Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-06 / 286. szám
HERHÁirt Oí *'J mw 1 •!•{«>: W-"» Li* J-■ * YARORSZÍG r-\ I ftjlett agrotechnika alkalmazásival, a terméshozamok növelésével köszöntsiíK a pártvezetöségek úijáválasztását! V _______________________J ABAUD-ZEMPLÉN MEGYEI PART BÍZOTT SAGANAK LAPJA *L évfolyam 288 szám ARA 50 FIT,! ER Miskolc, 1955 december 6 kedd Hz igazi demokrácia és szabadság diadala A szovjet nép és a világ dolgozói december 5-én örömmel ünnepük meg a szabadság és az igazság, a demokrácia és a szocializmus, a népek közti béke és barátság diadalának zászlaját magasra emelő Bzovjet alkotmány napját. Tizenkilenc év telt el azóta, hogy megszületett a Szovjetunió új alkotmánya, melyet maga a nép alkotott a nép számára, s mely írásban rögzítette le a szocializmusnak a Szovjetunióban aratott győzelmét. A szocialista demokrácia nagy alapokmánya e két évtized alatt mind a Szovjetunióban, mind a Szovjetunió határain kívül hatalmas küldetést töltött be. A dolgozók millióit lelkesítette és lelkesíti a Szovjetunió alkotmánya, mely nemre, nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül az ország minden polgárának biztosítja az egyenjogúságot, valamint a munkához, az üdüléshez, a művelődéshez, öregkorban pedig az anyagi ellátáshoz való jogot. Ez az alkotmány hatalmas tényező lett, fölbecsülhetet- len erkölcsi segítséget nyújtott a fasizmus és a népek elnyomása ellen küzdőknek. A Szovjetunió alkotmányában testet öltött szocialista demokratizmus hatalmas ereje abban áll, hogy nem szorítkozik az állampolgári jogok kihirdetésére, hanem biztosítja ezeknek a jogoknak gyakorlását. A világ népei saját szemükkel látták és győződtek meg róla, hogy a szovjet, a szocialista demokrácia igazi demokrácia, s hogy a Szovjetunióban igazi szabadság van. Az élet reális fényeiből egyre inkább tudatára ébrednek, hogy az igazi szabadság gyökeresen különbözik attól az álszabadságtól, amelyet a burzsoázia hirdet. AI ilyen szabadságról lehet szó például ott, ahol kis csoport ember tartja kezében a gyárakat, bankokat és földbirtokokat, míg a milliók örökös rettegésben élnek, hogy holnap már nem lesz meg az utolsó falat kenyerük sem? Miféle szabadságuk van például az Egyesült Államokban, Olaszországban és más kapitalista országokban a munkanélküliek millióinak? Erről a „szabadságról“ mondotta Lenin: Szabad a gazdagoknak gazdagodni, szabad a szegényeknek éhezni. Az igazi szabadság az, hogy a társadalomban az ember nem zsákmányolja ki embertársát, nincs munkanélküliség és nyomor. Épp ezt az igazi szabadságot élvezik a Szovjetunió népei. Ezek a vívmányok elősegítették a néptömegek alkotó tevékenységének óriási fellendülését, az ország termelőerőinek eddig soha nem tapasztalt fejlődését, aminek eredményeként a Szovjetunió gazdasága és kultúrája hihetetlenül rövid történelmi idő alatt bámulatos sikereket és fejlődést ért el. A szovjet alkotmány nagyszerűsége abban rejlik, hogy törvénybe iktatta a szovjet nép vívmányait, az igazi szabadságot. A reakciós erőknek természetesen nincs ínyükre ez a szabadság. A bur- zsoá propagandisták sokat fecsegnek az úgynevezett „szabad világ" gyönyörűségeiről, s szerintük csak a nyugati országokban van „igazi szabadság“. ahol sok különféle párt működik, s ezeknek saját sajtójuk, a parlamentben pedig saját képviselőik vannak. De milyen szabadságról lehet szó ott, ahol a nyomdák, a papírgyárak, a rádió és a televízió rendszerint a tőkések kezében van ? Milyen szabadságról, milyen szabad választásokról lehet szó ott, ahol a dolgozó nép képviselőit, a nemzet legjobb és legnagyobb részét mindenféle „törvényhozási“ mesterkedéssel kiszorítják az aktív politikai életből, ahol üldözik a kommunista és a munkáspártokat, meg a többi demokratikus szervezetet? Milyenek is ezek a demokratikus parlamentek, mikor képviselőik többsége gyárost bankár, (földbirtokos és azok kreatúrái? Kiknek a számára van az ilyen országban szabadság? Válaszoljanak a „szabad világ’1 propagandistái: ilyen körülmények között ki a szabad ember? A Szovjetunióban a nyomdák, a papírgyárak, az összes propagandaeszközök a nép birtokába n vannak és a népet szolgálják. A Szovjetunió Legfelső Tanácsában, mint ismeretes, nincsenek gyárosok és földbirtokosok, hanem az egész pép képviselői és méltó képviselői ülnek benne! Nem meglepő, hogy a tőkés országok öntudatos és haladó dolgozói nem lelkesednek a náluk uralkodó rendszerért, ellenkezőleg, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok igazi szabadsága lelkesíti őket. A nyugati hatalmaknak a német kérdésben elfoglalt álláspontja megmutatja, hogy a valóságban mit jelent a „szabadságról“ való fecsegés. Nagy hangon hirdetik a németországi „szabad választásokat". De milyen „szabad választásokra“ gondolnak? Olyanokra, amelyek következtében a militarizált Nyugat-Németország, melyet az igazgatási apparátust és a népre gyakorolt nyomás minden eszközét kezükben tartó nagytőkések irányítanak, elnyelné és az agresszív katonai tömbökhöz csatolná a Német Demokratikus Köztársaságot. Az ilyen „választások“ következtében a miluarizált nyugatnémet állam Kelet-Németország dolgozóitól elvenné a gyárakat, a falun visszaállítaná a földesurak uralmát, s a szocializmust építő államban ismét a kizsákmányolás és az elnyomás rendszerét vezetné be. A nagy kínai nép igazi szabadságot vívott ki magának, s most sikeresen valósítja meg az új élet építésének nagyszabású programját. Sok európai és ázsiai ország népei is megdöntötték a kapitalista rabságot, s a Szovjetunió példája nyomán hozzáfogtak a szocializmus alapjainak építéséhez. A népi demokratikus országok új alkotmánya törvénybe iktatta a népi hatalom vívmányait. Dizőnyos reakciós köröknek nem 1 * tetszik a népi demokratikus országok dolgozóinak szabad élete és sóikat beszélnek arról, hogy ezeket az országokat „fel kell szabadítani”, s hogy a népi demokratikus országok „problémáját meg kell oldani“. De ezt a problémát ezeknek az országoknak népei már maguk is megoldották, helyesen oldották meg. Ezeknek az országoknak a népei maguk választották rendszerüket és kormányukat, s azokban, akik ma „felszabadításukat“ követelik, nem alaptalanul látják volt elnyomóikat ás rabszolgatartóikat. Elesendő egy pillantást vetni a népi demokratikus országok hatalmas fejlődésére, mindennapos sikereire, hogy meggyőződjünk róla: ezekben az országokban a nép egységesen sorakozik föl a kormány mögött, a kormány pedig a népért dolgozik. A néptöme- gek mindennap szavaznak: önfeláldozó munkájukkal kormányukat, rendszerüket támogatják és soha senkinek sem engedik meg, hogy belügyeikbe avatkozzon. A szocialista tábor országainak kommunista és munkáspártjai, valamint kormányai szent kötelessé-, güknek tartják, hogy ezután is fejlesszék és még magasabb színvonalra emeljék a szocialista demokráciát. Igyekeznek még jobban aktivizálni a néptömegeket, s mind nagyobb mértékben bevonni őket az állam igazgatásába. Könyörtelen harcot vívnak a dolgozók kezdeményezésének és bírálatának bürokratikus és lélektelen kezelése ellen, mert ez a jelenség összeegyeztethetetlen a szocialista demokráciával és árt az új élet építésének. A szocialista tábor országainak érdekei elválaszthatatlanok a békétől és a nemzetközi biztonságtól. A szocialista tábor országai óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy kivívják a nemzetközi feszültség további enyhülését. De súlyosan tévednek azok a nyugati körök, amelyek a gyöngeség jelének tartják a szocialista tábor országainak a békéért vívott következetes harcát. A béke, a demokrácia és a szocializmus tábora roppant erős és meg tudja védeni nagy vívmányait. A. világ békeszerető és szabadságszerető népei nagy és forró roikoii- szenwel övezik a Szovjetuniót, a világbéke támaszát, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködésének fáradhatatlan harcosát. Fényesen, szemléletesen bizonyítja ezt az a rendkívül baráti, valóban testvéri fogadtatás, amelyben a nagy indiai nép részesítette Bulgamyint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét és Hruscso- vot, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagját. India népe a Szovjetunió vezetőit ünnepelve fejezte ki a szovjet nép» BŐSÉGES VÁLASZTÉK, ÚJ ÁRÚK AZ ÜZLETEKBEN ~rmr Aluminium-hét Miskolcon A magyar alumíniumipar megszületésének 20. évfordulója alkalmából december 5-től december 12-ig alumínium hetet rendeznek az országban. Ezen a héten csupán a miskolci vas- és edényboltokban több mint félmillió forint értékű aluminiumedény és alumíniumból készült háztartási cikk várja a vásárlókat. A háziasszonyok nagy örömére többezer elsőrendű minőségű alumínium újdonságot: hőszigeteléses fogantyus edényt hoznak forgalomba. Az igen olcsó alumínium edények sokkal tartósabbak a zománcáruknál, 30— 40 évig is szolgálják a háztartást. Több minf egymillió forinh értékű játék a miskolci üzletékben Minden üzletben sok a vásárló, boltok a legzsúfoltabbak. Az idén mekeiknek karácsonyi örömet szerző 4. választék, mint eddig még soha. több mint egymillió forint értékű, vevőket. Az elmúlt évben sok gye kért szánkó. Az idén minden menn személyes szánkó. Igen sok az újfaj társasjáték, bőven kapható az évek elegendő dia-vetítőgépről és hozzáj ■nagy örömére játék babakocsik és a karácsonyi vásárra. de karácsony előtt mégis a játék* nehéz választás előtt állnak a gyér* szülők, mert játékáruban olyan nagy A miskolci játékboltokban már most többszáz különböző játék várja a rmek karácsonyfája alól hiányzott a ínségben kapható egy-két és három ta, igen ízléses oktató és neveld óta hiányolt hintaló, gondoskodtak uk való filmekről is. A kislányok gyönyörű újfajta babák is érkeztek MISKOLC LEGNAGYOBB ÜZLETE FELKÉSZÜLT A TÉLI VÁSÁRRA A kora hajnali órákban, amikor még kihaltak a város utcái, az Állami Áruház környékén már nagy a forgalom. Naponta teherautószám hordják a téli vásár különböző árucikkeit Miskolc legnagyobb üzletének raktáraiba. Megkérdeztük Grun- dik Gyula elvtársat, az Állami Áruház igazgatóját, hogyan készültek fel a nagy téli vásárra. — Árukészletünk jelentős mértékben megnövekedett, — mondotta. — Vásárlóinkat igen bő választék várja a nagy áruház fióküzletében. Főleg téliruhaneműkből és kötött holmikból, valamint ajándéktárgyakból sok az új áruféleségünk. Nagy örömmel fogadták például a vásárlók az „Erőd“ nevű sportszövetből nemrégiben forgalomba került igen jó minőségű, 1000 forintos sportöltönyt. Sokan örültek annak is, hogy igen szép női ruha már 175 forintért kapható áruházunkban. Sokak számára azzal könnyítettük meg a karácsonyi vásárlást, hogy többfajta ízléses ajándék- csomagot állítottunk össze. Egy hónap alatt közel egymillió liter bor A Tokaj-Hegyaljai Borforgalmi Vállalat miskolci pincéi alaposan fel-« készültek a megnövekedett fogyasztás kielégítésére. A pincék hatalmas hordóiban jelenleg 7 fajta bort raktároznak. A miskolci vendéglátó ipar mintegy 2500 hektolitert kap az itt tárolt borokból az asztali- és tokaji fehérből, a tokaji furmintból, a csemege fehérből és a csemege vörösből, az édes-, valamint a száraz peesenyeborból. A megye többi részébe mintegy 7000 hektoliter zamatos, jő bort szállítanak a miskolci pincékből. Még ebben a hónapban tehát közel egymillió liter kitűnő italt hoznak forgalomba a borforgal- mi vállalat miskolci pincéi, PIACI „ŐRJÁRATON" tUutStiMuL Fél hetet mutat a Béke téri villanyóra, de még mindig sötét van. Igen ködös decemberi reggel. A piacon már nagy a forgalom. Hajnali négyöt óra óta zajlik itt az élet. A városba vezető országutakról zsákokkal megrakott szekerek kocognak a tér felé, a reggeli vonatokból, az állomások felől kosárral, batyuval, tejeskannákkal felpakolt asszonyok igyekeznek a piacra. A vásárcsarnokban is nagy az élénkség. Háziasszonyok tömege hullámzik fel s alá az elárusítóhelyek előtt. A vásárlók sokszor nem is sejtik, milyen sokan vigyáznak arra, nehogy becsapják őket a piacon, nehogy lelketlen kupecek felverjék az árakat, felvásárolják előlük olcsón és eladják méregdrágán az őstermelők portékáját. Egy- egy piaci napon — különösen fizetés táján — egész sor társadalmi ellenőr járja a Béke tér „standjait“ és a csarnokot. Érdemes követni a kupecek és kofák „rémeinek“, a társadalmi ellenőröknek az útját. A baromfipiacra induló két ellenőrt kísérjük el. Egyikük Csizmadia József vasöntő, a másik Lesnyák Antalné háziasszony, négygyer- mekes családanya, tanácstag. Mindketten régi őrei a piac rendjének. Feladatuk: ellenőrizni, hogy az árusítóknak van-e termelői, vagy kiskereskedői igazolványuk? Az első libát és baromfit áruló nénikékkel nincs semmi baj. De a következő, négy nagy hízott libát áruló asszonyon már messziről látszik, hogy aligha őstermelő. Feltűnően elegánsan van öltözve, mintha nem is piacra, hanem valamelyik presszóba készült volna. Persze, őstermelői igazolványa nincs. — Minek az? — kérdi vállrándítva. Kiderül, hogy G. Gy.-né hejőkeresztúri lakos. A helypénzszedő már jól ismeri. Gyakran árul hízott libákat. Otthonosan mozog a piacon, a kofák biztonságával alkuszik s a portékát jóval drágábban adja, mint az őstermelők. Azoknál 26—27 forint a liba kilója, nála 29 forint. — Az ilyenek verik fel az árakat — mesélik később a társadalmi ellenőrök. — Az állomás körül, vagy kinn a falvakban felvásárolják az árut és itt borsos áron adják tovább. Bizony a háziasszonyok is segítségünkre lehetnének abban, hogy az ilyeneket kiseprűzzük a piacról. A valódi őstermelőkkel is sokszor van baj. Sokan nem hozzák magukkal az őstermelő igazolványt, s így azután nehéz igazságot tenni. Várnái György hajdúnánási termelő egy egész szekérre való élő hízottliba körül toporog, őstermelői igazolványa nincs nála. Lehet hogy kupec, vagy feketéző. Szerencsére előhalássza beadási könyvecskéjét s az tisztázza, hogy jó pénzt ígérő portékáját jogosan hozta fel a piacra. Furcsa meglepetések is érik néha a társadalmi ellenőröket. Az egyik őstermelő mellett két ma- gárahagyott kosár. Az egyikben tojás, a másikban csirkék. A két kosarat senkisem vállalja. A zugkofa tehát a régi cselhez folyamodott. Őstermelő mellé telepedett és mikor meglátta az ellenőröket, gyorsan eltűnt. A zugkofa póruljárt, a gazdátlanul hagyott kosarakat beviszik a vásárcsarnok irodájába, gazdája ott jelentkezhet érte. Lesnyákné felfigyel egy idősebb asszonyra. Régi ismerős már.. > Nem egyszer csípték el, amint a vasgyári piacon árult méregdrágán baromfit. Itt most vásárolni akar. Negyedórákat alkuszik, becsmérli az árut, csakhogy minél olcsóbban jusson a csirkékhez. Ha az ellenőrök nem figyeltek volna fel rá, talán épp ezt a pár lebecsmérelt csirkét adta volna el méregdrágán i, sajátnevelésű, búzán hizlalt“ csirkéiként a vasgyári piacon. Fontos munkát végez- vek társadalmi ellenőreink. A miskolci piacon még mindia sok a kupec, a feketéző, akik felverik az árakat. Ha városunk háziasszonyai és a Miskolc élelmiszer- ellátásához jelentősen hozzájáruló becsületes őstermelők a társadalmi ellenőrökkel együtt harcolnak a piacok piócái, a kupecek és zugkofák ellen, akkor sok minden olcsóbb lesz a viaenn. (KECSKESNÉ) az új, szabad, boldog élet hős építője iránt érzett őszinte szeretetét és mélységes elismerését. India népe látja, hogy a szovjetországban olyan magaslatra emelkedett az egyszerű ember, amelyről még csak nem is álmodhatott. A Szovjetunió alkotmányét és a szovjet embereik sokrétű tevékenységiét teljesen áthatják a népek barátságának, a prolétámemzetköziségnek az eszméi. A szovjet nép minden tettével bizonyította, hogy nagy szószólója és harcosa a világbékének, a népek barátságának és egyenjogúságának, s őszinte barátja minden nemzetnek, a nagy és kis nemzeteknek egyaránt. Éppen ezért szeretik oly nagyon a szovjet népet, ezért ilyen nagy a befolyása és a tekintélye, ilyen határtalan a népszerűsége. A kapitalista, a gyarmati és a függő országoík népeit a Szovjetunió és a népi demokratikus országok példája lelkesíti abban a harcban, amelyet demokratikus jogaikért vívnak. A demokratikus jogok védelme az egész nép közös ügye s ez az ügy hatalmas nemzeti egységfrontba tudja tömöríteni a különböző világnézetű és szociális helyzetű embereket. A tőké* országok kommunista pártjai mindig készek támogatni a többi pártot és csoportot a nép demokratikus jogainak védelmére vagy kivívására irányuló erőfeszítéseiben. ^ szocializmus és a demokrácia eszméi mind ragyogóbban világítják meg a békére és szabadságra vágyó népek útját. S ezek a nagy eszmék legyőzhetetlenek. (Meglelent a Tartós békéért, néni demoa kráciáért legújabb sziámiban.) |
