Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-29 / 25. szám
Kommunisták az élre! Dolgozzatok, tanuljatok, éljetek példamutatóan! Pórtél A TETTEK EMBEREI Munkában az új pártvezetőség Habár hétköznap van, kevéssel fminkawJő után, a teremben ünnepi a hangulat. A falon jelszó hirdeti a munkások célkitűzését: „Éves tervünket 12 nappal határidő előtt befejezzük í” A terem lassan benépesedik a termelés kiváló harcosaival, a párt derék katonáival, akik azért jöttek össze, hogy mérleget készítsenek eddigi munkájukról, megbeszéljék további feladataikat. Az Ünnepélyes megnyitó, majd a beszámoló úján sor kerül a vitára. A diósgyőri durvahengerde „B” műszakjának: kommunistái egymás után állnak fel és mondják el észrevételeiket. Sütő József, a magas termetű, őszülő főművezető is felszólal. — A mai nap tiszteletére — mondja — a blokksoron Antal András brigádja 153 öntecset hengerelt ki. Ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a blokksor januárban teljesítse 403 tonna hengerelt áru termelésére vonatkozó vállalását. De mi lesz a mi brigádunkkal, a „B” műszakkal, elvtársak? Reméljük, hogy a Novák brigádtól méltó választ képünk erre. Minden tekintet a Novák-brigád tagjai felé fordul, így a brigád egyik tagja nem állja meg, hogy be ne jelentse: az általuk felállított 162 darab cntecsh engedés i csúcsot meg- döntik! A bejelentést vastaps fogadja. A jelenlévők tudják, hogy amit a Novák brigád vállal, azt teljesíti is. Tervének rendszeresen eleget tesz. A brigád szellemét munkaszeretet, nemes vetélkedés jellemzi. A taggyűlés egyhangúlag Novak István, Sitt 5 -Tőzsef, Sóvárszky Fe> renc, Páhi János, Veres Lajos, Molnár Lajos és Birinyi József elvtáriakat állította a pártszervezet élére. Az uj pártvezetőség a taggyűlés után megtartotta első vezetőségi ülését. Az alapszervezet titkárának ismét Novák István elvtársat választották meg. Ezzel megkezdődött az új pártvezetőség munkája:... A munka szerelmese Novák István alacsony, világos- barna hajú férfi. Ahogy az .-üzemben mondják, „nyugtalan” ember. Nem ismer akadályt a termelésben, legyőz minden nehézséget, életét, munkáját a párt, a dolgozó nép ügyének szenteli — kommunista. Amikor meghallotta az Antal brigád eredményét, s brigádjának vállalását, halkan elnevette magát. Csendesen csak annyit mondott mellette ülő társának: — Na, ezek se sokáig dicsekedhetnek az elsőséggel.... Ez január 19-én történt. Másnap az üzembe érkező dolgozók a verseny- táblán tapasztalhatták, hogy amit a Novák brigád mond, az nem puszta szó. Ugyanis 157 öntecs kihengerlésével megelőzte az Antal brigádot, habár a hengerlési csúcsot nem sikerült megdöntpnie. Január 21-én már 160 darab öntecs kihengerléséért köszöntötték a brigádot. Fzt még a szűkszavú, kissé zárkózott főmérnök, Marosvári László elvtárs sem állhatta meg szó nélkül. A telefonhoz ment s beszélt a „B” műszak főművezetőjével, Sütő elvtérssal. A beszélgetésből a mellette állók csupán ennyit hallottak: — Megemelem a kalapomat, ha megdöntik a csúcsot. — Akkor már kezdheti a kalapemelést főmérnök elvtárs, mert nemcsak megdöntik, hanem... Hogy kinek lesz igaza, annak eldöntését bízzuk a Novák brigádra... 4 számok világa Amíg a Novák-brigéd újabb termelési győzelmek elérésére törekedett, addig a pártvezetőség sem tétlenkedett. Műszak végén összeült s elhatározta, hogy segíti a Novák-bri- gádot abban, hogy vállalását teljesíteni tudja. Sütő elvtárs vitte a szót: — A legfontosabb, hogy a gépészet, a karbantartók, a darusok, az üzem kommunistái példát mutatssanak. Az alacsony, fekete hajú, Páhi János így vélekedett: — Novák elvtárs éjjeli szanatóriumban van. Jó volna, ha helyettesével, a pártonkívüli Kerékgyártó Andrással beszélnénk. Kerékgyártó elvtárs a legbecsületesebb, a legszorgalmasabb munkások közé tartozik. Munkája elismeréseképpen megA PÁRTVEZETŐStGVÁUSZÚSOK hírei kapta a „szakma kiváló dolgozója’ kitüntetést. A pártvezetőség kiadta a brigádnak a jelszót: „Harc a 162 darabos öntecskihen gerlési csúcs megdöntéséért!” Ami ezután történt, arról a számok beszélnek. Másnap ugyanis már 163 darab öntecset hengereltek ki s ez zel megdöntötték az 1953. december 24-én felállított hengerlési csúcsok sőt a rákövetkező napon 169 darab örfacs-ű hengereltek ki. Megérdemelt volt az ünneplés, amely a sikert követte. . A gvár hangcsbiradója is köszöntötte a brigád tagjait. Lemezzel üdvözölte Kerékgyártó Andrást, a brigád helyettes vezetőjét, Makróczi Sándor elő- forrasztárt, Novák József forrasztárt, Újvári János bengerkormányost, Páhi János mélypest-darust. Kincses János darukormánvost, Krizák Mi- bá-v ollókezelőt. Geller Sándor salakost, s a karbantartó lakatosok közül Tóth Tibort, Kovács Sápdort és Mo'- nár Zohánt, a villanyszerelők köz.íil pedig Kertész György és Ritter La-1 jós elvtársakat. A siker titka A nagyszerű harc lendülete január 23 után sem csökkent. A Novák brigád a napi 134 öntecs helyett azóta is átlagosan 150 darabot hengerel. Nagyreszt ennek tudható bn. hogy a „B” műszak közel 800 tonnával termelt többet előirányzatánál. S a „nyugtalan” ember — aki azóta már visszatért az éjjeli szanatóriumból — brigádjával újabb csúcs elérésén fáradozik. A pártvezetőség sem pihen. További feladatokat adott a „B” műszak kommunistáinak, a Novák-brigád- nak. Célul tűzte ki: A fajlagos anyagfelhasználást 1195 tonnára kell csökkenteni, az áram, víz, gáz és sűrített- levegő fajlagos falhasználásánál 0.5, a rezsiköltségeknél pedig egy százalékos csökkentést kell elérni, a selej- tet .0.40 százalék alatt kell tartani! Egy új párívezetőség munkájáról, egy felajánlásról szóltunk. Kommunistákról, akik mindennapos tetteikkel küzdenek a dolgozó emberek boldogulásáért. £>RAGOS GYULA Az ináncsi pártszervezet vezetőségének beszámolója bírálta a népnevelőket azoknak a helytelen érveknek az alkalmazásáért, amellyel az egyéni parasztokat agitálták. Azt állították, hogy ha az egyéni dolgozó parasztok nem lépnek, be a termelő- szövetkezetbe, a mezőgazdaság tönkre megy. A pártszervezet — nagyon helyesen — felvette a harcot ez ellen az antimarxista nézet ellen. A léhi állami gazdaság kommunistái a vezetöségválaszló faggyúié-! sen megvitatták mi voU az oka Lemaradásuknak a mélyszántásban. Úgy döntöttek, hogy az előrehaladt' időjárás ellenére még szántani fog-! nak. Szavukat meg is tartották, szántási tervüket 100 százalékra teljesítették. Ezt követően 20 napon keresztül segítettek az abodi állami gazdaságnak a szántási tervek telje-' sítésében. A szikszói Kossuth Tsz- és Selyeb község kommunistái nem tudták megtartani a vezetőségválasztáat, mert a vezetőség nem készítette elő á taggyűlést. *r Alsógagy községben a vezetőség- választó taggyűlésen olyan határozati javaslat született, amely szerint 15 dolgozó parasztot vezetnek a termelőszövetkezeti mozgalom útjára, s a meglévő termelőszövetkezeten kívül új tsz-t alakítanak. * . Az Ózdi Kohászati Üzemek vezetőségválasztó taggyűlésén a kommunisták bírálattal illették az igazgatót, mert nem tartott fogadónapokat. # . A tiszaszederkényi községi pártszervezet vezetőcége beszámolójának színvonalát igen mayasra értékelték a kommunisták. A beszámoló alaposan foglalkozott a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének kérdésével. Komoly birá-at érte a község 1. tinusú termelőszövetkezeteinek párttitkárait, akik nem tettek lépéseket a mezőgazdasági termo’őszövetkezet megalakítása érdekében. Szabad párlnapols a magyar sajtó napján Február 1. a magyar sajtó napja. Ez alkalommal megyénk nagyüzemeiben, városaiban és több községében szabad pártnapot tartunk, amelyen megemlékezünk a kommunista sajtóról, munkásságáról és hősi múltjáról. A szabad pártnapokat a következő helyeken és az alábbi időben megyei előadók tartják meg: A Lenin Koh. Művekben jan. 30-án fél 3 órakor: Déri Ernőné. Az Ózdi Koli. Üzemekben febr.l-én fél 3 órakor: Dragos Gyula. A Dimávag Gépgyárban febr. 1-én fél 3 órakor: Fodor László. Tiszapalkonyán február 1-cn 4 órakor: Ónod vári Miklós. Mezőkövesden február 1-én 6 órakor: Boda István. Szerencsen február 1-én 6 órakor: Sándor László. Putnokon február 1-én C órakor: Tóth Imréné. Edelényben február 1-én 6 órakor: Pásztory Alajos. Kazincbarcikán február 2-án fél 3 érakor: Csala László. Borsodnádasdon február 3-án fél 3 órakor: Kilián Béla. Sátoraljaújhelyen február 1-én 5 órakor: Pozsonyi Sándor. Felhívjuk a pártszervezeteket hogy gondosan készítsék elő a szabad pártnapokat, s ne feledkezzenek meg ünnepi kultúrműsorok rendezéséről sem. MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÁGIT. PROP. OSZTÁLYA — Szeretjük a virágot Te is? — A mienket már meg csípte c dér... — Bokrokat kell ültetni küréjük. Suhajda csúnyán le- káromkodta a kis Bakost: Elmondta mindennek. Az öklét rázta, ostornyéllel hadonászott. A kicsi ember hallgatott. Leszegte fajét és kifehéredeit orrú csizmájával rugdosta a földet. Sc-kan bántották a kis Bcko-st, még a magtároslányok is naphosszat csepiilték: — Mikor nősülsz Janó? A Kucsera Trézsi eleped utánad! Ezek az évelődések belemartak, mint a tavaszi csalán. Nagyon fájt, ha Janónak szólították. Fájt neki minden: v, kékszemű, copfos lányok gúnyolódása, a legények trágár megjegyzései, c kölykök csúfolódásai. Es Suhajda is megszidta. Igazságtalanul, érdemtelenül. Igaz — kiömlött egy kanna tej, de a tehenészek voltak a hibásak. Rosszul zárták le a fedelét. De Kárászt nem lehet megszidni, mert az sógor. A kanna tej árát viszont meg kell fizetni, de nem másnak, mint neki, Bakosnak. Mit is tehetne ő, Balcos, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet tejeskocsisa? Álljon fel egy hordó tetejére és kiabáljon: „Emberek, nekem is van szavam! Én is vagyok valakir Éppen ezt nem hitte senki... A tsz-ben mindenkiről tartanak valamit. Csermely Jani bácsiról például azt, hogy erős, nagy ember. M nd:nki hgllgat rá, mindenki szereti, jó elnök. Szokoll Palit, a tsz soffőrjét a lányok nagyon kedvelik. Városból jött, mókás fickó. Különös históriáin naphosszat kacag mindenki. Garas Lajos állattenyésztő nagy becsben áll a szövetkezetiek előtt; újságok írtak róla, fényképét az egész országban ismerik. Kóla, Bakóéról semmit sem hisznek, Még a pártban sem. Iia kiosztják a pártm.unkát, neki csak a cÖprö~et?s jut, no meg néha egy kis dekorálás. Ha valaki szőbahozza nevét, legyintenek. Ott is csak Janónak szólítják. Pedig nagyon szereti ezt a világot János. Csúfolják. gúnyolják — igaz. Még a cigánygyerekek is kinevétik... Mégis ragaszkodik ehhez a közös éleihez. Mert a s-öveWe- zetben szép új csizmát szerzett, szekrényében két öltöny szövetruha áll. És az a vígság, ami itt van, sehol máshol a világon! Mert mi neki. az egykori apátián, anyátlan menhelyes stolgalegéhynek a Vörös Hajnal? Otthona, szeretett tűzhelye még akkor is, ha fukar kezekkel mérik a szeretzíet. Két szamár és egy aprócska szekér gazdája Bakos János. Ezekkel hordja a tejet naponta kétszer az állomásra. 4 lteserűség még mindig emészti Suhajda miatt, de felül a bakra, s elindulnak az állomás felé. A templomtéren gyerekek bigéznek. Észreveszik Jánost és billegetik kézcsinálta szamárfüleikét: — Iá...! Iá...! Iá ... / A gyereksereg kórussá növekszik, s már repülnek a kövek a szamarak fülére, farára. Szikár, ráncokba gyűrt arcú öreg pap lép ki a tempómból, s rájuk szók — Micsoda dolog ez gyerekek! Nem szabad az álla'ct bántani. Nektek is fájna, ha kövekkel dobálnának benneteket. És könnyen eltalálhatjátok Jánost is. A lárma elcsitul, a gyerekek elsomfordáinak. A hosszú pap megemeli Icalapját, Jánosra mosolyog. A kis Beko*- bí - Cér1; köszön is, nem is. Messzebbről óvatosan visszapillant, a pap még ott áll a kenuban. Gyorsan a tejeskannákat rendezgeti — nchogv azt hrgyjc, hogy őt nézte. Azért egy kis vidámság költözött belé. Jánosnak szólították, maovódték. Nagy Öröm ez. ritka öröm. Naguot köszön a szembejövőknek. Emlékeiből kiperegnek Suhajda durvaságai, szeretné valakinek eldicsekedni: „Emberek, János vagyok! János, mint Csermely János, az elnök, mint Perjést János, a patikus“. Erre várt János hosszú idők óta. Szomorynál, egykori gazdájánál mindenki Janónak hívta, ott már megszokta. De most nem tud megbékülni vele. Mert a kis Bakos most 24 évés. Még 1948-ban is szolgált. Egy öreg munkás jött le a városból, az hozta el Szomorútól. Az esetre, a híres verésre mindenki emlékszik. Szo- mory pesti barátaival mulatozott. A társaságból valaki elkiáltotta magát: „Gyerekek, ugorjunk fel Pestref* „De nincs vonatunk“ —•vetette közbe az egyik vendég. nDehoqynincs! Tíz perc múlva indul“ — kurjantotta el magái a. házigazda. Embertelen rohanás kezdődött a szűgyíg érő hóban. Az egyik, ló lábát megvérezte a patkó. János megállt, hogy igazítson rajta. Lekésték a vonatot. Az állomáson gazdája vette át a gyeplőt, s rohanjak a vonat után. Egy ostorcsapás a lovak közé, egy a tehetetlen fiú nyaka közé. Azóta nanyon fél a nyerítő, csilingelő lovaktól és az ostor sutty ogásíól. Azóta egy kisujjal sem nyúl hozzá senkihez sem; méa a hajigáló gyerekeket sem csapltodjafr meg ostorával Az állomásról jövet, kihúzza magát, fütyörész'iei. FécÜlködík. amúgy legény módra, az ujjaival. Lányok jönnek szembe vele. mosolyognak. Legalább is János úny látja. De amikor megpillantja a templom tornyát, meghökker.. Egy ven csinálta a jókedvét. Pan pártfogolta. Illik-* ez? Fészkelőink ä bakon, nyugtalankodik. A kedves öreg munkás szavai jutnak eszébe, amelyeket akkor mondott, amikor elhagyták a Szomorít portáit- ..Fiam., te mától keyd"e szabad ember vagy. Igyekezz beesP1etes lenni, szorgalmasan dolgozr*. s még párttag is lehet belőled...” Elrettent magát. Gondolataiból a pap riasztja fel: — Hogy vapy, János fiam? — Állj meg már no, hadd pihenjenek a szegény párák. János leszepi tejét, hallgat, csak csizmájával rugdalja- az aprócska saroglvát. — Régen voltál templomban. — Pedig te voltál a legjobb ministránsom Amikor autóval vidékre mentünk misézni, temetni, téged vittelek magammal, fiJeknm nem számított, hogy kisbéres vagy. Ha a gazdák megvendégeltek bennünket, együtt ettünk eav asztalnál, egy tálból Hidd el Ham. • én ismerem legjobban a szegény embert, én tudom mi fáj neki! _ . ? — Azért nem haragszom rád. Hallottam régi ügyedről elítélem érte Szomorút. Mert néyd csak János: én *• nzt csinálom, amit te. Dolgozgatok. Ládd: most. is rózsafádét buktattam n. föld alá. hogy men ne fagyjanak. Lakk r sekrestyésem öregebb mint én. felmentem a munka. alól. János búvik a pap tekintete elől, a virágágyakat fürkészi. Frissek, üdék meg a krizantémok, nem csípte még őket a dér. A pap elkapja a. fiú tekintetét: t Csend. Hallgatnak egy Vcsií mindketten. A pap töri meg a csendet. — Uj orgonát vettünk... Nagyon szépen szól. Voltak már itt Pestről, azt mondták nincs párja a környéken. Jaj, erről jut eszembe! Emlékszel, mikor egyszer- f ülöncsiptelek benneteket, mert fellnpakcdtatok a kórusra orgonáim? Gyerekek voltatok ... csintalanok. — Akarod hallani a hangját? — Akarom... azaz, majd máskor... — s nyúlna már a gyeplőért, hogy. tovább hajtson. — Félsz bejönni a templomba? Sose félj fiam, sok híresség megfordul ebben az ősrégi hajlékban. A múltkor például egy Kossuth-díjas professzor járt itt és a kczzelfaragoít szószék iránt érdeklődött. Pedig a professzor biztosan kommunista volt. Te meg nem is vagy olyhn igazi., csak... — Hallott valamit a Benke Gyuriról? Elment az papnak? •— Ja, a Benke Gyuri! El bizony, még 43-ban, amikor a te ministránstársad volt. A kis Bakost ellepik gyerekkori emlékei. Ostyacsenéí Benkével... misebor dézsmálás Benkével... és az új ruha.. i az a pár pengős szövet!- Milyen boldogság volt minden vasárnap kétóra-hosszat ünnepi ruhában lenni. Már mozdul János a bakon, a lőcsöt fogdossa. A pap segít neki lelépni a földre. \ templomban gyerekkori képek elevenednek meg előtte. „Itt álltak balról, a fiúk, jobboldalt, a szószék alatt a lányok. S közöttük állt Kosaras Juci, ez a szőke, jótanuló kislány... Milyen jó volt hencegni a lányok -előtt a többszínű mínlstránsruhákban!“ A kórusban meoszólal az o'-gona. Mélyen, méltóságteljesen búg. Az öteg Laki gyertyákat gyűlt majd HgyUlmk a villAmjgyertyák. Fényárban úszik a tempóm-. János be'e- rázkódik. megszűnik számára a külvilág. Az orgona fnr'i~si~ móbit csap át. s János botorkálva megindul az oltár felé. Szédül, zúg a feje, úgy érzi mén az angyalok is hárfálcat pengetnek a falon. A pap 1ép melléje. — Gyónjál fiam ... — Nem tisztelendő úr... én... — Mint rénen omiko- Pszt a lál^kkel állta7 el'ttem és csengettél a hívőknek. Ládd. itt nem bántott téaed senki. Boldog voltál. Éri tudom, hogy most mindenki bánt... Meséik. A sekrestye felöl tőm*énfüst bnk:k be gomnlvonva. János belészíryrmnt. venfot. mint a jóillatú cigarettafüstbe. — Csengess Bakos Jani...! Jáncs remegő kézzel - ''tengőért nyúl. — Cstin... isiin... cslln ... Kaparásznák az apró ezüstnyelvecskék, mint a szán csengetvüje. Már indulna a gyóntatószék felé. amikor meggyötört leikéből a c^éno^srórg e'w"* crv'1é\e1i vaHáv^ak ki: a havas tá* a váráfelhőben úszó lovak, az ostorsvhcgá«?. ösztönösen hátraknyja. fejét. Egykori gazdája, Sz^mory, s néhány öreg litániázó ül az első napban ... Mint régen ... Kih-'H kezébő. a csengő, remegd lábakkal kirohan a tempio^bői,Már a bakon ül, dobhártyáját még hasogatja a hang: „Suh... sutty. /. cslén... cslm5; -t { PÁRKÁNY LÁSZLÓ: \ BAIK<©S JÄMÖS WÉCkWéRTÉSÍS \ ELBESZÉLÉS
