Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-15 / 243. szám

LEVELEK TUDÓSÍTÁSOK sitmiHsmsnntHinniuuiu-mníitusuumunnuniniHtnnnunnnHnnuniiiinunsii-nniíiinniuninir.iHiiiinnusiinniMnsniuminiiuiiiiHninniinMnmHniUHiwniiMSiinnuunnmnnnnnti Üdvözöljük a megyei tudósítóértekezlet részvevőit Az Északmagyarország szerkesz­tőségének tudósítói, külső munka­társai a mai nap tanácskozásra gyűlnek össze. Eljönnek a gyárak­ból, falvakból, kulíúrotthonokból, a tömegszervezetektől, hogy megvi­tassák, s megbeszéljék pártunk Központi Vezetőségének határoza­taiból adódó legfontosabb felada­taikat, a tudósítói munka legidő­szerűbb kérdéseit. A mai tanácskozás részvevői a párt, a dolgozó nép olyan katonái, akik a kommunista sajtón keresz­tül kapcsolódnak be a szocialista haza építésébe. írásaikkal, tudósí­tásaikkal segítik elő a bányák, üze- mek tervteljesítését, a mezőgazda- sági munkák elvégzásét, a termelő­szövetkezeti mozgalom erősödését, a szocialista kultúra elterjesztését. A kommunista sajtó tudósítói az első sorokban harcolnak a párt- és a. kormányhatározatok végrehajtá­sáért, ők azok, akik eljuttatják a dolgozók, az egyszerű munkások javaslatait, problémáit a párthoz, hogy azok megvalósuljanak, eljut­tatják a dolgozók munkasikereinek hírét a pártsajtóhoz, hogy azok má­sokat is lelkesítsenek. Ezért a párt és a dolgozó nép katonáinak, az Északmagyarország tudósítóinak értekezlete igen nagy jelentőséggel bir a lap munkájában, a kommu­nista sajtó életében. A mai értekezlet elé érdeklődés­sel tekint a megyei pártsajtó olva­sótábora, mert ez az értekezlet elő­segíti az ő munkájukat is. Ezért a tudósítóértekezlet részvevői, a lap aktívái vessék fel észrevételeiket, javaslataikat s bírálataikkal nyújt­sanak segítséget az újság elkészí­téséhez, a feladatok kommunista módon való végrehajtásához. A mai értekezlet részvevőit sze­retettel köszöntjük, s kívánunk a tanácskozás munkájához sok sikert. nwjwuwuwi ruwwvwvnr n Gazdag cukorrépatermés Mooajbau I fTudósítónktól.) Monaj községben ebben az évben 7 holdon termeitől: cukorrépát. Ev- ■ közben gondoson ápolták a növényt s a lelkiismeretes munka eredmé­nye nem is maradt el. A répa át­vételénél ki magasló eredményekről számolhatnak be. a monaji dolgozó parasztok. Orosz András 200 négy­szögölről 26 mázsa 30 kiló cukor­répát takarított be, Ferenczi Fe- rencné ugyancsak 200 négyszögölről 38 mázsa 20 kilót adóit dl a gyár­nak. Ferenczi Ferencné 7C.i kiló cukrot, 642 forint termelési prémiu­mot és 229 forint répaárat kapott a 200 négyszögöl terméséért. Ha a cukor kilóját csak 10 forint érték­nek számítjuk, akkor is összesen 1631 forint volt a jövedelme, ugyan, akkor 200 négyszögöl földje mente­sült a beadás alól is. Államunk minden kedvezményt megad azoknak a termelőknek, akik szerződést kötnek. Csak rajtuk mú­lik, hogy gondos munkával, lelki- ismeretes növényápolással jó ered- ményekei érjenek el s ezáltal ma­gas jövedelmet biztosítsanak ma­guknak. Sok monaji cukorrépatermelö be­bizonyította, hogy a 200 mázsás átlagtermést el lehet érni, sőt túl is lehet szárnyalni. vuwwuwuw uuwwuvuvuu d ÁGJóifLOLtakl (xöLeiäcU iUtlbÄL A sárospataki bölcsői elében az elmúlt napok­ban kedves ünnepséget tartottak. A sárospataki vöröskereszt-csoport játékokat vásárolt a gyermekeknek s ezeket dr Fischer Dezsőné, a vöröskereszt titkára adta át a bölcsőde ve­zetőjének- Az ünnepsé­gen részt vettek a szü­lők is. Dr Fischer Dezsőné elmondotta, a vöröske­reszt egyik legfontosabb feladata, hogy gondos­kodjon a bölcsődéről. Ugyanakkor felkérte a szülőket, hogy vegye­nek részt a vöröskereszt munkájában, Sarlai Imréné a böl­csőde kis lakóinak ne­vében mondott köszö­netét a vöröskereszt tagjainak áldozatos munkájáért. Elmondot­ta, hogy kevesebb az édesanyák gondja, ha tudják, hogy gyerme­kük jó helyen van, mi­közben ők dolgoznak. dr Szemerszki Bálintné Ünnepélyes DlSZ-vezetöségválaszfás A perecesi 104. számú „Debrece­ni Márton“ Iparitamuló Intézet ta­nulói október 9-én új DlSZ-vezető- séget választottak. A tanulók em­lékezetessé, hangulatossá akarták termi ezt a napot s a vezetőség meg­választásának napjáig függönyök­kel, térítőkkel, csipkékkel tették otthonossá az intézetet. A DISZ-vezetőségválasztás előtt két héttel harminc fős csoport in­dult el a Lenin Kohászati Művek­be, hogy ott vasat gyűjtsön és en­nek árából megvegye a szükséges anyagokat. A lelkes kezdeménye­zőket másnap már valmennyi alapszervezet tagsága követte. Két hét alatt 443 tonna vasat gyűjtöt­tek s ezért 45 ezer forintot kap­tak. A vezetőségválasztás előtt ün­nepi otthonszemlét tartottak a fel­díszített intézetben. GYŐRÉ JANOS DISZ-titkár. «A/WWVWUW Több bútort vásárolhatnak a dolgozók A Sátoralja­újhelyi Bútor­gyár dolgozói szeptember ha­vi tervüket 105.8 százalékra teljesítették. 4 köbméteres fenyőfürészáru megta­karítást értek el és 5 teljes kony­haberendezést, 150 darab vászonos- ládát, valamint 6300 darab zsák- cimkét gyártottak terven felül. A gyár dolgozói nemcsak havi, de negyedéves tervüket is túlteljesí­tették. A bútorgyár most már másod­szor nyerte el az élüzem címet, s a dolgozók elhatározták, hogy a negyedik negyedévben is megőrzik ezt a kitüntetést. Ehhez november 7-re tett lelkes vállalásaikkal is hozzá akarnak járulni. A bútorgyár újabb üzemrésszel — a készáruraktárral — bővül. Ez az új létesítmény is elősegíti a dolgozók jobb munkáját. A termelésben példát mutat a gyár párttitkára. Knapp István elvtárs, aki tervét 160 százalékra teliesíti és Kruj Ferenc üb. elnök 143 százalékos eredményével. VÁRSZEGI BÉLA Segítsenek a szülők a pedagógusoknak „Legyen a pedagógus a társa­dalom legmegbecsültebb embere". Így mondotta ezt Lenin elvtárs, s ' sok helyen már így is van ez. A legtöbb községben, városban lelkes munkával elősegítik a szülők a pe­dagógusok törekvéseit, s együtte­sen nevelnek embert gyermekeik­ből. Nem így van ez azonban Al- berttelepen, ahol jónéhány szülő akadályozza a pedagógusok mun­káját. Pedig az alberttelepi peda­gógusok úgy dolgoznak, hogy mun­kájukért csak elismerés, köszönet illeti őket. Mi is történik Alberttelepen? Az alberttelepi iskolában torna­termet kapnak a gyerekek, szőnye­gen járnak, bányász tájmúzeumuk van, a járás legszebb úttörő ottho­na az övék, s tömérdek felszerelés biztosítja tanulásukat, szórakozá- suloat. Két esztendő alatt iskolánk a megye legszebb iskolája lett. Szakköreink, szakosztályaink van­nak, nevelőink bármikor szívesen foglalkoznak a gyermekekkel, meglátogatják a szülőket. Az ered­mények legnagyobb része elsősor­ban a nevelőknek köszönhető, akik két éves önfeláldozó munkával mindezt megteremtették Albertte­lepen. Két esztendővel ezelőtt bi­zony nem így volt ez. Egymást váltották a tanítók a községben, mert nem értették meg egymást, s a gyengébb idegzetű nevelők az el­ső adódó alkalommal kereket ol­dottak. Ma már nagyon sok szülő együtt dolgozik velünk, hiszen nem egyszer írt az újság is például Bus Andrásáéról, Tőzsér Vilmos- néról, Kálmán Antalnéról, Balogh Józsefnéról, Bencze Gyulánéról, akik minden pillanatban szívesen segítenek a nevelőknek. Sajnos vannak azonban még olyanok is — s nem kis számmal —, akik rosszul értelmezett szere- tetiiket azzal akarják bizonyítani, hogy gyermekük előtt szidják a ne­velőt, a nevelő ellen uszítanak, s cselekedeteikkel rosszra nevelik gyermekeiket. / Az iskolai év elején az a megtiszteltetés érte a legjobb tanu­lókat, hogy az Északmagyarország legifjabb tudósítói lehettek. Rövid kis cikkeket írtak iskolánk életé­ről, tanulmányi színvonalunk emelkedéséről. Maga a levelezés is elősegítette a jobb tanulást. Rendben is ment minden egészen addig, amíg a gyerekek leveleik­ben nemcsak dicsértek, hanem bí­ráltak is. Bírálták az elfogult szü­lőket, akik iskolaellenes hangulat- keltésükkel csak nehezítették a tanulást. Akkor akadt olyan szülő is, aki a bíráló kis tudósítót meg­fenyegette, s megígérte: ha még- egyszer rosszat írsz, megverlek. Egyes édesanyák még attól sem riadtak vissza, hogy a nevelőket megfenyegessék. Kedves szülők, kedves jó édes­anyákI Most én, a pedagógus szó­lok hozzátok az újság hasábjain keresztül. Talán engem is megfe­nyegetnek, megrágalmaznak. E n azonban pedagógus vagyok, s az erőszakoskodásra nem fogok erő­szakkal felelni. Csak arra kérem önöket, hogy mielőtt bármit is cse­lekednének, gondolkozzanak, kér­dezzék meg önmaguktól: méltó ez egy szülőhöz? — párttaghoz? Szol­gálom ezzel népem, gyermekem javát? Nézzenek magukba, s önök­re bízom a döntést. Ha önmagukkal szemben őszinték lesznek, biztos vagyok benne, hogy rövid időn belül szü­lők és pedagógusok együtt fognak dolgozni, együtt küzdeni, hogy gyermekükből becsületes embert neveljenek. Ha egymástól függetlenül, sőt egymás ellen neveljük gyerme­keinket. ha a szülő tiltott moziba viszi fiát vagy lányát, ha a gyer­mek éjszakánként berúgott apját keresi, ha tiltott helyre küldik fát lopni, ha felszerelés nélkül jön is­kolába, ha piszkos, ha nem tanul — milyen ember lesz belőle? Nem lehet a felelősséget azzal elhárí­tani, hogy: — nem érek rá vele foglalkozni, mit bánom én ha ci­garettázik, ha káromkodik, ha este az utcán csavarog. S még egy nagyon fontos tányér zője van a nevelésnek: a szülői példamutatás. Milyen legyen az a gyermek, aki otthon rossz példát lát. Azt hiszem erre a feleletet minden szülő maga is meg tudja adni. Iskolánk jó tanulói a továbbiak­ban is tudósítani fogják az Észak- magyarországot, a tanulásban el­ért eredményekről, minden szép­ről, jóról, amit az iskolában tanul­nak. S addig, amíg a szülők meg nem változnak, a kritikát én fo­gom írni. Csak a hibák teljes fel­tárásával lehet a tanulókat becsü­letességre, őszinteségre nevelni. A jó csak úgy születhet, ha a rosszat megmutatjuk, ha elrettentő példá­nak állítjuk. Uj embert, szocialista tipusu embert csak őszinteséggel nevelhetünk, s aki az őszinteség ellensége, az ellensége társadal­munknak is. Mi nevelők nem félünk a bosszús, mérges szavaktól. Hivatá­sunk arra kötelez bennünket, hogy mindig megmerjük mondani az igazat, mert csak személyes példa­mutatással nevelhetünk igaz em­bereket. Mielőtt most letennék az újsá­got, gondolkozzanak kissé. Meny­nyivel szebb lenne a községben az élet, mennyivel kevesebb lenne á bosszúság, ha nem egymás ellen, de egymással szorosan együttmű­ködve nevelnénk gyermekeinket, hisz mindkettőnknek egy a célja■ — legyenek gyermekeink, tanuló­ink becsületes emberek. KÚTI ISTVÁN iskolaigazgató. Egy tudósító arcképe /Olvasóink bizonyára gyakran találkoztak már lapunkban Ország- hegyi Ernő tudósítónk nevével. Országhegyi elvtárs a mezőcsáii járási kultúrotthon igazgatója s a kultúrmunkán keresztül eleven kap­csolatot tart a járás dolgozóival. Ismeri életüket, mindennapi problémái­kat s leveleiben rendszeresen tájékoztatja szerkesztőségünket a járásban történtekről. Az aratás idején, a legnagyobb dologidőben a kultúrház tánccso­portja felkereste a legjobban dolgozó parasztokat. Nemcsak a helybelie­ket, hanem a szomszédos Nemesbikk és Igrici községek lakóit is. A kul- túrmunkások nem egy alkalommal 6—8 kilométert is gyalogoltak s a fárasztó út után Országhegyi elvtárs nem pihent, hanem első dolga volt, hogy levelével tájékoztassa szerkesztőségünket legfrissebb élményükről. A járás dolgozói, érdeklődéssel olvassák sorait, hiszen azok róluk szól­nak. A hejöbábai Haladó tsz.-röl irt levelének is meg volt a halasa. Nem soklwl utána új tsz is alakult a községben. Irt a kultúrházban bemutatott „Fogadósné“ című darab szereplői- * röl is- Ez még jobb munkára serkentette a színjátszógárda fia­taljait, ugyanekkor felkeltette azok érdeklődését is, akik még nem lát­ták az előadást. Országhegyi elvtársnak jelenleg sok a dolga. Jönnek a hosszú őszi és a még hosszabb téli esték s ilyenkor a járás dolgozóinak több idejük marad a szórakozásra, tanulásra. Már most szervezi az ismeretterjesztő előadásokat. Rövidesen megkezdődik a kuVúrotihonban a gazdasszonykör is, ahol kézimunkázni, szabni, varrni, főzni tanulnak az asszonyok. A kultúrcsoport készül november 7 méltó megünneplésére■ Holtai Jenő Néma Levente című színdarabját tanulják meg. Rövidesen egy mű­soros szüreti hált is rendeznek. A sok tennivalói mellett arra is szakított időt Országhegyi elvtárs, hogy a kölcsünjegyiés idején felkeresse a dolgozó parasztokat. Elmon­dotta, hogy az utóbbi időben mennyi mindent kapott a járás az államtól s felvilágosító munkájának volt is eredménye. í'irszághegyi elvtárs tudósításai beszámolnak a járás életének leg- különbözőbb eseményeiről, Tőle tudtuk meg, hogy P. Nagy Sán­dor igrici PISZ-fiatal 1000 forint békekölcsönt jegyzett- Arról is írt, hogy B. Tóth Istvánnak, a mezőcsáti Szabadság tsz. tagjának 32.000 fo­rint évi jövedelme volt és az emödi Szabadságharcos tsz.-ben Hornyok József muttkaegvégeinek értéke 38.010 forint. Leveleiben beszámolt arról is, hogy az utóbbi időben 340 építési engedélyt adtak ki a járás területén. ebből 60 új ház dllamkölcsönnel épül s az utóbbi félévben 120 család nyert a kölesönsorsolások alkalniával kisebb-nagyobb összeget. I gy fes' röviden Országhegyi elvtárs tudósítói munkája, amely 1 amellett hogy népszerűsíti a járás dolgozóinak eredményeit, segíti a szerkesztőség munkáját is. UWWWWVWirUVUVMAIUWV Új módszer finomlemezek gyártására Gyárunk mű­szaki vezetői és fizikai dol­gozói régóta tö­rik a fejüket azon. hogyan lehetne megszüntetni a kötegben hengereit lemezek ta­padását. A tapadás ugyanis anyag- többlet felhasználást és ezáltal je­lentős kárt jelent népgazdaságunk­nak. Soós György, a hengermű fiatal mérnöke a multév szeptemberében két ipari melléktermékből — a szulfidlug és mangániszap keveré­kéből — olyan anyagot állított elő, amely csökkentette az ónozott le­mezek tapadását. A vékony man- gánróteg bevonja a lemezek felüle­tét és megszünteti a nagymérvű ta­padást, viszont hengerlés után tel­jesen eltűnik és nem befolyásolja a lemezek további feldolgozását. Fia- taj mérnökünk az első sikerek után nem hagyta abba kísérleteit. Újítá­sát azóta már pácolt lemezekre is alkalmaztuk. Ez a módszer a finom­lemez gyártásában új technológiát jelent. Kiszámítottuk, hogy egy év alatt 597 000 forint értékű anyagot takarítunk meg. ugyanakkor 11.7 százalékkal javult a finoman hen­gerelt lemezek minősége. Az új technológia további lemez- cikkekre való alkalmazását most széles körben kívánjuk bevezetni. Az épülő, korszerű pácoió-üzemben már az új vegyi eljárással fogunk dolgozni. PÄSZTHY jözsef Borsodnádasdi Lemezgyár, VUWXAAAAfUWUWUUVUWAnM Akik élenjárnak a kukoricaértékesítési szerződéskötésekben A Minisztertanács határozatának értelműben megindították a föld- mű vessző vet kezetek a kükoricaér- tékesítésí szerződéskötést. A mező­csáti járásban az elmúlt hét szom­batján és vasárnapján 20 vagon kukoricára kötöttek szerződést, a mezőkövesdi járásban 8 vagonos eredményt értek el. A tarcali földmúvesszövetkezet dolgozói vasárnap estig 236 mázsá­ra kötöttek szerződést. Zefir Árpád felvásárló egymaga 140 mázsát szerződtetett le. A mérni földmú­vesszövetkezet vezetője 80 mázsára kötött szerződést a község dolgozó parasztjaival. Ebben a községben azonban csak a boltvezető vette ki részét ebből a fontos munkából, a szövetkezeti ügyvezető és a bolt alkalmazottai még egyetlen egy mázsára sem kötöttek szerződést. Jó munkát végzett a tolcsvai földművesszövetkezet is. A dolgo­zók már majdnem 100 százalékra teljesítették tervüket. Bodó Gézá- né boltbizottsági tag egyedül 75 mázsa kukoricára kötött szerző­dést. Tolcsva szomszédközségében, Olaszliszkán azonban már más­képp állnak a dolgok. A bolt ügy­vezetőjének hanyag szervezőmun­kája miatt a dolgozók nem szerez­tek tudomást a szerződéskötésről, s így nem is vehették ki részüket ebből a munkából. Rossz volt a szervezés Kenézlő községben és Abaujszántón, ahol a földműves- szövetkezeti dolgozók nem vettek részt a szerződéskötésben. Vegyenek példát a földműves- szövetkezetek a tarcali akról és tolcsvaiakról és mozgósítsanak minden aktívát a kukoricaértéke­sítési szerződéskötés sikeres végre­hajtása érdekében. Tegyenek meg mindent, hogy ne csak teljesítsék, hanem túl is teljesítsék előirány­zott tervüket. PAPP JÓZSEF MÉSZÖV m/vwwwwvi/wwiam/wvw Hogyan segíti a Lenin Kohászati Művek a termelőszövetkezeteket és a gépállomásokat Ipari nagyüzemeink egyre több baráti segít­séget nyújtanak a ter­melőszövetkezeteknek és gépállomásoknak a kü­lönböző munkák elvég­zésében. A gépállomá­sok és termelőszövetke­zetek szívesen látják a segíteniakaró ipari munkásokat, örömmel veszik tanácsaikat, gyakorlati segítségüket. Egyes üzemekben nem törődnek a vezetők a patronáló mozgalom­mal, nem serkentik, nem szervezik a dolgo­zókat. Ilyen üzem azon­ban kevés van. A leg­többen fontos feladat­nak tartják a patroné.- lást $ éppen ezért szo­ros baráti kapcsolat alakult ki egy-egy gép­állomás, termelőszövet­kezet s a patronáló brigádok között. így van ez a Lenin Kohá­szati Müvekben is, ahol a patronáló brigádok rendszeresen látogatják a gépállomásokat és termelőszövetkezeteket. Csupán szeptember hó­napban 101 alkalommal látogattak el a patro­nálóbrigádok a termelő­szövetkezetekbe és gép­állomásokra- A terme­lőszövetkezeteknek vit­tek patkót, ráfvasat, boronatartozékokat, ko­csiperselyt stb. Kijaví­tották a vetőgépeket, vizesvedreket készítet­tek, darálókat helyez­tek üzembe. A zsolcai gépállomásnak 233 mun. kás adott egynapos se­gítséget. Nemcsak anyagilag, munkaerő­vel, de politikai téren is segítik a falu dolgo­zóit. Nagyon hasznos lenne, ha minden üzem kő. vetné a Lenin Kohá­szati Művek példáját, ha minden gyár telje­sítené ezen a téren vál­lalt kötelezettségét, mert a patronálás igen fontos tényezője a mun. kas—paraszt szövetség­nek. HRONYECZ ISTVÁN megyei tanács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom