Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

4 eszakmagtarorszag Vasárnap, 1955. november 29, A termelőszövetkezetek kötelessége MEGYÉNK termelőszövetkezetei fez esztendőben kivétel nélkül gaz­dagabb termést takarítottak be ka­pásokból is, kalászosakból is, mint az elmúlt évek bármelyikén. A jobb terméseredmények alapja első­sorban a jobb, szervezettebb munka, e termelési módszerek fejlesztése volt. Termelőszövetkezeteinkben ez évben már nem gátolták a munkát a tavaly még eléggé gyakori hibák: a széthúzás és a közös vagyon her­dálása. Évek óta új utat járó terme­lőszövetkezeti tagságunk megtanulta, hogyan kell úgy gazdálkodni, hogy magasabb legyen termésátlaga, mint az egyénieké. Ilyen körülmények között természetes, hogy ez évben •megyénk szinte valamennyi terme­lőszövetkezetében magasabb az egy- egy munkaegységre cső részesedé;, mint azelőtt. Sokszáz forinttal, sok mázsa gabonával és egyéb termény­nyel kap többet egy-egy termelőszö­vetkezeti tag, mint tavaly, ugyan­annyi munkaegységre. A putnpki Győzelem termelőszövetkezetben pél­dául 79.61 forintot, a harcsai és a (kenézlői Dózsában közel ötven fo­rintot ér egy munkaegység. Vala­mennyi teimelőGzö vetkezeti tag gondtalanabbul él, jobban boldogul, mint akármelyik tehetős középpa­raszt. ENNEK a sikernek az alapja — a tagság összeforrottságán, odaadó munkáján kívül — a párt, az állam gondoskodása, segítsége volt. Borsod termelőszövetkezetei ez esztendőben is igen jelentet; segítséget kaptak ál- latnunktól. Sérti'“- és szarvasmarha- j törzsek, építkezési anyagok, rövid- | és hosszúlejáratú hitelek tették lehe­tővé a termelőszövetkezetek felemel­kedéséi. Uj gazdasági épületek, is­tállók, juh-hodályok, magtárak emel­kedtek a termelőszövetkezeti gazda­ságokban. S az egyre magasabb ter­méseredmények egyik titka a mun­kásosztály, az államnyújtotta olcsó gépi művelésben és műtrágya alkal­mazásában rejlett. Az 1856-cs évben a termelőszövetkezetek az állami ter­vek szerint 21 százalékkal többet fordíthatnak majd beruházásokra mint ebben az évben, 50 százalékkal több rövid-- és hó nzúlejáratú hitelt kapnak. Megszilárdíthatják ezzel a termelőszövetkezeti gazdálkodás alapját, további lehetőségek nyílnak számukra, hogy még jobban kiak­názhassák azokat a nagyszerű adott­ságokat, amelyeket csak a szocialis­ta szektor keretei biztosítanak. És az állam, a pártnyuj tóttá segítséget minden termelőszövetkezet szívesen igénybe veszi. TERMÉSZETESEN mindezekért a termelőszövetkezetek viszontszolgá­lattal tartoznak az államnak. Ha a joggal élnek, teljesíteniük keli köte­lességeiket is! Szocialista iparunk, munkásosztá­lyunk csak akkor képes többet ter­melni, jobban dolgozni, ha egyre több, jobb alapanyagot és élelmi­szert kap. A falu törvénybeiktatott beadási kötelezettsége éppen ezt akarja biztosítani. Termelőszövetke­zeteinknek kell mindenekelőtt en­nek teljesítésében példát mutatniok. Ez a példamutatás azonban Borsod­ban hiányzik. Megyénk jelenleg első ugyan az országos versenyben, de a 1 borsodi termelőszövetkezetek az utóbbi hónapokban az egyénileg dolgozó parasztok mögé szorultak a kötelezettség teljesítésében. Míg egyénileg dolgozó parasztjaink 75.6 százalékra tettek eleget kötelezettsé­güknek, addig termelőszövetkeze­teink csak 58.3 százalékra teljesítet­ték n beadási tervet. A legutóbbi na­pokig például 145 termelőszövetke­zet még nem rendezte sertésbeadási kötelezettségét, több mint 90-0 mázsa hízottsei tÉssel adósa az államnak. C.:ak a szikszói járásban 19 hátralé­kos termelőszövetkezet van. Az abaujszclnoki Rákóczi termelőszövet­kezet tagsága még arról sem gondos­kodott. hogy megteremtse az alapot a sertssbeadáshoz. Másutt húzzák- halasztják a beadást azzal, hogy majd akkor teljesítik a kötelességet, amikor a sertés 200 kilogrammos lesz. mert így többet kapnak érte. Hibásak sokhelyütt a járási szervek is, mert nem ellenőrzik a termelő­szövetkezetek kötelességteljesítését, nem figyelmeztetik, sürgetik őket, Egy-egy járásban szemethunynak afelett, hogy a tsz-ek nem teljesítik előírásukat. Az ELKÖVETKEZENDŐ napok­ban minden termelőszövetkezet első és legfontosabb kötelessége, hogy rendezze beadási előírását, minden adósság nélkül tartsa meg a zár­számadást. Becsületbeli kötelessége ez minden termelőszövetkezetnek népi államunkkal szemben, viszon­zásul mindazokért, amelyeket tőle kapott. SZERETNI KELL A SZAKMÁT! A Miskolc—Ózd között közle- kedő személyvonat egyik ko­csijában történt. Hárman voltunk utasok: egy bányász, egy gépszerelő s jómagam. Alig, hogy a vonat kiért a nyílt pályára, a gépszerelő társal­gást kezdett. Kifaggatott hová uta­zunk, mi a foglalkozásunk, van-c családunk. Személyem úgy látszik nem érdekelte különösebben, mert a bányász elvtárshoz húzódott kö­zelebb s egy-két mondat után már tudtára adta véleményét: — A bányászathoz igazán nem kell szakértelem ... Ott nincs mit „eltolni“ ... Akinek nagyok a „ma­lacai“ (az izmokra értette), az bírja a vakondok munkát... Ha van erő, van tervteljesilés... Mert a bá­nyászmunka az nem szakmunka, az is teljesíti a tervét, akinek üres a feje. Nem csodálkozom rajta, hogy minden bányász úgy vélekedik: amint tudok, odébb állok. IS edves utazótársam! ^ A vonaton nem volt időm megcáfolni szavait, mert hamaro­san le kellett szállnom (ámbár biz­tos vagyok benne, hogy a bányász elvtárs sem hagyta magát). Rögtön, amikor leszálltam, elhatároztam, hogy ez alkalommal olyan bányász­ról írok, akinek tettei választ ad­nak helytelen véleményére. Gondo­lom nemcsak ön, de sok önhöz ha­sonló gondolkodású ember tanulhat belőle. * í^yurkó István elvtárs az ormos­^ bányai Il-es akna egyik leg­jobb dolgozója. Olyan, mint a leg­több bányász. Középtermetű, szikár ember, háta kicsit hajlott, mozdu­latai kimértek, darabosak. De azért nem róla mintázták az erő szobrát. Beszélni nem nagyon szeret. Két­szer is megrágja a szót, mielőtt ki­mondja. Tekintélye van. Ha végig­megy a telepen, mindenki előre köszön neki. 1935-ben került Ormosra. 16-szor jelentkezett munkára, míg nagy- nehezen felvették. A 22 éves gazda­sági'cselédből segédvájár, négy évre rá pedig vájár lett. Örömmel emlé­kezik vissza életének erre a fordu­latára. Nem mintha olyan jól ment volna a sora, hanem azért, meri örült, hogy teljesült régi vágya: bányász lett. — Amikor. először mentem le a bányába, úgy éreztem, hogy a bol­dogságtól megszakad a szívem. Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de valósággal szerelmes lettem a bányába. S ahogy teltek az évek, mégjobban megszerettem. A bányá­ban, a csákányban soha nem csa­lódtam. A felszabadulás után Gyurkó elv- társ napjait beragyog'a az az újabb öröm, hogy munkájának, életének értelme lett. Szabad emberré vált. A párt azonban azt az áldozatot kérte Gyurkó elvtárstól, hogy hagyja ott a bányát — más munka­helyen volt rá szükség. S Gyurkó elvtárs eleget tett a rárt hivő sza­vának. A bükkaVai bányavállalat­hoz került termelési osztályvezető­nek, majd Kurityánl.c.-' le*i bánya­igazgató, Sajószentpéteren párttit­kár, Ormoson frontaknász, üb. el­nök. Gyurkó eivtárs valamennyi munkaterületen becsülettel helyi- állt. De kommunista őszinteséggel bevallja, hogy sehol sem érezte olyan jól magát, mint a bányában. Eleget tett a megbízatásnak, mert párttag, kommunista volt, de szive visszavágyott szerelméhez — a szénfalhoz. S a párt megértette ezt, Gyurkó eivtárs újra bányász lett. LJ evesi Jenő üzemvezető alig egy hónappal ezelőtt fel­kereste Gyurkó István csapatát, amely a Il-es akna front-lőkészí- lési vágatát hajtotta s közölte vele, hogy a kétszakos termelésről át kell térni a háromszakos terme­lésre. Ez azt jelentette, hogy a négytagú csapatot hat főre egészí­tik ki. Gyurkó elvtárs nem értette a dolgot. Hevesi elvtárs megmagya­rázta neki: erre azért van szükség, mert a vágatot november 15-re ki kell hajtani s negyedmagával nem boldogul. Gyurkó elvtárs meg­beszélve a dolgot csapatával, be­jelentette: vállalja, hogy negyed­magával kihajtja a frontelőkészitő vágatot. Hogy mi fűtötte Gyurkó elvtársat? Az, hogy tudta: a H-es akna évi térvieljesíiése az ő kezük­be van letéve. Tisztában volt vele, milyen kevés a bányász és itt c tél, mind több szénre van szükség. Gyurlzó elvtárs rövid számvetést • készített s megállapította, hogy 2.60 folyómétert kell haladniok, ha nem akarnak szégyenben maradni. November 15-én a frontelőkészí­tési vágatban megkezdték a front­szerelési munkálatokat. L'z valamivel régebben történt. Az ormosbányai V-ös aknán a legtöbb dolgozó 30—40 százalékra teljesítette normáját, mert nem rendelkezett megfelelő szakmai tu­dással. Bányászok, — de nem jól képzett bányászok dolgoztak az ak­nában. Gyurkó elvtárs a párt ja­vaslatára függetlenített munkamód­szerátadó lett. 4—5 napot dolgozott egy-egy munkahelyen. Dolgozott s tanított. Megmagyarázta a bányá­szoknak, hogyan kell ésszerűen ki­használni a munkahelyet, bebizo­nyította, nem mindegy, hogy ho­gyan ácsolnak. — Fortélya van ám a bányászmesterségnek! — mondo­gatta! Tudni kell. hogyan fogja meg az ember a csákány nyelét! No meg a fúrás, a robbantás! Ahhoz kell csak szakértelem! Gyurkó elvtárs munkamódszer­átadása eredménnyel járt. Volt olyan csapat, mely 48 százalékkal kezdett, s már a második napon 98 százalékra, a harmadik napon pe­dig már 110 százalékra küzdötte fel magát. Három hónapig volt Gyurkó elv­társ munkamódszerátadó. Ezido alatt valamennyi csapat elérte a 100 százalékot. Dicsérték is Gyurkó elvtárs kezét, szívét, szakmai szere- tetét és tudását. Még az asszonyok is szívesebben köszöntötték, mert tudták, neki köszönhetik, hogy fér­jük súlyosabb borítékot visz haza. A naptár 1948-at mutatott. A farkaslyuki bányászok hosz- szú hónapokon keresztül nem tel­jesítették tervüket. Valamit sürgő­sen tenni kellett. A vezető elvtár- sák úgy döntöttek, hogy Gyurkó Iétvánt hat kommunista bányász­társával a farkaslyuki bányába irá­nyítják. Volt nagy riadalom az or­most telepen! Az. asszonyok, gyere­kek úgy sírtak, mintha meghalni mentek volna oda. De a hat kom­munista bányász nem ingott meg. A párt küldte őket, — s annak ele­get tesznek — haíigoztaiták. S úgy is lett. Az igaz, hogy a farkaslyuki bányászok nem szívesen foga.dtá!c őket. De mégis győztek. Egy hó- nápig, amíg ott tartózkodtak, 160 százalékot értek el. A Gyurkó-brigád példája jó ha­tással volt a farltaslyukiakra is. Fellángolt közlük a bányász virtus, megmutatták, hogy ők is vannak olyan legények, mint az ormosiak. Gyurkó elvtársik odaérkezése 15 vagon szénnel emelte a farkaslyuki bányaüzem teljesítését. S egy hónap után, amikor' hazaindultak, nehéz volt megválniok a farkaslyuki bá­nyászoktól, az új cimboráktól, ba­rátoktól. f'yurkó elvtárs nemcsak amv.n- kában jár az élen. Pártmeg- bizatását — hogy nevelje, tanítsa bányásztársait a bánya szeretetére — kiválóan látja el. Történt egyszer, hogy Tóth József — aki egyébként a jó bányászok közé tartozott — ott akarta hagyni a bányát. Azért, mert iszákossága miatt gyakran kimaradt s ezért nem kapott ruhát, gumicsizmát, hűségpénzt. Gyurkó elvtárs gondolt egyet. Kérte, hogy Tóth Józsefet hozzá osszák be segédvájárnak. Ba­rátságot kötöttek. Gyurkó eivtárs gyakran meghívta Tóth Józsefet vendégségbe, ő meg a legényszál­lásra látogatott el. A vendéglőkben is megfordultak olykor-olykor. S Tóth József nem maradt -ki többé igazolatlanul a bányából s arról a tervről is letett, hogy visszamenjen falujába. f'' yurkó elvtárs jó munkájáért megkapja jutalmát. 1947-ben élmunkás lett, 1948-ban a szakma kiváló dolgozója. 1949-ben sztaha­novista oklevéllel és jelvénnyel tüntették ki. 1953-ban a Munka­érdemérem arany fokozatát kapta meg. 1955-ben a kiváló bányász és a szakma kiváló dolgozója jelvényt adományozták neki. Nem árulunk el titkot, ha megírjuk, hogy most kormánykitüntetésre terjesztették fel. Ezévben átlagosan négyezer forintot keresett. Márciusban, ami­kor átlagteljesítménye 215 százalék volt, 6300 forintot vitt haza a csa­ládnak. Csak hűségpénzt 6900 fo­rintot kapott. * Befejezésül hadd írjam le 'Gyur­kó elvtárs egyik jellemző kijelen­tését: — Szeretem, nagyon szeretem a bányászszakmát. A föld alatt lennii szenet termelni, ez igen, — ez je­lenti számomra az életet! FODOR LÁSZLÓ KJ Meghalt dr. Dapsy Endre érdemes orvos Dr Dapsy Endre, a megyei kórház főorvosa, a Megyei Onkológiai Inté­zet vezetője november 19-én éjjel hirtelen elhúnyt. Halála nagy veszteséget jelent a Megyei Onkológiai Gondozó Intézet és az egész magyar orvostársadalom részére. Példaképe volt az újtípusú szocialista orvosnak, fáradhatatlanul dolgozott, gyógyított, szervezett. A felszabadulás utáni napokban az elsők között lépett be a pártba és megkezdte a kommunista orvoscso­port megszervezését. Tevékeny tagja volt az Orvos-Egészségügyi Szakszer­vezetnek, az utóbbi években tagja volt az Orvos-Egészségügyi Szak- szervezet Országos Elnökségének és elnöke volt az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Megyei Területi Bi­zottságának. Áldozatos munkát vég­zett, egészségét nem kímélve dolgo­zott a népért, a párt célkitűzéseinek megvalósításáért. Mint a Megyei On­kológiai Gondozó vezetője, lelkes harcosa volt a rákellenes küzdelem­nek. Szervező, felvilágosító munkát végzett a városokban és a falvakban, lelkesítve, bíztatva az orvos-egész­ségügyi dolgozókat a további jó mun­kára, a szocialista egészségügy meg­teremtése érdekében. Áldozatkész példamutatása lelkesítse a magyar orvosi társadalmat további jó mun­kára. Dr Dapsy Endrét a megyei pártbizottság, az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet és az SZMT saját ha­lottjának tekinti. Az elhúnytat no­vember 22-én délelőtt 11—1 óráig az SZMT székházában (Kossuth-utca 11) ravatalozzák fel. Temetése november 22-én délután 2 órakor lesz a Deszka­temetőben. * » Az Adatni Áruház rejtvénypályázala HD A Miskolci Állami Aruház, vásár-1 tartja szem előtt. Éppen ezért jclsza- Ióinak kiszolgálásában mindig czt| va: vízsz. 41 és függ. 24. ] 1 2 3 4 :::::: 5 6 7 8 9 10 11 12 :::::: sSfíf :í:hi 13 14 iliill 15 ülifi 16 !!•!” 17 mm" 18 19 20 iiiiü 21 22 23 24 Iliill 25 :!H£! 26 isiül :::::: llllll iiiiü íjjjíj ülni 27 üiiÜ 28 :::::: :::::: 29 30 31 iiiiü 32 33 34 35 36 Üiül 37 38 39 40 41 42 43 sttsH ;::ri 44 45 46 47 nini 48 49 ÜÜI: 50 jjjgj 51 ÍI iiiiü :::::: 52 53 ijiiij 54 iiiiü II 55 56 57 58 59 60 61 iK::: iiiiü 62 63 64 ií 65 66 67 iiiiü 68 VÍZSZINTES: 1. A ma,gyár festő­művészek nesztora. 5. Borsodi bá­nyászközség. 13. A magyar atlétika büszkesége, számos világcsúcsot ál­lított be. 15. A Habsburg önkény- uralom egyik fő támasza volt. 16. Csa­torna, szövetfajta, ráadásul nagyará­nyú csalás. 17. Uszoda magánhagzói. 18. Mutatónévmás. 20. ö. W. 21. Jó­solt, de senki se hitt neki (fonetiku­san). 25. Vissza: énekhang a szole- mizálésbau. 26. A fájdalmat az em­ber. 27. Terem (helyiség) — néme­tül. 28. R. 29. Kiváló szovjet író ne­ve (ahogy ejtjük). 32. O. P. P. 34. Zelenka Rózsi. 35. E. M. G. 37. Gyors paripa — Balassi Bálint vitézi verseiben. 39. Hova utazik? — ebbe a községbe. 43. Állandó bizottság. 44. A mondta szerint kővé vált nő, aki folytonosan könnyeit hullatja. 46. Szép leánynév. 47. Az angol parla­ment egyik része. 48. J-vel: észnél van, nem részeg. 49. Kihányta — a végét(!) 50. Juttat. 51. Kitölti a hi­ányt — vissza. 52. Ez is énskhang. 54. Termelőszövetkezet. 55. Egy á- val gazdagodott a 61. függőleges. 57. Ügyes, de veszélyes ugrás. 60. Vö­rösmarty: Csongor és Tündéjében Balga párja. 62. Az ő nevében szólt Petőfi 63 A szájban találhatók. 65. Tanító. 67. Költő és az iskolás gye­rek teszi 68. Annak idején velük lettek tele az újonnan felfedezett és meghódított tengerentúli területek, (pl. Alaszka). _ FÜGGŐLEGES: 1. Az Állami Áruháznak ebben a részében mindig igen nagy a forgalom. 2. Ezt mutatja be nemsokára a miskolci Déryné Színház 3. O. A. N. 4. Minden háj­jal megkent, nyegle, pökhendi. 5. Dicső csata szinhelve az 1848—49-es szabadságharcban. 6. Kerek szám. 7. Fordított fűszer. 8. Delibes: Egy . . . délutánja 9. Katód párja. 10. L. D. A R. 11. Eredményhatározó ragja. 12. Menyasszony. 14. Arab kalifa. 19. Faluhelyen házak fedésére szol­gált. 22. Atlétáink állami edzője. (A sok kiváló eredmény mosolyra fa­kasztja). 23. Nem ebbe tekint. 30. Női név. így kicsinyítőképző nélkül ritkán hallható. 31. K. A. S. Á. 33. Két költő. (!!). 36. Mesebeli lények. 37. Még egy forint... ... (azaz híja van) a végén fölösleges y. 38. Idöhafározószó. 40. Ebből fo­lyósítja a vállalat a dolgozóknak já­ró összegeket. 41. Tele van mohával. 42. Tudomány. 45. Az ikes igék rag­ja. 53. A görög ÁBC első betűje. 54. A régi rómaiak hordták. 56. Gondot visel, enyhíti a fájdalmat. 57. Ciga­rettát, levegőt, gyakran fogat. .. 58. Csuk. 59. Lakoma. 61. Régi ürmérték. 64 Almási Nándor. 66. T. K. Figyelem: az o és ó, illetőleg az ö és ő betű között nem teszünk kü­lönbséget. Beküldendő: a főkérdés (vízsz. 41. és függ 24 ), továbbá: a vízsz. 5., 21., 37., 44., 47., 68. és a függőleges 1., 2„ 4., 5., 33., 37. A múlt heti (I. számú) rejtvény helyes megfejtése: Miskolci Állami Árúház, Készruha osztály, Bagatel, Balassi, Andesz, Tar, Ékírás, Árazó, Buona sera, Beethoven, Féleszű, Marne, Kean. A megfejtéseket postán a követ­kező címre kell küldeni: Miskolci Állami Árúház, Pf. 41. A megfejté­sek az árúház bejáratánál (Miskolc, Kossuth u. 2.) elhelyezett urnába is bedobhatok. A beküldés határideje: november 26, szombat, déli 12 óra. A megfejtéshez mellékelni kell az itt található rejt vény szelvényt. A megfejtés csak ezzel együtt érvényes. Az Állami Áruház rejtvénypályázata 2. számú szelvény — Az IBUSZ miskolci fiókja no­vember 27-én külön autóbuszt indít Budapestre, a magyar—olasz nem­zetközi labdarugó mérkőzésre. Kellő számú jelentkező esetén két autó­busz is indul. — Jelentkezés és rész­letes felvilágosítás az IBUSZ. Szé­chenyi u. 15. sz. alatti és Ujdiós- győrben a Marx K. u. 32. sz. alatti helyiségeiben. <12omiíti Cf.Unt hét november 17—23-ig 7> aosírta Pergő ritmusok, káprázatos táncok színes román filmen. KISÉRÖMÜSOR: Vidám bábjáték. Színes román bábfilm. MARINCEA Mulatságos román rövid- film. Bemutatásra kerül no­vember 21—23-ig a Fáklya filmszínházban Előadások kezdése: hétköz­nap: 6, 8, vasárnap: 4, 6, 8 Ói .

Next

/
Oldalképek
Tartalom