Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-08 / 237. szám

Szombat, 1955. október 8. északmaotarorszag 3 Lassú a minőség javulása — még mindig sok a selejt a Lenin Kohászati Művekben A LENIN "Kohászati Müvek ha- íánk nehéziparának egyik fellegvára. A gyár hengerelt és öntöbáru ter­mekéit nemcsak a magyar feldolgozó 'iiíCia.'kben, de Csehszlovákiában és Lengyelországban is ismerik. Diósgyőr kohászainak, martinászai- Jnak, hengerészeinek jó, vagy rossz munkája nagymértékben befolyásolja egész iparunk termelését. A gyárban nemes verseny folyik a tervek és a vállalások teljesítéséért- Az elmúlt hónapban csaknem valamennyi gyár­részleg magasan túlszárnyalta nem­csak előirányzatát, do az éves válla­lás esedékes részét is, A nagyolvasz­tómű 106.7, az acélmű 105,2 százalékra dolgozott, a hengerészek, az öntők, a kovácsok ugyancsak jóval 100 szá­zalék felett zár ák a hónapot. Kzck a számok azt bizonyítják, hogy a gyúr dolgozói eleget tettek a meny- nyiségi követelményeknek, időre • le­gyártották azokat a termékeket, amo- lyeket várták tőlük. Szép teljeaifmény ez, de értékét lerontja valami. A terven felül ter­melt tonnák százai mellett ugyanis ünneprontóként sorakoznak a kimu­tatásokban a selejiet mutató százalé­kot 'TAVALY az évi átlagselcjt 2-8, ez év első negyedében 2.9, a második negyedévben pedig 2.7 százalék volt. Első pillanatban jelentéktelennek tűnnek ezek a számok. De tudják-0 vajón a diósgyőri üzem dolgozói, hogy a 2.9 százalék selejt miatt rövid három hónap alatt 14 millió, a 2.7 százalék miatt pedig 18.700000 forint kára volt az országnak! Félév alatt tehát közel 28 millió forint értékű munka veszett kárba! Érdemes ezen elgondolkozni. Ha ott­honunkban figyelmetlenségből, ha­nyagságból a legkisebb kár megesik, »agy gonddal ügyelünk arra, hogy többet elő ne forduljon. És munka­helyünkön? Ott már nem vagyunk ilyen gondosak. A Lenin Kohászati Müvek dolgozói sem. Pedig náluk nem néhány forintról, hanem mil­liókról volt szó. 9 az év második fe­lében mégis nemhogy csökkeni volna, de tovább nőtt a delejt, amely július­ban 8.28, augusztusban 2.76 százalék volt, vagyis további milliók vesztek kárba. Igen komoly felelősség hárul ezért a gyár gazdasági, műszaki és politi­kai vezetőire, az üzem minden egyes dolgozójára. Az esetek nagy részénél nincs mentség, nincs semmi alapja az objektív okokra való hivatkozás­nak. A gyár vezetői, a munkások zöme kiváló szakember, legtöbbjük sokéves tapasztalattal rendelkezik. Ha ezeket a tapasztalatokat korszerű technikai módszerekkel gazdagítják, nem végezhetnek rossz munkát A selejt azonban nem is a műszaki fel­készüli ség hiányából, hanem a tech­nológiai előírások benemtartá.sából, legfőképpen hanyagságból, felolőtlen- ségből keletkezik. CSAK NÉHÁNY PÉLDÁT muta­tunk be erre. A kohászat szíve-lelke az acélmű Ha martin és az elck- troaeélmü jó minőségű anyagot gyárt, akkor a többi üzemrészben, a kooperáló vállalatoknak is könnyebb a selejt ellen harcolni. Az acélmű vezetőire és olvasztáraira vár első­sorban a feladat, hogy segítsenek a hiba kijavításában. A martin selejtje augusztusban 4, az elektroaeélműé 9.21 százalék volt. Köztudomású, hogy a martinban nagy nehézséggel küz­denek, mert a tengely és a kazán­lemezek gyártásához nem biztosíta nak szamukra megfelelő minőségű tűzálló anyagot. Emiatt nem tudják betartani az öntési technológiát, sok a szakadt, rétegos öntees. Ezenkívül azonban a gondatlanságok egész sora lörténi-k. Szeptember 21—25-ig öt acél- adagnál volt olfolyns s ezért össze­sen 12,000 kilogramm acél veszett kárba. Egy esetben a koklllából, két esetben az üstből, kétszer pedig a csatorna összeillesztésénél folyt cl az acél. Gyakran előfordul az is. hogy a kemence túlrskása miatt folyik el nagymennyiségű acéi. Szeptember 1— 6-ig például 13 tonna acél ment kár­ba csak azért, mert az olvasztárok nem figyeltek az adag berakására. .Ezeket a lazaságokat nem lehet, „megmagyarázni“. Ez lelkiismcret, becsület, felelősség kérdése. Nem le­het külső körülményekre hivatkozni akkor, amikor egy hét alatt 33 eset­ben fordult elő, hogy a kagylókat oxigénnel kellett kifúvatni. Ilyenkor a kagyló csaknem minden esetben tönkre megy, a dugók nem zárnak, nem tudják betartani az öntési tech­nológiát. így kerül azután az anyag­ba repedés, ami sokszor csak a hen­gerlésnél derül ki s hasznavehetet­lenné teszi a darabot. OLYAN HIBÁK ezek amelyeket gondos irányítással. fegyelmezett munkával teljesen ki lehet javítani. A Lenin Kohászati Művek selejtjé- nck egytlzed százalékos emelkedése havon a 104.000 forint kárt jelent az országnak. Jó lenne, ha szemelőtt tartanák ezt elsősorban az o'vasztá- rok s a gyár összes dolgozói. Nem engedhető meg, hogy a nép vagyo­nát. az értékes anyagokat egyesek felelőtlenül pocsékolják. Szó! ez még az olyan jó olvasztár-brigádoknak is, mint a II-es kemencénél dolgoz.0 Bukovszki Miklós brigádja, amely szeptemberben több mint 20 tonna selejtes acélt gyártott, ami 43.499 fo­rint kárt okozott. A IX-cs kemencé­nél dolgozó Gombos János brigád­vezető bizonyára bosszankodik, ha vásárláskor az üzletben rosszminő­ségű árut kap. arról azonban meg­feledkezik. hogy szeptemberben bri­gádja 6 százalékos seloitet gyár'ott. Hogy ez mennyire gondatlanságból, mulasztásból történt, arra mi sem jobb bizonyíték, mint az, hogy ugyanabban ez üzemrészben a vele egyforma körülmények között dol­gozó Acs János olvasztár-brigádja a megtűrtnél jóval a’nesonyabbra szo­rította a se'ojtet. Égerszegi István brigádja ugyancsak a megtűrt selejt­százalék alatt termel. Ezek a pél­dák azt mutatják, hogy becsületes, jó munkával lehet selejt nélkül dol­gozni. PERSZE AHHOZ, hogy a selejt a minimálisra csökkenjen, nem elég cgy-két ember munkája. Az egész gyár kollcktivajának össze kell fog­ni, hogy a Lenin Kohászati Művek dolgozói mennyiségi tervük teljesí­tése mellett a minőségi előírásokat is teljesítsék. ARDAYNÉ Hogyan hajtják végre Ozdon a Központi Vezetőségnek az itjúság körében végzett műnkéről szóló határozatát Nemrégiben a párt Központi Ve­zetőségének kezdeményezésére bri­gád alakult, amely három héten át vizsgálta, hogyan hajtják végre az Ózdi Kohászati Üzemekben a párt Központi Vezetőségének az ifjúság körében végzett munkáról szóló ha­tározatát. A következőkben ismer­tetjük a brigád néhány tapasztala­tát. Az üzemben a határozat megjele­nése óta javult az ifjúság körében végzett munka. Különösen a DISZ II. kongresszusa előtti időszakban lehetett jelentős fellendülést tapasz­talni. A DISZ-tagok száma ebben az időben 1800-ról 3000 főre nőtt. A kongresszus tiszteletére 1800 ifjú­munkás tett vállalást, amelyet 95 százalékban teljesítettek is. Az üzemben ebben az esztendőben 600 fiatal lett sztahanovista, 25 pedig a szakma kiváló dolgozója. Javult a határozat, megjelenése óta a DISZ pártvezetése is. A pártszer­vezetek fiatal párttagokat küldtek a DISZ-szervezetekbe és nagy szám­mal vettek fel kiváló DISZ-tagokat. Jelenleg egy-egy alapszervezetben 5—10 ifjú kommunista végez DISZ-munkát. Ä határozat megjelenése előtt mind­össze 35 alapszervezeti titkár volt a párt tagja, jelenleg 72-ből 67 párt­tag. A pártalapszervezetek bátran támaszkodnak' a DlSZ-szervezetek- re. időnkint pártmegbízatásokkal látják el őket. Az ifjú népnevelők a békekölcsönjegyzés munkájából is alaposan kivették részüket. A nagy­üzemi párt- és DISZ-bizottség tit­kárai között tartalmas, állandó kap­csolat alakult ki. A tapasztalat az, hogy az előfel­tételek megvannak a határozat jó végrehajtásához, mégis a sikerek ellenére a munka vontatottan halad, Özdon még mindig nem vált általá­nos gyakorlattá az az elv, hogy min­den kommunista személy szerint felelős a fiatalok neveléséért. Az ifjúság nevelése még nem lett tár­sadalmi üggyé. A pártvezetők je­lentős része még nem eléggé ismeri a határozatot. Ugyanez vonatkozik a tömegszervezeti funkcionáriusok­ra és műszaki vezetőkre is. Horváth elvtárs, a vállalat igaz­gatója magáévá tette a megyei pártbizottság bírálatát és jelentős anyagi támogatást ad a DISZ-nek. Évi 100 000 forintot ajánlott fel az ifjúság nevelésére. Mit, vár a továb­biakban tőle a DISZ? Azt várja, hogy nemcsak anyagi, hanem na­gyobb erkölcsi támogatást is adjon. Nagy szükség van arra, hogy foglal­kozzék az alsóbb vezetőkkel. Ma­gyarázza meg nekik, mit kell ten­niük a DISZ-ért, hogyan dolgozza­nak az ifjúság versenybe való be­vonása érdekében, segítsék a fia­talság nevelését. A megyei DISZ-bizottság határo­zatot hozott arra. hogy a nagyüze­mi DISZ-bizottságok a szakszerve­zetekkel és tömegszervezetekkel dolgozzanak ki közös munkatervet, amely egyéves távlatban határozza meg az ifjúság nevelését Ezt a ter­vet az ózdi nagyüzemi DlSZ-bizott- ság nem dolgozta ki. Milyen terv- szerűség, rendszeresség lehet így munkájában? A nagyüzemi pártbizottságon csak a párt- és tömetf- szervezeti osztály foglal­kozik a DISZ-el A többi osztályvezető nem is hívja meg a DISZ reszortfelelőseit az ér­tekezletekre. Az alapszervezetekben viszont ielentös eredmény, hogy a párttitkárok átérzik már felelőssé­güket az ifjúság neveléséért, igye­keznek segíteni a DISZ-titkárokat. Az alapszervezeti vezetőségi tagok azonban még kevésbé érzik felelős­ségüket. Ha a pártmunkások segí­teni akarnak az ifjúság nevelésé­ben. ha szocialista ifjúságot akar­nak nevelni, akkor tanulmányozniuk kell az ifjúság lelkivilágát, meg kell ismerniük érdeklődési körét, törekvéseit, vágyait. Ozdon még nem mondhatjuk el. hogy a párt­munkások zöme valóban a fiatalok között él és ilyen szellemben dolgo­zik. Ennek tulajdonítható, hogy né­melyik alapszervezeti funkcionárius értetlenül áll a fiatalok kívánságai­val, törekvéseivel szemben. A párt álláspontja az. hogy a fia­talokat elsősorban a munkában, a szocialista munkaversenyek segítsé­gével kell nevelni. Az ózdi gyárban azonban a DISZ-brigádok tagjainak aiig 35 százaléka fiatal, a többi idő­sebb dolgozó. Sok ifjúmunkás nem vesz részt tehát a szocialista mun­kaversenyben. Számukra a megyei DISZ-bizottság határozata értelmé­ben meg kell szervezni a „szakma legjobb ifjúmunkása” címért folyó versenyt! Az ifjúság anyag- és ener. g'atekarékossági . mozgalmaira a DISZ-bizottság nem fordfy kellő gondot. Hogy a fiatalok alig 45 szá­zaléka tett felajánlást szeptember hónapban, ez annak a következmé­nye. hogy az ifjúmunkásokkal nem foglalkoznak megfelelően. A DISZ-bizottság azonban ne vár­ja, hogy most a párt fog helyette mindent elvégezni. Többet kell fog­lalkoznia az iflú műszakiak problé­máival is. Az üzem 400 mérnöke és technikusa közül 150 fiatal. Ezek­nek a műszakiaknak egyrésze neu a képzettségének megfelelő beosztásban dolgozik. A nagyolvasztóműben például öt fi­atal mérnöknek nincs önálló beosz­tása. Az üzemben hemzsegnek a megoldatlan műszaki problémák, mégis a fiatal mérnökök csak sétál­gatnak az üzemben. — a munkások úgyis hívják őket. hogy „sétáló em­berek”. Ezek a fiatal műszakiak ál­talában megfelelő beosztást szeret­nének. Váriak, hogy a DISZ segítő­kezet fog felélük nyújtani. Akad még tennivaló a DISZ-élet tartalmassá, vonzóbbá tételében is. Jöiien«*k hát minél töhb ió ötlettel a DISZ-vezetők. használják ki a le­hetőségeket! Legyen a fiatalok kedvelt szóra­kozóhelye a DISZ-helyiség. A fia­talok szívesen résztvennének a DISZ érdekes programjain, teadélu­tánjain, irodalmi estjein, táncest­jein — rendezzen hát ilyeneket a DISZ-bizottság. A lányok, fiatalasszonyok is he­lyet kémek maguknak a DISZ prog­ramjában. Érdekli őket a varrótan­folyam s a gazdasszonykör. A DISZ- nek és az MNDSZ-nek közös tervet kellene kidolgozniok. Jó volna bát­rabban. nagyobb számban bevonr; a lányokat, fiatalasszonyokat is a ve­zetőségek munkájába — nem csupán a gazdaságvezetői munkába. A fiatalok kérik, hogy a DISZ tö­rődjön többet az ifjúság munkavé­delmi és szociális problémáival A 108-as legényszállón például a föld­Miért utolsó a begyűjtésben Legyesbénye ? Sokszor előfordul, hogy alapo­san, gondosan meghatározzuk a feladatokat, de a végrehajtásuk olyan felelőtlen emberek kezébe ke­rül, akik a határozatot bezárják az asztalfiókba s a maguk feje Után mennek. Itt van példának okáért a begyűj­tés és a szerződéskötések ügye, amely annyira fontos az országra nézve. Ezért hozott határozatot a megyei pártaktiva is néhány héttel ezelőtt arra, hogy a párt- és »anács- apparátus egyik igen fontos feladata most segíteni a begyűjtési dolgozók­nak, hiánytalanul begyűjteni, amit az állam kér és emellett megkötni a szerződéseket a sertéshizlalásra és a kukoricaértékesítésre. Tehát a határozat megvan, csak végre kell hajtani. Nézzük, hogyan teszik ezt. mondjuk a szerencsi já­rásban levő Legyesbényén? A begyűjtési megbízott, Kiss Béla adhatná a legpontosabb felvilágosí­tást, de ő éppen nem tartózkodik az irodában. Juhász Erzsébet, az elő­adó szerint kint van a faluban mo­torkerékpárral. Néha reggeltől-estig távol van, ami nem is baj, különö­sen. ha az eredmények is ezt bizo­nyítják. Juhász elvtársnő azt mondja: „Nincs különösebb hiba nálunk, be is a< nak. meg szerződést is kötnek. Igaz, hogy nem a legnagyobb sikerrel, de haladnak“. S hogy miként, azt mindjárt be is bizonyltja, mert be­lép egv fejkendős néni és bejelenti, hogy tömi akarják a kukoricát. — Rendben van — mondja Juhás? elvtársnő —, most pedig menjen el a terményeshez és kösse meg a szer­ződést, mert ezt muszáj! Ezzel véget ér az „alapos“ felvilágosító, „meggyőző" munka. A kérdésre őszintén meg is mondja Juhász elvtársnő: igen, így csinál­ják, mert idő nemigen van másként. — Hátrálékos persze van, nem is kevés — hangoztatja, miközben elő­veszi a könyveket és aktákat. Azt azonban nem tudja pontosan meg­mondani, hány dolgozó nem teljesí­tette szeptemberben a sertésbeadást, de még azt sem, hánynak kellett volna teljesítenie. „Beütemezési“ ter­vet nem készítettek. (Minek is — úp sem tesznek vele semmit!! Any- nyi azonban kiderült hogy hat dolgozó paraszt teljesített szeptemberben. Elő kell hát szedni a birtokcsoport­szinti helyiségben még szekrény sincs. Kevés az ivóedény és a szál­lónak nincsen szállásrendje. Kultu­rális életről itt nem is beszélhetünk. A kulturális és sportlehetőségeket nem használják ki. Nem lehetünk elégedettek azzal sem. hogy csupán 2C0 fiatal vesz részt az öntevékeny kultur- csoportok munkáiéban Hogyan küszöbölhetjük ki a ha­tározat végrehajtásában mutatkozó hibákat? Az ifjúság nevelése nem kampány - feladat, folyama'os. állandó munká­vá kell tenni. A pártszervezeteknek minden tevékenységüket úgy kell végezniük, hogy az egyúttal az ifjú­ság nevelését is szolgálja. A DISZ és tömegszervezetek közös éves táv­lati tervei szolgálják a fiatalok igé­nyeinek kielégítését. Nagyon fon­tos feladat a fiatalok nagy többségének bevonása, a „szakma legjobb ifjúmunkása" címért folyó versenybe. Az ifjúmunkásokat ösz­tönzi. ha DISZ megbizatásokat kap­nak a termelés területén. Helyes a legjobb ifjúmunkásokat megjutal­mazni, kitüntetésben részesíteni. Be­széljen az ifjúmunkás tetteiről a hangosbemondó a faliújság s az üzemi lap is. Az Ózdi Vasas cfmű üzemi lapban például az állandó DISZ-rovat. amelyet a DlSZ-bizott- ság által rpegbízott néhány fiatal szerkesztene, jelentős segítséget nyújthatna a fiatalok nevelésében. A kulturális és sportélet fellendí­tésére jó módszer. h3 gyáregységen­ként kulturcsoportokat hoznak létre, megrendezik üzemenként a sport- versenyeket. bajnokságokat. A bri­gád javasolta, hogy biztosítsanak rendszeresen tánclehetős*geket és rendezzék meg az idén Ozdon is a tatabányai tapasztalatok alapján a Pöttyös-bált. A funkcionáriusoknak alapvető kötelességük, hogy megismerjék a párthatározatot. Ezt elősegíti az is. hogy a DISZ-vezetőket egyhetes DISZ-iskolán képezik ki. A pártbizottság fontos állandó feladata, hogy naoról-napra ellen­őrizze és számonkérie a határozat végrehaitását és a mulasztókat eré­lyesen felelősségre vonja. Ozdon >' szocialista szellemű ifjúságot aka­runk nevelni, s ez főkép a kommu­nistáktól függ. iveket. A számadás vége: szeptem­berben 148-dolgozó paraszt nem tel­jesítette sertésbeadasát. Ehhez hoz­zászámolva az elmúlt hónapok 44 notórius nemteljesítőjét, összesen 192 legyesbényei dolgozó paraszt adósa az államnak. Hogy ez húsbar. és zsírban hány mázsát je­lent, hosszadalmas volna kiszámíta­ni a hanyagul vezetett kimutatások­ból. Egy bizonyos, eddig a község csak 33 százalékra teljesítette az éves tervet. Csak az teljesített, aki­nek éppen eszébe jutott, szólni nem szóltak senkinek. Kiss Béla begyűjtési megbízott nem teljesítette kötelességét; a ta­nács, a pártszervezet segítségét sem kérte. Nem beszélgetett el a dolgozó parasztokkal, sőt a külön járási ha­tározat ellenére a gabonanemüekkel adós dolgozó parasztokat sem szá­moltatta el. Ott. az irodájában meg­írta a jegyzőkönyvet — több mint 200 darabot —, ebben lefoglalta az illető gabonáját, egyiknek-másiknak zálogosította a házát, anélkül, hogy megbeszélte volna velük. Persze ga­bonát senkitől sem hozott el. Hogy várja az állam, az ország? Mit szá­mít Kiss Bélának! A pártszervezet, a kommunisták sem tettek semmit, hiszen 20 párt­tag is a hátrálókosok között vám Még csak meg sem beszélték a me­gyei aktíva határozatát. A tanáca sem beszélte meg. Érdemes végig­lapozni a tanácsülések jegyzőköny­veit. Három ülésen foglalkoztak a begyűjtéssel. Egyszer a Központi Ve­zetőség márciusi, egyszer a júniusi határozat után* egyszer pedig a ga- boMbegyűjtés időszakában. Egyéb­ként a begyűjtést másodrendű fela­datnak tartották és tartják ma is* Persze ezt meg kellett volna látnia a járási begyűjtési hivatalnak, a ta­nácsnak és a pártbizottságnak ísj Szűcs elvtársnő, a járási hivatal munkatársa volt is augusztus 31-én Legyesbényén (ő a község felelőse) és néhány nappal ezelőtt is ott járt — di tenni semmit sem tett. A járási pártbizottságnak, Szabó elvtársnak az a véleménye, hogy Le­gyesbényén nem használ már a fel­világosító munka. Példát kell sta­tuálni a törvényes rendelkezések végrehajtásával, a transzferálással Annyiban igaza van Szabó elvtárs­nak: nem lehet hagyni, hogy a járás esv községében szinte egyetlen dol­gozó paraszt se teljesítse rendesen állampolgári kötelezettségét. De s' felvilágosító munkát akkor is foly­tatni kellett volna és :ellene ma isi A felelősség nagyobb része természe­tesen a járási begyűjtési hivatalt és Kiss Bélát terheli. De ez nem men­tesítheti — különösen a pártaktiva határozatai után — sem a pártszer­vezetet, sem a tanácsot. Legyesbényén a kommunisták és a tanácstagok összefogásával, fel­világosító szóval és a törvény alkal­mazásával rendet kell teremteni. De ehhez a járási tanács, a járási párt­bizottság hozzáértő segítsége szük­séges. És persze a begyűjtés irányí­tását nem olyan emberekre keli bíz­ni, mint Kiss Béla, hanem olyanokra* akik értik a munkát, s becsülettel* odaadóan dolgoznak! BARCSA SÁNDOR Gép- és gyorsíróverseny Miskolcon Az országos versenybizottság kez­deményezésére a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Gyorsíró Szö­vetség miskolci csoportja szombatot* és vasárnap Miskolcon, a Palóczy-u. 11. szám alatti iskolában tartja meg az országos gyors- és gépíróbajnok­ság területi küzdelmeit. Október8-án, szombaton délután 3 órakor az ün­nepi megnyitón résztvesz é>s bemu­tató Írást tart Márer Klára. Magyar- ország örökös gépíróbajnoka és dr Kiss Károly budapesti gyorsírás­tanár, az országos gyorsiróbajnoksá^ gok egyik legkiválóbb versenyzője. Az ünnepélyes megnyitót a megyei bajnokságot eldöntő 350 fokos ver. seny követi. A verseny rendje a kö­vetkező: Szombaton délután 4 órakor 200, majd 4 óra 15 perckor 120 fokos gyorsíróversenyek lesznek A gép­írási verseny 4 órakor kezdődik, Sóra 45 perckor 150 fokos, 6 órakor pedig 250 fokos diktátum hangzik el. Vasárnap reggel 9 órakor a 300 fo­kos gyorsíró- és a 9 óra 30 perekor kezdődő gépi ró versennyel zárul a területi küzdelem. A versennyel kap­csolatban minden felvilágosítást a Gyorsiró Szövetség miekolc5 csoport­jának titkársága ad. Miskolc. Pa. lóczy-utca 11. szám alatt, telefon: 15-230.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom