Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-11 / 239. szám

Kedd, 1955. október 11. ÉSZAKIK AGY AROR82AG 3 Kommunisták a technika fejlesztéséért a Lenin Kohászati Művekben Mint mindenütt az élet­ben, — a technika szüntelen fejlesz­tésében is a kommunistáknak, a párttagoknak kell élenjárniuk. És élen is járnak, amint ezt számtalan példa bizonyltja a Lenin Kohászati Művekben. Csak néhány ilyen példát ismerte­tünk arra, mit tesznek a kommu­nisták a technika szakadatlan fej­lesztéséért. • Totnetz Dezső elvtárs, a nagykevácsmúhely gépészetének kommunista műszaki vezetője nem sokat beszél a technika fejlesztésé­ről, de annál többet tesz érte. Két év alatt több mint húsz újítását ve­zették be a gyárban. Csaknem min­den hónapban kidolgozott egy újí­tást. Vannak közöttük munkavédel­mi, anyagmozgatási, megmunkálási és gépészeti jellegű ésszerűsítések. Egyik legjelentősebb ezek között az. amelyet egy hántológépen valósí­tott meg. A gép Ózdról került a gyárba. Miután az ózdiak nem tud­ták kihasználni, átadták a diósgyő­rieknek. A gép. amelyen öntecseket hántolnak, két késsel működött. Na­gyobb kapacitásúra kellett volna át- alakítani, de nem akadt rá vállalko­zó. Egyedül- Tomesz elvtárs vállal­kozott a feladatra, s meg is oldotta. Most már négy késsel dolgozik a hántológép, amelyen más módosítá­sokat is végrehajtott, úgy, hogy kú­pos öntecseket is hántolhatnak majd vele. Tomesz elvtárs már egv új ma­rógép tervezésén dolgozik. Készíti a rajzokat hozzá. Azt hinné az ember, hogy Tomesz Dezső mérnök, pedig nem az. Laka­tos a szakmája — kommunista szak­ember. A párt határozatainak végre­hajtását elsőrendű feladatának te­kinti. A marógépet, amelyen most dolgozik, hulladékanyagból fogja brigádjával elkészíteni. • Van a gyárban egy sajtoló, amely már hosszú évek óta kihasz­nálatlanul áll. Az ezertonnás gépet most üzembe helyezik. Eredetileg gyorsacélöntecseket akartak nyújta­ni rajta, ezt azonban egy másik géppel végzik, a gép tehát ismét felszabadult. Perjési Gyula az anyagjavító műhely vezetője erre kiváló ötlettel állott elő. Javasolta, hogy sajtoljanak a gépen golyós- esapógygyürüket, mivel erre a célra kitünően felhasználható. Ha a javas­lat megvalósul, a golyógcsapágy- gyárak óriási segítséget kapnak. A sajtoló-eljárás egyébként tettesen új nálunk, még nem alkalmaz­ták. Perjési elvtárs értékes gon­dolatának megvalósítására meg is kezdték a sajtóiéhoz szükséges szer­számok gyártását. • A nehéz fizikai murika kikü­szöbölését célozzék azok az intézke­dések, amelyeket a martin kommu­nista vezetői dolgoztak ki. Szovjet minta alapján egy hátsóíaliavíló gé­pet készítettek. A gép a IV-es szá­mú kemencénél működik és jól be­vált. Egy egész brigád munkáját he­lyettesíti, a három órás munkát fél óra alatt hefejezi. A géphez most még egy önürítő ládát is készítenek, így nem kell majd három méter ma­gasságba lapátolni az anyagot, Az utóbbi időben egy sor új technológiai eljárást dolgoztak ki a gyárban. A szárazfenék-technológia bevezetésére kiépítették a martinban a sürítettlevegő-hálózatot, Bérezi Bé. la kommunista üzemvezető szovjet tapasztalatok alapján honosítja meg az új eljárást. A gyárban már kész a hőélló- acélgyártó üzem épülete. Most a gé­peket gyártják hozzá — házilag. Egyszerű gépi felszereléssel már ed- dig Is többezer métermázsa hőálló- acélt gyártottak. Fejér Ernő munkástechnikus ta­lálmánya szintén uj eljárás hazánk­ban, Eddig csak az irodalomból is­merték nálunk az úgynevezett alitá- lást. Fejér elvtárs a gyakorlatban bebizonyította, hogy hazánkban is le­het alitáló, azaz hőállóacélgyártó módszert alkalmazni, érdemes ilyen Üzemet létesíteni. Ha az üzem meg­kezdi a termelést, exportálni is tu­dunk álltáit fémeket, amelyeket ez­előtt drága devizáért kaptunk kül­földről, A találmányból eredő nép­gazdasági haszon és megtakarítás nagysága szinte beláthatatlan, annyi bizonyos, hogy milliós értéket jelent az országnak. Ezelt csak kis részei a kom­munistáknak a technika fejlesztésé­ben elért eredményeinek. Több mint háromszáz azoknak a javaslatoknak a száma, amelyeket nemrégiben ad­tak be a gyárban. Tanuljanak a pár- tonkívüli munkások és műszakiak a kommunistáktól: újítsanak. s ne fe­lejtsék: a technika szüntelen fejlesz, télével mérföldé» léptekkel haladha­tunk előre! r Qy Tanuljunk a kövesdi és a mezőnyárádi gépállomás példájából A termóshozanank növelése a mező« gazdaságban — életszínvonalunk fo­kozatos emelésének kulcsa. Pártunk Központi Vezetősége s a Minisgter- tanáns határozata előírja, hagy a mezőgazdaságban a terméshozamokat 7.3 százalékkal kell emelnünk, líegvan-e a lehetőség arra, hagy ezt a növekedést elérjük? Igen, meg, van, A eéllritűzés megvaiósításáhuí azonban többek között az is szftlpé- gea, hogy a mezőgazdaságban is 41« laníióan fejlesszük a teehnikát, hogy bevezessük, meghonosítsuk a* élen, járó agrotechnikai módszereket, Töb­bet kell foglalkoznunk a technika fejlesztésével, a gépesítés kérdésévé!, mint ahogy ezt eddig tettük. Vajon megtettek^ mindent gépálle* másaink, amelyeknek kezében van­nak a technika fejlesztésének, a gé­pek tökéletesítésének lehetőségei? Általános tapasztalat, hogy gépállomásaink többsége nem élt az aciett lehetőségekkel, Mindent csak az új gépektől vártak, Mivel magyarázható a technika ala­csony színvonala gépállomásainkon:' Elsősorban azzal, hogy pártszerveze­teink, járási pártbizottságaink, el- hanyagolták ezt a fontos kérdést, csupán a lervleljesitéssel fogtatkoz- tak — szemelő! tévesztették, hogy a teuhnika fejlesztése a termelékenység növelésének egyik fő eszköze, Akadá­lyozta a technika fejlődését továbbá a maradiság, az újtól való húzódó, zás Jg. Ez sok műszaki vezetőnél volt észlelhető. A mezőkövesdi járási pártbizottság felismerte a* elkövetett hibákat. Az elmúlt héten értekezletre hívta össze a mezőkövesdi és a mezőnyárádi gép­állomás igazgatóit és műszaki veze­tőit. Az értekezleten bebizonyosodott, minden feltétel megvan ahhoz, hogy a gépállomásokon növeljék a munka termelékenységét-, továbbfejlesszék a teohntkát. Mik voltak azok a hibák, amelyek akadályozták „ mezőkövesdi és a mezőnyárádi gépállomást az eredményesebb mnnka elérésében? Elsősorban az, hogy a gépeket és alkatrészeket nem használták ki kel­lőképpen- A mezőkövesdi ■ gépállomá­son a gépek kihasználása mindössze 56 százalékos,.ugyanakkor amikor a Szovjetunióban a legtöbb gépállomás 80—85 százalékot ér el. Feltétlenül javítani kell ezen a kedvezőtlen hely­zeten. A gépkihaaználás egyik módja, hogy as úgynevezett holtszezonban (a kampányidőszakok között) u fog­lalkoztassuk a traktorosokat, fokozot­tabban gépesítsük a mezőgazdasági munkákat. Erre megtaláljuk a lehe­tőségeket. Tanuljunk a szovjet trak­torosok példájából! Tanulmányozzuk a szovjat gépállomások munkamódszerét és vegyük át azokat az értékes újí­tásokat, tapasztalaikat, amelyeket a mi viszonyaink között is lehet alkal­mazni. Gépállomásainknak a jövőben sokoldalúan ki kell használniok a rendelkezésükre álló erő- és munka­gépeket. Nem szabad megengedni, hogy sok helyen — kiváltképpen a termelőszövetkezetekben — még most is kézzel ássák a cukorrépát. Egy kin átalakítással erre a* ekéket is fel lehet használni, s máris sokat segítünk a termelőszövetkezet tagjai­nak. A legnagyobb hiba, amely kevés kivétellel minden gépállomáson meg­van, Hogy teljesen elhanyagolják az újító mozgalmat­Nem hasznosítják a gépállomás munkájában a dolgozók javaslatait, kezdeményezéseit, Rendszerint van Ugyan egy újítási megbízott, de osak papírén szerepel, így volt ez Mező­kövesden és még sok más gépállomá­son is, A mezőkövesdi gépállomás az újítások díjazására 10.000 forintot kapott, ebből azonban egyetlen forin­tot sem fizettek ki. Ezért a helyzet­ért teljes egészében a gépállomás vezetőit terheli a felelősség. A mezőkövesdi gépállomáson sok képzett szakmunkás dolgozik, akiben van leleményesség, ötletessóg, csak fel kellene kelteni az érdeklődést. A harminc soros vetőgépeknél például sok munkakiesést, kért okozott, hogy mindúntalan eltört a fogaskerék, A gépállomás dolgozói segítettek a ha­jon. Az automata kiámellt karos ki­emelőre szerkesztették át, s azóta egyetlen fogaskerékíörés sem fordult elő. Számtalan ilyen és ehhez hason­ló probléma van, amelyet helyileg maguk a dolgozók, vagy a műszaki vezetők meg tudnának, helyesebben meg is tudnak oldani. Igen érdemes foglalkozni azzal a kérdéssel is, hogy miképpen lehetne gépesíteni még több munkaigénye» folyamatot. A kombájn után pl i szal­ma kinnmarad a földökén s később hasznavehetetlenné válik. Keresni kellene erre egy olyan megoldást, hegy közvetlenül a eséplés után a szalmát is be lehessen takarítani. Vagy itt van a drótvezérlésű négy» zetes vetőgép problémája. A gépállo­más műszaki vezetői szerint ez a gép mosten! állapotában nem a legtöké. letesehb. Túl hosszú a drót, sok az áttétel és a csukló. Mindez hibafor­rás, akadályozza a vetés egyenlete»- eégét­Gondolkozzanak, kísérletezzenek, újítsanak a mü.zaki vezetők, a gépállomás dolgozói. Bizonyára találnak lehetőséget arra, hogy a vetőgép szerkezetét tökéle e- sifsék. Számos más lehetőség is kí­nálkozik persze gépállomásainkon, amellyel előbbre visszük a technika fejlesztését. A mezőkövesdi és a mezőnyárádi gépállomás vezetői belátták: nagy hibát követtek el azzal, hogy har­madrendű feladatnak tekintették a technika fejlesztését, nem fordítottak kellő figyelmet a beadott újításokra. A járási pártbizottság javaslatára el­határozták, hogy mindkét gépállomá- sop újitó bizottságot hoznak létre. Több javaslat hangzott el arravonat­kozáleg is, hogy u üzemekhez ha- sonlóan a gépállomásokon is a^r, vezzenek újít©- és ötlétpspokat, Ügy gondoljuk, hogy a technikai szín, vonal emelkedését eredményezné az is, ha a műszaki vezetők ’legalább egyszer havenU előadást tartanának a technika fejlesztésének időszerű kérdéseiről a gépállomás dolgozóinak Nagy feladatok állnak a gépállo­mások vezetőt és fizikai dolgozói e]oft a technika fejlesztésével kap­csolatosan, E feladatokat azonban meg lehet oldani, Minden lehetőség megvan erre megyénkhen is. Ehhez osak az szükséges, hogy a gépállo­mások pártszervezetet, a hemmupig'ák, a műszaki vezetők egyemberkónt álljanak ki a? új mellett, s ragadják magukkal a gépállomás minden egyes dolgozóját, Jutalmaz­zák meg azokat a dolgozókat, akik a legtöbbet tesznek a technika fej­lesztéséért. A gépállomás veze őí tö­rődjenek jobban a dolgozókkal, hasz­nálják fel kezdeményezéseiket, újí­tásaikat, Karolják fel azokat a jó javaslatokat, elgondolásokat, amelyek segítenek e nehézségek leküzdésében. A gépállomások vezetői ne feledkez­zenek meg munkájuk sarán arról, hogy a szocialista munkaverseny — az újítások, kezdeményezések szülő­anyja. Tanulmányozzák a külföldi, elsősorban a szovjet szaklapokat, folyóiratokat- és az azokból szerzett tapasztalatokat használják fel saját területüköm Legyen a technika szín­vonalának emelése a gépállomások pártszervezetének, szakszervezetének legfontosabb feladata! Jobban dolgozzanak az őszi munka sikeréért a mezetsáti, mezőkövesdi és a ricsei járásban Az egész országban már hetek óta folyik a harc a jövő évi kenyér biztosításáért, az őszi vetés sikeres elvégzéséért. Megyénkben a szak. emberek százai állnak a mezőgaz­daság ' fejlesztésének szolgálatában, hogy a korszerű ismereteikkel, szaktanácsaikkal segítsék a terme­lőszövetkezetek, az állami gazdasá­gok és a megye egyénileg gazdál­kodó parasztjainak munkáját. Saj­nos sok helyen nem használják ki ezt a segítséget, nem alkalmazzák a korszerű agrótechnikai eljáráso­kat. Az ősziek betakarításánál nem használják fel a rendelkezésre ál­ló gépeket, inkább kézzel végzik a munkát, ami nem kismértékben hátráltatja az őszi szántást, veszé­lyezteti jövő évi kenyerünket. A megyei mezőgazdasági osztály az elmúlt napokban értékelte az egyes járások eddigi munkáját. 20 százalékon felüli teljesítményt ösz- szesen csak 5 járás ért el, a többi 8 .járás mélyen 20 százalék alatt teljesített. Az első helyezést a sátoraljaújhelyi járás érte el 40 százalékkal: a második az encsi já­rás 37.5 százalékkal, harmadik a szerencsi járás 28.8 százalékkal, negyedik a sárospataki járás 28 4 százalékkal, ötödik az abaujszántói járás 21.2 százalékkal, hatodik a<z edelényi járás 13.3 százalékkal, he­tedik a putnoki járás 12 százalék­kal, nyolcadik az ózdi járás 10 százalékkal, kilencedik a szikszói járás 9 százalékkal, tizedik a mis­kolci járás 8.4 százalékkal. A me. gye három utolsó helyezettje a me- zőcsáti járás 8 százalékkal, a me­zőkövesdi járás 7 százalékkal és a ricsei járás 5.2 százalékkal: A viszonylag jó eredményért di­cséret illeti a három első járás mezőgazdasági osztályának veze­tőit: Kocsis Zsigmond, Osváth Jó­zsef és Domonkos István elvtársa, kát, valamint a három járás gépál­lomásainak igazgatóit: Kiss Béla, Hegedűs Sándor. Romját! Ferenc, Daku András, Kovács József és Krisztián József elvtársakat. Nem sok elismeréssel beszélhetünk vi­szont a három utolsó járás mező­gazdasági osztályvezetőiről — Iski István, Gulyás János és Koleszár János elvtársakról, valamint a gép­állomások igazgatóiról — Veres László, Széli József, Krajnyák Fe­renc, Hegedűs Péter, Törő József és Papp Mátyás elvtársakról. Ezek­től az elvtársaktól többet vár a* megye dolgozó népe, amely rájuk bízta a jövő évi bőséges kenyér­termésért folytatott csata irányítá­sát. Érdemes ezen elgondolkozni... Az állattenyésztés jövedelmezősége nagymértékben függ attól is, hogy mennyi munkával termeljük meg ál- lstalnlk takarmányát. Egyik legfon­tosabb takarmányunk a lucernaszé­na. Érdemes összehasonlítani, meny­nyi munkába kerül egy mázsa lu- eernaszénának az előállítása kisgaz­daságban és nagyüzemi gazdaságban. Kisgazdaságban az elővotemény tarlójának szántását, majd a gyom­irtó szántást, az őszi mélyszántást, a tavaszi simítózást, vetéseiőtt) fogaso- lást, heneerezést, vetést és a magta­karást lófogattal, a műtrégyaszórásl pedig kézzel végezve, egy kát. hold talajeiácészítése és bevetése átlago­san 58 emberi munkaórát igényel. A vetés évében két kaszálással mintegy 20 mázsa szénát takarítha­tunk be. Itt a kézi kaszálásra, gyűj­tésre, fogatBS behardáei’B, a szüksé­ges gyem- és bogárirtásra általában 112 emberi munkaóra kell. A máso­dik évben három kaszálást és 4ő má­zsás termést véve alapul, a munka- időszükséglet 138 óra- A harmadik évben a feltörés előtt, két kaszálás­sal 28 mázsa szénát számítva, a szükséges munkaidő 96 óra. Három éven át összesen 93 mázsa lucerna­szénára 400 emberi munkaóra esik: Egy mázsát tehát 4.3 óra terhel. Nagyüzemi gazdaságban a talaj­előkészítést és vetést — a fogattal végzett vetés előtti hengerezés étt magtakarás (kivételével — traktor- vontatású gépekkel végezve, egy kát; hold lucernás létesítése 17 emberi munkaórát vesz igénybe. A továb­biakban a tavaszi fogasolást, a bo­gárfogást, a lógereblyézést és a be- hordást lő fogattal, a kelés utáni gyomirtást, a petrencéberakést és a kazalbarakást pedig kézi erővel, a lu­cerna levágását, eodratba húzását traktorral, kazalrakodást pedig ele­vátorral végezve, az első évi 20 má­zsa szénára 48, a második évi 45 mázsa szénára 6§, a harmadik évi 28 mázsa szénára pedig 42 emberi munkaóra szükséges. A három évi 03 mázsa szén alarmé® tehát nagyüzemi gazdasásban 175 emberi munkaórát igényel. Ebből egy mázsára 1.87 munkaóra esik, vagyis csaknem két és félszer kevesebb; mint kisgazdaságban. Lendületes ifiúsógi ku'Lurális él©L Bükkszenl-kereszten (Tudteitónmi) A bükkszentkereszli BlgZ-szerve- zetben eleven élei én munka folyik, mert a helyi pártszervezet vezetősége segíti, bátorítja a DlHZ-fiaialságot s he kell, páriazerüen bírálja munká­jukat, Különösen nagyot lendült az Ifjú­ság élete május 1-e óta amiói a fel­avatták a szép kultúrházat. Azóta kevés este van, amikor az ifjúság együtt ne lenne. A DlSZ-tltkárt, Te- lekes Sándor elvtársat minden fiatal szereti, mert segit nekik, tanítja őket. Telekes elvtárs két éve leszerelt katona. Az ifjúság nagy örömére a júliusi tanácsülés úgy döntött, hogy tangó­harmonikát vásárolnak a dUzesek­Megtiezdőcllek „Szovjet Ukrajna hetéM-nek előkészületei Az MSZT a tömegszervezetek és az állami szervek segítségével no­vember 27, és december 4. között megrendezi „Szovjet Ukrajna he- té“-t. Az ünnepi hét előkészítésére megalakult a „Szovjet Ukrajna hete“ országos bizottsága és kidolgozta a hét programjának tervezetét. Városokban, kerületekben, na­gyobb üzemekben és hivatalokban az ünnepi hetet műsoros megnyitó ünnepséggel kezdik. Szovjet-Ukrajna hetének esemé­nyei minden bizonnyal hozzájárul­nak, hogy tovább erősödjenek a né­pünket, a felszabadító Szovjetunió népeihez fűződő testvéri barátság szálai. (MTI) Megnyílt a borsodi képzőművészek V. megyei kiállítása Negyvenegy képzőművész — festő, grafikus és szobrász — százegy mű­ve sorakozik fel a miskolci Herman Oltó múzeumban, a Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Borsod- Abauj-Zemplén megyei munkacso­portjának ötödik megyei kiállításán, amelyet október 8-án este nyitottak meg ünnepélyes keretek közt nagy­számú közönség jelenlétében. A me­lyei tanács nevében Ráez Elemér eivtárs, vb. elnökhelyettes köszöntöt­te a közönséget és a kiállító művé­szeket, értékelte a kiállítás kultúr­politikai szerepét. A kiállítás naponta d. e. 9 órától este 6 óráig van nyitva. nek. Ez is élénkiH a falu kultúrál»*1 lét. Hetepkint jön fel Bükkízent- keresztre Balogh Hándor tánctanár, aki népi tánookat tanít be fiúkkal és leányokkal. Bizakodóan néznek a legközelebbi kulturális seregszeml® elé. Július 1-e óta a színjátszó szakkör Is rendszeresen működik. Főleg egy- felvonásos darabokat (Kesztyűs kéz. zel, A kanonok) tanulnak, de most tanulják Szigligeti: „Cigány" című népszínművét is. A darabok mondani* valóját éa a színjátszók feladatát a szakkörökön mindig gondosan meg­beszélik. Hogy minél jobban fejlődjék, kul* túrálódjék a DISZ.Ifjúság, gyakran lemennek csoportos színházlátogatás­ra Miskolcra. Legutóbb a „Légy jó mindhalálig" látogatását szervezték meg. Ennek költségét a helyi kullúr. előadások jövedelméből fedezik. A DISZ tagsága állandóan gyara­podik. Legutóbb is egy hét alatt négy fiatal lépett he, A helyi párt- szervezet részéről Fülöp Gyula nevelő patronálja a DISZ-t, s minden sza­badidejében együtt van a fiatalok­kal. Oütóber 20-23: II ILbéfceí'ö'csün hetettlK sorsolása Veszprémben A Második Békekölcsön hetedik sorsolását október 20 és 23. között Veszprémben, a Kisfaludy kuliúrház. ban tartják. A négy napig tartó sorso* láson 117.200 köt vényt 47,844.800 forint értékű nyereménnyel, 116.000 köt. vényt pedig névértékben húznak ki. Ezenkívül kamatozó kötvényeket U sorsolnak. A veszprémi húzáson 233.200 egész kötvény számát húzzák ki 71,120.800 forint összegben. (MTI).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom