Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

Vasárnap, 1 f>55. október 23 PSZ AKM AGYARORSZ AO 3 ŐRJÁRATON az ózdi bántják riáL Slirnttsen hqianaii ho/zá a xiráldí Dán ajzam un a ternieliesité hez I ' — Édesapám! Ez mégis csak nem szép maguktól. Már hónapok óta nem teljesítik a tervet. Tölünk meg elvárják, hogy jó tanulók legyünk .. ■— körülbelül ezekkel a szavakkal fogadta Németh Gyula királdi bá­nyászt iskoláslánya az egyik napon. Hogy Németh elvtárs mit válaszolt? Nem sokat. Mert érezte, tudta, hogy kislányának igaza van. Igen, igaza van. A királdi bánya­üzem a 11. negyedévben ólüzem lett. He úgy látszik, a siker a fejükbe szállt, mert Királdot ma már úgy emlegetik, mint az ózdi tröszt leg­rosszabb üzemét.- Hogyan juthatott idáig a királdi bányaüzem? Ennek több oka van. Prohászka Rajmár igazgató elv­társ szerint azért, hogy Királd ez- évben 32.345.8 tonna szénnel maradt adósa népgazdaságunknak, nemcsak a mostani vezetők a felelősek. Pro­hászka elvtárs elmondotta, amikor ő Ide került igazgatónak, egy kira­bolt banyát talált. Az előbbi műszaki vezetők általában elhanyagolták az elövájást, feltárást, csak a szenelés volt a jelszavuk. Az akkori bűnök most különösen élesen jelentkeznek. Hiba volna azonban azt, hinni, hpgy azért, mert a királdi bányaüzem az 1. negyedévi tervét 56.6, a III. ne­gyedévit 85.3, az októberi esedékes tervét pedig 70.7 százalékra teljesí­tette, csak a régi vezetők bűnösek. Nem! A jelenlegi vezetőknek is van egy kis közük a szénadóssághoz. Niucs a bányának gazdája Hogy Királdot, mint a legrosszabb üzemet emlegetik, ezért elsősorban a műszaki vezetőket terheli felelősség. Kgyrészük nem egyenes, eltagadják a valóságot, a hibákat egymásra tol­ják, nem tekintik szívügyüknek a termelést. A műszaki feltételek mindössze 60—70 százalékban van­nak biztosítva a bányaüzemnél. így nem csoda, ha a dolgozók nem tud ják tervüket teljesíteni, A Szabadság-aknában október 1-re a vastagtelepi frontfejtésnek el kellett volna készülnie, de 10 na­pot késett. Azért, mert a műszaki ve­zetők maguk sem tudták, hol tar­tanak. Taliga István bányamester azt jelentette a felsőbb műszaki ve­zetőknek, hogy a front kiindulópont­ja október 2-án, de legkésőbb 3-án reggel kilyukad. Ezzel szemben csak 10-én tudták összelyukasztani a fron­tot. Ezért felelősség terheli a mér­nökséget Is, mert a térképi rajzok nem egyeztek a valósággal. Olyan is előfordult a királdi bá­nyaüzemben, hogy a műszaki kö­zépkáderek hamis jelentéseket tet­tek. Taliga István bányamester, Ob- laznik, Gusztáv, Balogh László, Kle menő Viktor főaknászok nem egy esetben megtették, hogy a számukra kijelölt műszaki intézkedéseket nem végezték el, de felfelé azt jelentet­ték, hogy végrehajtották. Komoly hiányosság tapasztalható a műszaki feltételek biztosítása terüle­tén is. Rossz az üres csilleeliátás A Szabadság-aknában például ki­fogástalan a szénmező, mégsem megy a termelés. A 17-es siklói dolgozók elmondották: 54 csille a tervük, de ha biztosítanák a megfelelő üreset, 100 csillét is meg tudnának rakni. Balogh József brigádvezető elvtárs el panaszolta, hogy csak 40—45 csil­lét tudnak termelni üres csillehiány miatt. Az igaz, hogy a bányaüzem­nek nincs elegendő üres csilléje (a napokban várnak 200 darabot), de az is igaz, hogy a meglévő csilléket sem használják ki megfelelően. Ok­tóber 13-án például a 17-es sikló alatt 50 üres csille volt, míg a 3-as és 6-os ereszkében üresre vártak. Ezért elsősorban a szállítási felvi­gyázókat terheli a felelősség, akik helytelenül osztották el az ürest. A 6-os ereszkében 5—6 csapat dolgozik elővájáson. Az már jó eredmény, ha 1.5 métert haladnak előre, ami 10— 11 csillét jelent. Hogy miért ilyen gyenge az előrehaladás? Azért, mert csak egy vágány van az ereszkében, nem tudják a csapatokat ellátni üressel s a telit elszállítani. Ebben az ereszkében két vágányt kellett volna lefektetni. A tervet az üzem- vezetőség így is adta be a tröszthöz, de ott megváltoztatták. Most, ami kor már látják, hogy hiba van, kap­kodnak. hogy még egy sínpárt le­fektessenek. Eke Béla vájár elmon­dotta, hogy vasárnap berendelték őket dolgozni. Az üzemvezetőséget az a cél vezette, hogy pótoljanak vala­mit a lemaradáshtT. S mi lett eb­ből? Négyüknek 7 üreset biztosítot­tak egész műszak alatt, holott ké nyelmesen 15—16 csillét Is meg tud­tak volna rakni. Hossó Gvula vájár elmondotta, hogv alig 1—2 hónappal ezelőtt a szállítás megjavítása érde­kében hoztak egy olvan rendeletet, meW szerint a szállítási dolgozók előbb lemennek a bányába, mint a csapatok. A szállítók azonban ezt nem tartják be. A felolvasásnál ugyan előre veszik őket, de nagyon gyakran még később kerülnek le a bányába, mint a csapatok. A műszaki vezetők rossz munká­ját bizonyítja az Is, hogy rossz a levegőellátás a királdi bányaüzem­ben. A 6-os ereszkét például légvá­gat nélkül hajtották ki. Az odatele- pftett öt-hat csapat szinte kibirha- tatlan munkakörülmények között dolgozott. 4—5 csavar miatt — 5—6 vagon szenkiesés A terv nemteljesítéséhez nagyban hozzájárul a gépek rossz állapota. A műhelyvezetőség nem áll hivatá­sa magaslatán, nem törődnek a kar­bantartással. nem biztosítanak meg­felelő tarta)ékalka‘részeket. Október 19-én például a front gumiszalag- motorjának csavarjai leszakadtak. A szükséges 4—5 csavarért, melyet a bányában kellett volna tárolni, ki kellett menni a műhelybe. Mig a hi­bát kijavították. 5—6 vagon szén esett ki a termelésből. Az igazgató elvtársnak személyesen kellett a gu- miszalag végállomás‘korongja eléte- relőket készíteni, hogy a szén ne kerüljön a gumihenger közé, ami már több esetben termeléskiesést okozott azáltal, hogy elakasztotta vagy egyszerűen elszakította a gu­miszalagot. Október 4-én a délutános harmadban háromnegyed 10 órakor a gumiszalag meuhujtóművéből a csavar kihullott. Éjfél lett, mire a gumiszalag újra megindulhatott. Ez 10 csille termeléskiesést jelentett, Azért, hogy a gépek nincsenek megfelelő állapotban, s a hibák meg javítása sok időbe kerül, elsősorban a műhelyt terheli a felelősség. A műhely létszáma nincsen megfelelő­en elosztva. Szakembert éjszaka például alig lehet találni a bánya' üzemben. Nappal meg annyian van­nak a bányában, hogy szinte akadá­lyozzák a munkát. A műhely vezetői­nek sürgősen javítani kell ezen a hiányosságon, meg kell érteniük, ők azért vannak, hogy biztosítsák a za­vartalan termelést. A rnelegcsákányváltást csak elméletben Ismerik Komoly hiányosság tapasztalható a munkaverseny területén is. Az I. negyedévben havonta átlagosan 95 fő, a II. negyedévben 76 fő, a III. negyedévben pedig 99 fő hiányzott igazolatlanul. Igazolatlan hiányzás miatt az év három negyedévében 733 műszak esett ki a termelésből. A munkafegyelem lazasága azonban nemcsak az igazolatlan mulasztás­ban mutatkozik meg. Megmutatko­zik abban is, hogy egyes dolgozók 30—40 perccel előbb abbahagyják a munkát. Bencs Sándor és Lovász János vájároknál például az a szo­kás, hogy félórával hamarább hagy­ják abba a munkát, — mondván: ők már megcsinálták azt, amit azon a műszakon akarlak. Különösen súlyos hiányosság tapasztalható ezen a té­ren a szállítás dolgozóinál. Farkas Nándor 17-es siklói fronti üzem- szerelő és Kispapp Zoltán villany­szereid mindig a felszínen várja be váltótársát. Kriston Pócslk József. Kriston Simon Kálmán és Kerülő Dezső szá’htómunkások meg nem is éreznék, jól magukat, ha nem ké­sőbb kezdenék s nem hamarább hagynák abba a munkát. Ezek a dolgozók vegyenek példát Tóth Fe­renc I-től. aki még akkor Is meg­várja a műszak végét, ha már a 'übbiek mind elhagyták munkahelyü­ket. A betegműszakok száma is emel­kedett ezévben a bányaüzemnél. Ez- évben 12.882 műszak esett ki a be­tegek miatt. Ezen a területen ismu- ‘'■'"izik bi"'"~'’.-,c i íjzmus s nem ritka az ..álbeteg” sem. A bányaüzemben elsősorban azért esett vissza a munkaverseny, mert a szakszervezet nem mozgósítja a dolgozókat a versenyre. Nagyban gá­tolja a murkaversenyt az is. hnev nincsenek biztosítva a műszaki fel ♦éte'ek. A vprsenvnvilvános'áe sem kie’Zgftő p bánvaüzemnél. Régi. el- svrlt plakátokat olvashatunk min­denütt. Gyenge a termelés pártellenörzése Mindezekért a hiányosságokért fe­lelősség terheli a királdi bányaüzem pártszervezetét is. Nem megfelelő mértékben végzik a termelés párt­ellenőrzését, nem biztosítják meg­felelően a kommunisták példamuta­tásét. Nem kielégítő a pártszerveze­teknek a dolgozókkal való foglalko­zása sem. Több segítséget kell. hogy nyújtson a pártszervezet a műszaki vezetőknek. A dolgozók véleménye­it. javaslatait továbbítsa a műszaki vezetők felé, kérje számon a mű­szaki feltételek biztosítását. A királdi bányaüzem pártszerveze­tére, szakszervezetére, műszaki ve­zetőire s valamennvi kommunistájá­ra. pártonkivüll dolgozójára nagy feladatok várnak. Ki kell köszörül­niük a becsületükön esett csorbát, fel kell számolni a hiányosságokat, s maradéktalanul eleget kell tenniök negyedéves, illetve éves tervüknek Tűrhetetlen az, hogy a vöröscsilla- gos királdiak ne teljesítsék tervüket, utolsók legyenek az ózdi tröszt bá­nyaüzemei között. Bízunk benne, hogy újra magukra találnak s IV. negyedévben maradéktalanul tel­jesítik tervüket. Fodor László A szakosított pártoktatás kérdéséiről AZ 1855—56-OS pértoktatáal év beindult. Pártbizottságaink é& párt­szervezeteink íjivós, faradságot nem Ismerő munkával komoly eredmé­nyeket értek el. Különösen a politi­kai iskolák és a marxizmus-leniniz- mus tanfolyamainak elméleti és szervezési előkészítő munkálataiban jók az eredmények. Megnyugvásra azonban nincs sem­mi oGt, A nehezebbje még hátra van. E tanfolyamok sikerének biztosítá­sa érdekében az szükséges, hogy pártszerveink és propagandistá­ink, de az egész párt «óig állandó­an ellenőrizze. kérje számon mind a propagandisták, mind a látogatók felkészülését. A politikai iskolák és a marxiz- mus-lcninizmuR tanfolyamok előké­szítése mellett járási és üzemi párt- bizottságaink nem fordítottak kellő gondot a szakosított tanfolyamok gondcB előkészítő munkálataira. AZ IDŐ SÜRGET, a felelősség pe­dig nagy, hiszen több mint tízezer párttag megfelelő továbbképzéséről kell gondoskodniuk pártbizottsága­inknak. Tízezer párttag tervszerű oktatását a különféle szakosított tanfolyamokon csak úgy tudják biz­tosítani pártbizottságaink', ha már most, azonnal az alábbi legfontosabb Intézkedéseket teszik: össze kell hívni a szakosított kon­ferencia propagandistáit. Ellenőrizni kell felkészülésüket. A propagandis­ta elvtársak pedig beszélgessenek el mégegvszer a hozzájuk beosztott hallgató elvtársakkal, beszéljék meg a tanfolyam beindulásának helyét és idejét. Et kel] érni, hogy az első konfe­renciára minden hallgató felkészül­ve menjen el és a tananyag kérdé­sei minél magasabb színvonalon le­gyenek megvitatva. A PÁRTBIZOTTSÁGOK és o pro­pagandista elvtársaik nézzék meg, hogy a szakosított tanfolyamok lá­togatói hogyan vannak ellátva a szükséges tananyagokkal. A tananyag biztosítása nélkül nem képesek a hallgatók rögzíteni az anyagot, nem tudják azt elsajátí­tani. Leghelyesebb, ha a hallgatók meg­veszik a legalapvetőbb irodalmat. Azok számára, akiknek ez anyagi megterhelést jelentene, biztosítani kell, hogy különféle könyvtárakból megszerezhessék azokat. A szakosított propagandista elv- tárrak a hallgatókkal való elbeszél­getésük alkalmával hívják fel a hallgató elvtáreak figyelmét az olyan lehetőségekre, amelyeket a megyei és járási, valamint az üzemi pártoktatók háza tud nyújtani tanu­lásukhoz. Egyrészt tananyag bizto­sítása, másrészt a zavartalan tanu­lás és nem utolsó sorban a tanulás köriben felmerült konzultációs kér­dések tisztázásával. Milyen legalapvetőbb irodalmak­kal kell rendelkezniük a szakosított tanfolyam hallgatóinak? SZKP tan­folyam hallgatói: Szovjetunió Kom­munista Pártjának története, (rövid tanfolyam). Filozófia. Dialektikus és történelmi materializmus című tankönyvek. Politikai gazdaságtan: „A politi­kai gazdaságtan tankönyve“. MDP története: A már megjelent és megjelenő pártfőiskolai kiadvá­nyok, Illetve előadások. Az itt felsorolt Irodalmak termé­szetesen nem elegendők ahhoz, hogy a szakosított konferenciák anyagát jól elsajátítsák és megért­sék a hallgatók. Feltétlen szükséges az útmutatóban megadott irodalmak áttanulmányozása is. A SZAKOSÍTOTT konferenciave­zető elvtársaknak és a pártbizottsá­goknak az itt felsoroltakon kívül még sok más eszközzel is kell segí­teniük a szakosított tanfolyamok hallgatóit. Nézzünk ezekből néhá­nyat: A KV Ágit. Prop. Osztálya egy- egy témához előadást fog küldeni a pártbizottságoknak. El kell érnünk, hogy ezeket az előadásokat minde­nütt megtartsák a hallgatók számá­ra. Ezek közül is a legfontosabba­kat a pártbizottságok vezetői tart­sák meg. Helyes, ha szakcsoportonkint a koníerenciavezetők a konferencia előtt és után megbeszélik a tapasz­talatokat, meghatározzák a rossz ki­küszöbölésének és a jó tapasztala­tok általánosításának módját. Eze­ken a megbeszéléseken vitassák meg, határozzák meg azokat a leg­fontosabb kérdéseket, melyeket a hallgatókkal feltétlen meg kel] ért- tetni. Időközönkint vitassák meg egy-«gy konferenciavezető vázlatát, hogy a vázlat a legfontosabb kérdéseket emeli-e ki, a helyi viszonyok be vannak-e építve megfelelően és moz- gósít-e az előttünk álló feladatok megvalósítására, stfo. Különösen a politikai gazdaságtan és a Magyar Párttörténet konferen­ciáinak színvonalas vezetéséhez szükséges, hogy a különböző sta­tisztikákat és kimutatásokat a lehe­tő legkonkrétabban, a helyi viszo­nyokra alkalmazva használják fel és alkalmazzák. A konferenciák folyamán ügyelje­nek a konferenciavezető elvtársak a megfelelő színvonalra, de óvakodia- nak túlzott követelmények felállítá­sától, hiszen a szakosított tanfolyam hallgatóinak nagyrésze most fog elő­ször résztvenni ilyen fokon pártokta­tásban. A szakosított pártoktatás megvaló­sítása komoly erőfeszítést követel pártbizottságainktól és a konferen- ciaveriétő elvtársaktól. A feladat ne­héz, de megtisztelő, mert a munka sí se reá megoldása eredményeképpen megyénk párttagságának jórésze magasabb színvonalon sajátítja el a marxizmus-leninizmust, az SZKP és a mi pártunk történetét. KOVAL PÁL MPB ágit prop. oszt. ve?.. T1SZADOROGMA KOSSUTH TSZ MIIMMimHOtMIIIMtlNHMimNIMIHHIIIMIMIIHHIMMniK Ahol két év alatt 50 forinttal növekedett a munkaegység értéke Mezocsat fßlol igyekeztünk Tiszabábolnára, a járás egyik leg­jobb termelőszövetkezetébe, a Rá­kóczi tsz-be. Tiszadorogmán azon­ban elromlott a gépkocsi. Bosszan­kodtunk, mert a járási szervek sze­rint Tiszadorogmán aligha akad „anyag”, azaz olyasmi, ami újság­ba kívánkozna. Ráadásul az eső is zuhogott. * Kun bácsi, egy 50 év körüli, alacsonytermetű parasztember se­gített ki végül. Látta, hogy ide-oda topogunk az új földművesszövetke­zeti bolt eresze alatt, haragosan nézzük a felhőket, s az elromlott gépkocsit. Sajnálkozva, de valami kis gúnnyal hangjában megszólí­tott: — Rossz ilyenkor itt mifelénk ... Nagy a sár... Aztán mi járatban vannak? Elmondtuk. Kun bácsi egy dara­big csak hümmögött, méregetett a szemével. Láttuk, mondani akar valamit, de visszatartja a szót. — Hát, ha nem félnek a sártól — mondta végül —. akkor eljöhet­nek velem ... Csak ide a szom­szédba. Mert, ha igazában újságíró, akkor írhatna rólunk valamit. Már csak azért is. mert rólunk még nem igen írt az újság, pedig lenne mit! — Jót. vagy rosszat? — kérdez­tem tréfálkozva, s közben a sarat méricskéltem, vajon érdemes-e? * Érdemes volt. Kun bácsi. a Kossuth termelőszövetkezet gazda­ságába hívott. Abba a közel 900 holdon gazdálkodó termelőszövet­kezetbe, amelyről valóban még három esztendeje, amikor még alig valamit érő volt a szövetkezeti va­gyon, bizony nem nagyon becsül­ték a közöst. A jószágot csak úgy félkézzel gondozták. De merje csak most valaki rongálni, pocsékolni a közös vagyont, aminek a közel 70 forintos munkaegységet köszönhe-J tik! * édes-keveset. írt az újság, mert eredményeiről talán még a járás túlsó végében sem igen hallottak eddig. Hogy miért? Ifj. Deák József elnök így vála­szolt erre: „Lehet, hogy kicsit szé- gyeltek bennünket... Sehogyse voltunk, szervezetlen volt a mun­ka, gyenge az eredmény, s így az­után 1953 nyarán Nagy Imréék a jobboldali elhajlás idején könnyű­szerrel megbolygatták a tagságot. Alig 14 forintot osztottunk abban az esztendőben egy-egy munkaegy­ségre. Bizony sovány jövedelem volt.” — És most? — hangzott el ön­kéntelenül is a kérdés. — Hát most már más a helyzet — válaszolt az elnök —, de most meg valahogy nem akarják észre­venni az emberek, hogy mennyire megváltozott, itt minden. Ludas eb­ben a járás, de hibásak maguk is. mert még sosem írtak arról, hogy két év alatt például 50 forinttal nö­vekedett nálunk a munkaegység ér­téke. Mert 1953-ban 14, az elmúlt évben 34 forintot osztottunk, az idén pedig 64 forint a betervezett munkaegység. Ezt. már biztosítot­tuk is. sőt zárszámadásig, ha min­den jól megy, ennél is többet osz­tunk — tette hozzá büszkén. A meglepetések egész sorá­val szolgált a Kossuth tsz. Ott, ahol 1953-ban még a lovak takar­mányára sem jutott pénz, az idén tehergépkocsit vásároltak. Dorog- ma határában, ahol emberemléke­zet óta nem fordult elő. hegy 7—8 mázsa, búzánál és 10—11 mázsa ár­pánál többet, termett volna egy hold föld. most a Kossuth tagjai 10 mázsánál magasabb búza és 13 mázsa 20 kilós árpatermést értek el. Burgonyájuk 120 mázsát, cukor­répájuk pedig 201 mázsa 50 kilót termet holdankintl Abban a termelőszövetkezetben, ahol két évvel ezelőtt még a leg­nagyobb dologidőben is nehéz volt összeszedni a tagság felét, most a zuhogó esőben is dolgozott minden­ki. Pedig ezen az esős őszi napon mindenütt azt állították, hogv le­hetetlen folytatni az őszi munká­kat. Itt helytálltak az esőben is! A szárletakarítást, a, burgonyabehor- dást és a szárbehordást tovább folytatták. Tudták, hogy ha vár­nak, ha semmittevéssel töltik eze­ket a napokat, akkor a vetés ké­sik. Mivel sok az ártéri területük, ahol az idén közel egy hónapot ké­sett minden, már is elmaradtak kissé. De most nem azon sopán­kodtak, hogy közel a határidő, ha­nem azon törik a fejüket, hogyan vethetnek el mégis minden szem őszi kalászost határidőre. <— még­hozzá keresztsoros an. Ecsedi Gézától. a legjobb fogatostól az elmúlt napokban büntetésként levont, a közgyűlés két munkaegységet, mert három­szor rácsapott a lovára. Túl szigorú büntetés ez ilyen csekélységért — gondolja, aki nem ismeri a Kos­suth termelőszövetkezet belső rendiét. Maga Ecsedi bácsi még keveselte is. hiszen attól tartott, hogv leváltják a fogatosságról, mert a közös vagyont sértette. Két. Ot u/ belepő volt legutóbb —* meséli Szilágyi elvtárs, a tsz párt-* titkára. Bizony kevés — teszi hoz-* zá —. Ha jobban ismernék a fajú­ban eredményeinket, tia mindenki tudná, hogy mennyire megváltó-* zott itt 1953 óta az élet. akkor soicj kai többen jönnének. Igen. az a baj, hogv a tiszadorog-» mai Kossuth tsz eredményeinek a hire nemcsak a járáshoz nem ju-> tott el. de maguk a dorogmai egyé-* ni gazdák se igen ismerik. Pedig tudhatnának róla. Ha a termelő- szövetkezetbe tömörült 63 család 96 tagja egy-egv szomszédjával elbe­szélgetne néhanapján a Kossuth' tsz munkájáról, ha elmondanák, hogy milyen nagy jövedelemre tet­tek szert az idén. akkor sokkal többen kérnék felvételüket. Milliomos termelőszövetj kezet lesz a Kossuth — bizonygat-* ta az elnök és néhány tag is. Az­előtt szégyenkezett, most pedig büszke lehet ránk a járás! Helyes, hogy ígv gondolkodnak, jő ha büszkék eredményeikre, de ne feledjék el sem ők. sem a tisza- dorogmat Dártszervezet vezetői, hogv csak akkor lesz milliomos tsz a Kossuth, ha kétannyian. három- pnnyian lesznek, mint most. És hogy így legyen, ahhoz elsősorban a községben kel! mindenkinek is­merni eredményeiket ! (p. s J FIGYELEM! FIGYELEM! Műstonpnló miiszövő F -NE TARI ÉVA Miskolc. Fazekas utca 9. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom