a zsellérek meg a kevésföldü parasztok segítségével szerezted — folytatta Regut. — Magam is kénytelen voltam két évet zsellérkedni szántóidon és kaszálóidon. Ha lovaidat a kolhoz* nak akarod adni, helyesen cselekszel, de fizetségről ne is álmodozzál.

— És ha nem lépek be a kolhozba, akkor mi lesz? ^ kiáltotta közbe ismét Kikreizis,- — Miért nem válaszolsz $ kérdésemre, Regut?

— Erőszakolná senki sem fog — mondotta Regut? ^ Nélküled is boldogul majd a kolhoz.

Aztán Pilag kért szót. Üdvözölte a kezdeményezőket? majd a többi szovjetköztársaságban végbement kollektivizá- ció tapasztalatairól beszélt, a kulákok ravaszságáról és ármányairól —, hogyan próbálták beférkőzni a kolhozokba és el* foglalni a vezető állásokat, hogy aztán belülről bomlasszák a termelőszövetkezeteket; beszélt a különböző szélsőségekről és elhajlásokról, a naplopók és ál-kolhozparasztők elleni harcról, a munka helyes megszervezéséről. Azoknak, akik most teszik meg az első lépéseket és új termelőszövetkezet alapjait rakják le, fel kell használniok ezeket a tapasztalatokat! és kiküszöbölniük a kolhozélet úttörőinek hibáit. Pilag aztán részletesen ecsetelte a szocialista gazdálkodás előnyeit az egyénivel szemben: beszélt a kollektivizáció politikai jelentőségéről és a Lettország parasztsága előtt feltáruló hatalma» távlatokról? £Fo]ylat,UikJl