Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)
1955-10-07 / 236. szám
2 ÉSZ AKM AGY ARORSZAG Péntek, 1955. október 1. P á r t é 1 e t ★ Beszélgetés Íréit László propagandistával O lvasóink is bizonyára találkoztak már olyan párttagokkal, vezetőkkel, akik elfoglaltságukra hivatkozva nem szívesen vállal- nak propaganda munkát, mondVán, nem érnek rá, „millió az elfoglaltságuk". A Lenin Kohászati Művek nagyüzemi pártbizottságán járva meggyőződtem, hogy az az említett elfoglaltság nem minden esetben ok arra, hogy valaki ne tanítsa a párttagokat, a pártonkivülieket, a beosztottjait a párt politikájára, a marxizmus-lenimizmusra, a párt elméleti fundamentumára. Treit László elvtárs is nagyon elfoglalt ember. Kiképzelhetjük mennyi a teendő egy-egy ilyen négy gyár pártbizottságán. Amikor vele beszélgettem, illetve tudakozódtam róla, mint propagandistáról — cilpercenkint keresték különféle ügyekben. Ha valaki hivatkozhat elfoglaltságra, akkor ő igen, mert a munkája mellett tanul is.-levelező tagja a kohászati technikumnak. És mégis csaknem minden évben szívesen vállal propaganda munkát. Áz idén, vagyis az új pártoktatási évben a marxizmus-leninizmus alapjai tanfolyam propagandistáinfk tartja majd a konferenciákat. Megkérdeztük Treit elvtársat, hogyan készül az idei új pártoktatási évre? — Annak ellenére, hogy a tananyag az idén két hetet késett, a felkészülés tervszerűen folyik. A kötelező klasszikus irodalmat már kijegyzeteltem. De nincs még kész a hallgatók anyagának a kijegyzetelése. Véleményem szerint elég lenne, ha ezt az anyagot csak áttanulmányoznánk, illetve aláhúznánk benne a legfontosabb kérdéseket. így viszont az egésznek a ' kijegyzetelése sok időt vesz igénybe. Szóval a’ anyag átvételével elég jól állok, csak most már csoportosítanom kell a megtanultakat. A módszeréről is lamit hallani. szeretnénk va—'Jó módszerekkel csakis a gyakorlott propagandista rendelkezik. Aki alaposan ismeri azt. az anyagot, amelyet meg akar ismertetni a halL gatókkal, annak már könnyű s dob ga- Ami az én módszeremet illet) «= annyit mondhatok, hogy csak akkor fogok hozzá a jegyzeteléshez, ha már áttanulmányoztam az egészet. Nagyon fontosnak tartom, hogy az aktuális párt- és kormányhatározatot is átvegyem, illetve ismertessem a hallgatókkal. A marxizmus^leninlz- mus alapjai tanfolyamon főleg a társadalmi formák fejlődésével, a termelési módokkal és természetesen a technikával foglalkozunk. Már most elhatároztam, hogy az anyag első ré. szénéi, az ősközösségnél felhasználom a Központi Vezetőség és a Minisztertanács levelét, amelyben a technika fejlesztéséről van szó. Véleményem szerint ezzel nemcsak azt érem el, hogy a hallgatók nagyobb érdeklődéssel fogják tanulni a kőtelező anyagot de nagyon hasznos is ezt a fontos párt- és kormányhatározatot a hallgatókkal, illetve a propagandistákkal ismertetni. A termelési módok fogalmánál — ami szintén igen fontos része az anyagnak — felhasználom a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX kongresszusán elhangzottakat, az ipar fejlődéséről. Meg fogom említeni, hogy a Szovjetunió ipara negyvenegyszeresen túlhaladta a cári Oroszország iparát. Ezzel kapcsolatban még sok más példát fogunk megbeszélni. — Ami azt a kérdést illeti, hogy hogyan tegyük színessé, érdekessé a szemináriumokat és általában a konferenciákat — erről nekem az a véleményem. hogy már a kérdések feltevésénél is sok minden eldől. Én azt a módszert alkalmazom, hogy nemcsak egyetlen főkérdést teszek fel, hanem minden esetben alkér- déseket is kidolgozok, hogy a főkérdést minél jobban megközelíthessék a hallgatók. így elérem azt a hatást, amelyet az anyag megkövetel. Amikor nehezebb anyag tanulásáról van szó. mindig törekszem arra hogy más szemléltető eszközöket is igénybe vegyek. Amikor az SZKP XIX. kongresszusának anyagát tanítottam. észrevettem, hogy sok hallgató nehéznek .tartja az anyagot. A konferenciára elvittem aztán a Szovjetunió iparának, mezőgazdaságának, kultúrájának fejlődéséről szóló szemléltető anyagokat, amelyek megmutatták. hogy a szovjet nép milyen áldozatot hozott milyen nagy harcot folytatott, hogy ezeket az eredményeket, amelyekről a tananyagban is szó volt — elérjék Kiderült, hogy a hallgatók igv köny- nyebben megértették a tanulmányi anyagokat. — Milyen újabb módszere van még? — Az én konferenciámon a nagy- olvasztó-, acélmű és a kovácsoló gyárrészleg propagandistái tanulnak. Bevezetem azt a módszert, hogy mivel három területről vannak hallgatók, ezért három bizalmival fogok dolgozni. így sokkal könnyebb lesz a munkám, mert mindegyikük a hozzá legközelebb álló hallgatóval lesz kapcsolatban. így a konferencia vezetőnek — aki minden intézkedését, ami csak a konferenciával kapcsolatos, a bizalmival beszéli meg — — sokkal könnyebb lesz a dolga Javaslom ezt a módszert minden propagandistának. 'T'reit elvtárs a gyár egyik leg■* képzettebb és legjobb propagandistája. Jellemző rá. hogy csaknem minden felkészülésében van valami új, anu leköti a hallgatók figyelmét. Mindamellett mindig alapos a felkészülése. Treit elvtársat szeretik, becsülik hallgatói, 1947. óta propagandista, Mint kazánszerelő lakatos került függetlenített pártfunkcióba, Most a nagyüzemi párt- bizottság egyik titkára. (Körömi) BartAL emlék hangverseny a Műszaki Egyetemen A Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem kuhúrbizottsága október 8-án, szombaton este fél 7 órakor az egyetem I. számú előadótermében Bartók Pmlékhangversenyt rendez. Az est keretében Szegedi Ernő zongoraművész, a budapesti Zeneművészet! Főiskola tanára, a nagy zené- költő tanítványa, zongoraszámokkal illusztrált előadást tart „Az ifjú Bartók műveiről“ címmel, Ezenkívül az est keretében Varga Qáborné Zalán Irén hegedűmüvésznő, Szűcs liana zongorakíséretével, a miskolci fanítónőképző kórusa dr Gergely Imréné, a Miskolci Központi Énekkar éo az pgyplem énekkara Bellák Jozsefnó vezényletével Bartók műveiből ad elő. A hangversenyre mindenkit szeretettel vár a rendezőség. Jegyek 6, 4 és 2 forintos árban az egyetemi DISZ-bizottságon igényelhetők. NÉHÁNY SZÓ -----;-------— A II. ÖTÉVES TERV Ú1 GYÁRTMÁNYAIRÓL Mind több szó esik az üzemekben a második ötéves tervről. Az egész ország, de különösen az ipar dolgozóit foglalkoztatja a gondolat, hogyan készítik elő szocializmust építő államunk új népgazdasági tervét, milyen fontos feladatoknak ke", eleget tenni a mérnököknek, szakmunkásoknak, gazdasági vezetőknek. A kohó- és gépipar dolgozóinak sikeres munkájától, az új ötéves terv előkészítésétől, gondon indításától nagymértékben függ mezőgazdaságunk szocialista fejlődése, könnyűiparunk, közlekedésünk, élelmiszeriparunk terveinek va'.óraváltása is. A második ötéves terv számai és előírásai még nem ismeretesek, de szemelvényeket tudunk már adni az 1956-os év előkészületeiről, az új gyártmányokról. Répaszedíi kombájn A mezőgazdasági gépeket gyártó vállalat dolgozói új gyártmányok kialakításává] segítik a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság megteremtését. 1955-ben számos új gép mintapéldányának elkészítésével biztosították az új gyártmányok második ötéves terv első évében kezdődő sorozatgyártását. Az új gépek segítik majd a mezőgazdaságban a modern technika térhódítását, mind kevésbbé Igénylik a nehéz fizikai munkát, s egyben hozzájárulnak a terméshozam növeléséhez. Ilyen új gépet gyárt a Bor- sodvidéki Gépgyár, A répaszedő kombájnból az előzetes tervek szerint jövő esztendőben 200 darabot készít a miskolci gyár. Hegyi tehergépkocsi A napokban szerel1 ék össze a Csepel Autógyár új gyártmányát, a 4.2 tonnás Diesel-motoros hegyi teher génkocsit. Ez a kocsi minden tekintetben alkalmas lesz a tenger- szint feletti 2—3000 méter magas hegyi utakon való közlekedésre. Az új tehergépkocsi tervezői, kivitelezői elsősorban a Kínai Népköztár- saság igényeinek kielégítésére törekedlek az új teherszállitóeszkög készítésekor. Ilyen tehergépkocsi <t ■világpiaci forgalomban jelenleg nincs. Kitűnő exportcikk. Bérházi telefonközpont Elkészültek az úgynevezett bérházi telefonközpontok kísérleti példányai. Az új berendezéssel a telefonhálózat sokkal gazdaságosabb lesz- Eddig előfizetőként külön érpárra volt szükség, az új rendszer szerint 20 előfizető részére mindössze 5 érpár szüksége»- A 30 előfizető állomás közelében egy bér- házközpontot létesítenek, amelyet kapesolószerelvényekkel kötnek ösz- sze a telefonközponttal. Az értékes új berendezés a posta pályázati felhívása nyomán született meg. Újtipusú asztali telefon A híradástechnikai Ipar új készüléke, az újtipusú asztali-telefon lesz. A régi készülékhez viszonyítva 15 százalékkal kevesebb anyagból készült, ugyanakkor korszerűbb és tetszetősebb kivitelű. A» új telefonon a beszélgetés hangosabb és érthetőbb. Még ezévben megkezdik a sorozatgyártást. n francia nemzetgyűlés külügyi bizottságának négy tagfa ellátogat a Kínai Népköztársaságba Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága vezetőcégének négy tagja — a szocialista Daniel Mayer, a radikális Maurice Faure, a független Frugier és az ARS-pártl Kuehn képviselő — október 14-cn a Kínai Nép- köztársaságba utazik a bizottság határozata értelmében. A Kínai Népköztársaság népi külügyi intézete hívta meg a francia képviselőket, hogy látogassanak *1 Kínába, A kommunista képviselők örömüket fejezték ki a külügyi bizottság tárgyalása során e döntés miatt, viszont sajnálkozásuknak adtak kifejezést, mert a küldöttség tagjai csak a bizottság elnökségéből kerültek ki. Ez azt jelenti ugyanis, hogy az egyes pártcsoportok, Így a kommunista pártcsoport képviselői nem vehetnek részt a látogatásban. «•illilllilaflIMISMIIIIiMiiiisiMiiiiiiiMSIII Az évadnyitó ünnepi előadásra a társulat tagjainak fényképeivel díszítették fel a miskolci Déryné Színház előasarnokát. A lépcsőfel járat fölölt középen Déryné arcképe függ. A függöny felgördülte előtt a Himnusz akkordjai csendültek fel, azután Mészöly Tibor a színház új Igazga ója köszöntötte az ünnepi közönséget és vázolta programját, a mlskolol színházi kultúra további fejlődésének távlatait. Hangoztatta. hogy a színház nemcsak szórakoztató intézmény hanem hivatásának érzi a tömegek növelését is a harcos szocialista építő munkára. Györffy György, a társulat új erőssége, Ady Endre „Levél-féle Móricz Z.tgmondhoz“ című versét szavalta. Igen-igen közvetlen versmondásából igazán áradt az a mélységes baráti Bzeretet, amellyel Ady legnagyobb irókortársát éa harcostársát körülölelte, Tör Felgördül a függöny. Debrecen, 1894 — emlékeztet egy magasan függő tábla a történendők helyére és idejére. Éa megelevenedik az ősi debreceni kollégium árkádos épületének udvara, amely Csokonai, Arany, Ady. Móricz diákoskodásának volt tanúja. Györffy szavalata és ez a kép már ráhangolja a nézőt a korra és légkörre, amelyben Nyilas Misi IV. b- oszt. tanuló megkapó drámája lejátszódik. Megkezdődik az előadás. Végigperegnek a jóságra szomjazó, de minduntalan gonoszságokba ütköző kisdiák drámájának szívbemarkoló jelenetei és amikor elhangzanak a lelki megpróbáltatásoktól ájulásba rokkanó gyermek megrázó szavai — ,,Igazgató úr, én rettenetesen csalódtam a felnőttekben... a felnőttek még rosszabbak, mint r gyerekek, mert a gyerekek nem tudják, mit cselekszenek, de a felnőtteknek tud- niok kell ■. Én meg akarok halni!“ — a nézőtéren kemény férfiarcok Is könnybelábadt szemmel merednek a színpad felé. Nyilas Misi drámája nem oldódik meg. Hiába mondja a derék Valkay tanár úr, hogy „adják vissza neki a hitét... az emberi közösségben“; hiába mondja az emberséges igazgató, hogy „a kollégium vegye át a gyermekszívben élő ős-igazságokat“ — tudjuk, ho«y az a társadalmi rend, amelyben Miéi drámája játszóJlújij nuAtdhaiáUa AA/lAA/VWAAfl/l U wt/UV U WWVW IAA/VWWWW l/UVVtAA/lA/WV lAAAAAAAAAAAf inAAA/WU\i lAfil doft ős az az ellenforradalmi rendszer, amelyben a darab íródott, nem oldhatta meg az igazak, a jóért harcolók drámáját. Nem oldnatta fel Móricz Zsigmondét sem, aki nem érhette meg a felszabadulást, n legnagyobb szivben, a munkásosztály szivében élő ős-igazságok győzelmének időszakát. Tír A „Lágy jó mindhalálig" majdnem minden képe más és más környezetet — a kollégiumi diákok, Törökök, Doroghyék, Pósalaky, a tanári kar — elevenít meg a maga külön .szereplőivel, jellemalakjaival- Tehát a darab sok jó színészt kíván, akik hűen tudják életre kelteni Móricz sokszor csak pár vonással megrajzolt alakjait. A tökéletes előadás ezenfelül képzett és tehetséges gyormekszínész gárdát is követel. Ami pedig legfontosabb: Nyilas Misi szerepét hitelesen kell tolmácsolni. A színház ezeknek az alapkövetelményeknek csak részben tehetett eleget. Meg kellett küzdeni a szerep- osztás nehézségeivel, meginkább az új együttes kikovácsolásá val, áz egységes játékstílus kialakításával, ami adott körülmények között nem ogyszerű feladat volt. Az új igazgató és az új főrendező, Kazimir Károly, a darab rendezője, még nem ismerhette eléggé a színészek képességeit, egyéni adottságait. Egész sor szereplő más-más színháztól került a miskolci gárdába. így a szereplők maguk sem ismerik eléggé egymás játékmodorát, — idő kell, amíg összeszoknak és eltérő játékstílusukat közös nevezőre hozhatják. * Hacaer Józsa élete legnagyobb színészi feladata előtt állott, amikor nő létére cl kellett hitetnie Nyilas Misi fiúságát. (A női nadrágszerepek — szögozük le — minden esetben megalkuvásra kényszerítik a nézőt valóságillúziójának rovásává.) Haeser Józsát kis. termete és színészi intelligenciája képesíti arra, hogy mondjuk — 79 százalékos Nyila» Misit, alakíthasson. Ha a darab legizzóbb jeleneteiben (a trafik előtt, Pósalakynál, a fegyelmi bízott, ság előtt) mégis ellenállhatatlanul ragadja magával a nézőt és hitelesíti Misi alakját, ez azért van, mert átéli azt a belső vihart, amit hasonló csalódások, drámai helyzetek egy gyer- meklélekbon okozhatnak, ha az a gyermek nem is Nyilas Misi volna. S a közönség lassan be is idegzl, hogy a 70 százalékos Misi: igazi Nyilas Misi. Haeser általában túliággyá hangolja Misi jellemét, úgyhogy a derék kisdiák pipogya benyomást tesz, márpedig ez nem fed' az igazi Nyilas Misi-karakterf. Haeser Józsa egy általános gyormek-jellemrajzot ad, amely néha 9—10 évessé gyerekesedik és akkor is siránkozva révedezik, amikor az igazi Nyilas Misi — akiben nemcsak vágyak, hanem harci tüzek is égnek — összehúzná, szemöldökét a felháborodástól. Gyerekes lelkendezésel, fejbólogató panaszai és közönséghatást váró nagyoskodásai sem az élettől kemény próbákat álló kitűnő diák megnyilatkozásai. Ha Haeser Józsa megpróbálja Misi jel - tómét határozottabbá rajzolni, gyerekes szeleburdisásait levetni, a harminc százalék hitelességi hiányból letörleszthet legalább 10—15 százalékot. Ha a tojás héja összeroppan — erre gondoljon —, nem történik semmi különös, de ha az acélrúd törik el, az már valami. tr Az előadás összhatása végeredményben lenyűgöző- Ebben része van Haeser Józsa néhány mélyen igaz, sodró erejű jelenetének. Kazimir Károly fáradságos rendezői munkájának és Móricz Zsigmond ellenállhatatlan iróművészetének, ragyogó szellemének. Az előadás gyöngéiről szólva, az alkalmi gyermekszínészekkM nyilván többot kellett volna foglalkozni, hogy használhatóbb tömegjolenetoket produkálhassanak. A szereplő kisdiákok sem egyforma jelleműek, de jellem- különbségeik elmosódnak az egysze. rüség okából elnagyolt jelenetekben. Az udvaron, a tanteremben és a diákszobéban a negyedikes diákok A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ — ÉVADNYITÓ ELŐADÁSA olyan értelmetlenül ugrándoznak, mintha meggabalyodtak volna, s ogyebot sem tudnának. Hamis kép ez a debreceni nogyodikcs gimnazistákról és a kollégium életéről. A csomagdézsmálási jelenetből job. ban kl kellene érződnie, miért fáj olyan mélyen ez a rossz tréfa Misinek. Nem a pogácsáért, vagy a kenőcsért, hanem azért, mert szüleinek egész szerető szívét rejti az a csomag, amelyet társai komiszul széttúrtak. A földrajzórán. amikor Valkay tanár úr lelkendezve kapcsolódik be Misi feleletébe és elmondja, menynyire szeretett volna világot látni, de erre szegénysége miatt nem volt módja, megilletődötten kellene reagálniuk még a legrakoncátlanabb diákoknak is. Valkay tanár úr az, aki végigkíséri Misi drámáját az első képtől kezdve- Papp István, a csupaszív tanár alakítója, előnyösen mutatkozik be ebben a szerepében Miskolc közönségének. Következetesen ábrázolja a törődött, de minden szép és nemes dologért lelkesedni tudó, diákjait szerető tanártípust. Pósalaky, az egyenes jellemű, különc vak ember szerepében Györffy György emelkedik ki nagyszinészi alakításával. Szavalata és szerepe kétszeresen igazolja, hogy Györffy- ben a színház nagy értéket nyert. Markáns jc’lemalak Farkas Endre kollégiumi igazgatója. Farkas külse. jében is alkalmas, tiszteletet parancsoló megjelenésével és fensőséges magatartásával jól jellemzi a kemény, lobbanékony, de melegszívű igazgatót s igen megható jelenete az, amikor Misi igazát látva nagy szeretettel hajlik a megkínzott gyermek fölé. Csak néhol túlbuzgón értelmezi a „rendkívül heves vérmérsékletre“ vonatkozó szerzői Instrukciót A fegyelmi bizottság száraz lelkű tanárfigurái közül is kiválik Beleznay István bizottsági elnök, aki a megtestesült ..diákok réme“. A plperköc Gyéres osztályfőnök Lombi alakításában kissé mesterkélt figura, kirí a darab MőmiRÁbőb A rendezés helyesen érzékelteti, hogy Törökék és Misi, a volt kosztos. diák viszonya hasonlít az egykori majszter urak családjának ős a kis-' inasnak a viszonyához. Törökék sie-s rétik Misit, mert kihasználhatták! házi munkákra, kifutófiúnak, d9 néha gúnyszikrákat lövetnek a eze «1 gény kisdiák felé. Misit azonban még ez a hamisfényű szeretet is meg-1 hatja, ragaszkodásra bírja Érdekea karakter ebben az együttesben Ilon-1 ka, a testvére gazságai miatt érzeti! szégyenbe és az elszegényedésbe beleJ keseredett vénleány, akit Fesztorá-1 czy Kató elevenít meg sok helyes megérzéssel. Fesztoráozy Is új tagjai a színháznak, de be tud kapcsolódni1 a régi tagok, Kováts Terus (Török- né), Haeser Józsa, Bánhidy József (Török bácsi) játékába. Szüts Iván (János) azonban nemcsak itt, hanem a Doroghyék környezetében játszódó jelenetekben is kiütközik régies já-/ tékstílusával, amely színművésze./ tünk Kisfaludy-korabeli szinvonaj Iára emlékeztet. Mindent túlbang-/ súlyoz, magyarán elripacskodja Jánog úrfi gazságait. A Doroghy-szin szereplő: közt Vargha Irén (Viola) az egész lecsúszott „turf-királyi család“ sorsát a maga! módján szivén viselő, fellengős, ko-< mikusan tevékeny vénleánya és Dit-> rói Ilona (Doroghyné) lilaruhás^ álomvilágban élő „méltóságos asszo-* nya“ — valóságos típusok, amilye-1 nekkel a hojehujás úrirend anyagi! rokkantjai közt gyakran lehetett ta-/ lálkozni. Fatalin Marianne Bella kisv asszonya, akinek pedig Misi életében! egyik rúgó szerepét kellene betöl«: tenie, merev, bábszerű élettelenségéJ vei közömbös figurának hat, aki csak szövegmondással járul az összjáték«: hoz. Szereposztása alapjában elhibá-J zott. * Mindent egybevetve az előadás, fogyatékosságai ellenére is nagy ered./ meny. Első erőpróbája a nagyrészben új és sokfélül összejött együtJ tesnek é9 ha az erőpróbának nem minden Tészese vizsgázott te jelesre, még ennek a darabnak az előadásai során alkalma van mindenkinek a javításra. Vannak, akiknek nagyobb megerőltetésükbe fog ez kerülni, ds vannak, akik játszva csiszolhatják ki saját szerepük vagy az összjáték éj-deaségeit, Kazimir Károly rendezői művészete biztosíték errehajdú Béla:
