Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-23 / 250. szám

Ahol két év alatt 50 forinttal növekedett a munkaegység értéke ÉSZAKMAGYARORSZASG r Őrjáraton az ózdi bányáknál Gyorslista a II. békekölcsön húzásáról AZ MDR BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN XI. évfolyam 250 szám Ara 50 FILLÉR Miskolc. 1955 ok só 5er 23. vasárnap Vidám, gazdag szüretet ! tj'rik a szőlő, hajlik a vessző, bo- dor a levele.. Vidáman szól most az egykor nyomorúságot, sze­génységet megéneklő dal a tokaj- hegyaljai szőlőkben. Érik a szőlő, kezdődik a szüret Tokaj-Hegy alján, az évszázadok óta világhírű tokaji aszú hazájában. Az egykori vulká­nok kincset termő oldalán, Tokaj, Tárcái, Mád, Sárospatak, Bodrog- olaszi és a többi hegyaljai község szőlőiben néhány nap múlva messzi virítanak a lányok színes fejkendői, messzire száll az ének, szinültig tel­nek a puttonyok kövér fürtökkel s a kádast csorduló, édes musttal. Az ország többi vidékein már csaknem végeznek a szürettel, ami­kor Tokaj-Hegyalján, a leghíresebb borok hazájában munkához látnak. Hosszú évszázados hagyományai varrnak a szőlőtermelésnek és a szüretnek itt, ahol a hegyek hátát erdő helyett szőlőtőkék borítják. Sok hozzáértést, fáradságot követel, ne­héz a puttony, fáradságos a szőlő szedése, kádakba hordása, darálása, sajtolása, mégis nem is annyira mun­ka, mint inkább őszi ünnepségszám­ba megy itt Hegyalján a szüret. A szüreti mulatság, a must és az új­bor kóstolása s az óbor kortyolgatá- sa pedig valóságos népünnepély. Különösen azóta, amióta azoké a milliónyi aranyló fürt jövedelme, akik a tőkék tövét kapálták, akik megóvták a kártevőktől, a betegsé­gektől, s akiknek nehéz munkája érlelte be a miág legjobb borát adó termést. Nem a „báró“ GhiUányiak- nak, a „gróf“ Dessewffieknek és Andrássyaknak szüretelnek, hanem maguknak szedik le a hegyaljai domboldalak kincseit. A z idén különösen vidám, bol- dog lesz a szüret, mert Hegy­alján és a Bükk déli lejtőin is két- annyi f ürtöt termettek a tőkék, mint az elmúlt esztendőben. De nemcsak kétaimyi lesz a termés, — édesebb, zamatosabb lesz a must, a bor, mert a zord nyár után a vénasszonyok nyara meleg napsütéssel gazdagítot­ta a fürtök cukortartalmát. Nem lesz ritka holdankint a 30—35 má­zsás szőlőtermés s a 22—23 cukorfo­kos must. Az idei gazdag hegyaljai szüret, az állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek és az egyéni szőlősgazdák jó munkájának, bő termést érlelő szor­galmának gyümölcse. Ugyanakkor államunk sokoldalú, évről-évre na­gyobb segítségének eredménye is. Pártunk és kormányunk a mezőgaz­daság fejlesztésének elsőrendű fela­datai közé állította, szívén viseli, a legnagyobb gonddal támogatja a szőlőtermelés fokozását. Tokaj- Hegyalja különösen nagymértékben érzi népi államunk segítő kezét. Leghíresebb szőlőtermelő vidékünk sínylette meg legjobban a felszaba­dulás előtti évtizedben folytatott rablógazdálkodást, s most célul tűz­tük, hogy visszaállítjuk Tokaj-Hegy- alja jócskán megfakult világhírne­vét, híresebbé, gazdagabbá tesszük, mi it valaha. Külön kormánybiztost neveztek ki annak a szakemberek­ből álló vezérkarnak az élére, amely a legrövidebb időn belül megvaló­sítja a tokajhegyaljai rekonstrukciós terveket. Nemcsak Hegyalja dolgos népe, de az egész haza kincsestárá­vá változtatjuk újra ezt a furmintot, hárslevelűt, és aranyló cseppű aszúi termő vidéket. igen nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szőlősgazdák megis­merjék a legújabb módszerekei, szakszerűen kezeljék szőlőiket és bo­raikat. Gondoskodtak arról is, hogy elegendő szaporítóanyag legyen az új telepítések és a felújítások cél­jaira. Párthatározat írja elő, hogy 1960-ig évi 40 millió európai gyöke­resvesszőt kell előállítani. Kedvez­mények egész sorát kapják azok, akik új szőlőket akarnak telepíteni. Tolcaj-Hegyalja nagy gépállomása, a szerencsi és a bükkalji szőlővidéket segítő mezőkövesdi, egyre több, a szőlőművelést segítő, könnyítő gép­pel rendelkezik. Az új telepítések alá történő talajforgatást például a Sztalinyecek és a hatalmas rigolíro- zó ekék segítségével holdankint mintegy 8—10 ezer forinttal tettük már olcsóbbá. Nagyrészt ennek a sokoldalú segítségnek az eredménye az idei gazdag szüret. Fürtöktől dúsak a tőkék, édesek a szemek, kedvező az időjárás, de va­lóban gazdag, igazán boldog csak akkor lesz a szüret, ha alaposan fel­készül minden termelő a vigasság­számba menő őszi nagy munkára. Mindenkinek szem előtt kell tarta­nia azt, hogy a jó termésből jóminő­ségű bort is nyerjen. A már eddig megtartott próbaszüretek azt bizo­nyítják, hogy gondosan végzett szü­ret esetén az idei évjáratú borok nemcsak országos, de világhírnévre is tehetnek szert. A termelőkön, az állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek szakemberein, az egyéni gazdák szorgalmán, hozzáértésén múlik, hogy a „Tokaj 1955“ jelzésű borok ismét öregbítsék a magyar bor világhírnevét, gazdagítsák a ter­melőt és hazánkat. TJegyaljára különösen vonatko­i zik az a régóta ismert tanács, hogy csak jól beérett szőlőt szüretel­jünk. Most érlelő idő járja, minden nap, minden egyes napsütéses óra növeli a szőlő cukorfokát, javítja a must, a bor minőségét. Minőségi bortermésünk másik fontos előfelté­tele a pincék gondos rendbehozása, előkészítése a borok érlelésére és tárolására. Gondoljon minden szőlő- termelő arra: a jó szüreten, a gon­dos tároláson múlik, hogy borában „kedv, íz és tűz“ legyen, hogy sző­lőjének termése valóban kincset ér­jen. Amikor vidáman csendülnek a szüreti dalok, amikor mosolyogva, elégedetten ízlelik a gazdag termés vérpezsdítő nedűjét, ne feledkezze­nek meg szőlőtermelőink a haza iránti kötelességről sem. Ne feled­jék, kinek köszönhetik azt, hogy most nem a földbirtokosok, a bárók szőlőiben, hanem saját kincsetter- mő hegyoldalaikon szüretelhetnek. Amikor elkészítik szüret után évi számvetésüket, gondoljanak arra a részre is, ami az államot illeti. Hegy­alja termése nemzeti kincs. Népi ál­lamunk úgy értékesíti a beadásra kerülő bort, hogy annak egész ha­zánk hasznát lássa, hogy erősítse népgazdaságunkat és így több jus­son a hegyaljai rekonstrukciós ter­vek sokmilliós beruházásaira is. Minden szőlőtermelő teljesítse pontosan, időben borbeadását. Mint ahogy jobban ízlett a gazdának az új kenyér, ha első gabonáját a ha­zának adta, ugyanígy jobb íze, za­matja lesz, egészségére válik a bor, ha már teljesítette a haza iránti kö­Qzinte felbecsülhetetlen segítsé­get nyújtott az idén államunk a szőlőtermelőknek. Gondoskodott arról, hogy egész éven át bőven le­gyen rézgálic és más védőszer, kö­tözőháncs, jóminőségű szőlőkaró. A Borsodvidéki Gépgyár százszámra gyártja a szőlőpréseket, zúzádat, sajtotokat, van elegendő hordó, ezerszámra kapható az üveglopó. Elsősorban a szőlőtermelőket szol­gálja a megyei növényvédelmi állo­más, amely kiváló szakemberek irá­nyítása mellett, korszerű gépeivel, hatalmas segítséget nyújt a szőlőt veszélyeztető kártevők és betegségek elleni harcban. Népi államunk arról is gondoskodott, hogy a legjobb szakemberek lássák el tanácsaikkal a szőlőtermelőket. A tarcali kutató- intézet kísérleti telepe az idén is telességét. A borsodi szőlőtermeink az elmúlt években meggyőződhettek arról, hogy legjobb vásárlójuk az állana. Nem csak azért, mert jó árat fizet a bortermésért, hanem azért is, mert a borból származó állami jö­vedelem jelentős részét éppen a sző­lőtermelés fellendítésére, a hegyal­jai rekonstrukciós tervek megvalósí­tására fordítja. 1 egyen vidám, boldog és gazdag az idei szüret! Teljen meg jó­minőségű borral a tokaj-hegyaljai és a bükkaljai falvak minden pincéjé­nek minden hordó;? r.fsunk megelégedetten zamatos óborral az idei újbor örömére-. A Magyar ENSZ-Társaság távirata az Egyesült Nemzetek főtitkárához Dag Hammarskjöld úrnak, ai. Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának. Newyork. A Magyar ENSZ-Társaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezete tíz­éves jubileuma alkalmából rendé zett ünnepi ülésének résztvevői — köztük az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront, a SZOT, az MNDSZ, DISZ, TTIT és tizenhat további szervezet képviselői üdvöz létükét küldik az ENSZ közgyűlése X, ülésszakának. A Magyar ENSZ- Társaság és a felsorolt szervezetek tagsága 'ankadatlan figyelemmel kíséri és nagy jelentőségéhez mér­ten méltányolja az ENSZ-nek a béke megóvásáért és biztosításáért folytatott tevékenységét és azt a hő óhaját fejezi ki, hogy a köz­gyűlés X. ülésszaka eredményesen munkálkodjék e magasztos célok ér­dekében. Nyomatékosan hangsú­lyozni kívánja azt a véleményét, hogy e nemes célok megvalósítá­sáért folyó tevékenységből egyetlen országot sem szabad kizárni, mely abban részt akar venni és tényle­gesen bebizonyította, hogy őszintén szolgálja a béke ügyét. Teljes mér­tékben áll ez a Magyar Népköztár­saságra, mely nyole év óta sürgeti felvételét az ENSZ tagjai sorába A magyar nép tíz év alatt romok­ból építette fel országát és minden vágya az, hogy küzdelmes munká­jának egyre jelentősebb eredmé­nyeit békében fejleszthesse tovább. Magyarország éppen ezért a demo­kratikus átalakulás végrehajtása óta békés jóviszony kiépítésére és állandósítására törekedett és tö­rekszik minden országgal. Ezt a célt tartják szem előtt a magyar küldöttek minden nemzetközi szer­vezetben s az ENSZ több szakosí­tott intézményében és bizottságá­ban folytatott tevékenységükben és az ENSZ munkájában is azért akar­nak résztvenni, hogy a különböző társadalmi berendezésű országok békés egymás mellett élését és együttműködését előmozdítsák. A Magyar ENSZ-Társaság és a felsorolt szervezetek tagjai bíznak abban hogy a genfi kormányfői értekezlet nyomán kialakult kedve­zőbb légkörben most már lehetővé válik ennek a régi kívánságnak a teljesítése. Az a szilárd meggyőző­désünk. hogy a bebocsátásukét jogo­san igénylő új tagok felvétele az ENSZ befolyásának lényeges meg­növekedéséhez fog vezetni és hogy a szélesebb tagságra támaszkodó Egyesült Nemzetek Szervezete fo­kozott mértékben tudja majd be­váltani azokat a reményeket, ame­lyeket a világszervezet munkájá­hoz a békéért áhítozó népek fűz­nek. MIHÄLYFI ERNŐ elnök. KEREK GABOR főtitkár. (MTI) A francia kormány törvényjavaslatot terjeszt elő a választások decemberi megtartásáról Párizs (MTI) A francia kormány a péntóki mi­nisztertanácson elhatározta, hogy kedden törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé s ebben indítvá­nyozza a választások december 4-ére, vagy 11-ére kitűzését. A tör­vényjavaslat nem foglalkozik a most érvényben lévő 1 istakapcsolásos vá­lasztási rendszer megváltoztatásának kérdésével, ha a nemzetgyűlés vál­toztatást kíván, rá vár e feladat megoldása. A minisztertanács a sajtóban kö­zölt hírek szerint felhatalmazta a miniszterelnököt arra, hogy sürgős­séget kérjen a javaslat tárgyalásá­hoz, sőt szükség esetén még a 'bizal­mi kérdést is felvesse. A kormány egyes tagjaihoz közel­álló Aurore beszámolójában azt ál­lítja, hogy a minisztertanácsön Fau­ré kijelentette: azok az elhatározá­sok, amelyeket a nemzetgyűlésnek januárban kell hoznia, túlságosan nehezek egy haldokló nemzetgyűlés­nek. A sajtó szerint a minisztertaná­csán bizonyos ellentéteik merültek fel a választások kérdésében. A lapok szerint a nemzetgyűlés­ben aligha várható élénk vita a vá­lasztások időpontjának kitűzése kér­désében, viszont annál hevesebbnek ígérkezik a szavazás módjának meg­vitatása. A Paris Presse szerint a válasz­tások időelőtti kiirása bomibarobba- násiként hatott a képviselők köré­ben. Mendes-France cikket közöl lap­jában, az Expression a választások kiírásáról s ebben kiemeli: a válasz­tás, ha a most érvényben lévő rend­szert nem változtatnák meg, szem­fényvesztés jellegét öltené. A Lyonban megtartott tömeggyü- lésen Jacques Duclos állást foglalt a választások időelőtti kiírásának kér­désében. Duclos többek között rámu­tatott, hogy a kormánypolitikusok sietve intézkednek. Tudják, hogy néhány hónap múlva nem tud­nának már mást felmutatni az országnak, mint a legszégyenle­tesebb csődmérleget. Félnek a mun­kásegységtől, amely egyre erősödik s végül győzedelmeskedik majd. — Nos tehát Miniszterelnök úr, egyetértünk önnel — mondotta Duclos. — A választási hadjáratot ma estétől megkezdettnek tekint­jük. Az ország nem tudja még mi­lyen választási módszerrel szavaz majd, azt azonban tudja, hogy meg kell változtatni a politikát. Duclos ezután a pártharcosokhoz fordulva így folytatta: , A többiek siettetni akarják a vá­lasztásokat? Küzdeni fogunk! Le­győzhetetlen harci és győzelmi aka­rattal mozgósítanunk kell magun­kat. Olyan erőssé kell tenni pár­tunkat, hogy megbéníthassa az or­szág ellenségeinek mesterkedéseit. AZ ENSZ NAPJA Tíz esztendővel ezelőtt, a két vi­lágháború rémségeiből ocsúdó, ször­nyű szenvedéseiből tápászkodó, meg­gyei; őrt emberek örömmel értesültek arról, hogy 1945. június 26-án San F: anciscóban 50 nemzet képviselői ünnepélyesen aláírták az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmá­nyét. Ennek a hatalmas szervezetnek a'aujait még akkor rakták le, ami­ké a földkerekség számos területén hadműveletek folytak és minden ed- d’ginél nagyobb méretekben szedte áhinzatait a gyilkos háború. A nagy vi'ágszervezetben a népek békeaka- ra a öltött testet. Az1 ENSZ-ct az a mindennél fontosabb törekvés hívta életre, amelyről az alapokmány be­vezetője így nyilatkozik: ..Megment­jük a jövő nemzedéket a háború bor­zalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre.“ A béke legádázabb, legkonokabb ellenségét, a f;. Izmust a szabadságszeret ö népek, élükön a szovjet néppel, közös erő­feszítésekkel zúzták szét. A béke megóvásának érdeke azt követelte, hogy a nagyhatalmak és a különböző országok között kialakult együttmű­ködés a győzelem után se szűnjék meg. és együttesen őrködjön a világ békéjén. A százmilliók életér érintő magasztos oél megvalósítása érdeké­ben az ENSZ tagjai megfogadták, hogy fenntartják a nemzetközi biz- to *ágot, együttesen lépnek fel a bé- k fenyegető cselekmények ellen, f' ztik a nemzetközi együttműkö- dé-t. az egyes államok belső ügyeibe nem avatkoznak, s a szervezet tagjai sorába felveszik mindazokat a béke- szerető államokat, amelyek magukra vállalják az alapokmányban előírt kötelezettségeket. Ilyen világos, félre­érthetetlen elvekre építették ezt a te­kintélyes. jelentős nemzetközi szerve­zetet. Az ENSZ. munkájának megkezdé­sekor élvezte az eredmények elérésé­be'’ szükséges hatalmas erőt.: a né- p zalmát. Később azonban a né­pei.ben nyugtalanságot keltettek a nyugati hatalmaknak arra irányuló kísérletei, hogy az ENSZ-et eltérít­sék az alapokmány szellemétől. Az ENSZ több esetben nem tudta meg­akadályozni az agressziót; nem tudta fékezni a fegyverkezési hajszát; nem gátolta meg a támadó katonai töm­bök megalakítását, s még nem sike­rült kézzelfogható eredményt elérnie a tömegpusztító fegyverek eltiltásá­ban és a leszerelésben sem. Mindazonáltal az ENSZ tíz eszten­deje határozottan pozitív vonásokat is mutat. A Szovjetunió következetes bőkepolitikája, — habár korlátok kö­zött — de az első napoktól kezdve állandóan érvényesült; részben gya­korlati döntésekben nyilvánult meg, s méginkább megmutatkozott az erről a hat almas fórumról száz- és száz­milliókhoz eljutó igazságainak erő­teljes hatásában. Joggal állapította meg az ENSZ jubileumi ülésszakán Molotov elvtárs; „El kell ismerni, hogy ez a szervezet határozottan fon­tos helyet foglal el a nemzetközi élet­ben és működésének megvannak a pozitív vonásai; A béke és a bizton­ság fenntartásával összefüggő egyes nemzetközi problémák itteni megtár­gyalása elősegítette a közvélemény harcra mozgósítását az új háború veszélye ellen és a nemzetközi fe­szültség enyhítését“ A Szovjetunió külügyminisztere ez­zel kapcsolatban kiemelte az 1946-ban az atomfegyver eltiltása és a fegy­verzet csökkentése érdekében hozott határozatot, rámutatott a háborús propaganda eltiltásáról 1947-ben ho­zott határozat nagy jelentőségére; 1954-ben a közgyűlés egyhangúlag ál­lást foglalt a leszerelési bizottság feladatainak kérdésében. A nemzetközi békemozgalom hatal­mas arányú kibontakozása és lenyű­göző ereje, a nemzetközi közvélemény hangulatának változása egyre jelen­tősebb támogatást nyújt az ENSZ-en belül is a békepolitikának, amelynek érvényesítéséért rendíthetetlenül har­col a Szovjetúnió. Bizakodással álla­píthatjuk meg, hogy a négy államfő genfi tanácskozása kedvező lehetősé­geket teremtett az ENSZ gyümölcsö­zőbb munkájához. Az -első közgyűlés óta még- sohasem tanácskozott az ENSZ olyan kedvező légkörben, mint most. Érezni lehet ezt a szeptember 20-án megnyílt tizedik ülésszakon^ amelynek napirendjén több mint 60 kérdés szerepel. Ismeretes, hógy ma még, az embe­riség egyharmada nincs képviselve az ENSZ-ben. Számos ország felvé­tele immár nyolc éve húzódik. Ezek között az országok között van ha­zánk is. Elsőízben 1947. április 10-én kértük felvételünket a világszervezet­be. Kérésünket mindig támogatta a Szovjetúnió. amelynek képviselői a közgyűlésen és az ENSZ valamennyi szervében szót emelnek azoknak az országoknak felvételéért, amelyeket megillet az ENSZ-tagság. Nem két­séges, hogy a Magyar Népköztársaság minden tekintetben megfelel az alap­okmányban megszabott követelmé­nyeknek. Dolgozó népünk tettekkel bizonyította be őszinte békeszándékát. Egy virágzó, gazdag, boldog ország építésének kimagasló eredményei ta­núskodnak népünk részvételéről a bé­kéért folyó küzdelemben. Népköztár­saságunkat tehát megilleti az a jog, hogy résztvegyen az ENSZ munkájá­ban, a nemzetközi együttműködés fontos fórumán. Népünknek ezt az óhaját tolmácsolta kormányunk az ENSZ közgyűlés 10. ülésszakához in­tézett táviratában is­Tíz esztendővel ezelőtt lépett- életbe az 1945. június 26-án elfogadott ENSZ- alapokmány. Ennek a nagy esemény­nek évfordulójáról emlékeznek meg ma az egész világon. A népek foko­zott figyelemmel, érdeklődéssel tekin­tenek az ENSZ további munkája elé. Azt várják hogy hathatósabban ér­vényesül majd az alapokmány szel­leme a béke és biztonság megóvása érdekében. A nemzetközi helyzet ked­vező alakulása, a genfi tanácskozá­sok folytatása méltán tölti el remény­nyel a népek szívét, A haladó embe­riség a mai megemlékezésen azt a kí­vánságát fejezi ki. hogy az ENSZ maradéktalanul teljesítse legfőbb cél­ját: szabadítsa meg az eljövendő nemzedéket a háború csapásaitól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom