Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-08 / 7. szám

I iflwefeareBimMt tffifrffirtnl ft gfrawf fcjtartftfwl tfeWMi a iptefein? A fob egyeHen bizfos úfja„ <WS= = ! . = = --------=^= ' -----'i = J j^edves Jani bácsil Néhány mappái ezelőtt megtérgyábtoék a múltkori tevelet, a sáros utcák történetéről. Jól elbeszélgettünki úgy a kettőnk megszolcott módján. Szó ami szó, előbb Odamondogatott nekem azzal a nyakas megszokottság* gaX, amit igen-igen becsülök magában. De a legjobban esett, amikor végüUs elmosolyogta magát és kibökte: j,hát van valami igazad“. Higyje él Jani bácsi, hogy régen örültem úgy, mint akkor. Nem mintha nem sey tettem volna, hogy élismerte maga az igazat már akkor és, amikor elolvasta azt a bizonyos levelet. Elismerte» csak nem ismerte be. És most megtörtént. De hiszen nem is lehet appellálni a tények ellen. Ugy-e milyen szépen kiszámítobtiik, hogy az az adó negyede sincs annak, amit az állam adott a községnek... És bizony megállapítottuk, hogy nem az államnak, hanem ma* gnknak, Tárcái dolgozóinak keü kezükbe venni a sá* pás utcák ügyét. TJ anem ami azt a másik fontos problémát, a ma* ga holnapját illeti, megint csak összekülönböz- 'tünk. Nem nagyon no, csak úgy barátion, ahogy már ki tudja hányszor. Ott kezdem, hogy néhányon újra beléptek náluiik a Petőfi és a Rákóczi Tsz-be is. Tud* tam én előre, hogy ezzel a kérdéssel forgószél kereke- dik a maga bensőjében, de olyan, hogy nekivörösödik az arca is, a nyaka is. Neki is vörösödön és úgy fe* leU, ahogy boriam: .— Belépték, hadd lépjenek. De én nem léptein be... És tudd meg, hogy... (ne féljen, a hozzáfűzése- két nem írom le) ...én nem megyek. Nekem így jói ahogy van. — Hát, ne haragudjon Jani bácsi, hogy eh mosolyogtam' magam. Nem tehettem mást. Az a „ne* kém így jó, ahogy van“ olyan csiklandósan yégigbh zsergett bennem — ahogy magában is fog néhány esz* tendő múlva. — Mert, hogy így lesz, bizonyos vágyók benne. Hej, de ismerem én azt a ma „nekem így jó"* ját. Benne éltem, ott nőttem fél közepette. Azt mondta maga Jani bácsi, hogy — „hát először és, én a magam gazdája akarok lenni. Másodszor is nem hiszem el, hogy a termelőszövetkezet olyan, ami­lyennek te fested. Mert beszéltem én taktábájiákkal (persze később derült ki, hogy két esztendővel ezelőtt és pont olyannál, aki kilépett, de maga mit tudta, mit kérdezte azt ékkor!) és nem azt mondták nekem, amit te... Harmadszor is, ha az a beadás nem volna, bajom se volna... Negyedszer meg apám is így csinálta ökör­tel, meg egyedül és mégis vénen hált meg —u Szerencse, hogy mindazon érvekről, amit maga ^ felsorolt, sokat beszélgettünk már. Egyszer ér­től, másszor arról az oldaláról világítva meg a dolgo­kat. összecsapva, összebarátkozva, mert nyakasság ide, nyakasság oda, Jani bácsi, egyet azért tudom mindig elismer a szívében, a bensejében, hogy én csak a maga javát, a családja javát akarom. Nem azt a „jó“-t, amit maga először is érvként a szemembe vágott... Mert Jani bácsi, mit is jelent az a jó, mit is jelent az a „mar gern, gazdája“. Elnéztem én, de sokszor elnéztem. — hi­szen sokat jártunk mi együtt ki a határba, — mint buk­tat a két ökör csigalassúsággal. Olykor, ha maga él- szundit, meg is állnak, harapdálni az átszeli füvet. És ha felébred, Jani bácsi, haragosan pattint rájuk az os­torral: „hej az anyátok. Még megállnák. Siessünk csak siessünk, mert ránkesteledik“. És azok újra nekivág­nak, de nem sietnek. Mennek, csak úgy, a megszokott ökörtempóvál. De maga Jani bácsi, maga miiért is követi ezt az ökörtempót. Sokszor elnéztem, amint ballag az eke után, ha esik, ha fuj. Nyolc-tíz kilométert hőldankint. Megy, virradattól, éjszakáig, lassan, komótosan.; * S LEVÉL (t>. Qatti búesittak TARCAL így holnap is, és így holnapután is. Azután megy a család is. A felesége, majd az öt közül a három na­gyobb gyerek. Egész esztendőn át.a És az évvégi számadás? Hiába érti a gazdálkodásit, hiába mestere az apja mesterségének, alig marad valami, éppen csak a legszükségesebb! Mert szekér törik, ökör beteg, most disznó pusztul... Hát nem kötelességem-e, nem köte­lessége-e a pártnak — amelynek igazi, becsületes, oda­adó képviselőiről, Tóth elvtársról, a párttitkárról és Csanádi Lajosról, a tanács vb. elnökéről az a maga véleménye is: igen, dk az igazi derék emberek, jó em­berek, pártemberek —, hát nem kötelessége-e, hogy odakiáltsa magának: Jani bácsi, hát nézzen széjjel. Emelje fél tekintetét és ha az ökör marad és cammog, maga siessen, hagyja el őket, hagyja el az egész gür­cölést messze a háta mögött. A maga érdekében, a gyerekei érdekében. A zt mondta nekem Jard bácsi, hogy ej, a tsz. Hátha *3- nem igaz az, amit mondtál. Hiszen beszéltem tdktabájiakikal... Beszélt, beszélt. De kikkel. És észre- vette-e, hogy a magáéval szomszédos tsz földön a maga napi nyolcszázöles munkája mellett őtszörannyvt szánta traktor? És hogy a tsz lovai odahagyják magát az utón, ökröstől, szekerestől... és a tsz tagok mosolyognak. Hogy kin? Magán Jani bácsi... Hát még, ha meglesz a gépkocsijuk. Mert meglesz, előbb-utóbb! Hiszen több búza, több kukorica termett az idén is a traktor után, mint a maga ökrei után. És jövőre még több terem. Még több részesedést kapnak a tsz tagok — üsztán, rá­fizetés, terhek nélkül. — Többet, mert hol van már náluk az ökörtempó, hol a mezsgye, hol a vakbarázda, hol mindaz, amit maga így titulál: „nékem így jó, ahogy Azaz megálljunk csak? Említette maga Takta- bájt. Én meg említettem magának ormán Szálai Sá­muelt, aki tsz tag. Maga azt mondja Jani bácsi... nem egészen így van az... Szálai Sámuel meg — aki hírből ismeri már magát — azt üzeni: áll a fogadás, hogy ötszörarmyi tiszta haszna volt ez évben a becsü­letes munkája után, mint magának, mint a maga egész családja gürcölésének Jam bácsi..: És továbbmenve. Mit tervez maga például ez évben. Mit vesz, mit vá­sárol?... Azt, amit tavaly?.,. Bevetem, cammogva az ökör után azt a néhány holdat és télik majd né­hány darab ruhára, tálán egy rádióra, ami olyan jó lenne már otthon telente, hogy lenne valami szórako­zás ...És mit tervez Szálai Sámuel? Uj háza, jó háza már van. Uj bútora, jó ruha a családnak, már van... És figyelje meg Jani bácsi, hogy egyszerre csak azon veszi észre, hogy lelassít maga mellett az országúton egy új fényes gépkocsi és Szálai Sámuel szól <ki belőle és egyenesen magához szól, a saját gépkocsijából: <■,Ugyan-ugyan Jani bácsi, hát még mindig így, régie­sen? Mire váló ez? Gondolkozzon, de másként, mint az apja, mert így sose ér utol". S ha maga még mindig kételkedne, akkor Szálai Sámuel rákapcsol, gázt ad és odakiált: „Ha a, magáé jobb, hát hagyjon el Jani bá­csi" És maga hiába csap az ökör hátára, hogy „gye­rünk no, mert ránkesteledik“, elmarad. Lemarad kilo­méterekre, százkilométerekre Szálai mögött... Mert olyan az az ökör, mint a parcellásgazdálkodás és olyan az a gépkocsi, mint a termelőszövetkezet. Az egyik nyomába se léphet a másiknak. És az egyék még min­dig maga, Jani bácsi!... JLfégis, ha kételkedne, mert tudom, ősi szokása ez, — olvasgassa itt alább a sorokat. Nézegesse a bizonyítékot, hogy amit mondtam, nemcsak Ták- tábájon van így, hanem mindenütt a megyében, pél­dául Kesznyétenben is, ahol már újmódin, jómódin élnek, gondolkoznak az emberek.: 1956 január 7f»« ÍGY ÉL, - ÍGY TERVEZ EGY MILLIOMOS TSZ TAGSÁGA Jegyzetek a kesznyéteni Szabadság Tsz-ről A kesznyéteni Szabadság ter­melő szö vetkezet tagsága az elmúlt esztendőben nyolcvan belépési nyi­latkozatot tárgyalt meg. Alapos megfontolás, megannyi érvelés után nyolcvanszor mondták ki e néhány szót: „X. Y-t elfogadjuk tsz-tagnaklc. S ez a nyolcvan tag a száznegyven régi taggal együtt ma olyan elége­dett, s annyi biztos reménnyel teli ■lapróbb-nagyofbb tervekkel tekint a holnap elé, mint még soha. Azok is, afkik néhány héttel ezelőtt átvették az egy esztendei munka megérde­melt jutalmát: 53 forintot munka- fegységeniként, részint pénzben, ré­szint terményben.;. És azok a hu- szonketten is, aJkik a zárszámadás Óta csatlakoztak a legjobb életű ton górd nagy családhoz. (Hej, B. Jani bácsi, ide kellene ellátogatni magá­nak is. És szétnézni alaposan. Min­denütt, a tsz-tagok otthonában, a gazdaságban. 'Beszélgetni az embe­rekkel. Tudom, hamarabb döntene...) Hr Itt Van Mészáros István.:: A Jbvő esztendei — készülő — terve­ket nézegeti többedmagával az iro­dában. Joga van hozzá, sőt ahhoz is, hogy beleszóljon, hiszen az ő életé­nek, holnapjának a tervei azok. Hát ami a jövő esztendőt ille­ti, az igen szép lesz. Istállókat, csi­kótelepet, silpgödröket építünk... Meg géppel dolgozunk mindenütt. Nem tudom, jövőre mennyit ér majd egy munkaegység, de 53 forintnál biztosan többet, pedig ez is szép volt. — így beszél Mészáros István Ö tsz-ről, meg a holnapról. Persze Égy beszél mindenki, vagy legalább­is ilyenformán. Mészáros István sza­vát azonban azért érdekesebbek, mert alig több, mint egy esztendeje dolgozik a közösben. Egy esztendő­vel ezelőtt határozott. És azt mond­ja erről: „Bár előbb tettem volna“. őszintén mondja ezt, még a fejét is megcsóválja, ha visszagondol a régi benső tülekedésére. „Belépjék — ne lépjek?“ Hosszú ideig nem tu­dott dönteni.:: ötvennégy őszén, a Szabadság Tsz zárszámadása után, végülis Mészáros Istvánt meggyőz­ték maguk a tények..-: A növénytermelő brigádba került és becsületes, odaadó munkával 440 munkaegységet szerzett.:: Egyedül. Nem megfeszített, nem egészséget, testetsorvasztó murikával, hanem annyival, ami mellett jutott idő pi­henésre is, szórakozásra is. És ka­pott néhány héttel ezelőtt, mindent pénzben számolva — és a terménye­ket a legalacsonyabb piaci áron számolva — 23.320 forintot.:: És hozzá, amit még a háztáji gazdaság termett. Hr Kiss elvtars9 a Szabadság el­nöke már másként beszél. Szaksze­rűbben, mint olyan elnökhöz illik, aki mestere a jó szervezésnek, ter­vezésnek, a hatalmas, immár 2000 holdas gazdaságnak. Keveset szól az elmúlt évről, csak éppen annyit, ami összehasonlításul szolgál a jövő év terveihez. És ezt is csak olyan­formán: „Itt még hiba volt, jövőre ezt másként csináljuk.“ — És, hogy ez a másként mit jelent majd a gaz­I daságnafe, a tagságnak, ahhoz ele­gendő megnézni néhány tervszámet: (lij leemelt) szánéi kezet ál tagjai, Göncruszkán néhány hónappal ezelőtt Jólét néven 17 taggal é$ termelőszövetkezet alakult.. S ma már 54 tag munkálkodik a szövetkezet alapjainak lerakásában. És jó alapot ráknak. A vetési munkálatokat idő* ben elvégezték. Megvan a közös állatállomány is... és most már jöhet a tavasz... Mert,már az első esztendőben úgy akarnák gazdálkodni, mint a helyi Szabadság Tsz, a járás legjobb termelőszövetkezete. . * Czetner György a tsz elnöke, Soltész Pál volt 12 holdas, Bodnár Lajos volt 12 holdas és Deutsch Jenő volt 4 holdas dolgozó parasztok talán épp— arról beszélgetnek, hogy nem adják alább, mint a Szabadság. És 1 erre gondol az ember, csakis vidám lehet.M ----------*------------------------------------- • K épek a kesznyéfení mitfiomosok éledéből m A kesznyéteni Szabadság Termelőszövet­kezet új és új tagokkal erősödik. A két Bős Dezső — a két unokatestvér a legújabb ta­gok közé tartozik. Most, a zárszámadás után léptek be, egyikük jsr&ri munkás volt, a má­sik pedig 11 holdas dolgozó paraszt volt é§ belátta — mindig többet és többet termelni csak a nagyüzemi gazdálkodás, a termelő- szövetkezet képes. Mészáros István egy éve termelő« szövetkezeti tag. 440 munkaegység* gél, több mint 23.300 forintot kere* sett az elmúlt esztendőben. Aminf mondja, nem cserélne senkivel, 9 csak azt bánja, hogy nem lépett bt már régebben a Szabadság Tsz-be« Á Szabadság tsz-ben a közös va­gyon az elmúlt egy esztendő alat 823.000 forinttal növekedett és így már felülmúlja a 4 millió forintot. S ha a növekedés mellé odavesszük még az 53 forintos munkaegységet, nem nehéz megállapítani, hogy tsz jól gazdálkodott. Ennek egyik alapja, hogy állandóan újabb és újabb beruházásokkal alapozzák meg a holnap még többjét és ál­landóan új és új termelési módsze­rekkel emelik a növényféleségek termésátlagát és az állati termék- hozamot. Az elmúlt évben például minden növényféleségből, mind gabonából, mind kapásokból jó termésátlagot értek el:;: De különösen ott volt magas a ikukorica terméshozama, ahol négyzetesen és ott a gabonáé, ahol keresztsorosan vetettek és mű­trágyát adtak a földnek, kapásoknál pedig 4—5-szöri kapálást alkalmaz­tak. Ez a legfontosabb kiinduló­pontja az ezévi tervnek. A termelőszövetkezet ezévben el­sősorban az ossz talaj- és növény- ápolási munkák mintegy 80 száza­lékára köt szerződést a gépállomás­sal. 160 hold kukoricát négyzetesen vetnek. A kenyérgabona 50 százalé­kát pedig keresztsorosan vetették el. Az aratás 90 százalékát, a kaszálást teljes egészében a gépállomással vé­geztetik; — így azután sikerüljük a mun­ka összetorlódását, — mondja Kiss elvtárs a tervről. — Mindezt azért tesszük, hogy minél többet termel­jünk holdanként. Cukorrépából #pél- dául az elmúlt ém 237 mfoKáfa ° ék­A Szabadság Termelőszövetkezet ez évben jelentősen fejleszti a tehén­állományt. Olyan teheneket akar nevelni és tartani, mint a képen látható Gyöngyi. A Gyöngyi naponta 18 liter tejet ad és az állatgondozók egyik kedvence.;s laggal szemben 300 mázsáit akarunk elérni: A Szabadság tagságának egyik jelszava, hogy: „lehetőleg mindent saját erőből“. Az elmúlt esztendő­ben 46 ezer forint értékű épület­tel gazdagodott a tsz. Az idén saját erőből ’ 280 ezer forintnyi összeget fordítanak épületek építésére. De megcsinálják a 100 férőhelyes csikó- telepet is, ami az egyik - legjövedel­mezőbb , ága lesz majd a Szabadság gazdálkodásának.1:: Hosszú lenne felsorolni a Sza­badság életrevaló, alapos terveinek minden részletét; j: Egy bizonyos, hogy a tagság elégedett az eddigi eredményekkel — de nem megelé­gedett.:; És ez az, ami annyira vonzza az új tagok tizeit. Ugy- annyira, hogy Kiss elvtárs — néni meggondolatlanul, hanem jó előre­látással megjegyezte: — Már sok is a jelentkező. Sok, mert bár szívesen fogadunk minden­kit, de máris olyan hatalmas a gaz­daság, hogy nem kellene tovább bővíteni::. '2000 hold sok, nehéz lesz összefogni, irányítaniJó lenne már nálunk egy másik ter­melőszövetkezet ; a,: — És ez csak annyiból állana, hogy a meglévő I-es típus felfejlődne.:; De ma még az a helyzet, hogy fejlesztésről lé­vén szó, ők is a Szabadság félé te- kíntgetnék; BARCSA SÁNDOR A Miskolci Közlekedési Vállalat autóbusz üzeme értesíti Nagy* miskolc dolgozóit, hogy január 9. napjától a 3-as számjelzésű, azaz a Szirma vonali autóbusz menetrendjében változások van­nak* A vonatkozó menetrendek az Induló végállomáson ki van­nak függesztve, valamint a Hunyadi n. 2. sz. alatti forg. irodá­ban bárki rendelkezésére áH. Miskolci Közlekedési Vállalat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom