Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-24 / 302. szám

CB w/ cVíj'.c, rop-4':' K‘" uleí^- •7'^ • »■ r Éljen harcokban megedzett forradalmi munkásosztályunk és annak dicső élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja! V*. .J AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI RÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAP3A )P. BŐI XI. évfolyam 302 szám AR/\ 50 FTT.I FR Miskolc, 1955 december 24. szombat Teremtsünk rendet a tagdíjfizetésben A Magyar Dolgozóit Pártjának Szervezeti Szabályzata kimondja: „A párt tagja lehet az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, politikai irányvonalát cs Szervezeti Szabály­zatát, részt vesz a párt valamely álapszervezetének munkájában, alá­veti magát a pártfegyelemnek, vég­rehajtja a párt határozatait s rend­szeresen fizeti a tagsági díjat..." Itt az ideje, hogy megyénkben, a párttagság körében rendet teremt­sünk a tagdíjfizetésben. Véget kell vetni egyszerssnindenkorra pártszer­vezeteinkben annak, hogy egyesek úgy fizessék tagdíjukat, ahogy nekik tetszik. Meg kell értetni a hanyagok^ kai, hogy a párt tagja az lehet, aki rendszeresen fizeti a tagsági díjat. Erről a kérdésről ugylátszik eddig nem beszéltek megfelelő komolyság­gal a párttagság körében, mert sok baj van a tagdíjfizetéssel. Többek kö­zött a Lenin Kohászati Művekben ^ különösen a hengerdékben. Száz párttag közül átlagosan 20 nem fi­zeti rendszeresen párttagsági díját. Különösen a műszaki dolgozók igye­keznek kivonni magukat a progresz- szív tagdíjfizetés alól. Ez annál ke­vésbé menthető, mert negyedéven- kint fizetésükön felül többezer forint prémiumot kapnak. Lenne tehát mi­ből kifizetni, csak sokallják a pro­gresszív tagdíj összegét. S ezt nem szégyenük szóban is kimondani. A Lenin Kohászati Művekben október­ben többszáz párttag nem rendezte tagsági diját. Novemberben arra hi­vatkoztak, hogy mivel magas volt a kereset összege, jó fizetést vittek ha­za, túlságosan sok tagdíjat keli fi­zetni. Alkudozni kezdtek, mint pia­con a kofák. Kát ülik ez, méltó ez egy párttaghoz? A DÍM4VAG Gépgyárban novem­berben szintén magasabbak voltak a keresetek, mint az előző hónapok­ban, ennek ellenére az egy párttagra cső tagdíjbefizetés összege 4.75 szá­zalékkal csökkent. De szép számmal található kötelességéről megfeled­kezett párttag Özdon és Kazincbarci­kán is. Hejőcsabán és Görömbölyön olyan párttag is akad, aki már egy éve nem fizetett tagsági díjat. A párttagdíj fizetés elsősorban po­litikai kérdés, politikai feladat. A párt iránti szerctetet és hűséget, a párthoz való tartozását mutatja meg az, hogy ki hogyan tesz eleget a pro­gresszív tagdíjfizetésnek. Akadnak párttagok, akik szóban végnélkül hangoztatják párt iránti odaadásu­kat, hűségűket, gyakran azt is mond­ják, hogy ha kell, az életüket is oda­adják, de amikor elsején ki keli fi­zetni a progresszív tagdíjat, fűhöz-fá- hoz folyamodnak, hogy lealkudják a kiszabott összeget. Micsoda párttagok az ilyenek? Itt az ideje, hogy a tagdíjfizetéssel kapcsolatos eddig tapasztalt liberális, megalkuvó magatartást felszámoljuk valamennyi pártszervezetünkben. Nem törhetjük, hogy pártunk Szer­vezeti Szabályzatát bárki is lábbal ti­porja. S akinél a szép szó nem hasz­nál, a kifejtett felvilágosító agitáció ellenére sem hajlandó tagdiját ren­dezni, progresszive fizetni, azt ki kell ebrudalni a pártból. Pártszervezeteink tehát tekintsék a tagdíjfizetést elsősorban politikai kérdésnek és csak aztán gazdasági feladatnak. Hivassák be a gazdasági felelősöket, beszélgessenek el velük is és segítsék munkájukat. A jó poli­tikai felvilágosító szóra nagy szükség van a tagdíjfizetésnél is. Éppen ezért taggyűlések alkalmával, amikor a pártkönyveket ellenőrzik, tegyék szóvá, hogy kik a hanyagok, kik mu­lasztják el kötelességük teljesítését. A gazdasági felelősök is iparkodja­nak jobban dolgozni, ne halogassák a bélyegátadást egyik napról a másik­ra, mert ez is hozzájárul a tagdíjfize­tés elmulasztásához. Nagyon hasznos lesz, ha a vezető- ségválasztó ünnepi taggyűlésen a be­számoló szóváteszi a tagdíjfizetés kérdését és aláhúzza, hogy a párt tagja csak az lehet, aki rendszeresen fizeti a tagsági dijat. Üzemi levelezőink írják Kiváló DSSZ-brigádok a Borsodi Hőerőmű építkezésén Az Április 4. Gépgyár berentei szerelési kirendeltségén dolgozó DISZ-fiatalok újabb tanujelét ad­ták annak, hogy pártunk méltán számíthat jó munkájukra a máso­dik ötéves tervben. A fiatalok 11 DISZ-brigádot alakítottak s egy­másközti nemes versennyel harcol­nak a tervek maradéktalan teljesí­téséért. Különösen jó munkát vé­geznek a Petőfi és a Zó ja DISZ- brigéd tagjai. Munkaidő után a DISZ helyiségben most sokat be­szélgetnek a fiatalok arról, hogyan tudják a második ötéves terv első évében a Eorsodi Hőerőmű vala­mennyi kazánját átadni az üzemel­tetésnek. Minden fiatalnak van valami ötlete, javaslata a munka további megjavításához. A jó mun­ka mellett szórakozásra is bőven futja idejükből. Énekkart és tánc­csoportot alakítottak és már a zenekar is megkezdte próbáit. MOLNÁR JÓZSEF---------------------ö~ir~ö---------------------------------------------------------­A diósgyőri nagyolvaszíómü munkásai a második ötéves terv sikeréért A Lenin Kohászati Művek nagyolvasztó gyárrészlegének dolgozói már felkészültek arra, hogy napról-napra minden részletében teljesíthes­sék a második ötéves terv első esztendejének terveit. A gyárrészleg dol­gozói a jövő évi terv sikere érdekében lelkes felajánlásokat tettünk, me­lyekben többek között a következőket vállaltuk: A három kohónál átlagosan 70 százalékos műszaki szintet fogunk elérni. A grafikonszerinti üzemeltetésben 95 százalékos eredmény elérését tűztök ki célul. Az érctégla termelését 100 százalékos tervteljcsítés mel­lett úgy hajtjuk végre, hogy 7—10 százalék mangántartalmú érctéglát gyártunk. A gyárrészleg önköltségi tervet 100.5 százalékra teljesítjük. A tervfeladatokban szereplő TMK időket a három kohónál úgy fogjuk javításra felhasználni, hogy 10 százalék időt megtakarítsunk és ezt ter­melésre fordíthassuk. 1955-höz viszonyítva a balesetekből kieső órák szá­mát 10 százalékkal csökkentjük. A havi szemléken felvetett hiányossá­gokat minden esetben 100 százalékig orvosoljuk. Fellendítjük a verseny­szellemet, hogy dolgozóinknak legalább 95 százaléka résztvegyen a máso­dik ötéves terv sikeréért folytatott munkaversenyekben. Ujítómozgal munkát úgy fejlesztjük tovább, hogy az az első félévben legalább félmil­lió forintos megtakarítást eredményezzen. VIDIV KÁLMÁN nagyolvasztó. Jövőre jobb munkát akarunk végesni A 34. számú Építőipari Vállalat műszaki dolgozói műszaki konfe­renciát tartottak, amelyen a máso­dik ötéves terv első évének fel­adatait beszélték meg. A vállalat 1955-ben nem dicsekedhet nagy eredményekkel — csak termelé­kenységi és önköltségi tervét telje­sítette — a termelésit nem. Éppen ezért törlesztjük adósságunkat és sikeresen akarjuk megkezdeni és még ^jobban befejezni az 1956-os tervévet. A konferencián a műszaki vezetők felajánlásokat tettek az első negyedéves terv túlteljesítése érdekében. A konferencia határo­zatot hozott, hogy a pártvezetőség- választás tiszteletére a vállalat első negyedéves tervét négy nappal előbb, március 27-re teljesíti, illet­ve a negyedév végéig 625.000 fo­rinttal túlteljesíti. Az első negyedéves feladatokat december 31-ig részletesen ismer­tetjük minden dolgozóval, mert nagyrészt az ő lelkes munkájuktól függ a felajánlás sikere. Versenyt indítunk a legjobb építésvezető, munkavezető és brigád címért. A második ötéves terv első tervévé­ben igen nagy és szép feladatokat _ kell megoldaniuk vállalatunk dol­gozóinak. E szép feladatok arra buzdítanak bennünket, hogy a pártnak tett ígéretünket minden tészletében becsülettel teljesítsük. MOGYORÓSI KÁROLY Megjavítjuk a szállítási munkákat A 31/6. számú Építőipari Vállalat kazincbarcikai építkezésein nagy gondot fordítunk a téli szállítási munkák megszervezésére. Annak érdekében, hogy december 31-ig újabb munkáslakásokat adhassunk át az itt dolgozó családoknak, épít­kezésünkön nagymértékben meg­javítjuk az anyagszállító munká­kat. Tóth Gyula szállításvezető és Herczegh Lajos szállításirányító vezetésével Dosztán József és Se­bők Pál 9—9 fős szállítóbrigádjai az elmúlt hónapban már 170 száza­lékos teljesítményt értek el. A munkaterületen igyekszünk meg­javítani az utakat és fokozzuk a gépesítést, hogy az építők egyetlen percig sem álljanak anyaghiány miatt. TÓTH GYULÁ Bulganp elvlátsválaszlávirala Hegedűs András elvlárshoz Hegedűs András elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa elnökének Budapest. Köszönöm önnek, Elnök elvtárs, a Magyar Népköztársaságnak az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe történt felvételével kapcsolatban a Szovjet­unió kormányához intézett forró üd­vözletét. Kérem továbbá, fogadja c nagysze­rű esemény alkalmából Magyarország kormányának és személyesen Önnek szóló szívből jövő. jókívánságaimat,! Uj államok, köztük a Magyar Nép­köztársaság felvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, ami egy ré­gen esedékes kérdés megoldása* a békeszerető erők jelentős vívmánya és sokban megerősíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyét# Mély meggyőződésünk, hogy a Ma­gyar Népköztársaság miután elfog­lalta törvényes helyét az ENSZ-ben, még nagyobb állhatatossággal fog résztvenni a népek közös harcában, az egész világ békéjéért és biztonsá­gáért. N. A. BULGANYIN a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Rákosi Mátyás elvtárs cikke a Voproszi Isztorii szovjet folyóiratban A Szovjetunió Tudományos Akadé­miája Történettudományi Intézeté­nek folyóirata a Voproszi Isztorii ez- évi 11. számában, „A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalaku­lása. A Magyar Tanácsköztársaság# (1917—1919)” címmel közli Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első tit­kárának cikkét. (MTI) JUl Lolz cl kaßdciöLUj(ci aLcitt ? „őrjáraton" a karácsonyi csúcsforgalomban Ha azt mondják: karácsonyi csúcsforgalom, mindenkinek a teli kirakatok, a csomagokat cipelő emberek, a zsúfglt üzletek jutnak eszébe és akár kicsi, akár nagy, de kis izgalommal arra is gondol, hogy vajon milyen kedves meg­lepetés várja a karácsonyfa alatt. Hogy sok, nagyon sok lesz a ked­ves meglepetés, azt már egy rövid­ke csúcsforgalmi „őrjáraton“ is meg lehet állapítani. Még jó né­hány óra választ el attól, amikor a meglepetés már nem lesz senki számára titok, de azért már most elárulhatjuk a kereskedelmi szak­emberek hozzávetőleges számítá­sát: mintegy 25—30 százalékkal lesz több az ajándék, mint az el­múlt évben, Ahol 25 ezer ember fordul meg naponta Miskolc legnagyobb üzlete, az Állami Áruház bizony szűknek bi­zonyult az elmúlt napokban. Ál­landóan legalább 3—400 vásárló áll az áruval megrakott pultok előtt, • A raktárakból óránként kell „feltölteni" a készletet. A mintegy 100 eladónak, áru­kiadónak és a pénztárosoknak egy percnyi pihenőjük sincsen. Grun- dik elvtárs az igazgató, a különbö­ző osztályok vezetői maguk is ott állnak a pultok mögött, mert még az ö segítségükre •is szükség van. — Tegnap rekordforgalmunk volt — mondja az igazgató és ne­vetve törli az izzadságot homloká­ról. — Ugylátszik rövidéletü lesz a rekord, mert ma megdöntjük. Mint­egy 25 ezer vásárlóval foglalko­zunk naponta, s a napi forgalom közel háromnegyed millió forint. A legtöbb vá­sárló a női és fér­fi divatáruk osz­tályán szorong* Egy érdekes ada:: 1949-ben az egész áruház egy heti forgalma sem volt annyi, mint most csupán ennek az osztálynak egyetlen napi forgalma. De a többi osztályon is emelkedő életszínvo­nalról tanúskodnak a számadatok. Cipő 17, férfi konfekció 32, játék­áru mintegy 50 százalékkal fogyott több az idei karácsonyi vásáron, mint az elmúlt évben ilyenkor, A játékosztályon még mindig sok a vevő, pedig, amint a kereskedelmi szakemberek mondják, ez az osztály már ki van fosztva. Azaz a játékok színét-ja­vát már megvásárolták. Egy kendős falusi nénike sopán­kodva állapítja meg, hogy semmi értékeset nem tud már vásárolni az unokáknak. Ajánlanak ezt is, azt is, de egyre csak azt hajtogat­ja, hogy valami értékesebbet akar. Végül átmegy egy másik osztály­ra. Nyomon követjük. A karórák előtt nítgáll, az egyikre rábök és megkérdi: „Ez mennyibe kóstál?" „700 forint nénike, de nagyon )ó óra ám" — válaszol udvariasan az elárusítónő. „Szíjjal együtt" — kérdi a néni. „Nein, sajnos, az külön 20 forint” •— hangzik a felvilágosítás. A néni kicsit ráncolja a homlokát, de az­tán elmosolyodik. „Hadd örüljenek a gyerekek“ s vesz nem is egy. ha­nem két órát — nehogy veszeked­jenek az unokák. 32 féle „töltelékáru“ és hús, amennyi jólesik (A Miskolci Élel­miszer Kiskeres­kedelmi Vállalat 6-os számú hús­boltjában nagyon hiányoltuk a „csúcsforgalmat". 10 perc alatt mindenki sorrakerült. Gazdik elvtárs, a boltvezető ma­gyarázza meg az „üresség" okát. „32 féle töltelékárunk és minden­fajta húsunk olyan bőségben kap­ható, hogy senki sem tolakszik, senki sem áll sorba. Mert hiszen ha benéznek és látják, hogy sok bem a vásárló, akkor eljönnek később. Jut is marad is bőven; olya . nagy árukészlettel rendelke­zünk". Valamit elárul még: Szombaton 17 forintos hal is lesz. Mi viszont eláruljuk a miskolci háziasszo­nyoknak, Ivogy ezért sem kell sor- baállni, mert annyi lesz a hal, hogy Sajót lehetne velük rekeszteni, Miskolc legizlésesebb üzleteiben Joggal nevezik Miskolc legízlése- sebb üzleteinek az------ Országos Csemege Kereskedelmi Vál­lalat csemege- és édességboltjait. Nemcsak azért, mert kirakataik és pultjaik a leginycsiklandozóbb élelmiszerekkel vannak zsúfolva,, hanem azért is, mert ezekben az üzletekben a legnagyobb a tisztaság, legudvariasabb a kiszol­gálás. A forgalom itt is elérte már a csúcsot. A 134-es csemegében az októberi lüózel 1 milliós forgalom­mal szemben, már most 23-án az egy és negyedmillió felett járnak. Csupán mákból 17 mázsa, dióbél- böl 7 mázsa fogyott el. Sokan vá­sárolják az ajándékozást megköny- nyltő ízléses ajándékkosarakat'. Még egy érdekes kis számadat ar» ról, hogy mennyire szeretik a mis­kolciak a „feketézést”: Csupán o csemegeboltokban több mint 6 má­zsa babkávé fogyott el most kará­csony előtt. , Szánká nid* oatt, de. há nincs A Tanácsház-téri Sportszerbolt- ban találkoztunk a karácsonyi vá­sár első panaszosaival. Két kis út­törő beszélgetett az új szánkók mellett. Édesanyjuk már hozta is a blokkot, de sajnos a szép vado­natúj szánkót vállon kellett vinnie „Mikor lesz végre rendes hó?“ pa­naszkodtak az új szánkótulajdono­sok. Miközben Weisz elvtárs, az üzlet vezetője megnyugtatta a négyszázadik ródlivásárlókat, hogy hó is lesz nemsokára, már egy idősebb falusias öltözetű ember­re figyeltünk. „Valamilyen szép ping-pong asztalt adjanak, de olyant ám, hogy örüljenek neki a fiatalok". Kiderült, hogy Juhász Imre elvtárs a kiskinizsi tanács­elnök, aki a helyi DlSZ-fiatalok- nak vásárolja ezt az értékes kará­csonyi ajándékot. A karácsonyi csúcsforgalomban tett rövidke „őrjáratunknakf* van 'még egy igen fontos tapasztalata* amit minden vásárló örömmel könyvel el: szocialista kereskedel­münk kitűnőre vizsgázott. Nem­csak a kiszolgálás kedves, udva­rias, de egy-két apró zökkenőtől eltekintve, az áruellátás is kitűnő. Hogy mennyire kitűnő, arról né­hány óra múlva, a karácsonyi meglepetések ünnepélyes leleple­zésekor mindenki személyesen is meggyőződhet.: (p. s )

Next

/
Oldalképek
Tartalom