Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-02 / 232. szám

északmagyarorszag Vasárnap, 1955. október 2. NEMZETKÖZI SZEMLE Uj esetiemben Az ezévi ENSZ ülésszak a genfi kormányfői értekezlet keltette re­mények jegyében kezdte meg mun­káját. „Genf szelleméről” szólott első felszólalásában szinte kivétel nélkül valamennyi küldött, kiemel­vén, hogy a kormányfők tanácsko­zásán létrejött üdvösebb nemzetközi légkörben sokkal kedvezőbbek a feltételek az ENSZ feladatainak megoldása számára is. Genf szelle­mét idézték még azok a küldöttek is, akik amikor a megoldásra váró konkrét kérdésekről szólották, nem túlzottan alkalmazkodtak az általuk is üdvösnek tartott friss genfi leve­gőhöz. A leszerelés A küldöttek érintették azokat a nagyfontosságú nemzetközi kérdése­ket. amelyeket az ENSZ ülésszaka megtárgyal. Valamennyien nagy fontosságot tulajdonítanak a lesze­relésnek. Nagyon sok küldött úgy vélekedik, hogy ma sokkal inkább lehetséges a leszerelés kérdésének megoldása, mint bármikor azelőtt. E tekintetben a küldöttek konkrét tényekre támaszkodhatnak. Nem egy ENSZ-delegátus emelte ki. hogy a négy nagyhatalom javaslatai kö­zött kimutatható számos érintkezési pont máris lehetővé tenne bizonyos megegyezést. Rendkívül figyelemre­méltó, hogy az ENSZ-képviselőkre nagy hatást gyakorolt N. A. Bulga. nyin elvtársnak Eisenhower ameri­kai elnökhöz intézett levele, amely sorra vette ezeket a máris fennálló érintkezési pontokat. Az iráni kül­dött például a leghatározottabban állást foglalt a leszerelés kérdésének mielőbbi megoldása mellett és rend­kívül érzékletesen mutatta meg, ínilyen hatalrpas erők szabadulnak fel. ha az államok költségvetésének jórészét nem kellene tankokra, ágyukra és hadirepülőgépekre fordí­tani. As EIXSZ tagságának kérdésé Más, a tavalyinál hasonlíthatatla­nul kedvezőbb, a nemzetközi együtt­működés szellemének inkább meg­felelő hangnemben tárgyalják ezen az ülésszakon a delegátusok a tag­felvétel kérdését is. Az ENSZ szá­mos tekintélyes tagállamának kép­viselője elégedetlenül nyilatkozott arról, hogy az amerikai küldöttség kifejezett nyomására ismét halasztást szenved Kína ENSZ-tagságának el­ismerése. így nyilatkozott például az indonéziai és a burmai küldött. A kínai kérdésben mind több kül­döttség részéről megnyilatkozó po­zitív álláspont azt mutatja, hogy nincs már messze az az idő, amikor elkerülhetetlenné válik Kína ENSZ- tagságának elismerése. Különösen érezhető a hangulat megváltozása a felvételüket kérő többi országok kérdésében. Túlzás nélkül mondhatjuk. Hogy csaknem valamennyi eddigi felszólaló, köztük e kanadai, az ausztráliai, az indoné­ziai, a burmai és több más delecá- tus állást foglalt valamennyi felvé­telét kérő állam kérelmének telje- sítés*e mellett. Ezek a delegátusok azt hangsúlyozták, hogy az ENSZ nem egyetemleges szervezet addig és nem is állhat hivatása magasla­tán addig, amíg nem mondhatja t<*e .iának valamennyi államot, amelv megfelel az alabokmány előírásai­nak Kétségtelen, hogy ezekben a pozitív állásfoglalásokban nagy sze­repet játszik az eredményes genfi kormányfői értekezlet teremtette új nemzetközi légkör, nem utolsó sor ban a békés együttélés, a két rend­szer közötti béke és együttműködés gondolatának Genfben aratott nagy győzelme. Anélkül, hogy túlzottan vérmes reményeket igyekeznénk kelteni, bátran mondhatjuk, hogy soha sem volt még az ENSZ-ben annyira kedvező a talaj hazánk és a többi felvételüket kérő országok ENSZ-tagságának elismerése számá­ra, mint éppen ezen az ülésszakon. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy felvételünk a jelenlegi ülésszakon ténnyé is válik. Annyit azonban máris leszögezhetünk, hogy ma már biztosabb, mint bármikor eddig, hogy a felvételüket kérő ál­lamokat, már nem sokáig lehet ki- rekeszteni az Egyesült Nemzetek Szervezetéből. Mint látható, a világ népeinek minden okuk meg van arra, »hogy most nagyobb bizakodással figyeljék az ENSZ munkáját. Az is igaz vi­szont, hogy a jelen ülésszakon is hallatszanak disszonáns és a kiala­kulóban lévő új légkör megmérge- zésén erőlködő hangok. Megnyilvá­nulnak még., néhol nem kis erővel az együttműködés és a béke ellen­ségeinek törekvései. Éppen ezek a törekvések magyarázzák Kína ENSZ-tagságának ismételt elutasí­tását. Ezek a törekvések rejlenek a senkit sem képviselő, de az ameri­kai küldöttség erőteljes támogatá­sával még mindig az ENSZ-ben ok- vetetlenkedő csangkajsekista kül­dött kirohanásai és bizonyos más küldötteknek a „nemzetközi kom­munizmus” úgynevezett kérdését, vagy más hajuknál fogva elörán- cigált kérdéseket kimondottan béke­bontó célzattal feszegető felszólalá­sai. Ugyanezt a célt szolgálják az ENSZ alapokmányának felülvizsgá­lását célzó különböző mesterkedések is, amelyeknek hátterében — mint ismeretes — az amerikai küldöttség! áll. Az amerikai küldöttség azért akarja megváltoztatni az ENSZ alapokmányát, hogy kiküszöbölhesse belőle a biztonsági tanács állandó tagjainak egyhangusági elvét, az úgynevezett vétójogot, az ENSZ egyik leghatékonyabb eszközét a béke fenntartásában. Egyelőre kér­déses. hogy sikerül-e az amerikai küldöttségnek az alapokmány reví­zióját a közgyűlés napirendjére tűz­ni. Több küldött a leghatározottab­ban azt vallja, hogv a béke biztosí­tásának nem az ENSZ alapokmánya áll útjában, ezért semmi ok annak megváltoztatására. Az ENSZ ülésszak eddigi mérlege tehát inkább kedvezőnek mondható mint kedvezőtlennek. Ha a jelenleg! ülésszak továbbra is az eddigihez hasonlóan ápolja és gazdagítja Genf szellemét, akkor az ülésszak tovább javítja a nemzetközi légkört, enyhíti a feszültséget és maga is hozzáiárul az október 27-én Genfben összeülő négyhatalmi külügyminiszteri érte­kezlet sikeres munkájának előmoz­dításához. Olvasómozgalmat indítanak a DISZ-szervezetek A DISZ Központi Vezetőségének intézőbizottsága az ifjúság olvasó­mozgalmának és zenei műveltségé­nek fejlesztése érdekében meghatá­rozta a DISZ-szervezetek legköze­lebbi feladatait. November 15-től a DISZ alapszer- vezetekben — a helyi könyvtárak segítségével — elindítják a József Attila jelvényszerző olvasómozgal­mat. A bronzfokozatnál hat, az ezüstfokozatnál tíz könyvcsoportból egy-egy művet választhatnak a résztvevők elolvasásra s DISZ alap- szervezetükben beszámolnak az ol­vasás során nyert élményeikről. A jelvények kiosztását jövő év április tizenegyedikén. József Attila szüle­tésének évfordulóján kezdik meg s ugyanakkor rendezik meg az orszá­gos ifjúsági könyvnapokat is. Az ol­vasómozgalom irányítása a DISZ- szervezetek. továbbá a szakszerve­zeti és az iskolai könyvtárak közös feladata. Az ifjúság zenei művelődésének fejlesztésére a DISZ alapszerveze­tekben még az idén népdal- és tö­megdalversenyeket szerveznek. A mozgalmat a budapesti Vendel-utcai tanítónőképző DISZ-szervezetének és a VIT-en résztvett énekkarának felhívására Bartók Béla halálának tizedik évfordulója alkalmából in­dítják el. Ezzel kapcsolatban a DISZ Központi Vezetőségének intézőbi­zottsága felhívja az üzemi és az egyéb énekkarokat: segítsék rend­szeresíteni a DISZ alapszervezetek­ben a daltanulást, a közös éneklést, hogy a fiatalok minél több népdalt, régi forradalmi dalt, mai tömegdalt tanuljanak meg, énekeljék a világ ifjúságának dalait, klasszikus dalo­kat, kánonokat. Segítsék elő, hogy ebben az évben sok fiatal lépjen az énekkarok tag­jai közé. s hogy különösen a falus! és az iskolai szervezetek új ifjúsági énekkarokat alakítsanak. A hatá­rozat értelmében ebben az évben meghirdetik az ifjúsági énekkarok versenyét, tavasszal pedig ifjúsági dalosünnepe'ket rendeznek. A fiatalok zenei műveltségének fejlesztésére a DISZ és az Országos Filharmónia üzemekben, kultúrott- honokban, iskolákban — neves fia­tal előadóművészek részvételével — olcsóáru ifjúsági hangversenyeket rendez. Tartanak továbbá ingyenes és egészen olcsó ifjúsági koncerte­ket. amelyeknek rendezésében a ze­neiskolák DISZ-szervezetei is részt- Vesznek. (MTI) fl magyar kormány elismerte az úl argentii kormány! gentim Köztársaság belügyénefc te­kinti és ezért a diplomáciai kapcso­latokat változatlanul fenn kívánja tartani. (MTI) A Magyar Népköztársaság buenos- aire. követsége az Argentin Köztár­saság kormányának tudomására hoz­ta, hogy a magyar kormány a leg­utóbbi argentin eseményeket az Ar­A francia kormány hazarendelte ENSZ-kü!dötlségét Az AFP legfrissebb híre szerint a francia miniszterelnök és a külügy­miniszter szombati telefonbeszélge­tése során elhatározta az ENSZ köz­gyűlés jelenlegi ülésszakán részt­vevő egész francia küldöttség azon­nali hazarendelését. Ez az elhatározás összefügg az ENSZ közgyűlés péntek esti Algé­riára vonatkozó szavazásával. (MTI) Szüneti beszélgetés Feledi Gyula Derkovits-díjas A miskolci szimfonikusok első hangversenyének szünetében ta­lálkozom Feledi Gyula grafikus- művésszel. aki ama tíz fiatal kép­zőművészünk k'özé tartozik, akik Derkovits-öszt öndíjbap részesül­nek, azaz októbertől kezdődőleg 3 évig havonta 3000 forint támoga­tást kapnak népi államunktól, hogy anyagi gondoktól mentesen dolgozhassanak. Lengyel feleségé­vel együtt jött a hangversenyre. Garai György hegedűművész cso­dálatosan szép játékáról beszélge­tünk. Feledi elmosolyodik, tekin­tete összevillan kedves asszonyká­jának tekintetével: — Nekünk ez az est olyan, mint valami jubileum. Négy évvel ez­előtt, Garai György lengyelországi hangversenyén ismerkedtünk meg egymással. Feleségem is hegedű- művész. Boldog, mosolygós emberpár. És most növeli boldogságukat, hogy Feledi alkotóművészete egyenesbe jutott. Mit jelent részére a Der- kovits-ösztöndíj ? — Végtelen örömet. Most már anyagi gondok nélkül valósítha­tom meg művészi álmaimat. Nem lesznek anyagi okok miatt sürgető körülmények. amelyek sokszor arra kényszerítik a művészt, hogy nem eléggé kiérlelt, elhamarko­dott alkotásokkal lépjen a nyilvá­nosság elé. Feledi Gyula mögött már sok jelentős siker áll. Faggatnunk kell. hogy ezekről beszéljen. 1952-ben az akkor meghirdetett sporttémájú képzőművészeti pá­lyázaton Békeverseny című litográ­fiájával második díjat nyert. Lé­nyegében ez volt a legjobb pálya­mű, mert az első díjat nem ad­ták ki. Ugyanabban azévbne Krak­kóban rendezett gyűjteményes ki­állításának jelentős anyagi és er­kölcsi sikere volt. 1953-ban Ander­sen Nexő „Szürke fény” című mü­vével készült illusztrációját Dániá­ban állították ki és a dán sajtó kritikáiban kiemelte ezt a müvet. Sikerrel szerepelt berlini, bécsi, szófiai, varsói kiállításokon. Egyik kitűnő grafikájával Budapesten és legutóbb a miskolci országos ki­állításon nyert díjat. — Most munkám gerince a bá­nyászélet, a bányamunka ábrázo­lása lesz. Az ösztöndíj lehetővé grafikussal teszi, hogy elményülten tanulmá­nyozzam ezt a témakört, s az ál­talam legismertebb környezetben, a sa.iószentp'éterj bányászok közt dolgozhassam fel témáimat. Sze­retném továbbá a nálunk eléggé elhanyagolt sokszorosító grafikát Lengyelországban szerzett tapasz­talataim hasznosításával gazdagí­tani és néhány lelkes grafikustár­sammal együtt népszerűsíteni. Képzőművészetünk általános problémáiról beszélgetve, kicsillan Feledi Gyula sokoldalú kultúrált- sága. Azt vallja, hogy képzőművé­szetünk szellemi színvonalában nem maradhat el -a többi művé­szeti ág mögött. Képzőművésze­tünket — mondja — az egyetemes művészet szellemi rangjára kell emelnünk. A művésznek, bármely művészeti ágban tevékenykedik, nem szabad elszakadnia a többi művészeti ágtól, különben elmarad a fejlődéstől. Feledi Gyulának most alkalma nyílik, hogy a képzőművészet tar­talmi, eszmei igényeiről vallott felfogását még magasabb színvo­nalú alkotásaiban érvényesítse. (hb) Megemlékezés egy 1944 derekán a Szovjetunió egyik. hadifogolytáborában több társával együtt jelentkezett Szőnyi Márton, hogy harcolni akar Ma­gyarország függetlenségéért a hit­leri fasiszták ellen. Kérésének helytadva, egyik éjjel ejtőernyővel le is ugrottak az ózd- környéki Kissikátor község határá­ban. A becsületes magyar parasz­tok ellátták őket élelemmel és rej­tegették őket. De akadt egy aljas besúgó, aki feljelentette a csendőr­ségnek, hogy partizánok rejtőzköd­nek a tanyán. A csendőrök éjjel körülvették az épületet, amelynek padlásán a partizánok aludtak. Szőnyi Márton és társa felvette a harcot és hősiesen harcolt. De győ­zött a túlerő, s Szőnyi Márton, mi­közben társa menekülését fedezte, hősi halált halt. Partizán sors. A község papja nem engedte, hogy Szőnyi Mártont a temetőben temessék el, mondván „döglött ku­tyának árokban a helye“. A köz­ség jóérzésű lakói mégis a temető­ben temették el, ha nem is a sírok közé, de mégis a temetőbe. hős partizánról A hős partizán sírja nem maradt puszta, sivár, mert egy tisztáséivá 9 éves kislány, Maruzsi Sárika, a sír. felhantolta és virágokkal ültet­te be. A felszabadulás után a partizán­szövetség sokáig kereste a sírt, eredménytelenül. Majd Garai Ber­talan ugyancsak ejtőernyős parti­zán elvtársnak sikerült Maruzsi Sárika útmutatása alapján megta­lálni Szőnyi Márton elvtárs sírját. Amikor mi, az önkéntes Honvé­delmi Szövetség megbízásából a sírt felkerestük, meglepetéssel lát­tuk, hogy a sír rendben van tartva és virágokkal van szépen beültetve. Ekkor tudtuk meg, hogy a hős partizán sírját Maruzsi Sárika gon­dozta. A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség Megyei Elnöksége ezúton mond köszönetét Maruzsi Sárika elvtársnőnek, szép és nemes csele­kedetéért. SZALADNYA FERENC, a MÖHOSZ Megyei Elnökség nevelési osztály vezetője. Mozgalmas az élet az abaújszántói járási kulturházban Az abaújszántói járási Petőfi kul- I turházat 1953-ban létesítették. Átala­kítására és berendezésére az állam majdnem 200.000 forintot költött. A kezdeti nehézségek leküzdése után hamarosan megindult benne a kul­turális munka, s ma már télen- nyáron minden este rendszeresen folynak a szakköri foglalkozások. Kiemelkedő eredményt ért el a 70 tagot számláló énekszakkör, amely­ből kialakult az énekkar, amely a legutóbbi kulturális • seregszemlén első lett a megyében. Bakonyi Béla karnagy vezetésével a kórus nem­csak Abaujszántón, hanem a járás községeiben is gyakran szerepel. Hangversenyeket ren­deztek Hidasnémetiben, Göncön, Vilmányban, Vizsolyban, Gönc- ruszkán is, mégpedig igen nagy sikerrel. Ezenkívül a nyári munkában kitűnt dolgozókat is többször köszöntötte« és szerepeltek a mezőgazdasági ki­állításon. Bakonyi elvtársat érdemeiért a Népművelésügyi Minisztérium „A szocialista kultúráért“ jelvénnyel tüntette ki. Megérdemelte, mert he­lyes műsorpolitikával fejleszti az énekkart, a tagok szívesen, lelkesen járnak el a szakköri foglalkozá- sdkra. Van a kulturháznak nyolc tagú né­pi zenekara is. Lendvay Albert ve­zetésével ez is élénk tevékenységet fejt ki. A zenekar tagjai rendszere­sen járnak szakköri foglalkozásokra és sokszor még az éjféli órákban is hango­sak a kulturház termei a muzsi­kától. Működik egy tánczenekar is, ame­lyet Burián József vezet. A táncze­nekar többhelyen játszott már a já­rás területén. Sokáig nem volt a kulturháznak néni tánccsoportja. A népi táncmoz- galom vajúdott, de a nyár folyamán ez a kérdés is megoldódott. Most már van tánccsoport, amelybe egy­re több fiatal kapcsolódik be. Beta­nulták eddig a héromugróst. egy ver­bunkost. több magyar csárdást, s már fel is léptek előadáson. A csoport­nak ezideig 26 tagja van. Most helyi gyűjtéseket akarnak feldolgozni és betanulni: a „Túrái fonó“ és a „Gal- gahévizi lakodalmas” c. népi játéko­kat. Burián Józsefné a lelkes veze­tőjük. Dolgozik a színjátszó szakkör is, Nagymáthé Béláné irányításával. Tavasszal Csíki Gergely „Buboré­kok“ c. darabját adták elő, szeptem­ber 25-én pedig egy Szigligeti nép­színművet mutattak be. A színjátszó szakkör tagjai nehéz, fárasztó napi munkájuk mellett a nyár folyamán is rend­szeresen eljártak a szakköri fog­lalkozásokra. Lelkes aktívái a kulturháznak Holló László és Ruszkay Katalin, akik az énekkarnak és a zenekarnak is tag­jai, továbbá Nagy József elvtárs, aki bár idősebb ember, lelkes színjátszó. Dankó Istvánná. Zibriczki Józsefné. Homonnai Nándor, Estók Sándor, Bialkó Imre szintén lelkes terjesztői a szocialista kultúrának. Zibriczki József, aki amellett, hogy lelkes színjátszó, a kulturház dekorációs munkáit is örömmel végzi, jó ízlése van hozzá. A színjátszó csoport most azt terve­zi, hogy Szigligeti darabjával Vil­mányban, Göncön, Perén, Abaujiké- ren, Tomyosnémetiben és Hejcén is bemutatkozik. Jótkai Mór „A kőszivű ember fiai“ c. művét az év végén akariák bemutatni. Általában a művészeti munka len­dületes a kulturházban, de a kulturház feladatai közé tarto­zik az ismeretteriesztés is. A vezetőség törekedték arra, hogy az ismeretterjesztő előadásokat is felkarolja, rendszeresítse és jól megszervezze. Erre a téli időszak igen alkalmi«*: Segítséget adhat hozzá a községi füg­getlenített népkönyvtár, amelvnek sok az olvasója. A közönségszerve­zésbe be lehet kapcsolni a mezőgaz­dasági szakköröket is, hogy Abauj- szántó dolgozói szebb eredményeket érlenek el a mezőgazdasági terme­lésben. különösen a szőlőtermelés­ben. (Sz. K.) n német közvélemény a „hannoveri botrány“ hátterének teljes mevilágítását követeli Berlin (MTI) A francia kémszolgálat volt nvu- gatnémetországi főügynöke és há­rom vádlottársa ellen indított s meglepetésszerűen megszüntetett hannoveri rágalmazás! per miatt ki­tört politikai botrány egyre nagyobb hullámokat ver. Mind többen köve­telik, hogy Adenauer kancellár, Blankenhorn nagykövet és Reiffen- schneidt főkonzul tisztázza magát az ellene emelt vád alól. hogy 1948— 50-ig a francia kémszervezet szolgá­latában állt. A Frankfurter Rundschau és több más nyugatnémetországi lap megál­lapította. hogy a német nép „Ä han­noveri botrány” hátterének teljes megvilágítását kívánja. Ezt a köve­telést a közvélemény nyomására most bonni politikai körök is magu­kévá tették.’ A Német Szociáldemokrata Párt és a kormánykoalícióhoz tartozó Sza­bad Demokrata Párt több képvise­lője kijelentette, hogy Adenauer kancellár szerepének tisztázására parlamenti vizsgáló bizottságot kell alakítani Ehhez a törvényes előírá­sok értelmében a parlamenti képvi­selők 25 százalékának hozzájárulá­sára van szükség. (MTI) A MÁV VEZÉRIGAZGATÓSÁGA KÖZLI. hogy október 2-án nulla órakor élet­belép a vasúti téli menetrend. Ugyanakkor az időszámításban be­álló változás következtében — a téli menetrendben — a nemzetközi vo­natok általában egy órával koráb­ban közlekednek, kivéve a buda- pest—moszkvai gyorsvonatot, amely Budapestről változatlanul nulla óra 05-kor indul. A Budapest Keleti­pályaudvarról hét óra tiz perckor induló miskolci gyorsvonat Budapest —Kassa között közvetlen kocsit to­vábbít. A Budapest—Nyugati-pálya­udvar—Belgrád között az eddig he- tenklnt csak egyszer közlekedő gyorsvonat október egytől minden­nap közlekedik. A téli menetrendet a hivatalos menetrendkönyv részle­tesen ismerteti. (MTI) DÉRYNÉ SZÍNHÁZ Ma délután 3 órakor: PÁRISI VENDÉG. Este 7 órakor: LÉGY JÓ MINDHALÁLIG. Heti műsor: Kedd: Légv ló mindhalálig. Szerda: Pillangókisasszony. Csütörtök, péntek, szombat: Légy ló mindhalálig. Vasárnap délután 3 órakor: Pillangó- kisasszony. Vasárnap este 7 órakor: Légy .ló mind­halálig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom