Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-02 / 232. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1955. október & H BORSODI GYULA: cA Qaradna aölgijilien. 6____ _____________________________________ Ezüstös, fodros habruhában szalad a csörgő kis patak, a fűre hosszú árnyak kúsznak s a lombok közé hull a nap. Tűz gyűlt az odvas őskohóban? Az égen vörös fény remeg, s kondérja melleit a favágó a szelek jöttét érzi meg. Mért járok erre, mért keresem nyomodat ősöm, dédapám? — Lassan az éj is rámtelepszik s ijeszt az erdő, — csönd, mag dny borul a tájra és szívemre. Szellő motoszkál, fűszagot sző az éjbe s jaj mit látok én: v— Ősöm kezdi a műszakot. Vad fűstgomolyban Herkulesként cipel mázsányi üstöket, haja bozontos, hangja zordon, fiile a dalra még süket, de már szemében tűz világc/li mohón issza az új csodát, hogy ércből, tüz'oől acél csurran s Istennek nézi Fazolát. Még annyit kér csak minden földi örömből, szépből, jóból és emberi szóból, mint a barmok; kicsi koszt, alvás, pihenés. De hogyha nézi patak táncát, virágok szirmát, s a zefir szellők futását, megálmodja, hogy unokája verset ír. Lobog a tűz, ősöm hevíti, rőt tarajt vernek rőt habok, Szikrák röpülnek föl, magasba s az égre ülnek, csillagok lesznek s hirdetik századoknak, hogy itt, e szent völgy hajlatán, születő korunk bölcsőjénél mily lángot gyújtott dédapám! Az új, orosz nyelvoktatási év kezdetén A tudomány és a gazdasági élet egyetlen, területén sem nélkülözhet­jük a példamutató orosz szakirodal­mat. Az orosz nyelv ismerete feltárja előttünk az orosz szépirodalom nagy klasszikusainak az emberi haladá­sért vívott küzdelmét, és megismer­tet a kommunizmus építésének, a bé­ke megvédésének szolgálatában élló, élenjáró szovjet irodaiammal. Általában kimondhatjuk, hogy az orosz nyelv tudása tárja fel előttünk legmélyebben és legeredetibb módon a Szovjetunió egész haladó és irányt- mutató kultúráját. Az orosz nyelven keresztül megtanuljuk értékelni anyanyelvűnk szépségeit és gazdag­ságát is. Amikor ugyanazt a gondo­latot más-más nyelv szavaival fejez­zük ki, megfigyelhetjük anyanyel­vűnk és az orosz nyelv közötti ha­sonlóságokat és eltéréseket. Ezáltal sok ismeretünk tudatossá, gondolko­dásunk gazdagabbá válik. Megyénk és Miskolc város dolgozói már régen megértették az orcez nyelvtanulás jelentőségét. Sokezren tanultak az MSZT nyelvtanfolyamo­kon. Nem egy elvtárs van, aki már a gyakorlatban is felhasználja a tan­folyamon szerzett ismereteket. Ha a szocializmus építésének táv­latait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy nincs életünknek olyan viszonylata, ahol ne vehetnénk hasznát az orosz nyelv tudásának. A közeli napokban megkezdődik az orosz nyelv 1955—56-os oktatási éve. Kapcsolódjék be megyénk és városunk minél több öntudatos dol­gozója az orosz nyelvtanulási moz­galomba! Az 1955—50-os tanévben elegendő 12 hallgató részvétele egy tanfolya­mon, sőt a megyei titkárság enge­délyt adhat arra is, hogy 10 részt­vevővel indítsunk tanfolyamot. A dolgozók tömeges bekapcsolódá­sa az orosz nyelvtanulási mozgalom­ba önmagában is egy lépést jelent előre a szocializmus építésének út­ján; * ÉRDEKES Ujtipusu földgyalu A brnoi gépipari kutatóintézet dolgozóinak javaslatára a prágai Stavoloko-üzemben elkészítették az R—220 típusú csehszlovák föld­gyalut. Az újtípusú gép súlya el­éri az 5 tonnát és a nagyon nehéz terepten még 1 tonna súlyt he­lyeznek rá. A gépet, amely egy fogásra 2 méter széles és 50 centi­méter mély földet váj ki, főként műút- és vasútépítésnél használ­ják igen nagy sikerrel. A bátor életmentő A Kulinyin-területi Csend falu közelében, ahol a iícdvcgyica folyó igen sebessodrású és mély, nemré­giben súlyos baleset történt. Egy személygépkocsi a kompról belezu­hant az 5 méter mély vízbe. A ve- zc'ö még idejében kiugrott a kocsi­ból, a hátsó illésen tartózkodó, beteg L. M. Kudrjudcev azonban még az ajtót sem tudta kinyitni. A kompon tartózkodott V. I. Kér- bunov, a Ratjr.zini gépállomás párt. szervezetének t'tkdra is. Kerbunuv azonnal lebukott a mélybe, hogy Kudrjadccvct kimentse, de a kocsi­ajtót nem sikerült kinyi nia. Kér- bunov elhatározta, késed kivágja a kocsi vitorlavászon tetejét és azon men'i ki a bentrekedt utast. A bátor várttitkárnak tízszer is alá kellett merülni, míg végre fel­hozta az eszméletlen embert, akinek már a szívverése is elállt, de a mesterséges légzéssel sikerült éiet- rekelteni. ötvenezer szereplő egy filmben Az NDK-ban rövidesen bemu­tatják az Ernst Thälmann életéről készült filmalkotás második ré­szét. A film második részéhez, amelyen 1954 december közepé­től 1955. július közepéig, összesen 140 napon át dolgoztak. 180 kilo­méter filmszalagot használtak fel A külső felvételek egymástól 2500 kilométerre fekvő helyeken foly­nak, mint például Hamburgban, Moszkvában és Gorkiban. A film­ben 300 színészen kívül még 50 000 mellékszereplő és statiszta játszik. A iudowAvy és a technika világából ŰT A KOZMOSZBA *— Rövű esen, alig egy-két év múl­va, az asztronautí-ának — a bolygó­közi közlekedés tudományának — sok kedvelője az égbolt magasságai­ra szegzi szemét. Hiszen a Földön élők közül lei tudna ellenállni an­nak a csábító lehetőségnek, hogy megfigyelheti planétánk mesterséges mellékbolygóit? így kezdődött beszélgetésünk Kop­penhágában ez év augusztusában megtartott nemzetközi asztronauta kongresszus részvevőjével, K. F. Ogo- rodnylk professzorral. A kongresz- szus szovjet képviselői, L. I. Szedov akadémikus és K. F. Ogorodnyik professzor első ízben vettek részt ilyen tanácskozáson. — Hogy lehet elvégezni ezeket az érdekes megfigyeléseket? — kérdez­tük. —- Föld mesterséges mellékboly­góját kedvező körülmények között szabad szemmel is meg lehet figyel­ni. Különösen alkonyaikor lesz majd jól látható. A Nap lenyugvása után a horizont felett megjelenik egy nagy sebességgel haladó fénylő pont. Ugyanez hajnalban is látható lesz. röviddel a nappali világosság beáll­ta előtt. — A kongresszuson igen sok érde­kes dolgot tudtunk meg, amiről szí­vesen adunk hírt. Mindenekelőtt el­mondjuk, hogy a kongresszus jel­mondata ez volt: ..A bolygóközi köz­lekedés problémája a tervek idősza­kából a gyakorlati megvalósítás idő­szakába lépett“. De mielőtt az embe­rek eljuthatnának más égitestekre, először feltétlenül ki kell kutatni az atmoszféra legfelsőbb réteseit. Pon­tosan meg kell tudnunk, hogyan vi­selkednek az élő szervezetek az at­moszféra határán túl. Ebben az Irányban még nem ju­tottunk messzire. De a tudomány napjainkban igen gyorsan fejlődik. A magasra kilőtt rakéták már messzi maguk mögött hagyják az atmoszfé­ra határát, de ott még tíz percnél tovább nem tartózkodnak. Tudiuk már, hogy a világűrben való tartóz­kodással eevüttjár a meteorokkal való összeütközés veszélye, itt sok­szorosan erősebb ez elsődleges koz­mikus sugarak még keveset tanul­mányozott kisugárzása, a nan ibo­lyántúli sugárzása. Hogyan érzi me­gát az élőlény ilven körülmények között? Hiszen számolni kell a ne- hézséflrt erő hiányával és ’azonkívül el kell viselni az óriási gyorsulást ís. Mindezek a kérdések óriási jelen­tőségűek a jelenkori magassági re­pülésben és megoldásuk feltétlenül szükséges a további feüődéshpz. Két­ségtelen, hogy a repülés jövője — a magasság meghódítása; olyan magas­ságé, ahol elérhető az óránkénti több tízezer kilométeres sebesség, és ahol rendkívül kevés üzemanyag szükséges. Az atmoszféra határán túl végzett kísérletekhez az első lépés a mester­séges xnellékbolygó létesítése. Mit terveznek erre vonatkozóan? A mesterséges bolygó kicsi, mint­egy 50 centiméter átmérőjű test, sú­lya mintegy 50 kilogramm. A közlé­sek szerint felbocsátása a követke­zőképpen történik majd. Repülőgép visz fel magával 10—20 kilométer magasságba egy mintegy 13 tonna súlyú rakétát. Ekkor a rakéta elvá­lik a géptől és tovább halad függő­leges irányban, felfelé. Miután elérte a 350—500 kilométeres magasságot, a rakéta félkört ír 13 és vízszintesen tovább haladva megadja a bolygó­nak a megfelelő sebességet, mely másodpercenkint 8 kilométer. Élkép­pen a centrifugális erő kiegyenlíti a Föld vonzóerejét és így a bolygó ke­ringeni fog a Föld körül, egy óra és huszonnégy perc alatt tesz teljes fordulatot.. Feltételezik, hogy a mesterséges bolygó az egyik sarktól a másikig végez mozgást, az északitól a déli­ig és viszont. Ilymődon átrepül min­den földrajzi szélességet, és amint a Föld a tengelye körül kering, a hosz­szúsásokat is. A mesterséges bolygó felbocsátása egybeesnék a nemzetközi geofizikai évvel, amely 1957. július 1-én kezdő­dik és 1958. december 3l-én végző­dik. Ebben az időszakban számos kí­sérletet végeznek a Föld mágnesessé­gével, az elektromossággal, az atmo­szféra felső rétegeinek tanulmányo­zásával kapcsolatban. Mindezeket a tudományos kísérleteket áttekintik a nemzetközi geofizikai év programja sorén. — Mi a jelentősére a mesterséges bolygónak a tudomány szempontjá­ból? Milyen problémáikat old meg létrehozatala és alkalmazása? A mesterséges bolygó megjelené­sekor a Föld felülefén igen sok geo­fizikai állomást kell létesíteni, mi­vel a bolvgo fels terelésébe mérőeszköz is lesz, mely rádión közöl adatokat. A mestersé­ges bolygó kilövése előtt kezdetben kisebb testekkel kísérleteznek, kö- -üiwiül tenlszlabda nagyságú kis vöpríbökkel. Az ilyen „bolyrócskák'' mintegy 100 kilométer magasságra emelkednek. Segítséget nyújtanak a teDes nagyságú mesterséges bolygó felbocsátása körülményeinek kikuta­tásához. Ezeket az anró testeket ter­mészetesen mérőműszerek nélkül eresztik fel és a Földre való vissza­jutásuk alkalmával a meteoritok sorsa vár rájuk: már az atmoszféra felsőbb rétegeiben elégnek. Hogyan figyetnető meg a mester­séges bolygó? A bolygót követni, helyzetét megfigyelni lehet távcső­vel (, katonai látcsővel, E megfigye­léseknek igen nagy tudományos ér­tékük Van. Előre nem lehet egész pontosan kiszámítani a bolygó moz­gását a térben. Világos azonban, hogy repülését befolyásolja a Föld felszínén levő egyes hegygerincek vonzása, a Földünk belsejében levő anyagok aránytalan eloszlása, vala­mint a földgolyónak a szabályos elipszistől kissé eltérő alakja. A boly­gó útjából a tudósok megállapíthat­ják a Fold geoid formáját, vagyis bolygónk pontos alakját. Ugyancsak lényeges adatokat tudhatunk meg a Föld mágneses tulajdonságának a felszíntől nagy távolságra gyakorolt hatásáról is. Ezek az adatok első íz­ben adnak lehetőséget arra, hogy képet alkothassunk a földmágnesség térbeli eloszlásáról. Hasonló kísérle­teket eddig csak a Föld felszínén folytattak és a tudósok nem ismeri t a Föld mágneses vonzásának forrá­sait. Mindezen kívül új adatokat nyerhetünk az úgynevezett elsődle­ges kozmikus sugárzásról. — Mennyi ideig lesz a mesterséges bolygó a világűrben? — Előre nem tudjuk pontosan meghatározni. Az előzetes számítá­sok szerint ez mintegy tíz-tiz-mkét hónapig tarthat. A ritka légré­teggel való súrlódás folytán fokoza­tosan fékeződik mozgása. Fokozato­san lejjebb ereszkedik és ezáltal az atmoszféra egyre sűrűbb rétegébe kerül. Óriást — óránként mintesv 25 ezer kilométeres — sebessége me’- 1ett a bolygó izzani kezd és kb 100 kilométeres magasságban elég De a bolygót meg is lehet óvni az elé-és- fől és épségben l°érkezbet a földre Ez esetben speciális reaktív motor­sai kell felszerelni, mely fékezi moz­gásit és aztán ejtőernyővel leeresz­kedhet. Végül elmondjuk, hogy noha a vi­lágűrbe való repülés, lényegében, szinte a máj nap ügye, jó volna, ha már most bemutatnának tudnm*- nyos-fantn-ztikus és kalandos filme­ket, megjelentetnének jlven könyve­ket a kozmikus tr-mek az ember ál- *■«1 történő meghódításáról, Az ily=n tűrnek és könyvek segítenék az if­júságot abban, hogy könnyebben ükénzeliék a világmindenség meg­hódításának romantikáiét. N. KOROTYEJEV (Megjelent a Knmszomolszkaja Pravdában) AZ ÉSZAKMAGYARORSZÍG RtíJTVÍNypXlyIzATA Bartók Béla Századunk egyik legnagyobb zene­szerzője. Zenei fölklorkutatásai, gyűjtése, feldolgozásai, zeneszerzői munkássága új fejezetet nyitottak a magyar zene történetében. Műveit a népművészet magasrendűségébe ve­tett hit és a nép iránti szeretet hatja át. Ragyogó géniusza ma már vitat­hatatlanul a halhatatlan zeneművé­szek soraiba állítja őt. Mai keresztrejtvényünkben sze­replő müveivel emlékének áldozunk. VÍZSZINTES: 1. Hága idegen neve. 5. Bartók operája. 13. Bartók zene­kari műve. 14. Erődítés. 15. A Sal­gótarjáni Bányász kapusa. 16. Kö­nyörgés. 17. Itt talál. 20. Vajon ád? 21. Fondorlat. 22. Bartók zenekari műve. 24. Fordított helyrag. 25. Re­zsiben van(!) 26. Lakat mögé tesz. 27. Halk nesz 28. Vízi jármű. 29. Stend­hal Vörös és fekete című regényének főszereplője (Julien). 30. Egyforma magánhangzók (az elsőn ékezet). 31. Pl. Neszmélyi Vera. 33. Ebb n rejlik az erő. 33. Átnyújtok. 36. 1955. 37. Ollós állat. 38. Magyar Kerékpáros Egyesület. 39. Fogkrém márka. 42. Betonfedezék. 44. Pillanatfelvételt készítő. 46. A lajtorja. 47. Frank rö­vidítése. 48. Szélesre nyitotta. 50. Csatorna Idegen neve (pl. a velencei ... Grande). 51. Egyik megyénk 52. Tíz grammot. 53. Zárt, egyenle­tes görbe vonal. 55. Visszaér! 58. Magyar író (Ferenc). 59. Családfő. 61. Becézett leánynév. 62. Egy szelet kenyér. 03. Gizella becézve. 65. fü­gefa jta. 66. Régi közlekedési eszköz. 67. Ékesség. FÜGGŐLEGES: 1. Soká -tart, míg megjárja az ember. 2. A Kordillerák másik neve. 3. Kovácsolt vas, melyet edzeni lehet. 4. Félig mérges(!) 5. Pe­tőfi költeménye. 6. Hangok írásbeli feljegyzései. 7. Véka keverve. 8. Ba­latoni üdülőhely (1. kockába kettős­betű). 9. Mint vízsz. 24-es sor. 10. Á. O. 11. Vissza: arc része. 12. Törékeny árut csomagolnak bele. 13. Község Fejér menyében. 18. ... mosz. 19. Pl. a clanlkáli. 22. Egyesületi vezető. 23. Mint vízsz. 27-es sor. 20. Évezredek, viláckorezokck (görög szóval). 28. Bartók műve (1. kockába kettősbetű). 30. Egyforma magánhangzók. 31j Bartók táncjátéka. 32. Kopaszok. 34; Habzóbor, aszúbor franciából átvett neve. 30. Dáridózik. 40. Német név­elő. 41. Rendszeres testedzés. 42. Dé­ligyümölcs. 43. Festőművészek gya­kori témája. 45. Trópusi fa. 49. Ok- ♦atá. 50. Keskenyorrú majomfajta) 51. Vonatkozó ragpárunk. 52. DAU* 53. Énekkar, 54. Képzőművészeti al­kotás. 56. Termelő munkát végez. 97) 649 római számmal. 58. Egykori be­tegbiztosító rövidítése. 60. Nem eztj 62. KID. 64. Igevégződés. 65. Vér fo­lyik benne. Megfejtésül beküldendő: a vízszin­tes 5, 13, 22; függőleges 28 és 31. sor megfejtése. • Az Észalkmagyarország szeptember 25-i számában megjelent kereszt- rejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. Lillafüred, Garadna; 25. Eadacsony. 66. Katonavár. 78; Dömörkapu, Dobogókő. Függőleges: 1. Leányfalu, Viseg- rád. 14. A Kékes és Galyatető. 30; Dédesl vár.' 32. Mátraháza. Kispajtásoknak: összerázódott szá­mok: felső sorban 5, 10, 3, középső sorban 4, 0, 8, alsó sorban 9, 2, 7. Régi római lelet: „Gyermek va­gyok, gyermek lettem újra, Lovago­lok fűzfasípot fújva." Ertesítlíllk a rejtvén ypftlyázat résztvevőit. hogy megfejtéseiket minden héten legkésőbb péntekig juttassák el szerkesztőségünkhöz, s mellékelték a rejtvény közepén lévő képet. Kécőbb beérkező megfejtése­ket, utólagos helycsbftfiveket. portós leveleket nem veszünk figyelembe. A megfejtéseket a következő cím­re kell beküldeni: Északmagywor- szág Szerkesztősége, Miskolc. Szé- chenvi u. 30. „Rejtvénypályázat’’. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a rejtvénypályázat csak a ke­resztrejtvényre vonatkozik, a gyer­mekek számára közölt rejtvények megfejtését nem kell beküldeni. KISPAJTÁSOK IV A K MILYEN MEGFIGYELŐ VAGY? LÖUGRÄS-REJTVfiNY Tizenkét egyforma korsót láttok itt. gyerekek. Azaz. hogy csak az első pillantásra látszanak egyfor­mának. ha jobban megnézitek, dí­szítéseik jelentős eltérést mutatnak Ám két korsó mégis hajszálnyira egyforma. Melyik ez a kettő? bálya szerint összeolvassátok a táb­lázat valamennyi betűjét, Verne Gyula egyik izgalmas regényének címét kapjátok megfejtésül. Melyik ez a regény, pajtások?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom