Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-18 / 220. szám
AZ MDP BOR SOD-ABAU3-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 220 szám ÄRA 50 FILLER Miskolc, 1955 szeptember 18. vasárnap A megye begyűjtési helyzete és feladata A megyei pártbizottság pártaktívaülése Pénteken az ujdiósgyőri Vasas-székházban ülést tartott a megyei pártaktiva. Az ülés Borsod megye begyűjtési helyzetét, a begyűjtési munka eredményeit és hiányosságait, s az előttünk álló legfontosabb feladatokat tárgyalta. A megyei pártbizottság részéről Putnoki László elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondott beszámolót. Putnoki László elvtárs beszámolója Kedves Elvtársafc! A mai értekezlet céljai hogy számot adjunk megyénk begyűjtési helyzetéről és megszabjuk a kommunisták számára azokat a legfontosabb tennivalókat, melyek végrehajtása előbbre viszi a megyét az országos versenyben a nem sok dicsőséget jelentő 15. helyről. E rövid bevezető után térjünk rá a begyűjtés jelenlegi helyzetének elemzésére. Megyénk begyűjtési helyzetére és a begyűjtés érdekében végzett egész évi munkánkra a következő jellemző: 1955 II. negyedévében átmenetileg bizonyos javulást értünk el a területi begyűjtési kötelezettségek teljesítésében. Ez megmutatkozik az egyre javuló begyűjtési fegyelemben és ennek következményeként a begyűjtött több sertésben, vágómarhában, állati termékekben és kenyérgabonában. Ezzel elértük azt, hogy Borsod elkerült a szégyenteljes utolsó helyről és megvetette lábát a megyék közötti verseny 15. helyén. Ez a javulás azonban nem volt tartós. Csak időleges előrehaladásról beszélhetünk. Már júliusban újabb visszaesés volt tapasztalható a területi begyűjtési tervek teljesítésében. Mi ieite lehetővé az átmeneti előrehaladást? Első helyen a Központi Vezetőség márciusi határozatát kell megemlíteni. A KV márciusi határozatának pozitív hatása jelentős javulást hozott az állami fegyelem megszilárdításában. A falu dolgozó parasztjai megértették, hogy államunk nemcsak a jogok gyakorlását biztosítja, hanem megköveteli az állampolgári kötelezettségek teljesítését is és érvényt szerez a törvényes rendelkezéseknek. Március óta jelentősen csökkent a hátralékosok száma. Volt idő, amikor egy hónap alatt 3000-rel csökkent az állampolgári kötelezettségüket nem teljesítők száma. A márciusi határozat pozitív hatása mellett döntő szerepet játszottak az eredmények megszületésében a létrehozott falusi pártbizottságok és falusi pártvezetőségek, mélyeknek többsége tevékenyen bekapcsolódott az állampolgári fegyelem megszilárdításáért folyó harcba. További nagy segítséget nyújtott ebben a munkában az is, hogy járási pártbizottságaink, falusi pártszervezeteink jobban foglalkoztak a begyű jtési terveik teljesítésével. a begyűjtés megszervezésével, irányításával. Helyes módszert alkalmazva először a hátralékos kommunistákat keresték fel és követelték tőlük, hogy haladéktalanul tegyenek eleget állam- polgári kötelezettségüknek. A tanácstagok között igyekeztek felszámolni a hátralékokat, ami egymagában is jelentősen csökkentette a hátralékosok számát. Pártszervezeteink gyűléseken ismertették a begyűjtés célját, tartalmát és fontosságát. Pártbizottságaink és pártszervezeteink konkrét, ellenőrizhető feladatokat adtak a tanácsoknak, a begyűjtő szerveknek, a párttagoknak és a tömegszervezeteknek. Pártbizottságaink és párt- szervezeteink munkájának sikere abban áll, hogy a kiadott megbízatásokról, határozatokról rendszeresen beszámoltatták a különböző szervek vezetőit. Végezetül: kezdeti eredményeink harmadik összetevője az volt, hogy a begyűjtési apparátus szilárdabban, határozottabban végezte munkáiét, mint 1953-ban, vagy 1954-ben. Sajnos, a kezdeti nekilendülés az utóbbi hónapokban törést szenvedett. Mintha a nyári mezőgazdasági munkák bokros tennivalói között megfeledkeztünk volna arról, hogy feladataink nem fejeződnek be a gabona learatásával, cséplésével, a sertések meghízlalásával, a borjuk felnevelésével. A termények és termékek törvényben előírt kötelező részét be is kell gyűjteni. Az aratás, cséplés mellett pártszervezeteink, tanácsaink szem elől tévesztették az élőállat és az állati termékek begyűjtését. Ezt csak a begyűjtő szervekre bízták, azok pedig egyedül képtelenek megoldani a feladatot. E téren legsúlyosabb a helyzet az encsi és a ricsei járásokban. Azt gondolom, nem lesz haszontalan időtöltés, ha alaposabban megnézzük a mezőcsáti járás párt-, tanácsés begyűjtési szerveinek munkáját. Ismeretes, hogy a mezőcsáti járás több év óta első a begyűjtési tervek teljesítésében a megye járásai között. Ebben az évben is élen jár a járások közötti terület utáni begyűjtési terv teljesítésébem. Sertésből augusztus 31-ig az éves terv 80 százalékát gyűjtötték be. Hátralékos nincs a járásban. Vágómarhából éves tervét 85, kenyérgabonából terület utáni tervét 90.3, szabadfelvásárlási tervét pedig 106.7 százalékra teljesítette. A mezőcsáti járás a következő módszereket alkalmazva érte el és éri el eredményeit: A járás begyűjtési hivatalának vezetője minden cikkféleség begyűjtési tervét megbeszéli a pártbizottsággal. Figyelembe veszi az elmúlt évek tapasztalatait. A hivatal vezetője évről-évre feljegyzi a tapasztalatokat, külön cikkféleségenként és dátum szerint. Följegyzi azt is, hogy mikor, milyen határozatokat hoztak, milyen intézkedéseket tettek és mi volt ezeknek az intézkedéseknek és határozatoknak foganatja? Ezeket a tapasztalatokat minden kampány kezdetén felhasználják. A pártbizottság e tapasztalatokra és a mindenkori helyzet alapos elemzésére építve készíti el saját munkatervét. Ebben a munkatervben meghatározza az agitáció mondanivalóját, tartalmát és valamennyi szerv tennivalóját. ösz_ szeállítják a notóriusan nem teljesítők névsorát cikkféleségenkint. Mikor ez megtörténik, elkészítik a munkatervet s megkezdik a munkát. A járás népnevelői felkeresik a hátralékosokat és felvilágosító munkával meggyőzük őket az állampolgári kötelezettségek teljesítéséről. Ha a felvilágosítás nem használ, akkor a törvényes szankciókat alkalmazva szereznek érvényt az állampolgári kötelezettségeknek. A járás valamennyi szerve segíti, szervezi és ellenőrzi ezt a munkát. Lényegében ez a siker titka a mezőcsáti járásban. Van azonban ennek egy szépséghibája, az, hogy a mezőcsáti ^járás sem teljesíti szabad és szerződéses tervét. Hasonló jó tapasztalatokról lehet beszámolni a szerencsi járásból. Ez a járás a járások versenyében színién az elsők között van és nem maradt adósa a népgazdaságnak. 1955- ben fő célkitűzése az állampolgári fegyelem megszilárdítása volt. Ezt a járás úgy szervezte meg, hogy szívós politikai felvilágosító munkával megmagyarázta az állampolgári kötelezettségek teljesítésének fontosságát. Ha valakinél a jó szó nem használt, akkor a törvényadta lehetőségekkel éltek. A felviiágoűiő munka és a törvényes intézkedések párhuzamos alkalmazása lényegesen megszilárdította az áilanpoigári fegyelmet a szeirehefei járásban. A járás törlesztette m»ilf évi terület utáni beadási adósságát és ebbein az évben több vágómarhát, több sertést gyűjtött be, mint tavaly, azonos időszakban. Ezek mellett nagy gondot fordítottak a járásban a kommunisták, a tanácstagok példamutatására. Az augusztus 20 tiszteletére indult verseny során 20 százalékkal csökkentették a hátralékos tanácstagok számát. Az elért eredményekhez hozzá, segített az is, hogy ebben a járásban szintén biztosították valameny- nyi szerv együttműködését a feladat megoldása érdekében. A legjobbak alapvető módszerei A helyzet alapos elemzése alapján meghatározott konkrét agitáció, ezzel párhuzamosan a törvényes rendelkezések alkalmazása a tervüket nem teljesítőkkel szemben, a kommunisták, tanácstagok példamutatásának megszervezése, a feladatok számonkérése és valamennyi szerv együttműködése, — ez a siker titka az említett két járásban. A jó munkáért, dicséret illeti Imre elvtársat és Szabó elvtársat, a járási pártbizottságok első titkárait, Szalai elvtársat, a mezőcsáti járás tanácselnökét, Fajkis elvtársat, a járás begyűjtési hivatalának vezetőjét, Pusztai elvtársat, a szerencsi járási tanács elnökhelyettesét, s Paszternák elvtársat, a begyűjtési hivatal vezetőjét. E jó munka elismeréséül javasolta a megyei párt- végrehajtóbizottság Imre elvtársat a Szovjetunióba induló delegációba. A javaslatot a KV elfogadta és Imre elvtárs szombaton útnak is indul. Dicséret illeti a területi beadási tervek teljesítése érdekében végzett jó munkájáért Vakles elvtársat, a sárospataki járási pártbizottság titkárát, Prágai elvtársat, a járási tanács elnökét és Juhász elvtársat, a járási begyűjtési hivatal vezetőjét. A jól dolgozó járások mellett meg kell dicsérni a jól dolgozó községeket is, olyanokat, mint Megyaszö, Kistokaj, Zalkod, amelyek pontosan eleget tesznek kötelességüknek. Ezért dicséret illeti a községi párt- szervezetek titkárait, tanácselnökeit és begyűjtési megbizottait. Felmerülhet a kérdés: ha ilyen jól teljesítenek egyes járások és községek, miért kullog Borsod a megyék versenyében a 15. helyen? A válasz egyszerű: azért, mert a járások zöme nem úgy dolgozik, nem úgy teljesíti tervét, mint az említett két járás. A ricsei, az encsi és — hozzátehetjük az ózdi és a putnoki járások is — az utolsó helyen kullognak a területi beadási tervek teljesítésében. Mi az alapvető hiba ? E járásokban talán nincsenek meg a feltételek a tervek teljesítéséhez? Nem! A feltételek adva vannak, az utolsó helyen kullogó járásokban csak a rossz, elégtelen munka, a szájtátiság, az opportunizmus következménye a tervek nem teljesítése. A ricsei és encsi járásban a begyűjtésben mutatkozó elmaradásért a felelősség szintén elsősorban a járási pártbizottságot, a járási tanácsot, a begyűjtés és felvásárlás ezzel foglalkozó vezetőit terheli. A rosszul teljesítő jé.rí;ok mellett rosszul teljesítő községek is vannak. mint Harsány és Baskó. Ezek a községek csak igen kisrészben tettek eleget állampolgári kötelezettségüknek. Harsányon és Baskon is elsősorban a párttitkárok, a tanácselnökök felelősek a hanyag, felületes munkáért. A terület utáni beadási tervek teljesítése mellett feltétlenül szükséges szólni a szabad és szerződéses tervek teljesítéséről. Erre azért van szükség, mert a területi beadási terveik elhanyagolása mellett kiilcmö'icn elhanyagoltuk a szabad és szerző- tervek teljesítését. Ezért van az, hogy a megye szabad és szerződéses begyűjtési tervét eddig nem teljesítette. Erről a következő képet kapjuk: az éves terv sertésből 14.792 mq aug. 26-ig teljesítve 252 mq E téren is a legsúlyosabb a helyzet az encsi és a ricsei járásban, ahol az említett időpontig egyetlen darab sertést sem adtak be a szerződéses, vagy szabadfelvásárlási terv teljesítésére. Nem sokkal jobb a helyzet a szabad és szerződéses vágómarha beadás teljesítésénél sem. itt is az encsi és a ricsei járások kullognak hátul. Ezzel azért is szükséges foglalkozni, mert a vezetőkben olyan tévhit él. hogy a szabad és szerződéses tervek teljesítése lényegtelen, nem kötelező. Mindjárt mondjuk ki, hogy a szabad és a szerződéses tervek teljesítése is kötelező a járások részére, azokat is maradéktalanul teljesíteni kell. Hogy a vezetők e tervek teljesítéséért mennyire nem érzik személyes felelősségüket, erről a számok beszélnek: A megye szabad és szerződéses évi sertésbegyűjtési tervének teljesítésében messze elmaradt a követelményektől. Ebben az élenjáró járásokra is csak azt lehet mondani, hogy vakok között a .félszemű a király, mert az élenjáró mezőcsáti és a miskolci járás ugyancsak messze elmaradt éves tervének teljesítésében. Az utánuk következők, a ricsei, ózdi, putnoki, szikszói, edelé- nyi járások eddig semmit sem teljesítettek a szabad, illetve a szerződéses begyűjtési tervekből. Ilyen eredmények mellett az első helyen lenni nem valami nagy dicsőség. Az eddigiekből a párt, a tanács és a begyűjtési szervek dolgozóinak két fontos dolgot kell megjegyezni: 1 A begyűjtés a 'mezőgazdasági -*• munka szerves része, s az aratás, cséplés, gabonabetakarítás kampánya, vagy az ősziek betakarítása csak akkor fejeződik be, ha a begyűjtési terveket minden részletében határidőre teljesítjük. 2 A szabad és szerződéses ter- " vek teljesítése is kötelező a párt, a tanács és a begyűjtő szervek számára. Sem a terület utáni beadásnál, sem pedig a szabad és szerződéses tervek teljesítésénél nem tűrhetünk lemaradást. Nem tűrhetünk azért, mert hazugok azok a borsodi „elméletek“, melyekre még részletesebben kitérőiek, hogy itt nincs alap a tervek teljesítésére, hogy kevés a sertés, a takarmány, ráfizetéses a szerződéses hizlalás és így tovább. Nem engedhetünk semmi lemaradást, vagy visszaesést a begyűjtési tervek teljesítésében, nem azért, mert ebben a munkában meglévő lazaság, liberalizmus kevesebb zsírt, húst és kenyeret jelent és mondjuk meg, nem nagy tetszést vált ki a dolgozókból, akik pontosan teljesítik tervüket. Nem engedhetünk lazaságot azért sem. mert dolgozó népünk húsfogyasztása állandóan nő és még nőnie kell a .lövőben is. Alaposan elemezzük a begyűjtés visszaesésének és elégtelenségének legdöntőbb okait j Első helyen kell említeni azt "*■ az indokolatlan, teljesen alaptalan megelégedést, elbizakodottságot, mely a kezdeti sikerek láttán úrrá lett mind a pártszervezeteken, mind a tanácson belül és a begyűjtési szervekben. Sokan a vezetők közül úgy vélték, hogy a KV márciusi határozata egymagában elegendő a begyűjtésben meglévő problémák megoldásához. A vezetők azt az elvet vallották, most már megvan a márciusi párthatározat, könnyén megy a dolog. Ezért a járási pártbizottságaink szinte teljesen kiengedték kezükből a begyűjtést. Sok helyen abbahagyták a politikai felvilágosító munkát, az agi- tációt. Nem szervezték tovább a kommunisták, a tanácstagok példa- mutatását. Elhanyagolták a begyűjtési tervek alakulásának figyelemmel kísérését. Nem ellenőrizték a tanács- és a begyűjtő szervek munkáját. Pisikor elvtárs maga mondotta el, hogy az év eleji kezdeti sikerekkel megelégedve, elhanyagolták a begyűjtést. Tehát ott is elbizakodottság lett úrrá, ahol nemcsak a járások versenyében, de országosan is utolsó helyen állnak a begyűjtési tervek teljesítésében. O Nem számoltuk fel a jobbol- “ dali nézetek és gyakorlatok káros maradványait, sőt jelentkeznek az opportunizmus újabb formái is. Például az, hogy Borsodban nem lehet a szabad és a szerződéses tervet teljesíteni, nincs elég állat, kevés a takarmány, a dolgozó parasztságnak nem kifizető a szerződéses sertéshíz'lalás és így tovább. Ugyanakkor élnek még az olya« opportunista nézetek is, hogy a kulákon már nincs mit behajtani, ahogy ezt az ózdi járás Arló községének tanácselnöke és függetlenített titkára mondja. Sok helyen még ma sem mernek hozzányúlni a notórius nemteljesí- tőkhöz, valamiféle jogtalan zaklatásnak vélik a törvények végrehajtását, az állampolgári fegyelem betartását. Ezért: a) Vontatottan halad a hátralékosok elszámoltatása, megyénkben a hátralékosok közül csak igen keveset számoltattak el az év 8 hónapja alatt. A kulákoknál majdnem teljesen leállt a transzferálás, a megyei tanácsnál késlekednek a kulák házának elárverezését jóváhagyó intézkedések. A kulákok fenyegetik a dolgozó parasztokat, hogy ne merjék megvenni árverésre kerülő házaikat. b) Számos helyen nem merik megmondani a dolgozó parasztoknak, hogy az állampolgári kötelezettségek nemteliesítése milyen következményekkel jár. milyen törvények sújtják a hátralékosokat. Sőt. egyes helyeken opportunizmus, gyávaság tapasztalható az ellenség hírverésével szemben. Például Kiss Ernő bükkaranyosi tanácselnök beküldte lemondását a járási pártbizottságra azért, mert az ellenség állítása szerint minden hold kukorica után 4 mázsát kell majd beadni és ő e feladat megoldását nem meri vállalni a dolgozó parasztok előtt. A törvényes rendeletek, mélyek védik az állampolgári kötelezettségek teljesítését, nincsenek megfelelően tudatosítva a dolgozó parasztok előtt. Sok helyen nem tudják, hogy a kötelezettségüket elhanyagolok beadási kötelezettségét 10 százalékkal felemelik, helyszíni behajtást eszközölnek velük szemben saját költségükre. Ha a helyszíni behajtás eredménytelen, akkor a községi tanácsok kötelezik a termelőt, hogy 8 napon belül vásárolja meg a begyűjtés teljesítéséhez szükséges kenyérgabonát, sertést, vágómarhát, stb-t. Ha a termelő ezt nem teszi, akkor ingóságát, illetve ingatlanát transzferálják, illetve elárverezik. Ezért sok dolgozó paraszt akkor lepődik meg. amikor törvényes kötelezettségei elhanyagolása miatt vele szemben alkalmazzák ezeket a törvényeket. c) Járási és falusi pártbizottságaink nem lépnek fel megfelelő eréllyel a begyűjtés ellen agitáló kulákokkal szemben. Ezért a kulákok sok helyen szabotálják a begyűjtést. lázítanak ellene, arra ösztönzik a dolgozó parasztokat, hogy enyhült a nemzetközi helyzet, követeljék terheik csökkentését. Ennek sajnos egyik-másik helyen tanács^ tagjaink, párttagjaink is hangot adnak. Erdőbénye kőbánya üzemének párttitkára szabadpiacot követel a dolgozó parasztok számára, állam- polgári kötelezettségek teljesítése nélkül. Hasonló liberalizmus tapasztalható több rendőri és bírói szervnél is. Azokat a kulákokat, akiket lelepleznek. a begyűjtés ellen nyíltan uszító, s lázító tevékenységükért, ha le is tartóztatják, néhány nap múlva valami „csoda” folytán, vagy a bíróság jóvoltából (inkább az utóbbi a gyakoribb) hazaengedik. Ezek szinte mellüket verve bizonygatják, hogy nem tudtak velük szemben semmit tenni. Bírói szerveinknél rendkívül nagy a huzavona a begyűjtés ellen lázító kulákok elitélésénél, vagy a begyűjtéssel szembehelyezkedőkkel, esetleg az elszámoltató közegek tettleges bántalmazóival szemben. Tóth Jánosné körömi lakos például 1951 augusztusában vasvillával támadta meg az elszámoltatást végző személyeket, ezért ellene feljelentést tettek. de a bíróság csak 1955 májusában hozott ítéletet, amely ilyen kiesés után már elveszti aktualitását és egyáltalán nem jelent intő példát azoknak, akik szembehelyezkednek államunk törvényeivel. Mindez nyilvánvalóan nem hat. (Folytatás a 2-ik oldalon.)
