Észak-Magyarország, 1955. november (12. évfolyam, 258-281. szám)
1955-11-06 / 262. szám
6 ESZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1953. november 3. • tNHMUIUWHtWtUHHHIUII ....... ASSZONYOKNAK Töpörödött Öreg nénike sürög- íorog a Sajabó- portán. Vedret hoz, moslékot kever a disznóknak. Csak úgy a szemesarkából 3Ci a hibás?... gyanakodva néz a beköszöntő idegenre. Szabadkozik aztán: — Majd a fiam .;: nem értek én már semmihez..; ő tudja, hogy mi az a beadás, meg miegymás... Ahogy pereg szaporán a nyelve, mindjárt érzi az ember, hogy itt nincs valami rendben, gyakran járhatnak arra olyan látogatók, akik ösztönzik a házigazdát a kötelességteljesítésre. — De néni, most nem erről van szó. Olyan dologról, amiről biztosan maga is tud. Sikerül végre elérni, hogy az öregasszony felegyenesedik s meghallgatja a jövevény kérdését. Egészen barátságos lesz. — A titkárnőről kedves? .:. — Arról akarnak hallani? ... Hát melyikről aranyom, melyik az: aki a földművesszövetkezetben, vagy aki a póstán van?.;. A tanácstitkár? Bankáné? — hosszan elnyújtja a hangját. Nem szól többet, korát meghazudtoló fürgeséggel felkapja a vedret s az ól felé siet. Csak úgy félvállról, veti hátra: — Nem érünk mi rá ilyesmire .: -. dogunk van... Méghogy Bankáné . .. hogy szeretjük-e Bánkénét... Hűm, Ban-ká-á-nét! * A dubicsányi tanácsházán Bánkénét munkában találjuk. Fekete ruhájában olyan hivatalosan ül asztala mögött, hogy önkéntelenül valami hideg, fagyos tiszteletet kelt maga iránt. Egy idősebb asszony panaszkodik a gépállomásra. Hosszú ideig szótlanul hallgatja, aztán száraz, rövid mondatokban közli, hogy megteszi majd a szükséges lépéseket. Amikor magunkra maradunk, megpróbálok közelebb kerülni ehhez a „rideg“ asszonyhoz. A beszélgetés a falú ügyeivel indul: — Hidat akarunk építeni. Most van éppen oda az elnök elvtárs, hogy faanyagot szerezzen... Van kultúrotthonunk, de még nincs felszerelve. Ezt is szorgalmazzuk, de baj van a társadalmi munkával. Pedig megígérték a tanácsülésen a gazdák, dehát itt mindig minden fontosabb, mint a felajánlás teljesítése. Az utóbbi kijelentésnél egy kis irónia van a hangjában. Érezni lehet, hogy ő sincs megelégedve a községgel. Pedig különben szeretettel beszél Dubicsány gondjairól, örömeiről. — Idevaló elvtársnő? — Nem. Bánrévei vagyok, egy éve dolgozom itt. Csakhogy ... S itt Bankáné eddig kimért, tárgyilagos magatartása megrendül kissé; hozzáteszi: — Nem nagyon szeretnek a községben .;: ♦ Az ilyen dolognak persze két oldala van. Bankáné esetében először is megnéztük, kik azok, akik nem szeretik. Természetesen Saja- bóék s azok a dolgozó parasztok, akik kötelességteljesítésben mindig noszogatásra várnak a tanácstól, de amikor megkapják, nem veszik jó néven. Bankáné képességének megfelelően igyekszik elvégezni munkáját, ilyenkor azután óvhatatlanul összeütközésbe kerül az elmaradókkal. De nem lennénk igazságosak, ha elhallgatnánk, hogy Bankánéban is •«••tItt•••••••••!••••••••••»•••••••••••••• van hiba. Túlzottan zárkózott, hivatalos, túlzottan komoly, nem tud közvetlen hangon beszélni a dolgozó falu asszonyaihoz parasztokkal. A sem tudott közelebb kerülni. Pedig milyen nagy szüksége lenne asszonybarátokra magános életében. * Bánrévéről jár Dubicsányra. Korán reggel elindul otthonról, egész napja munkában telik el s az este veti haza özvegyi lakásába. A férje nem sokkal a felszabadulás után meghalt. Meghatottan emlékezik rája: — Hogy várta a felszabadulást... hogy készült rá ... Negyvenötben együtt állítottuk ki a bánrévei kommunisták tagsági igazolványait... Mennyit járt, mennyit szervezett, míg 1946-ban egy erős megfázás elvitte ... Jó férj, s jó elvtárs volt... így maradt özvegyen Bankáné, akinek nemsokkal férje halála előtt egy nagy fiát is elrabolta a háború. Egy ideig még körülötte voltak a gyerekek, de most már azok is szétszéledtek. Nagyobbik fia rendőrőrnagy, most a Szovjetunióban van tanulmányúton. Leánya férjhez ment egy katonatiszthez, s messze költözött. Másik fia a vasútnál dolgozik. Magánosán telnek özvegy Bankáné napjai. Dolgozik, hazamegy, olvasgat, tanulgat s arra gondol, milyen nagyszerű volt az a két hét. amelyet szabadsága idején a fiánál töltött. Lehet, hogy a sok csapás, a sok bánat tette zárkózottá a tanácstitkárnőt, ez keményítette meg szívét, amely csak néha, olvad fel. Pedig szeretné megnyerni a falu népének szeretetét. De rajta múlik, hogy közelebb kerülhessen a dubicsányi elvtársakhoz és a dolgozó parasztasz- szonyok közt megtalálja barátnőit. —(A. 1.) Divat-- és árubemutató Miskolcon Kétnapos kiállítást rendezett Miskolcon négy nagykereskedelmi vállalat, divat- és sportcikkekből, játékokból, hangszerekből és ajándéktárgyakból. A kiállítás célja az volt, hogy megyénk közel 250 föld- művesszövetkezeti boltjának vezetői, anyagbeszerzői megtekinthessék: milyen új áruféleségek állnak rendelkezésükre, mi mindent vásároljanak, hogy a télapó-ünnepi és a karácsonyi ajándékok beszerzése a legkisebb borsodi faluban se okozzon gondot. A kiállítás rendezése szép, ízléses volt. A legnagyobb helyet a játékáruk foglalták el. Sok új játékkal bővült a választék a gyermekek örömére. Érdekes mozgatható és mozgó játékok, fűrészelő emberke, mézet evő mackók, tojó tyúkok, szaladó kutyák, lendkerekes autók sokasága, rakodó és egyéb munkagépek, dömperek, építőkockák, hintalovak, mágneses csacsik, különböző nagyságú babák, dörmögő mackók, valóságos mesevilágot elevenítettek meg a bemutatón. Ugyancsak nagy érdeklődésnek örvendett a sportszerkiállítás. A bőrdíszműáruk is méltán nyerték meg mindenki tetszését. A sima- vonalú retikülök mellett célszerű bevásárlótáskák és nagyméretű szatyrok, bőröndök, pénztárcák, olcsó árban és nagy választékban voltak láthatók. Legtöbb szemlélője talán mégis a divatáruknak akadt. Az idén először kerülnek forgalomba a bemutatott tisztaselyem mintára készített, kézi festésű női kendők és sálak, 56 és 26 forintos árban. Ezenkívül gyapjú mintára készített műrost sálak a szivárvány minden színében, szőttes sálak, gyapjú női kendők, sapka, kesztyű és sálgarnitúrák közt válogathattak a bemutató nézői. Újdonságnak számít még a kézzel festett batiszt zsebkendő is. Az óra és ékszerféleségek kedvelői is válogathattak kedvükre. Egyik legkeresettebb cikk a zsebben hordozható csörgő óra volt. Nagyon sok lenne külön-külön elsorolni, hogy mi mindent mutatott be ez a több szempontból is hasznos kiállítás. A boltvezetőknek és anyagbeszerzőknek nagy segítséget adott munkájukhoz s nem utolsó sorban elősegítette a vásárlók igényeinek a legmesszebbmenőkig- való kielégítését. Az első napon több mint 60 borsodi községből jöttek el az érdekeltek a kiállítás megtekintésére. Legtöbben rögtön ki is válogatták azokat a cikkeket, amelyekből boltjuk számára rendeltek. Az első napon több mint 800.000 forint értékű divatárut, 200 ezer forint értékű játék- és sportárut s mintegy 100.000 forint értékű óra és ékszerféleséget rendeltek meg a kiállítást megtekintő boltvezetők. Hz Oító’ieri Forradalom tiszteletére munKésmo?rf?lm! Mrllilás nyilix a Herman Ottó múzeumban November 6-án, vasárnap délelőtt 10 órakor nyitják meg ünnepélyesen a munkásmozgalmi kiálllítást a miskolci Herman Ottó múzeumban. A kiállítás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom magyarországi és miskolci hatásait dokumentálja és megmutatja, hogy népünk milyen eredményeket ért el a forradalom világító fényénél. Az ünnepi megnyitón Frank Miklós elvtárs mond beszédet. — A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség november 10-én ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból ifjúságunk 10 és 17-e között ünneni héten emlékezik meg a DÍVSZ egy évtizedes tevékenységéről Több segítséget az M^DSZ oktatási munkájához Tobbcsövea huh oricafajta Molebnáj, a Harkov-területi „Lenm"-szovhoz igazgatója 1950-ben különleges alakú kukoricacsöveket fedezett fel a kukoricatermésben. A szaron két cső nőtt össze. Ez arra ösztökélte az agronómust, hogy behatóbban tanulmányozza a magvak tulajdonságait, szaporodási és növekedési képességét. Megfelelő válogatással és agrotechnikai feltételek megteremtésével sikerült 8—12 csövet is növeszteni egy száron. A vetőmag 75 százalékából most olyan szár nőtt ki, amelyen több cső termett. Mindegyik cső eléri az 50—60 dekát. Az újító agronómusok most azon munkálkodnak, hogy tovább fejlesszék ezt a különleges kukoricafajtát. A képen: A Harkov-területi mezőgazdasági kiállítás látogatói megtekintik a többcsöves kukoricát. IMIMWIÍO MrttlMMlI IftHlHOmH Háziasszonyok figyelem! Libamájfelvásárlás! A Baromfi és Tojásforgalml Vállalat miskolci kirendeltsége a Béke-téren (a Vásárcsarnok mellett), az alábbi árakon veszi át a libamáj kg-ját: I. oszt. SO Ft. II. oszt. 60 Ft. III. oszt. 45 Ft. A Miskolci Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Vállalat kirendeltsége Bessenyei u. 3. burgonyaválogatásra felvesz férfi és nöl munkaerőket. A munkabér, kívánságra, burgonyában is megváltható. A felszabadulás óta kemény munkával eltöltött esztendők eredményeként a nők százezrei veszik ki részüket új életünk, hazánk felvirágoztatásáért folyó munkából. Pártunk helyes politikáját követve, élnek az alkotmány által biztosított jogaikkal. Egyre több nő tevékenykedik eredményesen társadalmunk minden területén. így például Tóth Istvánné, az ózdi városi tanácselnök, vagy Varga Gábomé, a tanítóképző igazgatója és sokan mások. Magyarország az urak országából a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a dolgozók hazája lett. A múltban semmibe vett nők közül egyre többen nyerik el az egész ország megbecsülését kifejező kormányki- tüntetést. a sztahanovista címet. Egyre több azoknak a száma, akik megértették, hogy egyéni érdekük összefügg és elválaszthatatlan az egész dolgozó nép életével. Ezért tevékenykednek okos szóval, kemény, dolgos kézzel sok fontos területen, a tanácsokban, a szülői munkaközösségekben. T gén, az eredmények, az egyre szépülő élet, s a felvilágosító szó, már sok asszonyt tettre serkentett, de még sok azoknak a száma, akik nem látnak még világosan, kételkednek, ha a növekedés nehézségeit látják, s a nehézségek leküzdésében nem találják meg a maguk helyét, munkájukat. Az elért eredményeket is nehezen látják meg. A reakció minden erejével igyekszik ezeknek a nőknek tudatlanságát, maradiságát saját céljainak eléréséhez kihasználni. Erre a tudatlanságra támaszkodva próbálja káros befolyása alatt tartani egyes nőket, — így például Gagyvendégi ben is — az ellenség. Azt terjesztik a dolgozó asz- szonyok között: „Ne lépjetek be a tsz-be, mert akkor nem lesz kenyeretek”. Munkánk közben nem szabad elhanyagolni ezeket a nőket. Keressük meg őket és világosítsuk fel, mutassuk meg nekik az ellenség igazi arcát. Az MNDSZ felvilágosító munkájának az oktatás különböző formái adnak jelentős segítséget. Ezért az 1955-ös—56-os oktatási év, amely november 1-én indult, nagy feladat elé állítja MNDSZ szervezeteinket' Feladatuk, hogy öntudatos, hazájukat forrón szerető asszonyok újabb tízezreit neveljék, akik tehetségükhöz képest segíteni fognak saját családjuk és dolgozó népünk boldog életének építésében. A z oktatás különböző formáira, n az olvasókörökbe, gazdasz- szanykörbe, ismeretterjesztő előadásokra vonjunk be minél több —* nemcsak az MNDSZ-hez tartozó, hanem szervezetünkön kívülálló —* asszonyokat is. Az MNDSZ vezetőségek az olvasókörök szervezésénél használják fel az elmúlt évek jó tapasztalatait. Az utcánként, házaknál szervezett olvasókörök igen eredményesek voltak. Sok asszony szerette meg a könyvet és fejlődött művészi ízlésük is. Az értékes olvasmányok fejlesztik dolgozó nőink politikai, társadalmi tisztánlátását. A gazdasszonykörök sokirányú munkája sokakat érdekel, hiszen mindennapi életükhöz ad segítséget.' Gazdaasszonyör vezetőink az elmúlt oktatási évben is, — mint például Miskolcról Striczné, Oltvölgyi Bélá- né, Favári Lászlóné, Tolcsváról Ba- zsajovszkiné, Özdról Faggyasné, Mezőkövesdről Kertész Mihályné —• igyekeztek tudásukat átadni minél több asszonynak. M NDSZ szervezeteink az oktatá- si évet használják ki, neveljék a nőket hazaszeretetre és mélyítsék el azt a tudatot, hogy dicső pártunk vezetésével, a dolgozó nép áldozatos munkájával, a Szovjetunió önzetlen segítségével értük el eddigi eredményeinket. De neveljék a nőket a nehézségek bátor leküzdésére is. Bírálják azokat, akik hanyagul és lelkiismeretlenül végzik munkájukat. Magyarázzák meg, hogy az ország gazdái mi vagyunk, nekünk kell országunkat virágzóvá építeni, ebből pedig minden becsületes nőnek tevékenyen ki kell vennie részét. MII kell tudni a sertésvágási engedélyeit kiváltásáról és a zsirbeadás teljesítéséről ? A miskolci városi begyűjtési hivatal a sertésvágási engedélyek kiváltása és zsírbeadás terén az elmúlt években mutatkozó torlódások elkerülése végett a következőkre hívja fel Miskolc város területén a sertéstartókat: A sertésvágási engedély elnyeréséhez a sertésvágató nevén szereplő járlatlevél (passzus), a vágató közös háztartásában élő 16 éven felüliek személyi igazolványának felmutatása, a sertés súlyának igazolása az illetékes háztömbbizalmival és 1 forintos okmánybélyeg szükséges. Kényszervágás kivételével csak 126 kilogramm feletti hizottsertés vágható le. Sertésvágatási engedély nélkül történő vágás feketevágásnak minősül és büntetést van maga után. Az I. kerületben lakók részére á sertésvágási engedélyt az I. kerületi tanács (Vörösmarty u. 18. sz.) épületében adják ki. A zsirbeadás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében több zsír- gyűjtőhely fog működni. A sertésvágási engedélyeket mindennap reggel 8—13 óráig adják ki a tanácsházán lévő begyűjtési megbízottak. A kijelölt husboltok szombat kivételével mindennap délelőtt 11 óráig veszik át a beadandó zsir- mennyiséget. A sertésvágási engedélyek kivált tásuktól számított 5 napig érvényesek, az 5 napon belül meghatározott időpontokra. Ezért senki se kérje a vágás előtti napon a vágási engedélyeket, hanem előbb. Maliheti rejtvényünk helyes megfejtése Vízszintes: 1: Borsodi Vegyiművek 23: A híradástechnika 31: Kohászati Üzemek 53: Aluminiumkohómű 76: Tiszalöki Vízlépcső Függőleges: 26: Duzzasztómű Kispajtás fejtörő megfejtése: Hány hiba van ezen a képen: A fán kétféle levél van. Az ablak be van falazva. A kéményen lévő fészekben nyúl van. A telefondrót a kilincsre van kötve. Nyáron hóember van, egy gyerek siel. A hid nem a lépcső előtt van. A horgászó férfi nadrágja a vízben van, stb. összekötő rejtvény: esernyőt tartó ember. Rejtvénypályázatunk végére értünk. Az alább közölt rejtvénypályá- zók kerültek az esélyes nyerők közé. A nyilvános sorsolást 1955. november 10-én délután 5 órakor kezdjük, kérjük az esélyes nyerőket, hogy a sorsoláson személyesen vegyenek részt. Árvái Ilona, Abafi Gyula, Altmann Nándorné. Ács András, Borsos László, Bozsvári Margit, Burján Istvánné, Békési Lajosné, Bikszegi István, Bábonyi Ferencné, Drótos István, Dusás Gizella, Faragó Zoltán, Felcser Jánosné, Frigyesfalvi Béláné, Filadelfi Béla, Győri Bertalan, Győr Béláné, Horváth Dezső, Havasi Jó- zsefné, Juhász Jánosné, Kiss Istvánné, Kendelényi Béla, Kozma Ti borné, ifj. Kühne Miklós, Kovács Magdolna, Kováts György, Kőszegi Györgyné, Kucserák Bertalanná, Kelemen Zsuzsa, Kühne László, Kaszás Sándor, Kovács István, Lankás László, Lévai Mária, Láda József, Magyar Gyula, Mierzva Mária, Magyar Pál, Madarász Gyula, Micska Tibor, Mikulák Béla, Majercsák Béla, Neumann Béláné, Nyeste Istvánné, Orosz Béla, Pásztori Zsuzsa, Puskád Bálint, Peres Anna, Polá- nyi Lajos, Padi Ferencné, Pozsa Valéria, Polgár Kálmánné, Papp Imréné, Piatrik József, Pogány Jánosné, Pál Istvánné, Rácz Kálmánná, Salamon Ferencné, Sikorszki Erzsébet, Seres László, Szabó József- né. Szabó Sarolta, Szabó Margit, Szederkényi Ferenc. Szedelényi Ot- tóné, Szakácsi Sándorné, dr. Szuro- váti Imréné, Szotyori Eszter, Szinai István, Titz Pál, Takács Ilona, Túri Ilona, Tóth Mária, Tóth József, Temesvári János. Teráz Béla, Vencel Gyuláné, Varga Imréné. dn Varga Jánosrié, Virág Antal, Varga János. Vörös Balogh István, Váradi Lászlóné. Vasutas dolgozók figyelem 1 A Déryné Színház, november hó 3-tól, csütörtöktől a Tiszai pályaudvar állomásfőnökségénél (állomásfőnöki előszoba) elővételi pénztárt állított fel. Színházjegyek és kedvezményes csoportos bérletek válthatók.
