Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-09 / 238. szám

s ÉSZAKMAGYARORSZÁG V • ■ *1**1*i. oHtábsr 9. HíB-BMtmwiwiw A FÖLDRENGÉSEKRŐL S ok helyen okozott már pusz­tulást a földrengés, romba- dőltek házak, virágzó városok pusztultak el, megváltozott a Föld felszíne. így tűnt el, így szűnt meg élni 1500 évvel ezelőtt a mai Szom­bathely helyén Savaria is. Miért keletkezik a földrengés, mi okozza a rombolást, a pusztu­lást? E? a kérdés igen gyakran fel­merült az emberiség fejlődése so­rán. Magyarázatot kerestek arra, honnan támad fel az a hafelmas erő, amely nemcsak a Föld felszí­nét változtatja meg. hanem lerom­bolja az ember alkotó munkájának gyümölcsét is. Annál érdekegpbb ez a kérdés, mert a Föld felületét ál­talában mozdulatlannak érezzük. Valójában azonban 6zinte állandó­an reng, mozgásban van. rázkódik. Ezek a rázkódáson. időről-időre erősebbek, érezhetőek lesznek. A rázkódások keletkezési helyén, a rengés úgynevezett fészkének köze­lében földalatti lökést, gyakran dübörgést is lehet észlelni. Innen indulnak ki aztán minden irány­ban a talaj rengései. Mi hát ennek a természeti jelenségnek az oka? Már az ókori görög, egyiptomi, babilóniai mondák és regék pró­báltak erre a jelenségre elfogad­ható magyarázatot nyújtani. Ak­kor az ember még nagyon keve­set tudott a világ jelenségeiről és ezt a számára csak pusztulást, romlást hozó jelenséget, a titokza­tos földrengést a termé-zetfeletti erők működésének tudta be. A gö­rögök szerint Neptun isten mozgat­ja meg a Földet háromágú szigo­nyával A japánok hite szerint a Földet tartó cethalak, a buddhisták nézete szerint a Földet tartó aranybéka mozgása okozza a Föld mozgását. Az irániak abban hittek, hogy a bika dobálja át egyik szarváról a másikra a Földet, in­nen ered a földrengés. P sok mese valójában mák- 1J szemnyi igazságot sem tar­talmaz. Pusztán arra mutat, hogy az emberek akkor még nem voltak felvértezve a természeti jelenségek ismeretével és a szokatlan jelensé­gekre szokatlan magyarázatot pró­báltak adni. Most, amikor napról-napra job­ban megismerjük a Föld életét, a természet jelenségeit, egyre mé­lyebben hatolhatunk be az eddig előlünk elzárt titkok rejtekébe, egyre többet tudunk a földrengé­sekről is. Pontosan meg lehet határozni a Földnek azokat a helyeit, ahol gyakran fordulnak elő földrengések és azokat, amelyek viszonylag nyugalomban vannak. A kutatások azt bizonyítják, hogy a nagy távol­ságokra kiterjedő lökéseket a föld­kéregben leginkább hegyes vidé­keken észlelhetjük. A mai hegyvi­dékeken igen érdekes rétegeződé- seket figyelhetünk meg- Nemcsak redőkkel, hullámokkal találkozunk Itt. hanem olyan jelenségekkel fs, hogy egyik helyen egy nagy szaka­déknál vagy repedés mellett a ré­tegek hirtelen megszűnnek, mintha kés szelte volna ketté őket és egy­szerre egészen más réteg került elő. Az ilyen szakadékok igen gyakori jelenségek a hegyekben. A hegy egyik része néhány száz. vagy ezer méterrel felerpelkedhetik, vagy le­süllyedhet. Mindez arról tanúsko­dik, hogy a Föld, a kemény földké­reg mozgásban van. felszíne alakul. Az ilyen kéregmozgásokat a geo­lógusok tektonikus mozgásoknak nev^k. '^/ilágos-sá vált. hogy a földren­gés kapcsolatban v»n a ta­laj váratlan és hirtelen eltolódása­ival, az olyan változásokkal, ame­lyeket tektonikusoknak nevezünk. A föMlömewek meehasadásako’- és pvors eltolódásakor hatalmas föld­alatti lökés keletkezik, amely min­den iráqvfoan nagy távolságra ter­jed ki. Azonban nem minden föld­rpneésp-N fordul e!ő ilven tnlnjvál­tozás. Fz attól fiiéit, müven má­kén fekszik a földrengés fé^ke, ahonnan továbbterjednek a földlö­kések. Ná a fészek nem mély, vapvjg esimán a fölökére- Jpfftviső szakaszai jönnek mozgásba, akkor ez a mozgás a Föld felületén vál­tozásokat hoz létre, am-lvek kn->y- n ven moetigr-Umtők. tfe P-onban a földrengés fészke mélyen van. an —40 kilométerre a felszín alatf. vagy még mélyebben fa jelenleg ismert legmélyebb fészek körüibo- im 900 kilométerre van), akkor hirtelen földalatti lökés, vagv ta­la jrencés érezhető de a fe’szfn nem feltétlenül változik meg. leg­erősebb rombolás akkor figyeljiető meff, ha a földrengés fészke nin­csen mélyebben 10 kilométerré!. Ha g földrengés fés-he 100 ki­lométer mélvséeen felül van, ezt tektonikus földreprócriek- H7 ppréi mélwbhen létrniövő föMrenoóst mélyfészkűnek nevezzük A rzUérd földkéreg mozgáságak okát kiílön- bözőképnen magyarázzák. Az, egyik e'mélet forint a valamikor izzó Föld az idők folyamán a ki­hűlés közben összébbhúzódik, bel­seje azonban még ma is izzó, forró anyagokból áll. A Föld ma Is fo­lyamatosan hűl ki. Ez azt jelenti, hogy a földkéreg állandóan össze, húzódik, hullámokat vet, változik, megszakad és alkalmazkodik a még ki nem hült magmához. Má­sok arra gondolnak, hogy a Föld mélyében más erők is működnek, amelyek fizikai és kémiai jelensé­gekkel vannak összefüggésben. (M int ahogy az egyes ember is fejlődik, a Föld sem marad változatlanul. A földrengés a ter­mészet szakadatlan, lenyűgöző mozgásának, változásának csupán egy kis része. Van a földrengéseknek két ki­sebb csoportja, amelyek keletkezé­se különbözik az előbbiektől. Ilye­nek a beomlásos földrengések, amelyek akkor keletkeznek, ha va­lamilyen földalatti üreg teteje be­szakad, mint volt például az Urai­ban 1943-ban. Ilyen üregek lehet­nek barlangrendszerek, vagy mes­terséges vajatok is. A földrengések másik fajtája a vulkánikus föld­rengés, amely akkor keletkezik, ha valamely tűzhányó működésbe lép és a kőzetek olvadt tömege föld­alatti járatok falaiba ütközik, míg a nagy mélységből a felszínre tör. Ennek ereje nem nagy, nagyobb távolságra nem érzékelhető, a lö­kések azonban igen gyakoriak. A tudósok sokat fáradoznak an­nak feltárásán, hogy előre megálla­píthassák a földrengéseik bekövet­kezését, mert így emberek életét, a nép vagyonát meg lehetne mente­ni a pusztulástól. Ehhez azonban az szükséges, hogy tudjuk, hol. mi­lyen körzetekben, milyen erővel és mikor fog bekövetkezni a földren­gés. Jelenleg még nem tudnak vá­laszt adni a harmadik kérdésre. Már folynak a kísérleteik, azonban pontos választ még nem kaptunk erre a kérdésre. A földrengés tökéletesebb ta­nulmányozására igen fontos, hogy megfelelő pontos mérőműszerek állianak rendelkezésre. Ezek közül legfontosabb az elektromágneses szeizmográf, amelynek segítségével lejegyezhetik, hol és milyen erejű volt a földrengés. A haladó tudomány napról nap­_r*' ra gazdagítja az emberiséget és megszabadítja a babonáktól, emel veik úgy tartották, hogy a föld­rengés — sors, a sors ellen pedig nem küzdhetsz". A tudással felsze­relt ember nem bekül meg alázato­san a szörnyű pusztítással, amelyet a természet hoz számára. Megis­meri a természetet és megtanul harcolni a földrengések eljen is. AZ ÉSZAKMAGYARORSZiG RtirrvßvypiLYAZATA Színházi esték NEMZETKÖZI SZEMLE A hür négyttsogcgiténe, avagy a Saar-vidék „európnisáláaa“ „A kör négyszögesítése” 1— így jellemezte a londoni Times október 6-i számának vezércikkében azokat a nehézségeket, amelyek a Saar- kérdés „európai" alapon történő megoldásának útjában állnak. A te­kintélyes angol lap szemleírójának és a nyugati kommentátorok seregé­nek Adenauer bonnj kancellár és Faure francia miniszterelnök októ­ber S-i luxemburgi találkozója adott alkalmat, hogy ismételten tollúkra tűzzék a hosszú évek óta vajúdó Saar-kerdés egész problémáját. Ezen a találkozón a két kormányfő kül­ügyminisztereik részvételével meg­beszélést folytatott a Saar-vidék helyűiéről­A francig és a nyugatnémet ál­lamférfiak tanácskozására a küszö­bönálló október 25-i saarvidéki nép, szavazás kilátásai vetettek árnyékot. Tudvalévő ugyanis, hogy a Saar- vidék kilencszázezer főnyi lakossá­gának ezen a napon kell döntenie arról, hogy elfogadja-e. vagy eluta­sítja az úgynevezett Saar-statutU- mot. Ez a szabályzat a Saar-vidék „europáizálá’sának” fügefalevele alatt a frsncta-saarvidéki gazdasági unió további fenntartását írja elő. A paktum pontosan egy évvel ez­előtt az akkori francia miniszter- elnök. Mendes France és Adenauer között lezajlott hosszas és kemény alkudozások eredményeképpen jött létre. Emlékezetes, hogy a háborús pá­rizsi szerződések tető alá hozásánál a saarvidéki kérdés különleges sze­repet játszott. Sokáig úgy látszott, hopv a Saar-kérdés rendezetlensége fogja megbuktatni az egész nyugati unió szervezetét. Végüli's a rendkí­vül erős angol—amerikai nyomás hatására sikerült látszatmegegyezés- re jutni. E szégyenletes alku ingatag alap­ján valósult meg a párizsi szerző­dések ratifikálásához vezető francia —nyugatnémet - együttműködés A Mepdes-France és Adenauer között egy esztendeje • létrejött kiegyezés azonban csak kendőzte, ideiglenesen áthidalta a rendkívül éles francia— nyugatnemet gazdasági és hatalmi ellentéteket, de semmit sem oldott meg azokból. A francia és a nyugat­német nagytőkének a Saar-vidékért folytatott versenyfutása továbbra is a nyúgateurópai „egység", szorosab­ban véve pedig a francia—nyugat­német együttműködés achillesi *ar- ka maradt. Hogy ez menűyire így van, arra éppen Adenauer és Faure mostani luxemburgi találkozója vet éles fényt. Ezt a megbeszélést francia részről követelték, hogy rábírják Adenauert a Saar-vidék „európai statútuma” melletti Ismételt ki­állására. A luxemburgi megbeszélés utáp a tárgyalófelek közös nviisl' kozatot adtak ki, amelyben állást- foglalnak a Saar-siatútum mellett és hangsúlyozzák az erre vonatkozó francia—nyugatnémet _ egyezmény fontosságát. Edsar Faure tehát lé1* szólag elérte célját. A párizsj meg­figyelők azonban rámutatnak, begy a luxemburgi tárgyalások nem vál­tották be azokat a reményeket, ame­lyeket a francia kormánv fűzött hozzájuk. A francia miniszterelnök­nek ugyanis nem sikerült elérnie olyan közös francia—nyugatnémet nyilatkozat közzétételét, amely fel­tétel nélkül helyeselte volna a Saar-vidék úgynevezett „európai statútumát” és főleg — amely fel­hívta volna a Saar-vidék lakossását, hogy szavazzon erre a küszöbönálló népszavazás alkalmával. A luxemburgi találkozó a francia vezetőkörök szempontjából tehát a szokásos „nézetazonosság” ködös fn- galmazású megerősítésén kívül sem­mit sem eredményezett. De vajon miért ragaszkodott a francia kor­mány oly erpteüesen a találkozó létrehozásához? Talán olyan rosszul áll az „europáizálás” szénája a saar­vidéki lakosság körében? Nos, a nyugati megfigyelők egyöntetű vé­leménye szerint — nagyon rosszul áll! A New York Herald Tribune saarvidéki különtudósítójának óva­tos becslése szerint fs a lakosság 55—60 százaléka szavaz maid az „europaizálás” ellen. Más megfigye­lők pedig még nacvobb arányú ku­darcot jósolnak. Ezek a kilátások súlyos aggodalommal töltik el a frartpia uralkodó köröket, mivel ki­csúszni látják a kezükből azt a vált­ságdíjat, amit a nyugatnémet impe­rializmus katonai és politikai pozí­cióinak megerősítéséhez való hozzá­járulásukért cserébe kaptak. Másfelől viszont a bonni vezető­körök magatartásának kettősségét a jelenlegi helyzetben az határozza meg, hogy a Saar-egyezményt csak suba alatt és főleg az „europaizá- lást" élesen ellenző saarvidéki né­met pártok támogatása útján szabo­táljak, míg a nyilvánosság előtt Adenauer kénytelen az egyezmény mellett állást foglalni. A bonni kan­cellárt ugyanis köti az az ígérete,-— s ezt a párizsj egyezmények is elő­írlak, — hogv előmozdítja az „euró­pai statútum” jóváhagyásét. °e még fontosabb szerepet játszik az a körülmény, hogy Adenauernak tekjntsttel keli tennie a közelgő eepfi külügyminiszteri értekezletre, ahol a szövetségi kancellár minden­áron biztosítani szeretné a német kérdésben elfoglalt álláspontjának francia támogatását, A Saar-egyezmény bukásának le­hetősége valósággal megrémíti a nyugati vezetőköröket. Ezek a körök nem egészen három héttel a genfi külügyminiszteri értekezlet előtt, most különösen érzékenyek a nyu­gati „egységnek” legalábbis 1 á t- s z ó 1 a g o s fenntartására. A euró­pai statútum elvetése a saarvidéki népszavazáson „rettenetes bajokat okozna” — írta a Times említett cikkében. „Igen feszült helyzet jön­ne létre. — magyarázza a londoni lap —, mert újból felszínre kerül­nének azok a problémák, amelyek alapvetően befolyásolják a két or­szág közötti kapcsolatokat...” Ezért a Times azt javasolja, hogy ne vár­ják karbatett kézzel az események alakulását hanem a nvugateurópai unjo tagállamai már most tegye­nek erőfeszítéseket avégből, hogy „miképpen lehetne megoldani a kör négyszögesítésének nehéz problémá­ját”. Nos, mi tudiuk, ez még eddig sen­kinek sem sikerült, S azok a poli­tikusok sem számíthatnak jobb eredményekre, akik a Saar-kérdést az „eurónaizálás” hitelétvesztett jel­szava mögött a francia és a nyugat­német nagytőke érdekeinek össze­egyeztetésével.. a francia és a né­met nép rovására próbálják „meg­oldani*^ Vízszintes: 2- lay kesereg Cyrano a d. felvonás híres erkély jele net ében: — Ajaj! ... (Hires van a szívem iá­ján . . . (folytatása a rejtvényben). 13. dösen Nóra című színmüvében Bank doktort alakította (József). 15. Asszony lesz. 16. Mosópor. 17. Kórus. 19. Bómai számok: 150, 500 es 099- 21. Állami jövedelmek. 22. Móricz Zsigmotul színműve. 25. Híres bor­termő vidékünk. 27. Hégi tirmérték- 28. Belevés. 29. Becsap, köznyelven. 3). Tyrann szerelme. 33- AK. 34. Egyik érzék. 35- Kiharcol. 37. A sze- lisíyei asszonyok írójának névjele. 39. OZU. 10. Színművész (László). 42. AOy. 44. Vissza: ásvány. 45. Fiatal háziállatok. 46. Idegesül apíto. 49. Ci­háié. 50. Csépelnek. 52. A Toldi költő­jének név jele. 54. Fanyar gyümölcs- 55. A Légy jó mindhalálig főszerepe (Misi). 57. Magyar Optikai Művek. 59. Vissza: dátororag. 60. Puccini operája. 62. Knssutii-díjas komiku­sunk. 65. Házőrző. 67. Szaktárs rövi­den. 69. Zöldfőzeiák, 70. Bácsi rövi­debben, 71, Maga előtt gördít, 73. Aero magyarul (névelővel). 75. Ka­imra József történelmi drámája. 77. Dal. 79. Az áj ellentéte, 81, Kis nyí­lás. 82. Becézett leánynév. 84, Az ő személyéről. 66. Megbántó, FüOOőlegeS: 1. ... barázdás hang­lemez. 2. Zajongó. 3. Ellenérték. 4. Hamis. 5. Perecvég (!). 6. Pénzt apröz, 7. Ajiay másik neve. 8. Fürge állat­kák. 9. Vissza: állóvíz. 10. A vízszin­tes 17 keverye. 11. Verdi operája. 12. Madár. 14. E napról való 18. Színművészünk (Zoltán). 20. (Jorkij másik neve. 22. Idézet a Bánk bán­ból (zárt betűk: A, T, M, E, L). 23. Ez volt Körösi Csorna Sándor is. 24. IJL. 26. Helyrehozza a hibái 30’ Morse-szócska. 32. Ni, pjíyereg! 36. Fel... 38. Egészen kevés ital. 4L Színművészünk (Gyula). 43 Kutya teszi. 47. Görög sziget, Müo-nak is írják. 48. Színművész (Gyula). 51. Mezőgazdasági szerszám. 53. Hossz­ban ikerszava. 56. Milánó híres ope­ráimra. 58. Finom csemege- 61. Kis­faludy Károly vígjátéka. 63. Hónap- vég(i). 64. Község Somogybán. 66. Szétszedő. 68. Kilátásba helyezi. 70. Színművészünk (Lajos), 72. tires, né­metül. 74. ... herceg (Borodin dal­műve). 76. Fizetés. 78. KFE. 80. ILG. 83. Passaunál ömlik a Danába (2. kockába két egyforma befő). 85. Azo­nos magánhangzók. 86. Ételízesítő. Megfejtésül beküldendő: a vízszin­tes 2, 22, 75, valamint a füg (föl ages 18, 22 és Í8 sorok megfejtése. Múltbeli rejtvényünk helyes megfejtése Az Északmagyarország október 2-i számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 5. A kékszakállú herceg vára. 13, Concerto. 22. Este a széke­lyeknél. Függőleges: 28. Csodálatos manda­rin. 81- Fából faragott királyfi. Értesítjük a rejtvénypályázat részt­vevőit, hogy azok, »kik a rejtyények megfejtésénél bármilyen kis hibát is köyetnek el, k’estek a versenyből. A rejtvényversenyben csak azok a rejtvények számítanak, amelyek min­den fordulóban pontosan meg vannak fejtve s a szerkesztőségbe időben be­érkeznek. így tehát megfejtéseiket minden héten legkésőbb péntekig juttassák el szerkesztőségünkhöz s mellékeljék a rejtvény közepén lév4í képet. Később beérkező megfejtése­ket utólagos helyesbítéseket, portos leveleket nem veszünk figyelembe. A rejtvénypályázat csak a keresztrejt­vényre vonatkozik, a gyerekek szá­mára közeit rejtvények megfejtését nem kell beküldeni. A megfejtések a következő címre küldendők: Északmagyarország Szer­kesztősége, Miskolc, Széchenyi-u. 30. „Bejívénypályázat “ * A legutóbbi kispajtásoknak fejtörő megfejtése: Tűm gr ás rejtvény: Tizen ötéves ka­pitány. Milyen megfigyelő vagy: A 4-es éa a 11-es korsó egyforma. KISPAJTÁSOKNAK MIK EZEK? r I k _1 MHHX'iiinmuff A Ki tudja megmondani, mit ábrá­zolnak a rajzok? KÖSD ÖSSZE PAJTÁS! Néhány, a mindennapi életből jól- ismert tárgyat láttok ezen a képen, lsen ám. de furfangos rajzolónk szándékosan más nézetben le őket. mint ahogyan azt ti meg- szoktátok nMaÍrói és íay topább Vajon mit néz olyan csodálkozva rajzolta ez a kispajtás? Megtudjátok, ha ce­ruzával összekötitek a számokkal Egyiket felülről, másikat jelzett pontokat, 1-től 65-is. Nos, rő t '•írzoltstok'’ LAKOSSÁG. KÖZÜLLT t ÍGY ELEM! A brikett olcsó, jó. gazdaságos! Szabadon kapható a miskolci 4 /Gt. sa- i óparti Tüzép telepen. Kokszfütéses kályhákhoz ugyanezen telep kokszot ki­szolgáltat. MISKOLC? TÜZÉP VALLALAT. Gyakorlattal rendelkező esztergá­lyosokat, egyetemes marósokat, gyalust, kőműveseket és segéd­munkásokat állandó munkára al­kalmaz a MEZŐGAZDASÁGI gépjavító vállalat Besenyőt út 10. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom