Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)

1955-11-10 / 264. szám

Németországi élmények ESZÄKMÄGMRORSZÄG r Pénzzel rém lehet pótolni az elismerő szót Totó-ttppjeink v*. AZ MDP BOR SÓD - A BAU D-ZEMPLÉN MEGYE I PÄRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 264 szAm ÁRA 50 FILLÉR Mlsko'c. 1955 november 10. csiilörfök Begyűjtésben az éten — a vetésben se maradjunk le! FALUSI LEVELEZŐINK ÍRIAK Zárszámadás a mezocsáti Szabaddá»; trrmelőszövetkczctbeei A begyűjtési minisztérium a na­pokban értékelte a megyék begyűj­tési versenyét. Az értékelés szerint a kötelességteljesítés egészét te- : kintve Borsod megye a második helyet foglalja el hazánk tizen­kilenc megyéje között. S ez a má­sodik hely nem lebecsülendő ered­mény, de nem is ok az elbizako- dásra. Egy esztendővel ezelőtt, de még i néhány hónapra visszatekintve is, Borsod megye dolgozó parasztsága adósa volt az államnak. A falu dol- /gozó parasztjainak egy része — el- ( mulasztotta a kötelességteljesítést. Nem volt kevés az olyan dolgozó parasztok száma, akik közömbösen vették az adósságot, szégyenkezés, , megbánás nélkül szemlélték, hogy ők s velük együtt a megye az utolsó helyre kerül, ha a hazafias­ságról, a kötelességről van szó. Az elmúlt egy esztendő s különösen az elmúlt hónapok alatt azonban — hála a felvilágosító szó erejének — megváltozott az ilyen dolgozó pa­rasztok álláspontja s ez az egész 1 megye kötelességteljesítésének helyzetét is megváltoztatta. A kötelességet csak az tudja tel- ; jesíteni, akinek van miből. Egy év­vel ezelőtt még sok dolgozó paraszt hivatkozott arra, hogy nincs ele­gendő terményem, nem termett annyi, amennyit szerettem volna. S ha a kötelességteljesítésre terelő­dött a szó, könnyebben elhangzott a nincs!, mint a van! Volt ugyan termény, futotta volna a köteles­ségteljesítésre is; azonban nem annyi volt, amennyi jobb munká­val, körültekintőbb gazdálkodással lehetett volna, sőt kellett volna, hogy legyen! A termelőszövetkeze­tek, de különösen az egyénileg dol­gozó parasztok gyengébb termést takarítottak be. mint amennyit a rendelkezésre álló feltételek, — az időjárás, az állam segítsége az élenjáró termelési módszerek —, odaadóbb munka mellett biztosítot­tak volna. A párt- és kormányhatározatok, a párt- és tanácsszervek megfelelő felvilágosító munkája, a termelő- szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok megértése azonban ez esztendőben már lényegesen javí­tott az eddigi hibákon. Nem egy megyei tanácskozáson és a megyei pártbizottság szeptem­beri pártaktívaülésén is világossá vált, hogy a megye adóssága nagy­részt a kulákok és a kulákok be­folyása alá került notórius nem­teljesítők adóssága! A begyűjtési és állami szervek, a falusi pártszer­vezetek és kommunisták hosszú időn át liberálisan kezelték a falu kötelességteljesítését. Egv-egy já­rás: a mezocsáti, sárospataki, sze­rencsi és egy-egy község: Meg.vaszó, Sárospatak, Mezőkeresztes állami és pártszervei, kommunistái és népnevelői és ezen községek, járá­sok becsületes dolgozó parasztjai szinte teljesen felszámolták az el­múlt esztendők hibáinak maradvá­nyait. A párt- és tanácsszervek a népnevelők segítségével mindent megtettek, hogy valamennyi dol­gozó paraszt megértse, miért szük­séges a kötelezettség példamutató teljesítése, miért szükséges ezzel minél szorosabbá tenni a munkás— paraszt szövetséget. S a kulákok- nál, a notórius nemteljesítőknél helyesen és bátran nyúltak a tör­vényesség alkalmazásához, még­hozzá a megfelelő felvilágosítás nyomán, a becsületes dolgozó pa­rasztok teljes egyetértésével és se­gítségével! Ezt a leghelvesebb és szükséges módszert azonban nem alkalmazták a többi járások és köz­ségek állami és pártszervei úgv, ahogy kellett volna. A megvei párt- aktívaülés óta eltelt napok azon­ban e téren is változást hoztak. A falusi pártszervezetek megértették, hogy a kötelességteljesítés nem annyira adminisztratív, mint politi­kai munka kell hogy legyen. A be­gyűjtési, párt- és tanácsszervek összefogása, a megfelelő politikai munka azután meghozta a gyümöl­csöt. A kommunisták, tanácstagok és népnevelők százai, ezrei magya­rázzák ma már minden dolgozó pa­rasztnak a kötelesséeteljesítés fon­tosságát, lényegét. És a falu dol­gozó parasztsága, az elmúlt tíz esz­tendő eredményei, a párt és kor­mány, az egész ország további szép és megvalósítható tervei alapián, mint eddig, sőt jobban mint eddig, bízik a párt szavában, hisz a párt szavának. Ezek, az eredményesebb termelőmunka, a párt és állami szervek odaadóbb, kommunista tevé­kenysége, megyénk dolgozó paraszt­ságának megértése és feltétlen be­csületessége eredményezte, hogy míg az elmúlt esztendő hasonló — őszi — időszakában megyénk a 18 —19. volt a kötelességtel jesítésben, addig ma a második helyet foglal­juk el. Büszke lehet erre — és le­gyen is! — megyénk valamennyi kommunistája, becsületes dolgozó parasztja, de ne öntelten, ne el- í'ogódottan büszke. Borsod megye második helye nem azt jelenti, hogy minden a legnagyobb rendben van. Hiszen egy-egy járásban, Ricsén, Encsen, Ózdon, Edelényben még mindig je­lentős az adósság, jelentős a hátrá- lékosok száma. Még a második hely ellenére is mindössze 71.6 száza­lékra teljesítette megyépk az éves tervet, holott adósság nélkül, tiszta gazdalappal kell kezdenünk az űi. 1956-os esztendőt. Ez az eddiginél is iobb, eredményes politikai fel- világosító munkát követel meg minden járás, község begyűjtési dolgozóitól, párt- és tanácsszervei­től. S különösen jó munkát követel valamennyi járás és község kom­munistáitól, termelőszövetkezetei­től és egyénileg dolgozó parasztjai­tól egyaránt az előretekintés, a fel­készülés az elkövetkezendő eszten­dőre. Az eddigi szégyenteljes lemara­dás, adósság megszüntetésének egvik feltétele az idei jobb termés volt. S ez a jobb termés, a még jobb termés további legfontosabb feltétele a szocializmus építésének, a jobblét megteremtésének. Több kenyér pedig csak úgy terem, ha megteremtjük hozzá az alapot, ha ideiében előkészítjük a talajt, földbe tesszük a magot. Amíg azon­ban megyénk dolgozó parasztsága igyekezett felszámolni a nem dicsé­retes adósságot, ezzel párhuzamo­san mér nem olyan eredményesen vetett és veti meg á jövő évi ke­nyérgabonatermés alapiát. A be­gyűjtésben! második helytől jelen­tősen elmaradtunk az őszi kalászo­sok vetésével. És ez nem megfelelő felkészülés az elkövetkezendő esz­tendőre. Igen kevés olyan község és még kevesebb olyan járása van megyénkben, ahol már egészében, avagy csak megközelítőleg egészé­ben teljesítették a vetési tervet. Néhány termelőszövetkezet: a me- gvaszói Béke, a monoki Kossuth, a legyesbényei I. Megyei Tanácsko­zás és Rátka község kivételével még sehol sem dicsekedhetnek 100 százalékkal, még mindenütt zsák­ban az elvetésre előkészített mag felerésze. S a legtöbb helyen el­fogadható indok nélkül. Igaz, hogy későn értek a kapá­sok. összetorlódott a munka. De későn értek a kanások Megyaszón is. Monokon is. Rétkán is. Azonban itt megtalálták a megfelelő mód­szereket, a legjobb megoldást. A termelőszövetkezetekben ésszerűen szerveztek meg a betakarítást és a vetést. Úgy kezdtek a betakarítás­hoz. hogy az ne hátráltassa, hanem segítse a vetésterv teljesítését. A rátkaiak, pedig időben kérték a traktort a szerencsi génállomástól és minöpri nercet kihasználta'^ hogy földbe tegyék a magot. Ha gépnél nem ment, ment kézzel. A tanács tudta, mikor és hogyan szól­jon a gazdákhoz, megtalálta a mód­ját, hogy minden nan tisztán lássa a vetés állását, míkéntjét-hosvan- iát. S ez az. ami hiánvz'k még a legtöbb tanács és pártszervezet módszertárából. Sok beirep vártai? és várnak — amíg megbíria a talai a vetőgépet. Néhánv t«z-ken méz a tagság a masa ereiéből betaka­rnia p kukoricát a vetésre kisze­melt tábláról. Azonban a tanácsok és pártszervek nem mozgósítottak arra. hoer lehet kézzel is vetni, mert inkább ígv, mint sehogy, de arra sem. hogv a termelőszövetke­zeteknek lebet segíteni is. s akkor hamarabb elvethetnek... Most sür­gősen nőtolni kell a mulasztottakat, Az idő jó, dolgozhatnak már a gé­pek is a mepve minden részében. Vetni kell. elvan eredményesen, elvan becsülettel, ahogy a kö­te'esséctelms.'téshez hozzálátott megrénk dolgozó parasztsága. Hi­szen ha a beerijítés mellett r vetés­ben is az e’sők közé kerülünk, ak­kor már hlztásítottuk, leraktuk a jövő évi boldogulás, a tovább’ bol­dogulás e«vik alapját, márpedig ez az alap feltétlenül szükséges! Több sertés — több hús és a sir A Miskolci Sertéstenyésztő és Hiz­laló Vállalat már teljesítette sertés­tenyésztési tervét. A vállalathoz tar­tozó telepek közül az aíbertmajori, a sajószögedi és a pukkancspusztai ér­ték el a legjobb eredményt. Id. Bo­ro;. József, Hliva János, Galuska Jó­zsef és Sztrik Gábor sertéstenyész­tők jó munkája is nagyban hozzájá­rult a vállalat éves tervének határ­idő előtti teljesítéséhez. A vállalat vezetősége és pártszervezete külön köszönetét fejezi ki azoknak, akik jó munkájukkal hozzájárultak dolgozó népünk hús- és zsírellátásának meg­javításához. HORVÁTH ETEL igazgató Gyorsítsuk meg a cukorrépa betakarítását Az őszi betakarítás elvégzése igen sürgős feladat, minden percet ki kell használni, hogy a még földben lévő kapásokat begyűjtsük. Akár őszi. akár tavaszi vetemény kerül majd a földbe, a betakarítás után mindenképpen el kell végezni az őszi talajelőkészítő munkálatokat. Egyes termelőszövetkezetek mégis késlekednek a cukorrépa kiszedésé­vel és átadásával, noha az idő előre­haladottsága miatt most már szá­molni kell a kedvezőtlen időjárással is. A bodroghalmi Szabadság terme­lőszövetkezetnek két hold, az ároktői Vörös Csillag termelőszövetkezetnek 12 hold, az ároktői Uj élet tsz-nek 6 hold, a tornanádaskai Haladó ter­melőszövetkezetnek 5 hold cukor­répája még a földben van. De lehet­ne sorolni még tovább is azoknak a termelőszövetkezeteknek a nevét, amelyek halogatják a cukorrépa ki­szedését. Pedig a termelőszövetkeze­teknek is elsőrendű érdeke, hogy mi­nél előbb kiszedjék é> átadják a cu­korrépát. Az idei bőséges cukorrépa- termés eredményeként a termelőszö­vetkezetek szép jövedelemhez jut­nak. A répa mielőbbi átadása nem közömbös a termelésiben részt vett tagoknak sem, mert a prémium fele 5krt illeti, ez pedig az idei bő ter­més mellett elég tekintélyes összeget tesz ki. KISS KAROLY Szerencsi Cukorgyár ' Ez év november 27-től decem­ber 4-ig az MSZT rendezésében Szovjet-Ukrajna Ünnepi Hetet tar­tunk. Megyénket szoros kapcsola­tok fűzik Ukrajnához, elsősorban Kárpát-Ukrajnához. 1939-ben, ami­kor a horthysta fasiszták megszáll­ták Kárpát-Ukrajnát. megyénk északi részének haladó baloldali csoportjai támogatták az ukrán partizánok ellenállását. Az ukrán és a magyar nép közötti kapcsolat azonban csak a felszabadulás után vált igazi baráti kapcsolattá. Me­gyénk nagy részét az ukrán hadse- ■ eg katonái szabadították fel. Szovjet-Vkrajna Hetén azt sze­retnénk elérni, hogy minden bor­sodi dolgozó ménjobban megis­merje szomszédunknagy bará­tunkat, a Szovjet-Ukrán Köztársa­ságot. annak népét, munkáját, al­kotásait. Az ukrán SZSZK akkora terüle­tet foglal magában, mint Francia- ország és Belgium együttvéve. Uk­rajna híres termékeny földjeiről. Az egyszerű embereknek azonban az Októberi Forradalom előtt sem­mi sem jutott gazdac.ágából. Bá­nyái, gyárai nagyobbára francia, angol, belga és egyéb külföldi ka­pitalisták tulajdonában voltak. El­maradott függő ország volt, nem rendelkezett fejlett iparral, gép­gyárakkal, erőművekkel. Csak a földbirtokosok és a kulákok föld­jén dolgoztak mezőgazdasági gé­pek. Traktoruk egyáltalán nem volt. Ma 1S2 ezer traktor, 51 ezer kombájn és sok tízezer egyéb gép A mezocsáti Szabadság termelő- szövetkezet nem tartozik a megye legjobb termelőszövetkezetei közé. Két évvel ezelőtt a káros jobbol­dali nézetek hatása visszavetette fejlődését. Akkoriban sokan kilép­tek a szövetkezetből, a bentmara- dottak pedig kedvüket vesztve in­kább a háztájin dolgoztak. Ezévben azonban gyökeresen megváltozott az élet a Szabadság tsz.-ben. A tagok új lelkesedéssel kezdtek meg a munkát. A kilépett tagok ennek láttán újra beléptek, mert valamennyien látták, hogy boldo­gulásukat csak a termelőszövetke­zetben tudják megtalálni. A zárszámadás előtt elbeszélget­tünk Nemes Mihály elvtárssal a tsz elnökével. Elmondotta, hogy a tagok legnagyobb része 400—450 munkaegységet szerzett. A része­sedés jövőre sokkal jobb lesz, de most is többet kapnak mintha egyénileg dolgoztok volna. Balogh Mihály például 450 munkaegysége után 18 mázsa búzát, 450 kg. ár­pát, 450 kg. burgonyát, 5 mázsa kukoricát és mindezen felül mun­dolgozik az Ukrán Köztársaság mezőgazdaságában. A munkálatok 90—95 százalékát gépek végzik el. Ukrajna a szovjet hatalom ide­jén élenjáró ipari hatalommá fej­lődött. 1953-ban az ukrán ipar 19 nap alatt körülbelül annyit ter­melt, amennyit a forradalom előtt egy esztendő alatt. Olyan ipari óriások létesültek ezen a területen, mint az Azovi-tenger partján épült „AzovsztaV’ kohókombinát. A régi szénbányákat újjáépítették. Az új bányákban az élenjáró technika és a munkafolyamatok gépesítése tel­jesen megváltoztatta a bányász­munkát. Megváltozott a bányászok élete is. Az ukrán ipar fejlődése egy­bekapcsolódik a köztársaság villa- mcsításánal. Felépült a dnyepe'i vizierőmű, amely a legnagyobb Európában. A Dnyeperen most egy másik hatalmas vízierőmű is épül, a kahovkai. A háború utáni évek­ben több mint négyezer falusi erő­művet építettek. Annak ellenére, hogy Szovjet- Ukrajna földjén kétszer gázoltak végig az imperialista bitorlók, sok gazdasági ágban még olyan hatal­mas európai országokat is túlszár­nyal. mint Franciaország és Olasz­ország. A háború idején elousztult ukrán városok ma szebbek, mint valaha. A háború utáni esztendők­ben a városokban körülbelül 10 millió négyzetméter lakóteret, a falvakban pedig több mint 300 ezer lakóházat állítottak helyre, illetve építettek fel. Harkov Ukrajna egyik legrégibb kaegységenkint 10.80 forintot ka­pott, ami 4860 forint összesen. Ez mintegy 13 ezer forint tiszta jöve­delemnek felel meg, amiért Ba­logh Mihály egymaga dolgozott kb. 280 munkanapot. Az év többi napján odahaza a háztáji földön látta el a munkát. Ezzel szemben érdemes megnéz-* ni Kerékgyártó Lajos 12 holdas középparaszt jövedelmét. Kerék­gyártó Lajos példamutatóan telje­síti beadását, adóhátraléka nin­csen. Az idei bőséges termés után 10 q búzát, 3 q burgonyát, 12 q kukoricát és 5 q árpát szállított a kamrába. Ez felfelé kerekítve mintegy 7—8000 forintot^ jelent, amiért egész család la látástól va- kulásig dolgozott. Kcrékgvártóék- nak a legjobb véleményük van a közös gazdálkodásról, amint mond­ják csak azért nem lépnek be a szövetkezetbe, mert öregek. Vcjük azonban már a Szabadság tsz-ben dolgozik. ORSZÁGHEGYI ERNŐ Mezőcsát. egyetemi városa. Több diák tanul itt, mint Anglia összes főiskoláján. A köztársaságban összesen 144 egyetem működik. Az egyetemeken 777 ezer diák tanul, több mint Franciaországban, Svédországban és Ausztriában együttvéve. A szocialista gazdaság gyors fej­lődését a szovjet emberek anyagi jólétének és kulturális színvonalá­nak állandó emelkedése kíséri, mert a Kommunista Párt és a szovjet kormány egész politikájának, gya­korlati tevékenységének legfőbb törvénye a nép jólétéről való gon­doskodás. • Ragyogóan bizonyítja ezt a gon­doskodást az is, hogy 1954-ben már a hetedik árleszállítást hajtották végre. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság költségvetésének több mint kétharmadát a lakosság anyagi és kulturális jólétének eme­lésére fordítják. A dolgozók anyagi jólétének állandó növekedését bi­zonyítja az a tény is, hogy évről- évre növekszik az áruforgalom és fokozódik a közszükségleti cikkek gyártása. Csupán a helyi ipar vál­lalatai 70 százalékkal több köz­szükségleti cikket gyártanak ma, mint 1950-ben. Szoviet-Ukra'na a hatal­mas Szovjetunió szerves alkotó­része. Ukrajna, mely az Októberi Forradalom előtt elnyomott, elti­port félgyarmat volt. a szovjet né­pek baráti családjában a szovjet hatalom évei alatt virágzó ipari és mezőgazdasági köztársasággá fej­lődött. Bodrogolasxiban is munkához láttak Ezév tavaszán a bodrogolaszi Vilma-tanyán is megalakult egy III. tí­pusú szövetkezet. Igaz, akkoriban papíron alkuit meg, mert a közös gazdálkodás megteremtése ózonnal nem volt lehetséges, mert a belépett dolgozók egyénileg gazdálkodtak, földjeik már be voltak vetve, ezért úgy határoztak, hogy majd ősszel kezdi k el a közös munkát. Mi tagadás, voltak, akik ezzel el intézettnek látták a tsz ügyét és nem sokat törődtek az új útra térő kis csoporttal. Eljött az ősz is, az új tsz tagjai igyekeztek a betakarítással, sőt jó néhány an felszántották és be is vetették földjeiket. Az elmúlt hét folyamán végre megjött a tsz működési engedélye; Egyik este a községi tanács elnöke, a tanácstitkár és a községi agromó- rrvus ellátogattak az új tsz-be és hí rüívitték, Hogy a már belépett csa­ládok az iskolában rövid megbeszé lést tartanak. El is jöttek valameny- nyien. 14 család lépett a közös gazdálkodás útjára. Persze a kíváncsis­kodók sem tudták türelmesen várni az eredményeket, az ablak alatt és az iskola udvarán hallgatták a beszélgetést. A belépők között volt a 73 éves Cserépi Gyuri bácsi is, aki nehezebb munkát már nem tud végez­ni, de az új tsz tagsága szívesen fogadta, mert találnak majd nekivaló könnyű munkát. A megbeszélés vége ztével a távozni akaró agronómiist az ajtóban ketten is megfogták. Érdeklődők voltak, illetve már nemcsak érdeklődők, mert özv. Papp Aladár né és Molnár Erzsébet is beléptek az új tsz-be. NAGY TIBOR igazgató-tanító cA virágzó Szovjet-Ukrajna életéből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom