Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-23 / 301. szám

HERMÁI; CTT.'j MUZEUM

— I-iitk-hc, Pcp^Jtw L Toíejsn: 17*?*.-------------------------------------------------------------------------------^

I

A Magyar Dolgozók Pórijának bölcs vezetése

(

a szakszervezet erejének forrása ' i

XL évfolyam 391 szilm

\ni% tn fh •

Miskolc. 1955 december 23 fentek

'Fermelőszövetkezetelnk már megtették az első lépéseket a jövő évi tervek elkészítéséhez. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai tanácskozásokra hívták meg a tsz elnököket és mezőgazdászokat, megvitatták velük a munkák sorrendjét, az állattenyésztés problémáit, a termelés Irányszámait. Ezek szolgálnak majd a tsz-ek üzemtervének alapjául, segítséget nyújtanak ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink mielőbb árutermelő gazdaságokká váljanak, mindjobban segítsék államunkat népünk élelmiszerellátásának biztosításéi an.

.. most lezajló zárszámadási közgyűléseken is, amikor megvitatják, melyek voltak az elmúlt év eredményei és hibái, már arról is beszélnek: mit tesznek, hogy a jövő évben még nagyobb sikereket érjenek el a szövetkezet megszilárdításában, fejlesztésében. Megyénk szövetkezeti parasztságának többsége bizakodva, örömmel tervez, örömmel, mert tudja, hogy az idén is általában minden növény féleségből többet termelt, mint az egyénileg dolgozó parasztok, jövedelme átlagosan nagyobb, mint akármelyik jól dolgozó középparaszté.

Ha a tervek az egész tagság véleményét, tapasztalatait, javaslatait hasznosítják, akkor Jók is lesznek. Több szem többet lát s ennek segítségével elkerülhetők lesznek a hibák, helyesen mérlegelhetők árok az elgondolások, amelyekre nincs alap, de azok is, amelyek nagyon is köny- nyen végrehajthatók, de nem viszik előbbre a tsz gazdagodását. Mezőgazdasági szakembereink lássák el tanácsokkal a termelőszövetkezeteket. Hirdessék mindenütt, hogy az élenjáró agrotechnikai módszerek alkalmazásával sokkal könnyebb a terveket végrehajtani.

A jövő évben iparunk több gépet,

^ kombájnt, traktort, négyzetes vetőgépet ad mezőgazdaságunknak. Alapozzuk tehát terveinket bátrabban a gépi munkára. Sajnos még vannak tsz-ek, amelyeknek tagjai, sőt vezetői sem tudjak, milyen óriási segítséget, anyagi előnyt jelent számukra a gép. 7. bodrogolaszi Győzelem Tsz elnöke, párttitkára és jóné- hány tagja még az idén is azt mondta: »Nem kell a gép, mert csak elviszi a jövedelmet.'« Helyette kézierővel próbálták a terveket végrehajtani, de végül nem győzték a munkát, részébe adtak ki földeket betakarításra. Nem nyertek, hanem veszítettek! A borsodivánkai Petőfi termelőszövetkezetben viszont azt mondják: jövőre még több gépi munkát tervezünk. Kiss Antal elvtárs elnök a zárszámadási közgyűlésen kijelentette a tagoknak: „A gépi munkáért nem fizettünk egész évben annyit, amennyit három család kapott tsz-ünkben. De ha jól számolunk, két család jövedelme is kiteszi a gépi munka árát.«

Sok még a tennivaló a gabonaprobléma megoldásában is. Ismeretes, milyen nehézségeink voltak ez cv tavaszán a kenyér- és lisztellálásban. Nem teljesítettük a kenyér- gabona vetéstervét, így behozatalra szorultunk. Ez többé nem szabad, hogy előforduljon. Tervezzünk több gabonavetést és teljesítsük is a tervet. Ne féljenek attól termelőszövetkezeteink, hogy a kenyérgabonatermelés nem elég jövedelmező. Egyesek azt hiszik, hogy kalászos után nem lehet kalászost vetni, mert így nem emelhető a terméshozam. Igenis emelhető, ha nem sajnáljuk a földtől az istállótrágyát és a műtrágyát.

I ntenzív állattenyésztés nélkül

1 azonban nincs intenzív növénytermelés sem. Érjünk el fordulatot ebben is, az egyszerű állattartásról térjünk át mindinkább az állattenyésztésre. Nagyon fontos ez, mert termelőszövetkezeteink jövedelmét jelenleg leginkább a növénytermesztés adja, holott a legbőségesebb jövedelmi forrás az állattenyésztésből fakad. A hejőbábai Haladó tsz már felismerte ezt. Jövőre önitatós, rekeszes istállót épít iát erőből. Bevezeti az egyedi takarmányozást, így el fogja érni, sőt túl is fogja szárnyalni azt a tejhozai. Dt, amelyet a párthatározat minden termelőszö- et- kezettől megkövetel. Amikor tsz-eink az állattenyésztés terveit készítik, biztosítsák a takarmányalapot is. Elsősorban a pillangós növények termelését kell növelni, mert ezek nemcsak talajjavítóak, de a legnagyobb tápértékű takarmányok is. Tervezzünk több négyzetesen vetett kukoricát. Ezt jövőre megkönnyíti, hogy a mezőgazdaság több négyzetesen vető gépet kap az ipartól. Mindenképoen biztosítsuk a takarmánytermelést az állatok számára.

Ne Idegenkedjenek termelőszövetkezeteink a beruházásoktól. Bátran tervezzenek istállókat, dohánypajtákat, fiaztatókat. Megérik ezek a befektetést, mert ha azonnal nem is, de 2—3 év múlva bőségesen megtérül a rájuk fordított össc g. A beruházásoknál akkor cselekednek helyesen tsz-eink, ha nemcsak az állam segítségét várják, hanem igyekeznek saját erőből is építkezni. A járási szervek segítsenek ebben, s ahol még csak ezután lesz a zárszámadás, győzzék meg a tsz-ek vezetőit, tagjait, hogy gondoskodjanak megfelelő beruházásokról, ne osszanak ki minden terményt egy szemig, gondoljanak a holnapra is!

A párthatározat előírja, hogy

n 1956-ban 3 százalékkal kell

növelni a mezőgazdaság terméshozamát. Ez a szám látszólag kicsi, valójában azonban nagy erőfeszítéseket kíván, mert az idén késtünk a vetéssel, még nem fejeztük be a mélyszántást s ráadásul az ezévi, jótermésű esztendő eredményeit kell növelnünk 3 százalékkal. Nem kicsinyek tehát a feladatok, ezért ezekben a napokban a párt- és tanácsszervek segítsenek a tervek elkészítésében. Hassanak oda, hogy reális, lelkesítő tervek készüljenek, olyanok, amelyeket nem könnyű ugyan megvalósítani, de gazdagítják, erősítik a termelőszövetkezeteket.

Addig kell mélyszántanunk, amíg az eke belemegy a földbe

A Gépállomások Megyei Igazgatósága december 22-én azt jelentette, hogy eddig alig 45.2 százalékra teljesítettük mélyszántás! tervünket. Többezer hold felszántatlan terület vár Borsodban ekevasra. Iparkodni kell tehát a mélyszántással, mielőtt a fagyok bcállnának. Addig kell mélyszántanunk, amíg az ekevas belemegy a földbe. Nehezen fogjuk elérni a jövő esztendőben a 3 százalékos termésátlagnövekedést, ha most ősszel nem végezzük el a tavasziak alá való szántást.

Sajnos gépállomásaink csigalassúsággal dolgoznak. A munkában lévő gépek napi teljesítménye nem haladja meg az egy holdat sem. tlgylátszik gépállomásainknak kisebb gondja is nagyobb a mélyszántásnál. December 22-én a putnoki gépállomás tervét mindössze 21.7. a szendrői 27.6, a csobádi pedig 33 százalékra teljesítette. A putnoki gépállomás 10 munkanap alatt alig háromtized százalékot haladt előre a szántásban. Felmerül a kérdés: vajon mit csinálhatnak ezen a gépállomáson? Mert eddigi munkájának a mélyszántásban semmi látszatja nincs. Hagyjanak fel az objektív nehézségekre való hivatkozással és teljesítsék mélyszántás! tervüket. Siránkozás helyett munkát várunk! A kesergésből nem lesz több kenyér, s akkor a gépállomás dolgozóinak sem fog több jutni.

Úgy intézzék most gépállomásaink a dolgot, hogy lehetőleg; minden traktort Irányítsanak a földekre és szántsanak. Ne éppen most állítsanak le minden gépet javításra. A fagyos idő már nincs messze, ki kell használni tehát ezt a rendelkezésre állá pár napot. Próbáljon meg a szerencsi gépállomás is jobban dolgozni, mert ő sem nagyon büszkélkedhet a mélyszántási terv teljesítésével. De szóljon ez a figyelmeztetés a többi gépállomásnak is.

A mezőkövesdi, edelényi és bak- takéki gépállomások kivételével egyetlen gépállomáson sem szervezték meg a kettős műszakot. Üdvös dolog lenne a fent említett gépállomások példáját követni és végrehajtani a felsőbb szervek utasításait.

Száz szónak is egy a vége, tetteket várunk gépállomásainktól! Szántsanak két műszakban, addig, amíg lehet, úgy lesz jövőre nagyobb termés, több kenyér,

A cél és az út világos

AZ IGAZGATÓS JELENTIK AZ 1935-Oi TERV ELŐKÉSZÜLETEIRŐL

■ •••••MIIHdMMMM M«IM

('Jövő évi tervünk fő célkitűzése: tovább emelni dolgozó népünk <7 életszinvoncdát, a dolgozók reálbérét. Topább akarunk haladni az árleszállítások útján, kétszer annyi lakást akarunk építeni a következő évben, mint az idén. Növelni kívánjuk a lakosság fogyasztási alapját, vásárló erejét, el akarjuk érni, hogy 1956-ban minden magyar állampolgár többszáz forinttal többet vásárolhasson élelemből és ruhából, mint az előző esztendőben. Ez az U)56-os esztendő főcéiki- túzése, ez az életszínvonal emeVtcdésének programja.

E program valóraváltása tőlünk függ. Csak a jó munka, a tervek teljesítése nyújt biztosítékot arra, hogy több lakás épüljön, hogy nőjön a reálbér, hogy az új esztendőben többet vásárolhassunk.

S hogy ezt elérjük, meg kell szabni minden üzemben személy szerint, a Központi Vezetőség novemberi határozata, az 1956-os üzemi és mühelytervek alapján mindenki feladatait.

j Lenin Kohászati Művekben 1956-ban 3.6 százalékkal kell csök- kenteni az önköltséget. Fi 36 millió forintot jelent. Ha a diósgyőri kohászok az újévben a tervteljesítés során minden hónapban elérik az egynapos előrehaladást, a 36 millió forintos önköltségcsökkentést teljesíteni tudják. Fontos tehát, hogy tudja minden kohász, kinek mit kell tenni az egynapos előrehaladás elérése érdekében.

Anncbányán az újévben körülbelül két vagonnal több szenet kell termelni navonta. hogy az 1956-os tervet teljesíteni tudták. Ez 3—4 land* szénnel jelent többet személv enkint. Ezt kell tudatosítani a bányászok között. Kézzelfogható számokkal kell megmutatn

hogy egy-egy munkásnak mit kell tenni annak érdekében

hogy 1956-ban termelését 6 százalékkal, termelékenységét 5 százalékkal növelje és az önköltség et 3 százalékkal csökkentse. Ezt számolták ki minden műhelyben é s munkacsoportban és közöljék a dolgozókkal, erről beszéljenek a népnevelők.

Ha a munkás ismeri a célt, világosan látja a feladatát, megkétszerezi erejét az 1956. évi terv wslfirav&ltf.sóért, s ezzel megteremtettük az életszínvonal emelésének sziklatzHárd alánját. A cél és az út világos: rajtunk áll, hogy valósággá váljék 1956 felemelő progj ramja!

••••••••■«•(•••»a

•••«••••••••«••a

Horváth. Károly:

Ózdi Kohászati Üzemek

Számítunk dolgozóink javaslataira, bátor kezdeményezéseire

Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói elé is megnövekedett feladatokat állít az 1956. évi terv teljesítése. 30 hnillió forint önköltségcsökkentés mellett több jóminőségü hengereltárut, s acélt kell adnunk a feldolgozó gyáraknak. Mindez fegyelmezettebb, szervezettebb, műszakilag jól megalapozott munkát kíván a gyár minden egyes dolgozójától. Ezért üzemünk vezetőivel és fizikai dolgozóival jóelőre ismertettük a jövő évi tervadatokat. A technika fejlesztésére tett több, mint 150 javaslatot bedolgoztuk jövő évi műszaki intézkedési tervünkbe. Ezek a javaslatok az előzetes számítások szerint 10 millióval csökkentik az üzem önköltségét. A további 20 millió forintos önköltség- csökkentést újabb műszaki intézkedésekkel, javaslatokkal kívánjuk biztosítani. S ebben a munkánkban számítunk műszaki és fizikai dól- gozóink segítségére, igényeljük hozzá bátor kezdeményezéseit.

— 1956-os terveinkben szerepel többek között a fajlagos anyagfelhasználás csökkentése is. El kell érnünk, hogy a jövő évben ugyanannyi mennyiségű nyersanyagból több hengereltárut termeljünk, mint az idén, vagy az elmúlt években. Dolgozóink is egyre jobban felismerik ennek szükségességét és előnyeit A durvahengerdében pélTóth László:

— Üzemünk dolgozói 1955-ös tervüket október 30-án befejezték, s december végéig terven felül mintegy 4 millió 400 ezer forint értékű árut termelnek az országnak. A III. negyedévben másodszor nyertük el az élüzem címet, s most az év utolsó negyedében is élüzem szinten dolgozunk. Iíeméljük, hogy harmadszor is tulajdonosai leszünk a büszke kitüntetésnek.

— Feladataink 1956-ban jelentősen megnövekednek. 23 százalékkal több árut kell termelnünk, mint ebben az esztendőben, üzemünk a későbbi tervek szerint átalakul, hidraulikus emelők, sajtók, szivattyúk gyártása lesz a fő profilunk. Ennek igen nagy jelentősége van, hiszen pártunk Központi Vezetőségének határozata kimondja, hogy egyre inkább át kell térnünk a forgácsolás nélküli megmunkálásra. Nagy szerepe lesz a hidraulikus gépeknek a mű anyagúéul Berki János elvtárs az alapszervezet vezetőségének tagja azzal a felhívással fordult munkatársaihoz, hogy az üzem rejtett tartalékainak kihasználásával, a fajlagos anyagkihozatal növelésével érjenek el újabb munkasikereket, s az újév minden hónapjában egy napos előnyt szerezzenek az éves terv teljesítésében.

— Dolgozóink harcát számos műszaki intézkedés megvalósításával, berendezéseink korszerűsítésével iä elő akarjuk segíteni. Átépítjük az acélmű öntőcsarnokát. A durvahen- gerde villamosberendezéseinek korszerűsítésével mintegy ezer órával csökkentjük a termelésből kiesett időt. Automatikus berendezés mozgatja majd a bugasoron az anyagot. 100 ezer forint költséggel új blokkgőzgéppel cseréljük ki a régit.

— Jövőre nagy gondot fordítunk a melléktermékek hasznosítására, a kisgépesítésre és az anyagkihozatal növelésére is. Jelenleg üzemünk átlagosan 137 kilogramm acélból készít 100 kilogramm hasznos hengerelt árut. Jövőre ezt a mennyiséget 130 kiló anyagból hozzuk ki. Legjobb tudásunkkal iparkodunk megvalósítani pártunk és kormányunk határozatait, hogy tovább öregbítsük pz ózdi kohászok jó hírnevét, tovább növe'hessük életszínvonalunkat, dolgozó népünk jólétét.

gyártásnál is. Nemrégiben készítettük el a 200 tonnás műanyagsajtoló prototípusát, amelyet nemcsak hazai szükségletre, de a többi hidraulikus géppel együtt exportra is akarunk készíteni. 1956 a korszerűsítés éve lesz a Borsodvidéki Gépgyárban. Mindent el fogunk követni, hogy az általunk gyártott hidraulikus berendezéseket exportképessé tudjuk tenni. Ehhez minden alapfeltételünk megvan. Kiváló szerkesztői csoportunk, nagy gyakorlattal rendelkező. tapasztalt szakembereink vannak, akik keze alatt már nem egy külföldön is híres gép készült el.

— Többi gyártmányunknál, például a 8 tonnás autóemelő, készítésénél és a H 1-es gyiirüshenger szerelésénél rá akarunk térni a zártciklusos termelésre, amely a leggazdaságosabb gyártási módszer.

— Dolgozóink minden részletében ismerik feladataikat- Az 1956.

évi terveket nagyobb beruházások nélkül, a meglévő berendezésekkel, a tartalékok feltárásával akarjuk megoldani. Egyik fontos tenniva- lónk az öntödei és forgácsolási se* lejt csökkentése, valamint az iga* zolatlan műszakmulasztások meg* szüntetése. Ezek megoldására Is ki* dolgoztuk terveinket. Az év első ne* gyedében felállítjuk az öntödei la* boratóriumot, a száz százalékon alul termelő fiatal szakmunkások nevelésére patronáló, munkamódszerátadó mozgalmat indítunk, mc* lyet magam ellenőrzők. Pártszervezetünk politikai nevelő munkával elősegíti, hogy a jövő évben minimálisra csökkentsük az igazolatlan mulasztásokat. így akarunk hozzájárulni 1956 fő célkitűzésének megvalósításához: mert tudatában vagyunk annak, hogy a több, jobb termelés az egyedüli alapja a bő* ségnek, a javuló életnek.

Hegyi Béla:

Ilejőcsabai Cement és Mészmű

9 írunHaidö minden pereit ki kUI h«s?n£lnunn

— Feladataink a jövő évben jelentősen megnövekednek. 1956-ban mintegy 20.000 tonnával több cementet és ennek megfelelően több künkért és meszet kell termelnünk. Terveinket ismerve igen részletes,. minden területre kiterjedő műszaki intézkedési tervet dolgoztunk ki, amelyet előzőleg m'gtárgyaltunkj az üzem dolgozóival. Üzembe helyezünk többek között egy új törőművet osztályozóval együtt. A kőbányában új trafóházat építünk, amelyen már csak a szerelési munkák vannak hátra. A tervbevett két kő és agyagtároló elkészítése igen nagy segítséget nyújt majd jövő évi munkánkhoz. Az esős időre felkészülve mintegy ezer vagon anyagot készítünk itt elő. Az aknakemencés klinkertermelést új turbókompresszorral, a cementmalmok kapacitását pedig új ventillátorok üzembehelyezésével növeljük. Sok nehézséget okozott az agyag zúzása, kezelése is. Ennek megoldására kollert építünk, amely 8 ember munkáját szabadítja fel.

— Végnélkül lehetne sorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket a jövő évi terv sikeres teljesítése érdekében tettünk. Meg akarjuk javítani az üzem műszerezését, több helyre porszívó berendezést, az aknakemencéhez szállítóberendezést szerelünk fel. Gépesítjük az igen nehéz fizikai munkát igénylő mész- kihordást. Jövőre először alkalmazunk üzemünkben műanyagból készült csapágyakat, amellyel jelentősen csökkentjük az önköltséget. Az említett beruházások mellett, minden törekvésünk maximálisan kihasználni berendezéseinket.

— A közeljövőben megkezdjük a kőbánya tervszerű művelését mintegy 20—25 méteres falban, s ezzel biztosítjuk az alapanyag egyik igen jelentős részét. Fontos azonban, hogy a kőbánya gépesítéséhez a másfél éve Ígért exkavátort mielőbb megkapjuk. Cementtermelé- sünk nagy mértékben attól is függ, hogy a kohászati üzemek biztosítják-e számunkra a kellő mennyiségű granulált salakot. Salakszükségletünknek eddig csak mintegy 70 százaléka van biztosítva.

— Jövő évi tervünk jóval magasabb ugyan az ideinél, de reális, teljesíthető. Természetesen a munkaidő minden percét ki kell használnunk. Legfontosabb tennivalónk csökkenteni a gépállást, lerövidíteni a karbantartási munkákat. Gyárunk termelésének megkezdése óta évről-évre több árut ad az országnak, s ennek szellemében 1956-ban is növelni akarjuk a termelést. Jövő évi munkánk sikerének alapja: tudatosítani kinek mi a feladata? Dolgozóink lelkes munkája, a műszaki gárda odaadó, gondos irányi# tása révén egészen biztosan új sí kereket érünk el nz új esztendő* ben.

Borsodvidéki Gépgyár^

1958 a korszerűsítés éve lesz üzemünkben

Készítsenek jó terveket tenaelészsvetkezeteink