Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-20 / 273. szám

2 cszAkmagtarorszAg Vasárnap, 1955. november 20. a) ASARNAPI LEVEL idÄMhb köt(t(ufi(ik!t.őz Kedves idős eUzcmoi'Cdcm, öregeket látok. A zokhoz szálak, akik velem együtt * l a harmadik nemzedék útját ta­possak, s akikről ritkábban szóinak a párt- és kormányhatározatok, mint az ifjúságról. Tatán azért, mart mi, í,öi egek'1 már nehezebben nevelhe­tők vagyunk. No meg talán azért is, mer': a mi hivatásunk sokak szerint az, hogy adjuk át tapasztalatainkat a j ’.daloknak, aztán vonuljunk el ti.ességgel ez élet színteréről. Való igaz, hegy a 60 éves ember­nek már bölcsebben kell gazdálkod­nia ’hátralévő éveivel, de azért sem­miképp sem írom alá, hogy az öre­geknek csuk ilyen ,,tapaszialalitadó” szerepük volna társadalmunkban. (Hangoztatom, hooy amikor öreg koriársaimhoz szólok, nem a kivéte­les öregekre, a népek éleiében ve­zető szerepel játszó nagy szénporok­ra gondolok, hanem a hozzám ha­sonló egyszerű emberekre, az öre­gek zömére). kortársak! Nagyon amikor teítraké pás akik kikapcsolódtak az élei ritmusából és átadják magú­id a lehetetlenségnek, visszavonul­na: k minden aktivitástól, s úgy bá­mulnak a világ megújhodására, mint­ha minden csak azért történnék, hogy az ö nyugalmukat megzavarja. Szomorú, vagyok, ha olyan öregeket látok, akik úgy érzik, hogy a törté­nelem zajlóra merénylet vagy csend- háborítás, amelyet .,büntetni kelle­ne". Mert bizonyos koron túl — igen sok idős kortárs úgy véli — az em­bernek nincs más kötelessége, mint élvezni a kornak kijáró tiszteletet, a ísendet, nyugalmat és — biztonsá­got. Mindenkinek kötelessége, hogy respektálja az öregek öregségéi és i,szer~:it jogait" a kényelemre, a nyugalomra. fis hm, látják, hogy rájuk is há- minél: kötelességek, igen sza­ma, úck, igen törődöttek lesznek — ez — otncK'.. Szomorít, de bosszant is. Idős kartácsa!:! Feleljetek! Meg- tetteiek-e ti magatok minden tő’etek telhetőt, hogy ma joggal követelhes­selek magatoknak nyugalmas, biz­tonságos öregséget? Emlékeztetek ti csak követelőző, morgó öregek múltbeli maga tart ásó. okra, a nép ügyével való nemtörodéstekre, politi­kai tudatlanságotokra, felelőtlensé­getekre, polgári önzésetekre, szűk látókörötökre, nemzeti öntudatotok homályosságára. gyávaságaitokra, szolgalelkűségetekra, amelyek a ti bűneitek voltak önmagátok ellen. És emlékezzetek arra, hogy a felszaba­dulás után megadatott minden lehe­tőség — és világosság —, hogy hi­báitokat f eismerjétek, jovát egy étek — saját érdeketekben. Ezt tettátek-e? Igen, az idős kor- társak legjobbjai ezt tették. De hány volt, a!ci még akkor sem ébredt ön­tudatra. akkor sem látta msn. hogy as egyéni önzésnek, e csakmaráért való életnek, a nemzeti közösségért való felelőtlenségnek vége! Vissza­vonultatok. vagy egyéni egziszten­ciális érdekeitek határáig, formai­lag álltatok a nép szolgálatába. So­kan az úri Magyarország visszaállí­tását vártátok, hogy a magántvla!- c'on szentsége és a .szerzett jog" alapján mielőbb polgári kényelembe zettyenjetek, visszatérjen a rém, megszokott életrendetek és felelőt­lenségetek. És bávaiag váralcozáso- tok közben egy év alatt hármat öre­gedtetek. Vártatok, vártatok és amit vártatok, az istennek se jött. mert a történelem szekere nem fordul vis?- sza. Lemaradtatok és öregebbek let­tetek valóságos korotoknál. Vannak, akik nagyban, rohamlép­tekkel és vannak, akik temnósah- 1ran öregedtek ilymódqn. De örege­ink nagyrésze így lett koraöreg. lumberségből mentenem kellene.-J titeket a korral, a társadalmi rendszerrel, a. körülményekkel. De nem mentelek. II ’nősen nem men­tem azokat-az idős kortanokat, akik az ifjúság tiszteletére jogtalanul tar­tanak igényt, meri több évtizedes magatartásukkal nem érdemelték ki. Hogyan tisztelje DISZ ifjúságunk, mai világos fejű. kultúrált, kollektív szellemben, haladó hagyományaink tiszteletében nevelt ifjúságunk pél­dául azokat az öregeket, akik egész életükben fékezői voltak a társadal­mi fejlődésnek, a magyar nép sza­badságtörekvéseinek, s alázatos ki­szolgálói a régi rend urainak? Probléma ez, kedves idős koriár- sak, számotokra, az ifjúság es egész nevelésügyünk számára. Oíven, j-:aí- van, hetven éves vagy-e — nem szá­mit. Ifjúságunk a jövő aranytarta­léka, a párt édesgyermeke. De ha ennek az ifjúságnak a tiszteletét és a magatok nyugalmas öregségét ki alcarjátck érdemelni, óvakodjatok attól a balhicdelemiöl. hogy mind­annyian ki is érdemeltétek. Sokaknak sok a jóvátennivalátok, hogy ezt kiérdemeljétek, mert az öregek iránti tiszteletet csak a múlt­ban. is haladó, de legalább a felsza­badulás után az igaz útra lért Öre­gei; derék magatartása alapján bito­roljátok. Azt hiszitek, hogy akármi­lyen múltbeli, vagy jelenlegi maga­tartás alapján megérdemeljük az ifjúság tiszteletét? Nem, kortársak! Az ifjúság előtt olyan öregek állnak példaképül, akik ma is töretlen har­ci kedvvel, kitartással harcolnak a nemzetközi porondon a népek sza­badságáért. egy új világért, a népek testvériségéért, a világbékéért, akik méltán megérdemelnék már a „nyu­galmas öregséget" — és mégis fiata­labbak a leg fiatalabbaknál, újak, frissek, sohasem lankadok, az egész emberiségért vállalnak felelősséget. Példaképek a munkahelyükön, a szo­cializmus építésében, ma is helytál­ló, haladó gondolkodású öregek. jVincs mentség, idős kortársak! ^ Szomorúak, lankadtok és nyu- galomiffényesek,! Az öregség, az élet­kor önmagában még nem tiszteletre­méltó tulajdonság. Megöregszik a szélhámos és megöregszik a kamita- listo rabló is — azért mén nem tisz­teljük. A mi idős nemzedékünknek éppúgy ki kell érdemelnie a maga iránti tiszteletet, mint ifjúságunknak az érdemes öregek szeretetét. Érzésem szerint — és a történe­lem tapasztalatai szerint — nem is ez életkor, nem c. ráncosabb arcbőr. Borsodmegvei 0!SZ-sslák! Úttörők! 01SZ*3n kívüli íiafaioK! Fiók, leányok! A megyei DISZ Végrehajtó Bi­zottsága felhívással fordul hozzátok: Kapcsolódjatok be újra az őszi vas- és fémhulladékok gyűjtésébe! Segítsétek elő népgazdaságunk fej­lődéséi azzal, hogy egyre több hu!­ladékvasat gyűjtőtök és adtok át népgazdaságunknak. Az eddig íezajlóit vas- és fém* hulladékgyüjtő kampányok idején bebizonyítottátok, hegy bármikor számíthat rátok pártunk, dolgozó népünk! Több vas és fém: több gé­pet. traktort, ekét, több közszük­ségleti cikket magasabb életszín­vonalat jelent, A vas- és fémhul- latlékanyag gyűjtésével tellát ti is részesei vagytok annak a nagy harcnak, amit pártunk vezetésével dolgozó népünk folytat a szocialis­ta társaüalom megteremtéséért, a boldog, gondtalan élet biztosításá­ért, a magasabb életszínvonalért DISZ-isták, úttörők, fiatalok! Az eddigi vas- cs fémhulladék- anyag gyűjtések eredményeinek tnlszérmya’ásáért. nagyobb le’kese- déssel induljatok hercba! Kutassá­tok fel az üzemek, városrészek, falvak minden zugát, hasznosítsá­tok az elfekvő hulfodékanvagokat! DISZ-isták úttörők fiatalok! Pénzt és mtalmat kaptok a vas­es fémhulladékért Ezt a pénzt és jutalmat DISZ-helyiségetek csino­— A SZENTISTVÁNI Béke tsz 50 holdas táblájáról 220 mázsa cukor­répát takarítottak be. A szép ered­mények hatására a napokban 33 új tag kérte felvételét. sííására, barátságosabbá tételére fordíthatjátok. Az elmúlt vas- én fémhulladék gyűjtések sikeres be­fejezése után nem egy úttörőcsa­pat, DISZ-szervezet vett részt juta­lomként üdültetésen, vagy kirán­duláson az ország legszebb táfyain. Nem egy DISZ-szervezat. úttörő- csapat kapót', jutalomként labda­rúgó felszerelést, sakkot és más társasjátékot. Többen elnyerték a, DISZ Központi Vezetőség dicsérő oklevelét. Megyénkben sok száz fi­atal p „Kiváló fémgviijtő" jelvény tulajdonosa. Borsod tulajdoná­ban volt már a „Fémgyűjtés­ben élenjáró megye” vándorzászla­ja is. DISZ-isták, úttörők, fiatalok! Szerezzetek újabb dicsőséget Borsodnak! Jó munkátokkal bizto­sítsátok a vas- és fémhulladék- gyűjtő? tervének teljesítését. Me­gyénkben ne százak, hanem ez­rek tulaklonáben legyen », ..Kiváló fémgvűjiő" jelvény. Járuljatok hezzá ehhoz, hogy útra tidajdo- punkban legyen a .Fémgyűjtésben é’enléró megye“’ vándorzászlaja! A több gépért traktorért és köz­szükségleti cikkért a magasabb életszínvonalért gyüjtsetek minél több hulladékvasat! RORSODMEGYEI DISZ-BIZOTTS AG — EEHOCZKI BÉLANÉ területi és Szabó Jenő városi tanácstagok no­vember 26-án délután 6 órától tart­ják második félévi beszámolójukat a Jóasef Attila-úti általános iskolában. vagy a deresedő haj; nem is a sely­mes, síma bőr. a ruganyos test, gg omló, barna haj — általában az évek száma — dönti el: ki az öreg, ki a fiatal? A halo.dással szemben­álló húszéves éppoly kevéssé szere­iéire méltó, mint amennyire méltat­lan a tiszteletre az a esökönyöe. mvlibaragadt öreg, oki háttal, áll a fejlődésnek. Az ,,öregeknek“ kijáró tisztelet ma is érvényes elvét soha­sem a fiaik rabszolgaságát szentesítő maradi öregek, hanem a fiaik sza­bad, szebb életéért harcoló, valóban tiszteletreméltó apák vívták ki. Ezt véssétek emlékezetetekbe idős kor- ‘ársak! HAJDÚ BÉLA Csata László; i! hanem az optika tu- a — ma már — IS Jenában Gyönyörű vöigykatlanban fekszik Je:is, ahoi Németország egyik leg­nagyobb, s világszerte ismert üzeme van: a Zeise-Művek. Még lS40-ban alapította Kár! Zeiss egyetemi me­chanikus, aki dr. Ernst Abbe és dr. Schott segítségével nemcsak üzemmé, doraányes központjává fejlesztette ez: ezer dolgozót foglalkoztató gyáregységet. A második világ­háború idején az üzem 34 százaléka le rombolódon, de 1947- re — mire állami tulajdonba került — a munkások, tudó­sok és professzorok felépítették, s ma már teljes kapacitás­sal folyik a termelés. Szinte lehetetlen felsorolni azt a rengeteg optikai beren­dezést, amit itt gyártanak; arra sem vállaikozhatom, hogy míg esek nagyvonalaiban is ismertessem a gyártási folya­matot, hiszen az kellő tudományos alapot kíván. Így csupán néhány érdekességet mondok el. 1947 óla több olyan eredmény született, amely az embe­riség haladását, de elsősorban egészségét szolgálja. A Zeiss- Müvek egyik legújabb gyártmánya az elektro phorlese. Az emberi szervezetben lévő folyadékot kémiai úton szétbom­lasztják, s c készülék segítségével meg tudják állapítani <i betegség kórokozóját. A kísérletezés nemrégiben ért véget, tömeges gyártását most kezdték meg. Ugyancsak most ért véget «nuek az optikai rendszernek, a kikísérletezése, amely­nek segítségével csökkenteni tudják az egymás felé tartó fények erősségét. A technika ez újabb vívmányát különö­sen a gépjárművezetők dicsérik majd. Eddig ugyanis sok baleset származott abból, hogy a szembejövő ^ gépjármű lámpájának fénye elvakílotta a vezetőket. E készülék meg­töri a szembejövő fényt, s más irányba tereli anélkül, hogy o jármű vezetőinek látási viszonyait zavarná. Hasonlóképp használják fel a közeljövőben ezt az optikai berendezést — persze kompíikál'Mbb formában — ahhoz, hogy minden kü­lönösebb nehézség nélkül lelássanak a tenger mélyére. Ed­dig a tenger mélyén lévő tárgyakról csak a? ultrahang se­gítségével tájékozódtak — s most itt a lehetőség arra, hogy necsak halljanak, s ebből következtessenek, — hanem lás­sanak is. Sokszor, amikor vizsgáljuk egy-egy fatóapparát, vagy szemüveg lencséjét, egyszerűen tudomásul vesszük: üveg — üveg! De milyen bonyolult egy ilyen „üvegdarab" elő­állítása! S ami az anyagi részét illeti — nos, az is tekinté­lyes összeg. Láttam például egy lencserendszert egy csil­lagvizsgáló intézet részére készült — ßinely mindössze egy kilogramm súlyú. Ez az üveg összesen 700 ezer darab len­cséből áll. Egy lencse 30 márkába kerül, tehát ez a Ids egy­kilós „üvegdarab" összesen 21 millió márkát jelent! Képzel­jük el, milyen értéke lehet egy 2—3 méter átmérőjű len­csének. No és a belehelyezett munka!... Hogy csak egyetlen példát említsek: egy 2 méteres átmérőjű lencsét az olvasz­tott állapotból kerek egy esztendeig kell fokozatosan hűié­ül, míg kellő szilárdságú üveget kapnak belőle. Ezután ke­rülhet csak sor a csiszolásra, a gyémántporos üvegvágóval történő fürészelésre. S mindezt olyan pontossággal kell vé­gezni, hogy még egy ezredmilliméteres eltérés se legyen, mert ellenkező esetben hasznavehetetlenné válik a lencse. Talán legérdekesebb és legszemléltetőbb példát akktp mutatok be, ha elmondom a legújabb típusú lencse rövid történetét. Előttem van a legújabban kiadott fényképezőgép. Egy­szerű kis masina, de rendkívül jó képeket csinál. A gép magyar pénzbe átszámítva 1159 forint és 40 fillérbe kerül■ Mi a csoda ér annyit ezen a kis dobozon! A lencséje! — melyre ezt írták: Zeiss-Biatar, 1:2 Focus, 58 mm. Nos e len­esj előállításán három tudós pontosan négy esztendeig dol­goz.:’;, s összesen 3200 oldalt írtak tele számokkal! / zt hiszem, ezekután sokkal értékesebb előttünk egy- egy il. cn kis „üvegdai-ab". Az előbb azt mondtam, hogy a Zeiss-Müvékről írni vagy bőssé' kellő tudományos szakismeretet követel, így is van, § e m e lországi élménye Erre is csak azt a példát tudom felhozni, hogy maga a mun­kás évekig tanul ahhoz, míg olyan szaJeismeratre tesz szer;, hogy maga is érti e bonyolult munkát. Éppen ezért nem le­het csodálkozni azon, hogy a Zeiss-Müveknek saját, spe­ciális tanintézete van. ahol c munkás-utánpótlást képezik. A kétezer hallgatót befogadó, modernül berendezett tanintézetnek, — hol az egyik művezető, Je turner man n Harst vezetett körül, — minden munkamozzanatnak külön előadó és gyakorlati terme ven. Az intézet fenntartása évi ti millió márkájába kerül az államnak. Igaz, ehhoz 1 millió 600 ezer márkával maguk a tanulók járulnak Isozzá — pro­duktív termelés formájában. A brigádokba osztott tanulók egymással munkaversenyt folytatnak, s a legjobbakat éppen úgy jutalmazzák, akár az üzemben. Dolgozik itt egy koreai fiatalokból álló brigád is, s azt hiszem, nem meglepő, ha azt mondom, hogy a koreaiak brigádja halad az élen. Köz­ismert ugyanis, hogy a finommechanikai munka rendkívüli kézügyességet kíván, s éppily közismert az is, hogy a ko­reaiak kézügyessége is rendkívüli. A brigádnak Li Jong Di c vezetője. Li Jong Dit egyébként egy szombat délutánon, műszak Után látogattam meg. Senki nem volt már a gyakorlóte­remben, csak ő. Szerszámokat készített. Tört németséggel elmondta, hogy ez így szokás: aki kifamUta a szakmát, az <i. saját maga készített szerszámmal dolgozik majd odaát az üzemben. Az ő négy esztendei tanulóideje letelt, s készíti az „útravalót", Kis ládikójából elővett egy nyeles nagyítólencsét. Első önálló munkája. Kisideig gondolkozott, aztán zavartan így szólt: — Tedd. el. neked adom... Hogy miért adta nekem., tálán soha nem tudom meg. De elfogadtam s azóta is úgy őrzöm, mint a legkedvesebb németországi ajándékot. f Neues Deutschland terme díszövet kezeiben Nem messze a tengerparttól, jellegzetes alföldi tájon fekszik egy kis német falu: Remplin. NagykUerjadésű föld­jeit, erdőit lassú folyású, apró patakocskák szelik keresztül- kasul. A még most, ősszel is zöldéld kövér legelőkön csupa fehér-fekete tehenekből álló csordák legelésznek; mellettük elkerített karámokban dús-gyapjas birkák tépik a füvet. A kis község szép, rendezett, németesen — fagerendák­ból és kőből — épített házain csillog ez őszi nap sugara, s így épp oly elevenséget, életderűt árasztanak magukból, mint ami az itt élő német parasztok arcán látszik. A község közvetlen szomszédságában lévő épiiletcsogo-1. a volt uradalom, s a határban elterülő földek, erdők és le­gelők sokasága egy évtizeddel ezelőtt valamelyik német junkeré volt. Hogy melyiké — nem fontos, lényeg az, hogy ma mindennek jelentős részét 75 közös gazdálkodás útjára lépett család birtokolja. A termelőszövetkezet neve: Neues Deutschland. Felépí­tése: az elnökkel. Richard Iiübnerrel együtt öttagú vezető­ség. Emellett működik egy szintén öt főből álló ellenőrző- bizottság. (Ez utóbbinak viszont csak az lehet a tagja, aki semmiféle rokoni kapcsolatban nem áll egyetlen vezetőségi emberrel sem). Három brigádtípust hoztak létre: a földművelő-, állat­tenyésztő- és az építőbrigádot. Az LPG (l-andwirtschaftlichc Prcduktions Genossenschaft — így nevezik a termelőszövet­kezeteket) egyéb szervezeti formája hasonló a mi termelő­szövetkezeteinkhez. Miután hazaérkeztem, beszélget­te itthoni szövetkezeti elvtársakkal, s azt mondták: könnyű dolga lehet a n’met parasztnak, mert bizonyára jól felszerelték gazdaságukat gépekkel. ________________ Nos. a dolognak két oldala van. Az 1 ■ r r egyik a magyar nehézipart dicsé­ri; a másik a német szövetkezetek szervezésének frisseségét. Nálunk — hála pártunk bölcs po- ö.íiIcájának — a mezőgazdaság nem szenved hiányt gépek­ben, gépparkunk évről-évre bővül (csak persze jobban ki kell használni!); viszont a német termelőszövetkezetek oly gyorsan fejlődnek cs szaporodnak, hogy a gépállomások ma még ne:.: győzik a munkát. A molchini körzetben például — idetartozik Remplin is — ebben az évben 19-ről 40-rc nőtt a szövetkezetek száma. Ott is most folyik az évvégi z-arszá. meads, s ez olyan kedvező, hogy a német parasztok valósággal megrohamozzák felvételi kérelmeikkel a szövet­kezeteket. Mindebből következik, hogy az LPG dolgozói jól élnek- .4 Neuss Deutschland termelőszövetkezet egy közepesen dol­gozó tagjának kereseti átlaga — forintba átszámítva — kö­rülbelül évi 23 ezer forint, nem számolva bele a háztáji gazdálkodásból adódó jövedelmet, s hektáronként a 08.55 márkát, a beiútt föld arányában, Van olyan brlgálvezető, aki ebben az évben például 40 ezer forintnak megfelelő jut­tatásban részesül. A fejlesztés céljából a jövedelem 12 százalékát oszthn.- tatlan alapként kezelik; 5 százalékot fordítanak szociális és 4 százalékot kulturális célokra. A vezetőség nemrégiben hozott határozatot, hogy rövidesen saját kultúrhdzat építe- ’ nek. s ebből nem hiányzik majd a felszerelések közül a te­levíziós rádió sem, Nem véletlen; hogy a fejlődésben ilyen gyorsan halad ez a szövetkezet. Az elnök rendkívül agilis ember, valóságos ezermester. Ö a 15 tagú zenekar dirigense; nappal irányit, szervez, éjjel meg maga is a hernyótalpas traktorral szánt. S ha elromlik valamelyik nép, megjavítja. Filozofál, újság­cikket ír, számtani műveleteket végez, beleszól az építész- mérnök tervezésébe, s ellenőrzi a főkönyvelő számadatait és statisztikáját. No, de lakásából nem. is hiányoznak sem a szak-, sem a szépirodalmi könyvek, A nyilvános pártnapo- kon ő a legkiválóbb szónok a várttitkár mellett — s a tag­on,üléseken a legszigorúbb kritikus. S ami a tagságot illeti? Ahol ilyen vezetők vannak, ott a tagság is igyekszik a ve­zető után járni, s a saját magatartásában másolni a vezető­ember jótuiajdonsápait, A fegyelmezetlenség csaknem is* meratlen fogalom, Dolgozni mindenki szeret, s természetes­nek veszi, hogy úgy él, amilyen munkát, vénez. S ha valaki mégis megsértené a fegyelmet, azt rendkívüli szigorral von­ók felelősségre. A Német Szocialista Egységpári nagy körültekintéssel szervezi a termelőszövetkezeteket. Ott is körülbelül az a folyamat, mint nálunk. Kevés a munkáskéz, s a termelő­szövetkezeten belül kicsi a szervező és irányító erő. Éppen cárt az üzemekből, a politikailag és szakmailag leoképzettebb munkásokat küldik segíteni a mezőgazdasáaba. Sőt a körzeti pártbizottságok állandó instruktorokat küldtek a termelő- szövetkezetekbe, akik ott élnek, ott laknak a tagokkal együtt. Ilyen formán látják, hogy hol szorít a. cipő. mi a legfontosabb soronkövetkező lépés és hathatós segítséget tudnak nyújtani a vezetőségnek. Több termelőszövetkezettel egyetemben itt is gyakori a nyugatnémet küldöttség. S mindenütt, ahol a termelőszövet­kezetek vendégkönyvébe betekintettem, láttam, milyen elis­meréssel adóznak a szocialista fejlődés, a paraszti felemel­kedés e nagyszerű formájának. A mondatok legtöbbnyire így végződnek: „Kívánom, hogy az egységes Németország összes parasztsága hamarosan úgy éljen, mint ti éltek UU megelégedéssel, s a biztos holnap tudatával“. (Folytatjuk).

Next

/
Oldalképek
Tartalom