Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

AZ MDP BOR SOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 220 szám ÄRA 50 FILLER Miskolc, 1955 szeptember 18. vasárnap A megye begyűjtési helyzete és feladata A megyei pártbizottság pártaktívaülése Pénteken az ujdiósgyőri Vasas-székházban ülést tartott a megyei pártaktiva. Az ülés Borsod megye begyűjtési helyzetét, a begyűjtési munka eredményeit és hiányosságait, s az előttünk álló legfontosabb feladatokat tárgyalta. A megyei pártbizottság részéről Putnoki László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondott beszámolót. Putnoki László elvtárs beszámolója Kedves Elvtársafc! A mai értekezlet céljai hogy szá­mot adjunk megyénk begyűjtési helyzetéről és megszabjuk a kom­munisták számára azokat a legfon­tosabb tennivalókat, melyek végre­hajtása előbbre viszi a megyét az országos versenyben a nem sok di­csőséget jelentő 15. helyről. E rövid bevezető után térjünk rá a begyűjtés jelenlegi helyzetének elemzésére. Megyénk begyűjtési helyzetére és a begyűjtés érdekében végzett egész évi munkánkra a következő jellem­ző: 1955 II. negyedévében átmeneti­leg bizonyos javulást értünk el a területi begyűjtési kötelezettségek teljesítésében. Ez megmutatkozik az egyre javuló begyűjtési fegyelem­ben és ennek következményeként a begyűjtött több sertésben, vágómar­hában, állati termékekben és ke­nyérgabonában. Ezzel elértük azt, hogy Borsod elkerült a szégyenteljes utolsó helyről és megvetette lá­bát a megyék közötti verseny 15. helyén. Ez a javulás azonban nem volt tartós. Csak időleges előrehaladás­ról beszélhetünk. Már júliusban újabb visszaesés volt tapasztalható a területi begyűjtési tervek teljesí­tésében. Mi ieite lehetővé az átmeneti előrehaladást? Első helyen a Központi Vezetőség márciusi határozatát kell megemlí­teni. A KV márciusi határozatának pozitív hatása jelentős javulást ho­zott az állami fegyelem megszilár­dításában. A falu dolgozó parasztjai megértették, hogy államunk nem­csak a jogok gyakorlását biztosítja, hanem megköveteli az állampolgári kötelezettségek teljesítését is és ér­vényt szerez a törvényes rendelke­zéseknek. Március óta jelentősen csökkent a hátralékosok száma. Volt idő, ami­kor egy hónap alatt 3000-rel csök­kent az állampolgári kötelezettségü­ket nem teljesítők száma. A márciusi határozat pozitív ha­tása mellett döntő szerepet játszot­tak az eredmények megszületésében a létrehozott falusi pártbizottságok és falusi pártvezetőségek, mélyek­nek többsége tevékenyen bekapcso­lódott az állampolgári fegyelem megszilárdításáért folyó harcba. További nagy segítséget nyújtott ebben a munkában az is, hogy járási pártbizottságaink, falusi pártszervezeteink jobban foglal­koztak a begyű jtési terveik tel­jesítésével. a begyűjtés meg­szervezésével, irányításával. Helyes módszert alkalmazva először a hátralékos kommunistákat keres­ték fel és követelték tőlük, hogy ha­ladéktalanul tegyenek eleget állam- polgári kötelezettségüknek. A ta­nácstagok között igyekeztek felszá­molni a hátralékokat, ami egymagá­ban is jelentősen csökkentette a hátralékosok számát. Pártszervezeteink gyűléseken is­mertették a begyűjtés célját, tartal­mát és fontosságát. Pártbizottsá­gaink és pártszervezeteink konkrét, ellenőrizhető feladatokat adtak a tanácsoknak, a begyűjtő szerveknek, a párttagoknak és a tömegszerveze­teknek. Pártbizottságaink és párt- szervezeteink munkájának sikere abban áll, hogy a kiadott megbíza­tásokról, határozatokról rendszere­sen beszámoltatták a különböző szervek vezetőit. Végezetül: kezdeti eredményeink harmadik összetevője az volt, hogy a begyűjtési apparátus szilárdabban, határozottabban végezte munkáiét, mint 1953-ban, vagy 1954-ben. Sajnos, a kezdeti nekilendülés az utóbbi hónapokban törést szenve­dett. Mintha a nyári mezőgazdasági munkák bokros tennivalói között megfeledkeztünk volna arról, hogy feladataink nem fejeződnek be a gabona learatásával, cséplésével, a sertések meghízlalásával, a borjuk felnevelésével. A termények és ter­mékek törvényben előírt kötelező részét be is kell gyűjteni. Az aratás, cséplés mellett pártszervezeteink, tanácsaink szem elől tévesztették az élőállat és az állati termékek be­gyűjtését. Ezt csak a begyűjtő szer­vekre bízták, azok pedig egyedül képtelenek megoldani a feladatot. E téren legsúlyosabb a helyzet az encsi és a ricsei járásokban. Azt gondolom, nem lesz haszontalan időtöltés, ha alaposabban megnéz­zük a mezőcsáti járás párt-, tanács­és begyűjtési szerveinek munkáját. Ismeretes, hogy a mezőcsáti járás több év óta első a begyűjtési ter­vek teljesítésében a megye járásai között. Ebben az évben is élen jár a járások közötti terület utáni be­gyűjtési terv teljesítésébem. Sertés­ből augusztus 31-ig az éves terv 80 százalékát gyűjtötték be. Hátralékos nincs a járásban. Vágómarhából éves tervét 85, kenyérgabonából terület utáni tervét 90.3, szabadfelvásárlási tervét pedig 106.7 százalékra telje­sítette. A mezőcsáti járás a következő módszereket alkalmazva érte el és éri el eredményeit: A járás begyűjtési hivatalának vezetője minden cikkféleség begyűjtési tervét megbeszéli a pártbizott­sággal. Figyelembe veszi az el­múlt évek tapasztalatait. A hi­vatal vezetője évről-évre fel­jegyzi a tapasztalatokat, külön cikkféleségenként és dátum sze­rint. Följegyzi azt is, hogy mikor, milyen határozatokat hoztak, milyen intéz­kedéseket tettek és mi volt ezeknek az intézkedéseknek és határozatok­nak foganatja? Ezeket a tapasztala­tokat minden kampány kezdetén fel­használják. A pártbizottság e ta­pasztalatokra és a mindenkori hely­zet alapos elemzésére építve készíti el saját munkatervét. Ebben a munkatervben meghatározza az agi­táció mondanivalóját, tartalmát és valamennyi szerv tennivalóját. ösz_ szeállítják a notóriusan nem telje­sítők névsorát cikkféleségenkint. Mikor ez megtörténik, elkészítik a munkatervet s megkezdik a munkát. A járás népnevelői felkeresik a hátralékosokat és felvilágosító munkával meggyő­zük őket az állampolgári kötele­zettségek teljesítéséről. Ha a felvilágosítás nem használ, akkor a törvényes szankciókat al­kalmazva szereznek érvényt az ál­lampolgári kötelezettségeknek. A járás valamennyi szerve segíti, szer­vezi és ellenőrzi ezt a munkát. Lé­nyegében ez a siker titka a mező­csáti járásban. Van azonban ennek egy szépséghibája, az, hogy a mező­csáti ^járás sem teljesíti szabad és szerződéses tervét. Hasonló jó tapasztalatokról lehet beszámolni a szerencsi járásból. Ez a járás a járások versenyében szín­ién az elsők között van és nem ma­radt adósa a népgazdaságnak. 1955- ben fő célkitűzése az állampolgári fegyelem megszilárdítása volt. Ezt a járás úgy szervezte meg, hogy szívós politikai felvilágosító munká­val megmagyarázta az állampolgári kötelezettségek teljesítésének fon­tosságát. Ha valakinél a jó szó nem használt, akkor a törvényadta lehe­tőségekkel éltek. A felviiágoűiő munka és a tör­vényes intézkedések párhuzamos alkalmazása lényegesen megszi­lárdította az áilanpoigári fe­gyelmet a szeirehefei járásban. A járás törlesztette m»ilf évi terü­let utáni beadási adósságát és ebbein az évben több vágómar­hát, több sertést gyűjtött be, mint tavaly, azonos időszakban. Ezek mellett nagy gondot fordí­tottak a járásban a kommunisták, a tanácstagok példamutatására. Az augusztus 20 tiszteletére indult ver­seny során 20 százalékkal csökken­tették a hátralékos tanácstagok szá­mát. Az elért eredményekhez hozzá, segített az is, hogy ebben a járás­ban szintén biztosították valameny- nyi szerv együttműködését a feladat megoldása érdekében. A legjobbak alapvető módszerei A helyzet alapos elemzése alapján meghatározott konkrét agitáció, ez­zel párhuzamosan a törvényes ren­delkezések alkalmazása a tervüket nem teljesítőkkel szemben, a kom­munisták, tanácstagok példamutatá­sának megszervezése, a feladatok számonkérése és valamennyi szerv együttműködése, — ez a siker titka az említett két járásban. A jó munkáért, dicséret illeti Imre elvtársat és Szabó elvtársat, a já­rási pártbizottságok első titkárait, Szalai elvtársat, a mezőcsáti járás tanácselnökét, Fajkis elvtársat, a járás begyűjtési hivatalának veze­tőjét, Pusztai elvtársat, a szerencsi járási tanács elnökhelyettesét, s Paszternák elvtársat, a begyűjtési hivatal vezetőjét. E jó munka elis­meréséül javasolta a megyei párt- végrehajtóbizottság Imre elvtársat a Szovjetunióba induló delegációba. A javaslatot a KV elfogadta és Imre elvtárs szombaton útnak is in­dul. Dicséret illeti a területi beadási tervek teljesítése érdekében végzett jó munkájáért Vakles elvtársat, a sárospataki járási pártbizottság tit­kárát, Prágai elvtársat, a járási ta­nács elnökét és Juhász elvtársat, a járási begyűjtési hivatal vezetőjét. A jól dolgozó járások mellett meg kell dicsérni a jól dolgozó községe­ket is, olyanokat, mint Megyaszö, Kistokaj, Zalkod, amelyek pontosan eleget tesznek kötelességüknek. Ezért dicséret illeti a községi párt- szervezetek titkárait, tanácselnökeit és begyűjtési megbizottait. Felmerülhet a kérdés: ha ilyen jól teljesítenek egyes járások és községek, miért kullog Borsod a megyék versenyében a 15. helyen? A válasz egyszerű: azért, mert a járások zöme nem úgy dolgo­zik, nem úgy teljesíti tervét, mint az említett két járás. A ricsei, az encsi és — hozzátehet­jük az ózdi és a putnoki járások is — az utolsó helyen kullognak a te­rületi beadási tervek teljesítésében. Mi az alapvető hiba ? E járásokban talán nincsenek meg a feltételek a tervek teljesítéséhez? Nem! A feltételek adva vannak, az utolsó helyen kullogó járásokban csak a rossz, elégtelen munka, a szájtátiság, az opportunizmus kö­vetkezménye a tervek nem teljesí­tése. A ricsei és encsi járásban a be­gyűjtésben mutatkozó elmaradásért a felelősség szintén elsősorban a járási pártbizottságot, a járási taná­csot, a begyűjtés és felvásárlás ez­zel foglalkozó vezetőit terheli. A rosszul teljesítő jé.rí;ok mellett rosszul teljesítő községek is vannak. mint Harsány és Baskó. Ezek a községek csak igen kisrészben tet­tek eleget állampolgári kötelezettsé­güknek. Harsányon és Baskon is elsősorban a párttitkárok, a tanács­elnökök felelősek a hanyag, felüle­tes munkáért. A terület utáni beadási tervek teljesítése mellett feltétlenül szük­séges szólni a szabad és szerződé­ses tervek teljesítéséről. Erre azért van szükség, mert a területi beadási terveik elha­nyagolása mellett kiilcmö'icn el­hanyagoltuk a szabad és szerző- tervek teljesítését. Ezért van az, hogy a megye szabad és szerződéses begyűjtési tervét ed­dig nem teljesítette. Erről a követ­kező képet kapjuk: az éves terv sertésből 14.792 mq aug. 26-ig teljesítve 252 mq E téren is a legsúlyosabb a hely­zet az encsi és a ricsei járásban, ahol az említett időpontig egyetlen darab sertést sem adtak be a szer­ződéses, vagy szabadfelvásárlási terv teljesítésére. Nem sokkal jobb a helyzet a szabad és szerződéses vá­gómarha beadás teljesítésénél sem. itt is az encsi és a ricsei járások kullognak hátul. Ezzel azért is szükséges foglal­kozni, mert a vezetőkben olyan tév­hit él. hogy a szabad és szerződéses tervek teljesítése lényegtelen, nem kötelező. Mindjárt mondjuk ki, hogy a szabad és a szerződéses tervek teljesítése is kötelező a járások részére, azokat is maradéktala­nul teljesíteni kell. Hogy a vezetők e tervek teljesíté­séért mennyire nem érzik szemé­lyes felelősségüket, erről a számok beszélnek: A megye szabad és szerződéses évi sertésbegyűjtési tervének telje­sítésében messze elmaradt a köve­telményektől. Ebben az élenjáró já­rásokra is csak azt lehet mondani, hogy vakok között a .félszemű a ki­rály, mert az élenjáró mezőcsáti és a miskolci járás ugyancsak messze elmaradt éves tervének teljesítésé­ben. Az utánuk következők, a ri­csei, ózdi, putnoki, szikszói, edelé- nyi járások eddig semmit sem telje­sítettek a szabad, illetve a szerző­déses begyűjtési tervekből. Ilyen eredmények mellett az első helyen lenni nem valami nagy dicsőség. Az eddigiekből a párt, a tanács és a begyűjtési szervek dolgozóinak két fontos dolgot kell megjegyezni: 1 A begyűjtés a 'mezőgazdasági -*• munka szerves része, s az aratás, cséplés, gabonabetakarítás kampánya, vagy az ősziek betakarí­tása csak akkor fejeződik be, ha a begyűjtési terveket minden részle­tében határidőre teljesítjük. 2 A szabad és szerződéses ter- " vek teljesítése is kötelező a párt, a tanács és a begyűjtő szervek számára. Sem a terület utáni be­adásnál, sem pedig a szabad és szerződéses tervek teljesítésénél nem tűrhetünk lemaradást. Nem tűrhetünk azért, mert hazugok azok a borsodi „elmé­letek“, melyekre még részlete­sebben kitérőiek, hogy itt nincs alap a tervek teljesítésé­re, hogy kevés a sertés, a takar­mány, ráfizetéses a szerződéses hizlalás és így tovább. Nem engedhetünk semmi lemara­dást, vagy visszaesést a begyűjtési tervek teljesítésében, nem azért, mert ebben a munkában meglévő lazaság, liberalizmus kevesebb zsírt, húst és kenyeret jelent és mondjuk meg, nem nagy tetszést vált ki a dolgozókból, akik pontosan teljesí­tik tervüket. Nem engedhetünk lazaságot azért sem. mert dolgozó népünk húsfo­gyasztása állandóan nő és még nő­nie kell a .lövőben is. Alaposan elemezzük a begyűjtés visszaesésének és elégtelenségének legdöntőbb okait j Első helyen kell említeni azt "*■ az indokolatlan, teljesen alap­talan megelégedést, elbizakodottsá­got, mely a kezdeti sikerek láttán úrrá lett mind a pártszervezeteken, mind a tanácson belül és a begyűj­tési szervekben. Sokan a vezetők közül úgy vélték, hogy a KV már­ciusi határozata egymagában ele­gendő a begyűjtésben meglévő pro­blémák megoldásához. A vezetők azt az elvet vallották, most már megvan a márciusi párthatározat, könnyén megy a dolog. Ezért a já­rási pártbizottságaink szinte telje­sen kiengedték kezükből a begyűj­tést. Sok helyen abbahagyták a po­litikai felvilágosító munkát, az agi- tációt. Nem szervezték tovább a kommunisták, a tanácstagok példa- mutatását. Elhanyagolták a begyűj­tési tervek alakulásának figyelem­mel kísérését. Nem ellenőrizték a tanács- és a begyűjtő szervek mun­káját. Pisikor elvtárs maga mon­dotta el, hogy az év eleji kezdeti sikerekkel megelégedve, elhanya­golták a begyűjtést. Tehát ott is elbizakodottság lett úrrá, ahol nemcsak a járások verse­nyében, de országosan is utolsó he­lyen állnak a begyűjtési tervek tel­jesítésében. O Nem számoltuk fel a jobbol- “ dali nézetek és gyakorlatok káros maradványait, sőt jelentkez­nek az opportunizmus újabb formái is. Például az, hogy Borsodban nem lehet a szabad és a szerződéses ter­vet teljesíteni, nincs elég állat, ke­vés a takarmány, a dolgozó paraszt­ságnak nem kifizető a szerződéses sertéshíz'lalás és így tovább. Ugyan­akkor élnek még az olya« opportunis­ta nézetek is, hogy a kulákon már nincs mit behajtani, ahogy ezt az ózdi járás Arló községé­nek tanácselnöke és függetlení­tett titkára mondja. Sok helyen még ma sem mernek hozzányúlni a notórius nemteljesí- tőkhöz, valamiféle jogtalan zakla­tásnak vélik a törvények végrehaj­tását, az állampolgári fegyelem be­tartását. Ezért: a) Vontatottan halad a hátraléko­sok elszámoltatása, megyénkben a hátralékosok közül csak igen keve­set számoltattak el az év 8 hónapja alatt. A kulákoknál majdnem tel­jesen leállt a transzferálás, a me­gyei tanácsnál késlekednek a kulák házának elárverezését jóváhagyó intézkedések. A kulákok fenyegetik a dolgozó parasztokat, hogy ne mer­jék megvenni árverésre kerülő há­zaikat. b) Számos helyen nem merik meg­mondani a dolgozó parasztoknak, hogy az állampolgári kötelezettsé­gek nemteliesítése milyen következ­ményekkel jár. milyen törvények sújtják a hátralékosokat. Sőt. egyes helyeken opportunizmus, gyávaság tapasztalható az ellenség hírverésé­vel szemben. Például Kiss Ernő bükkaranyosi tanácselnök beküldte lemondását a járási pártbizottságra azért, mert az ellenség állítása sze­rint minden hold kukorica után 4 mázsát kell majd beadni és ő e fel­adat megoldását nem meri vállalni a dolgozó parasztok előtt. A törvé­nyes rendeletek, mélyek védik az állampolgári kötelezettségek teljesí­tését, nincsenek megfelelően tuda­tosítva a dolgozó parasztok előtt. Sok helyen nem tudják, hogy a kötelezettségüket elhanyago­lok beadási kötelezettségét 10 százalékkal felemelik, helyszíni behajtást eszközölnek velük szemben saját költségükre. Ha a helyszíni behajtás eredmény­telen, akkor a községi tanácsok kö­telezik a termelőt, hogy 8 napon be­lül vásárolja meg a begyűjtés telje­sítéséhez szükséges kenyérgabonát, sertést, vágómarhát, stb-t. Ha a ter­melő ezt nem teszi, akkor ingóságát, illetve ingatlanát transzferálják, illetve elárverezik. Ezért sok dolgozó paraszt akkor lepődik meg. amikor törvényes kö­telezettségei elhanyagolása miatt vele szemben alkalmazzák ezeket a törvényeket. c) Járási és falusi pártbizottsá­gaink nem lépnek fel megfelelő eréllyel a begyűjtés ellen agitáló kulákokkal szemben. Ezért a kulá­kok sok helyen szabotálják a be­gyűjtést. lázítanak ellene, arra ösz­tönzik a dolgozó parasztokat, hogy enyhült a nemzetközi helyzet, köve­teljék terheik csökkentését. Ennek sajnos egyik-másik helyen tanács^ tagjaink, párttagjaink is hangot ad­nak. Erdőbénye kőbánya üzemének párttitkára szabadpiacot követel a dolgozó parasztok számára, állam- polgári kötelezettségek teljesítése nélkül. Hasonló liberalizmus tapasztalható több rendőri és bírói szervnél is. Azokat a kulákokat, akiket leleplez­nek. a begyűjtés ellen nyíltan uszí­tó, s lázító tevékenységükért, ha le is tartóztatják, néhány nap múlva valami „csoda” folytán, vagy a bíró­ság jóvoltából (inkább az utóbbi a gyakoribb) hazaengedik. Ezek szinte mellüket verve bizonygatják, hogy nem tudtak velük szemben semmit tenni. Bírói szerveinknél rendkívül nagy a huzavona a begyűjtés ellen lázító kulákok elitélésénél, vagy a begyűjtéssel szembehelyezkedőkkel, esetleg az elszámoltató közegek tett­leges bántalmazóival szemben. Tóth Jánosné körömi lakos például 1951 augusztusában vasvillával támadta meg az elszámoltatást végző szemé­lyeket, ezért ellene feljelentést tet­tek. de a bíróság csak 1955 májusá­ban hozott ítéletet, amely ilyen ki­esés után már elveszti aktualitását és egyáltalán nem jelent intő pél­dát azoknak, akik szembehelyezked­nek államunk törvényeivel. Mindez nyilvánvalóan nem hat. (Folytatás a 2-ik oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom