Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-16 / 269. szám

ÉSZAKMAGYAROR5ZAG Szerda, 1055. november 16. elkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Az elnök ezt követőleg bejelen­tette, hogy a megüresedett képviselői helyekre a budapesti választókerü­letben Suhajda József, a somogy- megyei választókerületben dr Sivó József pótképviselőt hívta be a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa. Hatalmas lelkesedéssel fogadta el az országgyűlés elnökségének azt a javaslatát, hogy a Népköztársaság Elnöki Taná­csában megüresedett két hely­re Rákosi Mátyást és Gáspár Sándort válassza meg. A képviselők hosszantartó tapssal köszöntötték a Népköztársaság El­nöki Tanácsának új tagjait: Rákosi Mátyást és Gáspár Sándort. A kül­ügyi bizottságban megüresedett tag­sági helyekre Szalai Bélát és Péter Jánost választották meg. A Népköztársaság Alkotmánya 24. paragrafusa új szövegének megálla­pításáról Molnár Erik igazságügy­miniszter terjesztett be törvényjavas­latot. Az országgyűlés a törvényja­vaslatot előzetes tárgyalás céljából a jogi bizottságnak adta ki. Ezután Hegedűs András a minisz­tertanács elnöke mondott beszédet. Hegedűs András elvtárs beszéde Hegedűs elvtárs beszéde elején megállapította, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta eltelt idősza­kot az ország politikai és gazdasági helyzetének javulása jellemzi. Az ipari termelés első háromne- gysdéves tervét 104 százalékra telje­sítettük. Hosszú évek óta először nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük a munka termelékeny- stge növelésének és az önköltség esekkentésének a tervét. Jelentős előrehaladás történt a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésében és a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésében, is. Túlteljesítettük a mezőgazdasági termelés éves ter­vét, dolgozó parasztságunknak túl­nyomó többsége pontosan eleget tett beadási kötelezettségének és jelentő­re i megjavult az állami szabadfelvá- tárlás is. Ebben az évben eddig 44 százalékkal több kenyérgabonát gyűjtöttünk be, mint az elmúlt év­ben. Ebben az évben már mintegy ötvenezerrel növekedett a termelő­szövetkezeti családok száma. Ezek a számok pártunk egész po­litikájának igazát bizonyítják. Az elmúlt félév minden tapaszta­la la azt igazolja hogy a Központi Vezetőség márciusi és áprilisi hatá­rozatai helyesek voltak. A jobbolda­li elhajlás ellen, amely pártunkban t állami életünkben lábrakapott és f • 1954-es évben már haladásunk 1 erékkötőjévé vált — múlhatatlanul 6-ükség volt határozott harcra. Köszönet illeti a Magyar Dolgozók P írtját, annak Központi Vezetőségét, amely élén Rákosi Mátyás elvtárssal teljes határozottsággal és megalku­vás nélkül vezette és vezeti ezt a har­cot, (Nagy taps.) Eredményeink el­érésében szerepet játszott a Haza­fias Népfront, amely mint a népi nemzeti összefogás szerve, a párt irányítása alatt segítséget nyújtott az előttünk álló feladatok végrehajtá­sához. A Hazafias Népfront heiyt Gzervei elősegítették a kormány cél­kitűzéseinek megvalósítását, dolgozó népünk öntevékenységének és tehet­ségének fokozott kibontakozását. A kormány, a megyei, a járási, a városi és a községi tanácsok és egyéb állami és gazdasági szervek javuló munkája is hozzájárult ahhoz, hogy sikerrel kezdtük el a jobboldali el­hajlás okozta károk helyrehozását. Az elmúlt félév alatt a Miniszterta­nács egész tevékenységét a Központi Vezetőség márciusi, áprilisi és jú­niusi határozatainak szellemében folytatta. Az eredményekkel, ame­lyeket elértünk, korántsem lehetünk elégedettek, mert lassúbb a fejlődés, mint amilyenre lehetőségünk van.- főként azért, mert még nem tudtuk felszámolni mindazt a lazaságot és fegyelmezetlenséget, amelyet a jobb­oldali elhailás okozott. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Beszámolómban — állami életünk legfelső fóruma, az országgyűlés előtt — nem egyszerűen a különbö­ző területeken mutatkozó eredmé­nyekről és hibákról akarok beszélni, hanem elsősorban azokról a tervek­ből és elgondolásokról, amelyeket to­vábbi előrehaladás'mk biztosítása érdekében a párt Központi Vezető­cégének útmutatása alapián a kor­mány kidolgozott. A Miniszterta­nács fontos kötelességének látja megosztani gondiát-baiát az ország- gyűlés tagiaival és Önökön keresztül az egész dolgozó magyar néppel. Az iparban elért sikereink jelentősek, de még távolról sem használunk ki minden lehetőséget Hegedűs elvtárs ezután többek kö­zött kijelentette: a munkatermelé­kenység fokozása és a népjólét eme­lője egymástól elválaszthatatlan. A népjólét emeléséről beszélni anélkül, hogy ne tennénk gyakorlati intézkedéseket a termelékenység nö­velésére, puszta szócséplést jelent, amely a Horthy-rendszer képviselői­nek hazug frázisaira és ígérgetései­re emlékeztet és teljesen idegen a kommunistáktól, a hazájukat szerető dolgozóktól. Az elmúlt félév során olyan gya­korlati intézkedéseket valósítottunk meg, amelyek elősegítették a terme­lés jobb megszervezését, megjavítot­ták az anyagellátást és csökkentet­ték a gyárak közötti együttműködés hiányosságai miatt jelentkező kiesé­seket. Nagyobb önállóságot biztosí­tottunk az igazgatóknak, intézkedé­seket tettünk a munkafegyelem megerősítése, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme és az anyagta­karékosság erdőkében. Munkásosztályunk, műszaki értel­miségünk megértve pártunk politi­káját, a kormány ezen célkitűzéseit erőteljesen támogatta. Engedjék meg, hogy a kormány nevében e helyről is köszönetét mondjak or­szágunk vezetőerejének, dicső mun­kásosztályunknak az iparban már­cius óta elért eredményeiért, áldo­zatkész munkájáért. (Nagy taps.) A Központi Vezetőség november 9-i ülése rámutatott, hogy bár az iparban elért sikereink jelentősek, még távolról sem használunk ki a munka termelékenységének növelé­sére — a technika jelenlegi színvo­nala mellett — rendelkezésünkre ál­ló minden lehetőséget. Sok üze­münkben és gyárunkban, különösen a szénbányászatban, a magas- és mélyépítésben, korszerű új gépek százait és ezreit nem használjuk ki megfelelően. A termelés és a koope­ráció rossz megszervezése miatt, kü­lönösen a Kohó- és Gépipari Minisz­térium vállalatainál, értékes munka­órák százezrei és milliói esnek ki a termelésből. A Minisztertanács a- központi Ve­zetőség november 9—12-i határoza­tának megfelelően a hibák kiküszö­bölése érdekében mindenekelőtt az ipari termelés vezetésének ellenőr­zését igyekszik megjavítani, s a ve­zetés tőfeladatává az ellenőrzés mellett a termelés gyakorlati meg­szervezését teszi. Kemény rendet, munka- és terv­fegyelmet kell megvalósítani és job­ban kell védenünk a szocialista tu­lajdont mint eddig. Az ipari vezetés gyakorlativá té­tele és magasabb színvonalra eme­lése érdekében a Központi Vezető­ség legutóbbi határozatának megfe­lelően, nagyobb jogkört kívánunk adni a termelés irányításában a mű­vezetőknek és főművezetőknek és ezzel egyidejűleg rendezni kívánjuk bérezésüket is. Tisztelt Képviselőtársak! Az ipar vezetői feladatukat csak akkor tudják elvégezni, ha az üze­mek dolgozóira, munkásosztályunk­ra támaszkodnak. Ha felhasználják azt a kimeríthetetlen tartalékot, amely munkásosztályunk tehetségé­ben, kezdeményező készségében, munkaszeretetében van, ha támo­gatják a szocialista munkaversenyt és az újító mozgalmat, amelyben ki­fejezésre jut munkásosztályunk al­kotó munkalendülete. Olyan rendszabályokkal, amelyek­nek végrehajtása kizárólag csak raj­tunk múlik — nagyon lényegesen tudjuk emelni a munka termelé­kenységét és csökkenteni a termé­kek önköltségét. Sok adat mutat ar­ra, hogy nem járunk messze az igaz­ságtól, ha ezt a lehetőséget, — amelv jelenleg rendelkezésünkre áll, de amelyet nem használunk ki — a termelésnek mintegy 15—20 száza­lékára becsüljük: olyan tartalék ez. amelynek egy évre vonatkoztatott összeséből, ha azt lakásépítésre for­dítanánk, százötvenezer lakást tud­nánk építeni, azaz egy év alatt öt olyan nagy várost, mint Miskolc. — Számunkra ma még a legna­gyobb jelentőségű ezeknek a tarta­lékoknak a feltárása, mégis ha nem akarunk elmaradni a szocialista és kapitalista világgazdaság között fo­lyó versenyben, akkor az ipart egy­re újabb és korszerűbb technikával kell ellátni. A jövő évben az ezévi tervnél 31 százalékkal többet ruházunk be — A műszaki színvonal fejleszté­se érdekében különös gondot fordí­tunk a gépgyártás fejlesztésére, mert tudjuk, hogy iparunknak ez az ága a gazdasági fejlődés motorja. Ezen áll, vagy bukik mind az ipari, mind a mezőgazdasági termelés fejleszté­sének üteme. Ezért gépiparunk ter­melését az 1956-os népgazdasági tervjavaslat szerint 15.7 százalékkal akarjuk emelni. — Az elmúlt években gépiparunk sok területén tértünk rá olyan gyártmányok előállítására, amelyek a tudomány legújabb vívmányain alapulnak. Ugyanakkor sok olyan gyártmány, technológiai és techni­kai eljárás van, amely messze elma­Az éves terv teljesítésében nagy jelentősége van a húsz budapesti üzem felhívása nyomán a terv ha­táridő előtti teljesítésére indított munkaversenynek. — Tisztelt Elvtársak! — Minden lehetőség megvan ar­ra, hogy iparunk gyors ütemben fejlődjék és a termelékenység és az önköltség színvonala tekintetében ne csak elérjük, hanem túl is ha­ladjuk a legfejlettebb kapitalista or­szágokban elért mutatókat. A mi politikai, társadalmi és gazdasági rendszerünk fejlettebb, mint a ka­pitalistáké. Meggyőződésünk, hogy szocialista iparunk, dicső munkás- osztályunk, műszaki értelmiségünk sikeresen birkózik meg az előttünk álló feladatokkal. — Mozgósítsunk minden erőt, hogy maradéktalanul teljesítsük a Központi Vezetőség november 9— 12-i ülésének határozatát, a magyar ipar fejlesztésének ezt a nagyjelen­tőségű harci programmját. (Nagy taps.) rad a műszaki lehetőségektől. Ennek főoka az, hogy ipari termelésünk vezetése és a termelés ellenőrzése is egyoldalúan, főleg a termelési ter­vek teliesitését kisérte figyelemmel, s emellett csak harmadrendű sze­rep jutott a korszerűsítésnek, a mű­szaki színvonal emelésének, és ami ezzel együtt jár, a termelékenység növelésének és az önköltség csök­kentésének. — A Minisztertanács az elmúlt félév alatt több intézkedést tett, hogy iparunkat, közlekedésünket és mezőgazdaságunkat gyorsabban lás­suk el a legújább technikával és rövjdebb idő alatt térjünk rá úi, éspedig a legkorszerűbb gyártmá­nyok gyártására. — Mindezeknek a feladatoknak megvalósításában nagy szerep vár n Műszaki Fejlesztési Tanácsra, amely mint a Minisztertanács szerve, ve­zeti a párt- és kormánvhatározatok alapján a műszaki színvonal fej­lesztéséért folyó munkát. — Iparunk feüeszíése érdejféb'm már ebb°n az évben megnöveltük beruházásainkat. A mvő évben az ez- évi tervnél 31 százalékkal kívánunk többet beruházásra fordítani. Beru- házé-anöv<»l0-*nek határt szab a néojólét á'landó emelésének kö­vetelménye és az a törekvésünk, hopv az elmúlt években, elsősorban 1954- ben mepnövekedett külföldi adósság-állományunkat jelentős mértékben csökkentsük. — Igyekeztünk megrövidíteni az elmúlt félévben az új üzemek épí­tésének időtartamát is és ezzel csök­kentettük azokat az állami eszközö­ket, smelvek a megkezdett, félig- kész építkezésekben tulajdonképpen kihasználatlanul hevernek. — Beruházásainkat a jövő évben is elsősorban arra kell fordítanunk, hogy meggyorsítsuk a megkezdett és féligkész építkezések befejezését és már 1956-ban elériük egyes nagy léfesítménveink, illetve azok első részlegeinek üzembe helvezését és termelésbe való bekapcsolását 1957- ben. Már 1956-ban jelentős mennyi­ségű kohókokszot termelünk a Sztá­lin Vasmű kokszoló tizemében: még 1856-ban üzembe akarjuk állítani a II. sz. nagyolvasztót. A jövő évben üzembe kívánjuk helyezni a tisza- palkonyai és tiszalöki erőművek el­ső gépegységeit. Tisztelt Országgyűlés! — Ipari termelésünk műszaki színvonalának gyors fejlődését nagy­mértékben elősegítik széleskörű és egyre hatékonyabb gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolataink a baráti országokkal, elsősorban a Szovjet­unióval. A baráti országok között nagyjelentőségű új nemzetközi mun­kamegosztás alakul ki a népgazda­sági tervek összehangolása alapján. Ez a munkamegosztás megfelel min­den ország érdekének. Egyrészt lehe­tővé teszi, hogy elsősorban azokat a termelési, illetve gyártási ágakat fejlesszük saját és a baráti orszá­gok szükségleteinek figyelembevéte­lével, amelyekre kedvező lehetősé­geink varinak, másrészt biztosan szá­míthassunk a baráti országokra bi­zonyos termelésünkhöz szükséges termékek iránt jelentkező szükségle­teink kielégítésénél. A Minisztertanács tevékenysége arra irányul, hogy országunk és a szocialista tábor gazdasági fejlődése érdekében adottságainknak megfe­lelően részt vegyünk ebben a nagy- jelentőségű nemzetközi munkameg­osztásban. Ez a munkamegosztás és együttműködés lehetővé és egvben kötelességünkké teszi, hogy iparunk fejlesztése terén többet tanuliunk a baráti országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk, hogv tapasz­talatokat vegvünk át a feilett ipar­ral rendelkező tőkés országoktól is. — Tisztelt Országgyűlés! — Pártunk III. kongresszusa az 1955- ös feladatokat úgy határozta meg, hogy legyen ez az év a máso­dik ötéves terv előkészítésének idő­szaka. Munkásosztályunk, műszaki értel­miségünk helytállásával, a párt- és tömegszervezeti munka, valamint a gazdasági vezetés javításával ered­ményeket értünk el. Fokozott jó munka szükséges a szénbányászatban,, különösen a kok­szolható szén, a vegyi-iparban, a műtrágyagyártás és egyes export- kötelezettségeink maradéktalan tel­jesítéséért, az építőiparban, a tégla­gyártás, továbbá a timföldbányá­szatban mutatkozó elmaradások fel­számolásáért, Dolgozó parasztjaink még inkább érdekeltié váltak termelésük növelésében Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk vezető ága, az] ipar mellett fölöttébb nagy jelentő­sége van hazánkban a mezőgazdasá­gi termelés fejlesztésének. A Központi Vezetőség ez év jú­niusi határozatának megfelelően a Minisztertanács egyik legfontosabb feladatának olyan intézkedések meg­tételét tekintette, amelyek nagymér­tékben fellendítik a mezőgazdasági termelést és egyben elősegítik a mezőgazdaság szocialista átszerve­zését. E cél érdekében tovább fej­lesztettük gépállomásainkat. Már eb­ben az évben nagy területen, mint­egy 160.000 kát. holdon alkalmaz­tuk a vegyszeres gyomirtást. Dol­gozó parasztjainkat bőséggel ellát­tuk rézgáliccal, kisgépekkel, olyan cikkekkel, amelyekben az elmúlt években nem egyszer hiány volt. Mezőgazdaságunk fejlesztése érde­kében meggyorsítottuk kazincbarci­kai új műtrágyagyárunk építését. A gyár évente mintegy 220.000 tonna nitrogénműtrágyát fog termelni. E nitrogénmennyiség felhasználása révén várható egy évi mezőgazda- sági terméktöbblet kenyérgabonaér­tékben kifejezve fővárosunk lakos­ságának közel két évi kenyér' és liszt szükségletét biztosítja. A kormány intézkedései következ­tében a dolgozó parasztság — ter­melőszövetkezetiek és egyénileg gaz­dálkodók egyaránt — méginkább érdekeltté váltak termelésük nö­velésében, vagyis abban, hogy jobb munkával, új módszerek alkalmazá­sával többet és olcsóbban termelje­nek. Egyre nagyobb azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, — elsősor­ban a termelőszövetkezetekben —, akik nagy lelkesedéssel keresik az új módszereket, amelyekkel nagyobb termést lehet elérni. Vannak azon­ban olyanok is, akik elhanyagolják a mezőgazdasági munkák időbeni el­végzését. Sokan például ebben az év­ben is őszi szántás helyett tavaszi szántásba vetették a kukoricát. So­kan most is lassan végzik az őszi betakarítási munkát, késlekednek a vetéssel és az őszi mélyszántással. A kenyérgabonavetés — jövőévi kenyerünk biztosítása — nemcsak az egyes dolgozó parasztoknak és egyes termelőszövetkezeteknek az ügye, hanem országos ügy, ezért a Minisztertanács felszólít minden dol­gozó parasztot, termelőszövetkezeti tagot, a kenyérgabonavetéstervek maradéktalan teljesítésére. Bízunk abban, hogy az idei rendkívüli ősz ellenére is minden termelő, minden község maradéktalanul eleget tesz ennek a kötelezettségének. Annál is inkább bizhatunk ebben, mert a dolgozó parasztság döntő többsége ebben az évben szorgalom­mal és becsülettel tett eleget a ter­melésben, a beadásban és az adó­zásban ráháruló kötelezettségek­nek. Engedjék meg, hogy a kormány nevében köszönetét mondjak a ter­melésben élenjáró, az állampolgári kötelezettségüket becsületesen telje­sítő termelőszövetkezetek tagjai­nak, egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztoknak, az állami gazdaságok és gépállomások kiváló dolgozóinak (hosszan tartó, lelkes taps.) Tisztelt Országgyűlés! Bár mezőgazdasági" termelésünk tagadhatatlanul fejlődött, elbizako­dottságra semmi okunk nincs, mert a mezőgazdaság fejlődésének, üte­me elmarad az iparétól és mert a mezőgazdaság még nem tudja meg­felelően kielégíteni a mezőgazdasá­gi termékekben mutatkozó növekvő szükségletet. Az ipar jelentősége a mezőgazda- sági termelés fejlesztésében — a gépesítés eredményeként — e ter­melési évben sokkal inkább megmu­tatkozott, mint eddig bármikor. A termelőszövetkezetek termésátlaga a folyó évben búzából már 19 szá­zalékkal, rozsból 25.4 százalékkal, őszi árpából 10.2 százalékkal halad­ta meg az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok termésátlagait. A gépesítés fölényét és diadalát bi­zonyítja az a tény is, hogy a gép­pel végzett őszi mélyszántásba ve­tett kukorica idejében beérett és bő termést adott, a kedvezőtlen időjá­rás ellenére és az egyéni kisparaszti gazdaságok tavaszi szántásba vetett és későn érő kukoricájával szemben. Meg kell állapítanunk, hogy a munkaigényes termelési folyamatok­ban, így a növényápolásban, beta­karításban trágyázásban az elma­radás rendkívül nagy és ezért súlyos felelősség terheli a Kohó- és Gép­ipari Minisztériumot, valamint a Földrpűvelésügyi Minisztériumot. Mindent megteszünk azért, hogy a magyar Univerzál traktorok sorozat- gyártását mielőbb megkezdhessük és a kísérletek meggyorsításával töké­letesítsük és tömegesen gyártsuk a kukorica-, burgonya-, cukorrépa- be­takarító gépeket is. Gyorsabban kell leküzdenünk elmaradottságunkat a műtrágyagyár­tás é? felhasználás terén is. Meg kell gyorsítanunk műtrágyagyáraink ka­pacitásának kibővítését és új rrjű- trágyagyárat is kell létesíteni. A jövő évben hazai gyártású ve­gyianyagokkal mintegy 600.000 kát. holdon kívánjuk elvégezni a gyom­irtást az őszi és a tavaszi kalászo­sok vetésterületein. Jó eredményt igér a kukorica gyomnövényeinek vegyszeres irtása is. A magyar kormány a szocialista iparosítás eredményeire támaszkod­va el kívánja érni. hogy a magyar mezőgazdaság túlszárnyalja a fel­szabadulás előtti legmagasabb ter­melési színvonalat és áz egy főre és egy hektárra eső termelési érték el­érje a hazánkhoz hasonló természeti adottságokkal rendelkező fejlett or­szágokét. 50 ezer új belépő család a termelőszövetkezetekben — A mezőgazdaság fejlesztése ér­dekében gyorsabban kell előrehalad­nunk a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében. Már eddig is bebizo­nyosodott, hogy a technika jelenlegi színvonalán a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek egv-két év alatt le tudják gyűrni a kezdeti akadályo­kat. A szövetkezeti nagyüzemi gaz­dálkodás fölénvét. a munka maga­sabb termelékenységét mutatja, hogy termelőszövetkezeteinkben már a múlt évben a közös és háztáji gaz­daságokból származó esv családra eső összes termelési érték mintegv 34.000 forint volt, ugyanakkor az egyéni gazdaságok egv családra eső múlt évi átlaga nem érte el a 20.000 forintot. Fz a különbség az előzetes számítások szerint, a folvó évben a tennelőszövetkezetek javára mintegy 10—15 százalékkal tovább emelkedik. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók versenyében, az idei eredményfek alapján még inkább a termelőszövetkezeteket illeti a babér. (Nagy taps.) — Dolgozó parasztságunk, látva a termelőszövetkezetek javuló gazdál­kodását. egyre inkább magáévá teszi a bglénés gondolatát. Ezt bizonyít!» a termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésének lendülete. Júniusban arra számítottunk, hogy ez év végéig mintegy ötvenezer úi belépő család lesz és a termelőszövetkezetek szán­tóterülete hozzávetőleg kétszázezer holddal fog növekedni. Ezzel szem­ben már október végéig ötvenezer család lépett be a termelőszövetke­zetekbe és területük háromszázhúsz- ezer katasztrális holddal, benne két­százhatvanhétezer katgsztrális hold szántóterülettel növekedett. — A Minisztertanács fontos fel­adatának tartja, hogy továbbra is szervezeti és gazdasági intézkedések­kel megkönnyítse az új és megnöve­kedett termelőszövetkezete!.. k kez­deti nehézségeik leküzdését és a hi­bák kijavítását. így a termelőszövet­kezetek o1".-,-, beruházásait, amelyek­kel gazdálkodásuk üzemi alapjait rakják le. az állam 20 év alatt visz- szstérítendő hosszúlejáratú hitellel támogatja. — Segíteni a termelőszövetkezeti parasztokat, de ugvanabbor biztosí­tani azt is, hogy az egyénileg gazdál­kodó dolgozó paraszt — aki még nemi szánta rá magát a szövetkezeti életre — megkapjon mindent, a termeléshez szükséges eszközt és anyagot és meg­találja számítását a mezőgazdasági tern-eléshen, ez a mezőgazdasági ter­melés IeJtoc-*á<!őnek. a mezőgazdaság egészséges alánon történő szocialista átszervezésének egyik legfontosabb alanelve. Az ország felornoU-adásőnék érdekében ennek megvalósítását népi demokratikus kormányunk egyik legfontosabb kötelességének tartja. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom