Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-05 / 31. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAu Vasárnap, 1956, február 5« ÚJ KULTURHÁZ, {li Zie A TISZA PARTJÁN _»tadom az Ady Endre kultúr- otthont az új szocialista város építőinek — ezek a szavak hangzottak el kedden este Tiszapalko- nyán. Vaskos vattaruhába öltözött, szélcserzett arcú emberek szoronganak a padokon. A teremben a higanyszál aligha emelkedik sokkal a nulla fölé. A nézőket azonban a hideg nem zavarja. — edzettek a faggyal szemben. Zsúfolásig megtöltik a helyiséget — az övék.. í. ultúrház ... Voltam távoli istenháta- mögötti falvakban, ahol idős parasztbácsikák büszkén mutogatták a második otthont, ahol estéiket töltik, jártam, üzemi kultúrházban, ahol sok-sok éve működő munkás színjátszók, dalosok magától értetődő természetességgel■ mozogta, k, tevékenykedtek, büszkélkedtek kultúrott- honuk — saját alkotásuk — intézményük eredményeivel. De talán sehol nem találkoztam olyan boldog örvendezéssel, lelkesedéssel — amint a doloozók birtokukba vették a kultúrotthont — mint itt. Alig harminc tagú énekkaruk, kicsiny tánc- csoportjuk s egy még be sem mutatkozott színjátszócsoportjuk van. Két' hete alakultak meg. Még friss — ha a kép nem lenne egy kicsit groteszk, mondhatnánk azt is, hogy — hamvas — a hangjuk, minden mozdulatuk. Nem kidolgozottak új táncaik, dalolásuk, de annál elraga- dóbban sugárzik a színpadról a kultúrát, a művészetet hirtelen, újonnan megízlelő emberek kedve, lelkesedése, öröme. Ez a lelkes öröm biztosítéka annak, hogy néhány hónap múlva már nagyot fejlődnek, sok szép élményt szereznek dolgozótársaiknak. & Kik az újdonsült kultúrmunkások? Többségükben sok vihart megélt tapasztalt építők, akik már egyenként is több falat húztak fel, mint amennyiből egy- egy falu kitelne. A leglelkesebbek közé tartozik Szemes János, akinek kabáthajtókáján öt kis élmunkás csillag ragyog. Sztálinvárost építette évekig, s három esztendeje egész beto- nozó-brigádjával együtt áttelepült ide az új építkezésre. Palkonyára. Énekes és színjátszó. Felesége könyvtáros. Szemes elvtárs a brigád más tagjait is beszervezte a kultúrgárdába. Ha valaki nem tud énekelni s esetleg a színjáiszócso- portban sem állja meg a helyét, — sebaj! Kiváló rendfenntartó lesz belőle, mint például a ne-%. vezetes, Mváló betonozó. Trostmér Ferenc. Részi vesz a kórusban Kapitány Bertalan, egy híres-neves szállítóbrigád híres-neves vezetője. Okváth Zoltán Sajó- szögedről, tíz kilométerről jár be a vróbákra. Molnár , FJek inllanvhegesztő megszakításokkal ugyan, de 19 esztendeje dalos. Hódi Gyula új ember — mármint a hó- tusban —, régi azonban az építkezéseken, megfordult már vagy öt épülő nagy létesítmény- né1 s most örömmel kapcsolódott be az újonnan alakult együttesbe. A táncos leányok ** konyhái, küldöncként. gépírónőként dolgoznak. Az egyetlen férfitáncos szakmájára nézve szerelő, Ő már gyakorlott táncos, egy ismert pesti csoport tagja volt. Melyen tarkák ezek az együttesek! Tagjaik különböző időtartamú munkás és kultúrmunkás múlttal rendelkeznek. Csupán egy dolog közös bennük: a kultúra, a művészet szeretete. S a vezetők!... Beitz János karnagy és Kálmán Zsuzsa a tánccsoport oktatója is társadalmi munkás, akiknek egyelőre a szívük pótolja a vizsgát. Beitz János hegedűs, violás, fagottos, szólóénekes, amatőr karmester — csak zongorázni nem tud. Kálmán Zsuzsa hosszú évek óta táncol és néha tanít fil- lérnyi ellenszolgáltatás nélkül. TJ ogy verbuválódtak össze a csoportok? b’esch Józsefné kultúr- otthonigazgató, aki maga is csak alig egy hó- napja kapta ezt a tisztséget. csodálkozik egy sort a kérdésen. — Beszéltem a kiszemelttel, hiszen ismertem már őket. mert itt dolgozom mar regen, más területen. És akivel beszéltem, mind vállalta a kultúrmunkát. Természetesnek tartja, hogy vállalták, hiszen itt a puszta közepén igazi felüdülés a kultúr- munka és nagyszerű hogy az új város építőit, akiknek lelke, gondolat- világa gyakran teljesen szűz talaj a kultúra mélyszántása számára. — őket is megfogja, magával viszi a kultúrfor- radalom. Minden szám, a színpadon — bármennyire is kidolgozatlan — élmény a közönségnek, siker. Sokat, nagyon sokat kell adni, újat, szépet, művészit, lelket gazdagí- tót ezeknek az embereknek. akik dacolva a csontot-velőt átjáró széllel, a farkasordító hideggel — építenek. * ri ervek? Puszta fel1 sorolásként csak ennyit: Rövidesen pezsegni fog itt az élet. Húsz tagú színjátszócsoport játszik, nagy tánccsoport fog táncolni, rövid időn belül az énekkar is bővül, ismeretterjesztő előadások indulnak, a miskolci és az egri színházak jönnek játszani, tánciskola kezdődik, hogy kulturáltabban és szebben táncoljanak a fiatalok. Ahogy nőnek a város és az üzemek falai, úgy nőnek majd itt az emberek is lélekben együtt az új épületekkel — újfajta, szocialista emberek. SÁNDOR LÁSZLÓ A szikszói járási 1 kuikurhaz élekéből A szikszói járási kultúrház eredményesen kezdte meg az 1956-os esztendőt. Míg az elmúlt évben, január első 'két hetében 488-an látogatták meg a 'kultúrházat, most ugyanezen idő alatt több mint kétezren fordultai» me;: a kultúrház- ban. De nemcsak számokban mutatkozik meg a kultúrház munká- j'ánalk megjavulása. Eredményesen működik a szikszói kultúrház négy szakköre. A színjátszó szakkör a DISZ-szervezet színjátszóival karöltve rendezett jólsikerült előadást. A fúvószene, a népi tánc és a fotószakikör tagjai is sokkal eredményesebben dolgoznak, mint az elmúlt évben. A járási kultúrház jelentős segítséget ad a községekben működő kultúrházaknak, a különböző művészeti csoportoknak. Kapcsolatot teremtettek a sátoraljaújhelyi és a mezőcsáti járási kultúr- házzal is. Schillinger Attila Rudolíteiep bányászainak sikere A Borsodi Szénbányászati Tröszt aknái közül a legjobb eredményt januárban a rudolftelepi bánya négyes aknája érte el. AZ akna dolgo zói februárban is kitesznék magukért. Február 2-ig esedékes havi tervüket 113.3 százalékra teljesítették. Ez elsősorban az ifjúsági brigádok jó eredményének köszönhető Maradéktalanul teljesítik első negyedévre tett felajánlásukat is. KOVÁCS GÁBOR versenyfelelős JleaeLezairik ír ják Ismét néhány szó a szentis£vánbak§ai kuiákokró! A szentit vánl kis írnivalóm. Nem múlik el olyan fehérjét. Ifj. Kádas Károly külák, a múltban, most készakarva tönkre célokra fel lehessen használni, szarvasmarha befogadására van he alig használható. Jó lenne, ha a Ja Községünk dolgozó parasztjai ták, hogy az Északmagyar ország le mesterkedéseit. Az Északmagyaror Székely András volt csendőr ellen, a határban, már megindult az eljá Kádas Károly kulákra is rájár a r tok, mint egy kisebb Tüzép-telepen ta igazolni. s ;,jóc’ külákokról ismét akad egy hét. hogy ne mutatnák ki foguk akinek nagy jószágállománya volt teszi istállóit, nehogy azokat más Egyik istállóját, amelyben húsz ly, annyira megrongálta már. hogy nács ilyesmire is felfigyelne, egyébként megelégedéssel fogad- leplezi a szentistvánbaksai kulákok szágban megjelent cikk nyomán aki engedély nélkül fákat vágott ki rás. A méregdrága pálinkát áruló úd, mert udvarán annyi fát talál- és a rengeteg fa eredetét nem tud- Tamás László A magasabb terméshozamokért A jó termelőszövetkezetek, a jó gazdák a téli hónapokat is kihasználják a magasabb terméshozamok elérése érdekében. Gagybátor- ban a Bátor Tsz tagsága a nagy hideg ellenére megkezdte a trágyakihordást. A gépek javítását is szorgalmasan végzik, hogy február végére minden mezőgazdasági gépük és felszerelésük készen álljon a tavaszi munkára. A vilmányi Űj Élet Tsz tagsága az őszibúza fejtrágyázását végzi. A tagság egyöntetűen vallja, hogy érdemes elvégezni ezt a munkát, mert az elmúlt években a fejtrágyázott búzák három mázsával magasabb termést adtak. A szentistváni Béke Tsz 30 katasztrális hold szerződött kukoricaföldre már kihord- ta az istállótrágyát. Katasztrális holdanként 150 mázsa trágyát szórtak a földekre. Garai Sándor Harsány község termelési felelőse is jó munkát végez a magasabb terméshozamok érdekében. A község gazdái 350 katasztrális holdra kötöttek különböző termelési szerződéseket. A községi termelési felelős a téli estéket arra használta fel. hogy felkészíti a termelőket a munkák időben való elvégzésére és jó versenymozgalmat szervezett: Szeszák István Rövidesen megkezdik a Ronvva-paiak szabályozását A Ronyva-patak, amely az év legnagyobb részében csendesen f oly dogál medrében, — tavasszal, de sokszor nyáron is, a hegyekből lezúduló víztömegtől felduzzasztva, hatalmas területeket önt el Sátoraljaújhely környékén. Ezek a hirtelen jövő áradások sokszor Sátoraljaújhely alacsonyan fekvő utcáit is veszélyeztetik. A mezőgazdaságnak minden évben többszázezer forintos kárt okoznak a Ronyva- patak áradásai. így például a sátoraljaújhelyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kaszálójáról az elmúlt évben mintegy 2 ezer mázsa szénát sodort el az árvíz, kiáztatott 00 hold őszibúzát, 50 katasztrális hold kukoricát és elsodorta 17 hold tarlóhere termését. A Vörös Csillag Tsz új elnöke* Kiss Ferenc elvtárs most mindent elkövetett, hogy sürgősen megszün- tessék az évről-évre megismétlődő árvizeket. Az üggyel a párt és a Minisztertanács is foglalkozott. Ennek eredményeként az Országos Vízügyi Főigazgatóság mérnökei már ki is jelölték a Ronyva-patak szabályozandó szakaszait. Rövidesen pieg is kezdik a patak medrének mélyítési és szélesítési munkán latait. A Vörös Csillag Termelőszö- vetkezet tagsága örömmel ajánlotta fel, hogy jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá a nagyszabású patakszabályozáshoz, POLÁNYI LAJOS Mozgalom indult Lillafüred szebbététele érdekében Homotó József lillafüredi tanácstag kezdeményezésére a lillafüredi és hámori lakosok mozgalmat indítottak Lillafüred szefobé- tétele érdekében. Egy hattagú brigádot alakítottak, amelynek tagjai vállalták, hogy társadalmi munkákat szerveznek hazánk legszebb üdülőhelyének még szebbé tétele érdekében. A brigád tagjai Homoki József, Stranszki Dezső, Németh Ferenc, Sebesi József, Pölöskei Antal és Nics Ferenc vállalták —* többek között —, hogy lesalakol- ják az Erzsébet sétányt, az utcák árkait kitisztítják, lenyesik a sétányt szegélyező fagyalbokrokat és a lillafüredi labdarúgópályáról egy csatorna segítségével levezetik a vizet. Vida Kálmán ANTIGONÉ A Déryné Színház bemutató előadása étezernégyszáz éve hódítanak a görög tragédiák. Négy társadalmi formát éltek meg, de még mindig frissek, újak, sokat mondanak a ma emberének is. Ezeket a drámákat az athéni rabszolgatartó demokrácia szülte, a feudalizmus elfelejtette, a kapitalizmus időtől, tértől független szépet, üres formát faragott belőlük; a szocializmus újjáformálta, igazi értelmet adott nekik. Nem véletlen, hogy Prométheusznak (aki az emberek megváltására ellopta az istenektől a tüzet) egy kis szovjet kolhozfaluban szobrot emeltek. Ezekben a tragédiákban szárnyra kel minden olyan hősiesség, bátorság, szeretet, amelyből a jelenkor embere is gyűjtögethet tarsolyába. Ha valaki .1 női hősiesség és bátorság példáit akarja megjeleníteni, Antigoné nevét említi. Antigonéét, aki évszázadok óta él, elbukik, megújhodik Capulet, Júliák, Emília Galottik, Miller Lujzák szívében. De nővérüknek tekintik a Dobó Katicák, Hámán Katók, a Zóják, Ljuba Sevcovák, a hős kom- szomolkák és a Ljuba Járóváják is, akik bátorság és hősiesség dolgában dicsőséget szereztek a női nemnek. Az Antigoné a görög tragédiairodalom egyik legcsodálatosabb alkotása. Szerzője, Szofoklész nemcsak az ókori görög társadalmat, hanem az egész * világot bámulatba ejtette jellemábrázoló művészetivel, az ember valódi arculatának színpadi megformálásával s a valóság hiteles áb rázolásával. A tragédia i. e. 422-ben született. Szofoklész nyolc drámája és egy szatír-játéka között a legjelentősebb helyet foglalja el. Tárgyát a thébai uralkodóház tragikus viszontagságaiból meríti, s közvetlen folytatása annak a mondának, amely a hét vezér háborújáról és a tragi- gusan elpusztult Oidipusz király fiainak, Polüneikész és Eteoklésznek a párviadaláról szól. A z emberi szenvedélyek és índu- latok olyan magas hőfákon csapnak össze ebben a tragédiában, mint kevés más drámában. A színpadot mindvégig pattanásig feszült I légkör borítja be; egy pillanatig nem j esik a dráma hangulata és feszültsége. Nem hiába írta az Antigoné elemzésekor Bjelinszkij, a nagy orosz forradalmi demokrata és esztéta: »A költészet egyetlen műfaja sem keríti hatalmába olyan erővel a lelkünket, nem ragad magával minket olyan ellenállhatatlan varázzsal és nem nyújt nekünk olyan mély gyönyörűséget, mint a tragédia.« Az Antigoné nemcsak műfaji sajátosságáért, tökéletes kompozíciójáért, költészetének csodálatos varázsáért becses a mai nézők számára, hanem eszmei szépségéért és tökéletességéért is. Antigonéban forradalmi cselekedet kel szárnyra, olyan forradalmi cselekedet, amelynek formájától, ha eltekintünk, annál inkább megértjük a tartalmát. Antigoné és a zsarnok Kreón összeütközésében nem egyszerűen a természeti és erkölcsi törvé- nek ütköznek meg az emberi törvényekkel. A halott eltemetésének problémája, a végtisztesség megadása ősi, népi eredetű szokás. Ezzel szembeszállnia a királynak annyit jelent, mint pálcát törni a nép jogai, szokásai és igazsága felett. Kreón és Antigoné »temetni — nem temetni« dilemmájában végeredményben két ellentétes világnézet ütközik meg. Nem egy kiváló remekmű fogalmazta meg már a zsarnok és az igazság megütközését, de ilyen szépen, igazán, erősen, költőien és gazdagon, mint Szofoklész, — Shakespeareig egyetlen drámaíró sem tette. Ebben áll az Antigoné nagysága és Örök értéke. Büszkék vagyunk arra, hogy a Déryné Színház művészgárdája varázsolta elénk az immár 2400 éves művet, ami bátor kezdeményezés volt. A nagy érdeklődést keltő ősbemutatók, a Személyes ügy forró sikere után az Antigoné műsorra tűzését nemcsak magas művészi becsvágynak tekinthetjük, hanem a gazdag, választékos műsorpolitika újabb mérföldkövének, amely jelzi az együttes kitűnő képességeit s a színház nemes tradícióit idézi. A z Antigoné előadása igen érté^ kés, országos jelentőségű művészi teljesítmény. A tragédiát Kazimir Károly rendezte. A legszebb, amit elmondhatunk munkájával kapcsolatban: igazi, szofoklészi tragédiát láttunk. A lelkes rendező keze alatt kiforrott, céltudatos, művészi előadás formálódott. Kazimir rendezését remek stílusérzék. az arányok szeretete, a képi látásmód magasfokú igénye jellemzi. A figurák mozgatása, bejövetele, távozása, mind-mind egy gondolattal kapcsolódik a drámához, mintegy erősítve, gazdagítva a színre- lépő figura jellemét. A felesleges fizikai cselekvések mellőzése, a mértéktartó helyváltoztatások a görög színjátszást elevenítik meg előttünk. Rendezéséből egyértelműen bontakozik ki a görög tragédia minden szépsége: remek formába öntött költői nyelve, a szereplők akaratának világos vonala, Antigoné igazságának kiemelése s nem utolsósorban az Antigoné és Kreón szenvedélyes összecsapásaiból kiütköző ellentmondás: a nép és az athéni rabszolgatartó demokrácia ellentmondása. Minden idők egyik legszebb, legnagyobb színészi feladata Antigoné életrekeltése. Nagy fantáziájú, melegszívű szülész vállalkozhat csak megformálására, mert a közepes színész kezében hajótörést szenved a figura. Zolnay Zsuzsa életre keltette Antigonét. Mennyi színből szőtte össze halhatatlan figuráját! Amikor bátor elhatározásaival a színpadra lép, a nézők szeretnék bíztatni, megfogni a kezét, mondván: »Indulj leányka, együtt dobban a szívünk veled.« Nem hiába mondják Szofoklészről, hogy olyannak írta meg figuráit, amilyennek az életben lenniük kellene az embereknek. Ezt az ezer színben pompázó emberi tulajdonságot jeleníti meg; Zolnay Zsuzsa Antigonéban. A hatos jambusok ritka szépséggel csendülnek ajkán, sohasem téveszti szem elől a drámai szituációt és nem hódol mértéktelenül az időmértékes versforma csodálatos varázsának. Talán csak »hattyúdalában« a szánalomkeltés nagy »áriájában« vált szertelenné, ragadtatta el magát s vált túlhangossá. L reón megformálása is kiváló szía nészi teljesítmény. Ebben az alakításban kifejezésre jut a szofoklészi kitűnő jellemábrázolás mérték- tartása és aránya. Nem egy sátán, nem egy elvetemült gonosz ember jelenik meg előttünk Györffy György alakításában, hanem olyan ember, akinek gondolatait néha a jószándék vezérli. Györffy »jóságos királyi« el- mosolyodásai gyakran érzékeltetik: »alattvalóim, én jót akarok nektek«. Györffy alakításában az a dicséretes, hogy három Kreónt jelenít meg egy előadásban: egy jószándékú uralkodót. egy kegyetlenül következetes zsarnokot s egy családapát, aki rombadőlt családi tűzhelye felett elsiratja esztelen életét. Hiba nála az, hogy a párharcokban némely helyen túlságosan hangos. Hacser Józsa alakításának legfőbb érdeme a testvéri szeretet szép megfogalmazása. A félénkség, a ,,gyönge nő« jellemvonásainak erősebb tónusú hangsúlyozása előnyére válna az alakításnak. A költői nyelv diktálta szavak szépen csengő megformálásához még nem találta meg teljesen az utat. Nagy Attila Haimónja nagyon szép, érett alakítás. A vers szárnyaló szavai szinte pillanatról pillanatra alakulnak át szájában súlyos érvekké. Nagy jelenetében sziporkázik belőle az ötlet, amely hangjának különböző színárnyalataiban realizálódik. Átélte szerepét, s megértette figurájának fordulatot előidéző lényegét. Farkas Endre Teiresioszt, az ellenállhatatlan tekintélyű, ősz jóst íormálta meg. Mély zengésű hangjával* tekintélyes külsejével méltóképpen állította színpadra a darab döntő fordulatát előidéző jósti Alakításának legfőbb erénye az, hogy érkezése nem deus ex machina jellegű, hanem hús-vér emberként lép a színre, aki — érzésünk szerint — a nép megbízatásából küldetést teljesít. Az őrt Szirtes Ádám alakította; Játékából kiderült: a kitűnő színész a verses drámát nem kedveli: nem tud együtt szárnyalni véle. Érezzük küszködését és az elmélyülés hiányát. Ez az alakítás arra figyelmezteti a tehetséges, ösztönös színészt, hogy a klasszikus figurák életrekel* tésének előfeltétele az elemző módszer, a tudatosság. Viktor Gedeon a hírnök megformálásában azért marad alul saját képességeinek, mert a színpadon kívüli cselekményt nem tudja megjeleníteni olyan drámai erővel, amely tökéletesen pótolná a cselekvést. (A hírnök elbeszéléséből szerzünk tudomást a sziklasír tragikus eseményeiről, Antigoné és Haimón haláláról.)' Szépen és érthetően mondja Viktoc Gedeon a szöveget, de nem’elég drámaian. Minden képessége megvan ahhoz, hogy megtalálja figurája drámai nyelvét. üapp István és Vargha Irén ala■** kításai nagyszerűen illeszkednek az együttes kitűnő játékába. Különösen kiemelkedik Vargha Irénnek (Eurüdiké) az az emlékezetes pillanata, amikor megtudja fia halálát* Nem foglalkozhatunk névszerint a thébai aggastyánok karának alakítóival. Az első előadások döccenőit áthidalva az újabb előadásokon már tökéletesen, egyöntetűen, szép hangszínezésben zeng a kórus. Ha az eseményekre jobban és kézzelfoghatóbban reagálnának, erősítenék a drámában elfoglalt szerepüket. Mura Péter stílusos, a kor hangulatát alátámasztó muzsikája, Ütő Endre díszlete (a rideg, monumentális hatású királyi palota), a komor háttér, kitűnően szolgálja a tragédia mondanivalóját. PÁRKÁNY LÁSZLÓ
