Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-20 / 221. szám

ESZAKMÄGYARORSZI f*\Csak gondos munkával érhetünk el eredményeket teljesíthetjük begyűjtési tervünket Gyorsllsta a negyedik békekölcsön harmadik sorsolásáról Északmagyarország képes sportja AZ MDP BOR SOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPDA XI. évfolyam 221 szám Ara 50 FILLÉR Miskolc, 1955 szeptember 20. kedd Európa és az egész világ békéjéért és biztonságáért Moszkvában sikeresen befejeződtek a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének tárgyalásai. A tárgyalások a kölcsö­nös megértés, a széleskörű és nyilt eszmecsere légkörében zajlottak le. A tárgyalások eredményeképpen elhatá­rozták, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítenek a hét állam között s e cél­ból nagykövetséget állítanak fel Bonnban és Moszkvában s kölcsönö­sen rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangú diplomáciai képvi­selőket küldenek egymáshoz. A felek abban is megállapodtak, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közt a legközelebbi idő­ben kereskedelmi tárgyalások kezdőd­nek. Minden békeszerető nép nagy meg­elégedéssel fogadta a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányküldöttségei közti tárgyalások sikeres befejezéséről kiadott közle­ményt. A haladó körök úgy értékelik a tárgyalások pozitív eredményeit, mint a Szovjetunió békeszerető kül­politikájának újabb győzelmét, mint a béke erőinek fontos sikerét, mint újabb lépést a nemzetközi feszültség további enyhülésének, az összes orszá­gok közti bizalom megteremtésének és a gyakorlati együttműködés fej­lesztésének útján. A Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság közti normális kap­csolatok megteremtése mind a szovjet és a német nép, mind pedig vala­mennyi más nép érdekeinek megfelel. Nem titok, hogy bizonyos nyugati kö­rök megpróbálták elgáncsolni a Szov­jetunió és Nyugat-Németország közti kapcsolatok rendezését, igyekeztek ki­használni a normális kapcsolatok hiányát, hogy ellenségességet szítsa­nak a szovjet és a német nép között. Azzal, hogy a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság közt lét­rejönnek a bizalmon és a kölcsönös érdekek tisztelftbentartásáu alapuló normális kapcsolatok, szabaddá válik a két ország közti békés együttműkö­dés útja és megszilárdul az eúrópai népek biztonsága. A Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság kormányküldöttségei közti tárgyalások pozitív eredményei nagy nemzetközi jelentőségűek, mert az egész világ újra meggyőződhetett arról, hogy a gyakorlati együttműkö­dés módszere, a megoldásra váró pro­blémáknak a felek érdekeivel számoló őszinte megtárgyalása, amely már Genfben is meghozta gyümölcseit, sikeresen alkalmazható a jövőben is, bármilyen nehezek és bonyolultak a problémák. Újra igazolódott, hogy az „eröpolitika" és a ,.hidegháború“ módszere, a félrevezetés és a zsarolás, amelyről még ma. sem akar lemon­dani néhány nyugati politikus, ku­darcra van ítélve. A tárgyalások pozitív eredménye, Írja a Neues Deutschland, Német­ország Szocialista Egységpártja Köz­ponti Bizottságának lapja, azt jelen­tette. hogy „a megegyezés politikája legyőzte »az erőpolitikát«“. „A mosz­kvai tárgyalások, hangsúlyozza a lap, a szovjet politika nagy sikerével zá­rultak.“ „A tárgyalásoknak azért le­hettek pozitív eredményei, írja a nyugatnémet Der Tagesspiegol, mert a szövetségi kancellár csatlakozott a szovjet kormány álláspontjához, amely szerint a diplomáciai kapcso­latok létesítése a rendezési folyamat kezdete, nem pedig befejezése.“ Nem kétséges, hogy — mint a záróközlemény mondja — ,,a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztár­saság közti normális viszony meg­teremtése és fejlesztése előmozdítja majd az egész Németországra vonat­kozó rendezetlen kérdések megoldását, s ezzel szükségképpen elősegíti a né­met nép legfőbb közös nemzeti pro­blémájának megoldását — a német demokratikus állam egységének hely­reállítását“. A történelem azt tanítja, hogy a Szovjetunió és Németország népei számára mindig igen hasznos volt a kölcsönös jóviszony és együttműkö­dés, Az ellenségeskedés és az elidege­nedés időszakai viszont csak nélkülö­zéseket és bajokat zúdítottak rájuk. Teljesen érthető tehát, hogy a szovjet és a német nép őszintén akar béké­ben és barátságban élni egymással. A Szovjetunió már tíz évvel ez­előtt, rögtön a második világháború után, jó, baráti kapcsolatokat és együttműködést teremtett a német nép egy részével. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közti kapcsolatok az egyenjogúság, a szuverenitás kölcsönös tiszteletben- tartása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvein alapulnak. A haladó demokratikus fejlődés, a nemzetközi tekintély megszilárdulása, az ipari és mezőgazdasági termelés rohamos nö­vekedése, a nemzeti kultúra felvirág­zása, a lakosság életszínvonalának szakadatlan emelkedése — ezek a fiatal köztársaság vitathatatlan ered­ményei, amelyekben nem kis része volt a Szovjetunió nagy és önzetlen segítségének. A moszkvai tárgyalások eredménye szilárd alapot teremtett, hogy fejlőd­jön a jó viszony és az együttműködés a szovjetország és a német nép másik része, a Német Szövetségi Köztársa­ság közt is. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság normális, jó kapcsolata elő fogja mozdítani a gaz­dasági és kulturális kapcsolatok fej­lődését, az egész német probléma megoldását, a német demokratikus állam egységének helyreállítását. A Szovjetunió következetesen harcol Németországnak egységes, békesze­rető, független, demokratikus állam­ként való újraegyesüléséért. A párizsi egyezmények érvénybe lépése után ezen az úton jelentékeny akadályok keletkeztek. A szovjet kormány min­dig hangsúlyozta, hogy Németország újraegyesítése kérdésének megoldása elsősorban maguknak a németeknek — a kelet- és a nyugat-németországi németeknek — az ügye. E fontos fel­adat megoldásánál!: e mellett össz­hangban kell lennie az európai béke és biztonság szavatolására vonatkoz») nemzetközi egyezményekkel. A német nép nagy tömegei fárad­hatatlanul harcolnak hazájuk demo­kratikus újraegyesítéséért. Német­ország Szocialista Egységpártja és Németország Kommunista Pártja a munkásosztálynak és a német nép túlnyomó többségének akaratát fejezi ki, amikor következetesen síkra száll az egységes, békeszerető és demokra­tikus német állam újjáteremtféséért. Németország Szociáldemokrata Pártja ellenzi a párizsi egyezmények végre­hajtását, Nyugat-Németország újra- felf egy vérzését és az atlanti egyez­ménybe való bevonását. A lipcsei harmadik össznémet munkásértekez­leten, 1955 szeptember 9-én 4200 né­met munkás — köztük 3700 a Német Szövetségi Köztársaság munkásosztá­lyának képviselője — követelte az akcióegység megteremtését a békéért, a kollektív biztonságért és s demo­kratikus újraegyesítésért vívott harc­ban. A moszkvai tárgyalások eredménye megteremtette a feltételeket, hogy a közeljövőben eredményes tárgyaláso­kat folytassanak a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közti kereskedelem fejlesztésének kérdései­ről. A Szovjetunió Németországnak régi és természetes kereskedelmi partnere. A Szovjetunió gazdag és hatalmas ország, a kereskedelmi érde­kek vonalán nem kerül és nem kerül­het összeütközésbe a Német Szövet­ségi Köztársasággal. A két ország kereskedelme a kölcsönös előnyök alapján fejlődhet. Könnyen érthető, hogy azokra nézve, akik meg akarják akadályozni a Nyugat és a Kelet közti kereskedelmet, súlyos vereség a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közti kereskedelmi tár­gyalásokról szóló határozat. A Szovjetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság kományküldöttségei közt a Szovjetunió kezdeményezésére létrejött tárgyalások a Szovjetunió újabb győzelmét jelentik a békéért és a népek biztonságáért, a nemzetközi feszültség további enyhítéséért, szo­ciális rendszerére való tekintet nélkül minden ország gyakorlati együttmű­ködésének kiterjesztéséért vívott fá­radhatatlan harcában. A béke ügyé­nek ezt a győzelmét a szovjet néppel együtt nagy megelégedéssel üdvözli az egész békeszerető emberiség, mert a tárgyalások eredménye megfőlek érdekeinek. A Magyar Népköztársaság kormányának távirata az ENSZ közgyűlésének X. ülésszakához A Magyar Népköztársaság kor­mánya üdvözletét küldi az Egye­sült Nemzetek Szervezetének és őszintén kívánja, hogy a közgyű­lés X. ülésszaka eredményekben gazdag és sikeres munkát végezzen az általános nemzetközi helyzet to­vábbi javitása, a nemzetek baráti kapcsolatainak fejlesztése, az egye­temes béke és biztonság megszi­lárdítása érdekében. A négy nagyhatalom kormány­főinek genfi értekezlete, valamint az azóta bekövetkezett több fontos esemény a nemzetközi helyzet lé­nyeges javulását eredményezte. A Magyar Népköztársaság kormányá­nak véleménye szerint ilyen körül­mények között még nagyobb sze­rep és feladat hárul az Egyesült Nemzetek Szervezetére a nemzetek baráti kapcsolatainak fejlesztésé­ben és kiszélesítésében, a tartós béke biztosításában. E magasztos feladatok maradéi. tálán teljesítésére kétségkívül csak olyan világszervezet képes, amely tagjai sorában egyesíti mindazokat a békeszerető államokat, amelyek az alapokmányban foglalt köte­lezettségeket vállalják. A felvételüket váró békeszerető országok, köztük Magyarország fel­vétele az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe nagy mértékben hozzájá­rulna ahhoz, hogy a világszervezet tekintélye tovább növekedjék és tevékenysége még eredményeseb­ben szolgálja az egész emberiség érdekeit. A békeszerető magyar nép és kormánya úgy véli, hogy a genfi kormányfői értekezlet és ezt köve­tően a világ népeinek és a kormá­nyoknak — köztük a magyar nép­nek és kormányának — a nemze­tek barátságát előmozdító sikeres erőfeszítései elhárították azokat a körülményeket, amelyek eddig meg­gátolták Magyarországnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe »aló felvételét. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya erősen bízik abban, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlésének most megnyí­ló X. ülésszaka felveszi a Magyar Népköztársaságot tagjai sorába. A Magyar Népköztársaság kormánya biztosítja a közgyűlés X. üléssza­kát, hogy kész az alapokmányban foglalt kötelezettségek teljesítésé­re, valamint arra. hogy méltóan ki­vegye részét az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkájából. HEGEDŰS ANDRÁS a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov fogadta Otto Grotewohit és Walter Uibrlchtot A teljes nyíltság és őszinte barát­Moszkva (TASZSZ) N. A. Bulgany-m, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének tagja szep­tember 17-én fogadta Ottó Grote- wohlt, a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökét és Walter Ulbrichtot, a miniszterelnök első he­lyettesét. ság szellemében (lefolyt megbeszé­lés során megvitatták a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztár­saság közötti viszony további fej­lesztésének kérdéseit, valamint a két állam érdekeit érintő egyéb kérdé­seket, (MTI) Bulganyin fogadta Kekkonenf Moszkva (TASZSZ) N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke szeptember 17-én fogadta Kekkonen urat, Finn­ország- miniszterelnökét. A fogadásnál jelen volt V. Sz. Szemjonov, a Szov­jetunió kiilügyniiniszterhelyetteee in. (MTI) „Németország újraegyesítése érdekében tárgyalni kell a párizsi szerződések felbontásáról“ — jelentette ki Ollenhauer. A DPA hírügynökség jelentése sze­rint Ollenhauer, a Nyugatnémet Szo­ciáldemokrata Párt elnöke vasárnap beszédet mondott egy bremenhaveni választógyűlésen. OVlenihauer a mosz­kvai értekezlet eredményeivel foglal­kozva kijelentette: „Helytelennek bi­zonyult az eddigi felfogás a katonai erőről, amelyet a szövetségi kormány külpolitikája alapjának tekintett.“ Ollenhauer a továbbiakban hangoz­tatta, hogy ,,a kormánynak le kell vonnia a következtetéseket elhibázott külpolitikájából. Németország újra­egyesítése érdekében tárgyalni kell a párizsi szerződések felbontásáról. Az egyesített Németországnak nem szabad a NATO-hoz tartoznia.“ (MTI) Az V. W, Molotov és a szovjet küldöttség New Yorkba érkezett Newyork (TASZSZ) Mint a TASZSZ jel outi- szeptember 18-án Newyorkba érkezett az ENSZ közgyűlés 10. ülésszakára a szovjet küldöttség, amelyet V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió kül­ügyminisztere vezet. V. M. Molotov a repülőtéren az amerikai és a külföldi sajtó tudósítói előtt a következő nyilatkozatot tette: „Az idén ismét az a szerencse ért, hogy Newyorkba jöttem. Az a véle­ményem, Ijogy a Moszkvából New­yorkba vezető út jobb, simább lett. Engedjék meg, hogy f elhasznál jam az alkalmat és szívélyesen üdvözöl­jem amerikai barátainkat és azt az őszinte kívánságot- fejezem ki, hogy a szovjet—amerikai viszony népeink és az általános béke javára sikeresen fejlődjék.“ (MTI) Kefauver amerikai szenátor látogatása Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársak nái Estes Kefauvert, az Amerikai Egye­sült Államok szenátusának demokra- tapárti tagját, aki rövid látogatásra Budapestre érkezett, szeptember 19- én, hétfőn fogadta Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára és Hegedűs András elvtái-s, ar Minis®, tertanács elnöke. A magyar állam­férfiak szívélyes eszmecserét folytat* tűk az amerikai szenátorral. (MTI) évi terv sikeréért Lelkiismeretes munkát igényel a vasúti tengelyek esztergályozása. Ruszkai Pál elvtárs teljesítménye 150 százalék. Munkáját pontosan végzi, azon iparkodik, hogy kötelességének helytállva, hozzásegítse a DIMÄVAG Gépgyárat az évi exportterv teljesítéséhez. IKisgyörgy Pál felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom