Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-23 / 250. szám
Ahol két év alatt 50 forinttal növekedett a munkaegység értéke ÉSZAKMAGYARORSZASG r Őrjáraton az ózdi bányáknál Gyorslista a II. békekölcsön húzásáról AZ MDR BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN XI. évfolyam 250 szám Ara 50 FILLÉR Miskolc. 1955 ok só 5er 23. vasárnap Vidám, gazdag szüretet ! tj'rik a szőlő, hajlik a vessző, bo- dor a levele.. Vidáman szól most az egykor nyomorúságot, szegénységet megéneklő dal a tokaj- hegyaljai szőlőkben. Érik a szőlő, kezdődik a szüret Tokaj-Hegy alján, az évszázadok óta világhírű tokaji aszú hazájában. Az egykori vulkánok kincset termő oldalán, Tokaj, Tárcái, Mád, Sárospatak, Bodrog- olaszi és a többi hegyaljai község szőlőiben néhány nap múlva messzi virítanak a lányok színes fejkendői, messzire száll az ének, szinültig telnek a puttonyok kövér fürtökkel s a kádast csorduló, édes musttal. Az ország többi vidékein már csaknem végeznek a szürettel, amikor Tokaj-Hegyalján, a leghíresebb borok hazájában munkához látnak. Hosszú évszázados hagyományai varrnak a szőlőtermelésnek és a szüretnek itt, ahol a hegyek hátát erdő helyett szőlőtőkék borítják. Sok hozzáértést, fáradságot követel, nehéz a puttony, fáradságos a szőlő szedése, kádakba hordása, darálása, sajtolása, mégis nem is annyira munka, mint inkább őszi ünnepségszámba megy itt Hegyalján a szüret. A szüreti mulatság, a must és az újbor kóstolása s az óbor kortyolgatá- sa pedig valóságos népünnepély. Különösen azóta, amióta azoké a milliónyi aranyló fürt jövedelme, akik a tőkék tövét kapálták, akik megóvták a kártevőktől, a betegségektől, s akiknek nehéz munkája érlelte be a miág legjobb borát adó termést. Nem a „báró“ GhiUányiak- nak, a „gróf“ Dessewffieknek és Andrássyaknak szüretelnek, hanem maguknak szedik le a hegyaljai domboldalak kincseit. A z idén különösen vidám, bol- dog lesz a szüret, mert Hegyalján és a Bükk déli lejtőin is két- annyi f ürtöt termettek a tőkék, mint az elmúlt esztendőben. De nemcsak kétaimyi lesz a termés, — édesebb, zamatosabb lesz a must, a bor, mert a zord nyár után a vénasszonyok nyara meleg napsütéssel gazdagította a fürtök cukortartalmát. Nem lesz ritka holdankint a 30—35 mázsás szőlőtermés s a 22—23 cukorfokos must. Az idei gazdag hegyaljai szüret, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni szőlősgazdák jó munkájának, bő termést érlelő szorgalmának gyümölcse. Ugyanakkor államunk sokoldalú, évről-évre nagyobb segítségének eredménye is. Pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesztésének elsőrendű feladatai közé állította, szívén viseli, a legnagyobb gonddal támogatja a szőlőtermelés fokozását. Tokaj- Hegyalja különösen nagymértékben érzi népi államunk segítő kezét. Leghíresebb szőlőtermelő vidékünk sínylette meg legjobban a felszabadulás előtti évtizedben folytatott rablógazdálkodást, s most célul tűztük, hogy visszaállítjuk Tokaj-Hegy- alja jócskán megfakult világhírnevét, híresebbé, gazdagabbá tesszük, mi it valaha. Külön kormánybiztost neveztek ki annak a szakemberekből álló vezérkarnak az élére, amely a legrövidebb időn belül megvalósítja a tokajhegyaljai rekonstrukciós terveket. Nemcsak Hegyalja dolgos népe, de az egész haza kincsestárává változtatjuk újra ezt a furmintot, hárslevelűt, és aranyló cseppű aszúi termő vidéket. igen nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szőlősgazdák megismerjék a legújabb módszerekei, szakszerűen kezeljék szőlőiket és boraikat. Gondoskodtak arról is, hogy elegendő szaporítóanyag legyen az új telepítések és a felújítások céljaira. Párthatározat írja elő, hogy 1960-ig évi 40 millió európai gyökeresvesszőt kell előállítani. Kedvezmények egész sorát kapják azok, akik új szőlőket akarnak telepíteni. Tolcaj-Hegyalja nagy gépállomása, a szerencsi és a bükkalji szőlővidéket segítő mezőkövesdi, egyre több, a szőlőművelést segítő, könnyítő géppel rendelkezik. Az új telepítések alá történő talajforgatást például a Sztalinyecek és a hatalmas rigolíro- zó ekék segítségével holdankint mintegy 8—10 ezer forinttal tettük már olcsóbbá. Nagyrészt ennek a sokoldalú segítségnek az eredménye az idei gazdag szüret. Fürtöktől dúsak a tőkék, édesek a szemek, kedvező az időjárás, de valóban gazdag, igazán boldog csak akkor lesz a szüret, ha alaposan felkészül minden termelő a vigasságszámba menő őszi nagy munkára. Mindenkinek szem előtt kell tartania azt, hogy a jó termésből jóminőségű bort is nyerjen. A már eddig megtartott próbaszüretek azt bizonyítják, hogy gondosan végzett szüret esetén az idei évjáratú borok nemcsak országos, de világhírnévre is tehetnek szert. A termelőkön, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szakemberein, az egyéni gazdák szorgalmán, hozzáértésén múlik, hogy a „Tokaj 1955“ jelzésű borok ismét öregbítsék a magyar bor világhírnevét, gazdagítsák a termelőt és hazánkat. TJegyaljára különösen vonatkoi zik az a régóta ismert tanács, hogy csak jól beérett szőlőt szüreteljünk. Most érlelő idő járja, minden nap, minden egyes napsütéses óra növeli a szőlő cukorfokát, javítja a must, a bor minőségét. Minőségi bortermésünk másik fontos előfeltétele a pincék gondos rendbehozása, előkészítése a borok érlelésére és tárolására. Gondoljon minden szőlő- termelő arra: a jó szüreten, a gondos tároláson múlik, hogy borában „kedv, íz és tűz“ legyen, hogy szőlőjének termése valóban kincset érjen. Amikor vidáman csendülnek a szüreti dalok, amikor mosolyogva, elégedetten ízlelik a gazdag termés vérpezsdítő nedűjét, ne feledkezzenek meg szőlőtermelőink a haza iránti kötelességről sem. Ne feledjék, kinek köszönhetik azt, hogy most nem a földbirtokosok, a bárók szőlőiben, hanem saját kincsetter- mő hegyoldalaikon szüretelhetnek. Amikor elkészítik szüret után évi számvetésüket, gondoljanak arra a részre is, ami az államot illeti. Hegyalja termése nemzeti kincs. Népi államunk úgy értékesíti a beadásra kerülő bort, hogy annak egész hazánk hasznát lássa, hogy erősítse népgazdaságunkat és így több jusson a hegyaljai rekonstrukciós tervek sokmilliós beruházásaira is. Minden szőlőtermelő teljesítse pontosan, időben borbeadását. Mint ahogy jobban ízlett a gazdának az új kenyér, ha első gabonáját a hazának adta, ugyanígy jobb íze, zamatja lesz, egészségére válik a bor, ha már teljesítette a haza iránti köQzinte felbecsülhetetlen segítséget nyújtott az idén államunk a szőlőtermelőknek. Gondoskodott arról, hogy egész éven át bőven legyen rézgálic és más védőszer, kötözőháncs, jóminőségű szőlőkaró. A Borsodvidéki Gépgyár százszámra gyártja a szőlőpréseket, zúzádat, sajtotokat, van elegendő hordó, ezerszámra kapható az üveglopó. Elsősorban a szőlőtermelőket szolgálja a megyei növényvédelmi állomás, amely kiváló szakemberek irányítása mellett, korszerű gépeivel, hatalmas segítséget nyújt a szőlőt veszélyeztető kártevők és betegségek elleni harcban. Népi államunk arról is gondoskodott, hogy a legjobb szakemberek lássák el tanácsaikkal a szőlőtermelőket. A tarcali kutató- intézet kísérleti telepe az idén is telességét. A borsodi szőlőtermeink az elmúlt években meggyőződhettek arról, hogy legjobb vásárlójuk az állana. Nem csak azért, mert jó árat fizet a bortermésért, hanem azért is, mert a borból származó állami jövedelem jelentős részét éppen a szőlőtermelés fellendítésére, a hegyaljai rekonstrukciós tervek megvalósítására fordítja. 1 egyen vidám, boldog és gazdag az idei szüret! Teljen meg jóminőségű borral a tokaj-hegyaljai és a bükkaljai falvak minden pincéjének minden hordó;? r.fsunk megelégedetten zamatos óborral az idei újbor örömére-. A Magyar ENSZ-Társaság távirata az Egyesült Nemzetek főtitkárához Dag Hammarskjöld úrnak, ai. Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának. Newyork. A Magyar ENSZ-Társaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezete tízéves jubileuma alkalmából rendé zett ünnepi ülésének résztvevői — köztük az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront, a SZOT, az MNDSZ, DISZ, TTIT és tizenhat további szervezet képviselői üdvöz létükét küldik az ENSZ közgyűlése X, ülésszakának. A Magyar ENSZ- Társaság és a felsorolt szervezetek tagsága 'ankadatlan figyelemmel kíséri és nagy jelentőségéhez mérten méltányolja az ENSZ-nek a béke megóvásáért és biztosításáért folytatott tevékenységét és azt a hő óhaját fejezi ki, hogy a közgyűlés X. ülésszaka eredményesen munkálkodjék e magasztos célok érdekében. Nyomatékosan hangsúlyozni kívánja azt a véleményét, hogy e nemes célok megvalósításáért folyó tevékenységből egyetlen országot sem szabad kizárni, mely abban részt akar venni és ténylegesen bebizonyította, hogy őszintén szolgálja a béke ügyét. Teljes mértékben áll ez a Magyar Népköztársaságra, mely nyole év óta sürgeti felvételét az ENSZ tagjai sorába A magyar nép tíz év alatt romokból építette fel országát és minden vágya az, hogy küzdelmes munkájának egyre jelentősebb eredményeit békében fejleszthesse tovább. Magyarország éppen ezért a demokratikus átalakulás végrehajtása óta békés jóviszony kiépítésére és állandósítására törekedett és törekszik minden országgal. Ezt a célt tartják szem előtt a magyar küldöttek minden nemzetközi szervezetben s az ENSZ több szakosított intézményében és bizottságában folytatott tevékenységükben és az ENSZ munkájában is azért akarnak résztvenni, hogy a különböző társadalmi berendezésű országok békés egymás mellett élését és együttműködését előmozdítsák. A Magyar ENSZ-Társaság és a felsorolt szervezetek tagjai bíznak abban hogy a genfi kormányfői értekezlet nyomán kialakult kedvezőbb légkörben most már lehetővé válik ennek a régi kívánságnak a teljesítése. Az a szilárd meggyőződésünk. hogy a bebocsátásukét jogosan igénylő új tagok felvétele az ENSZ befolyásának lényeges megnövekedéséhez fog vezetni és hogy a szélesebb tagságra támaszkodó Egyesült Nemzetek Szervezete fokozott mértékben tudja majd beváltani azokat a reményeket, amelyeket a világszervezet munkájához a békéért áhítozó népek fűznek. MIHÄLYFI ERNŐ elnök. KEREK GABOR főtitkár. (MTI) A francia kormány törvényjavaslatot terjeszt elő a választások decemberi megtartásáról Párizs (MTI) A francia kormány a péntóki minisztertanácson elhatározta, hogy kedden törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé s ebben indítványozza a választások december 4-ére, vagy 11-ére kitűzését. A törvényjavaslat nem foglalkozik a most érvényben lévő 1 istakapcsolásos választási rendszer megváltoztatásának kérdésével, ha a nemzetgyűlés változtatást kíván, rá vár e feladat megoldása. A minisztertanács a sajtóban közölt hírek szerint felhatalmazta a miniszterelnököt arra, hogy sürgősséget kérjen a javaslat tárgyalásához, sőt szükség esetén még a 'bizalmi kérdést is felvesse. A kormány egyes tagjaihoz közelálló Aurore beszámolójában azt állítja, hogy a minisztertanácsön Fauré kijelentette: azok az elhatározások, amelyeket a nemzetgyűlésnek januárban kell hoznia, túlságosan nehezek egy haldokló nemzetgyűlésnek. A sajtó szerint a minisztertanácsán bizonyos ellentéteik merültek fel a választások kérdésében. A lapok szerint a nemzetgyűlésben aligha várható élénk vita a választások időpontjának kitűzése kérdésében, viszont annál hevesebbnek ígérkezik a szavazás módjának megvitatása. A Paris Presse szerint a választások időelőtti kiirása bomibarobba- násiként hatott a képviselők körében. Mendes-France cikket közöl lapjában, az Expression a választások kiírásáról s ebben kiemeli: a választás, ha a most érvényben lévő rendszert nem változtatnák meg, szemfényvesztés jellegét öltené. A Lyonban megtartott tömeggyü- lésen Jacques Duclos állást foglalt a választások időelőtti kiírásának kérdésében. Duclos többek között rámutatott, hogy a kormánypolitikusok sietve intézkednek. Tudják, hogy néhány hónap múlva nem tudnának már mást felmutatni az országnak, mint a legszégyenletesebb csődmérleget. Félnek a munkásegységtől, amely egyre erősödik s végül győzedelmeskedik majd. — Nos tehát Miniszterelnök úr, egyetértünk önnel — mondotta Duclos. — A választási hadjáratot ma estétől megkezdettnek tekintjük. Az ország nem tudja még milyen választási módszerrel szavaz majd, azt azonban tudja, hogy meg kell változtatni a politikát. Duclos ezután a pártharcosokhoz fordulva így folytatta: , A többiek siettetni akarják a választásokat? Küzdeni fogunk! Legyőzhetetlen harci és győzelmi akarattal mozgósítanunk kell magunkat. Olyan erőssé kell tenni pártunkat, hogy megbéníthassa az ország ellenségeinek mesterkedéseit. AZ ENSZ NAPJA Tíz esztendővel ezelőtt, a két világháború rémségeiből ocsúdó, szörnyű szenvedéseiből tápászkodó, meggyei; őrt emberek örömmel értesültek arról, hogy 1945. június 26-án San F: anciscóban 50 nemzet képviselői ünnepélyesen aláírták az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányét. Ennek a hatalmas szervezetnek a'aujait még akkor rakták le, amiké a földkerekség számos területén hadműveletek folytak és minden ed- d’ginél nagyobb méretekben szedte áhinzatait a gyilkos háború. A nagy vi'ágszervezetben a népek békeaka- ra a öltött testet. Az1 ENSZ-ct az a mindennél fontosabb törekvés hívta életre, amelyről az alapokmány bevezetője így nyilatkozik: ..Megmentjük a jövő nemzedéket a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre.“ A béke legádázabb, legkonokabb ellenségét, a f;. Izmust a szabadságszeret ö népek, élükön a szovjet néppel, közös erőfeszítésekkel zúzták szét. A béke megóvásának érdeke azt követelte, hogy a nagyhatalmak és a különböző országok között kialakult együttműködés a győzelem után se szűnjék meg. és együttesen őrködjön a világ békéjén. A százmilliók életér érintő magasztos oél megvalósítása érdekében az ENSZ tagjai megfogadták, hogy fenntartják a nemzetközi biz- to *ágot, együttesen lépnek fel a bé- k fenyegető cselekmények ellen, f' ztik a nemzetközi együttműkö- dé-t. az egyes államok belső ügyeibe nem avatkoznak, s a szervezet tagjai sorába felveszik mindazokat a béke- szerető államokat, amelyek magukra vállalják az alapokmányban előírt kötelezettségeket. Ilyen világos, félreérthetetlen elvekre építették ezt a tekintélyes. jelentős nemzetközi szervezetet. Az ENSZ. munkájának megkezdésekor élvezte az eredmények elérésébe'’ szükséges hatalmas erőt.: a né- p zalmát. Később azonban a népei.ben nyugtalanságot keltettek a nyugati hatalmaknak arra irányuló kísérletei, hogy az ENSZ-et eltérítsék az alapokmány szellemétől. Az ENSZ több esetben nem tudta megakadályozni az agressziót; nem tudta fékezni a fegyverkezési hajszát; nem gátolta meg a támadó katonai tömbök megalakítását, s még nem sikerült kézzelfogható eredményt elérnie a tömegpusztító fegyverek eltiltásában és a leszerelésben sem. Mindazonáltal az ENSZ tíz esztendeje határozottan pozitív vonásokat is mutat. A Szovjetunió következetes bőkepolitikája, — habár korlátok között — de az első napoktól kezdve állandóan érvényesült; részben gyakorlati döntésekben nyilvánult meg, s méginkább megmutatkozott az erről a hat almas fórumról száz- és százmilliókhoz eljutó igazságainak erőteljes hatásában. Joggal állapította meg az ENSZ jubileumi ülésszakán Molotov elvtárs; „El kell ismerni, hogy ez a szervezet határozottan fontos helyet foglal el a nemzetközi életben és működésének megvannak a pozitív vonásai; A béke és a biztonság fenntartásával összefüggő egyes nemzetközi problémák itteni megtárgyalása elősegítette a közvélemény harcra mozgósítását az új háború veszélye ellen és a nemzetközi feszültség enyhítését“ A Szovjetunió külügyminisztere ezzel kapcsolatban kiemelte az 1946-ban az atomfegyver eltiltása és a fegyverzet csökkentése érdekében hozott határozatot, rámutatott a háborús propaganda eltiltásáról 1947-ben hozott határozat nagy jelentőségére; 1954-ben a közgyűlés egyhangúlag állást foglalt a leszerelési bizottság feladatainak kérdésében. A nemzetközi békemozgalom hatalmas arányú kibontakozása és lenyűgöző ereje, a nemzetközi közvélemény hangulatának változása egyre jelentősebb támogatást nyújt az ENSZ-en belül is a békepolitikának, amelynek érvényesítéséért rendíthetetlenül harcol a Szovjetúnió. Bizakodással állapíthatjuk meg, hogy a négy államfő genfi tanácskozása kedvező lehetőségeket teremtett az ENSZ gyümölcsözőbb munkájához. Az -első közgyűlés óta még- sohasem tanácskozott az ENSZ olyan kedvező légkörben, mint most. Érezni lehet ezt a szeptember 20-án megnyílt tizedik ülésszakon^ amelynek napirendjén több mint 60 kérdés szerepel. Ismeretes, hógy ma még, az emberiség egyharmada nincs képviselve az ENSZ-ben. Számos ország felvétele immár nyolc éve húzódik. Ezek között az országok között van hazánk is. Elsőízben 1947. április 10-én kértük felvételünket a világszervezetbe. Kérésünket mindig támogatta a Szovjetúnió. amelynek képviselői a közgyűlésen és az ENSZ valamennyi szervében szót emelnek azoknak az országoknak felvételéért, amelyeket megillet az ENSZ-tagság. Nem kétséges, hogy a Magyar Népköztársaság minden tekintetben megfelel az alapokmányban megszabott követelményeknek. Dolgozó népünk tettekkel bizonyította be őszinte békeszándékát. Egy virágzó, gazdag, boldog ország építésének kimagasló eredményei tanúskodnak népünk részvételéről a békéért folyó küzdelemben. Népköztársaságunkat tehát megilleti az a jog, hogy résztvegyen az ENSZ munkájában, a nemzetközi együttműködés fontos fórumán. Népünknek ezt az óhaját tolmácsolta kormányunk az ENSZ közgyűlés 10. ülésszakához intézett táviratában isTíz esztendővel ezelőtt lépett- életbe az 1945. június 26-án elfogadott ENSZ- alapokmány. Ennek a nagy eseménynek évfordulójáról emlékeznek meg ma az egész világon. A népek fokozott figyelemmel, érdeklődéssel tekintenek az ENSZ további munkája elé. Azt várják hogy hathatósabban érvényesül majd az alapokmány szelleme a béke és biztonság megóvása érdekében. A nemzetközi helyzet kedvező alakulása, a genfi tanácskozások folytatása méltán tölti el reménynyel a népek szívét, A haladó emberiség a mai megemlékezésen azt a kívánságát fejezi ki. hogy az ENSZ maradéktalanul teljesítse legfőbb célját: szabadítsa meg az eljövendő nemzedéket a háború csapásaitól.
