Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-13 / 241. szám

f CsUt&ritík, 1935. október 13. «tSÍARMAOY.» NEM FOGNAK UNATKOZNI A FIATALOK A TÉLÉN A borsocjmegyei DlSZ-bizottság és a megysi tanlcs népművelési osztályának munkatervéból Közeledik a tél, amely négy fal közé szorítja az embereket. Máskor az unalmas, bosszú tétlenség idő­szaka volt ez, de az idén a DISZ borsodtnegyei bizottsága és a népmű­velési osztály gazdag, vonzó progra­mot biztosít ifjúságunknak. Sok-soK érdekes, kulturális eseménnyel ör­vendeztetik meg fiataljainkat a hosz- sí ' téli estéken. A fiúk és leányok m< es szórakoztatására együtt fog­na működni a DISZ-szervezetek, a vá ősi, járási, falusj népművelési osztályok, a pedagógusok, az isko­lák, a tömegszervezetek, a hazaf!as népfront bizottságok, a TTIT cso­portjai, a múzeumok, a kuUúrotiho­nok, a könyvtárak, a zeneiskolák, a tánetaníiók munkaközösségei és a művészeti együttesek. Egyelőn olyan iiz-m, gépállomás, állami gazdaság és DISZ alapszervezettel rendelkező ter­melőszövetkezet sem lesz, ahol ne folyna a télen kulturális munka. Borsod 116 falusi és városi, 8 járási és 46 üzemi kuUúrotthona, 189 film­színháza és többszáz könyvtára mind az ifjúság rendelkezésére áll. CMyan lehetőségek nyílnak az idén fiataljaink előtt az önképzésre, mint eddig rpéff soha. Széleskörű ísmarettarjesz'ő programot dplßozo't, ki a TTIT és a menyei DISZ bizo'tság az ifjúság számára. Politikai előadásokat tartanak a tár­sadalmi haladásról, a szocialista és a kommunista társadalomról, a Szovjet, unió és a baráti népek életéről, kül­politikai problémákról, az ifjúmun­kás mozgalmakró|. A leányok részére 20 varró-, 6 csuhé-, 6 főző- és 20 egészségügyi tanfolyamot szerveznék. Nagyszámú leányt és fiatalasszonyt kívánnak ezekkel bevonni a DISZ munkájába. A természettudományi előadások között olyan témák szere jelnek, mint a világegyeem anyagi egysége, az .'.llandó fejlődés törvénye és a vallás keletkezése. Közgazdasági ismereteket adnak a népi demokráciák rendjéről, az első ötéves tervről, muzőgazdasá.gi fejlődésünk távlatairól Népünk egészségügyéről és a művészetekről Is lesznek előadások, Ezenkívül a szocialista erkölcsiül, a társsdalmi érintkezés szabályairól óf történelmi témákról hallgathatnak előadásokat a fiatalok. Megkezdik te mkenységü- keí az ifjúsági akadémiák is a já­rási székhelyeken, építke ipfsekep. Az a’anfokú ezüstkalászos mezőgazda­sági tanfolyamok ugyantsak a fia­talok nagy számát fősük mozgósí­tani. Ott, ahol diavetííögip á'l rpn- de'krzéare, ifjúsági ve‘itöbrigád«kat szerveznek. Gondoskodik a fiatalok szórakoztatásáról a mQziiHemi válla­lat is, amely a városokb. p és a já­rási székhelyeken ifjúsági hetüket szervez, Ahpl nincs rendszeres elő­adás, havonta két alkalommal film­vetítést rendeznek. T/átorntásf'- szer­veznek a Hp.rmap Ottó ttnzcpmhan és a sá.rospa'aki vármúze imhan lévő történelmi, képzőművészet- és teripé- szettndnmányi kiálljtéank megtekin­tésére. Vándorkiállításpkrt is ren­deznek. A fiatalok szórakoztató és kulturális programjaiba íeynniák a Magyar írók Szövetségén'k miskplei csoportját, a Filharmóniát éa a Zene­iskolát is. Javítani fonjár DÍSZ szervező e nk a könyvtári munkát Is. Az üzemekben, az egyetemen, a középiskolákban, valamint falun és a szocialista szektorban r mdszercsen könyvankétokat fonnak re idézni. Bi­zonyára sok fiatalt szoktat rá az ol­vasásra a József Attila olvasómozga­lom is. amelyet versenyszerűen fog­nak megszervezni. U verseny fel - tételei köze tartozik falun öt, üze­mekben és iskolákban 16 könyv el­olvasása, ismertető faKú.jságcikk megírása és az ankéton velő rész­vétel. Mindazokat a fiatalokat, akik az nlvasómozgalomban élenjárnak, jelvény- ős könyvjutalomban részesí­tik. Ugyancsak felkészülnek a télre a kultúrotthonok is, amelyek ebben az esztendőben még szívélyesebben vár­ják a fiatalokat. Itepfjet teremjenek a bálok és mulatságok szervezésében. A DISZ-alapszervezetek a bálok és mulatságok renüjénsk bizto­sítására arra alkalmas fiatalpk- hól rendezögárdát szerveznek. Vala­mennyi kultúrotthon bálokat, műso­ros esteket, teadélptánokat éa össze­jöveteleket fpg rendezni. Mindenütt Tnpgs?i)árűítják a kld- tűrcspnnrtpkat éa szerveznek újakat is. Hpek. zene, szavaló, színjátszó és bábns seregszemlét tartanak- Ver­senyt indítanak a Jegjpbb tsz. kpi- túresppqrt elméért. Ebben az esztendőben is minőén járás nagy eseménye lesz az ifjúsági találkozó. Megrendezik a tokaji szü­reti ifjúsás' találkozót, a nemzetközi ifjúsági napot és a Kazinczy-ünne- pélyt is. Sok-sok érdekes program, szórakozás várja tehát fiataljainkat, hogy megvalósíthassuk a DISZ II. kongresszusának jelszavát: „Erős, vonzó lUSZ-szervezetoket!" Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia építési kongresszusa A Magyar Tudományos Akadémia rpűszaki tudományok osztálya októ­ber 12-e és l-l-e között rendezi njeg az építési kongresszust, amelyen az építészet tudósai megtárgyalják a tartószerkezetek és a talajmechani­ka elméleti és gyakorlati problémáit. Az ünnepélyes megnyitásra szer­dán délelőtt került sor az akadémia dísztermében. A megnyitón résztvett Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, ott voltak a magyar építészeti tudo­mányok legjobbjai, akadémikusok, Kossitth-díjasok, ismert szákembe­rek, továbbá a Szovjetunó és a népi demokratikus országok ki ldöttei. Mihsilich Győző Kossuth-díjas aka­démikus megnyitó beszéd ; után V. Z. Vlaszov a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja izolált fel A továbbiak során számos felszólalás hangzott el. (MTI) A veszprémi sorsolás után megközelíti a létmlliárd tor Ml a kö csfifiiegyzöknej v ssiaíizeteil összeg A II. békekölcsön 6. sorsolása már a 32. államkölcsönsorsol ás hazánk­ban. Az eddigi húzásokon államunk 6,822.000 egész kötvény tulajdonosá­nak I milliárd 890 millió forintot fizetett vissza nyeremény cs törlesz­tés formájában. A veszprémi sorsolás befejeztével 7,055.200 kötvényre mintegy 1 mil­liárd 98B. 120.800 forintot fizet vissza államunk a kölcsönjegyzőknek­Az adott «ró I el jesltéséért A 'Bercntei Hőerőmű dolgaiéi szorgalmas munkával arra törekszenek, hogy évés vállalásukat mimten részletében teljesítsék. ígérete)' tettek arra, hogy a Hagy Októberi Szgpialigfg Forradalom évfordulójának tisz­teletére december vége. hpli/o t november 7-ye. üzembehelyczik a. III■ gép­egységei és az V. számú kazánt. A magyar és a német szerelők szinte éjt nappallá léve dolgoznak azon, írtig szavukat valóra váltsák s no­vember 7-i öl óránkhit 90.000 kilómat I órával emeljék az erőmű termelését. fv^-MHAüSADO Miért fontos és hasznos a siíó? Bár az utóbbi években eléggé elter­jedt hazánkban a silqzás, mégis nem egyszer kell megbirkózni azokká'., akik pillanatnyi kényelmességből, vagy hasznossága fel nem ismerésé­ből ellene vannak. A DiHZ-vezetők- nck és tagoknak nemcsak elvben kod ismerni és helyeselni a sllózást, ha­nem érvekké), a süqz&s hasznosságá­nak meggyőző bizonyításával is mun­kálkodni az idei silóverseny eredmé­nyességéért. Hazánk időjárása alkalmas a ta­karmányfélék termesz éspre, de a szeszélyeit nyár vagy az állandó eső­zések mégis nem egyszer veszélyez­tették állataink bőséges téli etetését. Könnyen megeshet bármeir nagy­üzemi vagy egyéni gazdaságban, hogy idő előtt elfogynák a takar- ménykészlctek és így leromlik az állatállomány, fsak jóminőségü siló­zással kerülhetjük el a kései tavasz, az aszályos év, vagy a gyenge takar- má.nytermés okozta eledelhiányt. A jó siló akár esztendőkre is tartósítja, Pórtélét Csak akarat kell hozzá Alig hihető, hogy az uraji pártszer­vezet tagjai gyak­ran forgatnák a párttag­sági könyv szervezeti szabályzatát. Pedig ami­kor párttagok lettek, bi­zonyára azt ígérték: megmutatják, hogy kiérdemlik a párt bizalmát! Itt-ott küzdöttek is, de most — amikor falun erő­södik a forradalom az évszázados módszerek, a marad iság ellen, élesedik az osztályharc a kulá- kok és egyéb kapitalista elemek ellen — a párt­tagok tekintélyes része kezd megpihenni. Vilá­gos, hogy a megpihenésnek, a megalkuvásnak csakis a falit dolgozói vallják kárát, nem pedig a kulákok és a hozzájuk hasonló elemek, ame­lyek igen jól profitálnak ebből a helyzetből. Az uraji kulákoknak az utóbbi időben igen „felvitte az isten a dolgát". De ne gondoljuk, hogy a faluban lévő kom­munisták nem bosszankodnak amiatt, hogy a ku­lákoknak túlságosan jól, sőt felháborítóan jól megy a soruk. Csakhogy a bosszankodás, a fel­háborodás nem elegendő — tettekre volna szük­ség! Kezdjük talán a mentegetőzés cáfolatával. Azt mondják az uraji kommunisták — például a tanácselnök és a párttitkár: „Harcolnánk, il­letve harcolunk is, de kevesen vagyunk. Van a faluban vagy harminc párttag, de húsz közülük háziasszony. A többi tíz pedig mit tud csinálni? Sőt — érvelnek tovább — ennek a tíznek egy- része is már idős ember, mit lehet tőlük várni? Olyan érv ez, amellyel nem lehet egyetérteni. Mert ha így részleteznénk tovább a 30 párttag körülményeit, akkor kiderülne, hogy mindenki­nek van valamilyen más. fontosabb feladata, s végül mindenki megkapná „felmentését“ a párt­munka .alól. Egyébként miféle párttagok azok, akik nem néznek szét a falu ezer tennivalója között, vagy feléje se néznek a pártszervezetnek? Ilye­nek csak a statisztikát növelik, nem érdemlik meg azt a bizalmat, amelyet a pár- a való fel­vételükkor megköszöntek. Nem az a baj, hogy kevesen vannak az uraji kommunista, hanem az, hogy kevés bennük az akarat. A 'párttaghoz hozzászámíthatjuk azo­kat a pár rókát is, akik ugyan az ózdi gyár ban dolgrznak, de a faluban laknak. Csakhogy olyan emberek ezek, akik mindennap elmennek a problémák mellett, még csak bele sem avatkoz­va a vijág sorjába. Mindennap autóbusz viszi és hozza őket a gyárból — nem úgy mint a múltban, a „régi ,ió bákevilágtoan“, amikor gya­log tették meg sárban és hóban az utat özdig és vissza. Ezek ezt mondják, ha ugyan megkér­dezi tőlük egyáltalán valaki: „Mi a gyárban végzünk pártrr unkát, van ott nekünk elég dol­gunk". Amikoi meg a gyárban kérdezik tőlük, így válaszolna! : „Mi urajiak vagyunk, épp elég tennivalónk yui nekünk a faluban- Lédául nincs még termelőszövetkezet nálunk, aztán ott van a begyűjt ás, meg sok más tennivaló, ami csakis miránk, párttagokra vár. Amint látható tehát elvtársak, van nekünk elég dolgunk a fa­luban". Ezt modják a „kétlaki" párttagok, akik a helyi pártsze -vezet tagjaival együtt körülbelül hatvanan vannak. De a vezetők azért csak azt mondják: „kevesen vagyunk!'' Nyilvánvaló, hogy ez az ál áspont tarthatatlan. Olyan erők vannak a faluban, amelyek képesek a pártszer­vezet előtt álló halaszthatatlan feladatokat meg­valósítani. Azaz esaJe képesek lennének! De a párt- szervezet taggy ilést is csak ritkán hív össze. És még ez is csak formális, kevesen jelennek meg rajta. BeszámoEatás alig történik, határozat sem nagyon születik Egyjkét kivételtől eltekintve, a Párttagoknak nincs pártmegbizatása. Dobos Zoltán eivtársaa párttitkért és Székely Géza elvtánsat, a pedagógust nyugtalanítia csupán, ha valami nem megy jól a faluban- Egy-két kom­munista persze kevés a temérdek munkához, amelyhez az epész párttagságra volna szükség. A feladatot nagyok, de nem megvalósítha- tatlanck. Hogyia a pártszervezet sarkára állna és minden kommunistának megszabná a tenni­valóját, az urai ak nem lennének az utolsók kö­zött a begyűjtésben. így viszont mi a helyzet? Mivel a pártszervezet nincs jól értesülve, nem tudja pontosan hogyan áll a falu szénája. Ami­kor megkérdez ük Kovács Gyulár.é elvtársnőt, kiderült, hogy rém tudja, hogvan teljesíti a falu a beadást. Pedig ő pártvezetőségi tag. De nem ismeri pontosan a helyzetet a begyűjtési megbí­zott sem, aki csak annyit tud mondani, hogy a gabona bead ássa 59 százalékra állnak. Azt, hogy az állat és az állati termékekből mennyit tel­jesítettek, nem tudja. Pégi igazság: ahol a kommunisták nem agi­tálnak, ott ágit il az ellenség. Uraion a falu 9 kulákia asitál a begyűjtés és minden egyéb kö­telesség ellen. Csodálatos, hogy a falu vezetői nem tudtak meg egyetlen kulákot sem ralla- csipni a mester]:edésen! Azt mondják: csendben vannak nálunk a kulá'kok. Pedig rtem így van. Nincs az a vívmánya, sikere népi demokráciánk­nak, amely eller a kulákok ne izgatnának. Egye­dül az éberségen mú­lik, bO'gy leleplezzék őket és elvegyék a kedvüket az aknamunkától. Csak a megalku­vásnak köszönhető, hogy oly Uh jól megy a soruk Urajon a kulákoknak, Hangonyi Dezső kulak évekkel ezelőtt átadta földjét és csak egy holdat hagyott meg magá­nak. Ebben az évben viszont már 13 holdon gaz­dálkodott, állami tartalskföldeket művelt meg. Jól kifizetődött ez a kuláknak, sokkal kevesebb így a beadásg, — úgy él, mint Marci Hevesen. Kutya bajai Hangonyi Béla is átadta földjét és búcsút mondott a falunak. Érdemes volt, jó ál­lásba segítették — ózdi pártbizottság figyelem! — az ózeji durvahengermű vezetői. Felvették a kulákot az üzembe, s ma kétezer forintot keres a gyárban. A lánya is jó helyen van, az ózdi postán kapott helyet. De ezt már sokallták az uraji kommunisták is, a kuláklányra felhívták a postamester figyelmét. Ez meg jó bürokratá­hoz és megalkuvóhoz illően így válaszolt: „A posta nem szociális intézmény“. Hangonyi Arzén kulák sem jobb a Deákné vásznánál- 2300 forint adóval tartozik. Miért tűrik el ezt a kommunisták? Talán arra várnak, hogy Hangonyi Arzén is elmegy valami jó ál­lásba, s ha majd ő is keres havonta 2—3 ezer forintot, abból fogja kiegyenlíteni a tartozást? Mikor akarják a falu kommunistái megtanítani a kulákot arra, hogy az állammal és a törvé­nyekkel nem lehet kukoricázni? A békekölcsön­jegyzéskor is kimutatták foguk fehérét a kulá­kok, tűrhetetlenül alarsony öt szeget jegyeztek, holott bőven vad pénzük. A pártszervezet állandó feladata lenne szem- meltartani, segíteni a begyűjtést. De ha így fog­ja irányítani a munkát, akkor nem lesz semmi a ..Tiszta lappal kezdjük az új évet“ jelszóból1 Je­lenleg 17 hátralékos van a faluban. Vasas Fe­rencire több mint 3'mázsa búzával és ewéb ter­ménnyel, Mackó József 8 és félmázsa búzával és egyebekkel tartozik. A hátralékosak között van tanácstag, sőt párttag is: Vitkó János dolgozó paraszt, aki esv éve nem fizet párttasasáiSi dí­jat sem. Tagsárt könyvét még e^vszer sem látta a párititkár, lehet, hogy már réven elvesztette. A pártszervezet még nem t'sztázta ügyét, ped'g tisztáznia kellett volna. Csak akarat kellett vol­na hozzá- Ennen ez az. ami rin-rs mes kellő mér­tékben az uraji kommunistákban. * törhetetlen akargt, a felelősség érzete a párt előtt. Mindenekelőtt fel kell ébreszteni maguk­ban — érezzék át kötelességüket úgy. mint ak­kor, amikor felvételért kopogtattak a párt aj­taján KÖRÖMI GYÖRGY konzerválja a zöldfakarmányfélesé* gefee). A silóban tartalékolt, ízletes, lében gazdag takarmányt az állatok nyáron is szívesen fogyasztják. Az őszi esőzések imáit szénává nem száritludó takarmányt is csak SÍlózáasal Imijük megmenteni, mert silőzni e őben is lebet, öebizonyoso- dóit dolog, hogy a pillangósok, fű* félék lápanyagérlékél, ásványi anya­gát és vitaminfar almát sokkal in­kább meg tudjuk őrizni silózással, mintha szénává szári anánk. Termé­szetesen a szénát teljesen nélkülözni nem lehet. Silózással hasznosíthatunk az állati takarmányozásra alkalmas minden zöldtakannányt. növényi maradvá­nyokat. hulladékot, amelyeknek tar- tósiiását másként nem tudjuk meg­oldani. A silózással való takarmányozás növeli az állatok étvágyát, a tehenek tejhozamát, fokozza a betegségekkel szembepi ellenállóképességet. elő­segíti a falai növcndékállatok fejlő­dését, növekedését. A siió a takar­mánytárolásnak leggazdaságosabb módja is. Míg egy köbméter területre szénából csak 80—90 kilogramm fér el. siíózott takarmányból 650—750 kilogramm. A silózás lényegében konzerválás, a zöldtakarmány hosszabb idejű hi­deg erjesztés útján történő tartóéir fása. A kellő v|zet, pukrot, vagy má8 szénhidrátot tartalmazó takarmányt gondosan felaprítjpk. elkeverjük, u'ána folyamatos tiprással kiszorít­juk közüle a levegőt. A levegőtől jói elzárt silóban legfeljebb 30 fokra melegedve indul meg a tejsavas er­jedés. Ha a takarmány úgy konzer­válódik, hogy kevps a tápértékvesz- tcség, akár évekig is eláll. Építhetünk állandó silógödröt be­tonból, hengeralakúra képezve, 3—4 méter mélységgel, 3—4 méter á mérő­vel. Beton helyett használhatunk tég­lát, terméskövet is. Ezenkívül épít - belünk árok- és gödörsilót is. Ügyel­jünk, hogy a gödör alja legalább 60 centiméterrel legyen a taiajvíz felett. A megfelelő méretezéseket, szském- berek segítségével, szakkönyvek, fü­ze ek leírásai alapján készítsük. Téli takarmányozási idényre 200 napot számíthatunk. Egy állatnak egy évben napi átlagban 25 kilo­gramm sUoíakarmány ejtését szá­molva — a silóveszteségeket figye- lembevéve — 50 mázsányi silótakar­mány szükséges. Ehhez 7 köbméter nagyságú siló érre van szükségünk. Törekedjünk arra, hogy szarvasmar­hánként legalább 10 köbméter siló - tpkarmány álljon rendelkezésünkre. A silózott takarmányt úgy zárjuk el jól a levegőtől, ha a megtöltött silót először befedjük öt eentimóter vas'agon pelyvával, majd a tetején* 70 centiméter vastag döngölt föld, takarót teszünk. A földtakarónak legjobb a nedves, sárga föld. Ha a száradás után megrepedezik, a ré6e- Uet tajrasszijk utána Lazább szerke­zetű fede anyagból természetesen vas­tagabb réteget teszünk (pl homok). A «Hó megkezdése után is ügyeljünk, nehogy levegő jusson a silóba. Ezért a napi takarmány fogyasztás pp le­gyen kevesebb öt centiméter vastag­ságnál. mert vékonyabb ré'egek ese­tén atekarmány nagy felülete érint- kezik a levegővel és így ece'esedés- nrk, romlásnak van kitéve. Ha kevés a jószág és öt centiméternél keveseb­bet szedünk a silóból, úgy a ipeg- bpntoft részt mindig fedjük le a kö­vetkező napig «zalmarétcggel- Vigyáz, zunk. hogy eső. hóié a megkezdés utá,n se kerüljön a silóba. — Jegyzetek az uraji pártszervezet munkájáról —

Next

/
Oldalképek
Tartalom