Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-01 / 1. szám
, 1086. január L fiSZAKMAGYAROBSEAO 7 t WOK m. élet minden területén Kiss Mária tanítónő a hejőcsabai iskolában már több éve szeretettel foglalkozik a gyerekekkel. Igen lelkiismeretes, jó munkát végez. Képünkön éppen mesét mond az apróságoknakKoitai Lászlóné már 13 éve betegeket ápol. Évek óta tagja a pártnak, s most a pártvezetőségválasZiás idején is számítanak odaadó segítségére. Képünk beszélgetés közben mutatja, a beteg Finta Ele- mérnét igyekszik jókedvre deríteni. Sokan felkeresik Miskolcon az egyetlen antikvár könyvesboltot. A polcokon rengeteg értékes könyv sorakozik, majdnem mindenki megtalálja közte azt, amire éppen szüksége van. Fekete Katalin elárusítónő készségesen világosítja fel a vásárlókat. Heim Gizella Miskolc legújabb üzemében, a fonodában dolgozik. Még csak alig 17 éves, de már úgy beszélnek róla, mint a jövő egyik legjobb szakmunkásáról. Heim Gizella öntudatos, lelkes tagja a DISZ-nek. A nők ma már nemcsak könnyű munkát mernek vállalni, megtaláljuk őket a nehézipar felelősségteljes őrhelyein is, Szkiba Eszter darukezelő mindig pontosan s olyan ügyesen végzi munkáját, hogy nem egy férfi is tanulhatna tőle. A Dimávag Gépgyár PM 4-es üzemegységében munkatársai tisztelettel és szeretettel beszélnek róla. cÁkik munkával töltötték a Szilö észtért A szakács Már tetőfokán van a hangulat a miskolci Koesuth-étterem fehértermében. Alig néhány másodperc választ el az éjféltől. Elalusznak a villanyok s égy pillanatig meghatott csend terül a sűrűn körülült asztalok fölé. De mi ez? — Klang . •. klang ... klang ... Tizenkét csilingelő kongatás, majd hatalmas robaj, mintha ércharang tört volna össze. Mire ismét világosság önti el a termet, ott látjuk a bejáratnál Paluf Zoltán szakácsot, kezében hatalmas fakanállal. Lába előtt a földön nagy ezüsttál fekszik, amelyen tizenkét kondítással utnak- eresztette az óesztendőt. Alig mondja el köszöntőjét a szakács, amikor nagy zsivajjal kis kukták sietnek a terembe, ölükben szorongatva a felpántlikázott, sivalkodó újévi malacokat. De Paluf Zoltánnak nincs ideje rész.venni a harsány örömben. Visz- sza kell sietni a lampionokkal, szalagokkal feldíszített konyhába, nehogy közben a kismalacok rokonai megégjenek a sütőben. Tálaláshoz készíti már a korhelylevest is, miközben odapillant, van-e szalag a sistergő, zsírban piruló farsangi fánkokon? No és a többi 30 fogás? Bizony nem kicsiség gondoskodni arról, hogy az étteremben ünneplő dolgozók mindent megkapjanak, amit csak szeműk-szájuk megkíván! A tűzoltó cím a zsebében, fel kell még néhány házat keresnie, ahol nagy szükség van vigasztaló szavaira, lelkiismeretes munkájára. Visszafelé jövet, — már éjfél felé jár az idő. — még egyszer benéz a beteg gyermekhez, akinek az injekciótól és az orvosságoktól szerencsére már csillapul a láza. A megnyugvó szülők örömmel fogadják Sass doktor újévi jókívánságait. De már indulnia is kell vissza a rendelőbe, ahol esetleg újabb hivá- sok várnak rá. A telefonkezelő — Tudjátok az úgy volt, — még 1912-ben történt —, hogy egy földes úr nagy szilveszteri mulatságot rendezett. A cselédeknek a pajtába volt a helyük. Sokan összejöttek, már be sem fértek, hát becsukták az ajtót. Deszkából volt a pajta, s a tetőről lámpák lógtak le- Verekedés keletkezett, s leverték a lámpát. Olyan pánik lett, hogy no.-, vagy száz ember meghalt, nem égtek meg, hanem összetaposták egymást a bezárt ajtó mögött. Ezért nem szabad botot, esernyőt vinni a színházba, ezért kell a kabátot a ruhatárba tenni. Ha baj van, így könnyebben ki tudnak menni az emberek. Mert a bécsi színházban is úgy volt. V; Kiss Bertalan csoportvezető mesél a tűzoltólaktanya társalgójában. Szavait főleg Tehányi Béla újonchoz intézi, aki először teljesít szolgálatot Szilveszter éjszakáján. Kiss elvtársnak már nem újság, hogy munkával tölti az ujesztendő első óráit, köszöntött ő már így vagy tizenöt újévet. Az őrszobában két öreg tűzoltó figyeli a telefont: Kisgyörgy József, aki már vagy 60 éves és Mátyási Barna, aki alig öt évvel fiatalabb nála. Míg a 20 szolgálatos tűzoltó a társalgóban beszélgetve, sakkozva, szórakozva — de készenlétben — tölti a Szilvesztert, addig ők ketten itt hallgatják a rádiót. Az új esztendő tarsolyában szép ajándék van a tűzoltók részére. 1956- ban megkezdik az olyan régen várt új tűzoltósági laktanya építését, A villamosvezető — Halló, központ..; — Boldog újévet elvtársnő! — Köszönöm, — önnek is kedves ismeretlen! Egymásután jelentkeznek a drót másik végén, nem feledkeznek meg a telefonosnőkről, akik Szilveszter éjszakáján is szolgálatban vannak. Olyan is van, aki a hallgatót a rádió mellé teszi, s egy kis zenét, vidám műsort közvetít a központosnak, hogyha van egy lélegzetvételnyi ideje, legalább szórakozzon. De az éjfél előtti és utáni félórában ha tíz keze lenne a két-három telefonosnak, akkor sem tudná kielégíteni az igényeket. Sokan szeretnének egymásnak telefonon elsőnek boldog újévet köszönteni. Számtalan budapesti hívás sorakozik az asztalon, de természetesen pontosan 12 órára, ebből csupán egy, vagy kettő fog bejönni. Az egyik jóhangulatú férfi megkérdezi: — Halló, elvtársnő! Mit kíván az új esztendőtől? — Mit? Azt, hogy a közönség türelmesebb legyen a vidéki hívásoknál. Tovább nem is folytathatja, mert ismét 5—6 vonal jelentkezik. Ezen az éjszakán a legnagyobb a forgalom a távbeszélő vonalakon. Szeszák Ber- talanné egyike azoknak, akik a készülék mellett ülve töltik a Szil-, veszter éjszakát. Jóleső érzéssel fogadja a jókívánságokat, s ő maga is boldog újévet kíván a telefonelőfizetőknek. A rendőr hétfő 6 óráig csak külön engedéllyel szabad közlekedniük. Ez azért van, nehogy bárki magáncélra használja Szilveszterkor a gépkocsit, s ezzel elvegye a gépkocsivezető szórakozási lehetőségét is. Az egyik oldalkocsis motorkerékpárral éppen szembejön egy személy- gépkocsi. Azonnal megállítják. Megnézik az igazolványokat, minden rendben van. De várjunk csak! Szilveszter éjszaka van, sokkal jobban kell figyelni. Az egyik rendőr elvtárs előveszi azt a bizonyos Harger készüléket, amelyet a gépkocsivezetők már olyan jól ismernek. — No, fújja fel elvtárs ezt a gumilabdát, — biztatják. A kis léggömbszerű gumi megtelik levegővel, amelyet átengednek valamilyen vegyszeren. Ez nem mutat elszíneződést, ami azt jelenti, hogy a gépkocsivezető nem ivott szeszesitalt. A vizsgálat után elbúcsúznak egymástól, a rendőr elvtárs baleset nélküli, boldog újévet kíván a gépkocsi- vezetőnek. A nyomdász A gépszedők már kiszedték ezt a lapzártakor érkezett cikket is. Most az ólomhasábok éppen Schőnlében József elvtárs kezében vannak, aki azon töri a fejét, hogyan helyezze el ezeket az oldalba úgy, hogy a cikk szépen mutasson. Ä nyomdászok nagy gondot fordítanak arra, hogy az újévi szám szép legyen, hiszen, ha az év első lapszáma jól sikerül, bizonyára jó lesz a többi is. Az ólomhasábokról készült kefelevonatokat Kárpáti György elvtárs, a korrektor olvassa nagy figyelemmel.' Bizony akad itt-ott hiba, amelyet ki kell javítani. Már éjfél is elmúlik, mire elkészülnek azzal az oldallal, amelyen ez a cikk van. Az újságíró Ilyenkor Szilveszter éjszakáján kevés jármű közlekedik az utcán, kivéve a villamosokat és a buszokat. Éppen ezért szokatlan, amikor időn- kint elrobog egy-egy rendőrautó, vagy oldalkocsis motorkerékpár, amelyben a közlekedési csoport járőrei ülnek. A közbiztonság őrei számára nincs szabadnap, nincs ünnep. Állandó készenlétben vannak, hogy megakadályozzák a bajt, vagy alkalomadtán azonnal segítséget nyújtsanak. Ha személygépkocsit látnak, azonnal igazoltatják, mert a személy- gépkocsiknak szombaton 16 órától Erről, a hetes oldalról is kész már a kefelevonat, amikor megkezdődik az inspekciós újságíró munkája. Már „átrágta” magát a nyolcas és a hatos oldalakon, most éppen ezt a cikket olvassa. És milyen jó, hogy a kezébe került! Csaknem az maradt a szövegben hetes oldal helyett, hogy „hites” oldal. A korrektor és az újságíró ceruzája kijavítja a sajtóhibát s mire a lap az olvasó kezébe kerül, már nem lesz benne értelemzavaró, rosszul szedett szó. A Szilveszter éjszakai szolgálatot Sándor László elvtárs látja el. Fiatalember létére nem a legnagyobb örömmel fogadta a hirt, hogy munkával kell búcsúznia az ó-évtől, de azért nem túlságosan bánja, hiszen reggelfelé bepótol valamit a nyomdászok bálján. ADAMOVICS ILONA Egész éjjel hangos a Széchenyi utca a villamosok csilingelésétől. Szinte egymást érik a kivilágított kocsik. A kocsivezető látszólag közömbös arccal áll az indítókar előtt, de amikor egy-egy jókedvű társaság száll fel, s vidám nevetését meghallja, jobbkedvre derül az arca. — Hijnye, de kifogta elvtárs! — szól oda neki az egyik jókedvű utas. — Aztán nem rossz érzés, hogy nem jöhet jelünk egy pohár borra? *— Majd holnap — felel a kocsivezető. — Ezt is kell csinálni valaki* * nek, mert akkor maguk most gyalogolhatnának a Vasas Otthonba/ Ni csak, a szembejövő kocsi vezetőjét ugyancsak körülfonták az uta sok színes szalagokkal, még néhány konfetti is villog a kucsmáján. Úgy látszik, nem is olyan unalmas ez a Szilveszter éjszakai szolgálat. Terített asztalnál persze azért jobb lenne. .. Az újgyőri telepen Zsihcvszki János irányítja a villamosokat. Éjjel egy óra felé azonban erősítés kell. Maga is odaáll az egyik sárga kocsi indítókarja elé, s viszi a már részben haza, részben új szórakozó helyek felé utazó közönséget. Az orvos Szilveszter éjszakáján sok ablak világos, mögötte jókedvű társaság várja az új esztendőt. Van azonban olyan otthon is, ahol aggodalom ül az arcokon. Az édesanya kisirt szemmel simogatja gyermeke lázbanégő arcát, amíg az apa elszalad a körzeti orvos rendelőjébe. Dr. Sass Lajos még fiatal orvos, nemrég került ki az egyetemről. Ez az első Szilveszter éjszakája, amelyet munkában tölt. A Kazinczy utcai rendelőben várja a hívásokat. Azonnal gépkocsiba ül, hogy a beteg gyermeket megnézze. Innen to-j vább vezet az útja. Van még néhány! Fele idő alatt végezték el a Lenin turbőfúvó nagyjavítását sor kcriu'ä ^Részlegében nemrégiben munka elvégét if^ra Tervezt^T" “7«."^»vitására. A m&Gss&smm m fSsxerelője, ToSzovjetunióban szerzett tapasztalata L C!?(k Z"Uan reszlegvezető a Elekes László lakatos előmunkás a.eé» ^ors kijavítását, vezetőségi tag, Mező Barnaháí . Rrepész, Orosz Árpád DISZ hoz, hogy csfknem félidő alatt vige^fefT is. *»mint ahogy tervezték. egeztek el a gép nagyjavítását^ VIDA KALMAN "* tudósító. h^znos Cdífiédek den » Äff a íigyelmet-ReméIera-is ÄSS I A Szemere utca 12. számú házban lévő virágüzleti járdába fektetett pinceablak hetekkel ezelőtt leszakadt. A járókelők egymás után esnek be a lyukon. A lakók ismételten bejelentették az esetet a MIK-nek, de eddig még csak ígéretet kaptak..-: 2 A Széchenyi utca 92. számú • ház valamennyi járdába fektetett pinceablaka be van töredezve. Esti sötétségben, vagy kirakatnézés közben könnyen baleset származhat ebből. Valaki ezeket az ablakokat is megjavíthatná... Q Miskolcon nem is egy olyan - autóbuszmegállóhely is van, amelyet nem jelez semmiféle tábla. Az alsóhámoriak tudják, hogy hol áll meg az autóbusz, de ha idegen téved oda, az akár napokig kereshetné a táblát. A Miskolcon igen sokhelyütt tapasztalható, hogyha építkezés vagy javítás miatt felbontják az úttestet vagy a járdát, a burkolatot később nem állítják helyre. Az Arany János utcai trafóház építésénél jódarabon felbontották a kiskockaköveket. A kövek még ma is ott hevernek az épület háta mögött A Széchenyi utca 15. számú ház előtt is hosszú idő óta hiányos a járda. 5. A Szemere utcában éjszakánként nem egy italos járókelő garázdálkodik. Erejüket az utca kis fáit védő rácsok kiemelésével fitogtatják. Úgy látszik, valaki észrevette már a dolgot, de nem a részegeskedőket igyekeztek megfékezni, hanem a rácsokat gyűjtötték össze és tárolják azokat a Szemere utcai Szinva-hid melletti kis területen. Inkább az éjszakai garázdálkodókat kellett volna rács mögé tenni. Dr. SUGÁR GYULA Miskolc
