Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-21 / 222. szám
' NI r ESZAKMAGYÄfiORSZAG Elvtársat temettünk Levelek a diósgyőri nagyolvasztóból Beszédes számok MDP BORSOD-ABAUJ‘ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XI. évtől vain 222 szám Ara 50 FILLER Miskolc, 1955 szeptember 21. szerda Jól készítsük elő az őszi-téli ismeretterjesztő előadásokat |».| ár csak néhány hét választ el ”■* az őszi-téli ismeretterjesztő munka megkezdésétől. Üzemi munkásaink, dolgozó parasztjaink, fiatalságunk szép élményekre felkészülve várja a maradandó értékű, színvonalas előadásokat, amelyek fejlesztik szakmai tudásukat, elmélyítik természettudományos ismereteiket, bevezeti őket a tudomány rejtelmeibe. Az ismeretterjesztő munkának évről évre megvannak a jó tapasztalatai. Vannak minden évben új eredmények, de akad azért sok hiba is. A nehézségek kiküszöbölése és a jó tapasztalatok értékesítése azokra vár, akik szívvel-lélekkel bekapcsolódnak e munkába: a szervezőkre, az irányítókra, az előadókra és nem kis mértékben a hallgatóságra is. A hallgatók tízezrei nemcsak élvezői az előadásoknak, hanem hozzászólásaikkal, igényeik, kívánságaik bejelentésével, javaslataikkal tevékeny segítői, résztvevői az ismeret- terjesztő munkának. Jó, ha az előadók és irányítók meghallgatják a tömegek szavát és maguk is tanulnak belőle. De tegyük mindjárt hozzá: csak a haladó tömegek hangja legyen iránymutatónk, rájuk támaszkodjunk, ne a maradiakra! Pártunk, kormányunk megteremtette minden feltételét annak, hogy a lelkes előadó gárda jó munkát végezhessen, — s ezt ki is kell használni. Most, az előkészítés időszakában az a fontos, hogy az előadói munkaközösségeket szilárd alapokra helyezzük, munkájukat a régebbi hibák kiküszöbölésével jóelőre alaposan megszervezzük. A falvak és az üzemek bővelkednek kitűnő szakemberekben. Vonjunk be az előadó gárdába mindenkit, aki hasznos szakelőadásokra alkalmas. A tavalyi időszakban elhanyagoltuk előadói ,, rejtett tartalékaink“ feltárását. Álost jobban körül kell néznünk, kiket lehet bevonni még az ismeret- • terjesztő munkába. A tudás terjesztőit. minden előadót lelkesítsen az a tudat, hogy ez a munka is becsület és dicsőség dolga. Az előkészítés fontos része a téma- terv összeállítása. Ehhez feltétlenül ismerni kell pártunknak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló június 8-i határozatát, az ifjúság között végzendő munkáról szóló párthatározatot és az azt konkretizáló DISZ és minisztériumi határozatokat. Le kell vonnunk a természettudományos világnézet terjesztésében eddig elkövetett hibáikból a helyes következtetést: pártosabb, céljainkat világosan, határozottan szolgáló tómákat válasszunk, hogy fejlesszük a dolgozók politikai tisztánlátását, gyarapíteuk műszaki, politechnikai ismereteiket. A kollektív munkával ilyen alapon összeállított tématervet és az előadókat ismertessük meg a község, üzem, gépállomás, állami gazdaság, termelőszövetkezet dolgozóival, hogy nyilvános megvitatás után. előadási terveinket hagyja jóvá az illetékes helyi pártszerv és a tanács végrehajtó bizottsága, s maguk az érdekelt dolgozó tömegek is. Azután már csak a tömegszervezetek és állami szervek közös szervezőmunkájától függ, hogy minél népesebb hallgatótábora legyen az előadásoknak. A tématerv összeállításánál első** sorban azt kell figyelembe venni, hogy az előadások fejlesszék a dolgozó parasztság, az üzemek, a gépállomások, az állami gazdaságok dolgozóinak szakmai ismereteit. Gondolunk elsősorban az agrobiológiai és zootechnikai, politechnikai, biológiai, meteorológiai ismeretekre —, hogy falvainkban az őszi, tavaszi talajelőkészítő munkát, üzemekben, a szocialista szektorokban a tervek teljesítését ezzel is segítsük elő. Tegyék lehetővé az előadások a termelékenység szakadatlan emelését. Fontos, hogy a tématervben i szerepeljenek olyan előadások is, amelyek szemléletesen, mindenki I által ellenőrizhető módon bizonyít- ! ják a nagyüzemi gazdálkodás elő- | nyeit. A tömegek politikai tájékoztatását; szolgálják a hazai és a nemzetközi, politikai élet egy-egy eseményét1 méltató előadások. Erősítjük a munkás-paraszt szövetséget azáltal is, hogy ismertetjük, mit kapott dolgozó parasztságunk a munkásosztálytól, az egyetlen olyan osztálytól, amely nem kizsákmányolja, hanem segíti őt. Ismertessük ennek a segítségnek a formáit: a gépgyárak, gépállomások, a vegyiipar, az építőipar munkáját. A témákat egészítsük ki természettudományi. egészségügyi, irodalmi, zenei témákkal. Hívjuk fel a figyelmet jelentős évfordulókra. haladó nagyjaink tevékenységére. 17 ülőn előadássorozatot állítsunk össze a fiatalok részére a legjobb előadókkal. Alkalmas témáknak kívánkoznak: utazás a Holdba, fegyelmezett ifjúság, a becsület útja, Mereszjev példája; eimboraság. barátság, szerelem és az olyan előadások. amelyek munkára nevelik, hivatása megtalálásában, a pálya- választásban segítik a fiatalokat. Természetesen igen hasznos, ha eze- kat az előadásokat minél több felnőtt is meghallgatja. Az ismeret- terjesztés bevált eszközei a „Munkás Akadémiák“, a „Kérdezz — felelek“ esték. Az utóbbi módszer különösen alkalmas a termelőszövetkezeti alapszabály, vagy a fontosabb rendeletek megmagyarázására. Hasznos ismeretterjesztő munkát lehet végezni határjárásokkal, kirándulásokkal is, amelyek növelik a dolgozók tudását, műveltségét. A legfontosabb azonban, hogy minden előadásunkat — bármilyen témáról legyen szó —, a marxizmus —leninizmus eszméje hassa át. Hasznosítsuk a tavalyi jó tapasztalatokból a községek közötti csereelőadói módszert, ami igen jó dolog. Használjuk bőven a szemléltető esz-, közöket. Sok diafilm, mezőgazdasági kisfilm, rajzos, vagy modelles eszközök bemutatásával elevenebbé, élvezetesebbé tesszük az előadásokat. Jól teszik az előadók, ha előadásuk végén ajánlják hallgatóiknak az olyan szakkönyveket, amelyek segítségével a hallottakat elmélyíthetik, bővíthetik. Tartsanak önálló diavetítéseket és filmvetítéseket is. Va idő sürget, hogy minél hamarabb kezdjünk hozzá az ismeretterjesztő előadások előkészítéséhez. Mindent el kell követni, hogy október 15-én a tavalyinál magasabb szinten kezdődjenek meg a természettudományos, ismeretterjesztő előadások. MEGYEI TANÁCS VB NÉPMŰVELÉSI OSZTÁLYA Szép győzelmet arattak a borsodnádasdiak A Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozói között több mint negyvenen nyerek kisebb-nagyobb összegeket a Negyedik Békekölcsön harmadik sorsolása alkalmából. Két kötvényre 1000—1000 forintot fizettek ki. Igen sok formában, üzemük fejlődésében, munkájuk könnyebbedésében is visz- kzakapják a gyár dolgozói államköl- tsönökre befizetett pénzüket. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy mind jobb kedvvel versenyeznek az üzem dolgozói. Kedd reggelre minden üzemrész túl- »zárnyalta napi előirányzatát. A hengerműben 16 hengerészbrigád teljesítette túl napi tervét. Különösen a DISZ-brigádok mutatnak jó példát. Nyerges Péter DISZ-brigádja lapátlemezt gyárt a mezőgazdaság számára. Jól szervezte meg munkáját s a műszak végére 164 százalékos terv- teljesítést ért el. Kurtán Gyula DISZ-brigádja 126, Vincze Imre DISZ-brigádja pedig 111.6 százalékos teljesülne :jl mutatott fel. A hengermű kedden reggel 110.2 százalékos tervteljesítéssel első lett az üzemrészek versenyében. Itt az őszi munka ideje Beköszöntött az ősz, itt a szántás-vetés, a betakarítás ideje. Sokhelyütt már ássák a cukorrépát, szedik a burgonyát, készülődnek a kukoricatöréshez. A nagy táblákon traktorok hasítják az új barázdákat. Az idei ősszel nagyon iparkodni kell a mezőgazdasági munkákkal, mert a gyenge, esős nyár miatt eltolódott a növények érési ideje és most nyakunkon a munka, — a cukorrépa, a kukorica betakarításától kezdve a mélyszántásig, a vetésig minden. Falusi pártszervezeteink, tanácsaink, gépállomásaink legfontosabb feladata most segíteni az őszi gabonafélék vetését. Igen fontos, hogy a l<apásnövénye- ket mielőbb betakarítsuk arról a területről, ahová majd gabonát fogunk vetni. Alaposan meg kell tehát szervezni a munkát, hogy mielőtt a hó leesik, mindent betakarítsunk és az ősziek vetését is elvégezzük. A borsodi dolgozó parasztok kövessenek el mindent a jövő évi kenyér biztosításáért, a falusi pártszervezetek, tanácsok az eddigieknél is jobban serkentsenek az őszi munkák elvégzésére, a gabonafélék vetésére. Mielőbb pótolni kell a mulasztást A sajószentpétéri gépállomás munkáján is észre lehet venni az esős nyár okozta nehézségeket. Természetesen ez nem mentség arra. hogy a gépállomás a 16- helyet foglalja el a megyei versenyben. A gépállomás a rossz időjárásra való hivatkozással nem teljesítette a nyári tervet, ugyanakkor azonban az őszi terv teljesítésében sem mutat példát. Tgaz, eddig már 531 katasztrális holdon végzett vetőszántást, de még egyetlen hold őszi mélyszántása sincs A gépállomás dolgozói elhatározták, hogy a szántást addig fogják végezni, amíg csak be nem fagy a talaj, hogy teljesíthessék őszi tervüket és javítsanak a nyári lemaradáson. Az őszi szántás elvégzése után azonnal megkezdik a gépek téli javítását, hogy már kora tavasszal készen álljanak a mezőgazdasági munkák megkezdésére. Időben gondoskodnak a jővoévi kenyérről Példamutató dolgozó paraszt Szert József négy holdas nagybar- oai dolgozó paraszt jó munkájáért már 7 alkalommal kapott kitüntető oiklevelet. A mezőgazdasági munkákat mindig kellő időben végzi el, határidő előtt tesz eleget beadási kötelezettségének. Most is az elsők között. váfiT. Mifit "'kiváló dolgozó paraszt részt vett az országos mező- gazdasági kiállításon. Cigánd községben is csak későn indult meg az őszi mezőgazdasági munka az esős nyár miatt. Elmaradtak a megszokott ütemtől, eddig még csak 8 kataszteri holdon végezték el az őszi vetést. A termelőszövetkezetek sem kezdték még meg a vetést, mert a kalászosokat arra a területre akarják A szentistváni Béke termelőszövetkezetben időben gondoskodnak az őszi vetésről, a jövő évi kenyérről. Az aratás, cséplés után azonnal megkezdték a vetőszántást és az ősziek vetését. Eddig 110 kataszteri holdon vetettek el tiszta búzát, 95 holdon rozsot és 10 kataszteri holdon takarmány- keveréket. Mélyszántást 45 holdon végeztek, 15 holdra pedig kihordtak már 800 mázsa istállótrágyát. A szerződésre termelt hagymát is kiásták és kitisztították, a kendert levágták. Két nappal ezelőtt megkezdték a silózást, eddig körülbelül vetni, ahol ebben az évben kukoricát, cukorrépát és burgonyát vetettek. A kapásnövények késői beérése persze gátolja a korai vetést. A községi tanács még augusztusban felbontotta részleteire a vetési tervet, s megbeszélte a gazdálkodókkal a kalászosokkal bevetendő terület nagyságát. 70 köbméter silót készítettek másod- vetésű növényekből. 75 katasztrális holdról lekaszálták a lóherét. A Béke tsz tagjai időben gondoskodnak az állatállomány téli ellátásáról, mert tudják, hogy csak jól táplált állatok képesek megfelelő mennyiségű és minőségű tejet adni. Most a kölest hordják be, hogy minél előbb megkezdhessék annak cséplé- sét is. A maglucernót — amelyre szerződést kötöttek — már elszállították. termésük holdankint 4 mázsa 85 kilő volt. Jövő héten megkezdik a kukorica törést és a cukorrépa ásását. A burgonyával még várni kell néhány hétig, ez a növény ebben az esztendőben nagyon elkésett. A termelőszövetkezetiek biztosítottnak látják az őszi vetési terv teljesítését. mindent megtettek, hogy a munka sikerrel járjon. Természetesen szükséges, hogy a gépállomás is jó gépekkel lásson munkához, hogy ne legyen fennakadás, ne álljon le egyetlen gép sem a szántóföldön. Iparkodnak Cigándon is a vetéssel FELHÍVÁS Borsod megye egyénileg dolgozó parasztasszonyaihoz Az elmúlt hetekben és hónapokban sok egyénileg dolgozó paraszt választotta megyénkben is a szövetkezés útját, mert felismerte a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényét. Ma már azt lehet mondani minden dolgozó paraszt tudja, hogy a termelőszövetkezeti tagok átlagos évi jövedelme meghaladja a 15.000 forintot, vagyis a 10 holdas, jól gazdálkodó középparaszt jövedelmét. Vannak persze termelőszövetkezetek, amelyeknek tagjai még ennél is sokkal nagyobb jövedelemre tesznek szert. A taktabáji Béke tsz-ben Nagy János és családja például tavaly pénzben átszámítva 70.000 forintot kapott zárszámadáskor. Igen sok példa bizonyítja, hogy azok a termelőszövetkezetek értek el jó eredményeket, melyekben a férfiakkal együtt az asszonyok is kivették részüket a munkából. Hogy mennyire érdemes a nőknek a termelőszövetkezetben dolgozni, azt a következő eset is bizonyltja: Szendrei Imréné a hejőbábai Haladó tsz-ben dolgozik, öt gyermekét példásan neveli, a házkörüli teendőket gondosan ellátja, ennek ellenére az elmúlt esztendőben 340 munkaegységet ért el. Ezért a teljesítményéért 17.50 mázsa búzát, másfélmázsa rozsot, több mint 10 mázsa burgonyát; 42 és félkiló cukrot, 2.23 mázsa kukoricát, 4 mázsa szálastakarmányt, egy mázsa 23 kiló sót, különböző zöldségféléket, s ezen kívül 3000 forint készpénzt kapott. Szendreiné eredménye azonban nem valami kiemelkedő, hanem átlagos teljesítmény. Megyénk sok termelőszövetkezetében ennél sokkal nagyobb sikereket is érnek el a dolgozó parasztasszo- nvok. Termelőszövetkezeteinkben mindjobban megbecsülik a nőket. Bevonják őket a vezetésbe, figyelem- beveszik javaslataikat, tanácsaikat. Államunk törvényekkel, rendeletekkel biztosítja az anyák és a gyermekek védelmét. A termelő- szövetkezetben dolgozó nép szülési segélyt kapnak: az első gyermek után 400 forintot, a második és a többi gyermek után 300 forintot. A háromhavi szülési szabadság idejére munkaegységeket írnak a családanyák javára. Családi pótlék: 10 éven aluli 3 gyermek után havi 144 forint; 10 éven aluli 4 gyermek után havi 208 forint; 10 éven aluli 5 gyermek után havi 280 forint. 10 éven aluli 6 gyermek után havi 360 forint; Minden további 10 éven aluli gyermek után havi 60 forinttal emelkedik a családi pótlék. Betegség esetén havi 6 forintért az SZTK ingyenes orvosi, kórházi kezelésben részesíti a tsz-ben dolgozó nőket; A napköziotthonokban, a bölcsődékben elsősorban a tsz-asszonyok gyermekeit nevelik. Számtalan olyan kedvezményben részesülnek tehát a tsz-ben dolgozó anyák, melyeket egyénileg dolgozó parasztasszony nem élvezhet. A mintaalapszabály fél—1 kh. hold háztáji földet biztosít a családok számára. A tsz. asszonyok háztáji tehenei után nincs tejbeadás, tejét családjuk szükségletének kielégítésére fordíthatják, a felesleget pedig szabadpiacon értékesíthetik. Megyénkben ma már sok dolgozó nő mondja el. hogy csak azóta tudja mit jelent a boldog élet, amióta termelőszövetkezeti tag lett. így vélekedik Drahos Já- nosné Tiszalucon, Orosz Jánosné Szerencsen és még sokan mások. Borsod egyénileg dolgozó paraszt- asszonyai! Kövessétek az élenjáró dolgozó parasztasszonyokat: a tisza- bábolnaiakat, a borsodivánkaiakat, az edelényi Vörös Zászló tsz asszonyait. akik férjükkel együtt léptek a szövetkezés útjára. MNDSZ MEGYEI ELNÖKSÉG,
