Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-23 / 301. szám
Éijen harcokban megedzett forradalmi munkásosztályunk és annak dicső élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja! A több, jobb, olcsóbb termelés a növekvő jólét egyetlen alapja, a bőség egyetlen forrása Növekedett a termelékenység, emelkedett a dolgozók jövedelme a diósgyőri martinban Másfél esztendővel ezelőtt a Lenin Kohászati Művek martinacélművében, a tervteljesítés hullámvölgyeinek időszakában egyesek azt vallották, hogy az üzem termelése elérte a maximális határt és így a termelékenység, a termelés fokozása már csak új beruházásokkal lehetséges. Az idők folyamán azonban az áldozatvállalásban élenjáró kommunisták és legjobb segítőtársaik, az akadályt nem ismerő pártonkívüli dolgozók, alkotó együttműködésben a termelés parancsnokaival, a műszaki dolgozókkal, meggyőző választ adtak a kétkedőknek. Nagy segítséget, lendületet adott nekik a párt Központi Vezetőségének márciusi határozata, amely feladatul tűzte elénk a nehézipar fejlesztését, a termelékenység fokozását és a termelés növelését. A diósgyőri martinászok ezúttal nem szavakkal kezdtek hozzá a határozat megvalósításához. ígéretekből — mondották — eleget adtunk, hiszen jónéhányszor pirulva kellett beismernünk fogadalmunk valóraváltásának elmulasztását. A tettek minden szónál többet érnek. Első és legnagyobb feladat volt a hulladéktér, a kemencesor, az öntőcsarnok és a gépészet munkájának összehangolása. A kemencesoriak gyakran voltak szenvedő alanyai a szervezetlenségnek. Nem tudták, hogy mikor kell félbeszakí- taniok a rakást hulladékhiány miatt. Ha pedig már beraktak, az olvadás után, a csapolás közeledtével azon kellett nyugtalankodniok, hogy az egyébként jó minőségű acél nem fog-e selejtessé válni az öntőcsarnokravárás miatt, mert ez számtalanszor fél-egy órát késleltette a csapolást. Az öntőcsarnok rendezetlensége, szervezetlen munkája olykor még a jó, megfelelő minőségben lecsapolt acélt is selejtessé tette. S ha történetesen egyik hátráltató körülmény sem mutatkozott, mindig számítani lehetett arra, hogy valamelyik daru elromlik. Nehéz harcok árán mindezeket az akadályokat felszámolták. Az acélműben a különböző munka- területek összhangja ma már csaknem tökéletes. A grafikonoktól eltérni egy jottányit sem szabad! — adták ki a jelszót az üzem vezetői. Az első negyedév végén már számottevő javulásról számolhattak be/ a diósgyőri martinászok. Az egy munkás által egy nap alatt termelt áru értéke az első negyedévben 15 százalékos, a harmadik negyedév végére pedig 27 százalékos emelkedést mutatott. A termelékenység emelésének ez az egyetlen mutatója is híven bizonyítja a diósgyőri martinászok megfeszített munkáját arra, hogy az üzem tartalékait feltárják s minden percet hasznosítanak a munkaidőből. A termelékenység emelésével jelentősen megnövek,edett az üzem termelése is. Ha az 1954-es termelési szintet vesszük alapul, ebben az esztendőben 9.2 százalékkal több acélt adtak a martinászok az országnak. Egyes helyeken a termelés emelkedésével párhuzamosan növekedni szokott a selejtes és a hibás áruk aránya, értéke. A diósgyőri martinban ez nem így van; 1954-től 1955. december 1-ig 1,071.800 forinttal csökkent a selejt értéke. Ezzel az összeggel a martinászok több mint 13 kétszobás teljes összkomfortos, kertes családi ház építéséhez teremtették meg a szükséges anyagi alapot. íme ennyit jelent a technika kihasználása, a technológiai fegyelem betartása. Dicséretes, hogy az utolsó két hónapban a kényes minőségű kazánlemezek gyártásánál is jó eredményeket értek el. Szeptemberben még az összselejt 40.3 százalékát éppen a minőségileg kifogásolható kazánlemezadagok alkották. Ez a százalékarány november végére már 27.6 százalékra csökkent. Az eredmények vizsgálatánál mindenki a sikerek forrását keresi. A nagy »sikerfolyamnak-« bizony sok apró ága van. Mindenekelőtt az emberek határtalan alkotóerejét kell említenünk. Ez tette lehetővé, hogy különösebb beruházások nélkül az üzem műszaki és fizikai dolgozói csupán a meglévő berendezések és az idő kihasználásával növelni tudták a termelés színvonalát. Az olvasztárok például ma már nem mulasztanák el a csapolás után a kötelező kohász javítást s emellett igyekeznek lecsökkenteni a javítások idejét. A megelőző kohászkarbantartás eredménye, hogy a kemencék tartóssága növekedett, így tervszerűtlen javításokra kevés példa akad az év történetében. Az eredményekben oroszlánrészük van az acélmű újítóinak, többek között Modla Géza lakatosmű- helyi üzemvezetőnek, aki ebben az esztendőben már több kiváló, a termelés növelése szempontjából igen jelentős újítást dolgozott ki és vezetett be. Gyakori volt például a kemencék vállgerendáinak kiégése, amely rendszerint boltozatbeszakadással járt együtt. Az újító javaslata alapján a régi, öntött vállgerendák helyett ma a jóval tartósabb, biztonságosabb hengerelt, vízhűtéses vállgerendákat alkalmazzák. A gépkiesések az elmúlt évben havonta átlagosan elérték a 67 órát. ebben az évben viszont a 39 órás átlagot is alig haladják meg. E két szám azt bizonyítja, hogy jelentős mértékben megjavult az üzemben a gépészeti karbantartás. De a javulás várható is volt, mert nemrégiben vezették be a cserealkatrészekkel történő javítást. Ez azt jelenti, hogy a gépek javítása előtt elkészítik a cserealkatrészeket s így például egy daru javítását egy hét alatt elvégzik a korábbi 20—21 nap helyett. A termelékenység és a termelés növekedésének velejárója a dolgozók jövedelmének növekedése, mert a több, jobb, olcsóbb termelés a növekvő jólét egyetlen alapja. Ebben az évben 1954-hez viszonyítva 19 százalékkal növekedett a munkások bér£ Oláh József elvtárs a legjobb olvasztárok egyike 1954 novemberében még »csak« 2260 forintot keresett. 1955 novemberében havi jövedelme már elérte a 2860 forintot is. A 600 forintos többletkereset Oláh elvtárs családjának még jobb élet- körülményeket, magasabb életszínvonalat biztosít. Nem beszélve arról, amit borítékon kívül kap különböző juttatások révén. A diósgyőri martinászok mindegyike többet adott — többet is kapott. Érdemes tehát csatát indítani a párt politikájának megvalósításáért, a termelékenység, a termelés növeléséért, a selejt csökkentéséért. S a sikerek, az eredmények még tartósabbak lesznek, ha a diósgyőri martinászok a Központi Vezetőség novemberi határozatának szellemében végzik továbbra is munkájukat. PÁSZTORY ALAJOS ___GÖRÖNGYÖS UTAKON---A TÁRSADALMI TULAJDON v1dELMI=BEN Az edelenyi országúton a délutáni órákban megélénkül a forgalom. Bányászautók egész karavánja szállítja munkahelyükre és vissza otthonukba a munkásokat. Kurityán, Rudolftelep, Felsőnyárád, Ormosbánya felől kanyarodnák be az autók. A Sajóhid közelében fiatal rendőrőrmester állítja le az egyik kocsit. __ Ellenőrzés — mondja a kocsibizalminak. Egymásután lépnek le az utasok, ki hetyke, ki elégedett mosollyal, egyesek szorongó tökintettel. A rendőr felszáll a kocsiba és szétnéz. Lám nem volt hiábavaló az éberség. Az ülések alatt különböző méretű tüskök, hátizsákokban szén. A tulajdonosok nem kerülnek mindjárt elő, váltig bizonygatják, hogy ezek a holmik már ott voltak, miikor felszálltaik. Ám a rendőr elvtársat nem lehet félrevezetni. Közben újabb kocsik érkeznek, azokról is leszállnak az utasok. Akinél fát vagy szenet találnak, annak nevét, adatait felírják.; Elég szép számmal igyekeznék az őrs felé. Kovács Bertalan törzsőrmester szaporán írja a „szarkák“ nevét. Idősebb bányász jókora darab fát szorongat a hóna alatt. Bibliák Lajos, aki Rudolftelepen dolgozik. Lipták István az edelényi I. aknából egy hátizsákra való szenet hozott. Nagy Sándor az ormosi IV. aknából ugyancsak ,,egy kis alágyújtósnak valót“ akart hazaszállítani. Dankó József a kurityáni bányából egy jókora szerszámosláda tetejét hozta magával. A rendőrtörzsőrmester előtt már jónéhány papírlap telt meg a neveikkel. Elég szomorú, hogy egyesek a (közös vagyont úgy húzgálják szét, mintha Csáki szalmája lenne. A kocsibizalmiak feladata lenne megakadályozni, hogy társadalmi tulajdont képező anyagokat felvigyenék a kocsikra. De hogyan lépjenek fel ez ellen, mikor maguk sem vetik meg fe- tözelőszerzésnek ezt a formáját? Ot kocsiról mintegy két mázsa fát és másfélmázsa szenet gyűjtöttek össze. Mi történik a tolvajokkal? Sajnos, úgyszólván semmi. A rendőrség eljuttatja ezeknek az embereiknek a névsorát az illetékes bánya üzemvezetőjéhez, igazgatójához, akinek saját hatáskörében felelősségre kellene vonnia őket. Ugylát- szik azonban nem tulajdonítanak nagyabb fontosságot a szocialista tulajdon megdézsmálásának. Pedig havonta óriási értékű anyagot lopnak el így! Volt már olyan nap, hogy csaknem hat mázsa fát szeditek le az autókról. A szénlopás még súlyosabb A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége á napokban ülést tartott, amelyen részt vett Mód Aladár, a társulat főtitkára is. Sályi István elnöki megnyitó szavai után Kardos Győző terjesztette elő a titkárság beszámolóját. 1955-ben összesen 784 előadást tartottak a szakosztályok, ezeken több mint 80 ezer hallgató jelent meg; A társulat tagjai az ismeretterjesztés mellett értékes tudományos munkát is kifejtenek. Elősegítették a város fejlesztését: a METESZ-el karöltve ankétet rendeztek Miskolc problémáiról. Szépen nő a tagok száma, amely jelenleg eléri az 500-at. Az eredmények elsősorban a műszaki és természettudományos ismeretterjesztésben mutatkoznak. Figyelemreméltóak az agrártudományi szakosztály kezdeményezései; Kiállításon mutatta be a nagyüzemi mező- gazdaság fölényét. Több munkabizottság erőfeszítésével elkészült a borsodmegyei termelőszövetkezetek fejlődését bemutató előadás.- Ugyanerről megfelelő szemléltető anyagot is összeállítanak; Ezévben a társulat más szervekkel együtt több munkásakadémiát és ifjúsági akadémiát szervezett, amekövetkezményeket kellene vonjon maga után, mert minden bányász évente 72 mázsa szenet kap ingyen, illetve csekély térítés ellenében. Ez a mennyiség nem egy, hanem két család évi tüzelőszükségletét fedezi. Hová teszik ezt a szenet? Az üzemvezetőknek tehát fokozottabban kell figyelni ezekre a látszólag jelentéktelen, mégis milliós károkat ókozó lopásokra. A bányák kommunistáinak kell kialakítaná azt a légkört, amelyben megvetés a sorsa annak, aki a közös vagyont megdézsmálja. Mert ha csak azt számoljuk, hogy egy kocsin 50 kiló fát visznek el, Borsodban így havonta töbtoszáz mázsa fa tűnik el. lyek nagy látogatottságnak örvendenek. Mindinkább gondot fordít a társulat a nemzetiségi dolgozók művelődési igényeinek kielégítésére is. Mind a beszámoló, mind a vita rámutatott a hibákra. Mód Aladár szavaiból mindenekelőtt az a figyelmeztetés csendült ki, hogy sürgősen emelni kell a társadalomtudományi ismeretterjesztés színvonalát. Dolgozó népünk nevelése, a szocialista öntudat kialakítása és erősítése szempontjából ennek különösen nagy a jelentősége. Szükség van a tagok egész körének munkábaállítására és ezen túlmenően egész értelmiségünk részvételére azoknak a szép feladatoknak megoldásában, amelyek dolgozó népünk műveltségének gazdagítását szolgálják. Nagyobb tervszerűségre van szükség, hogy az ismeretterjesztés hatékonyan segítse a párthatározatok végrehajtását, a szocialista építést; Az elnökség határozatba foglalta a következő évi munkatervek irányelveit; Ezek közül kiemelkedik az a követelmény, hogy nagyobb számban tartsanak ismeretterjesztő előadásokat az üzemekben, a falvakban és az ifjúság körében; Fordítsanak nagyobb gondot az előadások eszmei tisztaságára: ülést tartott a TTIT borsodmegyei elnöksége Az épülő érctömörítővel nagyobbodó rudabányai üzem dolgozói rés szére új, komplex lakótelep tervét készítik a miskolci tervezőiroda mér« nőkéi. Az új, mintegy 320 lakásból álló bányatelepen négy darab két emeletes bérházban mintegy 150 kétszobás, összkomfortos lakást építenek a bányászok részére. A többi lakás kertes, családiház lesz. A lakások elhelyezésénél a környezetet, valamint az egészségügyi követelményeket is figyelembe vették. Az új bányász-lakótelepet úgy helyezik el, hogy a környezethez alkalmazkodva, fásított útjaival, parkosításával festői képet nyújtson. Az eddigi kisebb bányásztelepüléstől eltérően a rudabányai új bá- nyásztelepen nemcsak lakások, hanem a lakók szükségleteinek kielégítésére szolgáló egyéb létesítmények épülnek, — ezért is nevezik „komplex-településnek". A lakótelepen élelmiszer, zöldség, háztartási, valamint ruha és cipőboltot állítanak fel. Ezekben a boltokban a telep lakói a helyszínen beszerezhetik szükségleteiket. A gyermekek számára új iskolát, valamint napközi otthont építenek. Az új lakótelep tervei már elkészültek s jövőre megkezdődik az építkezés is. Államunk mintegy 35 millió forintot fordít arra, hogy korszerű^ egészséges lakásokhoz juttassa a rudabányai vasércbányászokat. A jövőévi rendszeres tervteljesítés alapja a munkahelyek időbeni biztosítása A Borsodi Szénbányászati Tröszt Különösen jó eredményeket értek el az elővájási munJkaciklusoíta termelési lemaradását jórészben az okozta, hogy nem minden esetben állott rendelkezésre megfelelő munkahely a szenelő csapatok részére. Különösen az új frontfejtések és szállítóvágatok kihajtásával maradtak el. Nem egy üzemben előfordult, hogy a régi front kifogyott, de nem tudták új frontfejtésen megkezdeni a munkát, mert az még nem volt készen. A frontfejtések előrehaladási sebessége csaknem 30 százalékkal meghaladta az új frontok előkészítésére szolgáló elővájásOk sebességét: Az elővájások elmaradásét a helytelen munkaszervezés dkozta. Sok helyen a terv mindenáron való teljesítése érdekében nem gondoskodtak időben az elővéjások megkezdéséről, azt csalk amolyan „másodrangú“ munkahelynek tekintették; A jövő évi rendszeres tervteljesítés alapját képező megfelelő munkahelyek előkészítésére már most nagy gondot fordítanak a borsodi tröszt üzemeiben. Ennek első lépéseként az elővájási munkahelyeket is ellátták villamos fúrógépekkel, így az előrehaladási sebességet mintegy 18—22 százalékkal meggyorsították; A jobb munkaszervezés érdekében 27 fontos elővájási munkahelyen — így például a ge- rincvágatok hajtásánál és a frontelőkészítő vágaitokn:". — bevezették a ciklusos munkaszervezést: megszervezésével a sajószentpéteri bányaüzemben. A bányaüzemben a XIV-es ereszkében minden munkahely kivétel nélkül ciklusgrafikon szerint dolgozik. Drótos István, a miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett szigorló bányamérnök szervezte meg és irányítja a cifclusgraíiikon szerinti munkát. Az új frontfejtés alapvágatán, légvágatán és szállítóvágatán dolgozó brigádok kivétel nélkül ezzel a módszerrel dolgoznak; Az eredmény: határidő előtt mintegy 2 héttel át tudják adni a frontot a termelő vájároknak; A sajószentpéteri tapasztalatok alapján most valamennyi bányaüzemben ciklusos elővájási brigádokat szerveznek, amelyek kiküszöbölik a fejtések és az elővájásök előrehaladási sebessége közötti különbséget, ezzel biztosítják a szenetek állandó munkahelyét. A miskolci 4/01 sz. vágóhíd melletti Tüzép-telepen tégla, mész és egyéb építési anyag kapható Tüzép Vállalat. 0Úttörők JL (jWJ^&laüumjLp.wi l/í intha az ezeregy- ír~í éjszaka meséinek csodás világa elevenedett volna meg. A hatalmas oszlopsorok között ott megy kecsesen, könnyedén a királyfi vállára hajtva fejét, Csipkerózsika. És a gonosz mostoha is ugyancsak szedi a lábát. Eljött a kövér hóember, kezében seprű, fején kerek tál, orra vaskos sárgarépa ... S nézd csak, itt van a béke fehérruhás angyalkája is, kezében magasra tartja az olajágat! A varázsló, a péklegény, az Éj királynője, a fakir és a kishuszár, az egri vár egyik páncélpikkelyes daliája, a napkeleti bölcs ... Ott mennek Hófehérkéjük mellett a törpék. Megérkezett Piroska is a farkassal, kosárkájában ott van a nagymamájának szánt ajándék... Együtt van a »három a kislány«, Bruhaha Kelemen, a hortobágyi csikóslegény és a frak- kos arisztokrata. Nagyon jól elfér mellettük a nagyvirgácsos Krampusz, a szaporán cuclizó pólyásbaba, a Ludas Matyi, a betegekhez igyekvő doktor bácsi, a mozsarát csörgető Borsodi Bors, a pufók szakács és a tálcájával ügyesen mozgó kis pincér. S itt vannak a ponyvaregényekből jól ismert »cow- boyok«. De nincs baj, mert a kékruhás rendőr magabiztosan lépked, s van még itt határőr és katona is. ^ zivárvány színű, ezer árnyalatú, szemkápráztató mesevilág ez. Azaz nem is mesevilág, hanem boldog, békés világunk egyik mozzanata, — hiszen tulajdonképpen a diósgyőrvasgyári 100. számú MTH intézet nagytermében vagyunk, ahol Miskolc legjobb úttörőinek fenyői aünnepély ét rendezte meg a miskolc- városi DISZ-bizoltság és a városi tanács oktatási osztálya. Már kezdődik az ünnepség, kezdetét veszi a jelmezes felvonulás. A legszebb, legötletesebb jelmezeket jutalmazzák. Németh László élvtárs, a városi DISZ- bizottság titkára szeretettel köszönti a tanulásban kitűnt pajtásokat. Utána megérkezik Télapó is, aki minden titkot ismer, átnyújtja ajándékát: a fényképezőgépet a jelmezverseny győztesének a pó- lyásbabának, aki nem más, mint Szászfái Ildikó V. osztályos úttörőpajtás. A pincért, a Borsodi Borsot, a trojkatáncosokat, egy gitáros kozák legénykét, az olajágas békeangyalkát, Piroskát a farkassal, egy zöldruhás kishuszárt s egy magyarruhás kisleányt jutalmaz meg Télapó szép jelmezükért. Ezenfelül minden meghívott pajtás •— összesen 700 gyerek — kap Télapó tarisznyájából egy kis csomagot. T J tána a felcsen- dűlő zene dallamára megkezdődik a tánc. A hatalmas, gazdagon feldíszített fenyőfa körül áramlik, kavarog a gyerekek sokasága. A szakács Csipkerózsikát kapja karjaiba, a varázsló a takarítólányt, egy matyóruhás kislány egy »cowboy«-jál lépked tova, Tündér Ilona meg éppen a péklegénnyel táncol. Aztán a hamvas, boldogságtól kipirult arcokról lekerülnek az álarcok s van nevetés, mert kiderül, hogy a szakács nem fiú, hanem kislány. A vasgyári iskolából Baráti Béla és Detz Gusztáv viszont lányoknak öltöztek. Az egyik »cigánylányban« Szopkó Erzsikét ismerik fel, a dominóban Padur Évát, a Dayka Gábor utcai iskola nyolcadik osztályos úttörőjét. Az egri vár páncélinges védője nem más, mint Gulyás Attila, a farkast vezető Piroskát pedig Garami Juditnak hívják. A ipincér Harmat István, az olajágas angyalka Budai Katalin. tk ahogy egymásra ismernek, vidáman kacagnak. A né- zők pedig — édesanyák, édesapák* nagymamák — gyönyörködnek gyermekeik szórakozásában; Vajon mire gondol az a fehérhajú nagymama, aki a zene ütemére ingatja fejét és szemében könnyekkel figyeli táncoló unokáját? Bizonyára ifjúsága jut eszébe, amikor nem voltak ilyen vidámak és gondtalanok a gyerekek. Talán az is eszébe jut, amit Németh elvtárs üdvözlő szavaiban mondott: — Kívánjuk és akarjuk, hogy soha ne ismerjétek meg a háború borzalmait, legyetek vidámak és kacagjatok mindig úgy, mint most; (KECSKÉSNÉ) Kompiex települési terveket készítenek Rudakánya számára a miskolci tervezőiroda mérnökei
