Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-04 / 260. szám

ESZ AKMÄGt AltÖRS Z A G Péntek, 1955. november i, V. M. Moioiny leiszála áss Franciaország, Sajlia, a Szavjelanió és az Egyesült állanak külügyminiszterének november 2-i értekezletén Genf. V. M. Molotov kijelentette: pyi!-: vánvolóan tekintetbe kall ven-ói* hogy a szovjet küldöttség tiyüutkp- zatát időhiány miatt a mai ütésen npm lehet kellőképpen megvitatni és hogy a szovjet küldöttség tudo­másul veszi az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia küldöttségének a szovjet javaslót tanulmányozására , irányuló készsé­gét. Szeretnék most foglalkozni — mondotta V. M. Molotov — először is az össznémet választások kérdé­sével. Emlékeztetek, hogy nyilatko­zatomban teljesen világosan kifeje­zésre jutott, hogy az össznémet vá­lasztások mellett foglalunk állást. Vannak azonban különféle yátasz- tásqk. Voltak például olyan összné- me| választások, amelyeknél: követ- krzóben a hatalom fokról-fokra Hitlpp kezébe került, majd kirob­banj a második világháború. Jól tud­juk, a háború idején és nem sakkal a háború után kormányaink vállal­ták, hogy az eprópai biztonság ne­vében plyan helyzetet teremtenek, amelyben Németország hékpszeretö és demokratikus állam tegyen és ne ksüljön újból azoknak az erőknek a kezébe, amelyek új háborút rob- ba">thatnak ki Európában én világ­os er te. Úgy hiszem, hogy éppen eb­ben a megvilágításban szerkesztet­ték meg a kormányfőknek a Tűmet kérdésre vonatkozó irányelveit. Ezek az Irányelvek kimondják, hogy a ke’-rpányfqk eTsnienk a német kér­dés megoldásáért és Németország ijtraenweis;té-'éért ráíúk háruló kö­zös felelősséget és megegyeztek ab­ban, hogy a német kérdés megqldá­i.ának é$ Németország szabad vá­lasztások útján történő (jjraegyestté- oének a német pép nemzeti érdekei­vel és az európai biztonság érdiéi­vel összhangban kell megtörténnie. Atpikor Dulles urat hallottam — folytatta V. M. Molotov —, úgy tűnt, hogy nem idézte emlékezetem­be enpek az irányelne’i azt a részét, gmelybert arról van szó, hogy a pé­pet köreté: tna"oldásá’>ak és Né.n-Í- omzág szabad választások útján tör- 'énő újraegyesítésének nem akár­hogyan, hanem a német nco nemzeti érdekeivel és az eprópai biztonság mdpkeival összhangban kell meg­történnie. A szovjet küiÖÖI^áS vezptq.je megjegyezte. hogy If. M«cMillgn es A. pinny s?mtíp kikerülte ezt az Utasítást. Kdtöpfttan meglepő — .jelentette ki a tnvábbiakhm v. M- Mo,f>tpv —. ho<*v az E'tves.iijt Államok. Francin- Oi-szág és Nn^y-Erjtnnpia itt felszó­lalt képviselői egyáltalán nem is érintették a szovjet küldöttségnek szt a konkrét javaslatát, hogv te­gyenek lépéseket a VAt német állam közeled?":mok irányába, és pyiíjls.n- nnk >'*f>t az ("•-■••■zrtamet fzerv e-.siókat szolgáló U'lri-érpéíéVz.. Va- 'nmennv'en megállapítjuk ál1á«rK>nt- •• ink közeledtét' a rpost tárává': kérdé-'hnp. Miprt pe kpz°lpdné'"í'k háj á')ásn''nf'am:k piy olvan kér­désben. amely az első lép% lenn0 Németörszár reális, n»n deklarati'’ hyp" fgernetmaken alapuló pgyer'tó- e felé. Eiipzsn. hoPv itt állandóan i mra hivatkoznak, l-^etösénnt M- I vannak nyújtani a német pép aka­fl Francia Nwelqvii'és cs’M^j^re w rradpra íreiszavsz*? a v^asziásQH etöbbralHnásiun’« tervé* A francia nemzetgyűlés csütörtö­kön hajnalban fé| ötkor hárpmszáz- kartpine szavazattal kétszáztizenegy eljenébep megazavazta a választások eiöbbrehozásának tervét, amiről — n int ismeretes — a Faure kormány fzlyetettß a bizalmi kérdést. A kom­munista képviselők is a választások i"’5 előtt való megtartása mellett r 'avaztak, Jacques Duclos azonban t -szádéban hangsúlyozta, hogy ez r.am jelent bizalmat a kormány iránt. Jacques Duclos beszédében leszö­gezte, hogy senki se essék tévedés­be, a Kommunista Párt magatartása tekintelébep: szó sincs arról, hogy a párt bizalmat szavazzon a kormány­nak- A kommunisták ípegtagadják a bizalmat a kormánytól, belpolitiká­ja. algériai politikája és külpoliti­kája miatt, amely npm felel rpeg sem a dolgozó tömegpk, spin Fran­ciaország érdekeinek. (MTI) II « I 6 i b a r s ihM é| «I t e na A harmadik negyedévi eredmények alapján ismét kijelölték a ko­hó,- és gépipar élüzemeit. Vörös yán dorzászlóval és élüzera címmel — több-k között — a következő üzeni éket tüntették ki: Ózdi Kohászati Üzemek. Borsod vidéki Gépgyár. Az építésügyi minisztérium és az Építő-. Fa- és Epítöanyagipari íiolgozák Szakszervezetének értéka lese alapján — többek között — a Miskolci Üveggyár elnyerte az élű zem címet, valamint a minisztérium és a Szakszervezet Központi Vezetőségének vándorzászlaját. A Vegyipari és Energiaügyi Minisztériumhoz tartozó vállalatok kö­zül a harmadik negyedévi eredményes munkáinkért többek között a következő üzemeket tüntették ki az élüzem jelvénnyel: Mezokere^ztesi Köo'aiterme'ö VáUspní. Borsodi Hőerőmű, Eszakma- gyarországi Áramszolgáltató Vállalat. (BITI) rátának kifejezésére. De miért fé­lünk hát akkor attól, hogy értekez­letünkön méShál)gassuk a nérpst nép képviselőit, nemcsak azqkat. a-kik tqján kellemes beszédekét monda­nának, de azokat is, akik nem e<?é- 'zen kellemes beszédeket mondaná­nak. Ha Németország mindkét ré­szének képviselőit mnehollgstnáTik vhámsab’-*. te'iesebb kenet verhet­nénk arról, mi a helvzef Námefor­•zi* tó! pitijét részében. V. M. Mointqy kijelentette, hogy q •zqvjfit küldöttség <wrvet*rt Dnlíes- gj»V, PirayTivk és M-"Mi Hermák P?- -al a véleményévé], bo«v a Szqyíot- mió ős a nyimati bptglm*k fjllás- 'ontia több pontra r*rvé kozeUdytt ’»yimáshoz f-> nem kételkedik abban, hogy qz értekezlet valamennyi ré’?t- •'svőie fjq kívánig segíteni Német- 'm»ág i)irac',',e«íté«ét. T-f; r.zpnbae fyy áll P doloT — mW1­dotta —. akkor rmért ne tehetnénk '’vekprlptj lé'pésekf't' ebbn a^ irány­ban. miért ne támceqthqtnérk q? esrznémet szery látrshnzását? Miért kelj pkk<Jr f»1nt elvan ö^znémet ta- ->őns létrehozásától, rmnlvtjen a két eé-rpot állam mo'i'kczriheti kBz“s ■nimkáját a rémet nén iqyárn és t>nvbpn az általános európai bizton­■’per p7^y<b|r»'JP'C,ri ípváfn. A fittért *-í*11 If ifi t\ •pfnirf^fj t^oKiopr, c\ Vat. P akfrfíl- ^ 11 ­►)rvntr»V "Jz-or| l'p cvrf <j7.ó] ’'qy-fl 1a,c^ -'.rí ay^joV} CfsrqVpp]g t' ^reim?nypkkpl já’- m^id. (MTI) Megkezdődött a négy külüjyminiazter genfi értekezletének 6. ütése Csütörtökön délután 15 órakor megkezdődött a négy nagyhatalom küjügymir4§zterei genfi értekgzleté­Ki'ünieWIt a perecé' bínvásnereltart fs karnagyát A perecesi bányász szakszervezet kultórbizottsága az Uj-akfiai kuitúr- leromben díszhangversennyel egybe­kötött ünnepséget rendezet*, ame­lyen átnyújtották a szimfonikus ze­nekarnak és karnagyának, Matherni Géza zenetanárnak eddigi eredmé­nyes és kiváló munkásságáért q Szó oiáiista Kultúráért jelvényt. A zenekar maaa.sszfnvonalú elő adással gyönyörködtette a megjelent hallgatóságot, majd Ruszn.vák Ernő- elvjärs ismertette a bányász­zenekar történetét. 1011-ben Eauday János igazgató-tanító alapítóit a, ak­kor még gyermekekből. A fajszab dulás utón Matherni Géza karnagy lelkiismeretes munkával és nagy szaktudással az ország egyik leg­jobb bányászzenekarává fejlesztette a perecesi zenekart. Az ünnepség után baráti összejövetelen beszéltél meg a zenekar és a kultúrgárda jö­vendő feladatait. ÖNODI DÄSZLÖ kultúrfelclös n.ok hatodik ülése. Az ülésen Mac­Millan angol külügyminiszter elnö­költ. (MTI) A Német DcinoUraliitu* liöeiársasag meiffigyelő (iüldöfl»éae sajtóérlekezielet larlott Genfben Genf (MTI) A Német Demokratikus Köztársa­ság Genfben tartózkodó megfigyelő küldöttsége csütörtökön sajtóértekez­letet tartott a kiilÜSymíníszteri kon­ferencia sajtpkpzppnt jában. A ter­met, 3bPl a sajtóértekezlet lefolyt, zsúfolásig töltötték meg az érdeklő­dő újságírók. Wjlbqlm Girnuspak, a Német Egy- négbíjtptteág titkárának bevezető zavqi után Georg Hancjke külüayi állumt'tkár, a küldöttség vezetője mondott beszédet. Többek között a következőket hangsúlyozta: „A német UPP a négy kormányfő genfi értekezletén elfogadott irány­elvek alapján jogsak remélheti,e, hogy képviselőit bevonjál: a külügy­miniszteri konferenciának a né­met kérdéssel kapcsolatos tanács­kozásaiba. Népünk súlyosan csaló­dott e várakozásban. A N.émet De­mokratikus Köztársaság kormányá­nak Genfben tartózkodó megfigye­lő küldöttsége nevében mély sqi- r.ólhozásomat fejezem ki amjaít, IjOgy a nyugati külügyminiszterek ply kevés megértést tanúsítanak a német pép újraesypsülés'i vágya iránt. Abban a tényben, hogy a né­met nép életbevágó kérdéseinek mpsoldás-ánál megakadályozzák a né­met nép képviselőinek közremijkö- dését, nemcsak a négy kormányfő U'ányelyeiről való letérést látunk, bánem olyan cselekedetet, amelyet lehetetlen összeegyeztetni ' a német nemzet szuverénitási jogával és az ENSZ alapokmányában lefektetett slypkkel. Ezért a Német Demokratikus köztársaság kóUTIÚuyúnak megfi­gyelő külöftttségo nevében ki jelem :em, hogy nem nyugszunk belé a né­met nép nemzeti jogainak semmibe vételébe. A hjénib.t DePTókratikUS köztársa­ság kormánya 3 üf-met néppel fa a történelemmel szemben viselt fele­lősségének tudatában elhatározta, hogy közvetlenül a Genfben ülé­sező külügyminisztprekbez fordul is ilymodon ad bangót a némef nén kívánságainak. Ez qz értelme a nyilatkozatnak, amelyet küldöthsé- -ünk október gl-én átadott a fejjl- igyminisztereknek. A nyilalkpzqt lé- tyege az a megállapítás, mely sze- ■jnt a német kérdést lehetetlen meg­oldani agálkül', 'hogy német földön is végetvessenek a Iridegfláíwrúnak. Nérpet földön azonban P?ak akkor iobgt befejezni a bidediáborút- ha a két fennálló német állam normali­ze hja kapcsol a t#it egymással. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya a német nép sokszo­rosan megerősített akaratával össz­hangban nem fogja megengedni, hog;, egész Németországot militaris­ta állammá változtassák. Kormá­nyunk félreérthetetlenül leszögezi, hogy a párizsi egyezmények ratifi­kálása és végrehajtása ellenkezik a német nép többségének akaratával. Tudjuk, hogy a német kérdés meg­oldásának nemzetközi és nemzeti oldala van. Kormányunk ezért azzal kéréssel fordul a négy hatalom­hoz, hogy európai biztonsági egyez­mény kötésével teremtsék meg a. német probléma rnegqldásának kül­ső előféltételét. A Német Demokra­tikus Köztársaság ugyanakkor po­zitív módon járul hozzá a német újraegyesítés belső előfeltételeinek megteremtés éhez azzal a javaslat­tal, hogy valamennyi demokratikus párt és szervezet figyelembevételé­vel alakítsanak a két német állam törvényhozó testületéinek képvise­lőiből össznémet tanácsot. Ennek a tanácsnak az lenne a feladata, hogy egtüz erejét latba vesse a német fpldön folyó hidegháború befejezése érdekében, összehangolja a két ál­lam együttműködését és a német Újraegyesítés megvalósítását célzó fái adózásait. Az össznémet tanács nem gyako­rolná sem ideiglenes kormány, sem iissznéinet parlament funkcióit. A tanácsnak qz lenne a hivatása, hogy a Németországban működő kormá­nyok számára olyan javaslatokat, dolgozzon ki, amelyek előmozdítják Németország két részének közele­dését gazdasági, közlekedéspolitikai, pénzügyi és kulturális téren és meggyorsítják a német újraegyesí­tést. ' Teljes komolysággal figyelmeztet­jük a Genfbep képviselt hatalma­kat qrra, hogy Németország kérdé­sében a két n.émet kormány közre­működése nélkül nem lehet érvé­nyes döntést hozni. A Német Demo­kratikus Köztársaság, mint szuye- rén némef állam, igényt tart arra, hogy teljes jogú félként részt ve­gyen minden nemzetközi értekezle­ten, amelyen a német kérdéssel fog­lalkoznak. Ha a Német Szövetségi Köztársaság kormánya lemond a né- rr.et nép érdekképviseletének törvér pyes jogáról, ezzel újabb bizonyíté­kot szolgáltat arra. hogy nincs joga a német nép nevében fellépni. A Német Demokratikus köztársaság ezt. a jogát semmi körülmények kö­zött nem adja fel és ezzel bebizo­nyít jaj hogy jogosult a német nép nevében beszélni*1 — fejezte be fel­szólalását a rpegfigyelő küldöttség vezetője. — Ezután Georg Handke és Wilhelm Girmus válaszolt az új­ságírók kérdéseire. (MTI) Kerekes József: Az osztályok és az osztályharc egyes kérdései 4 ,,Marxizinus-leninizmus“ »lufijait tanulmányozók részére ff­hazánk auabvetg Es veze- tű osztálya a munkásosz­tály. Ez az osztály már nem a régi értelemben veft munkásosz­tály. Nem kizsákmányolt, npm a termelő eszközöktől megfosztott osz­tály többé. Elnyomott osztályból ve­zető osztállyá lett. Rendelkezik a termelőeszközökkel, amalyaket a tő­késektől elvéve a nép tulajdonává tett. De nemcsak ennyiben válto­zott meg munkásosztályunk. A fel- szabadulást követő ÍQ év alatt szám­belileg is jelenfős-en megnöveke­dett. 1953-ban mintegy háromnegyed millióra, az 1938. évinek majdnem kétszeresére emelkedett munkásosz­tályunk létszáma. Jelentősen növe­kedett a vidéki városok munkáslét­száma js. M&gszünt a munkásosztály réme, a munkanélküliség. Horthy- Magyarprszágon a munkanélkülié* száma a viszonylag jobb munkale­hetőségek éveiben is sok ezer főt ért e], sőt az 1929—33-as gazdasági vál­ság éveiben 70Q—800 ezer munkanél­küli volt. íme egy példa: Molnár György köművessegéd miskolci lakos Qiós- gvőrrvasgyár egykori uraihoz a kö- . vetkezőket írta: ...Miskolci születésű. 25 éves eeéSTSé- ces eafter vagyok. A nv'skolci n. hon­véd BvaioKcz-e-J árkás’.-századánjl aiin! katona eav évet szolgáltam. 1932. s:er>- íembe-ébe.-i leszereltem. Ma tnár 1933. november 24. van és muhKanélküt va- ttyok." • Mindez ma már a múlté. A mun­kásosztály §praibql kerül Ri első­sorban az á vezető réteg, amely álla­mi. társadalmi és gazdasági életün­ket irányítja. A munkásosztály tár­sadalmunk vezető osztálya, melynek célja a szocialista társadalmi rend­szer felépítése. E nagy cél megvaló­sítása érdekében maga mögé tömö­ríti hazánk többi dolgozóját és ve­zeti őkpl a szociqlizmus felépítéséért ipiyó bsrpban­A MÁSIK ALAPVETŐ OSZTÁLY HAZÁNKBAN A npLQOZG PA­RASZTSÁG. IJasonlóan a munkás- osztályhoz, a dolgozó parasztság .s nagy változáson ment keresztül az élmult tíz év alatt. A kapitalista randszepben a Parasztság sprsa sa­nyarú volt. 40 ggH csak me­gyénkből 150 ezer paraszt vándorol; gi, nagyobbrészt szegény paraszt ok. 1933-ban 16 ezer paraszttól árverez­ték el a földét- A föld túlnyomó ré­sze a nagybirtokosok tulajdonát képezte. 30 ezer paraszt teljesen földnélküli volt. (Megyei adat.) Az 1945-ös év a parasztság életé­ben is történelmi dátummá lett. A mupkáspsztály segítségével a föld­reform végrehajtása SPrln biegkap- ta jogos tulajdonát, a földet. Me­gyénkben 288.332 kh. földet juttat­tunk 47.260 parasztcsalád birtokába, így a dolgozó para&ztpk többsége középparaszti színvonalra emelke­dett, megszűnt a kapitalizmusban mrgléyő lótbiífiúyfalansága­Dolgozó parasztságunk ma még nem egységes osztály, a szocialista szektor növekedésével válik csak egységes paraszti osztállyá. Paraszt­ságunk egyrésze ma már termelő,szpr vetkezeti parasztság. Kb. 20p.00l) termelőszövetkezeti család hazánk szánlólorületének kb. 17 százalékán megkezdte az új paraszti élet kiala­kítását. Megyénk szántóterületének zázalé’ka tartozik a szocialista szektorhoz, ebből tsz-eink gazdasága 33 százalékot tesz ki. A dolgozó pa­rasztság nagyobb része (országos yir szpmylutban a szántóterület 70 szá­zalékán) még egyéni gazdálkodást folytat. De nem szabad elfelejteni, hogy a mai egyénileg dplgozó pa­rasztok a jövő termelőszövetkezetek parasztságát jelentik. SZÖLNUNx: KELD AZ ÉRTEL­MISÉGRŐL "IS. Az értelmiséggel, a szellemi munkával foglalkozók­kal már a rabszolga-társadalomban találkozunk. Az értelmiség kifejlő­dése azonban a kapitalizmus korszar kára esik (mérnökök, orvosok, ta­nárok, tudósok stb.). Az értelmiség soha nem képezett külön osztályt, mindig valamelyik osztály (legtöbb­ször az uralkodó-osztály) szolgálatá­ban állt. Másrészt az értelmiség a többi osztály soraiból tevődik össze. Ha­zánkban új, népi értelmiség van ki­alakulóban, amely a dolgozó népet, annak érdekeit szolgálja. Jelentősen felfrissült értelmisé­günk q munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kikerült'mérnö­kök, tervezők, tanárok stb. kikép­zésével. A régi értelmiség többsége is népi demokráciánk híve lett. A KÉT ALAPVETŐ OSZTÁLY MELLETT MÉG LÉTEZIK A Kl- ZSÁKMÁNYOLÖK UTOLSÖ KAPI­TALISTA OSZTÁLYA, a kulák- SÁG. Ezek a városokban felszá­molt ellenséges osztály maradvá­nyaival együtt a népi demokrácia ellenségei, pé-ljpk a régi rend vis­szaállítása, a szocializmus építésé­nek gátlása. A falun folyó osztályharc győzel­me azt kpyetgli, h°gy a dolgozó pa­rasztságot szembefordítsuk a kulúk- róggal, hogy szilárd szövetségessé tegyük őket a munkásosztály olda­lán. A kulákságnak, az utolsó ki­zsákmányoló osztálynak felszámolá­sa nem úgy megy végbe, rqjpt pél­dául a városi burzsoázia, vagy a nagybirtokos rendszer felszámolása. A kulákságnak, mint osztálynak, lik­vidálása szoros kapcsolatban van a kiséru termelés megszüntetésével, vagyis a nagyüzemi szocialista gaz­dálkodás elterjedésével a mezőgaz­daságban. Csak amikor annak felté­telei megérlelődtek, lehet rátérni a kulákság felszámolására. A Központi Vezetőség 1955 már­ciusi határozata előtt a falusi osz­tályharc terén a jobboldali elhajlás, főleg a liberalizmusban, a kulák irán­ti engedékenységben mutatkozott meg. Ennek következtében a kulák­ság szabotálni kezdte qz állampolgá­ri kötelességek, a beadás, az adófi­zetés teljesítését. Megnövekedett a spekuláció és a spekulációs üzletek­kel együtt növekedett á ki?$á!émá~ nyolási lehetőség is. Mindezek pepi azt bizonyítják, hogy az osztályharc gyengült, hanem ellenkezőleg: erősödött. Az osztály­harc éleződésének alapja az, hogy a szocializmus építése, a szocialista hadállások megszilárdulása egyúttal a kapitalizmus kiszorítását is jelen­ti. S mivel ez a kizsákmányoló osz­tályok létalapját: fepypgfli, ezek minden erejükkel igyekeznek aka­dályozni, késleltetni a szocializmus győzelmét. Ezért a szocializmus épí­tésének időszakában törvényszerű az osztályharc élezqdése, melynek egyik főterülete a falu. A proletár­diktatúra kivívása után tehát nem gyengül, hanem éleződik az osztálv- hgFP. Nem elkenni, hanem követke­zetesen végig kell vinni az osztály­harcot a kizsákmányoló osztályok felszámolásáig, hogy előkészíthessük az osztályok megszüntetésének elő­■fűi pí f A SZOVJETUNIÓ OSZTAUYVl- SZONYAI. A Szovjetunióban győ­zött a szocialista társadalmi rend, s napjainkban a kommunizmus fel­építésének hatqlmas munkálatai folynak. A kompmmOTUJs felépítése az osztálykülönbséaek megszünteté- ;zét is jelenti. A Szovjetunióban a szocializmus győzelme folytán fel- rzámpllák a kizsákmányplást s vele együtt á kizsákmányoló osztályo- 1 kát is. A mezőgazdaságban szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik- Mind­ezek eredményeképpen két baráit osztály alakult ki-' á munkásasztáiy és a parasztság osztálya- E két osz­tály érdekei azonosak: a szocialista rendszer megszilárdítása és a kom­munista társadalom felépítése. Az osztálynélküli társadalom megvaló­sításához Sztálin elvtárs a kővetkező feltételeket jelölte meg: 1. Biztosítani a társadalmi terme­lés szakadatlan emelkedését, el­sősorban a termelési eszközök termelését. 2. A kolhoz-tulajdont fokozatosan össznépi tulajdonná kell átalakí­tani, vagyis megszüntetni a je­lenlegi két tulajdonformát. 3. A társadalom kultúrájának olyan' mérvű emelése* hogy a társadalom minden* tagja sokol­dalú, jólképzett legyen. Ezek megvalósítása harc kérdése. A Szovjetunióban nincsenek egy­mással szembenálló ellenséges osz­tályok. Dip gz pgm iélgnti azt, hogy az osztályharcnak nincs talaja. Az osztályharc (örvénye érvényesül egyrészt a régi kapitalista csökpvé- nyek, erkölcsök eííppj harc tprén. Az emberek tudatának fejlődése bizo­nyos fokig elmarad anyagi létük változásai mögött. De a kapitalista Környezet is fenntart)a és éleszti a régi erkölcsöket. gondolkodásmódQt Stb. Másrészt az osztályharc első­sorban a Szovjetunió és a kapitalis­ta környezet ellentéteiben jut kife­jezésre. Miután a tőkésreppet, a ki­zsákmányoló osztályokat fejszánrólr ták a Szovjetunióban, a nemzetközi reakció a meglévő kapitalista csö- kevényekre, a magántulajdonosi gondolkodási módra, a polgári er­kölcs maradcäpyaira építve, kéme­ket, diverzánsokat igyekszik a Szov- j 'unió területére iuttatni. vagy be­szervezni. (Lásd: Berija leleplezése.) Az (sztályharc tehát itt jut érvény­re, az osztályharc éle azonban első­sorban kifelé, az ellenséges impe­rialista erők ellen irányul.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom