Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-03 / 284. szám

A termelőszövetkezetek megszilárdításával és számszerű fejlesztésével készüljünk a pártvezetőségek njjáválasztására! Védjük meg a saját kenyerünket! Az utóbbi időikben több alkalom­mal előfordult, hogy a kenyeret vá­sárolni szándékozó — kenyér nélkül lépett ki az üzlet ajtaján. Az ilyen ember azután — a jogos haragtól, no és nem egy esetben az ellenséges rágalmaktól tüzelve — szidalmazta a közellátási szerveket, becsmérelte a szocialista kereskedelmet és váltig hajtogatta: mi az istencsudájáért nincs kenyér, holott az idén olyan jó búzatermés volt! Persze, azok az emberek, akik csak azt látják, hogy nincs, de en­nek okát nem keresik, nem néznek szét maguk körül — az ilyenek könnyen pálcát törnek a dolgok fe­lett. Az igaz, hogy jó termés voM: kellett is! Miért nincs hát mégis ke­nyér? Egyszerűen azért, mert köz­ellátási szerveink nem kalkulálták bele számításaikba, hogy sok lelket­len, pazarló ember kenyérrel óhajtja felhizlalni állatait. Ezért fogy el sok­szor a kenyér az üzletekben! Azért nem jut sokszor az embernek, mert a lelketlenek feletetik az állatok­kal. Pontos számolást végeztünk a me­gyei tanács vezetőjével arról, hogy a megyében minden napra minden ellátatlan számára jó kétkiló kenyér Jut. Es kik is mutatnának példát eb­ben a kenyér ellen indított spekulá­cióban, mint a nép megrögzött ellen­ségei! A néhány megtévedt, önma­gát becsapó dolgozó paraszt mellett természetesen a kulákok, a feketé­zők, a spekulánsok a főkolomposok, akik dezorganizálják a hangulatot és igyekeznek rossz színben feltüntet­ni a népi demokráciát. Jellemző példa erre Kertész Márton vizsoiyi kulák esete, akinek — tudva rólu, hogy önellátó — a bolt vezetője, ÄkO;. József nem adott kenyeret. A kulák szándéka persze az volt, hogy a saját termésének egyrészét elrak­tározza „rosszabb" időkre, más ré­szével pedig felhizlalja a disznót, hi­szen ez kifizetőbb, mert a búza olcsó, az árpát pedig drágán lehet értéke­síteni1! Sajnos, még a jobbérzésű embe­rek között is többet elragad a „spe­kuláció láza“. Előfordul, hogy az ár­pa közé búzát kevernek, megőrölre- tik takarmányozás céljából, maguk pedig felvásárolják a kenyeret azok elől, akik arra vannak szorulva, amit az üzletben kapnak. Sok a feleslegesen elraktározott búza Jelentés érkezett arról, hogy e miskolci 5. számú Sütőipari Üzem­egység előtt gyakran megáll a vidé­kieket szállító társas gépkocsi, s a benne ülők fejenként 5—6 darab kátkilós kenyeret is összevásárolnak, összevásárolják a kenyeret, perig otthon a padláson a búza — csak c; pen nem akarnak hozzányúlni! Hop-' miért? Ezt talán tőlük kellene megkérdezni — úgy véljük, nem á'- tana, de minél előbb! Gondoljuk, az elmondottak az oka annak, hogy a megye malmai 200 | # um vagonnal kevesebbet őröltek, mint tavaly, hasonló időszakban! A ke- nyérfogyasztás viszont többszörösére e-. lelkedett a tavalyihoz képest. S azt kérdezzük most, kit lehat okolni azért, jiogy a lelketlenek az állatokkal etetik fel a kenyeret, a búzát, amelyet oly nagy fáradsággá1., gonddal termeltünk. A kereske­delmi szervek, a közellátást, a tanácsot, vagy a bíróságokat okol­juk? Igen, s velük együtt ma­gunkat is, akik néma szemlélő: vagyunk a dolgoknak, látunk, csak éppen semmit nem — vagy nagyon keveset — teszünk ellene. Vagy tán olyan gazdagok vagyunk már, s meg­engedhetjük magunknak azt a luxust, hogy kenyeret süssünk a jó­szágnak? Nem! Nem tűrhetjük a pazarlást! Meg kell akadályozni, hogy takarmánnyá változzék a kenyér! A hivatalos szervek éberségére épp oly szükség van most, mint minden ember, a nép éberségére. A tanács és a bíróság szigorúan sújtson le a lelkiismeretlenekre! A boltos ne adjon egyszerre — indokolatlanul! — 5—6 kenyeret — különösen a községekben, ahol közismert egy­másról, ki az ellátott és ki az ellá­tatlan! A dolgozó ember pedig, ha tudomást szerez ilyen esetekről — legyen könyörületlen! — éppen olvan könyörületlen. mint az, aki az álla­taival eteti fel az embernek szánt eledelt. Vessünk véget a kenyérpazarlás­nak! Leplezzük le a spekulánsokat! Miért tiszták a hejőkürti gazdalapok? ÍSlein véletlen, hogy Hejőkürtről van szó és mégis Legyesbényével kell kezdeni a dolgot. A legyes- bényei pártszervezet és a tanács ugyanis nemrégiben olyasformán nyilatkozott a község kötelessógteljesíté- scről, hogy nem használ itt semmit a felvilágosító szó, sem a magyarázgatás. Egyedül csak a törvényekkel, a fclelasségrevonással Iahet rendet teremteni... A hejr- kürti tanácsházán Kiss József tanácselnök meg komó­tosan előszedi a fiókból noteszát és példás egyszerű­séggel olvassa, hogy: „Vetés 100 százalék, beadás 100 százalék. Adós egy se!'1 Szinte természetes, hogy ha Legyesbényéről jön az ember, jóleső meglepődéssel hallgatja ezt a rövid, hatásos beszámolót. S magától értetődő a kérdés: — hogyan, miért? Talán valami kü­lönleges módszerekről van szó? Vagy Hejőkürtön csupa olyan dolgozó paraszt lakik, aki már tökéletes ember, kommunista ember? Avagy a lehető legnagyobb ter°t engedtek a tanács, a pártszervezet a törvényességnek? A tanácselnök válasza a módszerekről, a munkáról azonban egészen mást mond. S éppen olyan egyszerű, magátólértetődő válasz az, amilyen egyszerűséggel Kiss elviárs beszél. Nem volt Hejőkürtön egyetlen felelőJ- ségrevonás sem, pedig van olyan dolgozó paraszt nem is egy, nem is kettő, aki ha a kötelességről van szr, szeret félrefordulni. Egy hónappal ezelőtt például még harminc gazda adósa volt az államnak, s ma már min­dén gazdalap tiszta, kivéve néhány decemberben ese­dékes alig pár kilós hizottbaromfi adósságot. És a mód­szerek? Talán onnan lehetne kezdeni a dolgot, hogy Kiss elvtáre odaszól Fróna Gyula vb titkárnak: — adjon egy végrehajtóbizottsági jegyzőkönyvet, amely a begyűjtéssel kapcsolatos feladatot rögzíti. És Fróna elv­társ odateszi az asztalra az egész dossziét, a következő megjegyzéssel: „minden vb ülésen foglalkoztunk vek:“ És az sem közömbös, hogyan foglalkoztak. November 9-én például a következőket határozta a végrehajtóbizottság: Gulyás Pál tanácstag, 11 holdas dolgozó paraszt javasolta, hogy a kötelességteljesítés érdekében felelősségre kell vonni a hátralékosokat. ^ végrehajtóbizottság azonban mást határozott: Kiss elv­társat, a tanácselnököt, a tanácstagokat tette felelőssé a beadási kötelezettségek teljesítéséért. Tessék, végez­zenek felvilágosító munkát! Persze a kommunistákkal egyetemben. Erről viszont a pártszervezet, a pártveze- tőség határozott. És Gulyás László elvtárs. a pártszer­vezet titkára, Kiss elvtárs tanácselnök, Tóth elvtárs begyűjtési megbízott, meg valamennyi kommunista és tanácstag a dolgozó parasztok lakását járta. Nem hí­vogattak ők senkit a tanácsházára. Mentek személyesen és meg tudták magyarázni a község minden dolgozó parasztjának, miért kell teljesítenie a kötelességét. Természetesen vigyáztak arra, hogy ne csak egy-egy állat- vagy terményféleséget sürgessenek, ha­nem egyszerre mindent. És az eredmény? Alig több mint egy héttel az említett tanácsi határozat után He­jőkürtön mindenki teljesítette kötelességét. Még idős Nagy János is, aki pedig évről-évre adósa maradt az államnak... Persze van még egy igen jó módszer He­jőkürtön, ami más községekben itt-ott hibádzik. S ez a tanácstagok és a kommunisták példamutatása. Hejő­kürtön nincs olyan tanácstag és nincs olyan kommu­nista. aki akármikor és akármiből adós lett volna Gondoskodott a pártvezetőség és a végrehajtóbizottság arról, hogy minden kommunista és tanácstag az elsők között teljesítse kötelezettségét, hogy azután tiszta lel­kiismerettel. felemelt fejjel magyarázhassa kinek-kinek a párt igazát. Alig néhány hete3 becsületes munka kellett ahhoz, hogy Hejőkürt, elsőnek a megye községei -közül, beje­lenthesse: „teljesítettük a párthatározatot. Nem va­gyunk adósai az államnak“. Sőt, három darab hízott- sertést már a jövő évre is törlesztettek! És e szorgos munka mellett maradt ideje a párt- szervezetnek. a tanácsnak egyébre is. Hiszen ha a ve­tést nézzük, ott sem volt hiba. Határidőre elvetettek, annyit, amennyit a terv előírt. S itt Is ugyanolyan módszerekkel dolgozott a tanács, a pártszervezet, mint a begyűjtésnél. Hiszen amikor a beadásról beszéltek, beszéltek a vetésről is és beszéltek a termelőszövetke­zeti mozgalomról is. És teljesítették a vetéstervet, né­hány nap múlva pedig megalakul Hejőkürtön az első termelőszövetkezet, egyelőre 18 taggal. De ahogy K'ss elvtárs és Gulyás elvtárs mondja — ez még csak kez­deti eredmény. A heiőkürtiek példamutatása követendő pél­damutatás. Világos és magátólértetődő bizonyítéka an­nak, hogy ahol a tanács, a pártszervezet valóban harcol a határozatok végrehajtásáért, ott nincs hiba, nincs hiányosság. De nincs szükség adminisztratív intézkedé­sekre sem. Hiszen Hejőkürtön nem volt szükség el­számoltatásra, de még csak keményebb felszólítás sem. Ezt emberien és eredményesen helyettesítette a kommunisták és tanácstagok, a pártszervezet és a ta­nács igaz, emberi, meggyőző szava. BARCSA SÁNDOR ★ Serleggel iuta'mazlák avasgyiiilésta legjobb eredményi elért üzemedet és vállalata1 A vashulladék gyűjtése a harma­dik negyedévben is eredményesen folytatódott és ebben az évnegyed­ben a legjobb eredményt elért üze­meket, vállalatokat pénteken dél­után ünnepélyesen megjutalmazták. Az ünnepségen Czecze László; a Kohó- és Gépipari Minisztérium Vaskohászati Igazgatóságának veze­tője átadta azoknak az üzemeknek és vállalatoknak a serlegeket, amelyen legjobban elősegítették a miniszé- riumok vasgyűjtési tervének teljesí­tését. Nagy ezüstserleget kapott a MÁVAG, a budapesti Kőolajipari Gépgyár, a Földművelésügyi Minisz­térium anyagellétó vállalat. Kis ezüstserleget kapott a MÁV anyag­ellátási igazgatósága, a Duclos BA-- nyagépgyár, a Fővárosi Villamos­vasút. Kristályvázával Jutalmazták a Kelenföldi Textilkombinát, a Sze­rencsi Csokoládégyár és az Ózdi Ko­hászati Üzemek jó munkáját. A jutalom kiosztása után Czecze- László hangsúlyozta: a Miniszterta­nács úgy döntött, hogy az acélgyár­tás többlet nyersanyagszükségletét belső erőforrásokból fedezi, Ezért rendelte el a vasgyűjtő hónap meg­szervezését. A gyűjtés sokhelyütt máris szép eredményeket mutat. A megjelentek közül sokan szólal­tak fel. Harmati László, a MÁV dol­gozói névében ígéretet tett, hogy h vasgyűjtő hónap előirányzatát 15—20 százalékkal túlteljesítik. Palla Ba­lázs, a Kelenföldi Textilkómbi.iát dolgozói névében fogadta meg, hogy 25 százalékkal teljésítik túl a vas- zyűjtő hónap előirányzatét. (MTI) Felszabadulási ünnepség A 100-as MTH tanulóintézet, az Északmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat, valamint a Diósgyőri Élel- miszerktskereskedglmi Vállalat MSZT szervezetek rendezésében, Miskolc város felszabadulásának 11. évfordulóia alkalmából december 3-án 19 órai kezdettel ünnepi estet rendeznek a vasgyári MTH kultúr­termében. Az ünnepi kultúrműsoron fellépnek a fenti váüalatok ku!tag­csoportjai és a Déryné Színház mű­vészei. Az ünnepélyt disznótoros va­csora és reggelig tartó tánc kö­veti. *■ *’»ncb«rc^a Kfs- ares^erieKm? és Kfizfrfcertef$iYW#a december 5-én, hétfőn este 6 órai kezdettel a békevárosi mozi helyi­ségében műsoros IRUIHI^\!BIEIMIUVAYÓY rendez, ahol bemutatásra kerülnek a magyar ruhaipar legalább és legszebb gyártmányai. A műsor keretében fellep: a 10 tagú Tabányi- együttes és Boros Ida elöadóművésznő. Konferál: Fehér Tibor a mis­kolci Déryné Színház művésze. — December G-án és 7-én, azaz ked­den és szerdán ugyancsak a mozi helyiségében kétnapos vásárt ren­dezünk, ahol a ruházat minden fajtála megvásárolható. Tegyek a pla­kátokon feltüntetett helyeken elővételben kaphatók 5-én előadás előtt 2 órával a mozi pénztáránál is. Mindenkit szeretettel vár A VÄLLALAT vezetősége. A további munkában a párthatározat legyen az aranyalap A Lenin Kohászati Művek dolgozói pártnapon tárgyalták meg a Központi Vezetőség határozatát. Ebből az alkalomból zsúfolásig megtelt a mozihelyiség, ahol a párt- napot tartottak. Eljöttek a pártta­gok, s a pártonkívüliek is. A gyár minden üzemrésze képviselte ma­gát a tanácskozáson, amelyen kö­zös dolgainkról, a párthatározat végrehajtásával kapcsolatos felada­tokról volt szó. Megjelent a pártnapon Földvári Rudolf elvtáre, a megyei pártbi­zottság első titkára is, aki a párt­napok jelentőségéről szólva a kö­vetkezőket hangsúlyozta: — Ezek azok az alkalmak, ami­kor a párttagság a közös problé­mák megtárgyalása közben mégin- kább összekovácsolódik, ereje meg­növekszik. Egy-egy harcos pártnap ugrásszerű növekedést hoz a ter­melésben. A Lenin Kohászati Mű­vekben sokszor volt már ilyen har­cos pártnap. Rendeztek nagy vitá­kat is, s utána jobban, könnyeb­ben ment a munka. Erre van szük­ség a továbbiakban a Központi Ve­zetőség novemberi határozatának végreha j tásáh oz. Hangsúlyozta Földvári elvtáre, hogy a szocializmus felépítésének egyik alapfeltétele az ipar, első­sorban a nehézipar fejlesztése. A növekvő jólét egyetlen forrása a több, jobb, s olcsóbb termelés. Eb­ben vár igen nagy feladat a Lenm Kohászati Művek minden kommu­nistájára. Ezt a feladatot tűzre elénk a Központi Vezetőség hatá­rozata is. A novemberi határozat végrehaj­tásához a Lenin Kohászati Művek­ben megvannak az objektív és szubjektív feltételek. 'tt Mi a legfontosabb tenni­való? A feleletet a párthatározat adja meg: a helyi tartalékok bátor ki­használása útján csökkenteni a se- lejtet, ezzel egyidejűleg javítani a minőséget, növelni a termelést. Mindez nagymértékben az elfoga­dott újítások és a további jó mód­szerek alkalmazásával érhető el. ezért még több tapasztalatcserét, s bemutatót kell szervezni, népszerű­síteni az újítókat, s az újítással ;.á- ró anyagi előnyöket is. Határozott utat jelöl meg a Köz­ponti Vezetőség az új technika be­vezetése és alkalmazása terén ,s. Ehhez — a Lenin Kohászati Művek esetében — elengedhetetlenül szük­séges a műszaki vezetők és beosz­tottak állandó továbbképzése, olyan tanfolyamok szervezése, ame­lyeken az új technika ágaival rész­letesen megismerkedhetnek. Az önköltségcsökkentést elősegí­ti az importanyaggal való szigorú takarékosság. A harmadik negyod­,Jsmeretlen fejezetek A miskolci Sötétknpu mellett foly­tatott régészeti ásatások, mint isme­retes, igen értékes leleteket hoztak felszínre, amelyek számottevő mér­tékben gazdagítják ismereteinket Miskolc múltjáról. Az. ásatások ered­ményeit és tanulságait beszélték meg a Múzeumi Napok keretében a Her­man Ottó múzeumban rendezett vita­esten. Komaromi'József, a múzeum vezetője ismertette az ásatások során felvetődött problémákat, amelyeknek megoldásával a város történetének- kezdeti szakaszait sok tekintetben módosítartúnk kell. A legrégibb települési nyomok az időszámítás utáni második századig követhetők. Erre valla­nak a germán jellegű lakóverem leletei s az itt talált, valamint a telek másik részében hasonló mélységből napvilágra tárt cse­répanyagok. E germán réteg fölött egy méternv- vastagságban morzsalékos termő- tateira bukkantak a kutatók. Ezer szláv jellegű többszörös hullámom’ karcolt díszítésű cseréntöre-iékek rej­tőztek. Az ezekből a leletekből ki­következtethető település rövid élptc után vékony, úrvnevezett nattesfalú kétosztású házat építettek. Komá­romi elvtárs a két emberi település korát a következőképpen határozta meg: az alsó telep, talán tőidbe épített kunyhó, Idéje a VIJT—IX. szá­zad fordulójára, a fölötte épült paticsfalú ház pedig a IX.—XI. század elejére tehető. Ennek a háznak az építését, illetve pusztulását követte egv 45 fokos el­fordulás'! egyosztású építménv amelynek ideje a XII. századra te­hető. E fölött értőit evv masszív falú nagyméretű, két osztásos peticsbáz amelynek ide'ét (a XTT szá-nd utolsó harmadai az itt talált IIT. Béla kora­beli dénár alapján könnyen megálla­píthatták. Ennek falai elérik az 59 centimétert, cölöpjeinek vastagsága a 20—22 centimétert, Nyugati helyisé­évben 4.5 millió forintot takarítot­tak meg a gyárban, de ez még csak a kezdet kezdete, helyes takarékos­kodással tovább növelhető ez az eredmény. Az éves terv teljesítéséhez meg­vannak a lehetőségek. E cél eléré­se a vezetés jobb megszervezésen, a kommunisták példamutatásán és végezetül, de nem utolsó sorban a dolgozókról való gondoskodáson múlik. Előadása végén hangsúlyozta Földvári elvtáre, hogy a jövőévi felkészüléshez a munka minden mozzanatában, a nap minden per­cében a Központi Vezetőség ha­tározata legyen az iránytű. A pártnap sikerét igazolta a nagyszerű vita. A felszólalásokból, a harcos hangulatból az tükröző­dött, hogy a Lenin Kohászati Mű­vek kommunistái megértették a határozatot, mindent elkövetnek az éves terv teljesítéséért. Ezt az elhatározást fejezte ki Bartha Zoltán elvtárs, az anyag- vizsgálati laboratórium vezetője is, amikor a következőket mondta: — Gyárunk Lenin elvtárs nevet viseli, s nekünk méltó módon tó kell szolgálnunk erre a megtisztel­tetésre. A Központi Vezetőség ha­tározata megmondja mit kell ten­nünk: fejleszteni, korszerűsítem technikánkat, bővíteni ismeretein­ket. A hozzám tartozó laborató­rium eddig lemaradt a gyár fejlő­dése mellett, de a következő év­ben korszerűsítjük, kibővítjük. Mi azonban addig is mindent elköve­tünk, hogy — mint eddig — a 10- vábbiakban még nagyobb lelkese­déssel és szakmai alapossággal ke­ressük a selejtek okát, javítsuk a minőséget. — A határozatra ez a mi felele­tünk: az 1956-os évet befejezett tervvel, tiszta lelkiismerettel akar­juk kezdeni. fr A határozat végrehajtásá­nak egy másik feltétele a munka­fegyelem megszilárdítása. Erről Balogh elvtárs, a rendészeti osz­tály részéről így nyilatkozott: — Egy munkásnál egy-két perc talán nem sokat jelent. De tessek csak ezt beszorozni a gyár vala­mennyi munkásának elvesztett pei- ceivel! Az, hogy most itt lelkes hangulatban a határozatot meg­tárgyaltuk, önmagában még kevés a feladat végrehajtásához. A gya­korlatban a munkafegyelem meg­szilárdításával, a 480 perc teljes kihasználásával kell erre válaszol­ni. Az üzemben elmondom ezt minden munkásnak, s megmagya­rázom mit tehet a határozat végre« hajtásáért. Ez meggyőződésem sze­rint elő fogig segíteni a termelő munka megjavítását. gében nagyméretű sütőkemence, mel­lette padka állt. A referátum a leletek tanúsága alapján hasonlóan követte tovább a miskolci település történetét. Igazolódott, hogy a település várossá alakulása a XIV. század második felében kezdődött meg, módosult azon­ban az oklevelekben legelőször 1245-ben szereplő Miskolc-hely település fekvésének eddigi meg­állapítása. A beszámolót a helytörténeti kuta­tók egy-egy tudományág vizsgálódá­sainak eredményeivel támasztották alá. A népvándorlás korával kapcso­latos adatokat Kazacsav Ferencné. a középkori eseményeket Marialaki Kiss Lajos, az ásatásnál talált régi pénzeket Leszih Andor, a kerámiai anyagot Megav Géza ismertette. A kézműveslpar fejlődéséről Bogdál Fc renc adott áttekintést, az éoítészetl anyagot ifi Horváth Béla értékelte, a közle’"'’'’ós • nőj útjait Zsadányt Guidó vázolta fel. Az értéire«! vitaestet, arnete Missels heivtörténefi kutatóinak el’smerésre méltó fáradozásából, a Sötétkapu melletti ásatások becses eredményei­-öl adott szádot., sok érdeklődő hall­gatta meg. ek'k i-érdésekkel is fór- az előadókhoz. süTESITJCK az utazóközönséget hogy a város! tanács rendeletére t év! december hd 3-től hétfőtől kezd ve a Vasgyár és Diósgyőr között közlekedő villamoskocs'k Uigvör Le- nin-térl átszálló megállóhelyét mey- sziinletink és az úlyyőrt Piactérre helyezzük át. December 5-én hétfőn a győri kocsik Uigyőr. Lenln-téren már nem állnak meg és a miskolci kocsikról az átszállás Is már az úl átszálló megállóhelyen történik. Miskolci Közlekedési Vállalat Igazgatósága. Miskolc történetéből“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom