Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-19 / 272. szám

1. ÉSZAKMAGWRORSZtö Melyik község nyeri az 50 ezer forintot? Vegyék jobban igénybe a lakásépítő szövetkezet munkáját Együtt a fiatalokkal I AZ MDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 272 szám ÄRA 50 FILLER __________Miskolc, 1955 november 19. szombat Mérföldes léptekkel haladunk előre MEGYÉNK ÉLETÉBŐL------------------------*-----------------------------------------­Határidő előtt teljesítjük az évi begyűjtési tervet, tiszta gazdalappal kezdjük meg az új esztendőt — Szentistván község versenyfelhívása — Felhívjuk a mezőkövesdi járás összes községeit és termelőszövetke­zeteit, hogy csatlakozzanak versenyünkhöz, amelyet az alábbi válla­lások alapján kezdeményezünk: Vállaljuk, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság határozatát a be­gyűjtésről határidő előtt végrehajtjuk. A kommunisták, a vezetők- és tanácstagok példamutatásának megszervezése révén elérjük, hogy az eddigi 21. helyről az öt legjobb község közé küzdjük fel magunkat. A novemberi begyűjtési tervet 15 százalékkal túlteljcsitjük. Termelőszövetkezeteink vállalják, hogy évi beadási kötelezettsé­güknek december 1-ig eleget tesznek, (az TJj világ november 25-re, a LJKe december 1-re.) ah egyéni dolgozó parasztok vállalják, hogy egész évi beadási tervü­ket december 15-ig teljesítik. A vállalások végrehajtását politikai felvi­lágosító, meggyőző munkával, a dolgozóknak a versenybe való bevo­násával biztosítjuk. A mezőkövesdi járás községei, termelőszövetkezetei egész éven át az elsők között voltak. Ezért köszönet jár a járás kommunistáinak, va­lamennyi becsületes példamutató dolgozójának. Csak az volt a baj, hogy mindig a döntő szakaszban maradtunk le a versenyben. E hiba kiküszöbölésére hívjuk fel a járás dolgozóinak figyelmét, s ehhez kérjük segítségüket. Harcoljunk azért, hogy a második helyről az év végére az első helyre kerüljünk. Előre az 1955. évi begyűjtési terv határidő előtti teljesítéséért! Tiszta gazdalappal kezdjük meg az új esztendőt, mert ez egyben biztosítja a második ötéves terv jó megkezdését is. DOBÓ JÓZSEF SEBÖK ISTVÁN párttitkár. tsz. elnök. BARANYI ANDRÁS ÖRDÖGH FERENC tanács vb. elnök. tsz. elnök. Élenjáró termelőszövetkezeti község épünk ezekben a napokban nagy figyelemmel kísérte az országgyűlés ülését, amelyen pár­tunk, államunk vezetői, népünk kép­viselői tanácskoztak, mérleget ké­szítve az eddigi munkáról és a jövő feladatairól. Ünnepi pillanat volt, amikor az országgyűlés keddi ülése üdvözölte kedves vendégeinket, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttségét, amely az elnökség meghívására meg­látogatta hazánkat. Pegov elvtárs, a küldöttség vezetője üdvözlő beszéde elején ezeket mondta: — A szovjet emberek őszintén, szívvel-léle’-kel örülnek annak a ha­talmas haladásnak, amelyet a Ma­gyar Népköztársaság, a Magyar Dol­gozók Pártjának vezetésével a leg­utóbbi évtized alatt a társadalmi, az állami, a gazdasági és kulturális élet minden területén elért... Nagy öröm­mel látjuk, hogy a szocializmus épí­tésének útján járó Magyar Népköz- társaság fennállásának oly rövid ideje alatt több gazdasági mutató­szám szerint már elhagyta a világ sok kapitalista országát, hogy Ma­gyarország az egy lakosra eső vas- és acéltermelésben megelőzte Olasz­országot és Japánt, az alumínium- gyártásban Franciaországot, Olasz­országot, Angliát, Japánt és a Német Szövetségi Köztársaságot, a barna­szénbányászatban Ausztriát és a Né­met Szövetségi Köztársaságot. Jóleső érzéssel olvastuk Pegov elv- társ beszédét, amelyből kicsendült a Szovjetunió népeinek elismerése si­kereink fölött. Kemény harcot kellett megvívni, hogy idáig eljussunk. A magyar nép soha nem felejti el azt a segítséget, amelyet ehhez a Szovjetuniótól ka­pott és kap. A felszabadulás óta el­telt történelmi évtized sikereire em­lékezve mindannyian tudatában va­gyunk annak, hogy szabadságunk, függetlenségünk és békénk legfőbb védelmezője, igaz nagy barátunk: a Szovjetunió. ^ haladást, amelyet népünk ily rövid idő alatt elért, pártunké­nak, dicső munkásosztályunknak s a vele szövetséges dolgozó parasztság­nak köszönhetjük. Erősödik, virágzik a Magyar Népköztársaság, mérföldes léptekkel haladunk előre. Hegedűs András elvtárs beszámo­lója segített még jobban megértetni velünk a Központi Vezetőség novem­beri határozatát. Az országgyűlésen elhangzott beszédek, Gerő Ernő elv­társ, Erdei Ferenc elvtárs hozzászó­lása és a többi felszólalás még job­ban megvilágította azt az egyedül helyes és járható utat, amelyet a Központi Vezetőség határozata jelöl meg számunkra, a szocializmus fel­építésére. Ahhoz, hogy továbbra is mérföldes léptekkel haladhassunk előre a népjólét emelésében, a gaz­dasági fellendülésben, arra van szük­ség, hogy fejlesszük nehéziparunkat, az új technikát, már most hozzálás­sunk a Központi Vezetőség novem­beri határozatának végrehajtásához. Ne várjon senki az iparban külön figyelmeztetésre, hogy megkezdheti a munkát. Szervezzük meg minden üzemben a kommunisták példamuta­tását, a párthatározat végrehajtását s dolgozzunk úgy, hogy a határozat élő, eleven valósággá váljék. A bor­sodi ipar adjon több acélt, a bányák több szenet, dolgozó parasztságunk leemeljen több búzát. Egyszóval fo­kozzuk erőfeszítéseinket minden vo­nalon. Ne tűrjük meg sehol a fegyel­mezetlenséget. A fegyelmezetlenség, az igazolatlan mulasztások juttatták oda szénbányászatunkat, hogy ma adóssággal küzd és alig tudja kielé­gíteni a szükségleteket. A diósgyőri Mártabányán az év első kilenc hó­napjában 1100 műszak veszett kárba az igazolatlan hiányzások miatt. Szi­gorúan meg kell követelni mindenütt a fegyelmet, a törvényesség betar­tását. A feladatok végrehajtásához igé­“ nyeljük és kérjük a dolgozók segítségét. A néptömegek alkotó kez­deményezése fejlődésünk egyik leg­főbb mozgatóereje. Erről beszélt töb­bek között Szalai Béla elvtárs az or­szággyűlés szerdai ülésén. A dolgo­zók javaslatainak, észrevételeinek hasznosítása minden vezető köteles­sége. A párt és állami funkcionáriu­soknak mindennapi munkájukban mindig szemelőtt kell tartaniuk azt a nagy igazságot, hogy a dolgozó tömegeket nemcsak tanítani kell, ha­nem tanulni is kell tőlük — mon­dotta Szalai elvtárs. Ott halad ered­ményesen a munka, ahol támaszkod­nak a tömegekre, ahol hallgatnak a dolgozók szavára, megszívlelik bírá­latukat, lelkiismeretesen tanulmá­nyozzák javaslataikat. Ezeken a he­lyeken a sikerek törvényszerűek, nem szenved csorbát a párt- és kor­mányhatározat végrehajtása, mert ezren segítenek, mert a kollektíva ereje győzedelmeskedik a nehézségek felett. Megyénkben e téren igen sok még a tennivaló. A dolgozók kritikája sok helyütt pusztába kiáltott szó marad. S amikor javaslataikra választ sem kapnak, nincs kedvük mégegyszer a gyűlésen felállni, hogy ismét szóvá- tegyék a hibát. Ne feledjük el tehát: csakis abban az üzemben adnak a munkások megfelelő segítséget a ve­zetők munkájához, ott halad jól a terv teljesítése, ahol hallgatnak a dolgozók szavára. Az országgyűlés szerdai ülésén hangzott el Béréi Andor elvtárs be­számolója az 1956. évi népgazdasági tervről. Béréi elvtárs többek között ezeket mondotta: — 1956. évi népgazdasági tervünk az új technika elterjesztésének, a munka termelékenysége emelésének, az önköltség csökkentésének jegyé­ben áll. A szocialista építőmunkát csak a magasfokú fegyelem és a minden téren való takarékosság te­hetik eredményessé. Derei elvtárs hangsúlyozta a Központi Vezetőség határoza­tának azt a részét, amely arról szól,. hogy iparunk fejlesztésének alapja az új technika, a gazdaságosabb ter­melés. Ezzel kapcsolatban nagy örömmel vettük tudomásul, hogy jövőre megkezdik az első magyar atomreaktor építését, a tömeges tele­víziós adást, megindítjuk a tisza- menti vegyiművek építését, amely a második ötéves terv egyik legna­gyobb alkotása lesz. 1956-ban össze­sen 758 millió forintot fordítunk gép­ipari beruházásokra, kétszerannyit, mint 1955-ben. A jelenlegi kedvezőt­len lakáshelyzeten is segítünk a jövő esztendőben. Mind több jól megépített, egyszerű kislakást épí­tünk. A felsorolt számok a jövő év feladatairól azt mutatják, hogy gyökeres, alapvető változás ment nálunk végbe, rohamos gazdasági fej­lődésünk eredményeként gazdagabb, erősebb, műveltebb országgá vál­tunk. Mivel továbbra is mérföldes lép­tekkel akarunk előrehaladni, még jobban ki kell aknáznunk tartaléka­inkat. Gerő Ernő elvtárs felszólalásában többek között kiemelte: 1956. évi népgazdasági tervünk és a következő évek egyik legfőbb követelménye: ne legyen egyetlen üzem, egyetlen mű­hely sem, amely ne teljesítené a ter­vet. Sikereink, elért eredményeink óriásiak, de hiba volna, ha elbíznánk magunkat, ha elfeledkeznénk arról, hogy a munka nagyja még hátra van. Uj, nagyszerű ötéves terv telje­sítésére készülünk fel. S e munka sikerét, győzelmét az idei terv min­den részletében való teljesítése és túlteljesítése biztosítja. Termeljünk az év hátralévő napjaiban még töb­bet, jobbat és olcsóbban. S amikor második ötéves tervünk első eszten­dejéhez látunk hozzá, adjuk ismét tudtára mindenkinek: csak a dolgo­zók ak’ ’ közreműködésével valósít­ható r ; minden terv, az új győzel­mek. az új sikerek eléréséhez a dol­gozók akaratára, tudatos erőfeszíté­sére van szükség. pártunk bízik abban, hogy a fel­adatok megvalósításáért, a párt- és kormányhatározatok vé"’"e- hajtásáért a borsodi kommuni?' a borsodi dolgozók mindenütt az első sorokban fognak küzdeni. Ki a legjobb tíz művezető a Lenin Kohászati Műveltben? Jelentős versenymozgalom indult a 6. békekölcsön jegyzésének nap­jaiban a Lenin Kohászati Művekben. Harangozó Barna, a martinacélmű művezetője, aki 2500 forintot adott a nép államának, november 7 méltó megünneplése céljából versenyre hívta ki a gyár valamennyi műve­zetőjét és főművezetőjét a terv ha- táridőelőtti teljesítésében, a selejt és az önköltség csökkentésében. Az új versenymozgalmat a vállalat vezető­sége is erőteljesen támogatta, s a legjobb tíz művezető jutalmazására 10 ezer forintot tűzött ki. A felhívás után nagy küzdelem indult meg a gyárban. A gyárrészlegek tervükneik nap-nap után, dekádról dekádra ele­get tettek, s igy a vállalat október havi tervét 104.6 százalékra teljesí­tette. Ehhez a sikerhe, nagy mér­tékben hozzájárultak a kohászat mű­vezetői és főművezetői. Az október havi eredmény alapján értékelték a művezetők versenyét, s eszerint a következő tíz művezető, illetve fő­művezető került a legjobb tíz közé: Matiszcsák János nagyolvasztói művezető, Harangozó Barna, a mar­tinacélmű művezetője, Kazár Miklós öcélöntödei művezető, Kocsis János, a vasöntöde művezetője, Valkó Mik­lós, a nagyolvasztói MEO csoport vezetője, Kovács István ácsműveze­tő, Harsányi Lajos karbantartó mű­vezető,. Veszprémi Lcjs, az acélön­tődéi gépészet üzemeltető művezető­je, Csomós Lajos gázgyári karban­tartó művezető, valamint Udvardi József, a törőmű művezetője. A tíz legjobb művezetőnek tegnap délután adták át ünnepélyes keretek között a megérdemelt 1000—1000 fo­rint pénzjutalmat. A háború utáni évékben a vá­rosban sokszáz új sokemele­tes ház épült. Soktízezer kievi család költözött teljes kényelemmel beren­dezett lakásba. Kievben csupán az ötödik ötéves terv első négy eszten­dejében (1951—1954) körülbelül egy- milliárd rubelt költöttek lakásépí­tésre és több mint 500 ezer négyzet- méter lakóterületet adtak át rendel­tetésének. 1955-ben mintegy 300 mil­lió rubelt fordítottak lakásépítésre. Bereten összesen egy gazda van a termelőszövetkezeten kívül. Másfél holdjával egyedül Firkala János ma­radt a magángazdálkodás mellett: A falu többi gazdája mind a Rákóczi termelőszövetkezet nagy családjába tartozik. Szorgalmasan dolgoznak, s gazdag termést takarítottak be. A tavalyi 22 vagon gabona helyett az idén 32 és fél vagon terményt vittek a magtárba. 20 hold földjükön 20 vagon jófajta burgonya termett. Kö­telességtudásuk a forrása annak, hogy a község dolgozói máris tiszta gazdalappal várják a következő esz* tendőt; A múlt évben nem dicsekedhettek ilyen jó eredménnyel, sőt 27 mázsa hízott sertéssel adósok is maradtak az államnak. De az idén rendezték a tartozást, s jóval határidő előtt tel­jesítettek minden beadást. így há­lálják meg az államnak a baktakéki gépállomást, a két éve bevezetett villanyt, azt is, hogy a tavalyi 17 forint helyett az idén 40 forintot ér minden munkaegység a termelőszö­vetkezetben; C^t virágzó Szovjet-Ukrajna életéből jiiiMiiiiMiiiiiiiiimiiuiiimmimiiiimiimimiiiíiiiniimimmiiimiiíniiiiimiiimiMiimiiii „ r „ „ . iiiiiiiiuiMiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiitiiinniiiiiMiiiiiiiiiuiiiiiiiiifniinmir* ^miiiiiiiiniiiiiiiiiiimiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiMimiimTmnmiimiimuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Kit, y t, f u l iiiiiiiiiiiMiiiiiMiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiimtiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiir A Krescsatikon pompás sokemele­tes házak épültek, sok épület a köz­vetlen befejezés előtt áll. Rövidesen üzembehelyezik a kisipari szövetke­zetek 2200 férőhelyes kultúrpalotá­ját. Lázasan dolgoznak a postapalota belső díszítésén. Ebben a palotában helyezik majd el a központi városi posta- és távíróhivatalt. Az utolsó si­mításokat végzik a városi szovjet végrehajtó bizottságának kilenceme- letes hivataliházán. r* I rsi *1» Y/ m A képen: Kiev főutcája a Krcscsatik. Az új Krescsattk építészeti sajá­tossága, hogy itt a házakat bizonyos távolságra építik egymástól és a há­zak közötti térközöket befásítják, parkosítják. A Krescsatik a Krasznoar- a mejszkaja-utcában folytató­dik. Ebből az utcából és a Bolsaja Vaszilkovszkaja utcából képezik ki a sok kilométer hosszú városi főutat, amely egészen a köztársasági mező- gazdasági kiállítás területéig húzó­dik majd. Nagy átalakítási és építési munká­latok folynak a város nyugati szélén a Bresztlitovszki műúton. A műut mentén új lakóházakat építenek, ezeknek földszintjén boltok, műhe­lyek és közszolgáltatási intézmények nyitnak. Kiev városfejlesztési tervéiben je­lentős helyet foglal el a közlekedés, A város egyes kerületei közötti ké­nyelmes közlekedés megszervezése érdekében körutakat és sugárutakat nyitnak. A város körül is körutat építenek ki a tranzüto-forgalom lebo­nyolítása céljából. Kiev sztalinszki, darmcai, szvja- osinszki és más kerületeiben a lakó­házak és hivatali épületek egész tömbjei épülnek. A kievi építők legnagyobbrészt nagyipari építkezési módszereket al­kalmaznak és ez lehetővé teszi a ■nunkaütem meggyorsítását. Az egyik nagy iskolaépület teljes összeállítá­sa előregyártott épületelemekből mindössze 28 napot vett igénybe. Az építők ma már alig alkalmazzák az pületek homlokzatának vakolását Is festését. A külső díszítésnek ezt i költséges formáját kerámialapok­kal helyettesítik. A városi építkezéseken komplex brigádok dolgoznak, amelyek seljes egészében elvégzik a ház fel­építésével kapcsolatos összes munká­kat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom