Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-23 / 224. szám

r Péntek, 1955. szeptember 23. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 G. P. Tokár elvtárs szovjet szénkombájnkezelő látogatása a borsodi szénbányákban A SZOV.jet újitóküldöUséggel < Hazánkban tartózkodó Grigorij Pet- 'rovics Tokár, a sztálinói Novonius- ketovi bánya szénkombájnkezelője magyarországi tartózkodása során ellátogatott Borsodba is. A szovjet /vendég Tihanyi Alajos, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatójának kíséretében ellátogatott a kondói bányába, hogy tanulmányozza a nagyszerű szovjet gép, a Gornyak- kornbájn itteni munkáját. Kandó bányászai, a Kossuth-akna munká­sai nagy szeretettel fogadták Tokár elvlársat. aki a hétfői és a keddi napot közöttük töltötte. A vendég es az üzem műszaki vege'ői az ismerkedés után együtt ) szálltak le a bányába. A déli me­zőben dolgozó Gornyak kombájn volt útjuk első állomása. A gép mel­lett uolynzc kendői bányászok nagy örömmel fogadták a híres szovjet komi ájnkezelöt. Tóth János, a Gornyak-kombájn kezelője és Lbkös Nagy István se­gédkezein dolgozott éppen a géppel. A szovjet vendég már az első per­iekben otthonosan érezte magát, a szénbányászok biztonságával ismerte ki a kend/s munkahelyet. Nagy ér­deklődéssel figyel e a kombájn munkáját. A tolmács útján ér­deklődött a széntelep vas'agsága, a beágyazások, fedü-viszonyok s egyéb a gép munkáját befolyásoló ténye­zők iránt. Körültekintően tanulmá­nyozta a kombájnos-brigád munka- szervezését, hogyan biztosi’anale a gép előrehaladása után s hogyan szervezik meg a szállítást. A tol­mács közvetítésével meleg, baráti beszélgetés alakult ki a híres szovjet szénkombájn-kezelö és a magyar kombájnosok közölt. MRsnäPt kedden Tokár elvtárs ismét a bányában tartózkodott. At akarta venni a gép kezelését, de a szállítószalag elromlott s emiatt a kombájn nem termelt. Így a bányá­val ismerkedett, a bányászokkal be­szélgetett el. Sok értékes gyakorlati tanácsot adott az üzemzavarok mi­előbbi leküzdéséhez. A kondói bá­nyászok azzal a jóleső érzéssel bú­csúztak kedves vendégüktől, hogy értékes tanácsait, tapasztalatait hasznosítva még eredményesebben a terv teljesí1 ésének, a több szén ter­melésének szolgálatába állíthatják a nagyszerű szovjet gépet, A harmadik napon, szerdán a szovjet vendég a kurityáni bánya­üzembe látogatott el. Az üzem be­járatánál üdvözlő feliratok köszön- tölték Tokár elvtársat. Az ismerke­dés után a szovjet bányász a ma­gyar bányászokkal együ't szállt le a bányába, hogy megtekintse a Donbasz-kombájnnal folyó nagyje­lentőségű kísérleteket. A Donbasz- kombájnnál ugyanis eddig az volt a helyzet, hogy miután végigréselte a frontfejtést, a közben fellépő nyo­más mia:t nem tudták visszavon­tatni, mert a merev vágószerkezet beszorult. A géppel így nem tudták elérni a kívánt teljesítményt. A bányagépkísérleti és alkalmazási in­tézet munkatársai, Angyal István bányamérnök vezetésével, az üzem műszaki vezetőivel együtt a vágó­szerkezetet csuklós megoldásúra ké­pezték ki. Ezzel nemcsak azt érik el, hogy a vágószerkezetet a front végigréselése után ki tudják emelni a nyomás alá került széntelepből, — hanem azt is, hogy a váltakozó ma­gasságú szénrétegnek megfelelően a vágószerkezete' utána tudják állí­tani. így nem kell sokszor 30—iO centiméteres szenet fenthagyni a tetőben. A hel vi követelményeknek meg­felelően á'alakitott Donbasz-kom- bájnt szerdán állították először üzembe a kurityáni bányaüzemben s megkezdték vele a kísérleteket. G. P. Tokár nagy érdeklődéssel figyelte a gép munkájd', hogyan viselkedik a nyomás alatt levő szénmezőben, hogyan dolgoznak, termelnek vele a bányászok. Sok értékes tanácsot adott a gép kezeléséhez, különösen a vágószerkezet beszorulásának meg­akadályozására. A borsodi bányászok — mint min­dig, amikor szovjet bányászok Wo- ga'nak el hozzájuk — most is igen sok hasznos útbaigazítást kaptak problémáik megoldására• Sem a kondói, sem pedig a kurityáni bá­nyászok nem felejtik el G. P Tokár elvtárs mostani látogatását, azt, hogy tapasztalataival, tanácsaival segítségei nyújtott nekik a több szén termeléséhez, tervük maradék­talan teljesítéséhez. Borsodnádasdon tettekre váltják az adott szót A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgo­zóinak kiváló munkájáról számtalan­szor lehet hallani. ír róluk az újság, beszél sikereikről a rádió. Érthető, hiszen az elmúlt két é\ alatt ötször nyerték el az élüzem címet, egyszer pedig a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Most újabb szép eredményről számol­hatnak be a bOrsodnádasdiak: éves felajánlásukat becsülettel tel­jesítik. Vállalták, hogy december 25-re be­fejezik éves tervüket; 855 tonna le­mezt és 120 tonna öntecset gyárta­nak terven felül, ezévben 2 millió 450 ezer forint értékű áruval adnak töb­bet népgazdaságunknak- És mit tettek eddig a Borsod­nádasdi Lemezgyár dolgozói? Szeptember 1-ig 4 millió 113 ezer forint értékű árut gyártottak terven felül. A vállalt 855 tonna lemez helyett 860 tonnát, a 120 tonna öntecs he­lyett 171 tonnát termeltek. Eves tervük teljesítésében S napos előnyre tettek szert. Szép eredményük a munkaverseny fellendülésének, a belső tartalékok fokozott kihasználásának köszönhe­tők. A Borsodnádasdi Lemezgyár a ko­hászok versenyében ez év mindkét negyedében kiérdemelte az elüzem címet s előreláthatóan a harmadik negyedévben is kiérdemli. A dolgo­zok 81 százaléka versenyben áll. Mintegy 81 brigád küzd az elsőségért, A versenyt segíti a jó versenynyil­vánosság. Naponta értékelik az ered­ményeket. Hozzájárul a sikerekhez, hogy a brigádok és az üzemrészek vállalásait felbontották napokra s így mindenki tudja, milyen eredményt kell elérnie, hogy tervét, felajánlását teljesítse. Ennek eredménye, hogy Kormos Géza lemeznyiró DISZ- brigádja már augusztus 15-én be­fejez'e harmadik negyedéves ter­vét s jelenleg októberi előirányza­tát teljesíti. Papp István lemez­nyíró brigádja ugyancsak augusz­tus 15-én jelenteite, hogy befejez­ték a harmadik negyedéves tervet. A belső tartalékokat is igyekeznek kihasználni a borsodnádasdiak. Fel­ismerték, hogy ha újítanak, ésszerű­sítenek, könnyebb a munka s többet, jobbat termelnek. Ezévben 117 újítást vezettek be a gyárban. Több mint 50 ezer forinlot fizettek ki az újítóknak. Neuwirth Béla esztergályos nemrégen újfajta lemezduplázó gépet szerkesz­tett, amely kiküszöböli a nehéz fizi­kai munkát s a teljesítményt is emeli. Soós György a melegüzem mérnöke különösen a takarékoskodás , terén ér el szép eredményt újításai- if val. Az ónozott lemez tapadásának csökkentésével 369 ezer forintot takarított meg népgazdaságunknak. Az önköltség csökkentésére tett vál­lalásokat is becsülettel teljesítették a gyár dolgozói. ígéretet tettek, hogy ez évben 2 millió 750 ezer forintot takarítanak meg s már az első félév­ben 2 millió 310 ezer forintot tesz ki megtakarításuk Neuhoffer Ernő mérnök felismerte, hogy az önköltségcsökkentésben az el­múlt időkben azért nem értek el jó eredményeket, mert a műszaki veze­tők nem törődtek az adminisztráció­vá', nem ismerték pontosan az önkölt­ségi kalkulációkat. Javaslatára önköltségi brigádok alakultak a gyárban s napról napra kimutat­ják, hogy milyen és mennyi alap­anyag szükséges egy bizonyos munka elvégzéséhez. A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgo­zóinak sikerei a párt. és a szakszer­vezet jó munkáját is dicsérik. A pártszervezet a népnevelők segítségé­vel megmagyarázta, hogy milyen nagyjelentőségű népgazdaságunk szá­mára az 1955-ös esztendő, amelynek eredményei a második ötéves terv alapját jelentik. További jó munkát, újabb sikereket kívánunk a gyár dől- gozóinak ’ Hatalmas viharok Mexikóban (MTI) Mint az AFP jelenti, Mexi­ko partjain hatalmas vihar tombolt, amely elpusztította Tampico, a nagy olajkikötő kétharmad részét. A vi­har pusztításai valósággal országos katasztrófa arányait öltötték. A vi­hariak eddig több, mint száz halá­los áldozata van Tampicoban és a partmenti vidéken. A vasúti és or­szágúti forgalom több helyen meg­szakadt. A főváros és az elemi csa­pás sújtotta vidék között légihidat szerveztek a lakosság ellátására. A MEOOSZ BÜJSODMEBYEI B!Z0nSÍ$&3M FELHÍVÁSA Szakszervezeti tagok! Mezőgaz­dasági dolgozók! A MEDOSZ Központi Vezetősé­ge a szakszervezeti alapszabályok­nak megfelelően úgy határozott, hogy választott szerveinknek erdő- gazdaságainkban, mezőgazdasági vállalatainknál, hivatalainkban és intézményeinkben 1955. október 1- től 31-ig az állami, kísérleti és tan­gazdaságokban november 1-től 30-ig, gépállomásainkon pedig de­cember 1-től 25-ig kell megtartani a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseket. A szakszervezeti vezetőknek szá­mot kell adni a tagság előtt arról, hogy mit tettek megválasztásuk óta a dolgozók érdekeinek, jogai­nak és kötelességeinek teljesítése érdekében, a tagságnak pedig dön­teni kell arról, hogy a vezetőség eddigi munkájával megérdemli-c a további bizalmat? Szakszerveze­tünk tagjai kérjék számon a veze­tőktől; mit tettek a munka jobb megszervezéséért, a szocialista munkaverseny kiszélesítéséért, a tervek teljesítéséért? Mondja el m>nden szakszervezeti tag a véle­ményét az üzemi bizottságok, a bi­zalmiak munkájáról. Bírálja bát­ran szakszervezeteink tevékenység gét, tanáccsal, jó javaslatokkal se­gítse a vezetőség munkáját. A választások során minden szakszervezeti tag éberen őrködjék a szakszervezeti demokrácia betar­tása felett. Szakszervezeti tagok, mezőgaz­dasági dolgozók! Jó munkával se­gítsétek elő a vezetőségválasztó taggyűléseket. Győzzétek meg azo­kat a munkatársaitokat, akik még nem tagjai szakszervezetünknek, hogy közöttetek a helyük. Mozgó­sítsátok a mezőgazdasági üzemek dolgozóit pártunk márciusi és jú­niusi határozatainak sikeres végre­hajtására. Végezzük el határidőre az őszi betakarítást, szántást, ve­tést, a gépállomásokon pedig a gépjavítást! Növeljük a munka termelékenységét, emeljük a mező­gazdaság terméshozamát! A vezetőszervek beszámolói és azok újraválasztása járuljon hozzá a szakszervezeti munka fellendíté­séhez. a társadalmi munkások szá­mának növekedéséhez. Előre a választási munka sike­réért! MEDOSZ megyei bizottság. Jleae leink ntjötnáhan ...........................—imnimaHmBKh A goromba elárusítónk esete Sok panasz érkezett szerkesztősé­günkbe egyes kereskedelmi dolgozók udvariatlan viselkedésére, az alábbi eset azonban minden eddiginél ki­rívóbb. Mislóczki Mátyás országgyűlési képviselő a napokban a miskolci élelmiszer kiskereskedelmi vállalat 4. számú boltjában vásárolt. Észre­vette, hogy az elárusítónő, Laczai Mária gorombán beszél az egyik ve­vővel. Felhívta figyelmét az előzéke- nyebb kiszolgálásra, de neki is szem­telenül válaszolt. Mislóczki elvtárs panaszára a városi tanács kereske­delmi osztályának vezetője, Barna Györgyné, s a vállalat illetékesei a helyszínen kivizsgálták az ügyet. A boltban Barnáné zsírt akart vásá­rolni. Laczai Mária elárusító a pul­ton ült és anélkül, hogy a legkisebb figyelmet szentelt volna a vevőre, azt mondta: nincs. Barnáné ezután difi <5gu/, bélelő^, i w gjp eiolújl két zsemlyét kért, s hallotta, amint Laczai Mária a mellette álló vevőt szemtelenül megkérdezte: „Mit kér? Mondja már!" Barnáné nem állta, meg ezt szó nélkül s figyelmeztette az elárusítót, hogy ne viselkedjen ilyen csúnyán. Laczai Mária a fi­gyelmeztetésre így válaszolt: „Asz- szonyom, magával nem vitatkozom, megkapta a két zsemlyét, mehet az istenbe". Ezen a viselkedésen vala­mennyi jelenlevő felháborodott, ki­szolgáló kartársai is félrevonták, fi­gyelmeztették, de eredménytelenül. A dolog úgy végződött, hogy La­czai Máriát a vállalat fegyelmi úton felelősségre vonta, s azonnali ha­tállyal elbocsátotta. Intő példa legyen ez az eset a ke­reskedelem valamennyi dolgozójá­nak. Véssék jól emlékezetükbe mind. azok, akik Laczai Máriához hason­lóan bánnak a vevőkkel, hogy nem a vásárlók vannak értük, hanem ők a vásárlókért! Ahol sok a gyerek, ott sok a gond, de sok az öröm is — e2 régi igazság. Csak egyetlen szóval bővíte- ném ki ezt a megállapítást: — ahol sok a gyerek, ott sok a gemd, de még több az öröm! S hogy ez meny­nyire így van, erről mindenki meggyőződhetik. Ki lá­tott boldogabb arcot, mint az édesanyáét, amikor gyer­mekét sétáltatja, eteti, fürdeti, ágyba fekteti, vagy ezer apró-cseprő kérdésre felel neki türelmesen. Milyen féltő gonddal, szeretettel hajlik a kis ágy fölé éjsza- kánkint, hogy megnézze, jól alszik-e gyermeke! Sze­retettel, türelemmel tanítja első gyermekét, de éppen olyan gondoskodással nevel az utána következő gyer­mekekből is embert. A nevelésben, ebben a nemkevés gondból álló küz­delemben az anya nem áll egyedül. Államunk gondos­kodik arról, hogy a sokgyermekes anyák necsak er­kölcsi, de anyagi támogatást is kapjanak. Az elmúlt napokban kedves kis ünnepség zajlott le az első kerületi tanácselnök szobájában. Két sok- gyermekes édesanyát köszöntöttek fel égő vörös szegfű- csokorral és jutalmaztak meg 1000—1600 forintos juta­lommal. Az egyik asszony 10 gyermeknek adott életet, a másik hétnek. — Köszönetét mondok a tanácsnak és az államnak ezért a segítségért — mondotta Madarász Lajosné, a hétgyermekes édesanya. — A támogatást azzal viszon- zom, hogy gyermekeimből a társadalom számára hasz­nos, becsületes embereket nevelek, * Amikor Madarásznét meglátogattam otthonában, a szoba asztalán még teljes frisseségében állt a piros szegfücsokor. A 15 éves Marika — a kismama — kipirult arc­cal segített a másfélmázsa paradicsom befőzésénél. A három éves Mártuska a legnagyobb élvezettel maj­szolta a vitamindus, piros gyümölcsöt, közben a 4 hó­napos Jánoskára is vigyázott. A 12 éves Lajcsi a kosa­rak cipelgetését vállalta, hiszen ez — férfimunka. László, Eszti meg István, a három általános iskolás közösen tömték fejükbe a „tudományt". A tanulással nincsen baj, mert ha valami nem megy, ha valami túl nehéz, akkor Madarász Lajos, a hét gyermek édesapja szívesen segít. A 100-as MTH intézetben éppen olyan figyelemmel hallgatják az ipari tanulók Madarász La­jos matematika-fizika tanár óráit, mint saját gyerme­kei az otthoni magyarázatot, A boldog, nagy családban mindenkinek megvan a maga helye. Senki sem fölösleges, senki sem „sok". Hét gyerekkel sok a munka, de ugyanakkor sok a se­gítő kéz is. Már a három éves kis Márta is játszva szokja meg a munkát, örömmel tesz édesanyjának akármilyen kis szívességet. A három fiú bármikor kész arra. hogy a kis öcsikét dajkálják, s tisztelettel néznek nővérükre — Marikára — a kismamára. — Sokan vagyunk — mondja Madarász Lajos —, a vacsoránál éppen csak hogy elférünk a nagy asztal­nál, de ha egyetlen egy is hiányzik, már üresnek tűnik a lakás. Madarászék nem kényeztetik a gyerekeket, okosan, igazságosan nevelik őket. A legnagyobb éppen olyan kedves, mint a legkisebb — egynek sem szabad töb­bet, mint a másiknak. Már a családban megtanulják egymást becsülni, egymás munkáját értékelni, a szülő­ket, a felnőtteket tisztelni. Biztos vagyok benne, hogy Madarászná ígérete nem marad puszta szó, s már most beváltotta a tanácsnak adott szavát: — becsületes, a társadalom javát szolgáló embereket nevel. KUGLER GWENDOL1N Hl emlékkiállítás megnyitásával fs az ooeraházi díszelőadással I kezdődik a Barlók-iinnepségek sorozata Bartók Béla születéséneik hetven- ötödik és halálának tizedik évfordu­lójáról nagyszabású ünnepségekkel emlékezik meg országunk. Az ese­mények sorozata az emlékkiállítás megnyitásával és szoborleleplezéssel kezdődik. Szeptember 24-én a Zene­művészeti Főiskolán leplezik le Bar­tók Béla szobrát. Szeptember 26-án a Magyar Állami Operaházban Ko­dály Zoltán nyitja meg az ünnepi estet. Az ünnepségek sorozatába bekap­csolódik a vidék is. Nagyszabású ki­állítással és koncertekkel egybekö­tött Bartók ünnepségekre kerül sor 1556-ban Miskolcon és Özdon is. (A felvételeket készítette: Erdődi János.) t vonulását, Érdemes állatbiztosítást kölni Az utóbbi időben megyénkben több állat elhullott, s a kényszervá­gások száma is emelkedett. Azok­nak a termelőszövetkezeteknek, egyé­nileg dolgozó parasztoknak, akik ál­latbiztosítást kötöttek, káruk nagy­része megtérült. A cigándi Petőfi tsz j elhullott sertéseiért például 17.200 f forintot, az edelényi Vörös Zászló ) tsz pedig elpusztult juhaiért 9.000 fo­rmtot kapott. Az egyéni dolgozó pa­rasztok közül is sokan részesültek kártérítésben. Kamenyiczki Pál mádi dolgozó parasztnak elhullott csikó­jáért 1 240 forintot, Bugányi Ferenc ricsei dolgozó parasztnak 2 elpusz­tult malacáért 1.650 forintot fizetett ki az állami biztosító. Hasznos és ajánlatos tehát állat- biztosítást kötni dolgozó paraszt­jainknak, me>-t ezáltal káruk nagy­része megtérül. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ borsodmeeyei fiókja. I Lengyel vísnlnttí lokátor i A lengyel bitvárok az utóbbi évek- J hJn egy cirkálót, egy óceánjáró ha- * jót. számos kisebb hatót és vontatót j fedeztek fel és emeltek fel a tenger 1 fenekéről. Most a búvárok munkáját i egy újabb készülék segíti. A gdanski ) műegyetem tudományos muokatár- ) sai új vízalatti lokátort készítettek I a teneer mélyének kutatására. Ku- f tatások folynak abban az irániban I is, hogy a víza’atti lokátor alkal- I mázasával állapítsák meg a halrajok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom