Észak-Magyarország, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-17 / 219. szám

Készüljünk fel a pártoktatásra Hz ország ás a megye dolgozóinak jobb húsellátása érdekében AZMDP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPD XI. évfolyam 219 szám ÄRA 50 FILLER Miskolc, 1955 szeptember 17. szombat A genfi út újabb állomása A négy nagyhatalom államfőinek genfi tanácskozása fordulatot jelentett a világpolitikában, a nem­zetközi kérdések megoldásának mód­szereiben. A hidegháború elszánt, megátalkodott hívei kudarcot vallot­tak. Az erőpolitika hirdetői veresé­get szenvedtek. Genfben diadalmas­kodott a tárgyalások szelleme, az együttműködés lehetőségének gon­dolata. Bebizonyosodott, hogy a leg­szövevényesebb problémák is meg­közelíthetők, ha megvan a kölcsönös jószándék, az emberiség jövőjéért érzett felelősség. A genfi eredmé­nyek, amelyek ismét kivirágoztatták a békét akaró milliók szép remé­nyeit, elsősorban és jelentős mérték­ben annak köszönhetők, hogy a Szovjetunió áldozatkész fáradhatat­lansággal, szilárd eltökéltséggel munkálkodott a nemzetközi feszült­ség enyhítésén, az államok közötti bizalom és megértés megteremtésén. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa az egész szovjet nép akaratát fejezte ki, amikor maradéktalanul helyeselte és magáévá tette a genfi értekezlet eredményeit és leszögezte, hogy a Szovjetunió továbbra is a béke és a nemzetközi együttműködés politi­káját fogja folytatni, az államok kölcsönös bizalmának kialakítására fog törekedni, hogy tárgyalások út­ján, békés módszerekkel oldhassák meg a legfontosabb nemzetközi pro­blémákat. N „négy nagy“ találkozója óta a Szovjetunió újabb lépésekkel haladt előre a genfi úton, újabb tettekkel járult hozzá a genfi szellem erősí­téséhez. Határidő előtt kivonta csa­patait Ausztriából, ezzel a kontin­genssel és még 640 ezer katonával csökkenti hadseregének létszámát. Az atomerő konferencián a szovjet tudósok rendkívüli figyelem köze­pette ismertették az atomerő békés felhasználásában elért sikereiket. A Moszkvában működő diplomaták­nak bemutatták az atomerő villany­telepet, A kormány baráti fogadáson látta vendégül a külföldi országok követeit és munkatársaikat. Parla­menti, gazdasági éls kulturális kül­döttségek egész sora látogat el a Szovjetunióba. TG1 zek az elvek vezérelték a Szov- jetunió kormányát, amikor a Német Szövetségi Köztársaság állam- vezetőivel való közvetlen tárgyalá­sokat kezdeményezte. A szovjet kor­mány több ízben rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság kapcsolatainak rendezése tökéletesen megfelel a béke és biztonság megszilárdítására irányuló törekvéseknek. A Szovjet­unió népei és a német nép közötti jó kapcsolatok kiépülése egyformán érdeke valamennyi békeszereíő nép­nek. A német kérdés, kétségtelenül egyike a legbonyolultabbaknak, megoldását sok nehézség akadá­lyozza. Éppen ezt tartotta szem előtt a szovjet politika, amikor fel­vetette a diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok létrehozásá­nak lehetőségét, fontosságát és szük­ségét. A Moszkvában lefolyt tárgyalások a Szovjetunió kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánykül­döttsége között sikerrel jártak. A tanácskozások eredményes befejezé­sének hírét minden békeszerető nép, elsősorban a szovjet és a német nép, nagy megelégedéssel fogadta. A megállapodás értelmében a két or­szág felveszi egymással a diplomá­ciai kapcsolatot, továbbá a közel­jövőben tárgyalásokat kezdenek ke­reskedelmi szerződés megkötése ér­dekében. A moszkvai megállapodás a genfi szellem újabb diadala. Lényegében erre utal mind Bulganyin elvtárs­nak, mind Adenauer kancellárnak a záróközleményben foglalt levele: „A Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió közötti normális kap­csolatok megteremtése és fejlesztése elősegíti majd az egész Német­országra vonatkozó rendezetlen kér­dések megoldását és ily módon elő­segíti a német nép fő, közös nemzeti problémájának megoldását: a német demokratikus állam egységének helyreállítását“. A moszkvai tárgyalások sok érté­kes tanulsággal szolgáltak. A ta­nácskozások eredménye újabb erővel mutatta meg, hogy a termékeny együttműködésnek Genfben alkalma­zott módszere széleskörű lehetőséget nyújt a megállapodásokra. A Szovjetunió ismét tanubizony- Ságot tett legmesszebbmenő jóindulatáról, őszinteségéről és tü­relméről. Ismét bebizonyosodott: a szovjet népet a német néphez fű­ződő kapcsolataiban nem vezeti a bosszú érzése. Miután gyümölcsöző együttműködést épített ki a Német Demokratikus Köztársasággal, most megvetette alapját annak, hogy ha­sonló jó viszony alakuljon ki a né­met nép másik részével, a Német Szövetségi Köztársasággal is. A német demokratikus sajtó ki­emeli azt a figyelemreméltó tényt, hogy a Szovjetunió és Nyugat- Németország nagyköveteinek kicse­rélése után a Szovjetunió lesz az egyetlen állam, amely mindkét Né­metországgal diplomáciai kapcsola­tot tart fenn. Világos, hogy a többi állam ezt nem nézheti sokáig tétle­nül és követni fogja a szovjet pél­dát. A nyugati hatalmak a moszkvai megállapodások után már nem kés­lekedhetnek túl hosszú ideig a Né­met Demokratikus Köztársaság tény­leges elismerésével, kelet-berlini diplomáciai képviseleteik felállításá­val. A moszkvai megbeszéléseken Aden­auer és társai megpróbálkoztak az erőpolitika módszerének alkalmazá­sával. Kísérletet tettek arra, hogy mellékvágányokra tereljék a tanács­kozásokat, hogy nem helytálló érve­léssel szenvedélyeket korbácsoljanak fel saját otthoni közvéleményükben. A szovjet államférfiak azonban nem engedték elmozdítani a felvetett kérdéseket a realitások talajáról. Az ellentétes nézetek egészen nyílt felszólalásokban kerültek felszínre. Ennek ellenére sikerült megegye­zésre jutni. Mindig van tehát lehe­tőség az érintkezési pontok megtalá­lására, megállapodás kikovácsolá­sára. 7 oggal írta a Pravda: „A Szov­" jetunió és a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai tárgyalásai­nak sikeres befejezése jó előjel, amely azt bizonyítja, hogy a kül­ügyminiszterek közeledő genfi érte­kezletét is siker koronázza, ha az értekezlet valamennyi résztvevője jóakarattal törekszik az együttmű­ködésre. A moszkvai megállapodásban ezt a jó előjelt üdvözöljük, a genfi szel­lem újabb sikerét köszöntjük. Friss rügy fakadt a békeszerető népek reménységének fáján. Pártaktivaülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap, pénteken délelőtt 9 órai László elvtárs, a megyei pártbi­kezdettel az újdiósgyőri Vasas-szék­házban megyei pártaktivaülést tar­tott a Magyar Dolgozók Pártja bor- sod-abauj-zemplénmegyei bizott­sága. Az ülésen az elnökség tagjai­ként megjelentek: Szobek András elvtárs, a Központi Vezetőség tag­ja, begyűjtési miniszter, Földvári Rudolf elvtárs, a Központi Vezető­ség tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Valkó Márton elvtárs, a Központi Vezetőség póttagja, a Lenin Kohászati Művek igazgatója, a pártbizottság titkárai, a párt-vég­rehajtóbizottság tagjai, valamint a városi pártbizottság, s a megyei és városi tömegszervezetek vezető funkcionáriusai. Az értekezlet színhelyét teljesen betöltötte a ta­nácskozásra egybegyiilt pártaktiva. Az ülésnek két napirendi pontja volt: A megye begyűjtési helyzetét és feladatait ismertette Putnoki zotlság titkára. A beszámolót élénk vita követte. A felszólalók párto­san, a helyzet jelentőségét felis­merve kritikusan és helyes javas­latok beterjesztésével mondották el véleményüket, s egységesen ál­lást foglaltak a Putnoki Lász­ló elvtárs által elmondott, a megyei párt-végrehajtóbizottság ré­széről összegezett, megoldásra váró feladatok mellett. Második napirendi pontként Földvári Rudolf elvtárs számolt be a Szovjetunióban járt pártmunkás delegáció rendkívül hasznos ta­pasztalatairól. Az aktiva résztvevői hatalmas érdeklődéssel hallgatták meg a mindvégig érdekes, színvo­nalas beszámolót. Putnoki László elvtárs beszámo­lójára, valamint az azt követő vita részletes ismertetésére holnapi lap­számunkban visszatérünk. Megérkezett Moszkvába a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Moszkva (TASZSZ) Szeptember 16-án Moszkvába érke­zett a Német Demokratikus Köztár­saság kormányküldöttsége. A küldött­ség vezetője Ottó Grotcwohi minisz­terelnök, tagjai között vannak Wal­ter Ulbricht, Willi Stoph, Otto Nuschke miniszterelnökhelyettesek, Lothar Botz miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter. A küldöttség a Szovjetunió kormá­nya és a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya között létrejött megállapodás értelmében érkezett a szovjet fővárosba, azoknak a tárgya­lásoknak a folytatására, amelyek ez év nyarán kezdődtek a két kormány között N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov berlini tartózkodása alatt. Az említett tárgyalások a Szovjet­unió és a Német Demokratikus Köz­társaság baráti viszonyának tovább­fejlesztése és erősítése céljából teendő további lépéseket és a két felet ér­deklő más kérdéseket érintették. A Német Demokratikus Köztársa­ság és a Szovjetunió állami zászlói­val díszített központi repülőtéren az NI)K kormányküldöttségének fogadá­sára megjelentek N. Sz. Hruscsov, L. M. Kaganovics, G- M. Malenkov, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, a Szovjet­unió miniszterei, számos moszkvai diplomáciai képviselet vezetője, szov­jet és külföldi újságírók. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormányküldöttsége tiszteletére a repülőtéren díszszázad sorakozott fel, A zenekar eljátszotta a Német Demo, kratikus Köztársaság és a Szovjet­unió állami himnuszát. (MTI) D Szovjetunió és a Kémet Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségei között lezajlott tárgyalások sajtóvisszhangja VARSÖ: A Trybuna Ludu a Szov­jetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság kormányküldöttségei között lezajlott tárgyalások eredményeit kommentálva ezt írja: „Az első gondolat, amely a moszk­vai tárgyalások záróközleményének olvasásakor önként kínálkozik, két­ségkívül a következő: Milyen ereje van a békés egymás mellett élés gon­dolatának és milyen erős Genf szel­leme, ha siker koronázott olyan nehéz és szövevényes tárgyalásokat, mint amilyenek Moszkvában folytak!“ SZÓFIA: Valamennyi bolgár lap ve­zető helyen közli a moszkvai tárgya­lások záróközleményét, valamint N. A. Bulganyin és K. Adenauer levél­váltását. RÓMA: A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormánykül­döttségei között Moszkvában lezajlott tárgyalások állnak valamennyi olasz lap figyelmének középpontjában. Az Unita ezt írja: „Ez a nap való­ban páratlan jelentőségű: jelentősé­gét ma még nehéz felbecsülni. Foly­tatódik az európai feszültség enyhü­lésének folyamata. Moszkvában újabb fontos győzelmet írtak a béke ügyé­nek levéltárába.“ BECS: A szerdai bécsi lapok tág teret szentelnek a szovjet—nyugat­német tárgyalások befejezésének. A lapok többsége, amelyek kedden még borúlátóan ítélték meg a tár­gyalások kedvező befejezésének lehe­tőségét és „zsákutcáról“ írtak, meg­elégedéssel mutatnak rá a pozitív be­fejezésre, arra, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság dip­lomáciai kapcsolatot létesít egymás­sal. A Die Presse hangsúlyozza: „A moszkvai tárgyalások megmutatták, hogy a nagy európai problémák meg­oldásához merőben másfajta utakat kell keresni, mint amelyek a hideg­háború időszakában voltak.“ STOCKHOLM: A szerdai stockholmi lapokban központi helyet foglalnak el a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségeinek tárgyalásairól szóló anyagok. A Morgen Tidningen a tái-gyalások befejezéséről szóló jelentésében azt írja, hogy a két állam közötti nor­mális kapcsolat elő fogja mozdítani az egész Németországot érintő rende­zetlen kérdések megoldását. A Stockholms Tidningen a tárgya­lások eredményeivel foglalkozó ve­zércikkében megjegyzi, hogy ezek az eredmények a világfeszültség gyors enyhüléséhez vezethetnek. A lap ér­tékelése szerint- a szovjet kormány el­érté annak a kérdésnek megoldását, amelynek a tárgyalásokon alapvető jelentőséget tulajdonított. KOPPENHÁGA: Kedden a dán la­pok még általában borúlátó jóslatok ­A Belgrádi Iparkamara szervezé­sében pénteken 15 tagú jugoszláv ipari és kereskedelmi küldöttség ér­kezett Budapestre. A vendégeket a Magyar Kereskedelmi Kamara Váci utcai mdntatermében a külkereske­delmi Minisztérium, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara és a külkeres­kedelmi vállalatok képviselői fogad­ták. A küldöttség tagjai a kereske­delmi kapcsolatok továbbfejlesztése ba bocsátkoztak a szovjet—nyugat­német tárgyalások kilátásairól, szer­dán e borúlátó megnyilvánulások he« lyébe már azok a jelentések léptek, amelyek közük, hogy Moszkvában teljes megegyezés jött létre. TOKIÓ: Amint a tokiói rádió je« lenti, a szovjet—nyugatnémet tárgya« lások befejeztével Tanaka, a japán külügyminisztérium tájékoztató ősz. tályának vezetője kijelentette, hogy, véleménye szerint e tárgyalások ered­ményei nem fogják előmozdítani a japán—szovjet tárgyalások menetének azonnali megváltoztatását, de kedvező kilátásokat nyújtanak további alakú« lásukhoz. Az AFP tokiói tudósítója jelenti, hogy Japán hivatalos köreiben meg­elégedéssel fogadták azt a megállapo« dást, amely szerint diplomáciai kap« csolat létesül a Szovjetunió és a Né« met Szövetségi Köztársaság között. Ez a megegyezés kedvező eredmé­nyek elérésének előhírnöke azokon a tárgyalásokon, amelyek Londonban Japán és a Szovjetunió viszonyának rendezése céljából folynak. érdekében néhánynapos itt tartóz­kodásuk alatt magyar külkereskedői« mi vállalatokkal folytatnak tárgya, lásokat és több üzemet tekintenek meg. A jugoszláv delegáció vezetője Mucalo Zvko, az „Energoprojekf' belgrádi cég igazgatója, a küldöttség tagjai között pedig több tekintélyes jugoszláv cég és nagy gyár vezetője érkezett, köztük például a Rijekai Május 3. hajógyár igazgatója (MTI) 15 tagú Jugoszláv ipari és kereskedelmi küldöttség érkezett hazánkba pálházai tanácsnak szívügye — Titkár elvtárs, mi­lyen támogatást ad a pálházai tanács a helyi DISZ- szervezetnek ? — Bármilyen kéréssel fordulnak hozzánk, ha le­hetséges, teljesítjük. A fő gond, a helyiség kérdése, amely más helyen olyan nagy probléma, itt meg­oldódott, meri van kul- túrotthonunk, amely tel­jes egészében a fiatalok birodalma lett. — Most a nyári hóna­pokban is össze tudta fogni a kultúrotthon a fiatalokat? — Nem. Sajnos, eléggé ritkán világít most a kultúrház ablaka. Azt le­het mondani, csak a zene és sportszakkör működik rendszeresen. — Tanácstitkár elvtárs i ■ DISZ-tag? — Természetesen — mo- olyodik el önérzetesen a fiatalember■ A. községi pártszervezetből néhány hónappal ezelőtt öten mentünk a DISZ-be, hogy megerősítsük a szerveze­tet. — MiutáA a. ti'} ' '•irs DISZ-tag, bizonyára a tanácson belül főleg magára hárul a fiatalok­kal való foglalkozás. — Egyáltalán nem így van. Az elnök elvtárs na­gyon is sokat érdeklődik a DISZ-munka iránt. Sőt, legutóbb a végrehajtó- bizottság is tárgyalt a Halatok neveléséről. — No és, nevelés szem­pontjából milyen támoga­tást tud nyújtani a ta­nács a fiataloknak? — A végrehajtóbizottság utasította a tanácstitkárt — már mint engem — hogy vegye fel a kapcso­latot azokkal a pedagó­gusokkal, akik nem sokat törődnek a fiatalokkal. Beszéltem is azóta velük, úgy, hogy most már olyan idősebb pedagógusok is eljönnek majd a kultúr- ottlionba a fiatalok közé, akiknek eddig nevelő­munkájuk csak az iskola kapujáig lerjedt. Van ki­ről példát venniük. Pa- lágyi Béla, a kultúrott­hon igazgatója is tanító s lelkiismeretesen végzi a dolgát, mint kultúrmun- kás. Az egyik tanítónő azóta szervezte meg a Hátatoknak a tánc-szak­ört is. — A hivatalos megbe­széléseken, kívül van-e még valamilyen kapcsos lata a díszeseknek a ta­náccsal — kivéve a tit­kár eliAársat, aki most már tudjuk, rendszeresen köztük van? — Van, s ez is a kul­turális élet keretein belül valósult meg. A nyáron például a kultúrotthon sportköréből az asztali- teniszezők és a sakkozók, vagy tizenöten, ellátogat­tunk a szo mszédos Tüzér - radványba. Ide elkísértek minket az idősebbek is. Az elnök elvtárs külön­ben is rendszeres látoga- ója a kultúrotthonnak néhány tanácstaggal együtt. Megelégedéssel újságol­ták nekünk a fiatalok, hogy augusztus 20-án nagyon változatos, kedves szórakozással lepte meg őket a helyi tanács. — Igen, ez a kezdemé­nyezésünk egyedülálló volt az egész járásban A tanács javaslatára 50- 100 forintokat adtak össze 'i környező vállalatok, a fűrészüzem, az erdészei, a szállító vállalat, a ta­nács kezelésében lévő malom és a földműves­zövetkezei. Ebből a pénz­ből vásároltuk a jutal­makat, melyeket a futás­ban, gránátvetésben, fut­a DISZ hallban s eggéb verseny­számokban a legjobb eredményt elért fiatalok között osztottunk ki- Ezefr a versenyzők a kul­túrotthon szakköreinek a tagjai. Ebből a beszélgetésből is kitűnik, hogy Pálházán jó a tanács kapcsolata a DISZ-szel. Az azonban, hogy a tanácson a Pisz­éiét minden megmozdulá­sáról tudnak, nem a köz­ségi DISZ-titkár érdeme. Papp László DISZ-titkár ugyanis az utóbbi hóna­pokban teljesen elhanya­golja községe fiataljait. A végrehajtóbizottsági illésekre mindig meghív­ták Papp elvtársai. Ele­inte egyszer-kétszer el is ment, aztán soha többet. Pedig azt is elintézték a ••állataidnál, hogy a vb. ülésekre elengedjék, még­sem tartja kötelességé­nek, hogy az ifjúság ügyét képviselje a köz­ség tekintélyes emberei­nek gyülekezetében. Példamutató a pálházai községi tanács törődése a DISZ-szel, a fiatalokkal- Tanulhatna a DlSZ-tii- kár is a tanácstól. A, t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom