Észak-Magyarország, 1956. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-31 / 26. szám
ÉSZAKMAGYARORSZJG r Éljen a Magyar Dolgozók Pártjának példaképe, a Szovjetunió Kommunista Pártja !-----------------------------A Z MDP BORSOD-ABAU3 -ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK 'LAPJA Xü. évfolyam 26. sz.im an a ™ ft? i fr Miskolc. 1956 Január 31. kedd Ä prágai döntések 1955 MÁJUS 14-én nyolc békeszerető európai ország, élükön a Szovjetunióval, szerződést kötött Varsóban — a békéért. Olyan szervezet alakult meg, amely gátat, védelmet nyújt a nyugatnémet agresz- szlv hadsereg fenyegetése ellen. Létrehozását a nyugati imperialisták által keresztülerőszakolt háborús egyezmények, a különféle agresszív katonai tömbök összekovácsolása tette szükségessé. A történelem tanulsága sürgette a varsói szerződés megkötését, hiszen a német milita- rizmus már két világháborút robbantott ki és most ismét fenyegeti a béikét, a népek biztonságát. A felkészületlenség ezzel a veszedelemmel szemben — halálos bűn lenne. A nyolc európai ország kölcsönös vé^ delmi szerződésrendszere és egyesített katonai parancsnoksága — a béke támasza, a népek nyugalmának biztosítéka. A szerződést áthatja az európai kollektív biztonság eszméje. Elnnék bizonysága, hogy bármely orszá g csatla kozás tik hozzá. Életképességét, a nemzetközi erőviszonyok alakulására gyakorolt jótékony hatását a megkötése óta eltelt időszak számos eseménye és eredménye igazolja. Az egyezményben résztvevő országok szorosabbra vonták kapcsolataikat. A szerződés „intő Jel volt az imperialistáknak, hogy az erőpolitika 'kudarcra, van ítélve, mert az erővel szemben, amelyre zsarolásaikban, hidegháborús manőverezéseikben támaszkodna, még nagyobb erő áll. A varsói szerződésnek is része van abban, hogy 1955 — a nemzetközi feszültség bizonyos mérvű enyhülésének esztendeje lehetett, kibontakozott a genfi szellem, amelynek térhódíá- fcát hasztalan próbálták megakadályozni a monopolista körök. Ugyanakkor rá kell mutatni arra is, hogy -tét. • imfk&háttBta "ffagylartalnaKfc r*ie»n adtáik fel a hidegháború, az erőpolitika céljait és módszereit. Ez még inkább aláhúzza e varsói szerződés fontosságát, szükségességét. A VARSÓI szerződésben résztvevő országok Politikai Tanácskozó Bizottságának most tartott ülésszaka újabb jelentős lépés a nemzetközi feszültség enyhítésének, a béke megvédelmezésének út ián. A prágai ülésszakon megvitatták és jóváhagyták az egyesített katonai parancsnokság katonai szabályzatát, állást foglaltak néhány olyan szervezeti kérdésben, amely összefügg a résztvevő államok egyesített fegyveres erőinek tevékenységével: elfogadták a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének azt a javaslatát, hogy az NDK nemzeti néphadseregének megalakítása után annak megfelelő kontingensét is vonják be az egyesített fegyveres erők kötelékébe. A prágai tanácskozáson is megmutatkozott a varsói szerződés egyetemes eiirópai programja, az a szilárd szándék és eltökéltség, hogy résztvevői megóvják az emberiség alkotó munkájának eredményeit, megteremtik a további nyugodt, békés előrehaladás feltételeit, megvédik a népeket egy új háború borzalmaitól. Világosan kitűnik ez a szándék a deklaráció minden sorából. „A népek mélységes békeakarata — hangoztatja a nyilatkozat — már lényeges változásokra vezetett a nemzetközi helyzetben, bizonyos enyhülést idézett elő az államok közötti feszültségben. Uj, még ki nem használt lehetőségek tárulnak fel az államok kapcsolatainak megjavítására és a nemzetközi együttműködés megszilárdítására, az államok társadalmi rendszerében mutatkozó különbségektől függetlenül. A PRÁGAI értekezleteai résztvevő államok képviselői ismételten elítélték az agresszív katonai tömbök erőszakos politikáját. A fegyverkezési hajsza, a tömegpusztító fegyverek fokozott méretű gyártása csak megmérgezi a nemzetközi légkört, nyugtalanságot és félelmet kelt a milliók szívében. Nem ez az emberiség zavartalan holnapjához vezető Útt Az ember és az élet szerete+e azt követeli, hogy „az államok tegyenek kollektív erőfeszítéseket a békéért vívott harcban, működjenek együtt nemzetközi téren a területi épség és a szuverénitás kölcsönös tiszteletben tartása, a meg nem támadás, az államok belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök, a békés egymás mellett élés alapján“. A prágai tanácskozáson kiemelték több állam helyes törekvését arra, hogy az agresszív katonai tömbök politikáját mellőzve semlegereségi politikát kíván folytatni. A béke ügye egyetemességének mutatója az is, hogy a varsói szerződés államai rokonszenvüket nyilvánították a független nemzeti fejlődéshez való törvényes jogaikat védelmező ázsiai és afrikai országok iránt. Megannyi igen értékes javaslatot dolgoztak ki a nemzetközi együttműködés érdekében, többek között rámutattak arra, hogy hatékonyan szolgálná a béke erősítését, ha rendes kapcsolatokat teremtenének olyan államok között, amelyeknek viszonya jelenleg rendezetlen. NAGY JELENTŐSÉGE van az u n. kisegítő szervek felállításának, amelyek majd Moszkvában székelnek. Az Állandó Bizottságnak állandó figyelemmel kell kísérnie a nemzetközi helyzet alakulását és i a vasiatokat kell kidolgoznia a külpolitikai kérdések megoldására. Ezzel a varsói szerződés államai olyan szervet teremtettek, amelv az államközi kapcsolatok adta minden lehetőséget fel fog használni a nemzetközi léekör további enyhítésére. Az Egyesített Titkárságban valamennyi tagállam képviselve van, ez a szerv a résztvevő országok még jobb, sikeresebb egvüttműködését és egységének további erősítését van hivatva előmozdítani. A prágai határozatok erejét növeli az a tény is, hogy teljes mértékben egyetért velük a Kínai Népköztársaság, amelv megfigyelővel képviseltette magát a tanácskozásokon. Kína kormánya és né ne helyésh a Német Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek a varsói ^e-zödés haderőibe való bekapcsolását. ' A -nvtigatf- agresszív kötöket rritíg- gondolásm kell késztetnie a nrág^i deklaráció határozott állásfoglalásénak, nyílt, egyenes beszédének. A résztvevő államok ..továbbra is kellőképpen gondoskodnak saját biztonságuk biztosításéról ... minden szükséges intézkedést megtesznek saját állampolgáraik békés munkájának megvédésére, a népeik bé-^és fejődéséhez és virágzó életéhez szükséges feltételek biztosítására.“ Mindemellett a-Szovjetunió és a vaisói szerződési többi tagállama szüntelenül tovább fáradozik azon, hogy a kölcsönös megértés szellemében tárgyalások útján rendeznék a vitás nemzetközi kérdéseket. Ennek az állhatatos, kitartó, következetes hékepolitikénak újabb bizonysága Bulganvin elvtársinak Eisenho- werhoz, az Egyesült Államok elnökéhez intézett üzenete: kössön barátsági és együttműködési szerződést a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok. Egy ilyen szerződés frissítői eg hatna a nemzetközi légkör alakulására és kedvező helyzetet teremtene a ma még vitás problémák kölcsönös jószándéktól áthatott megtárgyalásához. Bulga- nyin elvtárs levele, amelyet az emberiség békéjéért, jövőjéért érzett mély felelősségtudat hat át, hangoztatja az államok kötelességét, elsősorban az Egyesült Államoknak, mint a legerősebb kapitalista országnak kötelességét, a béke fenntartásában és megszilárdításában. A prágai határozatok és Bulga- nyin elvtárs üzenete újabb reménykedéssel tölti el a földkerekség minden táján élő egyszerű embereik szívét, hogy van lehetőség a fegyverkezési hajszától mentes, a félelem és rettegés szörnyű lidércnyomásától mentes életre. népek helyeslik a prágai határozatokat, mert azok — eltérően az Atlanti Szövetség agresz- «*ív döntéseitől — a százmilliók kö- ’’’ös féltett kincsét, a békét védik. Érdeklődéssel várják az amerikai választ Bulganyin elvtárs barátságot és együttműködést ajánló üzenetére. A MI DOLGOZÓ NÉPÜNK, «melynek kormánya ugyancsak részt vett a prágai megbeszéléseken, a szocialista jövő építésén munkálkodó néphez méltóan, tettekkel válaszol a prágai határozatokra és a Szovjetunió újabb békekezdem én verésére. Harci egységünk további erősítésével, újabb termelési győzelmekkel, védelmi képességünk növe- lésével járulunk hozzá a béke nagy ügyéhez. A szocialista tábor le^űr- beteilen ereiének tudatában állunk őrt a békefront ránkeső szakaszán. A Szovietinió és az Aoerikai Egyesüli Államok üssön laratsigi és együttmiködési szerződést ÍV. A. ttuliranrin üzenete Owhrht Eisenhowerhez Moszkva, január 28. (TASZSZ) Zarubin, a Szovjetunió washingtoni rendkívüli és meghatalmazott nagykövete felkereste Dwight D. Eissnhowert, az Egyesült Államok elnökét és átnyújtotta neki N. A. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét. Az üzenet a következőképpen hangzik: DWIGHT EISENHOWER őexcellenciájának, az Amerikai Esryesült Államok elnökének, Washington. Igen tisztelt Elnök Ur! Mély meggyőződésem, hogy ön osztozik az országaink kapcsolatainak jelenlegi állapota miatt érzett aggodalmamban, s ezért közölni szeretném önnel a kapcsolatok megjavításához vezető lehetséges utakról alkotott elképzeléseimet. ön természetesen egyetért velem abban, hogy a jelenleg kialakult nemzetközi helyzet azt követeli valamennyi államtól és elsősorban a világbéke és a nénck biztonsága biztosításáért különös felelősséget viselő nagyhatalmaktól, hogy olvan Intézkedéseket tegyenek, amelyek előmozdíthatják a nemzetközi feszültség további enyhülését, valamint az államok közti blza’om és együttműködés elmélyülését. Ez összhangban állana a népek hő törekvéseivel, hogy békében és nyugalomban éljenek, anyagi erőforrásaikat és energiájukat a teremtő, építőmunkának, a kulturális fellendülésnek és felvirágzásnak szenteljék. Genfben, a négyhatalmi kormányfői értekezleten mindannyian kije[ÍaM a \JeÍv tS8É működés elveinek megfelelően .készen állunk arra, hogy elérjük a nemzetközi feszültség enyhítését és az államok közti kapcsolatok megjavítását. Kétségtelen, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítése szempontjából különös jelentőségűek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai Ezzel kapcsolatban felmerül annak szükségessége, hogy lépések történjenek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és áz Egyesült Államok kapcsolatainak lényeges megjavítására. A szovjet- amerikai kapcsolatok ilyen megjavítása komoly mértékben hozzájá rulna ahhoz, hogy egészségessé vál jék az egész nemzetközi helyzet, hozzájárulna a világbéke fenntartásához és megszilárdításához. Országaink kapcsolatainak története meggyőzően bizonyítja, hogy a kölcsönös megértést célzó törekvé sen, a szuverénitás kölcsönös tiszteletén, majd a továbbiakban az ag- ressziv erők elleni közös harcon ala puló baráti együttműködésük megfelel mindkét nép legfőbb érdekelnek. Nem lehet véletlennek tekinteni hogy államaink népei az ifjú szov jet köztársaság elleni külföldi intervenció időszakát kivéve, sohasem harcoltak egymás ellen, nem volt és ma sincs köztük semmiféle kibékíthetetlen nézeteltérés, nincsenek olyan határok vagy területek amelyek vita vagy konfliktus tárgyául szolgálhatnának. A szovjet nép ezért a teljes megértés érzésével fogadta önnek a genfi négyhatalmi kormányfői értekezleten elhangzott ama kijelentését, amelyben rámutatott: „Az amerikai nép a szovjet nép barátja szeretne lenni. Az amerikai nép és a szovjet nép között nincsenek viták, nincsenek konfliktusok, nincs kereskedelmi ellentét. Történelmileg népeink mindig békében éltek." Maga az élet bizonyította be, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködésének alapjai nem véletlen és múld motívumok voltak, hanem gyökeres és tartós érdekek. Ez szembetűnően kifejezésre jutott mindenekelőtt abban, hogy, országaink mindkét világháborúban szövetségesek voltak. Ön, mint a Hitler-ellenes koalíció egyik kiváló katonai vezetője, különösen jól tudja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok harc! együttműködésének a második világháború éveiben döntő fontosságú szerepe volt a közös ellenség — a fasiszta agresszorok — szétverésében. A két ország legjobbjainak vérével megpecsételt harci szövetség, amelyben Nagy-Britannia, Franciaorszáv. Kína, Lengyelország, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Norvégia és a szabadságszerető népek koalíciójának többi országai is részt vettek, becsülettel kiállta a próbát, az agresz- szió erői által Nyugaton és Keleten népeinkre kénvszeHtett háború minden megpróbáltatását. Sajnálatos, hogy a háború befejezését követő időben a Szovjetunió és az Egyesült Államok baráti viszonya és együttműködése megszakadt. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok viszonyának megromlása — bármilyen okok is idézték ezt elő — ellentétben áll mind a szovjet nép, mind az amerikai nép érdekeivel. hátrányosan hat ki az egész nemzetközi helyzetre. Úgy vélem, hogy önnek, csakúgy, mint nekem, as a meggyőződése, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió társadalmi rendszerének különbsége nem akadályozhatja meg országaink politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak fenntartását, ami érteke népeinknek. A második világháborút megelőző években a szovjet—amerikai kapcsolatok különösen gazdasági téren jelentős mértékben fejlődtek. A háború alatt országaink kapcsolatai újabb fejlődésnek indultak. Ez a fejlődés országaink népeinek széleskörű támogatásával találkozott és fokozta népeink kölcsönös rokonszenvét. Ez elősegítette a háború befejezésének meggyorsítását és a népek áldozatainak csökkentését. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a „hidegháború" időszakában a Szovjetunió és az Egyesült Államok között komoly nézeteltérések támadtak a leszerelést, az európai biztonság biztosítását, a német kérdést, valamint egyes távol- kelet! kérdéseket illetően. És az említett problémák fontossága érthető, Mint a Genfben tartott legutóbbi négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet megmutatta, ha közeledett is egymáshoz a felek álláspontja, az egyes tárgyalt kérdésekben lényeges eltérések merülték fel. és további erőfeszítésekre és időre van szükség, hogy az említett problémák megoldá sában megfelelő megegyezésre jussunk. A szovjet-amerikai viszonyban je lenleg fennálló helyzet fenntartása azonban nem segítheti elő a megoldatlan nemzetközi problémák rendezését. Yiszont a szovjet—amerikai viszony megjavulása — ami megfelelne az országaink közti baráti kapcsolatok fejlesztésére irányuló törekvéseknek — olyan új nemzetközi légkört teremthetne, amely kedvezően hatna a vitás kérdéseknek tárgyalt sok útján, kölcsönösen elfogadható alapon történő megoldására. Feltétlenül látni kell, hogy a nemzetközi feszültség további enyhítése és az államok közti bizalom megszilárdítása, ezen belül a szovjet-ame- rikai viszony megjavítása feladatának gyakorlati megoldása megfelel mind a szovjet nép, mind pedig az amerikai nép érdekeinek, de valamennyi más nép érdekeinek is. Azt hiszem, Elnök úr, ön egyetért azzal, hogy a nemzetközi feszültség a mai körülmények között a béke megbontásának lehetőségét rejti magában, ennek a népekre nézve minden veszedelmes következményével. Emellett mindenki előtt ismeretes, hogy a hadviselés legújabb eszközei, így az atom- és a hidrogénfegyver, a korszerű lökhajtásos és rakéta- technika különböző eszközei, valamint a tömegpusztító fegyverek egyéb fajtái, minden ország népeit egyaránt veszélyes helyzetbe hozzák a nemzetközi béke felborulása esetén, azzal fenyegetik őket, hogy területük. és elsősorban a magas fejlettségű országok sűrűn lakott vidékei az atomháború pusztító hatása alá kerülnek, Ma minden államnak jobban, mint valaha, az a kötelessége, hogy szivén viselje a béke fenntartását és meg-* szilárdítását, a nemzetközi viszá- lyoknak kizárólag békés eszközökkel^ az Egyesült Nemzetek Szervezete cél-» kitűzéseivel és alapelveivel összhang-» ban való megoldását. Nem lehet kétséges, hogy a Szov-* jetunió és az Amerikai Egyesült Ál-» lamok népeinek egyaránt érdeke a fegyverkezési verseny megszüntetés se, hiszen ez a verseny arra készteti őket, hogy erejüket és eszközeiket improduktív célokra fecséreljék. A jelenleg folyó fegyverkezési verseny nemcsak a katonai kiadások súlyos terhét rakja a népek vállalra és ez-» zcl akadályozza a népek anyagi jó-» létének növekedését, de nagymérték-» ben fokozza az új háború vészé-* lyét Is. A szovjet—amerikai viszony meg-* javulása megkönnyítené a fegyver-* kezési hajsza megszüntetését és elő-» segítené az államok gazdasági erőfor-* rúsafnak békés célokat szolgáló tel-» jesebb felhasználását. Ebben az eset-» ben azok az anyagi eszközök, amelyek most nem termelékeny katonai kiadásokra jutnak, felhasználhatók lennének a népek anyagi jólétének fokozására: az adók csökkentésére, a rcálmunkabér emelésére, lakás- és középííkezésre, arra, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekében segítséget nyújtsanak az elmaradott országok-* nak. Mindez elősegítené a belső piac fel-» vevő képességének jelentékeny növe- lését, továbbá a nemzetközi kereskedelem kiterjesztését. Emellett bikrto- sftva lenne a termelés megfelelő kiterjesztése és a lakosság foglalkoztatottsága a békegazdaság fellendítése alapján. El kell ismerni, hogy az utóbbi időben olyan események történtek# amelyek kedvező hatásának feltétlenül meg kellett mutatkoznia az egész nemzetközi helyzeten. Az elmúlt év olyan esztendő volt, amelyben a világ egyetlen táján sem volt háború# A legutóbbi időszakban rendeztek néhány olyan bonyolult nemzetközi problémát, amely a második világháború befejezése után megoldatlanul maradt. Az elmúlt háború óta első ízben találkoztak Genfben a négy hatalom kormányfői és a találkozó során elért eredményeket a világ népei őszintén és lelkesen köszöntötték, mint olyanokat, amelyek megfelelnek vágyaiknak és reményeiknek. Az utóbbi időben észrevehetően megjavultak a Kelet és a Nyugat országainak, köztük a Szovjetuniónak és az Amerikai Egyesült Államoknak a kapcsolatai, bár e kapcsolatokat még korántsem lehet széleskörűek- nek és elégségeseknek nevezni Ami a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat illeti, ezek a szélesedő kapcsolatok megmutatták, mennyire erős országaink népeinek törekvése e kapcsolatok és a baráti együttműködés fejlesztésére. Mindezekben a fontos nemzetközi eseményekben, amelyek során a Szovjetunió a béke megszilárdítása és a népek közötti barátság érdekében szállt síkra, a létrejött eredményeket jelentős mértékben országaink együttműködése biztosította. Őszinte meggyőződésem, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása megérett és szükséges. Véleményem szerint ezt a célt szolgálhatná, ha országaink barátsági és együttműködési szerződést kötnének egymással. Ez a szerződés kimondhatná, hogy a felek az őszinte együttműködés és a kölcsönös megértés szellemében fejlesztik és erősítik a Szovjetunió és az Egyesült Államok népeinek baráti kapcsolatait, az egyenjogúság, az állami szuverénitás kölcsönös tlsztc- letbentartása és a belügyekre való be nem avatkozás elvei alapján és kizárólag békés eszközökkel, az ENSZ alapokmányában foglalt rendelkezéseknek megfelelően oldják meg összes nemzetközi vitáikat. A szerződés kimondhatná a felek megegyezését arra vonatkozólag# hogy elősegítik a Szovjetunió és az (Folytatás a 2S oldalon.)
