Észak-Magyarország, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-01 / 282. szám

U-f- J ^ V«' 'i U {•» á 'ii. ?«a . * » » taii&kjlc, Papszer 5. TeUf*«: 17-JC. ÉSZAKMGftRORSZAi Műszaki dolgozók! fl technika kihasználásával és fejlesztésével induljatok harcba a több, jobb és olcsóbb termák előállításáért a pártvezelöségek újjáválasztásának tiszteletére! v ______________________> AZ MDF* BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 282 szám ÄRA RO FTTXER Miskolc, 1955 december 1. csütörtök Gyorsítsák meg gépállomásaink a gépjavítás ütemét Á MEGYE legtöbb gépállomása rnég az őszi mélyszántással, s a ve­tési munkálatokkal van elfoglalva. Hatalmas erőfeszítést követel ez a munka a gépállomások dolgozóitól. Száz és ezer holdakat kell még a tél beállta előtt traktorvezetőinknek fel­szántani. Ezzel párhuzamosan újabb, nagy feladat is jelentkezik a gépál­lomások előtt: a téli gépjavítás. Egy­szerre kell tehát két igen nagy mun­kát elvégezni: minél hamarabb be­fejezni a szántást és a vetést, s meg­kezdeni, folytatni a gépjavítási mun­kákat. Nagy szervezettségre van szükség, hogy mindkét feladatot sikeresen végre tudjuk hajtani. Mindenki előtt ismeretes, hogy jó munkát csak jól karbantartott, megfelelő állapotban levő gépekkel lehet végezni. A téli gépjavítás — általában a gépjavítás •— előkészület a jövő évi mezőgazda­sági munkák végzésére. Ha gépállo­másaink időben hozzáfognak ehhez az előkészülethez, ha a vezetők, a szakemberek jelentőségéhez mérten szorgalmazzák ezt a munkát, akkor bátran nézhetünk a jövő évi mező­gazdasági feladatok elé. Jobban meg tudjuk művelni a földet, több lesz a termés. Hangsúlyozni kell, hogy az idén lé­nyegesen jobb munkára van szükség, mint az elmúlt évben. A kedvezőtlen időjárás miatt megkéstünk az őszi mezőgazdasági munkákkal. Az átla­gosnál nehezebb körülmények kö­zött dolgozó gépek jobban elhaszná­lódtak, nagyobb javításra szorulnak. Ennek ellenére csak igen kevés gép­állomás fogott hozzá kellő szervezett­séggel, megfelelő időben a gépjaví­táshoz. Sok helyen gépállomásaink vezetői és elsősorban a műszaki ve­zetők gondatlansága okozta a lema­radást azzal, hogy halogatták a gép­javítás megkezdését. Pedig az el­múlt évek tapasztalatai alapján tud­juk, hogy az ütemtervtől való legki­sebb eltérés nemcsak a javításban okoz késedelmet, hanem a következő év mezőgazdasági munkáiban is. EGYETLEN GÉPÁLLOMÁS VE­ZETŐ sem ringathatja magát abban a hitben, hogy február végéig van elég idő kijavítani a gépeket. A traktorok és más gépek rendbehozá­sa rendkívül nagy hozzáértést, lelki- ismeretes munkát követel. Más esz­tendőkben gyakran megtörtént, hogy a javításokhoz szükséges alkatrésze­ket későn igényelték, emiatt a szál­lítás is megkésett, vagy a szállító vállalatok nem tudták elkészíteni a kért alkatrészeket A felelőtlenség­nek az lett a következménye, hogy sok gépet nem tudtak kellőképpen kijavítani, aminek a termelőszövet­kezetek tagjai, s az egyéniek — vég­sősoron egész népgazdaságunk látta a kárát. A vetés és a szántás igen elhúzó­dott, így az ezt végző gépeket nem lehet kivonni a termelésből — lega­lábbis nem mindegyiket. De az már érthetetlen, hogy más fontos gépek, például a cséplőgépek, aratógépek, kombájnok kijavítása érdekében sem tettek meg minden tőlük telhetőt gépállomásaink vezetői. Nagy lema­radás van ezeknek a gépeknek a ja­vításánál. Például a putnoki gépállo­más úgyszólván még hozzá sem fo­gott kijavításukhoz. TÖBB GÉPÁLLOMÁS nem terem­tette meg a javítások műszaki elő­feltételeit. A multévi gyakorlat azt igazolja: a gépállomások rendelkezé­sére álló helyiségek, gépek, szinek kisebb-nagyobb átalakítással megfe­lelnek arra, hogy ott javítást végez­zenek. Az alsózsolcai, edelényi, sajó- szentpéteri gépállomás azonban még a mai napig sem biztosította a javí­táshoz szükséges alapfeltételeket. E gépállomások vezetőinek sürgősen változtatni kell ezen a helyzetem Az a tapasztalat, hogy gépállomá­sainkon igen kevés gondot fordítot­tak az idén is a javítások általános megszervezésére, A vezetők elvi vi­tákat folytatnak, hogy az őszi mun­kák végzése fontosabb, vagy pedig a gépjavítás. A gépállomás vezéiői, a pártszervezetek haladéktalanul ves­senek véget az ilyen értelmetlen, idő­pazarló vitáknak! Úgy szervezzék meg a munkát, hogy mindkét felada­tot sikerrel tudják végrehajtani. A gépállomások igazgatói és műszaki vezetői biztosítsák, hogy a javításra szoruló gépeket, azokat, amelyeket a munkából már ki lehet vonni, a mű­helybe szállítsák és a megadott nor­maórák alatt azokat ki is javítsák. ANNAK ELLENÉRE, hogy a gép­javítási tervet minden gépállomás saját maga készíti el — mégsem tel­jesítik a tervet rendszeresen. Nem tartják be a határidőket, lemarad­nak és utána a lemaradást a minő­ség rovására próbálják behozni. Ilyen munka egyetlen gépállomáson _ sem engedhető meg. A vezetők gondos­kodjanak arról, hogy az ütemterv reális legyen és hogy minden gépál­lomás betartsa a javításra megsza­bott határidőt. Feltétlenül meg kall valósítani, hogy a kisjavításra szoru­ló gépeknél mindenütt hibafelvételi jegyzőkönyvet készítsenek, melynek alapján aztán beszerzik a javításhoz szükséges anyagokat, alkatrészeket. A gépállomások igazgatói és mű­szaki vezetői törődjenek azzal is, hogy megfelelő javítóműhelyek áll­janak a dolgozók rendelkezésére. Helyes, ha minden gépállomáson sza­kosítják a brigádokat, s nagy alapos­sággal szervezik meg azok munkáját. A vezetők ügyeljenek arra, hogy a dolgozók a brigádokon belül dekád- ütemezés szerint kapják meg a ter­vet. A javítóbrigádokban gondosan el kell osztani a traktorvezetőket, hogy a javítás ideje alatt továbbfej­leszthessék szakmai tudásukat. A ja­vítást végző brigádok ellenőrzésével a gépállomás legkiválóbb szakembe­rét kell megbízni. A téli gépjavítást munkák sikeres elvégzéséhez gépál­lomásaink kérjenek segítséget a pat­ronáló üzemektől. A gépállomások pártszervezetei, DISZ-szervezetei te­gyék elevenné a terv megvalósítá­sáért folyó versenyt. Ismertessék a feladatokat a gépállomás dolgozói előtt. A TÉLI gépjavítások sikere nem­csak a gépállomások igazgatóin mú­lik. Sok munka hárul a gépállomá­sok üzemi pártszervezeteire is. Min­den kommunista érezze magát fele­lősnek azért, hogy határidőre, töké­letesen kijavítsák a gépeket. A párt­szervezetek magyarázzák meg a dol­gozóknak: hogy ha időben, s jól ki­javítják a gépeket, akkor a követ­kező évben kevesebb lesz a gép­kiesés, kisebbek lesznek a termelési költségek — nagyobb segítséget tud­nak nyújtani a termelőszövetkeze­teknek és egyéni dolgozó parasztok­nak egyaránt. A gépjavítási munkában mutatko­zó lemaradást helyes munkaszerve­zéssel, a helyi lehetőségek kiaknázá­sával be lehet és be is kell hozni. Gépállomásaink vezetői és fizika; dolgozói egy pillanatra se tévesszék szemelöl a Központi Vezetőségnek azt a határozatát, amelyet a termés­hozam növelése, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése érdekében ho­zott. Elsősorban a gépállomások dol­gozóinak jó munkájától, ezenkívül nagyrészt a gépek állapotától, a tech­nikától függ, hogy milyen mértékben tudjuk végrehajtani pártunknak a mezőgazdaság fejlesztésére hozott ha­tározatát. Az előttünk álló feladat Sk megkövetelik, hogy az eddiginél na­gyabb erőfeszítést tegyünk a gépja­vítás sikere érdekében, hogy napról napra, hétről hétre minden gépállo­más, s minden gépállomási dolgozó teljesítse a tervet. Ez becsületbeli kötelesség is! ____ As ósdi gyár dolgosóinak sikeres harca as éves tervért Győzelmi jelentés “ Minden lehetőséget megragadunk az éves terv sikeres teljesítése érdekében, s az év végéig 11.100 tonna acélt termelünk terven felül — ígérték alig két héttel ezelőtt az élüzemavató ünnepségen az ózdi mar­tinászok. A gyárrészleg fiatal vezetője, Rónai György tudta akkor is, hogy nem könnyű az ígéret teljesítése, annak sikeres megvalósításához sokrétű, gondos műszaki in­tézkedésekre van szükség. A fiatal gyárrészlegvezető lelkesedését látva, újult erővel kezdtek munkához a martin műszaki dolgozói. A kemencesori olvasztárok, az öntőcsarnokiak, az üstkészítők örömmel vették tudomásul, hogy jobban, könnyebben, szervezettebben megy a munka. Meg­szűntek a hirtelen összeállított programok, a tervsze­rűtlen kemencejavítások és az anyagellátás is zavar­talan lett. Rövid két hét alatt nagyot emelkedett az ózdi martinászok eddig is jó termelési eredménye. A kemencesori dolgozók versengése naponta hozott ujj értékesnél értékesebb eredményeket. Sikerült az eddig még nem gyártott kényes minőségű, új tech­nológiát igénylő rugóacélok legyártása. Egymás után készültek el az exportra kerülő egyiptomi hidacél- anyag adagjai is. az ózdi martinból Kedden reggelre a gondos munkaszervezés, a mű­szaki és fizikai dolgozók összefogásának eredménye­ként új csúcsteljesítményt jelenthettek az ózdi marti­nászok: a második félévben először terven felül 232.5 tonna jóminőségű acélt csapoltak.' Ugyanakkor egy másik munkagyőzelem színhelye is volt az ózdi martin. Az I-es kemencénél dolgozó Hanyiszkó brigádnak a reggeli órákban már csak 30 torjjtó hiányzott éves tervéből. „A szakma kiváló dol­gosa" kitüntetés kétszeres tulajdonosai már sok si­kert arattak, s az utolsó acéladagot gyorsolvasztási módszerrel készítették. A csapolásra 13 óra 30 percsor került sor. Éliás István csapoló örömmel vágta acél- stangáját a csapoló nyílásba, amelyből ezévben a 777; acéladag folyt ki. A Hanyiszkó brigád büszkén jelen­tette: az ózdi martinban elsőnek befejezték éves ter­vüket. A siker után azonnal fogadalom született: a Hanyiszkó brigád az év végéig 5.000 tonna acélt termel terven felül. A legjobbak méltó követőinek a IX-es kemencénél dolgozó Sáfi László brigádjának 200, a VI-os kemen­cénél dolgozó Simkó Zoltán brigádjának 290 tonna acél, a X-es kemence olvasztárainak kétnapi munka hiány­zik az éves terv teljesítéséből; Hiú hengerészek harca a terv maradéktalan teljesítéséért Az Ózdi Kohászati Üzemek finom­hengerművében is napról napra ke­ményen harcolnak a tervek mara­déktalan teljesítéséért. Kisistók Jó­zsef DISZ-brigádja, amely teljesen selejt nélkül dolgozik, napi tervét legutóbb 130 százalékra teljesítette. A brigád novemberi előirányzatával 111.3 százalékra áll. Most vállalást tett arra, hogy ebben a hónapban 20 tonna lemezt ad terven felül. ígére­tét megsokszorozva már 87 tonna áruval adott többet, mint amennyit terve megszabott. Névely János ifi brigádja ugyan­csak példamutatóan dolgozik, selejt- mentes munkával már jóval túltelje­sítette esedékes havi tervét. Kitűnik jó munkájával Császár Sándor DISZ brigádja is, amelynek tagjai nem kevesebb mint 170 tonna drótárut adtak havi tervükön felül népgazda­ságunknak. Két8záxhu8xonkilene öntecs egy műszakon Az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerműjében Molnár Sz, Lajos nemrégiben versenyre hívta ki hengerész társait. Vállalta, hogy az éves terv sikeres teljesítése érdekében műszakonkint az eddigi 185 he­lyett 200 darab öntecset hengerel. ígéretét teljesítve Molnár Sz, Lajos a kihívás elhangzása után 201 darab öntecset hengeréit le, s teljesít­ményét utána is napról-napra növelte. A lelkes verseny során a na­pokban megszületett a durvahengerműben a második félév legszebb eredménye: a Molnár brigád 229 öntecset hengerelt le selejt nélkUl. Köszöntjük a brigád tagjait, akik nagyszerű munkájukkal segítik 8 gyár sikeres tervteljesítését! A második ötéves Az ózdi kohómű forgácsolóműhe­lyének dolgozói már november 7-én teljesítették éves feladatukat, s most nagymennyiségű alkatrész elő- regyártásával készülnek a második ötéves terv sikeres megkezdésére. Nem bizakodtak el azért, hogy éves tervüket 55 nappal hamarabb befe­jezték. A forgácsolóműhely minden egyes dolgozója arra törekszik, hogy a kohászati berendezéseket a tervre készülnek legjobb állapotba tegye, amely egyítí igen fontos feltétele annak, hogy a nagyolvasztómű jövőre az év első napjától kezdve folyamatosan telje* síteni tudja tervét. Az év utolsó ne­gyedében végzett jó munkájukkal a- forgácsoló műhely dolgozói is verse­nyeznek az üzemvezetőség által ki* tűzött 10.000 forint céljutalom meg­nyeréséért; x Akik már 1956 májasánál tartanak Az ózdi karbantartó gyárrészle- gek között élénk verseny alakult ki Ózd felszabadulása 11. évfordulójá­nak méltó megünneplésére. A vas- és fémöntöde dolgozói elsők akar­nak lenni e nagyszerű versenyben Minden esélyük megvan rá, hiszen 168 napos előrehaladást szereztek az éves terv teljesítésében s már 1956 május havi tervükön dolgoz­nak, Nemcsak a mennyiségi elő­írásnak tesznek eleget, de arra is törekednek, hogy minél jobb árut is adjanak az országnak. A selejt állandó csökkentésével eddig 32.332 forint értékű vas- és fémöntvényt takarítottak meg. Nagy része van a gyárrészleg kitűnő munkájában Benedek János, Varga Zoltán és Kolman Zoltán DISZ-fiataloknak, akik az elmúlt héten is 200 százalé­kos átlagteljesítménnyel dolgoztak. Befejezték éves tervüket Az ózdi durvahengermű lemezsze­relőjének 170 munkása a forradalmi műszakok lendületével dolgozott a nagy évforduló napjai után is. En­nek a lelkes munkának eredménye lett, hogy november 16-án befejez­ték éves tervüket, s azóta terven felül már több mint ezer tonna le­mezt készítettek ki. Most a Nllus- hid anyagának kikészítését végzik nagy szorgalommal, hogy az egyip­tomiak pontos méretekben, határidő­re kapják meg a magyar export­anyagot s ezzel tovább öregbítsék külföldön hazánk iparának jó hír­nevét. r­KETTEN A BORSODVIDÉKI GÉPGYÁR LEGJOBBJAI KÖZÜL Németh Sámuel, a Borsod vidéki Gépgyár sztahanovista hegesztője már október 16-án befejezte éves tervét. Németh elvtárs ma már 1956. évi márciusi tervén dolgozik- Szorgalmas, fegyelmezett munkás, aki mindig igyekszik ésszerűsíteni munkáján, mindig keresi a leg­jobb munkamódszereket. Nyíri László, a Borsodvidéki Gép­gyár öntödéjének művezetője ép­pen az egyik munkadarabot ellen­őrzi. Jó munkájának, kiváló szak­tudásának nagy része van abban, hogy a gyár elnyerte az élüzem címet. Most, hogy az üzem már az 1956. évi terven, a második ötéves terv feladatain dolgozik, még na­gyobb lelkesedéssel végzi munká­ját _________________ , ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom