Észak-Magyarország, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

Pártélet ★ Pártszervezeteink szerepe a tsz-mozyaloin továbbfejlesztésében A zárszámadások eredményei azt mutatják, hogy termel őszövetkeze- íeink zöme megerősödött, szövetke­zeti parasztságunk ma már elérte, sőt túlhaladta a középparaszti élet­színvonalat. Szép eredmények jelzi«; ezt. Ároktőn az egyéni gazdák hol- danlkmti 7.10 mázsás takarmányga­bona átlagával szemben a szövetke­zek 11 mázsa feletti termést értek el. A termelőszövetkezeti pártszer­vezetek ezeknek az eredményeknek birtokában számoltak be munkájuk­ról a vezetőség-újjáválssztó tággyú- léseken. Az újonnan megválasztott terme­lőszövetkezeti pár tvezet őségek fela­datait a párt Központi Vezetőségé­nek 1955 márciusi határozata jelöli meg. Ez a feladat: rávezetni az egyénileg gazdálkodó parasztokat a szocializmus útjára olymódon, hogy közben növekedjék a mezőgazdasági termelés mind a növény termelésben, mind az állattenyésztésben. E két feladat szorosan összefügg egymással. Csak ha állandóan nö­vekszik a tsz-ek termelése — és ez­által az egész mezőgazdaság hoza­ma — fognak az egyénileg dolgozó parasztok tömegesen megindulni a termelőszövetkezet felé. Ezért a ter­melőszövetkezeti pártszervezetek, amikor a termelőmunka megjavítá­sáért, a tez-tagok életszínvonalának emeléséért harcolnak, áegítik á ter­melőszövetkezeti mozgalom fejlesz­tését is. A fcez pártszervezetek fe­lelőssége ezért lényegesen nagyobb, amint azt egyes elvtársak gondolják. Nem utolsósorban tőlük, jó munkájuktól függ a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikere. Az újonnan megválasztott pártve­zetőségek egyik (legfontosabb fela­data ezért segíteni a jobb termés- eredmények elérését. Szívó®, kitar­tó munkát kell végezni a néhány szövetkezetben még meglévő mara- diság, a gépi munkától való idegen­kedés ellen. A bodrogolaszi Győze­lem Tsz-ben például ellenezték a gép alkalmazását a cukorrépa ásás­nál. „Elviszi a jövedelmet“ — mon­dották. Megfeledkeztek arról, hogy emiatt nem volt elég ember a vetés­hez. A kombájntól is idegenkedtek, ami szintéig gátolta az eredmények javítását. Legfőbb hiba az volt, hogy maga a párttitkár is idegenkedett a gépektől. A tsz pártszervezetek kövessenek el mindent annak érdekében, hogy előrelátó, gondos legyen a gazdál­kodás a szövetkezetekben. Ne for­duljon elő olyan eset, hogy nem tartalékolnak beruházásokra, mint pl. az edelényi Alkotmány termelő­szövetkezetben, vagy Révleányvá­ron, ahol a párttitkár kezdeménye­zésére felosztották a juhhodály épí­tőanyagát a szövetkezet tagjai kö­zött, így aztán a juhok fedél nélkül maradtak. Azokban a fermelőszövetkezetek­»ben, ahol a pártszervezet figyelmet fordít ezekre a kérdésekre, ilyen hi­ba nem is fordul elő. Hejőcsabán a Haladó Termelőszövetkezet 78.000 fo-r rintőt tartalékolt tehénfctálló építé­sére. Igaz, hogy ez átmenetileg, csökkenti a jövedelmet, de a befek­tetés a jövőben sokszorosan meg fog térülni. Míg 1954-ben mindös­sze havi 5—630 forint jövedelmük veit a hejőcsabai tsz tagoknak a te­henészetből, ma már 6.000 forintra nőtt havi bevételük, amely az istálló megépítése után tovább növeksz k. A pártszervezetnek segíteni kell a termelőszövetkezeteket minden fon­tos gazdasági feladat megoldásában. A szövetkezet kommunistáinak kell elsősorban meggyőzni a szövetkezet tn^sá^át az olyan feladatok fontos­ságáról, mint az állatállomány és ez.en belül a szarvasmarha állomány növelése, Ez lényegesen eazdaságo- rabhá teszi a takam^ny fe’harz^á- lását, Ír szén egv ló és fenntartása több mint 40 000 forintba k^rü' míg egy szarvasmarha tartásán’’’* költségei 20.000 forint ala't vannak. A szarvasma^hate^vésztés — gondos takarmányozás mellett Jelentős jövedelmet biztosít a tagságnak. A szarvasmarha tenyésztéssel szem­ben mutatkozó idegenkedés forrása az, hogy a nőm megfelelő gondozás miatt megyénkben még alacsony a teihozam. A szövetkezetek tehenei átlagosan csak 1724 liter tejet adnak évenkimt. ott azonban, ahol a gondo­zás jó. lényegesen nagyobb eredmé­nyek is elérhetők. A szentistvám Béke Termelőszövetkezetben például 3000 liter fölé tudták emelni az évi hozamot. Államunk hathatós anyagi tárpo- gatásban részesíti termel5szövetke''e- teinket. Szövetkezeteink nagy több­sége csak indokolt esetben kér álla­mi segítséget. Sok szövetkezetben azonban még a kommunisták is úgy értelmezik Lenin elvtárs tanítását a szövetkezeteknek nyújtandó állami támogatásról, hogy minden nehézsé­get. minden problémát fölülről jövő segítséggel, állami hitellel lehet csak megoldani. Megfeledkeznek ar­ról, hogy az árami segítség csak a szövetkezet erőfeszítéseivel párosul­va járhat kellő eredménnyel? A sző», vetkezetek pártve2etőségéínek köte­lessége a szövetkezetek tagságát a belső tartalékok felkutatására és hasznosítására mozgósítani. Hassa­nak oda a kommunisták, hogy a szö­vetkezetek csak a legindokoltabb esetekben igényeljenek állami segí*- ^éget. Ha a szövetkezet saját erő­forrásait jól használja fel, nagyobb állami támogatás nélkül is jelentős eredményeket tud elérni. Az edel 5- nyi Vörös Zászló Termelőszövetkezet például 700 férőhelyes juhbodá’vt, tehén istállót, baromfi- és sertésólat, kertészetet és méhészetet létesített S«iát ereiéből. Ha szövetkezeteink csak a legin­dokoltabb esetekben vesznek igény­be állami hiteleket és azokat taka­rékosan használják fel. állandóan növekedni fog jövedelmük, nem lesznek olyan tsz-ek, amelyek a gon­datlan gazdálkodás következtében eladósodtak, nehézségekkel küzde­nek. Az elmúlt esztendőben tsz-einkben javult a munkafegyelem. Ma már nem igen akad olyan szövetkeze % ahol a nyári munkák idején c<=ak 8 órát dolgoznának naponta. Ennek ellenére a tagság között még elég gyakori a vitatkozás. Egyik ezt. a másik azt nem akarja csinálni. Igen sok szövetkezeti tag — köztük so!'” kommunista — család la nem vesz részt a szövetkezet munkájában Ilyen hibák vo’tak az előbb m-V említett bodrogolaszi termelőszövet­kezetnél is. A termelőszövetkezet5 kommun?rt áknpik ^IdamUt^tőak/nn t* ,r°ll lenniük a mi mb’*f0'#ve1 '■»—**'v>on í - A tsz pártszervezetek vonják fQle- 1 őségre fegyelmezetlen Hffvanakko” tegvék rnyelőmirnvá,ur’ opyi'k legfőbb kérdésévé a szövet­ként tagjai munkafegyelmének ja­vítását. Féknek a feladatoknak megóvá­sa központi helv^t kell. hoPv e!foi­ls'1 ion 8 term-®!a-?-*« vetkezeti púrt- ^zervezrtek munkájában, mert e^zel lehet biztosítani szövetkezetek megszilárdulását, azt, hogy vonzó Jelentsenek a kívülállók számára. Hiba volna azonban csak ettől várni a szövetkezetek számszerű növeldA^ésát H’ába a legjobb ’ez- vonzóbb péVa, ha amrtlrtt a szövet- erezet ta.^sátra, a szövetkezet párt­szervezet*» vé^ez <H«,7«re,s a gi- *ációt a falu parasztságának sorai­ban. A termelőszövetkezetek számsze­rű feilesztése érdekében a pártszer­vezeteknek oda kell hatniok. horív szoros baráti ^a.n^otrit alakuljon 1ri a falu termői őr tő vetkezeti és e^’á- ni parasztjai ’ között. Ez a lert'^’' ag?táció a termeiőszövetkezetou mellett. Csak helyeselni lehet a tnk- ^abáii B%e Termelőszövetkezet ta*- ínVpk k°zdeméryegf*ét. A takt°- béiiiRJk a környék valomenwi •****- át», ,meghívták a1-szövetkezet köz®\*í,lésáre Nem vo- letlen, ho<*v ott. pbol az v®z­r14k is resztvettek a zárszóm^ Vörcrvülésen, növekedett a belépők száma; A termelőszövetkezeti párta! ap- szervezeték vezetőinek ezekben a napokban megnövekedett a felada­tuk. Pártunk Központi Vezetőségé­nek márciusi határozata alapján, a vezetőség újjáválasztó tapgyíPérek útmutatásai nyomán kell munkáin­kat me«*=z-®rvezniök. a terroeKsrti- vetkezoteket megerősíteniük. Ha kollektíván fognak hozzá a mun­kához •— mint ahogy ’azt Tiszalu- com tették —, a siker nem marad el! & Javítsa meg pártépítési munkáját az Ózdi Kohászati Üzemek pártbizottsága! Az ózdi Kohászati Üzemek nagyüzemi pártbizott­sága brigádot küldött ki az üzemekben dolgozó tag­jelöltek helyzetének, tagjeföltségük viszonyának kivizs­gálására. Erre azért volt szükség, hogy az egyes elvtár­saknál hosszú idő óta meglévő tagjelöltségi viszonyt megszüntessék: azokat az * elvtársakat, akik szorgal­mukkal, igyekezetükkel, példamutató életükkel, mun­kájukkal kiérdemelték pártunk tag iái sorába való fel­vételüket — taggá nyilvánítsák, illetve a hanyag mun­kát végző, pártszerűtlenül élő elvtársakat kizárásra javasolják. A kiküldött brigád jelentése az alábbiakat állapítja meg: »Az üzemek területén a tag- és tagjelölt felvétel­lel való foglalkozásban fejlődés tapasztalható. A tag­gyűléseken több bírálat hangzott el az alapszervezetek vezetőségi tagjai, a pártcsoportbizalmiak felé, akik nem törődtek a felvett tagjelöltek nevelésével — azzal, hogy pártmegblzatást adjanak nekik, mely lehetőségei adna ahhoz, hogy bebizonyítsák a párthoz való tartozásukat, lelkesedésüket, akaratukat.« De megállapítja a brigád jelentése (és e2 igen meg­döbbentő, elgondolkoztató adat!), hogy többhelyütt igen súlyos hanyagságot tapasztaltak. Vannak olyan alap­szervezetek az ózdi üzemekben, ahol nem figyel fel a vezetőség a tömegek soraiban a szorgalmukkal, harci készségükkel, a pártunk iránti szeretettel kiemelkedő munkásokra, értelmiségiekre. A kohó-rakodó üzemnél például 1954 január ót:, egyetlen tagot és tagjelöltet nem vettek fel annak ellenére, hogy alapszervezetük- ben még most is két olyan elvtárs van, akik 1951, és ketten pedig 1952 óta tagjelöltek és nyilvántartásban szerepelnek (?!). A faipari alapszervezetben öt elvtárs esetében még hosszabb idő óta húzódó tagjelöltségi viszony áll fenn! A pártvezetőség egyáltalán nem for­dított gondot rájuk. Bekötött szemmel elment munká­juk mellett és úgyszólván semmibe vette a gyár párt­végrehajtóbizottságának 1955 októberi határozatát, amely szerint egy éven túli tagjelöltek felett 1955 december 31-ig dönteni kellett volna. Nagjr-nagy hanyagság, súlyos felelőtlenség követ­kezménye ez! Emberek sorsával embertelenül való bánás! Vajon ezekben az alapszervezetekben, hogyan képzeli a vezetőség a párt sorainak megerősítését, ha nem törődik a tagjelöltek sok év óta húzódó ügyével, ha nem adott és nem ad segítséget munkájukhoz, nem nyújtott és nem nyújt módot arra. hogy bebizonyítsák a párthoz vakí tartozásukat?! Az ilyen hanyagság felelősségre- vonást követel! Az ilyen hanyagság bűn az egyszerű emberekkel és bűn a párttal szemben! önkéntelenül is felvetődik a kérdés: vajon ismerik-e ezeken a helyeken az alapszervezeti vezetők pártunk Szervezeti Szabály­zatát? Tanulmánvozzák-e a határozatokat? Négy-öt, sőt hat éves tagjelöltjeik vannak és még mindig nyilván­tartásban szerepelnek. Holott csak a tagsági könyvet kellene elővenni, amelynek a nárttagok és tagielöltek felvételéről szóló része világosan és egvértelműen ki­mondja: >*•A pártszervezetnek segítenie kell a tagjelöl­teket. hogy felkészültének a vártba való felvételre. A iaqjelöltséci idő kezdetétől számított hat hónap eltelté­vel a tagjelölt felvételéről az alapszervezet vezetőségé­nek előterjesztésére a taggyűlés határozhat; a tagjelölt­ségi idő kezdetétől számított egy év élteltével a párt- szervezet köteles taggyűlésen dönteni, a tagjelölt felvételi kérelméről. Ha a tagjelölt a párttagságra saját hibáján kívül még alkalmatlan, akkor lehetőséget kell neki adni arra, hogy még egy évig tagjelölt lehessen. Olyan esetekben viszont, amikor a tagjelöltségi idő alatt, kitűnt, hogy a tagjelölt nem méltó arra, hogy vártban legyen,' az alavszervezet határozatot hoz a tag­jelöltek közül való kizárásra; a kizárást a felsőbb párt­szerv hagyja jóvá.« Felelősség terheli ezeken a helyeken az alapszer­vezeti vezetőségeket, de felelősség terheli a nagyüzemi pártbizottságot, személyileg elsősorban Csépányi elv­társat, a PTO vezetőjét és a párt-végrehajtóbizottság minden tagiát, mert csak 1955 őszén gondoskodtak az ellenőrzésről, amikor már a határozat határideie rövid idő múlva, december 31-én leiárt és az elkÖveMt mulasztásokért, a súlyos hibákért mindezidáig senkit sem vontak felelősségre! * SOK SÍK tűi, BORSODI BÁNYÁSZOK ! A Borsod megyei párt bizottság levele a bányászokhoz Kedves Bányász Elvtársak! A Borsod megyei pártbizottság forró kommunista üdvözletét küldi a borsodi szénbányák minden egyes dolgozójának a január hónapi terv eredményes túlteljesítése alkalmából. Hős bányászaink fáradtságot nem ismerő, lelkes munkáját, a párt-, műszaki- és tömegszervezetek erőfeszítéseit siker koronázta. Hosszú hó­napok óta elsőízben megyénk szénbányászata túlteljesítette termelési tervét: a borsodi tröszt *101.7 százalékot, az ózdi tröszt 103.7 százalékot ért el, s összesen terven felül 8342 tonnával több szenet termeltek. Ezek a tények úgy politikai, mint gazdasági szempontból igen nagyjelentőségűek, különösen azért, mert egybeesnek a második ötéves terv beindulásával, kezdésével és a pártvezetőségek újjáválasztásának munkájával; így azok a második ötéves terv első munkagyőzclmeként, a vezetőségválasztások méltó és dicséretes eredményeként vehetők számba. A párt mindig nagy bizalommal fordult a győzelmes széncsaták hősei felé, s e bizalmat bányászaink újra és újra kivívták maguknak, nehéz napokban mindig segítségére siettek a hazának. A januári terv- túlteljesítések fényesen igazolják, hogy a bányák dolgozói, vájárok, csil­lések, fenntartók, külszíni munkások, s vezetők, a trösztben dolgozó elvtársak most is megértették az ország gondját, a KV novemberi ha­tározataiból rájuk háruló feladatokat, de nemcsak megértették, hanem áldozatos munkájukkal, erejük, tudisuk legjavának bevetésével komoly segítséget is adtak azok megoldásához. Az egész megye nagy figyelemmel kísérte az önök munkáját, Önökkel együtt bánkódott a sikertéknségen, együtt örült a nagyszerű munkagyőzelmeknek. Ne feledjék, a jövőben is nagy • érdeklődéssel és figyelemmel fordulnak a bányák felé az üzemek munkásai, a megyei pártbizottság, tömegszervezetek és állami szervek. őszinte Örömmel, szívből jövő lelkesedéssel, feszült érdeklődéssel kísérte a megyei pártbizottság is azt, hogy. a bányászok és vezetők ös'zc- fogása, a tröszt és az üzemek együttélése, fegyelmezett munkája, az idő­sebb és fiatal bányászok kölcsönös segítése, a dolgozók javaslatainak szélesebbkörű megvalósítása, hogy küzdi le, hogy söpri el az útból azo­kat az akadályokat, amelyek szinte naponta veszélyeztették a tervek teljesítését. őszinte elismeréssel figyeltük azt, hogy a párt-, tömegszervezetek és műszaki-gazdasági vezetés felvilágosító, mozgósító munkája nyomán hogyan bontakoznak ki azok a hatalmas erők, amelyek a korábban el­maradókat — Alberttelep, Királd, Rudolftelep bányászait — január hónapban az élvonalba emelték. Kedves Bányász Elvtársak! Most, hogy a második ötéves terv első évében egy új hónap ele­jén vagyunk, kötelességünk tehát előrenéznünk. A párt, a kormány, a dolgozó nép most azt várja a borsoli szénmedence minden bányászá­tól, hogy a januárihoz hasonló munkálendülettel meg kell tartani az el­foglalt megtisztelő helyet, s ezen túlmenően újabb hadállásokat kell be­venni a feltárási, termeléke'ys'g , minőségi, önköltségi, műszaki fej­lesztési előírások betartásával, az érré vonatkozó határozatok és utasí­tások végrehajtásának mintaszerű megszervezésével. Rendkívül komoly, de megtisztelő feladatokat jelentenek ezek, újabb erőfeszítéseket kívánnak minien frontbrigádtól, csilléstől, gépke­zelőtől, fenntartóktól, a műszaki-gazdasági vezetőktől, a tröszt dolgozói­tól, a párt- és tömegszervezetektől egyaránt. A további sikerek érdeké­ben arra van szükség, hogy párt- és tömegszervezeteink szüntelenül ma­gyarázzák a bányák dolgozóinak a mindennapos, fegyelmezett munka szükségességét, az egyenletes tervteljesítés egyéni és országos t jelentőségét, a K.V novemberi határozatából adódó termelési és mű- ^reaki fejlesztési feladatokat, s emellett szervezzék meg azokban első­sorban a kommunisták példamutatását, rajtuk keresztül a dolgozó tö­megek párosversenyét. Figyelmünket mindenekelőtt a napi tervek egyenletes túlteljesíté­sére kell fordítanunk, a bányák minden dolgozójának föl kell használni a januári jó tapasztalatokat a fegye’em megszilárdításában, jobb mun­kaszervezésben, irányításban^ a dolgozók mozgósításában egyaránt. A párt- és tömegszervezetek legyenek élenjárói a fenntartási, gép javítási s egyéb karbantartási munkák példás megszervezésének, nyújtsanak ebben az eddigieknél hatékonyabb segítséget a műszaki ve­zetésnek. Azok mintaszerű előkészítésében a kommunista műszaki' ve­zetők mutassanak követendő példát. A siker egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a bányák vezetői jobban, aktívabban támaszkodjanak a dolgozók kezdeményezésére, igé­nyeljék segítségüket, tanácsukat, de ugyanakkor legyenek következete­sek, kezdeményezők a dolgozók által megtett helyes javaslatok megva­lósításában, s intézkedjenek azonnal minden elhangzott kritikai meg­jegyzés, bíráló szó után. A bányák vezetőségének az eddigieknél még nagyobb szeretettel, féltőbb gonddal kell törődniük a bányákban dolgozók ügyes-bajos dol­gaival, munkavédelmi, szociális, egészségügyi problémáinak, jogos pana­szaiknak elintézésével. A vezetők elsősorban ezeken keresztül növeljék a dolgozók aktivitását, termelési kedvét. Kedves Elvtársak! Semmi okunk nincsen az elbizakodottságra! A februári és az L negyedévi tervek minden előírásainak maradéktalan teljesítése a janu­árihoz hasonló áldozatos munkát, akaratuk, erejük, tudásuk legjavát kívánja meg hős bányászainktól, a maguk és az egész dolgozó nép, az ország javára! Bízunk abban, hogy megértik hivatásukat, s mint janu­árban, úgy a továbbiakban is teljesítik megtisztelő feladatukat, újabb erővel indulnak harcra hazánk felszabadításának, április 4. tiszteletére, s megvalósítják a második ötéves terv I. negyedéve lelkesítő program­jának rájuk eső részét! Ehhez kíván az elvtársaknak a megyei pártbizottság jószerencsét, sok sikert, erőt, egészséget! BORSOD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG, A megye legjobb begyűjtési dolgozói Szombaton délelőtt a megyei ta­nács végrehajtóbizottsága és a me­gyei begyűjtési hivatal átadta a me­gye legjobb begyűjtési dolgozóinak a kitüntetéseket. Prágai Zoltánnak, a sárospataki járási tanács volt elnö­kének a Munkaérdemrendet, Klani- czai Ernőnek, a mezőkövesdi járás begyűjtési hivatala vezetőjének a Szocialista Munkáért érdemérmet, Fodor Gézának a miskolci járás be­gyűjtési hivatala vezetőjének a Mun­kaérdemrendet, Fajtis Kálmánnak a mezőcsátl járás begyűjtési hivatala vezetőjének pedig a Munkaérdem- érerh kitüntetést nyújtották át, L. Nagy Sándor tiszakarádi dolgozó pa­raszt Munkaérdemérmet kapott. Vi­tányi Ferencnek a sárospataki já­rás volt begyűjtési megbízottjának a Munkaérdemrendet adták át. Bucs- kó'Mihály a szikszói járás tanácsel­nöke, Várad! János a sátoraljaújhe­lyi járási tanác% elnökhelyettesé, De­meter Béla a szuhakállói községi ta­nács vb. elnöke, Ritz József Izsófaí- va begyűjtési megbízottja, Dán Jenő a megyei begyűjtési hivatal helyettes vezetője, Gál József a megyei be­gyűjtési hivatal személyzeti osztályá­nak vezetője, Liptai István az aba- újszántói járás begyűjtési hivatalá­nak csoportvezetője, Lőrincz Piroska a miskolci járás begyűjtési hivatalá­nak tervelőadója, Mészáros János Damak község begyűjtési megbízott­ja, Léc/ Mária Krasznokvajda köz­ség begyűjtési hivatalának vezetője és Soós Irén a geleji begyűjtés! hi­vatal vezetője a begyűjtés kiváló dolgozója címet kapta. Kommunisták! Vállaljatok szocialista kölelezettssgsket a termelő és a társadalmi és pílüanulalóan teljesítsétek azokat!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom