Észak-Magyarország, 1955. október (12. évfolyam, 231-256. szám)

1955-10-26 / 252. szám

ÉSZAKMAGYARO r Teljesítse éves tervét a Borsodi Szénbányászati Tröszt és adjon több szenet a hazának V _______________________________' 1DP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA ———----------------------------------- - - - - __________— .... XL évfolyam 252 szám ARA 50 FILLÉR Miskolc, 1955 október 26 szerda Üdvözöljük a munkásosztály íalusi (Mára megyénkbe érkezett képviselőit A jó módszerek elterjesztésére fordított munka magasakk terméseredményekben gyümölcsözik A munkásosztály legjobb képvi­selői, — akiket pártunk Központi Vezetőségének határozata alapján az ipari üzemek, vállalatok és hi­vatalok kommunista kollektívája falusi munkával bízott meg — ma foglalják el munkahelyüket me­gyénkben. Meleg szeretettel kö­szöntjük, üdvözöljük ez alkalom­mal a munkásosztály falusi mun­kára megyénkbe érkezett képvise­lőit. Mint idősebb testvér a fiatalab­bat, segíti kipróbált munkásosztá­lyunk szövetségesét, a szocializmus útjára fokozatosan rálépő dolgozó parasztságot. A munkásállam száz­féle támogatást nyújt Borsod dol­gozó parasztságának is. Gépeket küld neki, villamos erőműveket épít, amelyek fényt és kultúrát adnalt a falvaknak. Pénzügyi tá­mogatást nyújt ahhoz, hogy a dol­gozó parasztok meg tudják szer­vezni a nagyüzemi társasgazdálko­dást. S a termelés, a technika és a kultúra anyagi eszközei mellett elküldi a falunak az üzemek sok kemény harcban, munkában meg- edzett munkásait is, hogy azok példásan megszervezzék a mező- gazdaság szocialista üzemeinek gazdaságos, magas termelékenysé­gű munkáját, elősegítsék a falu kulturális felemelkedését. Szép, megtisztelő, de nehéz fel­adat vár ezekre az elvtársakra. Az a felemelő küldetésük, hogy tudá­sukkal, munkájukkal segítsék a borsodi mezőgazdaság szocialista szektorát: az állami gazdaságokat, gépállomásokat, termelőszövetkeze­teket abban, hogy egyre nagyobb eredményekkel tudják végrehajta­ni a Központi Vezetőségnek a me­zőgazdaság fej lesztésére, a ter­melőszövetkezetek megszilárdításá­ra, fejlesztésére, a terméshozamok növelésére hozott határozatait. Hatalmas feladat ez, mert elért nagyszerű eredményeink mellett mezőgazdaságunkban még sok a hiba. Vannak termelőszövetkeze­teink, amelyekben a gyenge veze­tés miatt alacsony a termésátlag és laza a munkafegyelem. Ezért nem gyarapszik úgy a közösség vagyo­na, mint ahogy kellene, s ezért ke­vesebb a jövedelem is. Gépállomá­saink munkájában szintén sok még a javítanivaló. Baj van ná­luk a munka minőségével, a mun­kafegyelemmel, nem teljesítik rend­szeresen tervüket, magas önkölt­séggel dolgoznak. Ezek miatt ném képesek gépállomásaink arra, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak termelőszövetkezeteinknek, egyéni­leg dolgozó parasztjainknak a ma­gasabb terméshozamok elérésében. A falusi munkára érkezett elv­társak elsősorban a vezetés meg­javításával nyújtsanak segítséget a mezőgazdaság szocialista szektorá­nak. Dolgozó parasztjaink azt vár­ják munkásosztályunk derék kül­dötteitől, hogy tegyék állandóvá a tsz-ek megszilárdításáért és to­vábbfejlesztéséért végzett szervező, politikai és nevelőmunkát. Fordít­sanak nagy gondot az újonnan alakult termelőszövetkezetek meg­segítésére, megerősítésére. Dolgoz­zanak úgy, hogy tsz-eink mielőbb megszilárduljanak és eredményeik­kel a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyét, fölényét igazolják. Fokozottabban kell erősíteni a tsz-tagok és az egyéni dolgozó pa­rasztok kapcsolatát is. mert ez je­lentősen elősegíti, hogy a kis- és középparasztok mind nagyobb számban lépjenek be a termelő- szövetkezetbe. Ügyeljenek arra az elvtársak, hogy ne csupán a köz­ségi pártszervezet törődjék és fog­lalkozzék az egyéniekkel, hanem a tsz, a gépállomás és az állami gaz­daság pártszervezete is. Építsenek ki minél szorosabb kapcsolatot az egyéni parasztokkal, a jövendő termelőszövetkezeték tagjaival. A falu dolgozóitól pedig azt var­júik, hogy szeretettel fogadják a körükbe került elvtársakat, körül­tekintően gondoskodjanak elhelye­zésükről. Képzeljék csak el a fa­lura érkezett, elvtársak helyzetét. Elhagyták azt a várost, amelynek szülöttei, vagy több éves ott tar­tózkodásuk alatt szívükhöz nőtt, megváltak a megszokott környe­zettől, a régi munkatársaktól, bará­toktól. Otthagyták a városi élet­formát, kényelmes lakást, a sok­sok kultúrális és szórakozási lehe­tőséget. S mindezek helyett vál­lalták új körülmények között, is­meretlen emberék körében a szá­mukra újszerű, nagy felelősséggel járó munkát. A megszokott élet­körülményekből és munkafeltéte­lekből kiszakadt, új viszonyok közé került vezetőik gondjai olyan mértékben csökkennek, amennyi támogatást kapnak környezetüktől. Segítsenek tehát nekik a helyi ve­zetők, a falu dolgozó parasztjai, fogadják őket, a munkásosztály derék harcosait szeretettel, érezze mindegyikük, hogy a kollektíva előlegezett bizalmától övezve kez­di meg falun a munkát. Különös tiszteletet és becsületet érdemelnek azdk az elvtársak, akik önként falura mentek, hogy előbbre vigyék a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a terméshozamok növelésének az ügyét. Meggyőződésünk, hogy eredményes, jó munkát, fognak kifejteni falun a szocializmus alapjainak lerakásában, a haza felvirágoztatásában. E nagyszerű feladatok sikeres végrehajtásához eredményes munkát és jó egészsé­get kívánunk az elvtársaknak! Hogy több kenyérgabona teremjen, jobban ki kell használni a korszerű agrotechnika által nyújtott lehetősé­geket, időben, gondosan meg kell művelni földjeinket. El kell érni, hogy a növények már a vetés után kellően tudjanak fejlődni, megkap­ják a talajtól azt. amire növekedé­sükhöz szükségük van. Sajnos, e követelmények szern- előt.t tartásában nálunk még igen sok hiányosság található. Igen ked­vezőtlenül befolyásolja például a gabona termésátlagának alakulását az, hogy nem kellő időben vetnek dolgozó narasztiaink. Jelenleg is az encsi járás még csak 30 százalékra teljesítette őszi kenyérgabonavetési tervét. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. az encsi tanács vég­rehajtóbizottságát éppen ez indította arra, hogy összehívja a járás mező- gazdasági szakembereit, a gépállo­mások legjobbjait, az élenjáró ter­melőszövetkezeti tagokat és az egyé­ni dolgozó parasztokat. Okváth elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartotta az értekezleten a beszámo­lót. A jövő évi termés növelésének feltételeit. összegezte. Elmondta, hogy ez évben a tavalyihoz képest búzából holdankint 160 kilogrammal többet termeltek, de a termésátla­got az agrotechnika módszereinek helyes felhasználásával még tovább lehet fokozni. Hernádvécsén például az Uj Barázda termelőszövetkezet ötholdas tábláján 18 mázsás termésátlagot értek el. mert három mázsa pétisót használ­tak fel és a vetés alá holdankint egy mázsa superfoszfátot szórtak. Ugyanakkor a szomszédos földön, amely semmivel sem rosszabb a tsz földjénél, 5 holdas parcellán átlago­san csak 5,50 mázsa volt a termés, mert nem használtak műtrágyát. Ez a példa is azt bizonyítja, hogy ér­demes műtrágyázni. Több hasznos módszert ismertet­tek a felszólalók a gabonatermelés növelésére. Molnár János elvtárs, a baktakéki Szabad Föld tsz elnöke azt javasolta, hogy amikor a felsőbb mezőgazdasági szervek új termelési módszerek kidolgozásán fáradoznak, elsősorban azok véleményét kérjék ki, akik a földeken dolgoznak, ve­gyék figyelembe a körzeti mezőgaz­dászok, a termelőszövetkezeti tagok és az egvénileg dolgozó parasztok tanácsait. Ha bevonják őket a mun­kába, sok segítséget tudnak adni az új termelési módszerek kidolgozá­sához, mert kitűnő tapasztalatokkal rendelkeznek. Hangsúlyozta Molnár elvtárs, hogy a jó módszerek elter­jesztésével a jelenlegi 6—7 mázsás termésátlagokat 15—16 mázsára lehet fokozni. Az ankéten sok versenykihívás hangzott el. Gacsályi Sándor elv­társ, a novajidrányi Lenin tsz elnö­ke például versenyre hívta a járás Összes tsz-eit az őszi kalászosok ha­táridőben való elvetésére. Molnár János elvtárs, a baktakéki Szabad Föld tsz elnöke nyomban elfogadta a versenykihívást és bejelentette: úgy fognak vetni, hogy a jövő esz­tendőben túlszárnyalják a novaj­idrányi tsz termésátlagát. Ez na­gyon merész vállalás, hiszen Novaj- idrányban sokkal könnyebben el le­het érni a 12 mázsás átlagot, mert a tsz földjei ott vannak a Hernád mellett, közel a vízhez, Baktakéken pedig az 5—6 aranykoronás dombos területen a 6—7 mázsás átlagtermés is szép eredmény. Jánosi Endre, forrói egyénileg dolgozó paraszt azt a kívánságát fe­jezte ki. hogy a gépállomások adja­nak segítséget az egyéni parasztok­nak a trágyahordásban. — Ha vontatót kapnak a trágyá­A legutóbbi értékelés szerint Bor­sod megye őszi kenyérgabona vetési tervét mindössze 44 százalékban tel­jesítette — az országos versenyben az utolsók között van. Erre a súlyos lemaradásra nem lehet semmiféle mentséget találni. Most minden erőt arra kell összpontosítani, hogy a sú­lyos mulasztást pótoljuk. A gépállo­másoknak, a termelőszövetkezetek­nek, a községi pártszervezeteknek, tanácsszerveknek és az egyéni dol­gozó parasztoknak minden tőlük telhetőt el kell lcövetniök, hogy határidőre be­fejezzék az őszi betakarítási és vetési munkákat. Elsősorban termelőszövetkeze­teinknél meg kell gyorsítani a beta­karítási munkákat, gépállomásaink adjanak meg minden segítséget eh­hez. Helyezzenek üzembe minél több szárvágó gépet, mert a kukorica- és napraforgószár betakarításának lassú üteme erősen gátolja a kenyérgabona vetését. Először azokról a terü­letekről kell betakarítani a ku­korica- és napraforgószárat, ahová őszi kenyérgabonát vet­nek. Gépállomásainknak jobban ki kell használniuk a gépéket, azon kell lennünk, hogy minden gép teljesít­se tervét. A gyenge teljesítés olka többek között az is, hogy igen ala­záshoz, a forrói dolgozó parasztok még éjjel js hajlandók hordani — jelentette ki. — Tudják, hogy a jövő évi termésátlagot csak trágyázás segítségével lehet fokozni. Verseny­re hívta Csehovics János egyéni dolgozó parasztot az őszi vetés ok­tóber 28-ig való befejezésére. Cser- vák Imre javasolta, hogy az érte­kezlet jó tapasztalatait odahaza kis- gyűléseken vitassák meg. Ismertes­sék, milyen határozatokat hoztak, hadd tudja meg mindenki az encsi járásban, begy az élenjáró dolgozó parasztok értekezletén megígérték: október 28-ig mindenki teljesíti őszi vetéstervét a járásban. A mezőgazdasági ankét igen hasz­nos volt, s bizonyára előre viszi az őszi mezőgazdasági munkák ügyét a járás falvaiban. Az ankét résztvevői végül felhívással fordultak vala­mennyi tsz-taghoz és egyéni dolgozó paraszthoz, hogy becsülettel hajtsák végre a Minisztertanács határozatát, vessék el időben a kenyérgabonát, mert csak így lesz a jövő esztendő­ben magasabb a terméshozam. PISZKOR JÓZSEF párt-vb. mezőgazd. titkára encsi járás. csony a gépek kihasználási foka. Az egy traktorra eső teljesítmény alig haladja meg a három normálholdat. Megyénk gépállomásai az elmúlt dekádban 22 ezer normálholdat teljesítet­tek, holott a terv dekádonkint több mint 31.000 normálholdat ír elő. Ezek a számok azt igazolják, hogy gépállomásaink munkájában van bőven javítani való. Nagy feladat hárul az egyénileg dolgozó parasztokra is. A legsürgő­sebben. szakítaniuk kell a „ráérünk még" féle gondolkodásmóddal. Tekintse most minden dolgozó paraszt legfontosabb kötelessé­gének az őszi vetésterv mielőb­bi teljesítését! Az őszi munkák meggyorsítására adjanak meg minden segítséget pártszervezeteink, a tanácsszerveik és a DISZ-szervezetek is. Rohamosan közeledik október 31 — a vetés befejezésének határide­je. Nincs vesztegetni való időnk! A párt és kormány határozatainak eleget kell tennünk. Az elkövetke­zendő napokban szántson és vessen minden gép, dolgozzon minden ter­melőszövetkezeti tag és egyénileg dolgozó paraszt, mert a lemaradást csak megfeszített munkával tudjuk behozni! Megyaszón tiszta gazdalappal kezdik az új esztendőt Amíg a meyyaSzói tanácsházán Mészáros Teréz begyűjtési megbí­zottal beszélgetünk, ön­kéntelenül arra gondo­lunk, hogy bár minden borsodi községben ugyan­olyan rendben menne a beadási tervek teljesíté­se, mint itt. Ötszázhar­minchat megyaszói egyé­ni dolgozó paraszt közül mintegy háromszázan máris tiszta gazdalap­pal, adósság nélkül áll­nak az új esztendő előtt. — Én azért méy nem merek büszkélkedni köz­ségünk eredményeivel — szerénykedik Mészá­ros elvtársnő. — Nyug­tával dicsérjük a napot, akkor, ha majd minden megyaszói gazda tiszta gazdalappal lép át az új évbe. De ahogy mi Mészáros Terézt, Megyaszó mun­kaérdeméremmel kitün­tetett begyűjtési megbí­zottját ismerjük, biztos­ra vesszük, hogy addig nem fog nyugodni, amíg egyetlen gazda is adósa lesz az államnak. A megyaszóiaknak alig van már hátra­lékuk a termény- és állatbeadásban. Már a cséplés befejeztél követő napokban letudták a gabonabeadás gondját. Teljesítették a burgonya- beadást is, a kukorica- beadás a töréssel együtt most folyik- Vágómarhá­ból mindössze hét má­zsával tartoznak, a hi­ányzó hízott sertést a kö­zeli napokban adják át a vágómarhával együtt. Egyedül a hízottbaromfi beadása haladt eddig ne­hézkesen. A tervbevett menny iségnek eddig csak a felét teljesítették, mert a megyaszói gazdák ed­dig nem szorgalmazták a baromf ihíztalásl. Csak mostj a kukoricatörés idején fogták hízóba a libát, a kacsát. Néhány hét múlva a sok kövér libával, hízott kacsával pótolják az eddigi hiányt. Sok gazda — mint Cs. Nagy Sándor és Da- nyikó János, — már jö­vőévi sertésbeadásukat is teljesítették. JNem keve­sebb, mint negyven ser­tést fognak beadni a faluban még az idén az 1956-os sertésbeadási terv teljesítésére. Igen tanulságos, hogy — amint Mészáros elv- társnő elmondja, — az eredmények megszületé­sét legjobban a tanács­tagok példamutatása se­gítette elő. 45 tanácstag közül csak egyetlen egy hátralékos van, ö is csak azért, mert sertés­beadását a negyedik ne­gyedévre ütemezték be. Természetesen a megya­szói kommunisták és a tanácstagok járnak élen abban is, hogy tiszta gazdalappal kezdjék az új esztendőt. A harmadik negyedév vége előtt összeírták a hátralékosokat. A listá kát kiadták a tanács tagoknak, akik a tanács ülésen versenyre hívták egymást, hogy melyikük utcája rendezi előbb hát ralékát? Néhány nap múlva már jelentkezett az eredmény. A tanács­tagoknak, mivel példá­san teljesítik kötelezett­ségeiket. nagy tekinté­lyük van a faluban, hall­gatnak rájuk a gazdák- Vitelki Kálmán, a be­gyűjtési állandó bizott­ság elnöke szavára pél­dául a Petőfi utcában idős Olasz József, K. Forgács István és még több régi hátralékos ren­dezte adósságát. Ugyan­így követték a faluban a többi tanácstag példá­ját is. Azt tartják a me­gyaszói tanácsnál, hogy jó szóval, jó példával le­het a legjobb eredménye­ket elérni. A büntető rendszabályokat csak a legvégső esetben alkal­mazzák, akkor, amikor a jó szó nem használ. Az eredmények azt mutat­ják, hogy ez a módszer helyes, követésre méltó. A megyaszóiak pontosan teljesítik kötelezettségei­ket, valamennyien tiszta gazdalannal kezdik majd az új esztendőt. Oláh Sándor elvtárs, a megya­szói tanács elnöke meg­érdemelten kapta meg a napokban a „begyűjtés kiváló dolgozója“ kitün­Gyorsabb ütemben végezzük az őszi mezőgazdasági munkákat Erősítenek az ózdiak a párosversenyben Csak néhány napja indult meg újból a párosverseny Ózd és Diós­győr kohászai között, de már azóta is rendkívül megjavult a munka az Ózdi Kohászati Üzemekben. Kedden reggelre minden ózdi gyárrészleg tervteljesítést jelentett. A kohászok 100.8, a martinászok 107.4, a durva­hengerészek 100.5, a finomhengerészek pedig 107.2 százalékos teljesítést értek eL A martinászok, akik ezen a napon elsők lettek a gyárrészlegek versenyében, a közbejött nehézségek ellenére 110 tonna jó minőségű acélt termeltek terven felül. A inartinkemencék brigádjainak versenyében a VH-es számó kemence olvasztárai, Zilahi András. Mikovini Mihály és Tengely Ágoston lettek az elsők, ezen a napon terven felül 71.3 tonna acélt termeltek 100 százalékos programszerűséggel. A Mikovini brigád terven felül több mint 25 tonna acélt adott, a vállalt 4 tonna helyett. Az ózdi martinászok, akik november 7. tiszteletére az eddigi 9500 tonna helyett 11.100 tonna acél termelését vállalták éves tervükön feliig a mai napig már 10.968 tonnát teljesítettek felajánlásukból. A verseny tovább folyik, a kohászok, martinászok és hengerészek keményen küzdenek, hogy Ózd és Diósgyőr párosversenyéböl az ózdiak kerüljenek ki győztesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom