Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-23 / 301. szám

HERMÁI; CTT.'j MUZEUM — I-iitk-hc, Pcp^Jtw L Toíejsn: 17*?*.-------------------------------------------------------------------------------^ I A Magyar Dolgozók Pórijának bölcs vezetése ( a szakszervezet erejének forrása ' i XL évfolyam 391 szilm \ni% tn fh • Miskolc. 1955 december 23 fentek 'Fermelőszövetkezetelnk már meg­tették az első lépéseket a jövő évi tervek elkészítéséhez. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai ta­nácskozásokra hívták meg a tsz el­nököket és mezőgazdászokat, meg­vitatták velük a munkák sorrendjét, az állattenyésztés problémáit, a ter­melés Irányszámait. Ezek szolgálnak majd a tsz-ek üzemtervének alap­jául, segítséget nyújtanak ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink mielőbb árutermelő gazdaságokká váljanak, mindjobban segítsék államunkat né­pünk élelmiszerellátásának biztosítá­séi an. .. most lezajló zárszámadási köz­gyűléseken is, amikor megvitatják, melyek voltak az elmúlt év eredmé­nyei és hibái, már arról is beszélnek: mit tesznek, hogy a jövő évben még nagyobb sikereket érjenek el a szö­vetkezet megszilárdításában, fejlesz­tésében. Megyénk szövetkezeti pa­rasztságának többsége bizakodva, örömmel tervez, örömmel, mert tudja, hogy az idén is általában minden növény féleségből többet ter­melt, mint az egyénileg dolgozó pa­rasztok, jövedelme átlagosan na­gyobb, mint akármelyik jól dolgozó középparaszté. Ha a tervek az egész tagság véle­ményét, tapasztalatait, javaslatait hasznosítják, akkor Jók is lesznek. Több szem többet lát s ennek segít­ségével elkerülhetők lesznek a hibák, helyesen mérlegelhetők árok az el­gondolások, amelyekre nincs alap, de azok is, amelyek nagyon is köny- nyen végrehajthatók, de nem viszik előbbre a tsz gazdagodását. Mezőgaz­dasági szakembereink lássák el taná­csokkal a termelőszövetkezeteket. Hirdessék mindenütt, hogy az élen­járó agrotechnikai módszerek alkal­mazásával sokkal könnyebb a terve­ket végrehajtani. A jövő évben iparunk több gépet, ^ kombájnt, traktort, négyzetes vetőgépet ad mezőgazdaságunknak. Alapozzuk tehát terveinket bátrab­ban a gépi munkára. Sajnos még vannak tsz-ek, amelyeknek tagjai, sőt vezetői sem tudjak, milyen óriási segítséget, anyagi előnyt jelent szá­mukra a gép. 7. bodrogolaszi Győze­lem Tsz elnöke, párttitkára és jóné- hány tagja még az idén is azt mond­ta: »Nem kell a gép, mert csak el­viszi a jövedelmet.'« Helyette kézi­erővel próbálták a terveket végre­hajtani, de végül nem győzték a munkát, részébe adtak ki földeket betakarításra. Nem nyertek, hanem veszítettek! A borsodivánkai Petőfi termelőszövetkezetben viszont azt mondják: jövőre még több gépi munkát tervezünk. Kiss Antal elv­társ elnök a zárszámadási közgyűlé­sen kijelentette a tagoknak: „A gépi munkáért nem fizettünk egész évben annyit, amennyit három család ka­pott tsz-ünkben. De ha jól számo­lunk, két család jövedelme is kiteszi a gépi munka árát.« Sok még a tennivaló a gabona­probléma megoldásában is. Ismere­tes, milyen nehézségeink voltak ez cv tavaszán a kenyér- és lisztellálás­ban. Nem teljesítettük a kenyér- gabona vetéstervét, így behozatalra szorultunk. Ez többé nem szabad, hogy előforduljon. Tervezzünk több gabonavetést és teljesítsük is a tervet. Ne féljenek attól termelőszövetke­zeteink, hogy a kenyérgabonaterme­lés nem elég jövedelmező. Egyesek azt hiszik, hogy kalászos után nem lehet kalászost vetni, mert így nem emelhető a terméshozam. Igenis emelhető, ha nem sajnáljuk a földtől az istállótrágyát és a műtrágyát. I ntenzív állattenyésztés nélkül 1 azonban nincs intenzív nö­vénytermelés sem. Érjünk el fordu­latot ebben is, az egyszerű állattar­tásról térjünk át mindinkább az ál­lattenyésztésre. Nagyon fontos ez, mert termelőszövetkezeteink jövedel­mét jelenleg leginkább a növényter­mesztés adja, holott a legbőségesebb jövedelmi forrás az állattenyésztés­ből fakad. A hejőbábai Haladó tsz már felismerte ezt. Jövőre önitatós, rekeszes istállót épít iát erőből. Be­vezeti az egyedi takarmányozást, így el fogja érni, sőt túl is fogja szár­nyalni azt a tejhozai. Dt, amelyet a párthatározat minden termelőszö- et- kezettől megkövetel. Amikor tsz-eink az állattenyésztés terveit készítik, biztosítsák a takarmányalapot is. Elsősorban a pillangós növények ter­melését kell növelni, mert ezek nem­csak talajjavítóak, de a legnagyobb tápértékű takarmányok is. Tervez­zünk több négyzetesen vetett kukori­cát. Ezt jövőre megkönnyíti, hogy a mezőgazdaság több négyzetesen vető gépet kap az ipartól. Mindenképoen biztosítsuk a takarmánytermelést az állatok számára. Ne Idegenkedjenek termelőszövet­kezeteink a beruházásoktól. Bátran tervezzenek istállókat, dohánypajtá­kat, fiaztatókat. Megérik ezek a be­fektetést, mert ha azonnal nem is, de 2—3 év múlva bőségesen meg­térül a rájuk fordított össc g. A be­ruházásoknál akkor cselekednek he­lyesen tsz-eink, ha nemcsak az állam segítségét várják, hanem igyekeznek saját erőből is építkezni. A járási szervek segítsenek ebben, s ahol még csak ezután lesz a zárszámadás, győzzék meg a tsz-ek vezetőit, tag­jait, hogy gondoskodjanak megfelelő beruházásokról, ne osszanak ki min­den terményt egy szemig, gondolja­nak a holnapra is! A párthatározat előírja, hogy n 1956-ban 3 százalékkal kell növelni a mezőgazdaság terméshoza­mát. Ez a szám látszólag kicsi, való­jában azonban nagy erőfeszítéseket kíván, mert az idén késtünk a vetés­sel, még nem fejeztük be a mély­szántást s ráadásul az ezévi, jóter­mésű esztendő eredményeit kell nö­velnünk 3 százalékkal. Nem kicsinyek tehát a feladatok, ezért ezekben a napokban a párt- és tanácsszervek segítsenek a tervek elkészítésében. Hassanak oda, hogy reális, lelkesítő tervek készüljenek, olyanok, amelye­ket nem könnyű ugyan megvalósí­tani, de gazdagítják, erősítik a ter­melőszövetkezeteket. Addig kell mélyszántanunk, amíg az eke belemegy a földbe A Gépállomások Megyei Igazga­tósága december 22-én azt jelentet­te, hogy eddig alig 45.2 százalékra teljesítettük mélyszántás! tervün­ket. Többezer hold felszántatlan te­rület vár Borsodban ekevasra. Ipar­kodni kell tehát a mélyszántással, mielőtt a fagyok bcállnának. Addig kell mélyszántanunk, amíg az eke­vas belemegy a földbe. Nehezen fogjuk elérni a jövő esztendőben a 3 százalékos termésátlagnövekedést, ha most ősszel nem végezzük el a tavasziak alá való szántást. Sajnos gépállomásaink csigalas­súsággal dolgoznak. A munkában lévő gépek napi teljesítménye nem haladja meg az egy holdat sem. tlgylátszik gépállomásainknak ki­sebb gondja is nagyobb a mélyszán­tásnál. December 22-én a putnoki gépállomás tervét mindössze 21.7. a szendrői 27.6, a csobádi pedig 33 százalékra teljesítette. A putnoki gépállomás 10 munkanap alatt alig háromtized százalékot haladt előre a szántásban. Felmerül a kérdés: vajon mit csinálhatnak ezen a gépállomáson? Mert eddigi mun­kájának a mélyszántásban semmi látszatja nincs. Hagyjanak fel az objektív nehézségekre való hivatko­zással és teljesítsék mélyszántás! tervüket. Siránkozás helyett mun­kát várunk! A kesergésből nem lesz több kenyér, s akkor a gépál­lomás dolgozóinak sem fog több jutni. Úgy intézzék most gépállomá­saink a dolgot, hogy lehetőleg; min­den traktort Irányítsanak a földek­re és szántsanak. Ne éppen most állítsanak le minden gépet javítás­ra. A fagyos idő már nincs messze, ki kell használni tehát ezt a rendel­kezésre állá pár napot. Próbáljon meg a szerencsi gépállomás is job­ban dolgozni, mert ő sem nagyon büszkélkedhet a mélyszántási terv teljesítésével. De szóljon ez a figyel­meztetés a többi gépállomásnak is. A mezőkövesdi, edelényi és bak- takéki gépállomások kivételével egyetlen gépállomáson sem szervez­ték meg a kettős műszakot. Üdvös dolog lenne a fent említett gépállo­mások példáját követni és végre­hajtani a felsőbb szervek utasítá­sait. Száz szónak is egy a vége, tette­ket várunk gépállomásainktól! Szántsanak két műszakban, addig, amíg lehet, úgy lesz jövőre nagyobb termés, több kenyér, A cél és az út világos AZ IGAZGATÓS JELENTIK AZ 1935-Oi TERV ELŐKÉSZÜLETEIRŐL ■ •••••MIIHdMMMM M«IM ('Jövő évi tervünk fő célkitűzése: tovább emelni dolgozó népünk <7 életszinvoncdát, a dolgozók reálbérét. Topább akarunk haladni az árleszállítások útján, kétszer annyi lakást akarunk építeni a követ­kező évben, mint az idén. Növelni kívánjuk a lakosság fogyasztási alapját, vásárló erejét, el akarjuk érni, hogy 1956-ban minden ma­gyar állampolgár többszáz forinttal többet vásárolhasson élelemből és ruhából, mint az előző esztendőben. Ez az U)56-os esztendő főcéiki- túzése, ez az életszínvonal emeVtcdésének programja. E program valóraváltása tőlünk függ. Csak a jó munka, a ter­vek teljesítése nyújt biztosítékot arra, hogy több lakás épüljön, hogy nőjön a reálbér, hogy az új esztendőben többet vásárolhassunk. S hogy ezt elérjük, meg kell szabni minden üzemben személy szerint, a Központi Vezetőség novemberi határozata, az 1956-os üze­mi és mühelytervek alapján mindenki feladatait. j Lenin Kohászati Művekben 1956-ban 3.6 százalékkal kell csök- kenteni az önköltséget. Fi 36 millió forintot jelent. Ha a diós­győri kohászok az újévben a tervteljesítés során minden hónapban el­érik az egynapos előrehaladást, a 36 millió forintos önköltségcsök­kentést teljesíteni tudják. Fontos tehát, hogy tudja minden kohász, kinek mit kell tenni az egynapos előrehaladás elérése érdekében. Anncbányán az újévben körülbelül két vagonnal több szenet kell termelni navonta. hogy az 1956-os tervet teljesíteni tudták. Ez 3—4 land* szénnel jelent többet személv enkint. Ezt kell tudatosítani a bányászok között. Kézzelfogható számokkal kell megmutatn hogy egy-egy munkásnak mit kell tenni annak érdekében hogy 1956-ban termelését 6 százalékkal, termelékenységét 5 százalékkal növelje és az önköltség et 3 százalékkal csökkentse. Ezt számolták ki minden műhelyben é s munkacsoportban és közöljék a dolgozókkal, erről beszéljenek a népnevelők. Ha a munkás ismeri a célt, világosan látja a feladatát, meg­kétszerezi erejét az 1956. évi terv wslfirav&ltf.sóért, s ezzel megterem­tettük az életszínvonal emelésének sziklatzHárd alánját. A cél és az út világos: rajtunk áll, hogy valósággá váljék 1956 felemelő prog­j ramja! ••••••••■«•(•••»a •••«••••••••«••a Horváth. Károly: Ózdi Kohászati Üzemek Számítunk dolgozóink javaslataira, bátor kezdeményezéseire Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgo­zói elé is megnövekedett feladato­kat állít az 1956. évi terv teljesíté­se. 30 hnillió forint önköltségcsök­kentés mellett több jóminőségü hengereltárut, s acélt kell adnunk a feldolgozó gyáraknak. Mindez fe­gyelmezettebb, szervezettebb, mű­szakilag jól megalapozott munkát kíván a gyár minden egyes dolgozó­jától. Ezért üzemünk vezetőivel és fizikai dolgozóival jóelőre ismertet­tük a jövő évi tervadatokat. A technika fejlesztésére tett több, mint 150 javaslatot bedolgoztuk jö­vő évi műszaki intézkedési tervünk­be. Ezek a javaslatok az előzetes számítások szerint 10 millióval csökkentik az üzem önköltségét. A további 20 millió forintos önköltség- csökkentést újabb műszaki intézke­désekkel, javaslatokkal kívánjuk biztosítani. S ebben a munkánkban számítunk műszaki és fizikai dól- gozóink segítségére, igényeljük hoz­zá bátor kezdeményezéseit. — 1956-os terveinkben szerepel többek között a fajlagos anyagfel­használás csökkentése is. El kell ér­nünk, hogy a jövő évben ugyan­annyi mennyiségű nyersanyagból több hengereltárut termeljünk, mint az idén, vagy az elmúlt évek­ben. Dolgozóink is egyre jobban felismerik ennek szükségességét és előnyeit A durvahengerdében pél­Tóth László: — Üzemünk dolgozói 1955-ös ter­vüket október 30-án befejezték, s december végéig terven felül mint­egy 4 millió 400 ezer forint értékű árut termelnek az országnak. A III. negyedévben másodszor nyertük el az élüzem címet, s most az év utolsó negyedében is élüzem szinten dol­gozunk. Iíeméljük, hogy harmad­szor is tulajdonosai leszünk a büsz­ke kitüntetésnek. — Feladataink 1956-ban jelentő­sen megnövekednek. 23 százalékkal több árut kell termelnünk, mint eb­ben az esztendőben, üzemünk a ké­sőbbi tervek szerint átalakul, hid­raulikus emelők, sajtók, szi­vattyúk gyártása lesz a fő pro­filunk. Ennek igen nagy je­lentősége van, hiszen pártunk Köz­ponti Vezetőségének határozata ki­mondja, hogy egyre inkább át kell térnünk a forgácsolás nélküli meg­munkálásra. Nagy szerepe lesz a hidraulikus gépeknek a mű anyag­úéul Berki János elvtárs az alap­szervezet vezetőségének tagja azzal a felhívással fordult munkatársaihoz, hogy az üzem rejtett tartalékainak kihasználásával, a fajlagos anyagki­hozatal növelésével érjenek el újabb munkasikereket, s az újév minden hónapjában egy napos előnyt szerezzenek az éves terv tel­jesítésében. — Dolgozóink harcát számos mű­szaki intézkedés megvalósításával, berendezéseink korszerűsítésével iä elő akarjuk segíteni. Átépítjük az acélmű öntőcsarnokát. A durvahen- gerde villamosberendezéseinek kor­szerűsítésével mintegy ezer órával csökkentjük a termelésből kiesett időt. Automatikus berendezés moz­gatja majd a bugasoron az anyagot. 100 ezer forint költséggel új blokk­gőzgéppel cseréljük ki a régit. — Jövőre nagy gondot fordítunk a melléktermékek hasznosítására, a kisgépesítésre és az anyagkihozatal növelésére is. Jelenleg üzemünk átlagosan 137 kilogramm acélból készít 100 kilogramm hasznos hen­gerelt árut. Jövőre ezt a mennyisé­get 130 kiló anyagból hozzuk ki. Legjobb tudásunkkal iparkodunk megvalósítani pártunk és kormá­nyunk határozatait, hogy tovább öregbítsük pz ózdi kohászok jó hír­nevét, tovább növe'hessük életszín­vonalunkat, dolgozó népünk jólétét. gyártásnál is. Nemrégiben készítet­tük el a 200 tonnás műanyag­sajtoló prototípusát, amelyet nem­csak hazai szükségletre, de a többi hidraulikus géppel együtt exportra is akarunk készíteni. 1956 a korsze­rűsítés éve lesz a Borsodvidéki Gépgyárban. Mindent el fogunk kö­vetni, hogy az általunk gyártott hidraulikus berendezéseket export­képessé tudjuk tenni. Ehhez min­den alapfeltételünk megvan. Kiváló szerkesztői csoportunk, nagy gya­korlattal rendelkező. tapasztalt szakembereink vannak, akik keze alatt már nem egy külföldön is hí­res gép készült el. — Többi gyártmányunknál, pél­dául a 8 tonnás autóemelő, készíté­sénél és a H 1-es gyiirüshenger sze­relésénél rá akarunk térni a zárt­ciklusos termelésre, amely a leg­gazdaságosabb gyártási módszer. — Dolgozóink minden részleté­ben ismerik feladataikat- Az 1956. évi terveket nagyobb beruházások nélkül, a meglévő berendezésekkel, a tartalékok feltárásával akarjuk megoldani. Egyik fontos tenniva- lónk az öntödei és forgácsolási se* lejt csökkentése, valamint az iga* zolatlan műszakmulasztások meg* szüntetése. Ezek megoldására Is ki* dolgoztuk terveinket. Az év első ne* gyedében felállítjuk az öntödei la* boratóriumot, a száz százalékon alul termelő fiatal szakmunkások nevelésére patronáló, munkamód­szerátadó mozgalmat indítunk, mc* lyet magam ellenőrzők. Pártszerve­zetünk politikai nevelő munkával elősegíti, hogy a jövő évben mini­málisra csökkentsük az igazolatlan mulasztásokat. így akarunk hoz­zájárulni 1956 fő célkitűzésének megvalósításához: mert tudatában vagyunk annak, hogy a több, jobb termelés az egyedüli alapja a bő* ségnek, a javuló életnek. Hegyi Béla: Ilejőcsabai Cement és Mészmű 9 írunHaidö minden pereit ki kUI h«s?n£lnunn — Feladataink a jövő évben je­lentősen megnövekednek. 1956-ban mintegy 20.000 tonnával több ce­mentet és ennek megfelelően több künkért és meszet kell termelnünk. Terveinket ismerve igen részletes,. minden területre kiterjedő műszaki intézkedési tervet dolgoztunk ki, amelyet előzőleg m'gtárgyaltunkj az üzem dolgozóival. Üzembe helye­zünk többek között egy új törőmű­vet osztályozóval együtt. A kőbá­nyában új trafóházat építünk, ame­lyen már csak a szerelési munkák vannak hátra. A tervbevett két kő és agyagtároló elkészítése igen nagy segítséget nyújt majd jövő évi mun­kánkhoz. Az esős időre felkészülve mintegy ezer vagon anyagot készí­tünk itt elő. Az aknakemencés klinkertermelést új turbókom­presszorral, a cementmalmok kapa­citását pedig új ventillátorok üzem­behelyezésével növeljük. Sok nehéz­séget okozott az agyag zúzása, ke­zelése is. Ennek megoldására kol­lert építünk, amely 8 ember munká­ját szabadítja fel. — Végnélkül lehetne sorolni azo­kat az intézkedéseket, amelyeket a jövő évi terv sikeres teljesítése ér­dekében tettünk. Meg akarjuk javí­tani az üzem műszerezését, több helyre porszívó berendezést, az ak­nakemencéhez szállítóberendezést szerelünk fel. Gépesítjük az igen nehéz fizikai munkát igénylő mész- kihordást. Jövőre először alkalma­zunk üzemünkben műanyagból ké­szült csapágyakat, amellyel jelentő­sen csökkentjük az önköltséget. Az említett beruházások mellett, min­den törekvésünk maximálisan ki­használni berendezéseinket. — A közeljövőben megkezdjük a kőbánya tervszerű művelését mint­egy 20—25 méteres falban, s ezzel biztosítjuk az alapanyag egyik igen jelentős részét. Fontos azonban, hogy a kőbánya gépesítéséhez a másfél éve Ígért exkavátort mi­előbb megkapjuk. Cementtermelé- sünk nagy mértékben attól is függ, hogy a kohászati üzemek biztosít­ják-e számunkra a kellő mennyisé­gű granulált salakot. Salakszükség­letünknek eddig csak mintegy 70 százaléka van biztosítva. — Jövő évi tervünk jóval maga­sabb ugyan az ideinél, de reális, tel­jesíthető. Természetesen a munka­idő minden percét ki kell használ­nunk. Legfontosabb tennivalónk csökkenteni a gépállást, lerövidíte­ni a karbantartási munkákat. Gyá­runk termelésének megkezdése óta évről-évre több árut ad az ország­nak, s ennek szellemében 1956-ban is növelni akarjuk a termelést. Jö­vő évi munkánk sikerének alapja: tudatosítani kinek mi a feladata? Dolgozóink lelkes munkája, a mű­szaki gárda odaadó, gondos irányi# tása révén egészen biztosan új sí kereket érünk el nz új esztendő* ben. Borsodvidéki Gépgyár^ 1958 a korszerűsítés éve lesz üzemünkben Készítsenek jó terveket tenaelészsvetkezeteink

Next

/
Oldalképek
Tartalom