Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-06 / 235. szám

f" Csütörtök, 1955, cktsber 6, fiSZAJCMAGTARORSZAG 3 Teljesítse minden borsodi dolgosó paraszt beadási kötelezettségét BORSOD MEGYE dolgozó pa­rasztságának túlnyomó többsége be­csületesen eleget tett gabonabe adási (kötelezettségének. Sajnos az állat- és 'állati termékek begyűjtésénél még mindig van lemaradás, s a megyei párt-végrehajtó bizottság szeptem­beri határozatát sok helyen még min­dig nem hajtották ,vógre és nem számolták fel a liberalizmust, oppor­tunizmust és tervszerütlenséget. Nem lépnek fel kellő eréllyel a notórius nemteljesítőkkel, a spekulánsokkal, a kulákoktoal szemben. A pártszer­vezetek számos községben nem el­lenőrzik a tanácsok és a begyűjtési apparátus munkáját, s a beadási fe­gyelem megszilárdítása érdekében néma végeznek politikai felvilágosító iruankát. Sok községben arra hivatkozik a begyűjtési apparátus és a tanács: „Mi megkövetelnénk a kulákoktól a beadás teljesítését, csak nincs miből a kuláknak kötelezettségét teljesí­tenie“. A tények azonban éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Lit ka köz­ségben például S. Kardos Béla kulák 1954. évről 56 búzamázsával maradt tadósa a nép államának. A cséplés után volt terménye, azonban a csép­lőgépnél nem követelték meg, hogy rendezze beadási hátralékát. Ami­kor elszámoltatták, kiderült, hogy a kulák minden nehézség nélkül eleget tud tenni a beadásnak. A kulák, ahol csak lehetőséget lát, kibúvik a be­adási kötelezettség teljesítése alól. Ugyanez a tapasztalat az élőállat- és állati termékek begyűjtésénél is. A sátoraljaújhelyi járásban jól is­merik Gy. Jurkó Mihály felsőreg- rneci kulákot, aki önszántából soha­sem tett eleget állam iránti kötele­zettségének — annak ellenére, hogy 40 hold földről takarít be ter­ményt. Már ebben az évben is több­ször elszámoltatták. Ez természete­sen 10 százalékkal növelte beadási kötelezettségét és ugyanakkor saját költségéből kellett a helyszíni behaj­tás költségeit fedeznie. Akiknél nem használ a szép szó, azokkal szemben szigorúan meg kell követelni a ható­sági intézkedések végrehajtását. Ez pedig a tanácsok és a begyűjtési megbízottak feladata. A BEADÁST nem teljesítő dolgo­zó parasztok között a pártszerveze­tek népnevelőinek, a községi taná- j csóknak, begyűjtési megbízottaknak. I begyűjtő vállalatok felvásárlóinak felvilágosító munkát kell végezniük. Meg kell magyarázni, hogy a kötele­zettségek teljesítésével a dolgozó pa­raszt saját javát szolgálja. Köteles­sége minden dolgozó parasztnak, hogy beadását határidőben teljesítse. Ezzel járul hozzá a szocializmus épí­téséhez, a dolgozók életszínvonalá­nak emeléséhez. A falu mezőgazdasági gépekben, iparcikkekben, kultúráiis lehetősé­gekben kapja vissza mindazt, amivel az állampolgári fegyelem betartásá­val, a beadási kötelezettség pontos teljesítésével hozzájárul a szocializ­mus ‘ építéséhez. Szemán elvtárs, Forró község ta­nácselnöke néhány nappal ezelőtt az Észa'kmagyarorszásban cikket közölt arról, hogy a községben mennyire javult a dolgozó parasztok anyagi, kultúráiis és szociális helyzete. Sze­mán elvtárs példákkal bebizonyítot­ta, hogy a szocializmus építése állan­dóan növeli a, falu dolgozóinak jó­létét. De ugyanakkor nagyon kevés az, amivel Forró község hozzájárul a jólét emelkedéséhez. A község dol­gozó parasztjai több mint 190 mázsa sertéssel tartoznak az államnak. A hátralékos termelők száma eléri a 400-at. Joggal vetődik fel tehát az a kérdés, hogy olyan községben, ahol elismerik a jólét emelkedését, miért nem teliesítik a beadási kötelezettsé­get. miért nem járulnak hozzá ők is a falu felemelkedéséhez. Meg kell mondani, hogy ott, ahol sok a hátralékos, hiányzik az állandó felvilágosító munka. A tanács és a begyűjtési apparátus nem követeli meg a termelőktől az állampolgári fegyelem betartását. Harsány köz­ségben például még a tanácstagok­nál is megtűrik a hátrálékot. K. Far­kas János füzérradványj begyűjtési megbízottat azért kellett fegyelmi- leg felelősségre vonni, mert a notó­rius nemteljesítőktől nem követelte meg a beadási kötelezettségek rende­zését. A miskolci járási állatforgalmi váhalat kirendeltségének vezetője, Szakái elvtáns kijelentette, hogy a vállalatnak jóformán semmi köze sincs a hátralékosok között végzen­dő felvilágosító munkához, mert ők mással vannak elfoglalva. ■ ■■■■■■ ■««>« — Fischer elvtárs, a mezőgazdasági termékeket értékesítő szövetkezeti központ megyei igazgatója arra hi­vatkozik, hogy a baromfi, és tojás­felvásárlóktól mégsem lehet megkö­vetelni azt, hogy tevékenyen részt- vegyenek a hátralékok megszünteté­sében. Számos tej felvásárló arra hi­vatkozik, hogy nem ér rá a begyűj­tési tervek teljesítésével foglalkoz­ni. A begyűjtési szervek dolgozói te­hát végeredményben nem éreznek kellő felelősséget a reájuk bízott munkáért, másra pedig nem igen le­het a felelősséget áthárítani. AMIKOR NYÍLTAN megmondjuk a dolgozó parasztoknak, hogy a kö­telességüket nem teljesítőknél 10 százalékkal felemeljük a beadást és helyszíni elszámoltatást hajtunk végre, ugyanakkor meg kell mon­dani azt is, hogy a megyei párt-vég­rehajtó bizottságnak határozata ar­ra kötelezi a pártszervezeteket, hogy a beadási kötelezettség teljesítése ér­dekében állandó felvilágosító mun­kát végezzenek, s ellenőrizzék a ta­nácsi és begyűjtési szerveket. Meg kell mondanunk, hogy a községi be­gyűjtési tervek teljesítéséért felelő­sek a közsési tanácsok végrehajtó­bizottságainak elnökei, a begyűjtési megbízottak, ez azonban nem zárja ki, hogy a felvásárlók a maguk terü­letén ne törekedjenek feladatuk mara­déktalan végrehajtására. Nem jelen­ti, hogy Szakái elvtársnak, a miskol­ci járási állatforgalmi vállalat veze­tőjének nem kell résztvennie a be­gyűjtési terv biztosításáért folyó munkában. E feladat végrehajtásá­ban segítenie kell a járási tanács­nak, a járási begyűjtési hivatalnak is. A megyei párt-végrehajtó bizott­ság határozata felhívja a dolgozó parasztokat, hogy a begyűjtési ter­vek pontos teljesítésével segítsék elő a dolgozók élelmiszerrel való el­látását. Ugyanakkor megszabja, hogy a begyűjtő szerveknek és a ta­nácsoknak felvilágosító munkával — s ha az nem használ — a törvényes szankciók alkalmazásával biztosítani kell a begyűjtési tervek maradékta­lan teljesítését, mert ezt megkövete­li az egész dolgozó nép érdeke. A GÉPEK DIÓSGYŐRI ORVOSAI aminuiiJiiiiniiniiiiniiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiniiiiiiiiiinHiiiiiiiiiuiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiuiniiiiiiiiuui ÚJ ELJÁRÁST VEZETTEK BE uiiiiiiHiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiMiiiNiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiimmmn A daru nélkülözhetetlen munka­eszköze a kohászoknak. Ha elromlik, Hz üzem erősen mogérzi hiányát. Nem könnyű a kijavítása. Hosszú ideig tart, napokat igényel, A diósgyőri martingépészet mun­kásairól, a karbantartókról, a daruk, motorok orvosairól ritkán ir az újság. Pedig naponta kemény harcot vív­nak, hogy minden gép üzemképes legyen és dolgozzon. Erről beszélgettünk a napokban a gépészet vezetőjével, Gyenes Lajos sztahanovista főművezetővel és B. Kiss Balázs sztahanovista üzemveze- • régi eljárás szerint ez 28 napot vett volna igénybe. Az új tervek alapján tíz nap alatt elvégezték a munkát, 18 napot takarítottak meg a karban­tartók. Nagy szó ez, hiszen ha csak egy tonna nyereséget számolunk óránként, akkor is több száz tonna acélt jelent népgazdaságunknak. Az első kísérlet tehát sikerrel járt. Jelenleg a IV-es számú mág­nesdaru javításához készítik elő az alkatrészeket. A martinacélmű szeptemberben 107 százalékra teljesítette tervét, s ebben nagy része van a karbantartóknak is. Dicséret illeti a gépészet vala­mennyi dolgozóját. Amikor az új technika alkalmazá­sáról beszélünk, akkor ez alatt azt is értjük, hogy a meglévő gépi beren­dezést, a meglévő új technikát ma­ximálisan kihasználjuk. Ehhez pedig a legtöbb segítséget a karbantartók tpdnak nyújtani azzal, hogy ha vala­melyik gép elromlik, gyorsan kija­vítják. Ezt teszik a diósgyőri martin- gépészet karbantartói s tegyük hozzá, sikerrel és még eredményesebben új javítási eljárásuk segítségével. Vojtkó Katalin Aszaló község dolgozó parasztsága a napokban többezer forintos berw- húzással új földművesszövetkezeti boltot kapott. A kép az ünnepélyét átadásról készült. (Együd István tudósítónk felvétele.)/ TJj főldmuvesszővetliezetí boltot lcapott Aszaló Bartak Béla-emlékünnepély a sajószenfpétari általános isko'ában (Tudósítónktól.) A sajószentpéteri I. számú általános iskola úttörőcsapata az el­múlt napokban Bartók Béla emlékünnepélyt rendezett. Az ünnepi be­szédet Makó Zoltán tanár tartotta. Az előadást érdekessé és színessé tetteik, a VIII. osztály énekkarának számai, valamint a pajtások zongora- számai. Ezen a napon alakult meg a 69 tagú uttörőzenekar is. Az új zene­kart Bartók Béláról nevezték el. Aszépen megrendezett ünnepély fe­lejthetetlen élmény az úttörőcsapat életében. A VIII. osztály énekkara Bartók dalt énekel. Az új 60 tagú zenekar bemutatkozik. (A képeket az iskola foto4 Z\ szakköre készítette.) Pártélet * A népnevelők munkájára mindig számít a párt — A putnoki járás tapasztalataiból — tővel. B, Kiss elvtárs mostanában J. A. Csudakov szovjet akadémikus gép­ipari enciklopédiáját tanulmányozza. Nagyon sokat köszönhetünk a szovjet tapasztalatoknak — mondotta —, se­gítségükkel a daru generáljavítási idejét sikerült több nappal lecsökken­teni. Tudtuk, hogy a szovjet karban­tartók a daruk generáljavítását 6—8 nap alatt végzik el. Sokat törtük a fejünket, hogyan tudnánk ezt mi is megvalósítani. A generáljavításhoz szükséges alkatrészeket a mechanikai javítóműhelyben rendeljük meg. Ott mindig sok a munka és nem kapjuk meg időben a kért alkatrészeket. Emiatt húzódik el a javítás. A diósgyőri martingépészet dol­gozói már hosszabb ideje azon gon- dolkoztak, mit is kellene tenni, hi­szen látták, hogy ha a daru kijaví­tásával elkésnek, sok-sok tonna acél­lal kevesebbet kap az ország. Egy nap azután összeültek és tervet dolgoz­tak ki a karbantartási idő csökken­tésére. Ezt ismertették Valkó elv- társsal, a gyár igazgatójával, aki nagyon helyeselte tervüket. Az üzem- vezetőség rájött, hogy a javítási időt csak úgy tudják csökkenteni, ha a gépi berendezések előre elkészülnek, s amikor szétszedték a darut javí­tásra, a rossz alkatrészt kidobják és helyébe rögtön beteszik a jót. Az új javítási eljárást meg is valósí­tották, hozzákezdtek az előregyártás- hoz. Először csigaszekréúyt, majd tengelypárt készítettek, később egész gépiberendezést. Az így előregyártott elemekkel hozzáláttak azV-ös számú adagoló darú generáljavitásához. A Lfalusi pártszervezeteink népneve- lői most azt mérlegelik: hogyan mozgósítottak az 1954-es, 55-ös gaz­dasági évben pártunk III. kongresz- szusa által hozott határozat végre­hajtására Ebben a gazdasági évben — mint ahogy a tapasztalatok mu­tatják — pártszervezeteink, népneve­lőink munkája nem volt hiábavaló. Az előző évekhez viszonyítva jelentő­sen növekedett a termésátlag mind a termelőszövetkezetekben. mind az egyéni gazdáknál. A héti Mintagazda termelőszövetkezetben például a ter­mésátlag a következőképpen alakult: 1954- ben holdanként 7.5 mázsa búza, 5.8 mázsa rozs és 8.5 mázsa árpa át­lagtermés volt. Ezzel szemben az 1955- ös évben búzából 8.8 mázsa, rozs­ból 11.8 mázsa és árpából 10.5 mázsa termett. Javult a termésátlag az egyénileg dolgozó parasztoknál is. A termelési adatok azt bizonyítják, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztok két mázsával többet takarítottak be kataszteri hol­danként mint az elóző évben. Párt- szervezeteink segítsége mellett ter­mészetesen nagy mértékben elősegí­tette az is a termelés ilyen alakulá­sát. hogy mind a termelőszövetkeze­tek. mind az egyénileg dolgozók az eddiginél sokkal jobban igénybe vet­ték a mezőgazdasági szakemberek se­gítségét. Kísérleti parcellákat létesí­tettek és egyéb régen bevált agro­technikai intézkedéseket foganatosí­tottak. A Központi Vezetőség június 7—8-i határozata két igen fontos feladatot állított a pártszervezetek elé a ter­melékenység fokozása, a mezőgazda­ság szocialista átszervezése érdekében. E kettős feladatot a járási párt- vógrehajtóbizottság vb. ülésen meg­vitatta és a helyi viszonyoknak meg­felelően dolgozta ki a konkrét tenni­valókat. A járási párt-végrehajtóbizottság legfőbb feladatként jelölte meg a ke­nyérgabona probléma megoldását, a talajelőkészítést, a trágyázást, a ve­tést, a szántás megkezdését és a vető­mag biztosítását, valamint a jó elő- vetemónyek megválasztását. Mindeze­ket a feladatokat falusi pártszerve­zeteink is a helyi viszonyoknak meg­felelően vitatták meg. A népnevelők o feladatok alapján kezdtek munkához. Mert annak ellenére, hogy a termésátlag emelésé­ben értünk el eredményt, a népnevelő munka azonban még nem zárulhat le ezen a téren. Mi azt akarjuk, hogy minél több. jobb, olcsóbb mezőgazda- sági termény kerüljön forgalomba. Ehhez viszont tettekre van szükség. S tehetnek-e valamit a népnevelők! Igen! Hiszen eddig is minden mun­kában a párt reájuk támaszkodott. A sikeres gabonatermelés legfonto­sabb alapelveinek betartása most nem kevésbé azon múlik, hogy párt- szervezeteink, népnevelőink mennyire tudják mozgósítani a párttagokat és pártonkívülieket a feladatok meg­oldására. A sajópüspöki termelőszövetkezet például a pártszervezet és a nép­nevelők munkája nyomán azt tűzte ki céljául, hogy a kenyérgabona vetésterületét 4 százalékkal emeli é<s 40 katasztrális hold földön a gabona vetését keresztsorosan végzi. A ta­valyi mulasztást pótolva az idén minden talpalatnyi földet trágyáznak, több mint 100 mázsa műtrágyát hasz­nálnak fel. A termelőszövetkezet már meg is kezdte a vetést és 20 kataszt­rális hold alá már el is készítették a talajt. A termelőszövetkezet nép­nevelői elsősorban azért agitálnak, hogy jövedelmezőbbé tegyék szövet­kezetüket. Falusi népnevelőink munkája nyo­mán egyre több termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó teszi magáévá a székipusztai Igazság termelőszövet­kezet elnökének, Béres József elv- társnak azt a megállapítását: „A föld kihasználhatatlan termőkince. Amilyen vastagon trágyázunk, olyan vastagon szántunk, de olyan vasta-1 gon aratunk is.“ Nagy igazság vart ebben a megállapításban. 8 nagyort helyesen teszik különösen a száraz-« völgyi községek, ha ennek érteimé-» ben cselekednek. Pártszervezeteink és falusi népJ nevelőink munkájának moat az őszlekí betakarítása mellett a szántás-vetés^, re kell irányulnia. Éppen ezért sern kentsék a dolgozó parasztokat arra* hogy javaslataikkal, jó módszereit?-« kel segítsék elő a többtermelést. Ezzel egyidőben akadályozzák meg a ncp* nevelők a nép kenyerére törő szabó-' táló elemek cselekedeteit. Leplezzék le a kulákokat, akik akadályozzák ® vetésterv teljesítését. p ártszervezeteink vegyék figye-» ■** lembe a késői érés miatti vetés eltolódást és a népnevelők segítségé»-« vei hassanak oda, hogy dolgozó paa rasztságunk a perceket is kihasz-1 nálva végezze el az őszi vetést még az esőzések és a hideg beállta előtt­A Központi Vezetőség határozatán nak — mely a termelékenység foko­zását írja elő — pártszervezeteink csak akkor tudnak érvényt szerezni, ha az alapszervezetek titkárai sze­mély szerint érzik felelősségüket aj népnevelőkkel való foglalkozásért tájékoztatásukért és kérik segítségü­ket. Ne feledjük el, a népnevelők fel-1 mérhetetlen segítséget tudnak nyuj* tani a feladatok elvégzéséhez s mua« kájukra mindig számit a párt. BALÁZS LÁSZLÓ! járási titkár, Putnok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom